Kfv.35058/2024/5 – Kúria

(4)bekezdése csak a megelőző eljárás idején fennálló és a megelőző eljárásban nem értékelt, felperes részéről önhiba miatt nem hivatkozott tény és körülmény – és nem a bizonyíték, bizonyítási indítvány – bíróság általi figyelembevételét zárja ki. ... A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.V.35.058/2024/

1. Az eljáró tanács tagjai: Dr. Darák Péter a tanács elnöke Ságiné dr. Márkus Anett előadó bíró Dr. Márton Gizella bíró Dr. Stefancsik Márta bíró Dr. Demjén Péter bíró A felperes: felperes1 (cím1.) A felperes képviselője: dr. Farkas László Pál ügyvéd (cím2 Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága (cím3) Az alperes képviselője: A per tárgya: dr. Miskéri Anita kamarai jogtanácsos adóügyi tárgyú közigazgatási jogvita Kúria V.Kfv.35.058/2024/5-I A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: 2 felperes A felülvizsgálattal támadott határozat: Fővárosi Törvényszék 104.K.702.256/2023/
2. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 104.K.702.256/2023/
3. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja. Az alperes felülvizsgálati eljárásban felmerült költségét 45.000 (negyvenötezer) forintban állapítja meg. A végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálati eljárás alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes a
4. október 26-án megkötött adásvételi szerződéssel (a továbbiakban: Szerződés) a Eladó s.r.o.-tól (a továbbiakban: Eladó S.r.o.) 22.500 EUR vételárért megvásárolta az szám alvázszámú, gépjármű típusú gépjárművet (a továbbiakban: Gépjármű). A felperes által csatolt, az Eladó s.r.o. által kiállított árajánlaton (a továbbiakban: Árajánlat) 6060 kilométerrel szerepelt a Gépjármű futásteljesítménye. A Gépjármű felperes általi megvásárlásáról kiállított 011/
5. sorszámú számla (a továbbiakban: Számla) nem tartalmazott semmilyen utalást a futásteljesítményre, és arra sem, hogy a Gépjármű hibás lett volna. [2] A felperes nevében a meghatalmazott képviselője
6. november 22-én a Gépjármű tekintetében regisztrációs adóigazgatási eljárást kezdeményezett, használt állapotúként feltüntetve az autót. Ennek nyomán a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-budapesti Adó- és Vámigazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú adóhatóság) a
7. november 23-án hozott 17000BHL017645 számú határozatával 0 forint regisztrációs adót állapított a meg a regisztrációs adóról szóló
8. évi CX törvény (a továbbiakban: Regatv.) szerint a Gépjármű 5E környezetvédelmi osztályba sorolása alapján. Kúria V.Kfv.35.058/2024/5-I 3 [3]
9. november 22-én történt a Gépjármű műszaki vizsgálata. A 35-21/0059119/08 azonosító számú műszaki vizsgálati bizonyítvány (a továbbiakban: Bizonyítvány) adatai szerint a kilométer-számláló (a továbbiakban: Számláló), 6062 kilométeróra állást rögzített és abban nem szerepelt hibák azonosítására vonatkozó adat. A műszaki vizsgálatról fényképfelvételek is rendelkezésre állnak, többek között a Gépjármű műszerfaláról is készültek fényképfelvételek. [4] Az elsőfokú adóhatóság a felperesnél
10. március 28-tól kezdődően regisztrációs adóbevallás utólagos ellenőrzésére irányuló adóellenőrzést folytatott le a
11. november 22.
12. november
13. vizsgált időszak vonatkozásában. A felperes az utólagos ellenőrzés során az adóhatóság felhívására csatolta a Gépjármű Magyarországra szállítását végző vállalkozó, név nyilatkozatát, az Árajánlatot, a Számlát. A felperes az újabb,
14. május 27-én érkezett nyilatkozatában előadta, tisztában volt a vásárláskor, hogy a Gépjármű rendelkezik néhány könnyebben javítható hibával, többek között futásteljesítménymérője is hibás volt. Ezt a felperes a Kft Kft. (a továbbiakban: Kft.) által
15. május 25-én kiállított MUNKALAP/2022/78 számú munkalap (a továbbiakban: Munkalap) és a hozzátartozó jótállási jegy (a továbbiakban: Jótállási jegy) becsatolásával kívánta alátámasztani; a Munkalap adatai szerint a Gépjárművön a javítás
16. január 19-én történt, azon a következők szerepelnek: „Hajtómű elektronika, szoftveres és adattáblás és újraindítás, kábel köteg tisztítás, központi vezérlő elektronika újraindítása kilométer órával együtt”. [5] Az elsőfokú adóhatóság bizonyítási eljárást folytatott le, revíziós jegyzőkönyvet, majd a felperes észrevétele folytán kiegészítő ellenőrzés után kiegészítő jegyzőkönyvet vett fel. A felperes észrevételében előadta, hogy tisztában volt a vásárláskor azzal, hogy a Gépjármű rendelkezik néhány elektronikai hibával, többek között futásteljesítménymérője sem működött, ez a hiba fennállt a vásárlás és a műszaki vizsga közötti időszakban is, mivel azt az ismerőse a Kft.-nél csak
17. január 19-én tudta megjavítani. Csatolta a
18. október 12-én kelt, a Kft. részéről kiadott nyilatkozatot és maga a Kft. is csatolta ugyanezt a nyilatkozatot, amelyben a nyilatkozatot tevő személye nem volt beazonosítható. A nyilatkozat tartalma szerint a Gépjármű futásteljesítmény mérője hibás volt, a központi elektronika újraindításával a kilométeróra újraindult, így a hibát sikerült megjavítani. [6] Az elsőfokú adóhatóság a bizonyítási eljárás során megkereste a szlovák adóhatóságot, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.-t (a továbbiakban: NÚSZ Zrt.), Budapest Főváros Kormányhivatalát a műszaki vizsgálat dokumentációja, a Bizonyítvány megküldése érdekében, a Zrt Zrt.-t (a továbbiakban: Zrt.) többek között a Gépjárművel azonos márkájú gépjárművek forgalmazásával kapcsolatos kérdésben, illetve általában az adott műszeregység meghibásodásával kapcsolatos nyilatkozattétel érdekében, valamint a Kft.-t arról, hogy küldje meg a teljes javítási dokumentációt. A Kft. többszöri felhívása eredménytelen maradt. A Zrt. a
19. június 24-i válaszában előadta, hogy az érintett Gépjármű a szervizükben nem járt, annak szervizelésével és futásteljesítményével, a töltések számával kapcsolatban nincs információjuk, mert azt külföldön helyezték forgalomba és elektronikus szervizfüzettel a márka nem rendelkezik; a típus forgalmazása még nem indult el az országban, a műszeregység meghibásodásával kapcsolatos kérdést nem tudja megválaszolni. A Zrt. a
20. november 2-i válaszában úgy nyilatkozott, hogy az érintett Gépjárművel kapcsolatban nincs tudomásuk arról, hogy más országokban járt volna Kúria V.Kfv.35.058/2024/5-I 4 szakszervizben; a modell forgalmazását
21. második negyedévében tervezik bevezetni; a márkakereskedői hálózat a modell szervizelésére sem tudásban, sem célszerszámok tekintetében nincs felkészülve; amennyiben a futásteljesítmény mérő rendszer meghibásodik vagy kiiktatásra kerül, jellemzően az ABS hibáját fogja jelezni a műszerfal. [7] Az elsőfokú adóhatóság a revíziós jegyzőkönyvben foglalt megállapításokat a kiegészítő ellenőrzést követően is fenntartotta. Megállapította, hogy a Gépjármű vásárlásának időpontja és a műszaki vizsga időpontja között a gépkocsi áthaladását a NÚSZ Zrt. kamerái 5 alkalommal is különböző helyszíneken rögzítették és az egyes kamerák és a gépjármű tárolási helye közötti távolságot az autónak meg kellett tennie, ami összesen l17,4 km-t tett ki. Ebből az elsőfokú adóhatóság arra következtetett, hogy ha a műszaki vizsgán a Gépjármű futásteljesítménye 6062 km, akkor a vásárláskor maximum 5944,6 km volt, vagyis 6000 kmnél kevesebb volt. Erre tekintettel a Gépjármű a vásárláskori futásteljesítménye alapján újnak minősült, és amelyre figyelemmel a felperesnek általános forgalmi adót (áfa) kellett volna fizetnie. E körben az általános forgalmi adóról szóló
22. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.)
23. §
24. a) pontjára és
25. §

(2)bekezdésére hivatkozott (az előbbi szerint: „e törvény alkalmazásában új közlekedési eszköz: szárazföldi közlekedési eszköz esetében azt a gépjárművet jelenti, amelynek beépített erőgépének hengerűrtartalma meghaladja a 48 cm3-t, vagy teljesítménye meghaladja a 7,2 kilowattot, feltéve, hogy az értékesítés teljesítésekor az első forgalomba helyezéstől számítva legfeljebb 6 hónap telt el, vagy az általa megtett távolságból legfeljebb 6000 kilométert tett meg.”). A kiegészítő ellenőrzésről felvett jegyzőkönyvben utalt a Zrt. nyilatkozatára, amely szerint ha a Gépjármű futásteljesítmény mérője meghibásodott volna, akkor hibajelzést mutatott volna a műszerfala. A

1. november 22-i műszaki vizsgálaton a műszaki adatlapon ilyen bejegyzés nem szerepel. [8] Az elsőfokú adóhatóság a felperes kiegészítő jegyzőkönyvre vonatkozó észrevételét nem fogadta el, az ellenőrzés eredményeként a
2. február 2-án hozott 6429255336 iktatószámú határozatával (a továbbiakban: elsőfokú határozat) a korábbi határozatot módosította, a Gépjármű regisztrációs adó szerinti használtsági fokát használtról újra változtatta, ezáltal a regisztrációs adóigazgatási eljárás során fizetendő áfa összegét 0 forintról 1.837.080 forintra módosította; ezen adókülönbözetet után 3.674.160 forint adóbírságot szabott ki és 160.427 forint késedelmi pótlékot számított fel. Kiemelte, hogy a felperes összességében nem igazolta, hogy a Gépjármű futásteljesítmény mérője hibásan működött a
3. november 21-én elvégzett műszaki vizsgálat idején, amikor a műszaki adatlapon, a Bizonyítványban rögzítették a Gépjármű futásteljesítményét. [9] A felperes fellebbezést terjesztett elő az elsőfokú határozattal szemben. Ismételten hivatkozott a Számlára; az Árajánlatra, amely 6060 kilométer óraállást rögzített. Utalt a Kft. részéről a javítást végző személy nyilatkozatára arra vonatkozóan, hogy a gépjármű javításra történő előállításakor a futásteljesítmény mérő 6062 kilométert mutatott; a Számláló javítása történt. Kérte, hogy fogadja el az alperes a javítást végző személy, név1 és a Kft. ügyvezetőjének közös nyilatkozatát, amely alátámasztja a felperes álláspontját a futásteljesítmény mérő hibája kijavításáról. Hivatkozott továbbá az Eladó s.r.o. és a nemzetközi fuvarozást vállaló vállalkozó, név által közösen kiállított 3339024 számú nemzetközi fuvarlevélre (a továbbiakban: Fuvarlevél), akként, hogy az már csatolásra került Kúria V.Kfv.35.058/2024/5-I 5 és azt az ellenőrzés során mégsem értékelte az adóhatóság. Kiemelte, hogy a Fuvarlevél
4. rovatában rögzítették, hogy „A gépkocsi hibás, üzemképes. Km állás 6060 km. Műszerfalon több hiba jel. Jobb hátsó ajtón sérülés.” [10] A fellebbezés nyomán eljárt alperes a
5. május 22-én hozott 6439051146 iktatószámú határozatával a 6429255336 iktatószámú elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolása szerint belföldön áfa fizetési kötelezettséget keletkeztet új közlekedési eszköz beszerzése, a Gépjármű pedig új közlekedési eszköznek minősült, mivel a futásteljesítménye a beszerzéskor kevesebb, mint 6000 kilométer volt. Az elsőfokú adóhatóság helyes következtetése alapján futásteljesítménye a Szerződés megkötésekor legfeljebb 5944,6 kilométer volt. Kiemelte, hogy a Számláló meghibásodásával kapcsolatos előadását a felperes okirati bizonyítékokkal alátámasztani nem tudta: a hitelt érdemlő dokumentumnak minősülő Számlán ilyen adat nem szerepelt, az Árajánlat tartalmazta, hogy 6.060 kilométer a Gépjármű futásteljesítménye, de nem tekinthető hitelt érdemlő dokumentumnak. [11] Megjegyezte, hogy a felperes ugyan hivatkozott a Fuvarlevélre, viszont azt sem az elsőfokú közigazgatási, sem a fellebbezési eljárás során nem nyújtotta be, ezért annak értékelése sem volt lehetséges. A Kft. részéről keletkezett nyilatkozatok {
6. október 14-én érkezett Nyilatkozat I. és a
7. december 15-én érkezett, név1, mint a Kft. foglalkoztatottja által tett Nyilatkozat II.) sem tartalmilag, sem formailag nem feleltek meg annak igazolására, hogy a Számlálót megjavították. A Munkalap utólagosan került kiállításra, ezért az sem lehetett alkalmas a hitelt érdemlő bizonyításra. A fellebbezéshez benyújtott, a Kft. által végzett javításra vonatkozó közös nyilatkozat (a továbbiakban: Nyilatkozat III.) sem elfogadható, mert a futásteljesítmény mérő meghibásodását a felperes semmilyen irattal pénzügyi bizonylattal nem támasztotta alá. Indokai szerint nem volt életszerű, hogy az egyéves Gépjármű nem volt garanciális és annak javítása nem szakszervizben történt. Értékelte az adóhatóság a Zrt. nyilatkozatát, amely szerint a futásteljesítmény mérő rendszer meghibásodásakor, kiiktatásakor jellemzően az ABS hibáját jelzi a műszerfal. Erre vonatkozóan az alperes hangsúlyozta, hogy a
8. november 22-i műszaki vizsgálat során az ABS visszajelző lámpa nem világított a Gépjármű műszerfalán, és ezt a műszaki vizsgálaton készített fényképfelvételek is alátámasztották. [12] Összességében megállapította, hogy a felperes nem tudta hitelt érdemlően bizonyítani a futásteljesítmény mérő meghibásodását, illetve a műszaki vizsgán nem jelezte, valamint a műszaki vizsgálaton az eljáró hatóság nem állapított meg olyat, hogy a futásteljesítmény mérő hibás állapotban volt. [13] Az adóbírságot érintően egyetértett az elsőfokú adóhatósággal az emelt összegű adóbírság alkalmazásával. A keresetlevél és a védirat [14] A felperes keresetlevelet terjesztett elő az alperesi határozattal szemben, amelyben kérte annak az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését, azon korábbi Kúria V.Kfv.35.058/2024/5-I 6 határozat „helybenhagyását”, amely a Gépjármű használtként való minősítését tartalmazta. Előadta, hogy a Gépjármű nem minősült a Rega tv. és az Áfa tv. szerinti új közlekedési eszköznek, a Számláló a vásárláskor – az Árajánlat által is igazoltan – 6060 kilométeren állt, és a műszaki vizsgálaton is csak 6062 kilométert mutatott, holott hosszabb távú utakat már megtett addigra. A Kft. nyilatkozatait és a Munkalapot az alperes jogszerűtlenül figyelmen kívül hagyta. Utalt a Fuvarlevélre is, annak tartalmára (A gépkocsi hibás, üzemképes. Km állás 6060 km. Műszerfalon több hiba jel. Jobb hátsó ajtón sérülés” ), azzal, hogy a Fuvarlevelet korábban azért nem tudta elektronikusan benyújtani, mert a több példányos önindigós nyomtatvány digitalizálása során az egyes rubrikákban feltüntetett szöveg nem volt olvasható. [15] Figyelemmel a Zrt. azon nyilatkozatára, hogy a Gépjárművel azonos típusú gépjárművek forgalmazására csak
9. év második felétől lesz jogosult, és még nem állt rendelkezésére egyetlen gépjármű sem, kiemelte: a nyilatkozattevő részéről hiányzott a Gépjárművel azonos modell szervizelésére alkalmas tudás, e nyilatkozat ezért semmiféle bizonyító erővel nem bír. [16] Indítványozta név2, név, név1, név3 és név4 tanúként való meghallgatását. Keresetleveléhez csatolta a Fuvarlevelet és a Munkalaphoz kapcsolódó Jótállási jegyet is. [17] Az alperes a védiratában a felperes keresetének elutasítását és perköltségben való marasztalásást kérte. A Fuvarlevelet érintően utalt arra, hogy azt a felperes először a peres eljárás során csatolta, ezért mint új bizonyíték, már nem vizsgálható. A jogerős ítélet [18] Az elsőfokú bíróság az ítéletével a keresetet elutasította. Indokolása szerint az Áfa tv.
10. § b) pontjának,
11. § b) pontjának, valamint a
12. §-ának együttes értelmezése alapján, amennyiben a nem adóalany nem jogi személy adózó a Közösségen belülről új eszközt, így gépjárművet szerez be, akkor az nála áfafizetési kötelezettséget eredményez. Az új eszköz fogalmának részét képezi, hogy az értékesítés teljesítésekor az első forgalomba helyezéstől számított 6 hónapnál több még nem telt el, vagy 6000 kilométernél hosszabb utat nem tett meg. Hivatkozott az Áfa tv.
13. §
14. a) pontjában foglaltakra. [19] Kiemelte, hogy a releváns kérdés a jelen ügyben az, hogy a Számláló meghibásodás folytán a műszaki vizsgálat lefolytatásának időpontjában helytálló értéket mutatott-e vagy sem, mert azt a felperes sem vitatta, hogy a Gépjármű a Szerződés megkötése és műszaki vizsgálat között legalább 117,4 kilométert megtett. A jogerős ítélet e körben a Bizonyítványnak tulajdonított jelentőséget, mint olyan dokumentumnak, amely az autónak a műszaki vizsgálat idején fennállt fizikai paramétereiről, azonosított hibáiról, azok minősítéséről tartalmazott és tartalmazhatott hitelesen adatokat. Ebből az a következtetés volt levonható, hogy – a felperes álláspontjával szemben – a Számláló nem működött hibásan a Szerződés megkötésekor, mivel a Bizonyítványban ilyen adat, információ egyáltalán nem került feltüntetésre. Hangsúlyozta, hogy a műszaki vizsgálaton készült fényképek is a Kúria V.Kfv.35.058/2024/5-I 7 Számláló meghibásodásának hiányát támasztották alá: a Gépjármű műszerfalán nem szerepeltek aktív hibakódok, így olyan sem, amely esetlegesen a Számlálóval kapcsolatos problémákra utalt volna. Ebből következően az adóhatóság helytállóan vélelmezte, hogy a Számláló legfeljebb 5944,6 kilométeren állt a Szerződés megkötésekor (a Bizonyítványban rögzített 6062 kilométernek a megtett 117,4 kilométer úttal való csökkentésének eredménye). Ez pedig a Gépjármű új eszköznek való minősülését vonta maga után. [20] A törvényszék rögzítette, hogy a felperes által hivatkozott okirati bizonyítékok több okból sem voltak alkalmasak a hitelt érdemlő bizonyítéknak számító és kiindulási pontot képező Bizonyítványban foglaltak megdöntésére. A javítási munkák tanúsítása végett előterjesztett Munkalap a munkák tényleges bekövetkeztéről több, mint 4 hónap elteltével került kiállításra. Az Árjánlat, „annak minőségénél, alacsony hitelességi foka mértékénél fogva” nem eredményezhette az alperes által vélelmezett kilométer érték megdöntését. Álláspontja szerint a Nyilatkozat I-III. „bizonyítási ereje szintén alacsony intenzitású volt”, részletes, szakértelemmel rendelkező személy által hivatalos formában kiállított okiratot legfeljebb egy azzal hasonló szakmai tartalommal kiállított dokumentum tehet kétségessé, kötetlen formában megtett nyilatkozatok nem pótolhatják azt. A Zrt. valóban nem rendelkezett a Gépjárművel azonos modell szervizelésében konkrét tapasztalattal, de ez nem befolyásolhatta az alperesi megállapítás kiindulópontjának helyességét, mivel az a Bizonyítványban foglaltakon alapult, a Zrt. nyilatkozata azt csupán megerősítette. [21] A Fuvarlevél és a Munkalaphoz kapcsolódó Jótállási jegy kapcsán utalt arra, hogy azokat a felperes a jelen ügyben – általa sem vitatottan – első alkalommal a keresetleveléhez csatolta, ezért a bíróság a Kp.
15. §

(4)bekezdésében foglalt korlát okán tartalmukat nem vehette figyelembe. Megállapította, hogy a felperes ugyan hivatkozott a fellebbezésében a Fuvarlevél tartalmára, azonban azt nem csatolta, míg a Jótállási jegyre korábban nem is hivatkozott. A felperesnek azt kellett bizonyítania, hogy ezt a hivatkozását önhibáján kívül nem tudta megtenni. A törvényszék kiemelte, hogy e körben a felperesi előadás nem foghatott helyt: azon körülmény ugyanis, hogy Fuvarlevél olvashatósága kétséges volt, önmagában nem alapozta meg az önhiba hiányát, mivel azt akár az elsőfokú adóhatóságnak, akár az alperesnek személyesen is bemutathatta volna; ezt az adóigazgatási eljárás szabályai lehetővé tették, ráadásul a felperest is együttműködési kötelezettség terhelte annak során. A Jótállási jegy tekintetében az önhiba hiánya nem volt vizsgálható, mivel azt érintően a felperes nem tett előadást. [22] A törvényszék a felperes tanúbizonyítási indítványát elutasította, mert álláspontja szerint a megjelölt személyek tanúként való meghallgatása szükségtelen volt; azok nyilatkozatai – az előzőekben kifejtettek okán – nem lehetettek volna alkalmasak a magasabb bizonyító erővel rendelkező Bizonyítványban foglaltak cáfolatára. [23] Mindezek alapján megállapította, hogy az alperes jogszerűen jutott arra a következtetésre, hogy a Gépjármű annak beszerzésekor – a megtett utak eredményeként – legfeljebb 5.944,6 kilométert tett meg, ezért új közlekedési eszköznek minősült, amely áfa fizetési kötelezettséget eredményezett, ezért a keresetet elutasította. Kúria V.Kfv.35.058/2024/5-I 8 A felülvizsgálati kérelem [24] A felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet a jogerős ítélettel szemben, kérte annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását. A felülvizsgálati kérelem benyújtásával együtt megfizetett 567.167 forint felülvizsgálati illetéket. [25] Kiemelte a műszaki vizsgálat céljára is figyelemmel, hogy az annak során kiállított Bizonyítvány nem nyújt támpontot a Gépjármű vásárláskori kilométer óra állásáról és információt sem ad az elektromos kilométer számláló meghibásodásáról vagy működéséről. Sérelmezte, hogy a jogerős ítélet [22] bekezdése műszaki vizsgálaton készült fényképfelvételekre utalt, de ilyen fényképfelvételekről nincs tudomása; az alapeljárásban nem történt említés ezekről, ezen periratokról ismertetés nem volt, a felperes e körben észrevételt sem tehetett. [26] A Zrt. szakértő tanú az új elektromos modellel kapcsolatos felkészültség hiányáról nyilatkozott, tehát maga is rögzítette, hogy a kérdésben kompetenciával nem bír, ezért ezt a nyilatkozatot sem az adóhatóság, sem a bíróság nem vehette volna figyelembe. A jogerős ítélet [23] bekezdésében úgy utalt a Zrt. nyilatkozatára, mint amely megerősítette a Bizonyítványban foglaltakat. Ezzel szemben a felperes rögzítette, hogy egy ítéleti bizonyossággal hozott döntés megerősítésében nem játszhat szerepet egy önmagában, a nyilatkozó által is súlytalannak ítélt vélemény. [27] A per adatai alapján rögzített tények szerint nem létezett Magyarországon még szakszerviz. A jogerős ítélet a tényállásában ugyanakkor ismertette azt az adóhatósági álláspontot, miszerint „nem életszerű, hogy a Gépjármű javítását nem szakszervizben végezték”. A felperes álláspontja szerint éppen az az életszerű, hogy szakszervíz hiányában a javítás más szervizben történt. [28] Kiemelte, hogy a törvényszék törvénysértően, a Kp. 78. §

(4)bekezdésének téves értelmezésével mellőzte a Fuvarlevelet mint bizonyítékot. A felperes a közigazgatási eljárásban kifejezetten hivatkozott a létére, hivatkozása során kiemelte az egyes rubrikákban foglalt tartalmat, így azt, hogy a Gépjármű kilométer számlálója a vásárlás napján kiállított Fuvarlevél tanúsága szerint 6060 kilométert mutatott, a gépkocsi hibás volt, de üzemképes, a jobb hátsó ajtó sérült volt. Megindokolta azt is, hogy az okirat elektronikus benyújtására korábban miért nem került sor. A tárgyalási jegyzőkönyvben foglaltak szerint az eredetben a tárgyaláson rendelkezésre állt, a törvényszék és az alperes is megszemlélhette volna. Kifejtette, hogy a Kp. 78. §

(4)bekezdésében foglalt „hivatkozás” és az okirat becsatolása két egymástól elkülönülő eljárási cselekmény, a hivatkozást követően a közigazgatási szerv felhívására az okirat becsatolásra kerülhetett volna vagy személyesen eredetben bemutatható lett volna, de ilyen felhívást az adóhatóság nem tett. [29] Kifogásolta a tanúbizonyítási indítványok elutasítását, mert a törvényszék prekoncepcióval élt a megjelölt személyek nyilatkozatával összefüggésben, azok tartalmának ismerete nélkül magasabb bizonyító erőt tulajdonított a Bizonyítványban foglaltaknak, így a bizonyítékokat nem ütköztette. Kiemelte, hogy név konkrét nyilatkozatot tehetett volna a Kúria V.Kfv.35.058/2024/5-I 9 bírtokában lévő Fuvarlevélben foglalt adatokra vonatkozóan. Különösen, hogy a Bizonyítvány mint okirati bizonyíték a jelen esetben nem járult sokban hozzá ahhoz, hogy a törvényszék ítéleti bizonyossággal dönthessen a kilométerszámláló működőképességéről, ellenben a tanúk esetleges nyilatkozataival. A felülvizsgálati ellenkérelem [30] Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban való fenntartását kérte, annak jogszerűségére tekintettel. Hivatkozása szerint a Bizonyítvány a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 323. §

(1)bekezdése alapján közokiratnak minősül, ezért az abban foglaltakat ellenkező bizonyításig valónak kell tekinteni, az hitelesen tanúsítja azt, hogy a gépjármű által megtett út 6062 km volt a műszaki vizsga időpontjában. Álláspontja szerint a Bizonyítványon kívül az elsőfokú bíróság megvizsgált valamennyi, az ügy szempontjából releváns bizonyítékot és jogszerűen osztotta alperes azon álláspontját, hogy azok nem alkalmasak annak igazolására, hogy a gépjármű Számlálója hibásan működött. A felperesi hivatkozással szemben kiemelte, hogy az alperesi határozat

1. oldala rögzíti, hogy a
2. november 22-én történt műszaki vizsgálat során az ABS visszajelző lámpa nem világított a vizsgált gépjármű műszerfalán, melyet a fényképfelvételek bizonyítanak, tehát a vizsgált gépjármű futásteljesítmény mérőjének meghibásodása nem nyert teljes bizonyosságot. A Fuvarlevélnek, mint bizonyítékként felhasználható okiratnak a benyújtása a felperes törvényi kötelezettsége, és egyben érdeke is, az alperest nem terheli eljárási kötelezettség az irat benyújtásának felszólítására. Felperes a közigazgatási eljárás során csak hivatkozott a Fuvarlevél tartalmára, annak megküldését azonban elmulasztotta, az eljárás során nem hivatkozott arra, hogy annak csatolását, milyen digitalizálás során fellépő körülmények akadályozták. A Kúria döntése és jogi indokai [31] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos. [32] A jogerős ítélettel szemben jogszabálysértésre, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozással van helye felülvizsgálatnak, felülvizsgálati kérelmet a jogerős ítélet közlésétől számított 30 napon belül kell előterjeszteni [Kp.
3. §

(1)bekezdés, 117. §

(1)bekezdés], annak kötelező tartalmi eleme a megsértett jogszabályhely pontos megjelölése [Kp. 115. §

(2)bekezdése értelmében alkalmazandó Kp. 100. §

(2)bekezdés b) pont]. A felülvizsgálati kérelmet megváltoztatni a felülvizsgálati határidőn túl nem lehet [Kp. 115. §

(2)bekezdése értelmében alkalmazandó Kp. 100. §

(5)bekezdése]. A Kúria a jogerős ítéletet - a bizonyítás és vizsgálat hivatalbóli elrendelésének körén kívül csak a felülvizsgálati kérelem, a csatlakozó felülvizsgálati kérelem, és a felülvizsgálati ellenkérelem keretei között vizsgálhatja felül, [Kp. 115. §

(2)bekezdése értelmében alkalmazandó Kp. 108. §

(1)bekezdése], az eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria V.Kfv.35.058/2024/5-I 10 Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt [Kp. 120. §

(5)bekezdése]. [33] A Kúria kiemeli, hogy az utólagos ellenőrzés és a per során is a központi kérdés az volt, hogy az alperes megfelelően döntött-e arról, hogy a Gépjármű új közlekedési eszköznek minősült, és ennél fogva a

1. október 26-i megvásárlására tekintettel a felperest terhelte áfa fizetési kötelezettség. Ennek a kérdésnek az eldöntéséhez az adóhatóságnak vizsgálnia kellett a Gépjármű vásárláskori futásteljesítményét (kilométer óra állását, hogy a forgalomba helyezéstől a vásárlásig 6000 kilométernél rövidebb utat tett-e meg). Ezzel kapcsolatban a felperes az ellenőrzés, az adóigazgatási eljárás során és a perben is arra hivatkozott, hogy a Számláló meghibásodott, már a vásárláskor is hibás volt, csak később,
2. január 19-én tudták megjavítani a Kft-.nél. A felperes a keresetet elutasító jogerős ítélet elleni felülvizsgálati kérelmében az elsőfokú bíróság bizonyíték értékelését sérelmezte, valamint azt, hogy a Kp.
3. §

(4)bekezdése alapján a törvényszék kirekesztette a bizonyítékok köréből a keresetlevélhez csatolt Fuvarlevelet. [34] A Kúria hangsúlyozza, hogy a közigazgatási perben a Kp. 78. §

(1)bekezdése alapján a Pp. bizonyításra vonatkozó szabályait a Kp. bizonyításra irányadó XIV. fejezetében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Jelentős eltérés azonban a polgári peres eljáráshoz képest az, hogy a közigazgatási pert – általában – megelőzi egy közigazgatási eljárás, azaz a jogvita tárgyává tett közigazgatási cselekmény megvalósítására folytatott közigazgatási hatósági vagy jogorvoslati eljárás [Kp. 4. §

(7)bekezdés

1. pont]. Annak érdekében, hogy a közigazgatási bíróság eljárásával a közigazgatási tevékenységgel megvalósított jogsértéssel szemben – erre irányuló megalapozott kérelem esetén – hatékony jogvédelmet biztosítson, és a közigazgatási jogvitát tisztességes, koncentrált és költségtakarékos eljárásban bírálja el [Kp.
2. §

(1)-

(2)bekezdése], a Kp. előírja, hogy a bíróság a közigazgatási tevékenység jogszerűségét – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a megvalósításának időpontjában fennálló tények alapján vizsgálja [Kp. 85. §

(2)bekezdése]. Mindennek a bizonyítási eljárásban megmutatkozó következménye az, hogy a megelőző eljárás idején fennálló, de a megelőző eljárásban nem értékelt tényre, körülményre a felperes vagy az érdekelt akkor hivatkozhat, ha azt a megelőző eljárásban a közigazgatási szerv arra való hivatkozása ellenére nem vette figyelembe, azt önhibáján kívül nem ismerte, illetve arra önhibáján kívül nem hivatkozott [Kp. 78. §

(4)bekezdése]. [35] A Kúria korábbi határozataiban kifejtette, hogy a közigazgatási perben a bíróságnak a felperes által a Kp. 78. §

(4)bekezdésének megfelelően előadott tények, körülmények ütköztetését kell elvégeznie az alperesi határozattal és az irányadó jogszabályokkal. Ehhez képest kell levonnia következtetéseit, számot adni belső meggyőződéséről. Csak ezzel tehet eleget a Kp. 84. §

(2)bekezdésére tekintettel alkalmazandó Pp. 346. §

(3)-

(7)bekezdéseinek, valamint a Kp. 78. §

(1)bekezdés folytán alkalmazandó Pp. 279. §

(1)bekezdésének (Kfv.I.35.656/2019/10.). A közigazgatási per – mint bíróság előtti eljárás – nem újabb közigazgatási hatósági ügyintézési szint, ezért a feleknek a közigazgatási eljárás során kell mindent megtenniük annak érdekében, hogy a tényállás teljes mértékben tisztázásra kerüljön. Ezt a célt szolgálja a Kp. 78. §

(4)bekezdésében annak a rögzítése, hogy a megelőző eljárásban nem értékelt tényre főszabályként nem lehet hivatkozni. A közigazgatási szerv részéről a tényállás nem megfelelő tisztázása új bizonyítékokra hivatkozás útján csak szűk Kúria V.Kfv.35.058/2024/5-I 11 körben orvosolható a közigazgatási perben. Egyik ilyen eset az, amikor a félnek az értékelés elmaradása nem róható fel (Kfv.IV.37.201/2020/6.). [36] A. Kúria jelen ügyben eljáró tanácsa utal arra, hogy adóperben is értelmezte már a Kúria a perben előterjeszthető új tényekre vagy új körülményekre vonatkozó Kp. 78. §

(4)bekezdését. Az adópereket illetően már a Kfv.I.35.533/2019/

1. számú kúriai határozat [33] bekezdésében is rögzítésre került, hogy „(…) az adóigazgatási eljárásra vonatkozó együttműködési kötelezettséget az Air.
2. §-a szabályozza, melynek értelmében az adózónak az ellenőrzési eljárás során az adózásával összefüggő adatait, iratait felhívásra az adóhatóság rendelkezésére kell bocsátania, azok megismerhetőségét a hatóság számára biztosítania kell. Az Air.
3. §

(3)bekezdése kimondja, hogy a fellebbezésben és a fellebbezés alapján indult eljárásban - semmisségi okon kívül - nem lehet olyan új tényt állítani, illetve olyan új bizonyítékra hivatkozni, amelyről a fellebbezésre jogosultnak az elsőfokú döntés meghozatala, ellenőrzés esetén az észrevétel benyújtására nyitva álló határidő letelte előtt tudomása volt, azonban a bizonyítékot az adóhatóság felhívása ellenére nem terjesztette elő, a tényre nem hivatkozott. A közigazgatási perre irányadó Kp. 78. §

(3)bekezdés értelmében bizonyítási eszköz rendelkezésre bocsátására legkésőbb az első tárgyaláson volt lehetőség,

(4)bekezdés szerint a megelőző eljárás idején fennálló, de a megelőző eljárásban nem értékelt tényre, körülményre a felperes vagy az érdekelt akkor hivatkozhat, ha azt a megelőző eljárásban a közigazgatási szerv arra való hivatkozása ellenére nem vette figyelembe, azt önhibáján kívül nem ismerte, illetve arra önhibáján kívül nem hivatkozott.” [37] Kiforrott kúriai gyakorlat áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a bizonyítékok értékelésének vitatása nem minősül a Kp. 78. §

(4)bekezdése szerinti, a megelőző eljárás idején fennálló, de a megelőző eljárásban nem értékelt tényre, körülményre való hivatkozásnak. A Kp. 78. §

(4)bekezdésének normaszövege a tény és körülmény hivatkozhatóságával kapcsolatban tartalmaz szabályozást. Ebből következően amennyiben a fél, a felperes a megelőző eljárásban nem hivatkozott egy adott bizonyítékra, vagy bizonyítási indítványt nem tett – egy már a megelőző eljárásban is hivatkozott tény és körülmény vonatkozásában – ez nem zárja ki ezen bizonyítási indítvány közigazgatási bíróság általi figyelembevételét. A Kp. 78. §

(4)bekezdése ugyanis csak a megelőző eljárás idején fennálló és a megelőző eljárásban nem értékelt, felperes részéről önhiba miatt nem hivatkozott tény és körülmény – és nem a bizonyíték, bizonyítási indítvány – bíróság általi figyelembevételét zárja ki (Kfv.II.37.722/2021/7., Kfv.III.37.106/2021/6.). [38] Mindezek alapján a Kúria a jelen ügyben megállapította, hogy az elsőfokú bíróság tévesen értékelte úgy, hogy a keresetlevélhez csatolt Fuvarlevél mint bizonyíték a közigazgatási perben nem vehető figyelembe. Ezzel új tényre való hivatkozás nem történt, csak a már hivatkozott tényre vonatkozó bizonyíték első alkalommal való csatolása történt meg, mert a felperes az ellenőrzés során, az észrevételében, majd a fellebbezésében is a gépjármű futásteljesítmény mérője, a Számláló hibás működésére hivatkozott. A Fuvarlevél mint bizonyíték említése a fellebbezésben megtörtént, akkor még azzal, hogy az már „becsatolásra került”. Az alperes ugyanakkor a fellebbezés elbírálása során azt rögzítette, hogy a felperes ugyan hivatkozott a Fuvarlevélre, viszont azt sem az elsőfokú közigazgatási, sem a fellebbezési eljárás során nem nyújtotta be, ezért annak értékelése sem volt lehetséges. Később a felperes arra utalt, hogy azért nem nyújtotta be a Fuvarlevelet megelőzően, mert Kúria V.Kfv.35.058/2024/5-I 12 elektronikusan az önindigós nyomtatvány nem olvasható megfelelően. Mindebből azonban az következik, hogy a felperes nem a perben hivatkozott új tényre, hanem, a korábbi hivatkozását erősítette meg. Ugyan a Fuvarlevél a becsatolásra utalás ellenére az alperesnek nem állt rendelkezésére, később pedig a felperes más okot jelölt meg arra, hogy miért nem küldte azt meg, ez azonban nem zárja ki a bizonyítékok értékelhetőségét. [39] Ebből következően a keresetlevélhez csatolt Fuvarlevelet a Kp. 78. §

(4)bekezdésének alkalmazásával nem lehetett volna jogszerűen kirekeszteni a bizonyítékok köréből. A Jótállási jegy tekintetében nem tért ki a felperes a felülvizsgálati kérelmében az álláspontjára, az ítélet arra vonatkozó részét a Kúria nem érintheti, ugyanakkor megjegyzi, hogy a tényállásban is írtak szerint a Munkalaphoz tartozó Jótállási jegyet a felperes az alperesnek az adóellenőrzés során megküldte, amikor

1. május 27-én nyilatkozott. [40] A felperes keresetleveléhez csatolt Fuvarlevél mint a korábban már hivatkozott, de elő nem terjesztett bizonyíték érvényesíthetősége, a további bizonyítékkal való összevetése előfeltétele a felülvizsgálati kérelemben megjelölt más, de szintén bizonyítással kapcsolatos jogsértések érdemi vizsgálatának.. Így a Fuvarlevél érvényesíthetőségétől függ esetlegesen a Fuvarlevél birtokában lévő név, a Gépjárművet szállító vállalkozó tanúkénti meghallgatása, vagy ettől függ esetlegesen annak eldöntése a törvényszék részéről, hogy más indítványozott személyek tanúkénti meghallgatása szükséges-e. A felperes által hiányolt fényképfelvételek kapcsán a Kúria utal arra, hogy helytállóan hivatkozott az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében arra, hogy az alperesi határozat
2. oldalán a műszaki vizsgálat dokumentációja részeként azokat értékelte. A határozatból a felperesnek értesülnie kellett volna ezek létéről. Mivel a bírósági eljárást a fentiek szerint meg kell ismételni a törvényszék előtt, a felperes nincs elzárva attól, hogy iratbetekintéssel éljen a fényképfelvételek vonatkozásában. A Kúria kiemeli, hogy a felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálata során az elsődlegesen eldöntendő jogkérdésén túl nem terjeszkedhetett, amelynek következtében a Kp.
3. §

(4)bekezdése megsértésének megállapításán kívül az ügy jelen állásában a felperes által előadott további jogszabálysértések érdemi vizsgálatát nem végezhette el, így például a Zrt. nyilatkozatának mikénti értékelését (az adott gépjármű modell tekintetében a kompetencia, felkészültség, szakszerviz hiányának kérdése stb.), vagy a Bizonyítványnak a felperes által állított a bizonyításhoz való alkalmatlanságát nem bírálhatta el. [41] Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította a Kp. 121. §

(1)bekezdés a) pontja alapján. [42] A megismételt eljárás során a törvényszéknek a Kúria jelen végzésében foglaltak szerint kell eljárnia, a felperes – a Kp 78. §

(3)bekezdésében meghatározott keretek között – nem zárható el a saját tényállításának bíróság előtti bizonyításától, ezért a közigazgatási eljárás során már közölt tények tekintetében a Fuvarlevél útján történő bizonyítása nem mellőzhető a Kp. 78. §

(4)bekezdésére hivatkozással. Az elsőfokú bíróságnak az ehhez képest szükséges körben esetlegesen elrendelt további bizonyítási eljárás eredményének ismeretében kell döntenie az alperesi határozat jogszerűségéről. Kúria V.Kfv.35.058/2024/5-I 13 A döntés elvi tartalma [43] A Kp. 78. §

(4)bekezdése csak a megelőző eljárás idején fennálló és a megelőző eljárásban nem értékelt, felperes részéről önhiba miatt nem hivatkozott tény és körülmény – és nem a bizonyíték, bizonyítási indítvány – bíróság általi figyelembevételét zárja ki. Záró rész [44] . A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 115. §

(2)bekezdése értelmében alkalmazandó 107. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [45] A Kúria a Kp. 115. §

(2)bekezdése folytán irányadó 110. §

(3)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban felmerült perköltséget csak megállapította, annak viseléséről az új határozatot hozó bíróságnak kell döntenie. A felperesi jogi képviselő nem jelölt meg perköltségigényt, ezért arról rendelkezni nem kellett. Az alperesi jogtanácsos a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §-a és 4. §

(1)bekezdés a) pontja alapján kérte a perköltségét megállapítani, 45.000 forint felszámításával, amelyet a Kúria megállapított. [46] A felperes szükségtelenül előzetes megfizetett 567.167 forint felülvizsgálati illetéket, amelynek visszatérítését kérheti az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 80. §

(1)bekezdés

1. i)pontja szerint. [47] A végzéssel szembeni felülvizsgálatot a Kp. 116. §
2. d)pontja zárja ki. Budapest, 2024. november 28. dr. Darák Péter s.k. s.k. a tanács bíró Ságiné dr. Márkus Anett s.k. elnöke előadó dr. Demjén Péter s.k. bíró dr. Márton Gizella bíró dr. Stefancsik Márta s.k. bíró Kúria V.Kfv.35.058/2024/5-I A kiadmány hitelélül: tisztviselő 14