A határozat elvi tartalma: Az Infotv. 27. §
(2)bekezdése határozza meg, hogy a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jogot – az adatfajták meghatározásával – más törvény mely esetekben és milyen feltételek mellett korlátozhatja. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.20.665/2022/
- A tanács tagjai: Dr. Kovács Zsuzsanna a tanács elnöke Dr. Dzsula Marianna előadó bíró Böszörményiné dr. Kovács Katalin bíró Dr. Pataki Árpád bíró Véghné dr. Szabó Zsuzsanna bíró A felperes: felperes (cím) A felperes képviselője: Dr. Tóth Balázs ügyvéd (cím1) Az alperes: Agrárminisztérium (1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11.) Az alperes képviselője: Kelemen, Mészáros Sándor és Társai Ügyvédi Iroda (cím2, ügyintéző: dr. Sándor István ügyvéd) A per tárgya: Közérdekű adat kiadása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Az alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.842/2021/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 28.P.20.883/2021/
- Rendelkező rész Kúria IV.Pfv.20.665/2022/7 2 A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 100.000 (százezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
- február 17-én közérdekű adatok kiadása címén kérte: a név Kft. részére „mezőgazdasági szaktanácsadás a keleti régióban a név Kft.-nél” megnevezésű projektben „VP-2.1.2-17-Mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és élelmiszer-feldolgozáshoz kapcsolódó egyéni és csoportos szaktanácsadás” megnevezésű pályázat tárgyában a támogatási kérelem, az ahhoz mellékletként csatolt minden dokumentum, ideértve az esetleges hiánypótlási eljárás során csatolt dokumentumok, a megkötött támogatási szerződés, annak mellékletei, a támogatási szerződés módosítása, annak minden melléklete, az összes kifizetési kérelem, annak minden melléklete, és a kifizetések igazolásáról szóló összes dokumentum megküldését. [2] Az alperes megtagadta az adatigénylés teljesítését. Arra hivatkozott, hogy a kért adatok nem minősülnek nyilvános adatnak. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [3] A felperes keresetében a pert megelőző adatmegismerési igényével egyezően kérte kötelezni az alperest a közérdekű adat kiadására. [4] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Állította, a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács
- december 17-i 1306/2013/EU rendelet (a továbbiakban: Rendelet)
- cikke alapján az európai uniós jog alapján a közzétételi kötelezettség kizárólag a kedvezményezettek nevére, lakóhelyére/székhelyére, a támogatás összegére, illetve annak leírására vonatkozik. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló
- évi XVII. törvény (a továbbiakban: Támtv.)
- §
(2)bekezdése alapján is ezek a közérdekből nyilvános adatok, a felperes ezek megismerésére jogosult. Az ebbe a körbe nem tartozó, a felperes adatmegismerési igényében megjelölt adatok a Támtv. 24. §
(1)bekezdése alapján nem nyilvános támogatási adatnak minősülnek. Állította, a Támtv. 24. §
(1)bekezdése az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
- évi CXII. Kúria IV.Pfv.20.665/2022/7 3 törvény (a továbbiakban: Infotv.)
