A határozat elvi tartalma: A súlyosító körülmények köréből – osztva a fellebbviteli főügyészség álláspontját – az ítélőtábla mellőzte azt, hogy az elhalálozott gyermek a vádlott nevelése és felügyelete alatt állt, hiszen e kötelessége alapozta meg az objektív kötelességét, amely egyben a gondatlanságból elkövetett emberölés minősítésének az alapja, ezért annak súlyosító körülményként való figyelembevétele kétszeri értékelést eredményezne. A Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a Szegeden,
- szeptember
- napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő í t é l e t e t: Az emberölés vétsége és más bűncselekmény miatt Terhelt1 ellen indított büntetőügyben a Szegedi Törvényszék
- április
- napján kihirdetett 1.B.1714/2020/
- számú ítéletét megváltoztatja: Az eljárás során lefoglalt és a Szegedi Törvényszék Gazdasági Hivatalánál bűnjel tételszám alatt bevételezett és nyilvántartott 1 darab lábnyomtöredék és 1 csomag cigaretta hamu lefoglalását megszünteti és megsemmisítésüket rendeli el. Az elsőfokú eljárásban felmerült, a vádlott által fizetendő bűnügyi költség összegét 1.374.563,- (egymillió-háromszázhetvennégyezer-ötszázhatvanhárom) forintra felemeli. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja azzal, hogy a vádlott bűncselekményeinek megnevezése helyesen emberölés vétsége és társtettesként elkövetett kábítószer birtoklás vétsége, amelynek törvényi alapja helyesen Btk.
- §
(6)bekezdés
- fordulat. Kötelezi a vádlottat a másodfokú eljárás során felmerült 30.600.- (harmincezer-hatszáz) forint bűnügyi költség megfizetésére az államnak, a Szegedi Törvényszék Gazdasági Hivatalának felhívása szerint. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.283/2021/10 2 [1] A Szegedi Törvényszék Terhelt1 vádlott bűnösségét megállapította gondatlanságból elkövetett emberölés vétségében [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(4)bekezdés] és társtetteségben elkövetett kábítószer birtoklás vétségében [Btk. 178. §
(6)bekezdés]. Ezért Terhelt1 vádlottat halmazati büntetésül 2 év fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte. Megállapította, hogy a vádlott a szabadságvesztésből legkorábban a szabadságvesztés fele részének letöltése után bocsátható feltételes szabadságra. A kiszabott szabadságvesztésbe a vádlott által
- május
- napjától
- november
- napjáig előzetes fogva tartásban, valamint a
- november
- napjától
- október
- napjáig bűnügyi felügyeletben töltött időt beszámította akként, hogy a bűnügyi felügyelet vonatkozásában egy napi szabadságvesztésnek három nap bűnügyi felügyeletben töltött idő felel meg. Kötelezte a vádlottat, hogy fizessen meg 920.982,- forint elsőfokú eljárás során felmerült bűnügyi költséget. [2] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen fellebbezést jelentett be Terhelt1 vádlott és védője a kiszabott büntetés enyhítése végett. [3] A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség a Bf.163/2021/
- számú átiratában a bejelentett fellebbezéseket alaptalannak tartotta. A vádlott előéleti adatainak kiegészítése mellett a törvényszék ítéletének helybenhagyására tett indítványt. [4] A vádlott védője a fellebbezését írásban is indokolta, amelyben utalt arra, hogy az elsőfokú bíróság az enyhítő körülményeket nem mérlegelte súlyuknak megfelelően, és az enyhítő körülmények nyomatékos figyelembevételével szükséges a vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés enyhítése. [5] A fellebbezési nyilvános ülésen a vádlott és a védő a bejelentett fellebbezésüket fenntartották. A védő indítványozta elsődlegesen a vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés próbaidőre történő felfüggesztését, másodlagosan a kiszabott szabadságvesztés tartamának enyhítését. [6] A bejelentett fellebbezések alaptalanok. [7] Mivel a fellebbezés kizárólag a kiszabott büntetés tartama ellen irányult, ezért korlátozott felülbírálatnak volt helye, s a másodfokú bíróság a büntetőeljárásról szóló
- évi XC. törvény (továbbiakban Be.)
- §
(3)bekezdése alapján az ítéletnek csak a fellebbezéssel sérelmezett rendelkezését, illetve részét bírálta felül. A korlátozott felülbírálat alapján azonban a Be. 590. §
(5)bekezdésének a), b),
- c)és
- d)pontjaira, valamint ugyanezen szakasz
(7)bekezdésére figyelemmel a felülbírálat kiterjedt az elsőfokú bírósági eljárásra abban a körben, hogy történt-e olyan eljárási szabálysértés, amelyre figyelemmel a Be. 607. §
(1)bekezdése, valamint a Be. 608. §
(1)bekezdés alapján az ítéletet hatályon kívül kell helyezni. Vizsgálta továbbá az ítélőtábla a bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezést és a bűncselekmény minősítését. Ennek során figyelemmel volt a Be. 606. §
(3)bekezdésében írt azon rendelkezésre is, amely szerint amennyiben az elsőfokú bíróság ítélete a vádlott beismerő nyilatkozatának elfogadásán alapult, a másodfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott ítéletnek a bűnösség megállapítására, valamint a vádirati minősítéssel egyező minősítésre vonatkozó rendelkezéseit akkor változtathatja meg, ha a terhelt felmentésének, az eljárás megszüntetésének, vagy a bűncselekmény minősítése megváltoztatásának van helye. Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.283/2021/10 3 [8] Ennek során azt állapította meg az ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróság nem vétett olyan eljárási szabálysértést, amely az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését eredményezné. [9] Az elsőfokú bíróság az eljárási szabályok alapvető megtartásával fogadta el Terhelt1 vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát, amely alapján a vádirati tényállással, az érdemét tekintve azonos ítéleti tényállást állapított meg. [10] A törvényszék megalapozott tényállást állapított meg, amely a másodfokú felülbírálat alapját képezte. Az ítélőtábla ugyanakkor a vádlott előéleti adatait – figyelemmel arra, hogy az nem képezi a tényállás részét – kiegészítette az alábbiak szerint: A Kunszentmártoni Járásbíróság a
- szeptember
- napján kelt és a Szolnoki Törvényszék 9.Bf.1186/2018/
- számú ítélete folytán
- június
- napján jogerőre emelkedett 7.B.110/2017/
- számú ítéletével a vádlottat hamis vád vétsége miatt 1 év börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélete, egyben elrendelte a Csongrádi Járásbíróság 2.B.269/2014/
- számú ítéletével kiszabott 1 év szabadságvesztés végrehajtását. Ezzel összefüggésben az ítélőtábla a törvényszék ítéletének [5] bekezdésében foglaltakat akként helyesbítette, hogy a próbaidő
- május
- napjáig tartott. A Szentesi Járásbíróság a
- december
- napján kelt és ugyanezen a napon jogerőre emelkedett 5.B.48/2016/
- számú ítéletével a vádlottat társtettesként elkövetett garázdaság bűntette és más bűncselekmény miatt halmazati büntetésül 100 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, az egy napi tétel összegét 1.000,- forintban állapította meg azzal, hogy rendelkezett az így kiszabott, mindösszesen 100.000,- forint pénzbüntetés meg nem fizetése esetén szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. A Szegedi Törvényszék Büntetésvégrehajtási Csoportja a
- szeptember
- napján kelt 3.Bv.713/2017/
- számú végzésével a pénzbüntetést 100 napi fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre átváltoztatta. A vádlottal szemben a Csongrádi Járási Ügyészség
- október
- napján a B.264/2020/
- számú vádiratával lopás vétsége és más bűncselekmény miatt vádat emelt, amelynek alapján a Csongrádi Járásbíróságon B.157/
- számon indult eljárás. A vádlottal szemben a Csongrádi Járási Ügyészség
- március
- napján a B.325/2020/
- számú vádiratával rablás bűntette és más bűncselekmény miatt emelt vádat, amely alapján a Csongrádi Járásbíróságon B.38/
- számon folyik büntetőeljárás. [11] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének történeti tényállásában megjelenített, a [16] bekezdéséből a vádlott hanyag gondatlanságára történő utalást az ítélet jogi indokolásába utalta, tekintettel arra, hogy az jogkövetkeztés, így nincs helye a tényállásban. Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.283/2021/10 4 [12] A megállapított tényállásból a törvényszék okszerűen következtetett Terhelt1 vádlott bűnösségére – a törvényszék ezzel kapcsolatban kifejtett álláspontját az ítélőtábla annak megismétlése nélkül mindenben osztotta –, és a vádlott által elkövetett bűncselekményeket is a törvénynek megfelelően minősítette. [13] Ami a büntetés kiszabásának felülvizsgálatát illeti, az ítélőtábla további enyhítő körülményként értékelte azt, hogy a vádlott hosszú ideig állt büntetőeljárás hatálya alatt (Kúria
- számú BKv. III.10.). A súlyosító körülmények köréből – osztva a fellebbviteli főügyészség álláspontját – az ítélőtábla mellőzte azt, hogy az elhalálozott gyermek a vádlott nevelése és felügyelete alatt állt, hiszen e kötelessége alapozta meg az objektív kötelességét, amely egyben a gondatlanságból elkövetett emberölés minősítésének az alapja, ezért annak súlyosító körülményként való figyelembevétele kétszeri értékelést eredményezne. Rendelkezésre álló adatok hiányában mellőzte továbbá a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények elszaporodottságát. További súlyosító körülményként értékelte az ítélőtábla a társas elkövetést (Kúria
- számú BKv. III.12). Egyebekben az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabása során irányadó körülményeket maradéktalanul feltárta, azokat súlyuknak megfelelően értékelte. [14] Az elsőfokú bíróság helyesen utalt a vádlott terhére rótt bűncselekmények – halmazati büntetés kiszabási szabályokra figyelemmel megállapított – büntetési tételkeretére, valamint az irányadó törvényi középmértékre. Elmulasztotta ugyanakkor az ítéletben annak a feltüntetését, hogy mi volt az ügyészségnek a Be. 502.§
(1)bekezdése alapján előterjesztett ún. mértékes indítványa. Az ítélőtábla kiegészítette az ítélet jogi indokolását azzal, hogy a Csongrád- Csanád Megyei Főügyészség az előkészítő ülésen a 2.B.498/2018/187. számú vádiratának ismertetése során a Be. 422. §
(3)bekezdésében foglaltakra tekintettel 2 év szabadságvesztés büntetés kiszabását indítványozta. A Be. 565. §
(2)bekezdése alapján a törvényszék nem szabhatott ki az indítványozottnál súlyosabb büntetést. Erre figyelemmel kellett a büntetés mértékét meghatározni. [15] A kiegészített, illetve helyesbített bűnösségi körülményekre figyelemmel a vádlottal szemben a törvényszék által kiszabott büntetés neme és mértéke is törvényes és arányos. Az ítélőtábla osztotta a törvényszék azon álláspontját, amely szerint a vádlott vonatkozásában – figyelemmel a vádlott büntetett előéletére, arra, hogy vele szemben a terhére rótt bűncselekmény elkövetése óta újabb büntetőeljárások indultak, valamint, hogy a gondatlan bűncselekménye mellett szándékos bűncselekményt is megvalósított – kizárólag végrehajtandó szabadságvesztés kiszabásával látta elérhetőnek a büntetési célokat. Megjegyzi e körben a másodfokú bíróság, hogy a vádlott tevőleges magatartása hozta létre a veszélyhelyzetet – amely magatartás önmagában is szándékos bűncselekményt valósított meg, és – aminek eredményeképp következett be a sértett halála. [16] Mindezek figyelembevételével a vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés próbaidőre történő felfüggesztését, illetve annak lényeges enyhítését az ítélőtábla nem tartotta indokoltnak. [17] A törvényszék ugyanakkor elmulasztott rendelkezni az eljárás során lefoglalt bűnjelekről, így az ítélőtábla a Be. 320. §
(1)bekezdés a) pontja alapján az eljárás során lefoglalt és a Szegedi Törvényszék Gazdasági Hivatalánál bűnjel tételszám alatt bevételezett Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.283/2021/10 5 és nyilvántartott 1 darab lábnyomtöredék és 1 csomag cigaretta hamu lefoglalását megszüntette és a Be. 320. §
(2)bekezdése alapján azok megsemmisítéséről rendelkezett. [18] Tévedett a törvényszék, amikor az elsőfokú eljárás során felmerült bűnügyi költség fele részének megfizetésére kötelezte a vádlottat, ugyanis a Be. 574. §
(1)bekezdése egyértelműen rögzíti, hogy a bíróság a vádlottat a Be. 145. §
(1)bekezdésében meghatározott bűnügyi költség viselésére kötelezi, ha őt bűnösnek mondja ki. A törvényszék ezen elvi hibáját az ítélőtábla akként küszöbölte ki, hogy a vádlott által fizetendő bűnügyi költség összegét 1.374.563,- forintra felemelte. [19] Az ítélőtábla a Be. 613. §
(1)bekezdése alapján – figyelemmel a Be. 574. §
(1)bekezdésére is – kötelezte az eredménytelenül fellebbezett vádlottat a másodfokú eljárás során a kirendelt védőjének díjával kapcsolatban felmerült bűnügyi költség viselésére. [20] A kifejtettekből következik, hogy az ítélőtábla az enyhítés érdekében bejelentett fellebbezéseket alaposnak ítélte, és a törvényszék ítéletét a Be. 606. §
(1)bekezdése alapján a rendelkező részben írtak szerint megváltoztatta, egyebekben pedig azt a Be. 605. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta azzal, hogy a vádlott bűncselekményeinek megnevezése, a Kúria bűncselekmények bírósági határozatban való megnevezéséről szóló
- számú BK véleményének
- pontja alapján helyesen emberölés vétsége és társtettesként elkövetett kábítószer birtoklás vétsége. Ez utóbbi törvényi alapja pedig az említett az
- számú BK vélemény 3.a). pontjában írtaknak megfelelően helyesen a Btk.
- §
(6)bekezdés
- fordulata. [21] Az ítélet elleni fellebbezési jog kizárása a Be.
- §-án alapul. Szeged,
- szeptember
- Dr. Mezőlaki Erik Dr. Halász Edina Dr. Nagy Erzsébet a tanács elnöke előadó bíró bíró A Szegedi Ítélőtábla Bf.II.283/2021/
- számú ítélete és a jelen ítéletben foglalt változtatással a Szegedi Törvényszék 1.B.1714/2020/
- számú ítélete a mai napon jogerős. Szeged,
- szeptember
- Dr. Mezőlaki Erik Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.283/2021/10 a tanács elnöke 6