Gf.20115/2021/4 – Győri Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Átalánydíjas vállalkozási szerződés esetén az elszámolás szempontjai, abban az esetben, ha a vállalkozó és az annak késedelme miatt a megrendelő által bevont társvállalkozó teljesítménye el nem különíthetően vegyül egymással. Győri Ítélőtábla Gf.II.20.115/2021/4/I. A Győri Ítélőtábla a munkavállaló1 munkavállaló (cím8) és a képviselő2 (cím6; ügyintéző: dr. Pongrácz Tibor ügyvéd) által képviselt Felperes1 (cím2) felperesnek – a dr. Szigeti Zsolt (cím7) kamarai jogtanácsos által képviselt Alperes1 (cím1) alperes ellen vállalkozói díj megfizetése iránt indított perében a Győri Törvényszék 2021. május 13. napján kelt 11. G.20.192/2020/43. szám alatti ítélete ellen az alperes által 47., a felperes által 48. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán – tárgyalás alapján – meghozta a következő í t é l e t e t: Az ítélőtábla az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatja és az alperes által a felperesnek fizetendő marasztalás tőkeösszegét 23.022.281,(Huszonhárommillió-huszonkettőezer – kettőszáznyolcvanegy) forintra felemeli, azzal, hogy abból 615.000,- (Hatszáztizenötezer) forint után 2019. november 30. napjától, míg 22.407.281,- (Huszonkettőmillió – négyszázhétezer – kettőszáznyolcvanegy) Ft után 2014. október 1. napjától köteles az alperes az elsőfokú ítéletben foglaltak szerinti késedelmi kamat megfizetésére. Mellőzi az elsőfokú ítélet le nem rótt kereseti és fellebbezési illeték viselésére, valamint az elsőfokú perköltségre vonatkozó rendelkezéseit. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 4.000.000,(Négymillió) forint elsőfokú perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy a magyar államnak az illetékügyben eljáró hatóság külön felhívása alapján fizessen meg 1.240.000,- (Egymillió-kettőszáznegyvenezer) forint feljegyzett kereseti és fellebbezési illetéket. Kötelezi az alperest, hogy a magyar államnak az illetékügyben eljáró hatóság külön felhívása alapján fizessen meg 2.760.000,- (Kettőmillió-hétszázhatvanezer) forint feljegyzett kereseti és fellebbezési illetéket. Ezt meghaladóan az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 1.270.000,- (Egymilliókettőszázhetvenezer) forint másodfokú perköltséget. Győri Ítélőtábla II.Gf.20.115/2021/4/I 2 Az ítélőtábla az ítéletét – az elsőfokú bíróság útján – megküldeni rendeli az alperes székhelye szerint illetékes állami adóhatóságnak az alperes által megfizetett 2.500.000,- (Kettőmillióötszázezer) Ft fellebbezési eljárási illeték visszatérítése érdekében. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás I. [1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a perben nem álló Beruházó1, mint megrendelő – a továbbiakban beruházó - valamint az alperes, mint fővállalkozó között 2014. február 20. napján írásba foglalt szerződés jött létre a cím9 szám alatti ingatlanon egy áruház1 kulcsrakész megvalósítására, továbbá a használatbavételi engedély vállalkozó általi elérésére, az előzményi dokumentációban meghatározott műszaki és egyéb elvárások a megvalósítására. [2] Az alperes fővállalkozói feladatát alvállalkozókkal kívánta megvalósítani. Ennek érdekében 2013. december 12. napján ajánlatot kért a felperestől a projekt monolit szerkezetépítési munkáinak kivitelezésére. A felperes ajánlata alapján a felek között 2014. január 28. napján megbeszélésre került sor, jegyzőkönyvben rögzítették - egyebek mellett azon megállapodásukat, hogy az alperes a kivitelezési munkákhoz toronydarut biztosít, a pontalapok zsaluzásával nem kell kalkulálni. A teljesítési határidő 2014. május 31., a vállalási díj összege 51.000.000 Ft volt. [3] A felperes a munkákra 2014. március 13-án végleges ajánlatot adott. A felek között 2014. március 14. napján újabb megbeszélésre került sor. Az erről készült jegyzőkönyv felvétele úgy történt, hogy a korábbi (2014. január 28-i megbeszélésről készült) jegyzőkönyvet lemásolták, majd a lemásolt jegyzőkönyvbe az alperes részéről eljárt képviselő3 további feltételek írt be, ezek szerint daru-, toronydaru a föld feletti szerkezetekhez kerül biztosításra, a teljesítési határidő 2014. június 5., a vállalkozói díj - a pontalapok zsaluzásával együtt - 45.000.000 Ft lett. A jegyzőkönyvet a felperes ügyvezetője nem írta alá. [4] Az alperes 2014. március 14. napján - hivatkozva a felperes 2014. március 13án kelt árajánlatára, valamint a 2014. március 14-én kelt tárgyalási jegyzőkönyvre megrendelte a tárgyi munkát. A megrendelés összegét a 2014. március 14-én kelt árajánlat szerint 45.000.000 Ft volt, ami egyösszegű átalányár, s tartalmazta a pontalapok zsaluzását. Az előregyártott VB kelyhek elhelyezéséhez az autódarut a felperes biztosítja. Az alperes térítésmentesen biztosítja a betont, a szigetelőanyagot, és az előregyártott VB kelyheket, a térszint feletti munkákhoz a darut a horogig. A munkakezdés ideje 2014. március 19., a befejezési határidő 2014. június 5. Győri Ítélőtábla II.Gf.20.115/2021/4/I 3 [5] A felperes az alperesi megrendelést elfogadta, felvonult a munkaterületre. Az elektronikus építési naplóba az első bejegyzés 2014. március 25. napján történt. A felvonulást követően a felek között vita bontakozott ki– egyebek mellett - abban, hogy mely feladatok tartoznak a szerződés műszaki tartalmába. A felperes