- §
(2)bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján - központi pénzügyi érdekből – korlátozza ezeknek az adatoknak a nyilvánosságát. Az első- és másodfokú ítélet [5] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül adja ki a felperesnek a „VP-2.1.2-17 – Mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és élelmiszer-feldolgozáshoz kapcsolódó egyéni és csoportos szaktanácsadás” megnevezésű pályázat keretében 2.232.469.155 Ft támogatásban részesülő, a név Kft. pályázó által készített, „Mezőgazdasági szaktanácsadás a keleti régióban a név Kft-nél” című projekthez kapcsolódó alábbi iratokat: a kiválasztási eljárás során a név Kft. vonatkozásában benyújtott támogatási kérelmet, valamint az ehhez mellékletként csatolt minden dokumentumot, ideértve az esetleges hiánypótlási eljárás során becsatolt minden dokumentumot, a megkötött támogatási szerződést és annak mellékleteit, valamint a támogatási szerződés esetleges módosításait és azok minden mellékletét, minden kifizetési kérelmet és azok minden mellékletét, valamint a kifizetések igazolásáról szóló valamennyi dokumentumot. [6] Az elsőfokú bíróság az Alaptörvénynek a közpénzek felhasználására vonatkozó rendelkezéseire utalva kiemelte: a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok, amelyeket az Infotv. 26. §
(1)bekezdése értelmében bárki megismerhet. Az Infotv. 27. §
(2)bekezdése ezt a jogot - az ott felsorolt okból és módon - korlátozhatja, azonban ezek között az agrártámogatások nem szerepelnek. Rámutatott, az adatnyilvánosság központi pénzügyi érdekből is korlátozásra kerülhet, azonban a Támtv. 24. §
(1)bekezdéséhez fűzött miniszteri indokolás alapján arra következtetett, hogy a jogalkotó ezzel a rendelkezéssel az adatnyilvánosságot nem központi pénzügyi érdekből kívánja korlátozni, hanem azért, mert ezeket az adatokat döntés-előkészítés során keletkezett adatoknak minősíti. Ezért az elsőfokú bíróság megítélése szerint az alperes akkor tagadhatja meg az adatigény teljesítését, ha az adat további jövőbeli döntés megalapozását szolgálja, vagy annak megismerése az alperes törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné. Az alperes azonban nem hivatkozott ilyen körülményre. [7] Az elsőfokú bíróság rámutatott: a Támtv. 25. §
(1)bekezdése alapján a Támtv. 24. §
(1)bekezdésében nem nyilvános támogatási adatnak minősített adatot a törvény által meghatározott körben, tehát alapos okkal fel lehet használni, ezért a Támtv. 24. §
(1)bekezdése - az alperes hivatkozásával szemben - nem az adat kiadásának tilalmát jelenti. A felperest az Alaptörvény VI. cikk
(3)bekezdése alapján megillető, a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő joga a Támtv. 25. §
(1)bekezdése szempontjából alapos oknak minősül. Ezért kötelezte az alperest az adatmegismerési igény teljesítésére. [8] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [9] A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bíróság érdemi döntésével és annak indokaival. Kiemelte, az elsőfokú bíróság helytállóan foglalt állást abban a kérdésben, hogy az Infotv. 27. §
(2)bekezdésében írt felsorolás nem terjed ki az agrártámogatásokra utaló adatfajtára. Az alperes fellebbezésében előadottak alapján pedig nem indokolt eltérnie a Kúria Pfv.IV.21.093/2020/
- számú ítéletétől. Az alperes által megjelölt EU rendeletek ugyanis nem tartalmaznak olyan korlátozást, hogy a Támtv.
- §
(2)bekezdése alapján közzétett adatokon Kúria IV.Pfv.20.665/2022/7 4 kívül, külön kérésre nem lehet hozzáférést biztosítani a pályázatokkal kapcsolatos további információkhoz. [10] Ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 383. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [11] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a kereset elutasítását. Megsértett jogszabályként a Támtv. 24. §
(1),
(5)és
(6)bekezdését, a 25. §
(1)bekezdését, az Európai Unió Működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ)
- cikke alapján kötelezően alkalmazandó Rendelet 79—
- cikkeit, a
- cikkét és a 908/2014/EU rendelet
- cikkét. [12] Felülvizsgálati álláspontja szerint a másodfokú bíróság jogszabályt sértve állapította meg, hogy a megjelölt uniós rendeletek nem korlátozzák a kötelezően közzéteendő adatokon kívül kérelemre megismerhető adatok körét. A Rendelet 79-
- cikkei olyan, a személyes adatok védelmére, a magánélet tiszteletben tartására és az arányosság elvére vonatkozó követelményeket állapít meg, amelyeket az adatok közzététele során tiszteletben kell tartani, a
- cikke nevesíti azokat az adatokat, amelyeket közérdekből nyilvánosságra kell hozni. A 908/2014/EU rendelet
- cikke pedig egyértelművé teszi, hogy a Rendelet
- cikkében meghatározott adatok közzététele során a „közzétételi kötelezettség nem lépheti túl a kitűzött átláthatósági célok megvalósítása érdekében szükséges mértéket." [13] Állította, hogy az üzleti titok védelme is megköveteli, hogy a támogatást igénylő által a támogatáspolitikai intézményrendszer rendelkezésére bocsátott adatok, illetve a kérelem vizsgálata során keletkező adatok kizárólag célhoz kötötten kerüljenek felhasználásra. Ezért a törvény kifejezett felhatalmazása nélkül a nem nyilvános támogatási adatok nem hozhatók nyilvánosságra. [14] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [15] A felülvizsgálati kérelem alaptalan a következők szerint. [16] A felülvizsgálati eljárásban a Kúriának azt kellett megítélnie, hogy az eljárt bíróságok a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat megsértve kötelezték-e az alperest a közérdekű adatigény teljesítésére. [17] A Támtv.
- §
(1)bekezdése értelmében nem nyilvános támogatási adatnak minősül valamennyi, az adatkezelő szerv eljárásában készített vagy rögzített, a
(2)bekezdésben meghatározott adatkörön kívüli adat. A
(2)bekezdés szerint az adatkezelő szerv által kezelt támogatási adatok közül közérdekből nyilvános adat e törvény alapján az adatkezelő szerv által folyósított, a központi költségvetésből, illetve az EMGA-ból, az EMVA-ból, illetve az EHA-ból vagy az ETHA-ból finanszírozott támogatásban részesülő ügyfél családi és utóneve Kúria IV.Pfv.20.665/2022/7 5 (elnevezése), lakóhelye, székhelye, telephelye [a) pont] jogcíme [b) pont], a folyósított támogatás összege [c) pont], valamint a jogosulatlan részvétel vagy szabálytalanság miatt visszafizetett támogatás összege [d) pont]. [18] A Támtv. 25. §
(1)bekezdése értelmében a nem nyilvános támogatási adat az adatkezelő szerven kívüli más szerv vagy személy által csak alapos okkal használható fel. [19] Az eljárt bíróságok helytállóan indultak ki az Alaptörvény 39. cikk
(2)bekezdése alapján abból, hogy a közpénzek felhasználásának átláthatóságát biztosítani kell, a közpénzre vonatkozó adatok az Alaptörvény rendelkezésénél fogva közérdekű adatok. Az információszabadság, mint alapjog korlátozása az Alaptörvény I. cikk
(3)bekezdése értelmében csak feltétlenül szükséges esetben, másik alapjog vagy alkotmányos érték érvényesülése vagy védelme érdekében, azzal arányosan lehetséges. Azt is helytállóan ítélték meg, hogy az alperes által megjelölt jogszabályhelyek (Támtv. 24-25.§) és indokok alapján nincs helye ilyen korlátozásnak. A Támtv. 24. §
(1)és
(2)bekezdésének alkalmazása során nem tértek el a Kúria Bírósági Határozatok gyűjteményében Pfv.IV.21.093/2020/
- számon közzétett határozatában kifejtett jogértelmezéstől, amelyet a Kúria is irányadónak tekint. [20] A Kúria e precedens határozatában ugyanis már értelmezte az Infotv.
- §
(2)bekezdését a Támtv. 24. §
(1)–
(2)bekezdésében írt rendelkezések alkalmazása tárgyában. Kifejtette, hogy „a Támtv. nem jelent speciális szabályt az Infotv. rendelkezéseihez képest. Ebből következően a Támtv. 24. §
(1)és
(2)bekezdése nem is korlátozhatja a megismerhető közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok körét. Az Infotv. 27. §
(2)bekezdése nem értelmezhető oly módon, hogy pusztán a jogalkotóra rótt volna kötelezettséget. Ezen szabály tartalmazza annak meghatározását, hogy mely esetekben korlátozott a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerése és milyen feltételek mellett” (Pfv.IV.21.093/2020/
- [18]). [21] Az alperes felülvizsgálati érvelésével szemben a Rendelet
- cikke (hatály és fogalommeghatározások), a 80-
- cikkei (tagállamok által végzett vizsgálatok, a vizsgálat céljai) és a
- cikk (a kedvezményezettek közzététele) nem tartalmaz olyan korlátozást, hogy kizárólag a Támtv.
- §
(2)bekezdésében felsorolt adatok ismerhetők meg. Az alperes érvelésével szemben a Támtv.
- § 5.,12.,16-18.,
- és
- pontja értelmében a Támtv. a Rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket (is) állapít meg, és elősegíti a Rendeletben megfogalmazott, a lényeges információknak nyilvánosságot biztosító célok megvalósítását, amely tovább erősíti a pénzügyi érdekek védelmét szolgáló nyilvános ellenőrzés megelőző hatását és visszatartó erejét is, a szükségesség és arányosság elvének biztosítása mellett {Preambulum [81],[84], [85]}. Az alperes hivatkozása a 908/2014/EU rendelet
- cikkére pedig azért nem vehető figyelembe, mert ez a rendelkezés nem alkalmazható az adott ügyben, az ugyanis a számviteli adatok megőrzésére vonatkozik. A Támtv.
- §
(1)bekezdéséhez fűzött miniszteri indokolás – ahogyan erre az elsőfokú bíróság is helytállóan utalt – azt is egyértelművé teszi, hogy az adatmegismerési igény korlátozásáról azért rendelkezik, mert ezeket az adatokat a döntés-előkészítés során keletkezett adatoknak minősíti. Az alperes megtagadási okként viszont ilyenre, így az Infotv. 27. §
(5)-
(6)bekezdésére nem hivatkozott. [22] A Támtv. vizsgált rendelkezései biztosítják ugyan a magánszféra és az üzleti titok védelmét, azonban ezek védelmével kapcsolatosan az Infotv. 27. §
(3)bekezdése határozza meg a nyilvánosságkorlátozás lehetőségét. Ezzel kapcsolatban konkrét érvelést az alperes a felülvizsgálati kérelmében nem adott elő, a szükségesség-arányosság tesztjével kapcsolatban nem tett tényállítást. Nem fejtette ki, hogy a felperes által kért mely adatok nyilvánosságra kerülése milyen kockázatokat hordoz, milyen érdekeket sért vagy sérthet, és ezek miatt miért szükséges és arányos a felperes közérdekű adatok megismeréséhez való jogának a korlátozása. Kúria IV.Pfv.20.665/2022/7 6 [23] Mindezekre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a másodfokú bíróság nem sértette meg a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat, ezért a jogerős ítéletet a Pp. 424. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [24] Az Infotv. 27. §
(2)bekezdése határozza meg, hogy a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jogot – az adatfajták meghatározásával – más törvény mely esetekben és milyen feltételek mellett korlátozhatja. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [25] Alaptörvény 39. §
(2)bekezdés
- CXII. törvény
- §
(1)bekezdés, 27. §
(2)bekezdés
- évi XVII. törvény (Támtv.)
- §
(1)és
(2)bekezdés,
- § Záró rész [26] A Kúria a pervesztes alperest kötelezte a felperes által felszámított felülvizsgálati eljárási költségnek a megfizetésére, amelyet a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/
- (VIII.22.) IM rendelet 2.§
(1)bekezdés a) pontja alapján állapította meg. [27] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdésének o) pontja szerint illetékmentes, ezért a Pp. 96. §
(1)bekezdése és a 102. §
(6)bekezdése alapján azt az állam viseli. [28] A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmét a Pp. 405. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 376. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- január
- Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. a tanács elnöke, Dr. Dzsula Marianna s.k. előadó bíró, Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró, Véghné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró