A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.III.37.708/2023/
- A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Gyurán Ildikó előadó bíró, Dr. Farkas Katalin bíró, Dr. Sugár Tamás bíró, Dr. Bérces Nóra bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Zsurkán Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. Zsurkán Béla, cím2) Az alperes: település2i Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője (3240 település2, Kossuth út 91.) Az alperes képviselője: dr. Holtzer Olivér (cím3) A per tárgya: állatvédelmi ügyben indult jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes,
- sorszám alatt Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: a Miskolci Törvényszék
- szeptember 6-án kelt 9.K.701.359/2022/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes
- szeptember 1-jén kelt PAR/1614-13/
- számú határozatával felperest a felelős állattartás szabályainak megszegése – a lovai tartási helyéül szolgáló Kúria III.Kfv.37.708/2023/2 2 ingatlanokon megfelelő védőkerítés kialakításának elmaradása – miatt 360.000.- forint állatvédelmi bírsággal sújtotta. A határozat alapját az képezte, hogy a felperes a PAR/16144/
- számú határozat alapján elrendelt hatósági kötelezésnek a helyszíni ellenőrzés alapján teljes mértékben nem tett eleget. Kitért arra is, hogy az állatok elszökése a település2i ....tanyáról az állatvédelmi hatóság korábbi intézkedései ellenére ismételten megtörtént, a védőkerítés kialakítása elmaradt. [2] A felperes a pontosított keresetében kérte alperes határozatának megsemmisítését és új eljárásra kötelezését. Az elsőfokú ítélet [3] A törvényszék ítéletével a keresetet elutasította. [4] Hangsúlyozta, hogy bár a felperes a keresetében és a tárgyaláson is úgy nyilatkozott, hogy a kerítés helyreállítása megfelelően megtörtént, a hatósági eljárás során beszerzett iratok, bizonyítékok és a per során felmerült körülmények megcáfolták ezt a felperesi állítást. [5] A felperes megrongálódott kerítésről beszélt a
- augusztus 17-én történt ellenőrzés során és elismerte, hogy azt neki kell megjavítani. Az ellenőrzés idején a villanypásztor nem volt alkalmas arra, hogy a lovak szökését megakadályozza. [6] A villanypásztoron elhelyezett kapuk, átjárók akasztós megoldással működő szerkezetek, vagyis azokat – a felperes által is elismerten – lényegében bárki kinyithatta. Mivel ezek nem voltak lezárt állapotban, így a felperes gondozásában álló lovak bármikor kijuthattak a legelőn kívüli területekre, ha valaki nyitva hagyta az átjárót. [7] A felperes is elismerte, hogy
- augusztus 25-én a gondozásában álló lovak vágtáztak a település2 és település1 közötti közúton, tehát az alperesi kötelezés ellenére és a határozatban megállapított határidő elteltét követően is igazolt módon sor került a felperes gondozásában álló lovak szökésére. [8] A felperes azzal az állításával, hogy a lovai kiszöknek a legelőn kívüli területre és ilyenkor vissza kell őket terelni, lényegében elismerte, hogy a kötelező határozat ellenére nem tudott megfelelően gondoskodni a lovai biztonságos tartásáról és szökésük megakadályozásáról. [9] Nem támasztotta alá azt a kijelentését, miszerint alperes a hatósági eljárás során részrehajlóan járt el és vele szemben egyoldalú megállapításokat tett volna. [10] A vadásztársaság bevonását szükségtelennek ítélte, az alperes hatásköre nem terjedt ki a vadásztársaság felelősségének vizsgálatára. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a felperes a vadásztársasággal szembeni követelését polgári jogi igénnyel érvényesítheti, a kerítés megrongálódásának körülményei és a vadásztársaság esetleges közrehatása pedig – kifejezett jogszabályi rendelkezés hiányában – nem mentesítik felperest kötelezettségei teljesítése alól. A felülvizsgálati és befogadás iránti kérelem Kúria III.Kfv.37.708/2023/2 3 [11] Az ítélettel szemben jogszabálysértésre hivatkozással a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve az elsőfokú ítélet megváltoztatását, a közigazgatási határozat megsemmisítését és a közigazgatási szerv új eljárás lefolytatására kötelezését. [12] A felülvizsgálati kérelem befogadhatóságát a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjára (a kérelmező alapvető eljárási jogának sérelme, az ügy érdemére kiható egyéb eljárási jogszabálysértés) alapította. [13] Kifejtette, hogy a felperes maradéktalanul betartotta az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény rendelkezéseit. Ellenben az alperes elfogultan, egyoldalúan, a felperes hátrányára folytatta le eljárását, megsértve az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény alapelveit. [14] Négy szakaszra osztott villanypásztort telepített, zárt kapukat létesített, hogy minimalizálja a lovak kiszökését, valamint az uniós szabványnak megfelelő táblákat is kihelyezett. [15] A törvényszék minden indítványát elutasította, amely bizonyította volna álláspontját. Nem tárta fel a tényállást, azt, hogy ki valójában a károkozó, nem vizsgálta a károkozás felróhatóságát. Hangsúlyozta, minden esetben a nyitva hagyott kapu miatt szöktek ki a lovak. Ő azonban minden megtett azért, hogy a lovai a részükre elkerített területet ne tudják elhagyni. A Kúria döntése és jogi indokai [16] A felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. [17] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [18] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [19] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságával kapcsolatban a felperes által előadottakat, a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását nem látta indokoltnak. Kúria III.Kfv.37.708/2023/2 4 [20] A felülvizsgálati bíróság mindenekelőtt hangsúlyozza, a befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthassa alapvető jogegységi funkciót. Ebből pedig következik, hogy a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére való hivatkozás még nem alapozza meg a felülvizsgálati kérelem befogadását. [21] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerint a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmére, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre alapozott felülvizsgálat a bíróság tisztességes eljárásának és a közigazgatás tisztességes ügyintézésének a kontrollját jelenti. A kógens, Kp. 117. §
(4)bekezdés rendelkezéséből következően ezen befogadási ok fennálltát indokolni kell, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. [22] A felperes a felülvizsgálati kérelmében alapvetően az elsőfokú bíróság bizonyítékokat értékelő, mérlegelő tevékenységét sérelmezi, a bizonyítékok újraértékelését kéri. A következetes kúriai gyakorlat szerint azonban a bizonyítékok mérlegelésén alapuló ítélet felülvizsgálati eljárásban eredménnyel csak akkor támadható, ha jogszabálysértés állapítható meg a felülvizsgálni kért ítéletben megállapított tényállással összefüggésben, mert az nyilvánvalóan helytelen, kirívóan okszerűtlen vagy logikai ellentmondást tartalmazó következtetésen alapszik (Kfv.III.37.768/2022/7., Kfv.VII.37.077/2023/2.). [23] Az elsőfokú bíróság megvizsgálta a feltárt tényállást, értékelte a rendelkezésére álló bizonyítékokat, a helyszíni ellenőrzés jegyzőkönyveit, feljegyzéseket, a felperes hatósági és peres eljárás során tett nyilatkozatait, amely során kialakított álláspontja és az abból levont következtetések egyértelműen, részletesen kiderülnek az ítélet indokolásából. A felperes által felajánlott tanú és okirati bizonyítás mellőzésének is indokát adta. Önmagában az, hogy a felperes nem ért egyet a bizonyítás eredményének ítélet szerinti mérlegelésével, és a bizonyítékok újraértékelésével a saját érvei elfogadását kéri, nem elegendő a felülvizsgálati kérelem befogadásához. [24] Ahogyan pedig arra a jogerős ítélet is kitért, a Kp. 43. §
(1)bekezdéséből következően a felperesnek legkésőbb a perindítási határidő leteltéig előadott kereseti indokai határozzák meg a közigazgatási per irányát, a bíróság jogszerűségi vizsgálatának kereteit. A Kúria Kfv.VI.39.149/2020/4. számú ítéletében is megtestesülő egységes bírói gyakorlat szerint a keresetkiterjesztés tilalmába ütközik, ha a felperes a perindítási határidő letelte után új megtámadási irányt kíván szabni a közigazgatási perben. [25] Ebből következik, hogy sem a perben, sem a felülvizsgálati eljárásban nem vizsgálható felül olyan jogsértés – nevezetesen a hatóság elfogultsága –, amelyet a felperes keresetében nem vitatott. [26] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 117.§
(4)bekezdése alapulvételével – a felperes befogadási kérelmében megjelölt indok mellett – a Kp. 118. §
(1)bekezdésében foglalt valamennyi ok alapján megvizsgálta, és megállapította, hogy a befogadás feltételei egyéb okból sem állnak fenn. [27] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdés alapján megtagadta. Az alkalmazott jogszabályok Kúria III.Kfv.37.708/2023/2 [28] 5 Kp. 118. §
(1)és
(3)bekezdés A döntés rövid tartalma [29] Önmagában az, hogy a felperes nem ért egyet a bizonyítás eredményének ítélet szerinti mérlegelésével, és a bizonyítékok újraértékelésével a saját érvei elfogadását kéri, nem elegendő a felülvizsgálati kérelem befogadásához. Záró rész [30] A végzés ellen a Kp. 116. § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [31] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kp. 118. §
(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott. Budapest,
- december
- Dr. Sperka Kálmán s. k. a tanács elnöke Dr. Gyurán Ildikó s. k. előadó bíró Dr. Farkas Katalin s. k. bíró Dr. Sugár Tamás s. k. Kúria III.Kfv.37.708/2023/2 bíró Dr. Bérces Nóra s. k. bíró A kiadmány hiteléül tisztviselő 6