A határozat elvi tartalma: A minden tekintetben helyes összegben meghatározott és öt havi részletfizetést engedélyező elsőfokú ítélet megváltoztatása nem indokolt az utóbbi rendelkezés tekintetében, figyelemmel arra a körülményre is, hogy az elsőfokú ítélet meghozatala óta eltelt időmúlás is segíti a fizetési könnyítést. Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 4.Bf.215/2022/
- A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, a
- január
- napján tartott tanácsülésen kihirdette a következő v é g z é s t: A kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmény miatt Terhelt1 és társai ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék
- június
- napján megtartott előkészítő ülésen kihirdetett 43.B.174/2022/
- számú ítéletét helybenhagyja. Terhelt3 III. r. vádlott személyazonosító igazolványának száma: 244476 BE A végzés ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] A Fővárosi Törvényszék a
- június
- napján tartott előkészítő ülésen kihirdetett 43.B.174/2022/
- számú ítéletében Terhelt3 III. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki kábítószer birtoklásának vétségében [Büntető Törvénykönyvről szóló
- évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
- §
(6)bekezdés]. A III. r. vádlottat ezért 200 napi tétel, napi tételenként 1.000,- forint összegű, összesen 200.000,- forint pénzbüntetésre ítélte, melynek megfizetésére 5 havi részletfizetést engedélyezett. [2] Megállapította, hogy meg nem fizetés, ill. egy havi részlet megfizetésének elmulasztása esetén a pénzbüntetést, vagy annak meg nem fizetett részét fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Átváltoztatás esetén egy napi tétel helyébe egy napi szabadságvesztés lép. [3] Az eljárás során felmerült bűnügyi költségből a vádlottat 102.365,- forint megfizetésére kötelezte. Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.215/2022/
- 2 [4] Az ítélet ellen a III. r. vádlott és védője enyhítésért jelentettek be fellebbezést. Az előkészítő ülésen jelenlévő ügyész az ítéletet tudomásul vette. [5] A III. r. vádlott védője fellebbezésének indokolásában a pénzbüntetés és a bűnügyi költség megfizetésére 24, ill. 12 havi részletfizetés engedélyezését kérte, figyelemmel arra, hogy védence a 350.000,- Ft-os havi nettó jövedelméből egy négytagú család eltartásáról gondoskodik. Előadta továbbá, hogy jelzáloghitel tartozásának havi törlesztő részlete 109.634,- Ft, a fűtés díját is magában foglaló villanyszámla havonta 57.000,- Ft kiadást jelent, a televízió és a telefon díja havi 45.000,- Ft, a szemétdíj és a vízdíj 7.000.-7.000,- Ft havonta, míg a gyermek étkezésének költsége havi 31.000,- Ft. [6] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a felterjesztett ügyirattal együtt megküldött BF.445/2022/
- számú átiratában indítványozta, hogy a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben. [7] Az átirat szerint az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabásánál irányadó körülményeket feltárta és azokat ítélete indokolásában értékelte. Helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a vádlottal szemben pénzbüntetés kiszabása is elegendő a Btk.
- §-ában írt büntetési célok eléréséhez és a pénzbüntetés mértékét is ehhez igazodva határozta meg. A törvényszék méltányosan állapította meg a részletfizetést, annak megváltoztatása súlytalanná tenné a kiszabott büntetést és nem szolgálná a speciális prevenciót sem. [8] A III. r. vádlott javára bejelentett fellebbezés nem alapos. [9] Az ítélőtáblának a büntetőeljárásról szóló
- évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.)
- §
(3)bekezdése alapján – figyelemmel a Be. 583. §
(3)bekezdés a) pontjára is – az elsőfokú ítélet rendelkezéseit a büntetés enyhítését célzó fellebbezés által meghatározott kereteken belül bírálta felül. Határozatát ezért a Be. 591. §
(2)bekezdés a) pontja szerint az első fokon eljárt törvényszék által megállapított tényállásra alapította, ahhoz kötve volt. [10] Az ily módon korlátozott felülbírálat során is vizsgálta az eljárási szabályok megtartását [Be. 590. §
(5)bekezdés a) pont]. Megállapította, hogy az elsőfokú eljárásban nem történt olyan abszolút eljárási szabálysértés, amely megalapozná az elsőfokú ítéletnek a Be. 607. §
(1)bekezdése és 608. §
(1)bekezdése szerinti hatályon kívül helyezését. [11] Megállapítható volt továbbá az is, hogy nem történt olyan, a másodfokú eljárásban nem orvosolható relatív eljárási szabálysértés sem, amely lényeges hatással volt az eljárás lefolytatására, a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére és a büntetés kiszabására. [Be. 609. §
(1)bekezdés] Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.215/2022/
- 3 [12] A törvényszék helyesen és törvényesen járt el, amikor elfogadta a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát, a Be.
- §
(2)bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott feltételek csakugyan fennálltak. [13] A felülbírálat során nem volt megállapítható olyan ok, amely a vádlott felmentését vagy az eljárás megszüntetését indokolná [Be. 566. §
(1)bekezdés, 567. §
(1)és
(2)bekezdés, 590. §
(5)bekezdés b) pont]. [14] A törvényszék a tényállásban rögzített tényekből okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére, a terhére megállapított bűncselekmény jogi minősítése is törvényes. A III. r. vádlott ugyanis azzal a magatartásával, hogy a 2021. március 3. napját megelőző napokban – pontosabban meg nem állapítható időpontban és körülmények között – marihuánát fogyasztott, elkövette a Btk. 178. §
(6)bekezdésében meghatározott kábítószer birtoklásának vétségét. [15] Az ítélőtábla a büntetés enyhítését célzó fellebbezés kapcsán az alábbi, a büntetés céljára és a büntetés kiszabásának elveire vonatkozó anyagi jogi rendelkezéseket hívja fel. [16] A büntetés célja a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el [Btk.
- §]. A büntetést a Btk.-ban meghatározott keretek között, céljának szem előtt tartásával úgy kell kiszabni, hogy az igazodjon a bűncselekmény tárgyi súlyához, a bűnösség fokához, az elkövető társadalomra veszélyességéhez, valamint az egyéb enyhítő és súlyosító körülményekhez [Btk.
- §
(1)bekezdés]. [17] Határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabásakor a büntetési tétel középmértéke az irányadó. A középmérték a büntetési tétel alsó és felső határa összegének fele [Btk. 80. §
(2)bekezdés]. A határozott ideig tartó szabadságvesztés legrövidebb tartama három hónap [Btk.
- §]. [18] Ha a bűncselekmény büntetési tételének alsó határa nem éri el az egy év szabadságvesztést, szabadságvesztés helyett elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvény látogatásától való eltiltás vagy kiutasítás, illetve e büntetések közül több is kiszabható [Btk.
- §
(4)bekezdés]. [19] A fenti büntető anyagi jogi rendelkezések alapján a III. r. vádlott esetében a büntetési tételkeret három hónaptól két évig terjedő szabadságvesztés. Figyelemmel azonban arra, hogy a kábítószer birtoklásának vétsége büntetési tételének alsó határa három hónap szabadságvesztés, a vádlottal szemben enyhítő szakasz alkalmazása nélkül is lehetőség van – szabadságvesztés helyett – más büntetés, többek között pénzbüntetés kiszabására is. [20] A törvényszék helyesen tárta fel és értékelte a büntetés kiszabása során figyelembe vehető körülményeket. Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.215/2022/4. 4 [21] A törvényszék a bűncselekmény tárgyi súlyát megfelelően érvényre juttatva, törvényesen állapította meg a pénzbüntetés napi tételeinek számát 200 napi tételben, a Btk. 50. §
(3)bekezdése alapján kiszabható 30 és 540 napi tétel keretei között. A terhelt vagyoni és jövedelmi viszonyait, valamint személyi és családi körülményeit is megfelelően értékelte, amikor a pénzbüntetés egy napi tételének összegét a törvényi minimumban, azaz 1.000,forintban határozta meg. A törvényszék a Btk. 50. §
(4)bekezdése alapján a pénzbüntetés megfizetésére - fizetési kedvezményként - részletfizetést is biztosított, melynek eredményeként a terheltet havonta 40.000,- Ft fizetési kötelezettség terheli. [22] Figyelemmel arra, hogy a pénzbüntetésnek az elsőfokú bíróság által meghatározott havi összege a terhelt jövedelmi viszonyaihoz mérten eltúlzottnak nem tekinthető, továbbá az elsőfokú ítélet meghozatala óta több mint hat hónap telt el, így a terhelt a pénzbüntetés megfizetésére a részletfizetési kedvezmény mellett ténylegesen „halasztást is kapott”, az ítélet megváltoztatására és hosszabb tartamú részletfizetési kedvezmény megállapítására az ítélőtábla nem látott okot. [23] Kétségtelen tény, hogy a Be. 583. §
(2)bekezdése alapján az elsőfokú ítélet bármely rendelkezése ellen fellebbezés jelenthető be, így a részletfizetés ténye, tartalma ellen is, az ítélőtábla mégis szükségesnek tartja megjegyezni, hogy amennyiben az elsőfokú bíróság az ítélet jogerőre emelkedését követően – erre irányuló kérelem esetén - külön végzésben rendelkezett volna a részletfizetésről, a végzéssel szemben a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (Bv.tv.) 44. §
(4)bekezdése alapján fellebbezésre nem lett volna lehetőség. [24] A törvényszék – a pénzbüntetés meg nem fizetése, ill. a részletfizetés elmulasztása esetére – törvényesen hívta fel a szabadságvesztésre történő átváltoztatásra vonatkozó rendelkezéseket. [25] Az ítélőtábla a védő bűnügyi költséget érintő részletfizetési kérelmére reagálva megjegyzi, hogy a bűnügyi költség megfizetésére részletfizetés a Bv.tv. 42. §
(1)bekezdésében meghatározott feltételek mellett és keretek között engedélyezhető, amelyről az ítélet jogerőre emelkedését követően az elsőfokú bíróság határoz [Be.
- §] [26] Az ítélőtábla a törvényszék által felhívott jogszabályi rendelkezéseket azzal egészíti ki, hogy az elsőfokú bíróság a bűncselekményt a Btk.
- §
(1)bekezdése alapján az elkövetés idején hatályban lévő büntető törvény szerint bírálta el, míg a pénzbüntetés átváltoztatása esetén a szabadságvesztés végrehajtási fokozata (fogház) a Btk. 51. §
(2)bekezdésén alapul. [27] A fentiekre tekintettel az ítélőtábla – a Be. 598. §
(2)bekezdése szerint tanácsülésen – a fellebbezéssel támadott elsőfokú ítéletet a Be. 605. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. [28] Az ítélőtábla a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai alapján tüntette fel a rendelkező részben a III. r. vádlott személyazonosító igazolványának számát. Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.215/2022/4. 5 [29] Az ítélőtábla határozata elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 615. §
(1)és
(2)bekezdései zárják ki. Budapest,
- január
- Dr. Hrabovszki Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Zsótér Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Németh Nándor s.k. bíró A Fővárosi Törvényszék
- június
- napján kihirdetett 43.B.174/2022/
- számú ítélete – a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 4.Bf.215/2022/
- számú határozata folytán –
- január
- napján jogerőre emelkedett. Budapest,
- január
- Dr. Hrabovszki Zoltán s.k. a tanács elnöke