A határozat elvi tartalma: A törvényi feltételek hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása indokolt. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VI.35.434/2022/
- A tanács tagjai: Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró Dr. Horváth Tamás bíró Dr. Rák-Fekete Edina bíró Felperes: felperes1 cím1 Papp-Kalász-Tóth Ügyvédi Iroda ügyintéző: Dr. Tóth Károly ügyvéd cím2 Felperes képviselője: Alperes: Alperes képviselője: A per tárgya: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága cím3 Csehné Dr. Vékás Katalin Ildikó kamarai jogtanácsos cím4 adóügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Kúria VI.Kfv.35.434/2022/2-1 2 A felülvizsgálni kért jogerős ítélet: Debreceni Törvényszék
- szeptember
- napján kelt 13.K.700.708/2022/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A befogadhatóság alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
- augusztus 11-én kezdte meg tevékenységét,
- májusában élelmiszeripari tevékenységet folytatott, főként fagyasztott pizza gyártásával foglalkozott. A munkát részben saját, részben munkaerő-kölcsönző cégektől kölcsönzött alkalmazottakkal és a cég
- (továbbiakban TPW Kft.) alvállalkozói bevonásával végezte. [2] A felperes a TPW Kft.-vel
- július 15-én pizza gyártására vállalkozási szerződést kötött, amelyben a TPW Kft. fagyasztott és egyéb pizza gyártását vállalta. [3] A kézműves pizza gyártásáról a TPW Kft. által kibocsátott számlák általános forgalmi adó (áfa) tartalmával a felperes fizetendő adóját csökkentette. [4] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Hajdú-Bihar Megyei Adó- és Vámigazgatósága (továbbiakban elsőfokú adóhatóság) a felperesnél
- augusztus
- és
- február 28, valamint
- május hónapra áfa adónemben végzett ellenőrzést, melynek eredményeként
- számú határozatában 6.476.000 Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözet, 200%-os mértékű adóbírság, továbbá késedelmi pótlék, a 7490316452 számú határozatában 1.245.
- Ft jogosulatlan visszaigénylésnek minősülő adókülönbözet, 200%-os adóbírság megfizetésére kötelezte a felperest. Megállapította, hogy a TPW Kft. által kibocsátott számlák alapját képező gazdasági esemény nem valósult meg, mivel felperes a gyártási tevékenységet saját maga végezte, a TPW Kft.-nek tulajdonított munkavállalók a felperes alkalmazásában álltak. [5] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 6453863349., valamint a
- iktatószámú határozataival az elsőfokú döntéseket helybenhagyta. [6] A felperes a másodfokú határozatokat keresettel támadta. A Debreceni Törvényszék (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) a 13.K.700.956/
- számon indult peres eljárást a 13.K.700.708/
- számú perhez egyesítette, és a kereseteket együttesen bírálta el. Az elsőfokú ítélet [7] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. Kúria VI.Kfv.35.434/2022/2-1 3 [8] Indokolása szerint az adóhatóság eleget tett tényállás tisztázási kötelezettségének, a döntéshozatalhoz szükséges bizonyítékokat beszerezte, a bizonyítékok együttes értékelésével logikus, okszerű következtetésre jutott, az adóigazgatási rendtartásról szóló
- évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.)
- §-át,
- §-át, illetve
- §
(1)-
(2)bekezdéseit nem sértette meg. [9] Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint a felperes alappal hivatkozott arra, hogy az alperes az Air. 73. §
(1)bekezdésének c) pontját megsértette, mely eljárási szabályszegés azonban az ügy érdemére nem hatott ki, mint ahogy az egyéb indokolásbeli pontatlanság sem. [10] Álláspontja szerint a felperes tévesen hívta fel a tudattartalmára vonatkozó vizsgálattal kapcsolatos európai uniós bírósági és kúriai gyakorlatot. A befogadás iránti kérelem [11] A felperes felülvizsgálati kérelmében az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. [12] Felülvizsgálati kérelmének befogadása érdekében hivatkozott a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjára. [13] Álláspontja szerint a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti, az Air. 99. §
(1)és
(2)bekezdéseibe ütköző, az ügy érdemére kiható jogszabálysértés az, amikor az adóhatóság kérelmére nem vizsgálta meg a pizzagyártás technológiai folyamatát, nem tisztázta kellő mértékben a tényállást. [14] Szintén az ügy érdemére kiható jogszabálysértés, ami a tisztességes eljáráshoz való jogát is sérti, hogy az alperes az Air. 73. §
(1)bekezdésének c) pontját megsértve nem indokolta meg döntéseiben csak a másodfokú döntésben megjelenő azon tényállítását, hogy milyen jogi alapokon minősítette a
- június 24-én más eljárásban meghallgatott dolgozók nyilatkozatát befolyásoltnak. Továbbá, az elfogultságra vonatkozó megállapítás, mint tényállítás csak a másodfokú határozatban jelent meg, ez az Air.
- §-át és a
- §-át is sérti. Jogorvoslati jogát nem tudta megfelelően gyakorolni, a tényállítások cáfolatára az Air.
- §
(2)bekezdésében foglaltak ellenére bizonyítási indítványt nem tudott előterjeszteni és nem tudott észrevételt sem tenni, ezáltal sérült a tisztességes eljáráshoz való joga. [15] Hivatkozása szerint az elsőfokú bíróság megsértette a Kp. 2. §
(1)bekezdését, mert az általa is megállapított jogsértés (a tanúk befolyásoltságára vonatkozó indokolás elmaradása) ellenére részére nem biztosított hatékony jogvédelmet. A jogorvoslati jog az Alaptörvény XXVIII. cikk
(7)bekezdésében megfogalmazott alapvető jogosultság, amely nem minősíthető olyan jogsértésnek, amely nem fejt ki érdemi hatást. Az elsőfokú döntés a Kp. 88. §
(1)bekezdésének (
- a)és (
- c)pontjaiba is ütközik, mert a jogorvoslat korlátozása, mint lényeges jogsértés esetén az erre alapított fellebbezés nem lehet megalapozatlan. Kúria VI.Kfv.35.434/2022/2-1 4 [16] Utalt arra is, hogy az elsőfokú bíróság döntése a Kúria Kfv.35.128/2021/7. és a Kfv.35.362/2020/10. számú határozataitól jogkérdésben a tényállástisztázási kötelezettség terjedelmének meghatározásában eltér. A Kúria döntése és jogi indokai [17] A felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. [18] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [19] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [20] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet – a felperes befogadási kérelmében megjelölt indokok mellett – a Kp. 118. §
(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapján megvizsgálta, és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [21] A befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére való hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. Kúria VI.Kfv.35.434/2022/2-1 5 [22] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása – a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont – érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatában, kollégiumi véleményében, továbbá a még hatályban lévő irányelvben, elvi döntésben, kollégiumi állásfoglalásban, illetve az általa közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. [23] Alapot adhat a felülvizsgálatra az is, ha a jogerős határozat által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat ugyan kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változása miatt már nem támogatható. A Kúria megítélése szerint sem a jogerős határozat, sem a felperes felülvizsgálati kérelme nem vetett fel olyan, az ügy érdemét adó elvi jelentőségű jogkérdést, amellyel kapcsolatban a bírói gyakorlat nem egységes, illetve nem valószínűsíthető, hogy jelen ügy kapcsán a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, a jogegység megbomlásának a veszélye állna fenn, ilyet a Kúria sem tárt fel. [24] Társadalmi jelentőségre alapozott oknál fogva – Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpont – a befogadási feltétel azt követeli meg, hogy a döntés a társadalom szélesebb körére – legalább áttételesen – jogi hatást gyakoroljon. Nem igazolt, hogy az egyedi ügyben felmerült probléma milyen okból és mennyiben érintené a társadalom széles körét, ahogyan az sem, hogy a jogkérdés az ügyön túlmutatna és nagy számban lennének folyamatban ügyek ugyanezen jogkérdésben, amelyeknek jogszerű megítéléséhez kúriai iránymutatás szükséges. A rendelkezésre álló adatok alapján a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont aa),
- ab)alpontok szerinti befogadás nem indokolt. [25] Az EUB előzetes döntéshozatali eljárása kezdeményezésének szükségességét a felperes nem valószínűsítette, illetve az ügy nem vetett fel az uniós jog értelmezését igénylő olyan kérdést az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 267. cikke értelmében, amelynek értelmezésére az EUB korábbi – a felperes, illetve az elsőfokú bíróság ítélete által is hivatkozott – ítélkezési gyakorlatában ne került volna sor. Mindezek hiányában a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ac)alpont alapján sem volt befogadható a felülvizsgálati kérelem. [26] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjára hivatkozás esetén a befogadási okot a Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint indokolással alá kell támasztani, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. [27] A Kúria hangsúlyozza, hogy az ad) alpont szerinti befogadási ok a felülvizsgálat tárgyát képező bírói határozathozatalhoz kapcsolódó, bírósági eljárás során bekövetkezett eljárási szabályszegést, vagy a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél alapvető eljárási jogának sérelme állítását követeli meg. Az adóhatósági eljárásban a tényállás tisztázatlanságára, az Air. megsértésére hivatkozás a befogadás alapjául nem szolgálhat. A felperesnek a hatékony bírói jogvédelemre, a Kp. 2. §
(1)bekezdésére hivatkozása kapcsán a Kúria megállapította, az elsőfokú bíróság a keresetben állított jogsértést (a tanúk befolyásoltságára vonatkozó indokolás elmaradása) érdemben vizsgálta és ítéletében Kúria VI.Kfv.35.434/2022/2-1 6 részletesen megindokolta azon álláspontját, hogy ezen eljárási jogszabálysértés a gazdasági esemény hiányának okszerű megállapításán nem változtat, az ügy érdemére nincs kihatása. [28] A Kúria a felülvizsgálati eljárásban jogkérdésben dönt, a bizonyítékok értékelését nem mérlegeli felül, e tekintetben a Kúria jogértelmezése kiforrott (lásd Kfv.VI.37.478/2017/8.). A bizonyítékok mérlegelésén alapuló ítélet felülvizsgálati eljárásban eredménnyel csak akkor támadható, ha a bíróság a tényállást iratellenesen állapította meg, illetőleg a bizonyítékok mérlegelése kirívóan okszerűtlen volt. Az eljárt bíróság ítéletében a Kp. 78. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdése szerint állapította meg a tényállást, a döntésének jogi indokolása a Kp. 84. §
(2)folytán alkalmazandó Pp. 346. §
(5)bekezdésében foglaltaknak megfelel. Mindezekre tekintettel az ügy érdemére kiható jogszabálysértés hiánya miatt sem volt indokolt a felülvizsgálati kérelem befogadása. [29] A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadási okra a felperes ugyan jogszabályi megjelöléssel nem, azonban felülvizsgálati kérelme [29] bekezdésében a Kfv.35.128/2021/
- és a Kfv.35.362/2020/
- számú két kúriai határozatra, mint jogkérdésben eltérő határozatokra hivatkozott. A Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét a megjelölt kúriai ítéletekkel összevetette, azonban a tényállás tisztázási kötelezettség terjedelme tekintetében eltérést nem tárt fel. [30] Mindezek folytán a Kúria megállapította, hogy a felperes felülvizsgálati kérelme felsőbírósági iránymutatást igénylő kérdést nem vet fel, ezért a Kúria a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak minősülő felülvizsgálati eljárás lefolytatását indokolatlannak minősítette. [31] Mindezek folytán a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp.
- §
(2)bekezdés alapján megtagadta. A döntés rövid tartalma [32] A törvényi feltételek hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása indokolt. Záró rész [33] A végzés ellen a Kp.
- § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [34] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp.
- §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. Budapest,
- november
- Kúria VI.Kfv.35.434/2022/2-1 7 Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró Dr. Horváth Tamás sk. bíró Dr. Rák-Fekete Edina sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő ...