← Magyarország

Kfv.37102/2023/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Amennyiben a forgalmazási engedély módosítására irányuló kérelem tartalma egyértelműen meghatározható és a meghatározott esetre a jogszabályi rendelkezések végső határidőt állapítanak meg, ennek elmulasztása esetén – elkésettség miatt – a hatóság jogszerűen rendelkezik a kérelem visszautasításáról. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.II.37.102/2023/

  1. A tanács tagjai: Dr. Kovács András a tanács elnöke Dr. Szilas Judit előadó bíró Dr. Bögös Fruzsina bíró Dr. Figula Ildikó bíró Dr. Tóth Kincső bíró A felperes: felperes1 cím1 A felperes képviselője: Dr. Bartuszek Ügyvédi Iroda jogi képviselő1 cím2 Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala Kúria II.Kfv.37.102/2023/6-II 2 cím3 Az alperes képviselője: A per tárgya: jogi képviselő2 forgalmazási engedély módosítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Törvényszék 107.K.705.249/2021/
  2. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 107.K.705.249/2021/
  3. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az esedékesség napjáig az állam részére – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bírósági határozatban megállapított eljárási illetékbevételi számlájára – 70.000,- forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes kérelmére a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Metrológiai Hatóság a
  4. szeptember 19-én kelt MKEH/MH/01205-007/2013/PT számú határozatával a SAM4S NR-300 online pénztárgép forgalmazását feltételekkel engedélyezte, majd
  5. január 23-án meghozott határozatával az engedélyt visszavonta. Ezt követően a felperes a határozattal szemben jogorvoslati eljárást kezdeményezett és a többszörösen megismételt eljárásra tekintettel az ezzel összefüggő közigazgatási peres eljárás jelenleg is folyamatban van. A felperes ezen eljárásoktól függetlenül az A017 számú forgalmazási engedély módosítását is kezdeményezte, első alkalommal
  6. november 9-én. A
  7. július 30-i módosítási kérelem alapján indult eljárás az Innovációs és Technológiai Miniszter
  8. július 6-án kelt IF62695-8/2021-ITM számú fellebbezési eljárást megszüntető végzésével zárult, mely ellen a felperes által előterjesztett keresetre tekintettel a jogorvoslati eljárás jelenleg is folyamatban van. Kúria II.Kfv.37.102/2023/6-II 3 [2] A felperes
  9. július
  10. napján kérelmet terjesztett elő a SAM4S NR-300 online típusú pénztárgép A017 számú forgalmazási engedélyének módosítása iránt. A kérelem VIII. ”A módosítás leírása” és a IX. „A módosítás szükségességének leírása” részekben a felperes a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/
  11. (XI.15.) NGM rendelet (a továbbiakban: NGM rendelet) módosításáról szóló 9/
  12. (III.25.) NGM rendelet (a továbbiakban: Mód. rendelet) elvárásainak megfelelő módosítást, illetve a Mód. rendelet által előírt kötelezettséget jelölte meg. A kérelem X. „Nyilatkozat jogszabályi megfelelőségről” elnevezés részében törvényes képviselője kijelentette, hogy „a módosítás kizárólag olyan változásokat/változtatásokat tartalmaz, amely a korábban engedélyezett pénztárgép típus NGM rendeletben és a Mód. rendeletben előírt feltételeinek megfelel”. [3] Az alperes a
  13. július
  14. napján kelt BP/0103-PT/01634-001/
  15. számú végzésével a felperes forgalmazási engedély módosítása iránt előterjesztett kérelmét visszautasította, hivatkozva az NGM rendelet 78/A. §

(1)-
(2)és
(4)bekezdéseiben, továbbá az általános közigazgatási rendtartásról szóló
  1. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
  2. §
(1)bekezdés a) és 46. §
(1)bekezdés a) pontjában foglaltakra. Kifejtette, hogy a felperes a kérelmét a Mód. rendeletnek való megfelelés érdekében az NGM rendelet 78/A. §
(2)bekezdése értelmében
  1. április
  2. napjáig terjeszthette volna elő, erre figyelemmel az elkésett. A felperes keresete és az alperes védirata [4] A felperes keresetében elsődlegesen az alperes végzésének megsemmisítését és alperes új eljárásra kötelezését, másodlagosan az alperes végzésének hatályon kívül helyezését és alperes új eljárásra kötelezését kérte. Állította, hogy az alperes végzése sérti Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) XXIV. cikk
(1)bekezdését és XXV. cikkét, az Alkotmánybíróságról szóló
  1. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.)
  2. §-át, az Ákr. 1-
  3. §-át,
  4. §-át,
  5. §
(1)bekezdését,
  1. §-át,
  2. §
(1)bekezdését,
  1. §-át,
  2. §
(1)bekezdését, 123. §
(1)bekezdés g) pontját, valamint az NGM rendelet 19. §
(1)-
(2)és a 24. §
(1)-
(2)bekezdését. [5] A jelen ügy előzményeként részletesen ismertette a
  1. szeptember 19-én kiadott A017 forgalmazási engedély visszavonásával kapcsolatos hatósági és bírósági eljárásokat, hivatkozva arra, hogy a jogorvoslati eljárás jelenleg is folyamatban van. Kifejtette, hogy a jelen kérelmét megelőzően több forgalmazási engedély módosítás iránti kérelmet is előterjesztett (
  2. november 9-én és
  3. július 30-án). Ismertette azok eredményeként meghozott hatósági döntéseket és utalt arra, hogy a második kérelmével összefüggésben az Innovációs és Technológiai Minisztérium
  4. július 6-án kelt IF62695-8/2021-ITM számú – fellebbezési eljárást megszüntető – végzése ellen előterjesztett jogorvoslati eljárás a Fővárosi Törvényszéken szintén folyamatban van. [6] Kiemelte, hogy a jelen ügyben meghozott alperesi végzés az Ákr.
  5. §
(1)bekezdés g) pontja alapján semmis, mivel alperes az AEE gyártót cég1 Kft.) nem vonta be ügyfélként az eljárásba. Alperesnek az AEE gyártó ügyféli jogállását tisztáznia kellett volna, mert az NGM rendelet 20. §
(1)bekezdése és 24. §
(2)bekezdésének együttes értelmezése alapján Kúria II.Kfv.37.102/2023/6-II 4 megállapítható, hogy ügyfélnek minősül és az alperes a különböző eljárásokban maga is ügyfélként kezelte. [7] Hangsúlyozta, hogy a módosítás iránti kérelme nem az NGM rendelet 78/A. §
(1)-
(2)bekezdésén, hanem a
  1. §-án alapult, a kérelem határidő nélkül előterjeszthető volt, így az eljárás megindításának a feltétele nem hiányzott. Álláspontja szerint a végzés azért is jogszabálysértő, mert a hatóságnak az eljárásba szakhatóságként a NAV-ot is be kellett volna vonni. [8] Kiemelte, hogy az eljárás során a rendeltetésszerűség, jogállamiság, szakszerűség, együttműködés, jóhiszeműség, joggal való visszaélés tilalma és a pártatlan eljárás követelménye Alaptörvénybe foglalt alapelvei is sérültek. Az elkövetett törvénysértések miatt közhatalmi jogkörben okozott kár megtérítése iránti polgári peres eljárás is folyamatban van, ezért az alperes részéről az ügy tárgyilagos megítélése nem várható. [9] Az alperes döntése áttételesen az erga omnes hatályú 3311/
  2. (X.16.) AB határozatot (a továbbiakban: AB határozat) is figyelmen kívül hagyja, ezért az az Abtv.
  3. §át sérti. Az alperes a kérelem tartalmával, a gyártó ügyfélként történő bevonásával összefüggésben a tényállást nem tisztázta, a kérelem tartalmának tisztázása érdekében a hatóságnak nyilatkozattételre kellett volna felhívnia, ezzel megsértette az Ákr.
  4. §-át és
  5. §
(1)bekezdését. [10] Álláspontja szerint alperes akkor járt volna el helyesen, ha az NGM rendelet
  1. §-a alapján az eljárást megindította volna, majd az AEE gyártóját ügyfélként bevonta volna az eljárásba, ezt követően pedig az igazgatási szolgáltatási díj tekintetében hiánypótlásra hívja fel. [11] Az alperes védiratában a határozatában foglalt indokait fenntartva a felperes keresetének elutasítását kérte. A jogerős ítélet [12] A törvényszék ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolásában az AEE gyártó ügyfélként történő bevonásával kapcsolatban az Ákr.
  2. §
(1)bekezdés g) pontjában foglaltakat vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy az ügyfél bevonása kizárólag a már megindult eljárásban lehetséges, a kérelem visszautasítása esetén az fogalmilag kizárt. Kifejtette, hogy a gyártó a megindult eljárás esetén sem minősülne jelen esetben ügyfélnek, a kérelmet ugyanis a felperes önállóan terjesztette elő, ezzel összefüggésben pedig a gyártónak közvetlen érintettsége nem áll fenn. A bírói gyakorlatra utalva kifejtette, hogy a közvetlen érintettséget önmagában a gazdasági érdekeltség nem alapozza meg, a közvetlen érdek hiányát támasztja alá az is, hogy az NGM rendelet a módosítási kérelem gyártó általi előterjesztését külön szabályozza. Részletesen kifejtette, hogy a gyártó ügyfélként történő bevonása az Ákr. 10. §
(1)bekezdésében foglalt további fordulatok alapján sem volt indokolt, ugyanis a felperes maga sem hivatkozott arra, hogy hatóság ellenőrzés alá vonta volna a gyártót, illetőleg az ügyféli jogállás a jogszabályi rendelkezések alapján sem állapítható meg. Kúria II.Kfv.37.102/2023/6-II 5 [13] Az Ákr. 123. §
(1)bekezdés b) pontjában foglalt semmisségi okot vizsgálva leszögezte, hogy a NAV bevonásának elmaradása sem eredményez semmisségi okot, mivel a szakhatóság közreműködése csak az eljárás érdemben történő lefolytatása esetén lett volna szükséges. Hangsúlyosan hivatkozott arra is, hogy a felperes erre vonatkozó előadását az első tárgyalás után terjesztette elő, így ezen előadása a Kp. 43. §
(1)bekezdésébe foglalt keresetváltoztatás tilalmába is ütközött. [14] Leszögezte, hogy a felperes további, a tényállás tisztázásával összefüggő kereseti érvelése sem alapos, figyelemmel arra, hogy a felperes által e körben hivatkozott különböző előzményi eljárások és a kereset benyújtásakor még folyamatban volt többszörösen ismételt forgalmazási engedély visszavonása tárgyú eljárás, továbbá az ezen eljárásokban keletkezett alkotmánybírósági döntés, illetve kúriai határozatok nem a perbeli, hanem a forgalmazási engedély visszavonására vonatkozó eljárással kapcsolatosak, amelyekkel összefüggésben külön közigazgatási határozatok keletkeztek a jogorvoslat lehetőségének biztosításával. Ebből kifolyólag ezeket alperesnek, illetve jelen ügyben a bíróságnak sem kellett értékelnie. [15] Kifejtette, hogy a kereseti érveléssel szemben nem volt szükség az Ákr.
  1. §-a alapján a felperes nyilatkozattételre történő felhívására sem, figyelemmel arra, hogy az alperesnek a kérelemből kellett kiindulnia és annak tartalmából a kérelem tárgya egyértelműen meghatározható volt. Alaptalan volt az a felperesi hivatkozás is, hogy a kérelem a forgalmazási engedély kiterjesztésére is vonatkozott, ugyanis e körben két külön formanyomtatvány áll rendelkezésre és felperes az engedély módosítására rendszeresített nyomtatványon nem jelzett hardver kiterjesztésre irányuló szándékot. Ezzel szemben a kérelem VIII., IX. és X. pontjai pontosan rögzítették a kérelem tartalmát, amely alapján egyértelműen megállapítható, hogy a felperes kérelme formailag és tartalmilag egyaránt a szoftver Mód. rendelet által előírt követelményeinek való megfelelésre irányult, ezért arra az NGM rendelet 78/A. §-a és nem a
  2. §-a volt irányadó. Ennek figyelembevételével alperes a tényállás tisztázási kötelezettségének eleget tett, az Ákr.
  3. §-át és
  4. §
(1)bekezdését sem sértette meg. Az NGM rendelet 24. §-a csak eltérő rendelkezés hiányában alkalmazható, ezért jelen esetben a speciális benyújtási határidő alatt kellett volna felperesnek a kérelmet előterjeszteni. [16] Az első tárgyalást követően az NGM rendelet 78/A. §
(2)bekezdésének különböző időállapotokban hatályos szövegezése, illetőleg az NGM rendelet 78/A. §
(4)-
(5)bekezdésével összefüggésben kifejtett felperesi érvek kapcsán a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 43. §
(1)bekezdésben foglalt keresetváltoztatás tilalmára hivatkozott. [17] A felperes által előterjesztett bizonyítási indítványokat szükségtelennek tartva mellőzte, figyelemmel arra, hogy jogkérdésben kellett dönteni, illetőleg a felperes bizonyítási indítványait késedelmesen, a Kp. 78. §
(3)bekezdésébe ütköző módon terjesztette elő. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [18] A felperes a jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az ítélet megváltoztatásával elsődlegesen az alperes végzésének közlésére visszamenőleges hatállyal, másodlagosan a döntés meghozatalának időpontjára visszamenőleges hatállyal történő Kúria II.Kfv.37.102/2023/6-II 6 megsemmisítését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. A felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)és
  3. ad)alpontjai, valamint
  4. b)pontja alapján kérte. [19] Hangsúlyozta, hogy a kérelme alapján nem az NGM rendelet 78/A. §-át, hanem a 24. §-át kellett volna alkalmazni, ezért a kérelme nem késett el. A pénztárgépet érintő változtatások tényleges tartalma, valamint a benyújtó személye a kérelemből nem volt megállapítható, így az alperes alaptalanul tekintette azt a 78/A. § szerinti kérelemnek, mellyel a kérelem tartalom szerinti elbírálásának Ákr. 38. § szerinti rendelkezése is sérült. Az alperesnek hiánypótlást kellett volna kibocsátania és nyilatkozattételre kellett volna felhívnia, ennek elmaradása az Ákr. 44. §-át és 63. §-át sérti. [20] Az előterjesztett kérelem nem csak a szoftver módosítására, hanem a hardver kiterjesztésére is irányult, amelyet a gyártó kezdeményezhet, így a kérelmet a forgalmazó és a gyártó együttesen nyújtotta be. Amennyiben az alperes ezt nem tudta megállapítani, e körben is hiánypótlásra kellett volna felhívnia. Sérelmezte, hogy alperes a döntését a Nemzeti Adóés Vámhivatal tevékenységével összefüggő egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 18/2018 (XII. 20.) PM rendelet 18. §-ával hatályon kívül helyezett 9/2016. NGM rendeletre (Mód. rendelet) alapította. [21] Az NGM rendelet 20. §
(1)bekezdése szerint a forgalmazási engedély az AEE gyártóra is vonatkozik, erre figyelemmel az eljárásban a gyártót is ügyfélnek kellett volna tekinteni, amelyre figyelemmel az alperes döntése az Ákr. 123. §
(1)bekezdés g) pontja szerint semmis. [22] Kifejtette, hogy az ügyben eljárt törvényszék a Kp. 20. §
(6)bekezdésében foglaltakat megsértette, mert az AEE gyártót hivatalból nem állította perbe, annak ellenére, hogy a bíróság egyébként más ügyekben kifejezetten elismerte a gyártó ügyféli jogállását. Utalt arra, hogy már az első tárgyaláson is hivatkozott a NAV szakhatósági érintettségére, az eljárásban való közreműködésének hiánya az Ákr. 55. §-a figyelembevételével az Ákr. 123. §
(1)bekezdés b) pontja szerint semmisségi okot eredményezi. A bíróság azonban e hivatkozását tévesen tiltott keresetváltoztatásnak minősítette, ezáltal a Kp.
  1. §-ában foglaltakat megsértette. A korábban megjelölt jogsérelmet ugyanis új jogszabályi hivatkozásokkal és új érveléssel a per során bármikor kiegészíthette. [23] Kiemelte, hogy egyes nyilatkozatait a törvényszék a Kp.
  2. §-ába ütközően mellőzte, az alperes és a törvényszék sem vette figyelembe a tényállás körében irrelevánsnak tartva az előzményi eljárásokat és az azokra vonatkozó nyilatkozatait, holott az alperes által az alapengedély visszavonása körében elkövetett jogsértések folytán nem tudja a jogait gyakorolni. [24] Végül hivatkozott arra is, hogy az ítélet a polgári perrendtartásról szóló
  3. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  4. §-a szerint előírt indokolási kötelezettséget és a bizonyítékok mérlegelésre vonatkozó
  5. §
(1)bekezdését is sérti. Kúria II.Kfv.37.102/2023/6-II 7 [25] Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte, utalva arra, hogy az ítélet anyagi és eljárási szempontból is megalapozott és jogszerű. Hangsúlyozta, hogy a forgalmazási engedély visszavonásával kapcsolatos jogvita nem képezheti a jelen peres eljárás tárgyát, a felperes kérelmét az NGM rendelet 78/A. § szerint kellett vizsgálni és az eljárásjogi akadály miatt az Ákr. 46. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a kérelem visszautasítása jogszerű. [26] Kiemelte, hogy az NGM rendelet 78/A. §
(2)bekezdésben foglalt határidőn belül a felperes megfelelő kérelmet nem terjesztett elő, a 24. §
(1)bekezdés szerinti kérelem benyújtásának pedig nem volt helye. Utalt arra, hogy az AEE gyártó ügyféli jogállásának vizsgálata jelen ügyben nem volt szükséges, kizárólag azt kellett vizsgálni, hogy jogszerűen alkalmazta-e az Ákr. 46. §
(1)bekezdés a) pontjában foglaltakat. [27] A felperes az alperes felülvizsgálati ellenkérelmére tett észrevételében részletesen ismertette a felperest érintő folyamatban lévő közigazgatási és polgári peres eljárásokat, kiemelve, hogy az általa közhatalmi jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perre tekintettel az alperes az állam szerveként különösen érdekelt abban, hogy az A
  1. számú forgalmazási engedély érvényessége ne kerüljön megállapításra. Ennek érdekében az alperes rosszhiszeműen jár el és ezzel függ össze a gyártó ügyfélként történő bevonásának, az adóhatóság szakhatóságként történő megkeresésének mellőzése és a további eljárás során elkövetett jogszabálysértése. A Kúria határozata és jogi indokai [28] A felperes felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint nem alapos. [29] A Kúria a jogerős ítéletet a Kp.
  2. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelem és felülvizsgálati ellenkérelem keretei között, az abban megjelölt jogszabálysértések körében bírálta felül. Megállapította, hogy a törvényszék az ügyben a releváns tényállást feltárta és ez alapján érdemben helytállóan döntött az alperes végzése jogszerűségéről, az ítélet ezzel összefüggő indokaival egyetért. [30] A felperes által előterjesztett keresettel összefüggésben az ügyben eljárt törvényszéknek arról kellett állást foglalnia, hogy a felperes
  1. július
  2. napján előterjesztett forgalmazási engedély módosítási kérelmét az alperes jogszerűen utasította-e vissza. [31] A Kúria mindenekelőtt rámutat arra, hogy az ügyben eljárt törvényszék helyesen állapította meg, miszerint kizárólag az A017 számú forgalmazási engedély módosítására irányuló harmadik kérelemmel összefüggő alperesi végzés volt a közigazgatási per tárgya, ennélfogva a felperes által előzményként hivatkozott forgalmazási engedély visszavonásával összefüggő alap és megismételt hatósági eljárások, a közigazgatási peres eljárások, az annak folytán indult felülvizsgálati eljárások, illetőleg az AB határozat a jelen ügy érdeme szempontjából nem bírt relevanciával. Ezért az ügyben eljárt törvényszék mindezen eljárások részletes vizsgálatát jogszerűen mellőzte. Kúria II.Kfv.37.102/2023/6-II 8 [32] A felperes a keresetében és felülvizsgálati kérelmében egyaránt azzal érvelt, hogy a kérelme nem késett el, mivel azt nem az NGM rendelet 78/A. §-a alapján, hanem a
  3. §-a alapján terjesztette elő, ezért alperesnek ezen utóbbi jogszabály alapján kellett volna a kérelmét megvizsgálnia. Amennyiben pedig a kérelem tartalma tekintetében kételye merült fel, abban az esetben ezzel összefüggésben, illetőleg az igazgatási szolgáltatási díj körében hiánypótlásra, továbbá nyilatkozattételre kellett volna felhívnia. Ezek elmulasztásával alperes az Ákr.
  4. §-át,
  5. §-át és a kérelem tartalom szerinti elbírálására vonatkozó Ákr.
  6. §-át is megsértette. [33] A törvényszék ítélete indokolásában helyesen állapította meg, hogy a kérelmet kizárólag a felperes mint forgalmazó nyújtotta be. Az AEE gyártó cégszerű aláírása csak a kérelem
  7. pontjában szerepelt arra vonatkozóan, hogy a hatósági kiolvasás végzésére jogosult szervizként jár el, ugyanakkor a formanyomtatvány utolsó oldalát nem írta alá. A törvényszék ítéletében helyesen mutatott rá arra is, hogy a forgalmazási engedély módosítása iránti kérelem VIII., IX., illetőleg X. pontja egyértelmű tájékoztatást adott a kérelem tartalmára vonatkozóan, ezért azzal összefüggésben az alperesnek kételye nem merülhetett fel. A felperes ugyanis ezen pontokban a módosítás indokaként kifejezetten a Mód. rendelet által előírt kötelezettség teljesítését jelölte meg. [34] A kérelem tartalmából ugyanígy nem volt levonható az a következtetés sem, hogy az nemcsak szoftver módosításra, hanem hardver kiterjesztésére is irányult, ugyanis ahogyan arra a törvényszék helyesen hivatkozott, egyrészt a felperes által alkalmazott kérelem nyomtatvány kifejezetten a forgalmazási engedély módosítására vonatkozott. Annak ellenére, hogy a hardver kiterjesztésére vonatkozóan külön nyomtatvány is rendelkezésre áll, a felperes ilyen nyomtatvány alkalmazásával kérelmet nem terjesztett elő, illetőleg a módosítási kérelem egyetlen pontjában sem hivatkozott arra, hogy az a hardver kiterjesztésével is összefügg, illetőleg arra is irányul. [35] Az NGM rendelet 78/A. §-a ugyanakkor az NGM rendelet Mód rendelettel megállapított 3.,
  8. és
  9. mellékletének való megfelelésre érdekében előterjesztendő forgalmazási engedély módosítására irányuló kérelemre speciális rendelkezéseket tartalmaz. A Mód. rendelet a széleskörű adóhatósági ellenőrzés megteremtése érdekében az NGM rendelet átfogó módosítását tartalmazta. E rendelet
  10. §-a iktatta be az NGM rendelet 3.,
  11. és
  12. mellékleteibe azokat a pénztárgéppel összefüggő adatvédelmi, adatmegőrzési és adattovábbítási követelményeket, amelyeket a online pénztárgép üzemeltetésével összefüggésben meg kellett valósítani. [36] Az NGM rendelet
  13. november
  14. napjától hatályos 78/A. §
(2)bekezdése a forgalmazási engedély Mód. rendelet fenti mellékleteiben foglalt követelményeknek való megfelelésére irányuló módosítására vonatkozó kérelem előterjesztésére speciális határidőt tartalmaz, azt legkésőbb 2017. április 30-ig kellett benyújtani. Miután a felperes a módosítási kérelmét 2021. július 20. napján, azaz az NGM rendelet 78/A. §
(2)bekezdésében meghatározott határidő lejártát követően terjesztette elő, kétség kívül megállapítható volt, hogy az elkésett. [37] A kérelem elkésettsége olyan eljárásjogi akadály, amely az Ákr. 46. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a kérelem visszautasítását eredményezi. A fent kifejtettek alapján a felperes Kúria II.Kfv.37.102/2023/6-II 9 tévesen érvelt azzal, hogy alperes a döntését a 2019. január 2. napjától már nem hatályos Mód. rendeletre alapította, ugyanis a visszautasítás a megjelölt Ákr. 46. §
(1)bekezdésén és az NGM rendelet 78/A. §
(2)bekezdésén alapult. [38] Miután a kérelem visszautasítására jogszerűen került sor, az ügyben eljárt bíróságnak ennek figyelembevételével kellett értékelnie a felperes további eljárási kifogásait is. A kérelem elkésettségének megállapítására tekintettel a felperes felülvizsgálati érvelésével szemben az alperesnek az Ákr
  1. § szerinti további tényállás tisztázási, az Ákr.
  2. § szerinti hiánypótlás kibocsátási kötelezettsége nem volt. Az alperes végzése a visszautasítás indoka tekintetében a releváns tényeket és az azok alapjául szolgáló jogszabályhelyeket megfelelően tartalmazta, az Ákr.
  3. §
(1)bekezdésében foglaltakat nem sértette meg. Ezért a törvényszék helyesen jutott arra a következtetésre, hogy alperes a fenti eljárásjogi rendelkezéseket nem sértette meg. [39] Az ügyben eljárt törvényszék helytállóan állapította meg azt is, hogy az alperes végzésével összefüggésben az Ákr. 123. §
(1)bekezdés g) pontjába ütköző semmisségi ok nem áll fenn, mert az eljárás megindítása hiányában nem merült fel az AEE gyártó eljárásba történő kötelező bevonása sem. Az eljárás megindítása és erre irányuló ügyféli kérelem hiányában az Ákr.
  1. §-a szerinti ügyfél bevonásának feltételeit az alperesnek nem kellett részletesen vizsgálnia. [40] A fentiekre tekintettel az ügyben eljárt törvényszéknek sem volt kötelezettsége az ügyféli érintettség további vizsgálata, és ebből a szempontból annak sem volt relevanciája, hogy adott esetben más, folyamatban lévő eljárásban a gyártó ügyfélként történő bevonására sor került. Miután a közigazgatási per tárgya a forgalmazási engedély módosítása iránti kérelem visszautasítására vonatkozó végzés jogszerűsége volt, e végzés a gyártóra nézve semmilyen rendelkezést nem tartalmazott, nem merült fel az AEE gyártó olyan érintettsége, amely a Kp.
  2. §
(6)bekezdése szerinti kötelező perbeállítását indokolta volna. [41] Az alperes eljárási akadály miatt a hatósági eljárás megindításáról sem döntött, így alaptalan volt a felperes azon érvelése is, hogy az eljárásba az adóhatóságot szakhatóságként be kellett volna vonni. Nem merült fel ugyanis olyan szakkérdés, melynek vizsgálata az adóhatóság értékelését tette volna szükségessé. [42] Az ügyben eljárt törvényszék a Kp.
  1. §-ában foglaltakat sem sértette meg, figyelemmel arra, hogy bár a felperes szakhatósági eljárásra vonatkozó kifogásait tiltott keresetváltoztatásnak tekintette, de e kereseti hivatkozást érdemben is elbírálta, az ezzel kapcsolatos álláspontját az ítélet indokolásában ismertette. [43] A Kúria megállapította, hogy az ügyben eljárt törvényszék az ügy szempontjából releváns tényállást tisztázta, és az irányadó jogszabályi rendelkezések helyes értelmezésével jutott arra az álláspontra, hogy az alperes forgalmazási engedély módosítására vonatkozó kérelmet visszautasító végzése jogszerű. A felülvizsgálati kérelemben megjelölt körben a törvényszék ítélete nem volt jogszabálysértő, ezért a jogerős ítéletet a Kúria a Kp.
  2. §
(2)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Kúria II.Kfv.37.102/2023/6-II 10 A határozat elvi tartalma [44] Amennyiben a forgalmazási engedély módosítására irányuló kérelem tartalma egyértelműen meghatározható és a meghatározott esetre a jogszabályi rendelkezések végső határidőt állapítanak meg, ennek elmulasztása esetén – elkésettség miatt – a hatóság jogszerűen rendelkezik a kérelem visszautasításáról. Záró rész [45] A sikertelen felülvizsgálati kérelemmel élő felperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 39. §
(3)bekezdés d) pontja és 50. §
(1)bekezdésében meghatározott mértékű felülvizsgálati illeték megfizetésére köteles. Az illetékfizetési kötelezettség napja tekintetében az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvény által módosított Itv. 78. §
(1)bekezdése, a Pp. 358. §
(2)bekezdése és a polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel érvényesítéséről szóló 2021. évi XCIV. törvény 2. §
(1)és
(3)bekezdése irányadó. [46] Az alperes a felülvizsgálati eljárásban felülvizsgálati eljárási költséget nem érvényesített, ennek figyelembevételével a Kúria a Kp.
  1. § folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
  2. évi CXXX. törvény 81-
  3. §-a alapján az erről való határozathozatalt mellőzte. Budapest,
  4. április
  5. Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Szilas Judit s.k. előadó bíró, Dr. Bögös Fruzsina s.k. bíró, Dr. Figula Ildikó s.k. bíró, Dr. Tóth Kincső s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.