← Magyarország

Pf.20827/2022/4 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A külföldi sajtónak tett nyilatkozatokra vonatkozó hazai sajtóbeszámolókra a sajtótájékoztatókkal kapcsolatos módosítások szabályai alkalmazandók. (PK

  1. számú állásfoglalás) Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 2.Pf.20.827/2022/
  2. A felperes: felperes, felperes címe A felperes képviselője: Litresits Ügyvédi Iroda, ügyvéd címe, ügyintéző: dr. Litresits András ügyvéd Az alperes: alperese, alperes címe Az alperes képviselője: Dr. Tálosi Adrienn ügyvéd, ügyvéd címe A per tárgya: sajtó-helyreigazítás Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 40.P.22.536/2022/
  3. í t é l e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, a cég1 Zrt. által a felperes részére fizetendő perköltség összegét 245.000 (kétszáznegyvenötezer) forint + áfa összegre leszállítja. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.827/2022/4 2 Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét azzal a pontosítással hagyja helyben, hogy az államnak járó 36.000 (harminchatezer) forint illetéket e határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül kell megfizetni az állami adó- és vámhatóság 10032000-0107004409060018 számú illetékbevételi számlája javára. Kötelezi a cég1 Zrt.-t (alperes címe), hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 70.000 (hetvenezer) forint + áfa másodfokú perköltséget és az államnak e határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket az állami adó- és vámhatóság fenti számú illetékbevételi számlája javára. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] Az alperes szerkesztésében megjelenő portál internetes hírportálon
  4. szeptember 1-jén „cikk címe” című írásban az újságíró arról számolt be, hogy egy személy1höz köthető szervezet jelentős összegekkel támogatta a felperes mozgalmát. Azt járja körül, hogy mi lehetett ezzel a célja. A felperes saját nyilatkozataira utalással fogalmazza meg, hogy ilyen cél lehetett az cikk alcíme az országba, az szervezet2 propaganda támogatása, szankció- és háborúpárti álláspont képviselete. [2] Az írásból több videó is elérhető, így az „cikk alcíme” alcímű részből a TV csatorna műsor című hírműsor
  5. október 21-i „hírblokk címe” című hírblokkja, amiben látható egy nyilatkozat részlet, amelyben a felperes a TV csatorna2 televízió riporterével beszél. Az angolnyelvű párbeszéd magyar narrációja szerint a riporter azon kérdésére, hogy megválasztása esetére a migráció tekintetében milyen intézkedéseket tenne, a felperes azt válaszolja: „Amiben én változtatnék, az lényegében a gyűlöletkampány felszámolása és az emberséges bánásmód a menekültekkel szemben, akárhonnan is érkezzenek hozzánk.” A cikk szerint ezzel „felperes még tavaly ismerte el, hogy lebontaná a határkerítést és beengedné az illegális migránsokat Magyarországra”. [3] A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a szerkesztésében
  6. szeptember
  7. napján, az portál weboldalon megjelent „cikk címe” c. cikk helyreigazítására akként, hogy: „Helyreigazítás: valótlanságot híreszteltünk felperesrel kapcsolatban: A
  8. szeptember
  9. napján megjelent „cikk címe” c. cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy felperes tavaly elismerte, hogy lebontaná a határkerítést.” Kérte továbbá, hogy a helyreigazítást az eredeti cikk címe alatt, a lead fölött 5 napon belül tegye közzé az alperes Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.827/2022/4 3 olyan módon, hogy legalább 30 napig, azt követően pedig mindaddig, amíg az eredeti kifogásolt cikk hozzáférhető. Kérte továbbá, hogy a www.portál kezdőoldalának legelején úgynevezett görgetés nélkül, 24 óra időtartamban kötelezze az alperest megjelentetni a következő címet: „Helyreigazítás: valótlanságot híreszteltünk felperesrel kapcsolatban”, melyre kattintással az eredeti cikk és az abban szereplő helyreigazító közlemény közvetlenül elérhető legyen. Kérte, hogy a bíróság az alperest kötelezze a perrel felmerült költségek megfizetésére. [4] Előadta, hogy a sérelmezett közlés, miszerint elismerte, hogy lebontaná a határkerítést, objektíve valótlan, ilyen közlést nem tett és nem is ismerte el, hogy ilyen közlést tett volna. [5] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a felperes, mint közszereplő nagyobb tűrésre köteles a személyét érintő kritikai észrevételekkel, bírálatokkal kapcsolatban az Alaptörvény IX. cikk, továbbá az Smtv.
  10. §-a és
  11. §

(1)bekezdése értelmében. A perben kifogásolt közléssel a cikk szerzője nem tényt állított, csupán a felperes korábbi TV csatorna2-nek tett nyilatkozatából levont okszerű következtetést fogalmazott meg. A szöveg értelmezése körében a PK
  1. számú állásfoglalásban foglalt azon jogelvet emelte ki, hogy a kifogásolt közléseket, kifejezéseket, tényállításokat a társadalmi érintkezésben általánosan elfogadott jelentésük szerint kell figyelembe venni és valóságos tartalmuknak megfelelően kell értékelni. Hivatkozott továbbá a 3217/
  2. (VI. 19.) AB határozatra is, miszerint a politikai viták keretében elhangzott állítások főszabályként még akkor is véleménynyilvánításként értelmezendők, ha formálisan a bizonyíthatósági teszt alkalmazásával tényállításoknak értékelhetők. Kifogásolta a kért helyreigazítás módját, miszerint 24 órán keresztül jelenjen meg a főoldalon a helyreigazítás ténye, mivel ez sérti a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
  3. évi CIV. törvény (Smtv.)
  4. §
(2)bekezdésében megfogalmazott kívánalmat. [6] Kérte, hogy a bíróság a keresetnek történő helyt adás esetére akként rendelje el a cikk helyreigazítását, hogy a főoldali közzététel időtartalmát 5 órára mérsékelje, a perrel felmerült költségek megfizetésére a felperest kötelezze. [7] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy a
  1. szeptember
  2. napján közzétett „cikk címe” című cikkében a felperesre vonatkozó azon közlést, hogy a felperes tavaly elismerte, hogy lebontaná a határkerítést, a sérelmezett cikkel azonos betűtípus és betűméret alkalmazásával, továbbá közvetett, és/vagy közvetlen szöveges és/vagy képi kommentár nélkül igazítsa helyre akként, hogy 5 napon belül tegye közzé a www.portál honlapon az eredeti cikk címe alatt a lead (bevezető) felett közvetlenül elérhető módon legalább 30 napig, azután pedig a cikk elérhetőségéig az alábbi közleményt. „Helyreigazítás: valótlanságot híreszteltünk felperesrel kapcsolatban: A
  3. szeptember
  4. napján megjelent „cikk címe” c. cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy felperes tavaly elismerte, hogy lebontaná a határkerítést.” Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.827/2022/4 4 Kötelezte az alperest, hogy egyidejűleg 24 órán keresztül jelenítse meg a www.portál kezdőoldalának legelején a következő címet: „Helyreigazítás: Valótlanságot híreszteltünk felperesrel kapcsolatban”, melyre kattintással a helyreigazított cikk közvetlenül elérhető. [8] Kötelezte az alperes kiadóját, a cég1 Zrt.-t, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 444.500 forint ügyvédi munkadíjat, mint perköltséget, melyből 94.500 forint az áfa, valamint 36.000 forint feljegyzett illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal külön felhívására a Magyar Állam javára. [9] Az elsőfokú bíróság döntése indokolásában az Smtv.
  5. §
(1)bekezdésében, 4. §
(3)bekezdésében foglaltakra volt tekintettel. Megállapította, hogy a felperes mind az előzetes kérelmét, mind pedig a keresetlevelet a jogszabályi előírásoknak megfelelően és határidőben terjesztette elő. [10] Nem értett egyet azzal az alperesi védekezéssel, hogy a sérelmezett közlésben a cikk írója a valós tényekből levont okszerű következtetését fogalmazta meg. Ahhoz ugyanis, hogy a bíróság véleményként értékelje a közlést, magából a cikkből kellett volna az olvasók számára kiderüljön a közlés vélemény jellege. E körben nemcsak a megfogalmazás módjának van jelentősége a PK
  1. számú állásfoglalás szerint, hanem a teljes szövegkörnyezetnek. Az alperes által hivatkozott és a cikkben link formájában szerepeltetett riportban a hírblokk hírolvasója teszi a perbeli cikkben szereplő sérelmezett közlést. Az is megállapítható, hogy a műsorban a felperes ott hallható nyilatkozatáról a hírolvasó és rajta kívül a műsorban megszólaló más politikusok is úgy beszéltek, mintha a felperes azt mondta volna, hogy lebontaná határkerítést. A perbeli írás ugyanakkor nem tartalmazza közvetlen módon a felperes eredeti közlését, és a TV csatorna hírblokkja sem támasztja alá, hogy a felperes a perben sérelmezett közlést tette volna. Az olvasók ezért a közlést csak és kizárólag tényállításként érzékelhetik, nem pedig akként, hogy a felperes által tett nyilatkozattal kapcsolatos véleményt olvasnak. [11] Az elsőfokú bíróság arra a megállapításra jutott, hogy a perbeli cikk írója a normál logika szabályai alapján a felperes által a TV csatorna2-nek megtett nyilatkozatából közvetlenül nem vonhatta le a perben sérelmezett közlést tartalmazó következtetést. A felperes ugyanis annyit mondott, hogy a bevándorlókkal, illetve a menekültekkel szembeni gyűlöletkeltést kívánja megszüntetni, velük szemben emberséges bánásmódot kíván alkalmazni. A műsorszámban jól elhatárolható a felperes nyilatkozata, illetőleg más szereplők megnyilvánulása. [12] A perbeli esetben az elsőfokú bíróság az Alaptörvény IX. cikkében, az Smtv.
  2. §-ában, továbbá az Alkotmánybíróság 3217/
  3. (VI. 19.) AB határozatában foglaltakra is tekintettel volt. Mindezek alapján a sérelmezett közlést tényállításnak tekintette, mert az olvasó nem kap arról információt, hogy az újságíró véleményét olvassa, a cikkben szereplő hírblokk ilyen vélemény kialakítását alátámasztó, felperestől származó közlést nem tartalmaz. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.827/2022/4 5 Figyelemmel volt arra is, hogy a hírblokk és annak tartalma az olvasó egyedi döntése alapján ismerhető meg, magából a cikknek annak tartalma nem állapítható meg. [13] Az elsőfokú bíróság megítélése szerint a közönség joga a megfelelő tájékoztatáshoz fűződő jog, az alperes, mint a médiarendszer része köteles ezen igénynek eleget tenni, azaz valós tényeket vagy valós tényeken alapuló megalapozott értékítéleteket közzétenni. A perbeli közlemény ezen követelménynek nem felel meg, a sérelmezett közlés kifejezetten a felperesi állásponttól idegen közlést tulajdonít neki. A perbeli esetben a rendelkezésre álló adatokból az állapítható meg, hogy az alperes a valóságot szándékosan torzítva mutatta be a felperes álláspontját, ezért a felperes által igényelt helyreigazításra és a Pp.
  4. §-a alapján a per költségeinek a megfizetésére kötelezte az alperest. [14] Az elsőfokú ítélet ellen az alperes fellebbezett. Kérte, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg, elsődlegesen a felperes keresetét utasítsa el, másodlagosan a főoldalon való közzététel időtartamát 5 órára mérsékelje, és a felperes részére fizetendő perköltség összegét 100.000 forintra szállítsa le. [15] A másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét a Pp.
  5. §
(1)bekezdésére,
(3)bekezdés a), c), d) pontjaira alapította. Álláspontja szerint az elsőfokú ítélet sérti az Smtv. 12. §
(1)bekezdését, valamint a 32/
  1. (VIII. 22.) IM rendelet
  2. §
(2)bekezdését. [16] Az elsődleges kérelme körében fenntartotta az elsőfokú eljárásban előadott azon védekezését, hogy a kifogásolt közlés nem tartalmaz valótlan tényállítást, emiatt sajtóhelyreigazításnak nincs helye. Az valós tényekből levont okszerű következtetés (vélemény), amelynek valós alapját igazolja a felperes saját korábbi nyilatkozta, amit a cikkből elérhető videófelvétel szó szerint is idéz. Az átlagolvasó számára is egyértelmű, hogy az alperesi cikk írója ezen kijelentésből alappal vonhatta le azon következtetését, hogy a felperes „tavaly ismerte el, hogy lebontaná a határkerítést”. Utalt a 3217/2020. (VI. 19.) AB határozatra. [17] A másodlagos kérelme tekintetében arra hivatkozott, hogy a helyreigazítás közzétételének elsőfokú bíróság által meghatározott módja sérti az Smtv. 12. §
(2)bekezdését, mivel túlterjeszkedik azon törvényi fordulaton, hogy a helyreigazítást „a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és terjedelemben” kell közzétenni. Nyilvánvaló, hogy a közlemény 24 óra időtartamban történő közzététele sincs semmiféle összhangban az idézett jogszabályi rendelkezéssel, hiszen a főoldalon a cikkek címei legfeljebb néhány óra időtartamban jelennek meg, így az elsőfokú bíróság rendelkezése a jogszabályi követelményekkel nem áll összhangban. [18] A perköltség tekintetében azzal érvelt, hogy az elsőfokú bíróság által megítélt perköltség nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel, mert a perben kizárólag egy perfelvételi tárgyalás került megtartásra, az ügy megítélése egyszerű. A bírói Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.827/2022/4 6 gyakorlat személyiségi jogi perekben több perfelvételi tárgyalás, több perfelvételi irat, illetve több érdemi tárgyalás, és az ügy érdemi elbírálása esetén sem alkalmaz az elsőfokú bíróság által megítélt mértékű ügyvédi munkadíjat. [19] A felperes az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. A másodfokú eljárással összefüggésben 140.000 forint + áfa összegű ügyvédi munkadíj megfizetésére kérte kötelezni az alperest. [20] Az elsődleges fellebbezési kérelem álláspontja alaptalan, mert az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a sérelmezett közlés tényállítás, az objektív módon bizonyítható. Fenntartotta, hogy sohasem tett olyan tartalmú nyilatkozatot, amelyből a sérelmezett közlés logikailag és a józan ész szabályainak megfelelően levonható következtetés lenne. Az elsőfokú bíróság nyilatkozatának tartalmát helyesen vette figyelembe. A hivatkozott videóban a TV csatorna műsor hírolvasója nem az ő közlését ismerteti a hírblokk elején, hanem a jelen perben is sérelmezett állítást teszi, anélkül, hogy erre magyarázatot adna. Közszereplői minősége sem eredményez olyan kötelezettséget, hogy tűrje a valóság szándékos megmásítását, az adott politikai szereplők rossz színben való feltüntetését valótlan tények állításával. Eseti döntésre is utalt e körben. [21] A másodlagos fellebbezési kérelem tekintetében arra hivatkozott, hogy az internetes sajtótermék sajátosságai miatt a cikk helyreigazítása önmagában nem alkalmas a helyreigazítás megismertetésére a cikk olvasóival, ezért van szükség arra, hogy a kezdőoldalon is megjelenjen 24 órás időkeretben a helyreigazítás ténye figyelemfelhívásra alkalmas módon és akként, hogy az olvasó a címre kattintva közvetlenül ismerhesse meg a valós tényeket. A helyreigazítás ezen módját a bírói gyakorlat is elfogadja, amit számos eseti döntésre utalva támasztott alá. [22] A perköltségre vonatkozóan elősorban azzal érvelt, hogy ezen fellebbezési kérelem visszautasításának van helye, mert a perköltség ellen kizárólag az elsőfokú ítélet rendelkező részében megnevezett cég1 Zrt. nyújthatott volna be joghatályos fellebbezést. Érdemben példán keresztül érzékeltette, hogy a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendeletben meghatározott munkadíj mennyire méltatlan, figyelemmel az azt terhelő adózási kötelezettségekre, a minimálbér összegére és arra is, hogy az ügyvédi tevékenységhez magasabb szintű végzettség is szükséges. Álláspontja szerint a perköltség mérlegelésénél nem mellőzhető annak értékelése sem, hogy az üggyel a jogi képviselő mennyi időt töltött el, és a befektetett idő a piaci viszonyok figyelembevételével mennyiben árazható be. Eseti döntésekre is hivatkozott kiemelve, hogy a Kúria gyakorlata a 35.000 forintos óradíjat sem tekintette eltúlzottnak. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.827/2022/4 [23] alaptalan. 7 A fellebbezés a perköltség vonatkozásában részben alapos, egyebekben [24] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság érdemi döntésével egyetértett, indokait csak részben osztja. Az Smtv. 12. §
(1)bekezdése alapján helyreigazítást az érintett a vele kapcsolatosan sajtótermékben, vagy médiaszolgáltatásban megjelenő valótlan tény állítása, vagy ilyen híresztelése, illetve a valóságot hamis színben feltüntető közlések esetében kérhet. Az elsőfokú bíróság ezért helytállóan vizsgálta, hogy a perbeli közlés tényállítás, vagy valamely valós tényből levont okszerű következtetés, értékítélet-e és a PK
  1. számú állásfoglalásra is tekintettel helytállóan ítélte meg úgy, hogy az alperes tényállítást tett, amelynek valóságát bizonyítani köteles. [25] A perbeli írásban központi szerepet szánt a cikk írója annak, hogy a felperes nyilatkozataira utalással támassza alá azokat a programpontokat, amiket a felperes választási kampányában hirdetett, ezek indítékait a külföldi szervezettől kapott támogatás fényében vizsgálta. [26] Kétségtelen, hogy a cikkel érintett téma olyan közügy, amelyről a sajtó jogosult beszámolni, mely beszámoló során a véleménynyilvánítás szabadsága széles körben megilleti. Az sem volt vitatott, hogy a felperes közszereplő, személyiségi jogai a Ptk. 2:
  2. § rendelkezései alapján korlátozhatók. Az ezen kérdéskörben született alkotmánybírósági határozatokból sem vonható le azonban olyan következtetés, hogy a sajtószabadság a valótlan tények állítására, híresztelésére korlátlanul kiterjedne, a közszereplők azt minden esetben tűrni kötelesek. [27] Az Alkotmánybíróság a sajtó tájékoztató tevékenységének határaival több döntésében is foglalkozott. A 34/2017 (XII. 11.) AB határozatban a sajtótájékoztatóról való beszámolók tekintetében – meghatározott feltételek teljesülése esetén – tekintette előrébb valónak a sajtószabadság érvényesülését a nyilatkozó politikusok személyiségi jogának védelméhez képest annak érdekében, hogy a közvita számára releváns körülményekről minél szabadabban számolhasson be. Álláspontja szerint ugyanakkor az elhangzottak valóságának bizonyítása alóli ezen részleges mentesség nem tekinthető feltétlennek. A mások közléseiről tudósító sajtó felelősségére vonatkozó teszt lényegi eleme, hogy az újságíró a más személyek által megfogalmazottakat hűen, a közlések beazonosítható forrását egyértelműen megjelölve, saját értékelés nélkül közvetíti-e a közvélemény felé. Egyértelműen visszaélést jelent tehát, ha a sajtótájékoztatóról szóló tudósítás címe megtévesztő a közlések forrását, vagy természetét illetően, és azt a látszatot kelti, hogy a benne foglaltak a médiatartalom-szolgáltató saját állításai, vagy nem vitatott közlések. {34/
  3. (XII. 11.) AB határozat, Indokolás [48], [49]}. [28] Ezen megállapításokat is fenntartva született az alperes által is hivatkozott 3217/
  4. (VI. 19.) alkotmánybírósági döntés, megerősítve, hogy a közéleti szereplők Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.827/2022/4 8 sajtótájékoztatóján a közügyek vitájának körében egymást érintően tett kijelentésekről hűen, saját értékelés nélkül tudósító, a közlések beazonosítható forrását egyértelműen megjelölő és a jóhírnevet esetleg sértő tényállításokkal érintett személy cáfolatának is helyet biztosító (vagy a válaszadás lehetőségét felkínáló) médiatartalom-szolgáltató a sajtószabadság által védett alkotmányos küldetését teljesíti, így e tevékenységét nem lehet a személyiségi jogsértés polgári jogi szankcióit megalapozó híresztelésként értékelni. {3217/
  5. (VI. 19.) AB határozat [43]}. [29] A választási időszakban történő politikusi megnyilvánulások tekintetében is számos alkotmánybírósági döntés született a megszólalások alkotmányos jellegével összefüggésben. A 3111/
  6. (III. 23.) AB és 3112/
  7. (III. 23.) AB döntéseiben az Alkotmánybíróság azonban kifejezetten a politikusok egymással összefüggésben tett nyilatkozatainak értelmezésével, szabadságával és felelősségével kapcsolatosan erősítette meg azon gyakorlatát, hogy ha az egymásra tett kijelentések közvetlenül a közéleti szereplők politikai tevékenységére, programjára, vagy közéleti hitelességére, alkalmasságára vonatkoznak, akkor – még ha állító módban fogalmazták is meg – vélelmezhető a közlés véleményként való értelmeződése {3111/
  8. (III. 23.) AB határozat [39]}. Ebből következően azonban ez a típusú szabadság a sajtót nem illeti meg. [30] Ezen döntéseknek azért van jelentősége a perbeli ügyben, mert az alperesi sajtószerv a felperesnek a választási kampányban tett nyilatkozatával összefüggésben tett kijelentésével kapcsolatosan fogalmazott meg állítást. A külföldi sajtónak tett nyilatkozatával kapcsolatos sajtóbeszámolókra a sajtótájékoztatókkal kapcsolatos tudósítások szabályai alkalmazandók. [31] A perben sérelmezett közlés ténylegesen két egymásra épülő állítást tartalmaz. Azt, hogy a felperes megválasztása esetén le akarja bontani a határkerítést, valamint azt, hogy ezt az elhatározását maga is megerősítette. Az elsőfokú bíróság helyesen tulajdonított jelentőséget annak, hogy a perbeli írásban nem található meg a felperes eredeti nyilatkozata, ezért nincs olyan ténybeli alap, amelyre tekintettel a sérelmezett mondatot következtetésként lehetne értékelni. Az e körben hivatkozott videó ebből a szempontból nem vehető figyelembe. [32] Arra is helytállóan mutatott rá az elsőfokú bíróság, hogy a felperes nyilatkozata – különös tekintettel az elismerésre vonatkozó részre – nem értelmezhető úgy, hogy elismerné a kerítés lebontását célzó terveit. Az alperesi védekezés abban az esetben vezetett volna eredményre amennyiben a felperes nyilatkozatának bemutatását követően arról számol be, hogy azt más közéleti szereplők a videóban hogyan értelmezték, ezen értelmezést magáévá téve. A perbeli közlemény azonban semmilyen formában sem felel meg annak a feltételrendszernek, amely alapján a sajtótájékoztatóról szóló tudósítások esetében a sajtószerv a bizonyítási kötelezettség alól mentesül. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.827/2022/4 9 [33] Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság jogszabálysértés nélkül kötelezte helyreigazításra az alperest. [34] Alaptalan a fellebbezés a helyreigazítás közzétételének módjára vonatkozóan is. Az alperesi sajtószerv rendszeres – és újdonságot nem tartalmazó – hivatkozásával szemben a másodfokú bíróság továbbra is fenntartja azt az álláspontját, hogy az Smtv. által közelebbről meg nem határozott közzétételre vonatkozó kritériumokat az eljáró bíróságok alakították ki. Ennek során a bírói gyakorlat többek között figyelembe veszi a sérelmezett közleményt megjelentető sajtószerv jellegzetességeit is, mindig egyedileg vizsgálja, hogy a helyreigazítás igényelt módja mennyiben feleltethető meg az Smtv.
  9. §
(2)bekezdésében foglaltaknak. A perbeli esetben az internetes hírportál címoldalán a megnevezett cikkre vonatkozó helyreigazítás tényének a címoldalon 24 órás időtartamban történő megjelenítése az Smtv. 12. §
(2)bekezdés rendelkezéseit nem sérti. [35] Az portál címoldala jellegzetesen a szerkesztőség által összeállított rendben az oldalon található írások címét, rövid összefoglalóját jeleníti meg, leggyakrabban képes illusztrációval együtt. A cikkek innen kattintással érhetők el. Az egyes címek címoldalon való tartásának ideje, azok sorrendisége függhet a napi hírfolyam mennyiségétől, egyedi szerkesztőségi döntéstől, de más körülményektől is. A 24 órás időtartam olyan átlag, ami a tapasztalatok alapján szükséges egyben elégséges is ahhoz, hogy az eredeti írást olvasók a helyreigazítás tényéről, érdeklődésük alapján annak tartalmáról is értesülhessenek. (Pl. 32.Pf.20.528/2020/6., 1.Pf.20.932/2021/4., 2.Pf.20.666/2022/3.) [36] A perköltség tekintetében az alperes fellebbezése részben alapos. Miután nemcsak a perköltségre terjedt ki a fellebbezés, ezért a felperes elsődleges hivatkozása nem értékelhető. [37] Az elsőfokú bíróság a perköltség vonatkozásában a jogszabályra utaláson kívül indokokat nem tartalmazott. A rendelkezésre álló iratok alapján az állapítható meg, hogy a felperes a
  1. november 8-án tartott tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy a csatolt költségjegyzék alapján – a tárgyaláson való részvételt is figyelembe véve – 350.000 forint + áfa összegben kéri a díját megállapítani. A keresetlevélhez csatolt költségjegyzék alapján 280.000 forint + áfa összegre tartott igényt a sajtó-helyreigazítási kérelem és a keresetlevél előterjesztésével összefüggésben. A szintén csatolt megbízási szerződés szerint a bírósági tárgyaláson történő megjelenés esetén 45.000 forint + áfa/óradíjra tarthat igényt. Útiköltség címén 25.000 forint + áfa/óra összegre jogosult, ami nem tartalmazza a gépkocsival való közlekedésből adódó esetleges további költségeket. [38] Az elsőfokú eljárás során egy tárgyalásra került sor, amelynek időtartama az egy órát nem haladta meg. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.827/2022/4 10 [39] A bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/
  2. (VIII. 22.) IM rendelet
  3. §
(6)bekezdése szerint a munkadíj megállapítása során a munkadíj összegét a bíróság indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. Ez a mérlegelési lehetőség a bíróság számára az IM rendelet 2. §
(2)bekezdése alapján akkor is adott, ha az ügyvéd a munkadíjat az ügyféllel kötött megbízási szerződés alapján számítja fel. [40] A perbeli esetben az ügy kevésbé bonyolult jellegére és reális munkaigényére tekintettel a megbízási szerződésben meghatározott – az előzetes kérelem és a keresetlevél benyújtása ellenértékeként igényelt – 280.000 forint eltúlzott, azt a másodfokú bíróság 200.000 forint erejéig tartotta megalapozottnak. Az előzetes eljárás során előterjesztett kérelem ugyanis a helyreigazítási per ténybeli és jogi tartalmát már tartalmazta. A keresetlevél Pp. 496. §
(4)bekezdésben írt további kötelező tartalmi elemeinek felsorolása nem tett szükségessé a felperesi jogi képviselő számára további időigényes felkészülést. [41] A tárgyaláson való jelenléttel összefüggésben felszámított 45.000 forint óradíjon túlmenően további 25.000 forint utazási költség ugyancsak indokolatlannak tekinthető a felperesi képviselő irodájának helye és az elsőfokú bíróság székhelyére tekintettel, továbbá arra is, hogy ténylegesen felmerült készkiadást a felperesi képviselő nem igazolt. [42] Minderre tekintettel az alperesért jogi felelősséget viselő által fizetendő perköltség összegét a másodfokú bíróság 245.000 forint + áfa összegre szállította le, arra is figyelemmel, hogy az ítélet részbeni megváltoztatása a Pp. 83. §
(2)bekezdése alapján a pernyertesség arányára nem hatott ki. [43] Észlelte továbbá a másodfokú bíróság, hogy az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában a per tárgyához nem tartozó, szükségtelenül szubjektív elemeket hordozó részeket is tartalmaz, ezért az indokolás 5. oldalának utolsó bekezdését, továbbá a 6. oldalon szereplő részeit mellőzni rendeli. [44] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján a fentiek szerint részben megváltoztatta, érdemi rendelkezéseit helybenhagyta. [45] A le nem rótt kereseti illeték megfizetésének módját a másodfokú bíróság az
  1. évi XCIII. törvényt (Itv.) módosító
  2. évi XLV. törvény
  3. § és
  4. §
  5. pontjában foglaltakra tekintettel határozta meg. [46] Az alperes fellebbezése túlnyomó részben alaptalan volt, ezért a másodfokú eljárással összefüggésben köteles a cég1 Zrt. a felperes részére a Pp.
  6. § utaló rendelkezése Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.827/2022/4 11 alapján irányadó Pp.
  7. §
(1)bekezdése és a Pp.
  1. § alapján a perköltséget megfizetni. Ennek összegét az IM rendelet
  2. §
(1)bekezdés a) pontja és
(2)bekezdése alapján állapította meg a másodfokú bíróság. A megbízási szerződés alapján bírósági beadványok készítése esetén a felperesi képviselő 35.000 forint + áfa munkadíjra tarthat igényt. A fellebbezési ellenkérelem elkészítésért a másodfokú bíróság 2 munkaóra figyelembevételével állapította meg a felszámítható ügyvédi munkadíjat az ügy egyszerű megítélésére és az ellenkérelem érdemi tartalmára tekintettel. Ennek megfelelően a felperes által igényelt másodfokú perköltség összegét 70.000 forint + áfa összegre mérsékelte. [47] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt fellebbezési illeték megfizetéséről a másodfokú bíróság a Pp. 101. §
(1)bekezdése, a Pp. 102. §
(1)bekezdése és a 30/
  1. (XII. 27.) IM. rendelet
  2. §
(2)bekezdése alapján, továbbá az
  1. évi XCIII. törvény (Itv.)
  2. §
(4)bekezdése alapján döntött. [48] Tájékoztatja a cég1 Zrt.-t, hogy a fellebbezési illeték az Itv. 78. §
(4)bekezdése szerint a határozat jogerőre emelkedését követő
  1. napon válik esedékessé. Az illeték megfizetése során a közleményként fel kell tüntetni az illetékfizetési kötelezettséget tartalmazó jogerős bírósági határozatot hozó bíróság (Fővárosi Ítélőtábla) megnevezését, a bírósági ügyszámot és a fizetésre kötelezett adóazonosító számát [30/
  2. (XII. 27.) IM rendelet
  3. §
(2)bekezdés e) pontja]. Budapest,
  1. február
  2. Dr. Hercsik Zita s.k. Csaba s.k. a tanács elnöke Dr. Kovaliczky Ágota előadó bíró s.k. Dr. Virág bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.