kifogásolta azt is, hogy a korábban megbeszéltektől eltérően a pontalapokat zsaluzni kell, ugyanakkor az ehhez szükséges toronydaru az építkezésen nem biztosított, emiatt autódarut kell bérelnie, amelynek a költségével az ajánlat adásakor nem számolt. Sérelmezte, hogy az alperes a folyamatos munkavégzéshez szükséges munkaterületet nem biztosítja részére. Ezzel szemben az alperes álláspontja az volt, hogy a felperes nem a kivitelezéshez szükséges létszámmal vonult fel és kérte a felperestől a létszám megemelését, figyelemmel arra, hogy az alapozás ütemezéséhez képest a felperes késedelemben van. [6] Az alperes 2014. március 24-én e-mailben tájékoztatta a felperest, hogy az alapozási ütemezéshez képest a felperes késedelemben van, a helyszínen nem tartózkodik kivitelezői létszám, nincs a helyszínen zsaluanyag és a pénteken érkezett kehelynyak alaptestek sincsenek elhelyezve. Felszólította a felperest a kivitelezési munkák ütemterv alapján történő végzésére. A felperes 2014. március 24-én kelt válaszában tájékoztatta az alperest, hogy - a zsaluzási munkák kivételével – anyag biztosítása nélkül vállalta a szerkezetépítő munkák kivitelezését. Emiatt a kehelynyak elhelyezéséhez szükséges összes anyagot az alperesnek kell biztosítani. Jelezte, hogy a kehelynyak támasztó vasalása rövid (510 cm-el rövidebb a szintbeállításhoz szükséges méret), így „bejlagolni” kell azokat. Kifogásolta, hogy - korábbi javaslatától eltérve - a tömbalapok felső hálóvasát is felültették, ezzel lehetetlenné tették a kehelynyakak szintbeállítását. Kérte, hogy másnapra biztosítsa az alperes a kehelynyakak beépítéséhez (szintbe állításához) szükséges anyagokat (szerelvényeket) és feltételeket. [7] A felperes 2014. április 1-én e-mailben közölte az alperessel, hogy a megrendelt munkát - rajtuk kívülálló okok miatt - nem tudják a leírt határidőre teljesíteni, mert az alperes a folyamatos munkavégzéshez szükséges munkaterületet nem biztosítja. A leginkább munkaigényes monolit vasbeton szerkezet külső, többszintes rámpa földmunkáját még meg sem kezdték, holott ez a szerkezet a kivitelezés kritikus tevékenysége. Munkaterület hiányában a többi részen is csak félkapacitással tud dolgozni. Mivel az alaptömböket mégis zsaluzni kell, ez is meghosszabbítja a kivitelezési határidőt. A fentiekre figyelemmel javasolta a toronydaru haladéktalan telepítését. Jelezte, hogy a megrendelés nem terjedt ki a földmunkára és a szerelőbeton készítésére. A földtükör nem a kijelölt méretek szerint készült, a kitűzött méretek eléréséhez a földtükör mintegy 15%-ban kézi földmunkát igényel, ami alaptömbönként, átlagosan 0,5 óra kézi munkát jelent, ez az eddig elkészült 40 alapra összesen 50.000 Ft többletköltséget okozott. A betonacél szerelési munkák szerelőbetonjának kivitelezése pótmunka, azt 2.480 Ft/óra áron építi be. Eddig ennek költsége mintegy 200.000 Ft. 2014. március 27-én a betonacél szerelési munkák pontatlansága miatt – mivel nem volt kellő mértékű a betontakarás – 3 db tömbalap zsaluzatát kellett szétszerelni, majd a betonacél szerelvények helyreállítása után ismét összeállítani. Ennek zsaluzási többletköltsége 108.000 Ft. [8] Az alperes 2014. április 7-én kelt e-mailjében újra felszólította a felperest, hogy biztosítsa a munkaterületen a kivitelezés ütemezett haladásához szükséges zsaluzat mennyiségét és a kivitelezői létszámot. Kifogásolta, hogy a munkaterületen jelenleg 5 fő tartózkodik a felperes részéről, ami elfogadhatatlanul kevés. A felperes 2014. április 7-én kelt e-mailben megismételte a korábbi levelében foglaltakat, jelezve, hogy mivel a körülmények a Győri Ítélőtábla II.Gf.20.115/2021/4/I 4 helyszínen nagyban eltérnek a megállapodás idejét előrelátott feltételektől, a munkák kivitelezése nagyságrendekkel több autódaru használatot igényel. [9] A felperes 2014. április 18-i levelében kifogásolta, hogy - az egymásra épülő technológiai ütemek miatt kritikus fontosságú - rámpa dolomit vasbeton szerkezeteinek a kivitelezéséhez még mindig nem lett meghatározva a munkaterület átadás időpontja és a többszintes rámpa földmunkáját meg sem kezdték. A rámpa vasbeton szerkezete kivitelezésének üteme a teljes projekt kritikus időútja. Emiatt lehetetlen az általa vállalt kivitelezési rész- és véghatáridők megtartása, ezért e „határidőket felmondja”. [10] Az alperes 2014. április 3-án küldte meg a felperesnek az alvállalkozói szerződés tervezetét aláírásra, aki azt csak jóval később – a felek közötti több egyeztetés eredményeként - 2014. május 30-án írta alá, 2014. március 19-i dátummal. Az immár egy okiratba foglalt szerződés tárgya az áruház monolit vasbeton szerkezetépítési munkáinak elvégzése volt. E megfogalmazástól eltérően valójában a felperes nem komplett szerkezetépítést, csak zsaluzást és betonozást vállalt azzal, hogy az anyagot az alperes biztosítja. A szerkezetépítési munkákhoz tartozó munkanemek közül a földmunkát, a vasszerelést más alvállalkozó végezte. A vállalkozási díj összege nettó 45.000.000 Ft-ban került meghatározásra, amely magában foglalta a vasbeton szerkezetek építéséhez szükséges összes segédanyag és munkadíj költségét, így a pontalapok zsaluzását is. A szerződés szerint minden olyan munka többletmunka, mely a szerződés mellékletét képező műszaki dokumentációból, vállalkozói ajánlatból kiolvasható és a szerződés tárgyát képező munkák hibátlan teljesítéséhez műszakilag szükséges. Pótmunka a műszaki dokumentációban nem szereplő, a megrendelő által igényelt egyéb munka. A szerződés három részszámla és egy végszámla benyújtását tette lehetővé. A 3.b. pont értelmében „jóteljesítési garanciaként” a megrendelő a részszámlák és végszámla összegéből 10%-ot a létesítmény sikeres átadásátvételének lezárásig visszatart, a teljes vállalkozói díj 5%-át pedig jótállási garanciaként a végszámlából letétbe helyez saját számláján a létesítmény generál műszaki átadás-átvételének napjától számított 5 év + 60 napos időtartamra. A felülvizsgálati eljárás sikeres teljesítését és igazolását követően az összeg az alvállalkozónak 30 napon belül kifizetésre kerül. [11] A megállapodás 4.d. pontja szerint a felperes felelősséget vállal a teljes mennyiségért és hiánytalanságért, beleértve minden olyan szolgáltatást is, amely esetleg nincs előírva a teljesítményjegyzékben, a tervdokumentációban, vagy egyéb gyártó, forgalmazó cégek technológiai előírásaiban és hozzátartozik a szerződés tárgyának kifogástalan kivitelezéséhez. Az 4.f. pont értelmében az alvállalkozó köteles a szerződés teljesítését akadályozó valamennyi körülményről a megrendelőt haladéktalanul írásban értesíteni. Az alvállalkozó késedelmes teljesítése esetén a kötbér a meghatározott rész-, illetőleg átadási határidő lejárata utáni első naptól jár, napi értéke a teljes vállalkozási díj 1%-a, de minimum 100.000 Ft/nap és nem haladhatja meg a teljes vállalkozási díj 12%-át. Az 5.a. pont értelmében a megrendelő díjfizetés ellenében az alábbi szolgáltatásokkal tartozott: az építéshez szükséges áram, víz és csatornahálózat, mobil WC használat, általános építési károk, helyreállítási költségek, építkezés utáni végtakarítás, toronydaru használata térszint feletti munkavégzéshez, építési törmelék elszállítás, építési szerelési biztosítás, munkaidő utáni őrzés. A 6.a. pontban a felperes tudomásul vette, hogy nem kap kizárólagos munkaterületet, azon más alvállalkozók is végezhetnek munkát. Más alvállalkozó munkájára való hivatkozással – amennyiben azt alvállalkozó igazolhatóan nem jelezte, vagy a megrendelő 24 órán belül intézkedést tett – jelen szerződés feltételrendszere, vállalkozási ára és határideje nem módosítható. A 6.b. pont értelmében az alvállalkozó a neki átadott kiviteli Győri Ítélőtábla II.Gf.20.115/2021/4/I 5 tervekre, dokumentumokra köteles 8 napon belül észrevételt tenni, amennyiben észrevételt nem tesz, saját későbbi hibás, vagy többlet teljesítésének kimentése céljából a tervek, vagy engedélyek bármely hiányosságára kifogásként nem hivatkozhat. A 2014. május 30-án aláírt szerződésben a felek módosították a korábban megállapított teljesítési határidőt, a véghatáridő 2014. július 15. napjában került meghatározásra. Kikötötték, hogy amennyiben a kivitelezési idő alvállalkozó hibájából kerül több, mint egy naptári héttel túllépésre, úgy megrendelő fenntartja magának a jogot arra, hogy a még elvégzendő munkálatokat harmadik személlyel végeztesse el és az így keletkező költségeket alvállalkozótól levonja, illetőleg számlát állítson ki róla, azzal, hogy ez megrendelő kötbérre, illetőleg részkötbérre vonatkozó követeléseit nem érinti. A 9. b. pont értelmében a teljesítés elfogadása mindaddig megtagadható, ameddig az alvállalkozó szolgáltatása nem tesz eleget az I. osztályú minőségi kiviteli követelményeknek, illetve az elkészült létesítmény rendeltetésszerű használatát bármilyen mértékben hátráltatja. A 9.c. pont szerint az alvállalkozó által elvégzett feladatok akkor minősülnek teljesítettnek (a részfeladatok részteljesítettnek), ha a kiviteli feladatok miatt hiánytalan és hibátlan, az ágazati szabványok szerinti, illetve hatályos jogszabályok, eseti előírások szerinti legmagasabb minőségben történő átvételét a megrendelő megbízottja az alvállalkozó megbízottjától a kivitelezett munka műszaki átadás-átvétele során átveszi, és azt jegyzőkönyvvel igazolja. A 9.h. pont értelmében nem tagadható meg az átvétel olyan jelentéktelen hibák miatt, amelyek kijavításával, pótlásával járó munkák a rendeltetésszerű használatot nem akadályozzák. A 10. pont szerint jogos pótmunka esetén a pótmunka a költségvetés egységárain számolható el, amennyiben költségvetési egységár nincs, alvállalkozó köteles ellenőrizhető árkalkulációt átadni az engedélyezéshez. Alvállalkozó pótmunkát csak a megrendelő előzetes írásbeli megrendelése alapján végezhet, illetve köteles elvégezni egyeztetett határidőre. Az 11.b. pont értelmében a szerződés bármely rendelkezését a felek kizárólag írásbeli formában, kétoldalúan és cégszerűen aláírt megállapodással módosíthatták. A felek között a jelen szerződés megkötéséig levelezésben, vagy egyéb megállapodásban foglaltak a jelen szerződés aláírásával érvényüket vesztik. [12] A szerződés aláírásával egyidejűleg a felperes új ütemtervet is készített, amelyet mindkét fél aláírt és elfogadott. A módosított ütemterv mindkét fél részére nagy terhet rótt. A meglehetőségen rövid határidő tartása a felperes részéről feszített munkavégzést igényelt. Mivel ebben az időben már a kivitelezési munkában egyre több alvállalkozó vett részt, így a munkaterület összeszűkült. Egyre több kivitelezői munka igényelt daruhasználatot, ami az alperestől az alvállalkozói munkák megfelelő összehangolását, az organizációs feladatok kifogástalan ellátását igényelte. Az alperes az építkezésen dolgozó valamennyi alvállalkozó munkájára kiterjedő és azt megszervező hálózati ütemtervet nem készített, az összetorlódó munkafolyamatokat heti kooperáció keretében próbálta megoldani. A felperes 2014. június 2án levelében tájékoztatta az alperest, hogy az összes szerződött munka 2014. július 7. napjára kész lesz. A betonkozmetikai munkák befejezése, az átadási dokumentáció átadása, a levonulás időpontja változatlanul 2014. július 15. A teljesítéshez a rendelkezésre álló munkaterülethez képest biztosítja a szükséges munkaerő létszámot és zsalut, a munkavédelmi előírásokat betartja. [13] Az alperes 2014. június 10-i levelében sérelmezte, hogy a felperes a kivitelezői létszámát nem bővítette, kérte a konstruktívabb hozzáállását, jelezve, ha a létszámán nem erősít, úgy kénytelen lesz harmadik személy bevonása mellett a hátralévő munkákat elvégeztetni, s amennyiben a beruházó a szerkezetépítésre vonatkozóan kötbérigényt jelent be felé, azt a felperesre hárítja. Az alperes 2014. június 11-i levelében - megismételve a fentieket - tájékoztatta a felperest arról, hogy a késedelem elkerülése érdekében további szerkezetépítőt Győri Ítélőtábla II.Gf.20.115/2021/4/I 6 vonultat fel, a munkaterületek szétosztásáról péntekig bezárólag intézkedik. A felperes 2014. június 12-i válaszában hangsúlyozta, nem ért egyet a felperes levelében foglaltakkal, mert ahol munkavégzésre alkalmas területet biztosított az alperes, ott aznap, vagy pár nap alatt elkészült a vasbetonszerkezet. Minden szerződött munkát elkészít, visszautasítja, hogy a terhére történjen alvállalkozó bevonása. A munka kivitelezéséhez szükséges létszámmal és anyaggal – zsaluzattal – rendelkezik. 2014. június 14-i levelében ezt megismételte, jelezve, hogy a munkavégzésre alkalmas munkaterülethez biztosítja a szükséges munkaerő létszámot és a zsalut. Tájékoztatta az alperest, hogy nem áll munkaterület rendelkezésre az A-G raszter 11-13 tengelye közötti területen. [14] Az alperes 2014. június 12-én építési naplóbejegyzéssel közölte a felperessel, hogy másnap (2014. június 13.) az alábbi munkaterületekre szerkezetépítőt vonultat fel: liftakna és hozzákapcsoló vasbeton szerkezetek, valamint emelet feletti födém monolit szakasza az „F” és „G” raszterek „6” és „7” tengelye közötti területre. Kérte a felperest, hogy a fent említett szerkezetek továbbépítését ne kezdje meg. A felperes mindezt – a korábbiak megismétlése mellett – naplóbejegyzésében visszautasította. [15] Az alperes és a beruházó között vezetett generál építési napló 2014. június 23-i beruházói bejegyzésében a Beruházó1. felszólította az alperest a munkafolyamatok felgyorsítására, mert a szerkezetépítéssel már több hetes lemaradásban van, és félő, hogy ezt a lemaradást nem fogja tudja behozni a véghatáridőig. A 2014. június 23-i kooperációs jegyzőkönyv tartalmazza a beruházó azon kérését, hogy - mivel a szerkezetépítés késedelme miatt nem biztosított a véghatáridőre történő befejezés - a szerkezetépítő alvállalkozói létszám megemelése szükséges. Az alperes 2014. június 25-én a kivitelezésen dolgozó valamennyi alvállalkozó részére egy kör e-mailt küldött, mely szerint kivitelezés terén általános lemaradás tapasztalható minden kivitelező teljesítésére vonatkozóan. A beruházó 2014. június 30-i jegyzőkönyvben ismét felszólította az alperest a munkafolyamatok felgyorsítására, mert a szerkezetépítés jelentős késésben van (nagyobb földmunkagép, több ács-állványozó, gyorsabb szerkezetépítés). Megtiltotta azokat a szerkezet és betonozási munkákat, amelynek vasalását és betonozását statikus tervező vagy műszaki ellenőr nem hagyta jóvá írásos naplóbejegyzéssel. A megrendelő és az alperes fedvénytervet kért a tervezőtől a II. emelet (liftakna) fölötti födém út1 úti lezárásnak szélének a csomópontjáról. A 2014. június 30-i generálépítési napló bejegyzésében az alperes arról tájékoztatta a beruházót, hogy a kivitelezés eddigi időszakában a vasszerelések megrendelői átvételének elhúzódásából eredő kivitelezési időveszteség hetekre rúg. Ez – mivel a szerkezetépítés a kivitelezési ütem kritikus útja – a szerződés szerinti befejezési határidő csúszását vonta-vonja maga után. A 2014. július 1-i válasz bejegyzésében a beruházó kifejtette, hogy a már több hetes szerkezetépítési késedelem nem vezethető vissza a betonozások - vasátvétel miatti – átütemezésére, legalábbis csak nagyon csekély mértékben, ami nem hetekben, maximum napokban mérhető. A 2014. július 7-i kooperációs jegyzőkönyvben a beruházó és az alperes felszólította a tervezőirodát, hogy a vasalások átvételét folyamatosan végezze el. Rögzítették, hogy a műszaki ellenőr 2014. április óta nem ellenőrizte a kivitelezést, ami azt jelenti, hogy a tervező nem végzi el a műszaki ellenőri feladatait. [16] A felperes 2014. július 2-i (majd 2014. július 4-én levelében

1. is)ismét arról tájékoztatta az alperest, hogy kizárólag olyan ütemben tud haladni, amilyen ütemben az alperes biztosítja a biztonságos és kivitelezésre alkalmas munkaterületet. Megfelelő létszámmal végzi a munkát, az odarendelt plusz ácskapacitással együtt ez több mint 20 fő ács dolgozót jelent. Megjegyezte, hogy a plusz 10 fős ácskapacitás bővítés leszervezése Győri Ítélőtábla II.Gf.20.115/2021/4/I 7 megtörtént részükről is, azonban ők – éppen az alperes által bevont alvállalkozó munkavégzése következtében - a munkaterületen munkát végezni nem tudtak, mert ugyanazt a tevékenységet kellett volna végezniük, mint az alperes által bevont ácsoknak, így okafogyottá vált a létszám beállítása. 2014. július 4-én kelt levelében hangsúlyozta, hogy a továbbépítéshez szükséges zsaluanyag a területen rendelkezésre áll, nemcsak a saját, hanem bevont társvállalkozó munkavégzéséhez is biztosított a zsaluanyag, de csak annyi anyagot tud a munkaterületen tárolni, amennyi ott elfér. A továbbépítést akadályozza a tartófalak befejezésének hiánya és a talptestek közötti monolit vasbeton pillérek hiánya is. Az alperes által a terepszint feletti szerkezetekhez biztosítani vállalt toronydaru társvállalkozókkal közös használata szerződésben nem került kikötésre. Autódaruval nem lehet a területet kiszolgálni, így a toronydaru hiányából adódó akadályközlést továbbra is fenntartja, az egyéb munkák miatt a szerkezetépítéstől került elvonásra a toronydaru kapacitás. A technológiai rendre tekintettel – a daru kapacitáshiánya miatt - a létszám bővítés, a kért két műszakos munkavégzés nem gyorsítja a kivitelezést, csak azt eredményezi, hogy több dolgozó nem tud munkát végezni. Figyelemmel arra, hogy a rámpa indulólemez alapozásához, a zsaluzási és betonozási munkához az alperes 2014. április 22. napja helyett csak 1 hónappal később adott munkaterületet, a késedelem nem a felperes érdekkörében fennálló ok miatt következett be. Erre tekintettel a rámpa kivitelezéséhez kapcsolódó 2014. július 7. napi befejezési határidőt a dokumentáció átadása és a levonulás vonatkozásában a 2014. július 11-i határidőt a felperes felmondja. A rámpa teljes szerkezetének kivitelezését a kiviteli ütemtervben korábban meghatározott időtartam alatt elvégzi 2014. augusztus 7. napjára. Ehhez is szükséges azonban a munkaterület és a toronydaru folyamatos használatának biztosítása, valamint azt, hogy a felperesnek átadott kiviteli tervek alapján történjen meg a megvalósítás. [17] A felek között továbbra is vitatott volt a szerződés műszaki tartalma. Az alperes álláspontja szerint a zárófödém felbetonozása és a rámpa lejtbetonozása a felperes kötelezettsége volt, s ezt a felperes vitatta, álláspontja szerint vállalásába egyedül az árufogadó rámpa felbetonjának elkészítése tartozott, s ezt a munkát is az eredetileg általa bevont cég1. végezte el. [18] A felperes 2014. július 11-i levelében kérte az alperestől, hogy a 2. számú részszámla teljesítésigazolását adja ki részére. 2014. július 17-i levelében ezt megismételte, egyúttal közölte az alperessel, hogy az áruház kivitelezési munkáival kapcsolatban követelése van az alperessel szemben - egyrészt a teljesítésigazolás kiadása, másrészt az az alapján benyújtásra kerülő számla kiegyenlítése terén -, ezért nem áll módjában kiállítani az alperes által kért - a szerződés 8. számú mellékletét képező - nyilatkozatot. Az alperes 2014. július 25-i levelében kifejtette, hogy a felperes a vállalt szerződési kötelezettségét jelentős mértékben nem teljesítette, ennek oka a felperes ellenőrzési körébe tartozó kapacitáshiány okozta teljesítési késedelem. A felperes szerződésszegése miatt jogosult a vállalkozói díj visszatartására és a teljesítésigazolás megtagadására. Az alvállalkozói késedelem miatt jogosult a megfelelő mértékű késedelmi kötbér beszámítására is 5.400.000 Ft összegben, továbbá a felperes szerződésszegő magatartása miatt bevont külső harmadik személy alvállalkozóval kapcsolatos igazolt költségek teljes mértékű áthárítására. Felszólította a felperest szerződési kötelezettségeinek 2014. augusztus 4-ig történő maradéktalan és igazolt teljesítésére, azzal, hogy - ellenkező esetben - a szerződés 11.e. pontja alapján a szerződést azonnali hatállyal felmondja. [19] A kivitelezést több tervmódosítás érintette, ebből két tervmódosítás kifejezetten hátráltatta az építési munka ütemét. Az egyik a szomszédos épület miatt egyoldalú Győri Ítélőtábla II.Gf.20.115/2021/4/I 8 faluzsaluzattal készítendő vasbeton monolit fal helyett készülő zsalukő fal volt. Az épület mögötti közlekedő út út1 utcai oldaláról a rámpa megközelítését ellehetetlenítette a telepített toronydaru, ahhoz, hogy a munkaterület megközelíthető legyen, „I” gerendát kellett beépíteni. Ez átszervezést, a zsaluzat áttervezését, speciális zsaluzatok igénylését és késedelmet eredményezett. A rámpába lépcső került beépítésre, az ezzel kapcsolatos tervet a felperes 2014. augusztus hónapban kapta meg. Az árufogadó rámpa építéséhez a munkaterületet a felperes 2014. szeptember 14-én kapta meg. [20] A felperes 2014. szeptember 23-i naplóbejegyzésében a munkát készre jelentette, s kérte a szerződés szerinti részteljesítései, valamint a végteljesítés leigazolását és számlái befogadását. Az alperes 2014. szeptember 21-i naplóbejegyzésében a szerkezetépítésre vonatkozó készre jelentést nem fogadta el, utalt arra, hogy a munkaterületet a felperes még nem takarította össze megfelelő mértékben, illetőleg a betonfalak javítása sem készült el. A felperes a munkaterületről 2014. október 1. napján levonult. A rendeltetésszerű használatot gátló hiba elvégzett munkájában nem volt. [21] Miután az alperes a beruházást átadta, 2015. január 21. napján az alperes és a beruházó között megállapodás jött létre. A megállapodás szerint az alperesnek 45.507.588 Ft pótmunka igénye volt, amiből a beruházó 12.700.000 Ft-ot fogadott el, amit az alperes a megállapodás aláírásával tudomásul vett. A megállapodás szerint az átadás-átvétel 76 napos késedeleméből 10 nap az alperesnek felróható csúszás. Az alperes hozzájárult, hogy a beruházó a végszámlából a fővállalkozási szerződés szerint 10 napra eső kötbér összegét levonja. [22] A felperes a szerződésben vállalt munkát 77%-ban teljesítette, a részére járó vállalkozói díj 34.650.000 Ft. Ebből - az I. részszámla alapján - 12.300.000 Ft-ot megkapott. A felperes az építkezésen olyan munkát is végzett, amely a megrendelés, illetve az aláírt szerződés szerint nem tartozott feladatába, illetőleg a nem megfelelő munkaterület szolgáltatásból adódóan többletköltsége keletkezett az alábbiak szerint: A szerződés műszaki tartalmába nem tartozó szerelőbetonozás költsége 172.481 Ft volt. A megrendelés alapján alperes kötelezettsége volt a kehelynyakak elhelyezéséhez szükséges anyag biztosítása. A kehelynyakak támasztó vasalása azonban mintegy 5 cm-el rövidebb lett a szintbeállításához szükségesnél, ezért a felperesnek kellett elvégezni a hajtűvasak átalakítását és biztosítani az ehhez szükséges segédanyagot, ami 60.000 Ft többletköltséggel járt. A földmunka sem tartozott felperesi vállalásba - az az alperes másik alvállalkozója, a cég6 feladata lett volna -, ugyanakkor a munkaterületként átadott földtükör nem a kijelölt méretek szerint készült el, a kitűzött méretek elérése mintegy 15%-ban további kézi földmunkát igényelt. Ez alaptömbönként átlagosan 0,5 óra kézi munka mellett összesen 200.000 Ft többletköltséget okozott. A betonacél szerelés pontatlansága, valamint az alaptestek méretnövekedése és a rámpa talpgerendáinak magasítása zsaluzási és betonozási többletköltséggel járt. Az alaptestek méretnövekedésükből eredő zsaluzási többletköltség 569.000 Ft és 659.794 Ft, a rámpa talpgerendáinak magasítása, zsaluzása 47.250 Ft és 55.674 Ft, illetőleg 18.347 Ft, mindösszesen 1.350.155 Ft volt. A felperes az áttörésekhez 15 zsalukizárást készített – erre a 2014. április 30-i, illetőleg 2014. május 5-i naplóbejegyzésében utalt is –, ennek többletköltsége 37.500 Ft. Győri Ítélőtábla II.Gf.20.115/2021/4/I 9 [23] Az aláírt szerződés szerinti teljesítési határidő 2014. július 15. volt. Az alperes a 2014. július 25-i levelében póthatáridőt tűzött (2014. augusztus 4.). Ehhez képest a felperes a munkaterületről 2014. október 1. napján vonult le. A késedelmes munkavégzésben mind a felperes, mind az alperes, mind beruházó közrehatása megállapítható volt. A beruházó késedelmeskedett a vasszerelések átvételében, s a tervmódosítások is kését okoztak. Az alperes a szerződés aláírását követően nem készített valamennyi alvállalkozó munkáját átfogó hálózatos ütemtervet, organizációs feladatait heti kooperációval próbálta – eredmény nélkül – megoldani. Több esetben akadozott a felperes részére a megfelelő munkaterület biztosítása is, illetve a toronydaru kapacitás sem volt elégséges a folyamatos munkavégzéshez. II. [24] A felperes keresetében eredetileg 32.058.754,-Ft és annak járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az alperes a kereset elutasítását kérte és viszontkeresetében kötbér és kötbért meghaladó kára címén 43.091.363,-Ft és járulékai, valamint a megrendelő által vele szemben visszatartott vállalkozói díjra (32.700.000,-Ft) eső késedelmi kamat megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A Győri Törvényszék P. 20.222/2016/49. számú ítéletében a felperesi keresetnek és az alperes viszontkeresetének egyaránt helyt adott. A Győri Ítélőtábla Gf. II. 20.301/2017/3/II. számú végzésében az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat meghozatalára utasította. [25] A megismételt eljárásban a felperes keresetében (az elsőfokú ítéletben rögzített 32.506.485,-Ft-tal szemben helyesen) 33.121.485,-Ft és annak 2014. augusztus 1. napjától számított törvényes késedelmi kamata, valamint perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest. (G.20.127/2018/5.) Keresete tételei az alábbiak voltak: I. Vállalkozói díj : 37.800.000,-Ft II. Pótmunka : 7.979.735,-Ft. (II/1-II/8 alatt részletezve) III. Állásidőre eső költség: 26.950,-Ft. IV. Jótállási garancia: 615.000,-Ft. [26] A fenti, együttesen 46.421.685,-Ft követelésből levonta az I. részszámla alapján kifizetettnek tekintetett 12.300.000,-Ft-ot és az alperest megillető, a vállalkozói díj 3%-nak megfelelő mértékű megrendelői szolgáltatási díjából 1.000.200,-Ft-ot. [27] Arra hivatkozott, hogy nem az áruház komplett tartószerkezetének megépítését vállalta, hanem csak – az alperes árajánlatkérésének megfelelően – a zsaluzási és betonozási, illetve falazási és szigetelési részmunkák elvégzését árazta be és vállalta. A zsaluzáshoz szükséges anyagot ő, míg a többi anyagot az alperes volt köteles biztosítani. 2014.május 30-ig a felek jogviszonyára az árajánlat és a megrendelés, míg a szerződés aláírása után a szerződés, Győri Ítélőtábla II.Gf.20.115/2021/4/I 10 illetve az annak mellékletét képező tételes ajánlati költségvetés, az ütemterv, illetve az átvett statikai tervek voltak irányadóak. [28] A kereset I. tétele – a pótmunkák nélküli vállalkozói díj (37.800.000,-Ft): Az átalánydíjas szerződés műszaki tartalmát 84%-ban teljesítette, így az őt megillető vállalkozói díj (45.000.000,-Ft x 84% =) 37.800.000,-Ft. Elismerte, hogy az alperes által bevont cég2 társvállalkozó által elvégzett munkákból – a szerződéshez kapcsolódó költségvetés árain kalkulálva –6.803.421,-Ft a vállalásába tartozott, az ezt meghaladó munkák, illetve a cég1. által elvégzett munkák (a VF/5/1. alatti kimutatás 3.3.-as jelzésű, 797.560,-Ft összegű tétele kivételével) azonban nem képezték vállalása részét. Az elismert társvállalkozói teljesítmény a csökkentett műszaki készültségi fokban (84%) elszámolásra került. [29] A kereset II. tétele - pótmunkák (7.979.735,-Ft) körébe - melyekkel a szerződéskötéskor nem kellett számolnia - a szerződés műszaki tartalmán felül elvégzett alábbi (II/1.-II/8.) munkák tartoztak: [30] II/1.Szerelőbeton (172.481,-Ft) A munkaterület átvétele a szerelőbeton szintjén történt, így azt a munkaterület átadása előtt az alperesnek kellett volna elkészíttetni. Az ütemterv 3. pontja szerint sem képezte ez a feladatát, a zsaluzási tervben sem szerepelt a mérete vastagsága, minősége, nincs kalkulálva a mennyiségi kiírásokat tartalmazó költségvetésben sem. [31] II/2. Autódaru bérleti díj: 2.700.000,-Ft. A szerződés szerint földpartfal és zsaluzatok között kellett volna betonozást végezni, az ajánlati jegyzőkönyv 2.3. pontja értelmében pontalap zsaluzást nem vállalt. Emiatt végleges árajánlatában is azzal számolt, hogy a vasbetonszerkezet építéséhez végig az alperes biztosít toronydarut, így autódarura az őt terhelő - a kehelynyak elhelyezéséhez szükséges - négy napi autódaru szükségletet meghaladóan nem lesz szükség, emiatt autódaruzási költséget sem számított fel. A körülmények azonban a helyszínen eltértek, az alperes a zsaluzási szintet (a munkaszintet) levitte a pontalapok szintjére, így a pontalapokat is zsaluzni kellett és neki kellett daruval leraknia a szállítójárműről az előregyártott kehelynyakakat is. Emiatt az előre kalkulált 4 darunaphoz képest 20 nap egy autódarus, 7 nap két autódarus, összesen 34 nap többlet autódaruhasználat merült fel 80.000,-Ft/daru/nap költség mellett. [32] II/3.Vállalása ellenére mintegy két hónapon át nem biztosította az alperes a toronydarut a szerződés szerinti havi 250 órában. Emiatt többlet kézi zsalumozgatás volt szükséges, állásidő merült fel, a nagyobb kivitelezői létszám miatt költségei is nőttek. Négy dolgozó két hónapra eső többletköltsége - 2.400,- Ft-os óradíj mellett - 3.449.600,-Ft. [33] II/4.Beilagolás: 60.000,-Ft. Az alperesnek kellett biztosítania a kehelynyak elhelyezéséhez szükséges anyagot. A kehelynyak támasztó vasalása 5 cm-rel rövidebb lett, ezért a hajtűvasakat a szintbeállításhoz át kellett alakítani (beilagolni), és ehhez segédanyagot biztosítani (44.000,-Ft anyag, 10.000,-Ft fuvar és 6.000,-Ft vágási díjköltség = 60.000,-Ft). Győri Ítélőtábla II.Gf.20.115/2021/4/I 11 [34] II/5.Kézi földmunka (földtükör):200.000,-Ft. A munkaterületként felkínált földtükör nem a kijelölt méretek szerint készült el, 80 tömbalap és 210 méter talpgerenda vonatkozásában, ez 15% kézi földmunkát igényelt. [35] II/6.Az alaptestek méretnövekedése és a rámpa talpgerenda magasítás 1.350.155,-Ft zsaluzási és betonozási többletköltséget okozott. (2014. március 27 – 28., 2014. április 28., május 19., május 20. és május 26-i építési naplóbejegyzések.) [36] II/7.Közműáttörések: 37.500,-Ft. A tartószerkezeti kiviteli terveken nem szereplő 15 darab zsalukizárás elkészítésének többletköltsége. A szakági terveket nem kapta meg az alperestől, így a zsalukizárási munkával nem kellett számolnia. [37] II/8.A beton minőségének biztosításához szükséges mintavétel költsége: 310.000,-Ft. A betont az alperes biztosította, így a mintavétel költsége őt terheli. (30 sorozat x 9.000,-Ft = 270.000,-Ft + 40.000,-Ft sablon bérleti díj) [38] A kereset III. tétele: a betonszállítás késedelme miatti 11 óra állásidő: (11 x 2.450,-Ft/óra =26.950,-Ft) Ennek felmerültét az alperes el is ismerte a 2014. április 16-i építési naplóbejegyzésben. [39] A kereset IV. tétele szerinti jótállási garanciaként visszatartott, időközben lejárt (az I. résszámla 5%-ának megfelelő) vállalkozói díj is megilleti. III. [40] Az alperes a megismételt eljárásban is a kereset elutasítását kérte, tételesen az alábbi indokokkal: A kereset szerinti I. tételt (a vállalkozó díjat) 33.075.865,- Ft-ban (a teljes vállalkozói díj 73,5%-ában) az első részszámla alapján kifizetett 12.300.000,-Ft levonásával 20.775.865,- Ft-ban ismerte el. A felperes eredeti keresete 32.058.754,-Ft megtérítésére irányult, ami csak (71,3%-
2. os)készültségi foknak felel meg, így minden további bizonyítás nélkül megállapítható a műszaki készültség foka az általa elismert 73,5%-ban. A kereseti kérelemhez kötöttség és a keresetváltoztatás tilalma miatt a felperes által állított százalékos készültséget (71,3%) meghaladó igény, csak az ellenkérelme szerint (73,5%) érvényesíthető, azt meghaladóan nem. Rámutatott, hogy az ítélőtábla hatályon kívül helyező végzése által alkalmazni rendelt metodika a perbeli esetre nem irányadó, mert a mű 100%-ban megvalósult. A kereset II. tétele kapcsán arra hivatkozott, hogy az átalányáras vállalkozási szerződés keretében többletmunka elszámolására lehetőség nincs. A szerződés 10. pontja szerint pótmunka csak írásban volt elrendelhető, erre nem került sor. A III. tétel amiatt alaptalan, mert az ajánlati tárgyalási jegyzőkönyv 14.7. pontja kizárta az állásidővel kapcsolatos igény érvényesítését. [41] Viszontkeresetében a felperes késedelmére alapítottan a 20.775.865,- Ft összegben elismert felperesi vállalkozói díj igénnyel szembeállította a kötbér és kártérítés címén kalkulált 67.394.165,-Ft összegű – az általa használt jelölések megtartásával az alábbi tételekből álló – igényét és a különbözeti 46.618.300,-Ft - kötbér és kötbért meghaladó kár valamint járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. (VF/5/1.) Győri Ítélőtábla II.Gf.20.115/2021/4/I 12 [42] VF/5/1. 2.3-2.6:14.974.000,-Ft: a cég2 részére fizetett vállalkozói díj. Az alvállalkozási szerződés 9/a. pontja alapján - a kivitelezési idő felperes hibájából több mint egy naptári héttel történt túllépésére figyelemmel - jogosult volt a felperes által elvégzendő munkák felperes költségére társvállalkozóval történő elvégeztetésére, melynek költségét kötbérigényétől függetlenül érvényesítheti. [43] VF/5/1. 3.1-3.4: 3.447.460,-Ft. Az előző pontban foglaltakkal azonos alapon a cég1. részére 3.444.460,-Ft került kifizetésre. [44] VF/5/1. 4.1-4.8 : 6.548.413-Ft. A felperes nem a szerződésben foglaltaknak megfelelően biztosította a zsaluanyagot, ezért a cég3-től zsaluanyagot bérelt, illetve zsalutervet készíttetett. [45] VF/5/1. 5.1: A felperes 78 napi késedelemére (2014.07.15-2014.10.01.) vetített építéshely irányítási többletköltség 6.377.965,-Ft. [46] VF/5/1. 5.2: A felperes helyett a cég4 által elvégzett takarítás, anyagmozgatás arányosítással a felperesre vetített - költsége 1.436.250,-Ft. [47] VF/5/1. 5.3-5.5: A felperes teljesítési késedelme miatt a toronydaru többlet bérleti díja 1.522.264,-Ft. [48] VF/5/1. 5.6 : A felperes 78 napi késedelméből csak két napot tudott ledolgozni, emiatt az egész projekt 76 napi késedelemmel készült el. A beruházó emiatt 23.280.000,-Ft kötbért érvényesített vele szemben. [49] VF/5/1. (5.7-5.8): A közjegyzői eljárásban beszerzett szakértői vélemény díja 228.600,-Ft, az eljárás díja 30.000,-Ft. [50] VF/5/1. (6.1): 3.526.937,-Ft. Az őt megillető vállalkozói díj a felperes hibájából később került a beruházó részéről kifizetésre. A felperes az alvállalkozói szerződés mellékletét képező 8. számú – a megrendelővel szembeni követelésére vonatkozó nemleges nyilatkozatot - felhívása ellenére sem adta ki. Emiatt a beruházó a 2014. szeptember 11. napján esedékes 14.200.000,-Ft összegű és a 2015. február 6. napján esedékes 18.500.000,-Ft összegű számláját csak 2016. január 7. napján fizette meg. A felperes a nyilatkozat kiadását jogsértően tagadta meg, mert az alvállalkozói szerződés 9/b. pontja értelmében a megvalósítás közbeni viták (műszaki, értelmezési, stb.) nem késleltethetik a létesítmény megvalósítását, s nem adhatnak alapot a befejezési határidő módosítására. Kára a késedelem idejére számítható kamat. [51] VF/6.5: Késedelmi kötbér:5.400.000,-Ft. A beruházás késedelme kizárólag a felperesnek volt felróható, mert humán kapacitáshiányos állapotban szerződött. (szakértő4 igazságügyi szakértő által készített magánszakértői vélemény) A felperes érvelésével szemben a fővállalkozót terhelő munkaszervezési feladatokat maradéktalanul ellátta, heti Győri Ítélőtábla II.Gf.20.115/2021/4/I 13 alkalommal alvállalkozói kooperációt tartott, s folyamatosan biztosította a munkavégzésre alkalmas munkaterületet. A 78 nap teljesítési késedelem alól a felperes nem tudta magát kimenteni, így a szerződés 4/u. pontja szerinti kötbérmaximum (5.400.000,-Ft) megfizetésére köteles. Más alvállalkozó magatartására hivatkozással nem menthető ki a késedelem, mert tudta a felperes, hogy nem kap kizárólagos munkaterületet kap (szerződés 6/a. pont). [52] A felperes a viszontkereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a beruházás késedelme nem neki róható fel, nem állt fenn humánerő kapacitáshiány, a munkaterület beszűkült volta miatt a létszám emelésére nem is lett volna lehetősége. Nem volt jogszerű a terhére a társvállalkozók bevonása. Még így is bekövetkezett a késedelem, ebből is az következik, hogy annak oka nem az ő dolgozói létszámában keresendő. Az alperes volt az, aki a folyamatos és biztonságos munkavégzéshez szükséges munkaterületet nem biztosította. A földdepóniát az építkezés kulcselemének minősülő rámpa helyén tárolta, ezzel megakadályozta a rámpa kivitelezésének határidőben történő megkezdését. Nem tett eleget organizációs kötelezettségének, az alvállalkozók munkáját nem hangolta össze, s nem biztosította a toronydaru zavartalan használatát a szerződésben vállalt havi 250 órában. Emiatt a vállalkozók munkája összetorlódott, egymásra és a toronydarura vártak. A generál építési napló 2014. június 30-i bejegyzése is utal a betonacélszerelés átvételével összefüggő beruházói késedelemre, s az építkezést számos tervmódosítás is lassította. A tervmódosításokat – bár arra köteles lett volna – az alperes nem töltötte fel az építési naplóba. Érvénytelenségi kifogással élt az alvállalkozói szerződés 9/a. pontjával szemben. Rámutatott, hogy azon kikötés, amely szerint a terhére bevont kivitelező költsége a felperes által a kötbérköveteléstől függetlenül érvényesíthető, jogszabályba [rPtk. 246. §