B.69/2021/40 – Balassagyarmati Törvényszék

(1)bekezdés,

(8)bekezdés I. fordulat] Ezért őt a bíróság 2 év (kettő év) szabadságvesztésre ítéli. A szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön. A szabadságvesztés végrehajtását 5 év (öt év) próbaidőre felfüggeszti. A vádlott a próbaidő tartama alatt pártfogói felügyelet alatt áll. A szabadságvesztés utólagos végrehajtása esetén vádlott a büntetés háromnegyed részének, de legkevesebb három hónap kitöltését követő naptól feltételes szabadságra bocsátható. A Balassagyarmati Törvényszék Gazdasági Hivatalánál Bj.17/

1. szám alatt bevételezett és a KBR: B100002325151 szám alatt nyilvántartott vérnek látszó biológiai törlet lefoglalását megszünteti és megsemmisíti. Balassagyarmati Törvényszék 24.B.69/2021/40-II 2 Az eljárás során felmerült 191.212.- (egyszázkilencvenegyezer-kettőszáztizenkettő) forint bűnügyi költség teljes összegét Terhelt vádlott köteles megfizetni az állam javára a Balassagyarmati Törvényszék Gazdasági Hivatalának külön felhívására. Indokolás [1] A Nógrád Megyei Főügyészség B.23/2020/7.BTÖ. szám alatt
2. április
3. napján emelt vádat Terhelt vádlottal szemben a Btk.
4. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(8)bekezdés I. fordulata szerint minősülő és büntetendő életveszélyt okozó testi sértés bűntettének Btk. 10. §

(1)bekezdése szerinti kísérletével. I. [2] Terhelt vádlott az általános iskola

1. osztályát végezte el, szakmai végzettséggel nem rendelkezik. Két éve él élettársi kapcsolatban, négy kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik saját háztartásában, melyből kettő élettársával közös gyermek. A cég1 alkalmazásában dolgozik, melyből heti 50.000.- forint munkabére származik. Állami gondozott gyermekként nevelőotthonban nőtt fel, 18 éves korától folytat önálló életvitelt. Vagyona, tartozása nincs. Büntetett. [3] 1.A Balassagyarmati Járásbíróság
2. április
3. napján jogerős 11.Fk.636/2011/
4. számú ítéletével
5. január
6. és szeptember
7. napja között elkövetett lopás bűntette és más bűncselekmények miatt 1 év, végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett fk. fogházbüntetésre ítélte. Ezen szabadságvesztés büntetés végrehajtását a Balassagyarmati Járásbíróság 20.B.108/2014/
8. számú ítéletével elrendelte. [4] 2.A Balassagyarmati Járásbíróság
9. január
10. napján kihirdetett 2.Fk.56/2013/
11. számú ítéletével - mely a Balassagyarmati Törvényszék 7.Fkf.52/2014/
12. számú határozatával
13. június
14. napján emelkedett jogerőre -
15. március
16. napján csoportosan elkövetett rablás bűntette miatt 3 év 6 hónap fk. börtönbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. [5] 3.A Balassagyarmati Járásbíróság
17. február
18. napján kihirdetett 20.B.108/2014/
19. számú ítéletével - mely a Balassagyarmati Törvényszék 4.F.87/2015/
20. számú határozatával
21. június
22. napján emelkedett jogerőre -
23. június
24. napján elkövetett garázdaság vétsége és
25. február
26. napján elkövetett lopás bűntette miatt 1 év 8 hónap, börtön fokozatú szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Balassagyarmati Törvényszék 24.B.69/2021/40-II 3 [6] 4.A Balassagyarmati Járásbíróság 20.Beü.73/2016/
27. számú határozatával – mely a Balassagyarmati Törvényszék 7.Beüf.106/2016/
28. számú határozatával
29. április
30. napján emelkedett jogerőre – az 1-
31. pontban leírt szabadságvesztés büntetéseket összbüntetésbe foglalta és annak tartamát 3 év 10 hó fk. börtön fokozatú szabadságvesztésben határozta meg. Büntetését
32. április
33. napján kitöltötte. [7] Az összbüntetésbe foglalt szabadságvesztés tartamát Terhelt vádlott
34. április
35. napján töltötte ki, míg valamennyi szabadságvesztés büntetésének kitöltése után
36. december
37. napján szabadult. II. [8] A törvényszék a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján a váddal lényegében egyező alábbi tényállást állapította meg: [9] Terhelt vádlott
38. június hó
39. napján tudomást szerzett arról, hogy testvére, tanú3 sértett sértett bántalmazó magatartása miatt sír, ezért 21 óra 15 perc körüli időben megjelent a testvére és annak élettársa, sértett sértett és kiskorú gyermekei lakóhelyét képező cím
40. szám alatti ingatlanban. Az ingatlanban Terhelt vádlott az önhibájából eredően ittas állapotban lévő sértett sértettel szóváltásba keveredett, majd az ingatlan szobájának bejárati ajtajával szemben elhelyezkedő ágy jobb oldali fejrészénél ülő sértett sértettet egy 50 cm-es vascsővel bal kézzel egy alkalommal fejen ütötte, aki rövid időre eszméletét vesztette. [10] sértett sértett az ütés következtében a jobb oldali falcsont és halántékcsont csonttöréses sérülését szenvedte el, mely csonttöréses sérülés gyógytartama 8 napon túli, tényleges gyógytartama körülbelül 4 hét. A sérülés leírását tartalmazó részletes orvosi dokumentum kiállítására nem került sor, mivel a sértett a CT felvétel elkészítését követően a kórházból önkényesen eltávozott. A csonttörésen kívül egyéb koponyaűri sérülés, koponyaűri vérzés, agyzúzódás nem volt megállapítható. A kialakult sérülés nem tekinthető életveszélyesnek. [11] Az 50 cm-es vasrúddal a koponya oldalsó, vékonyabb falcsontján 6 cm hosszú koponyacsont törést eredményező behatás során azonban fennállt a reális lehetősége az életveszélyes, koponyaűri sérüléssel, koponyaűri vérzéssel, vagy agyzúzódással járó sérülés keletkezésének. Ezen életveszélyes sérülés elmaradása a véletlenen múlt. [12] A törvényszék a fenti történeti tényállást Terhelt vádlott vallomása, sértett sértett, tanú3, tanú4 tanúk vallomása, az igazságügyi orvosszakértői vélemény, a szemle jegyzőkönyvei és az orvosi dokumentumok alapján állapította meg. Balassagyarmati Törvényszék 24.B.69/2021/40-II 4 III. [13] Az ügyész a Be.
41. §

(3)bekezdés a) pontjára alapítottan - a büntetés mértékének súlyosítása, a próbaidőre történő felfüggesztés mellőzése és a közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabása érdekében - korlátozott tartalommal – bejelentett fellebbezésre tekintettel a törvényszék ítéletét a Be. 562. §

(2)bekezdés szerint indokolta. IV. [14] A törvényszék által megállapított tényállás alapján az alábbi módon vont következtetést a vádlott büntetőjogi felelősségére: [15] A Btk. 164. §

(1)bekezdés értelmében, aki más testi épségét vagy egészségét sérti testi sértést követ el. A

(8)bekezdés alapján a büntetés 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztés, ha a testi sértés életveszélyt, vagy halált okoz. A Btk. 10. §

(1)bekezdése szerint kísérlet miatt büntetendő, aki a szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi, de nem fejezi be. [16] Az életveszély a halál bekövetkezésének a reális lehetőségét jelenti. Akkor állapítható meg a bírói gyakorlat szerint amikor a testet sértő magatartás eredményeként megindul azon okfolyamat, amely a halálos eredmény irányába halad, azonban általában fennáll annak a lehetősége, hogy ezen okfolyamatba orvosilag beavatkozva az életveszélyes állapot megszűnjön és a halál bekövetkezésének az elhárítását célzó beavatkozás sikerre vezessen. Az életveszélyt okozó testi sértés jogi természetét tekintve eredmény bűncselekmény. Terhelt vádlott az ágyon ülő sértett sértettet koponyájának fali oldalát egyszeri alkalommal egy 50 cm hosszúságú vascsővel ütötte meg. Terhelt vádlott a testvérét féltő motívum által vezérelve kizárólag ezen vélt sérelem miatt érkezett a sértett ingatlanába, ahol szóváltásba is keveredett a sértettel. A bal kezes vádlott által használt 50 cm-es vascső használatának módjából és az általa is észlelten ittas állapotban lévő sértett ülő pozíciójából adódóan tudata átfogta az életveszélyes sérülés bekövetkezésének a reális lehetőségét és ezen következmény iránt közömbösséget tanúsított. A sértett fejének oldal irányából történő egyszeri megütésével a sértettnél koponyacsonttöréses sérülés keletkezett, melynek tényleges gyógytartama 4 hétre tehető. Mivel ugyanezen körülmények között fennállt a reális lehetősége olyan koponyaűri vérzés, vagy más koponyaűri sérülés keletkezésének, amely következtében a halálhoz vezető okfolyamat megindul, a törvényszék a vádlott cselekményét életveszélyt okozó testi sértés bűntett Btk. 10. §

(1)bekezdés szerinti kísérletének minősítette. Az életveszélyes állapot és a halálhoz vezető okfolyamat megindítása, vagyis az eredmény bekövetkezésének elmaradása kizárólag a véletlennek köszönhető. Balassagyarmati Törvényszék 24.B.69/2021/40-II 5 V. [17] A büntetés kiszabása során a törvényszék az alábbi körülményeket értékelte: [18] A törvényszék súlyosító körülményként értékelte a vádlott visszaesői minőségét megalapozó elítélésen túli további büntetett előéletét. [19] Megállapítható, hogy az állami gondozottként nevelőotthonban nevelkedő vádlott

1. és
2. években több vagyon elleni bűncselekményt, közötte nagy tárgyi súlyú, rablás bűntettét követett el. Megállapítható, hogy a rablás bűntette miatt kiszabott 3 év 8 hónap szabadságvesztés kihirdetését követően, de még ezen eljárás hatálya alatt
3. február hó
4. napján újabb vagyon elleni bűncselekményt követett el, amely miatt felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, valamint további vagyon elleni bűncselekmények elkövetése miatt ennek a végrehajtását is elrendelték. Összességében megállapítható, hogy ezen életszakaszában megvalósított bűncselekmények elkövetési ideje 2011-
5. évre tehető. Az összbüntetésbe foglalt büntetéseit
6. április
7. napján kitöltötte, majd a végrehajtásában elrendelt 1 év 8 hónap szabadságvesztés büntetés kitöltését követően,
8. december
9. napján szabadult. Az eljárás során feltárt személyi körülményei alapján ugyanakkor megállapítható, hogy a fenti bűnözői életvitele a szabadulását követően megváltozott.
10. évben élettársi kapcsolatot létesített jelenlegi párjával, akivel közös háztartásukban együtt nevelnek négy kiskorú gyermeket, aki közül egy gyermek rendszeres kezelést igénylő vese rendellenességgel született. A vádlott nyilatkozata alapján megállapítható, hogy testvérének élettársával, sértettval a
11. decemberi szabadulását követően is konfliktusba keveredett, melynek oka a jelen vád tárgyává tett cselekménnyel azonos volt. A helyszínen tartott tárgyalás során megállapította a törvényszék, hogy a vádlott cukorbeteg testvére rendkívül nehéz anyagi körülmények között él, A vádlott nyilatkozata szerint testvérét a beteg gyermekeivel együtt időszakosan támogatja, mivel sértett sértett alkoholos életvitele miatt erre kiszámíthatóan nem képes. [20] A fenti körülmények alapján a törvényszék azon álláspontra jutott, hogy a korábbi személy elleni erőszakos és vagyon elleni bűncselekményektől eltérő motiváció vezette vádlottat a vád tárgyává tett bűncselekmény elkövetése során. A vádhatóság képviselőjétől eltérő álláspontra jutva nem a közeli hozzátartozó sérelmére megvalósított bűncselekményt tekintette súlyosító körülménynek a törvényszék, hanem ugyanezen körülmény másik oldalát, vagyis a testvére védelmében kialakult motivációt tekintette enyhítő körülménynek. Megállapítható, hogy a vádlott jelenlegi életvitele rendezett. Rendszeres jövedelemmel, munkahellyel, lakhatással rendelkezik, gyermekeiről gondoskodik, a nehéz anyagi körülmények között, beteg gyermekeket maga is cukorbetegként nevelő testvérét időszakosan támogatja anyagilag. Mindezek alapján a törvényszék a vádlott jelenlegi személyi körülményeit kedvezőnek tekintette. Balassagyarmati Törvényszék 24.B.69/2021/40-II 6 [21] A törvényszék kisebb mértékben értékelte enyhítő körülményként a cselekmény kísérletét, mivel az életveszélyes sérülés elmaradása kizárólag a véletlennek volt köszönhető. [22] A Btk.
12. § értelmében a büntetés célja a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el. [23] A törvényszék álláspontja szerint a vádlott által elkövetett bűncselekmény kapcsán a társadalom védelme olyan büntetés kiszabásával érhető el, mely erősíti a vádlott társadalomban való megtartását. [24] A törvényszék álláspontja szerint vádlott a társadalmi együttélés szabályainak kiegyensúlyozott betartása során határmezsgyén áll. Amennyiben a törvényszék a vádlott szabadságának tényleges elvonásával járó szabadságvesztést szab ki – azonnal realizálva a társadalomtól való elszigetelődést, - elveszíti azon erőfeszítés eredményét, amely a társadalomba való illeszkedés irányába mutatott az elmúlt évek során. Szabadulása után nem biztos, hogy sikerül megtartania, vagy újra felépítenie. A törvényszék megítélése szerint a társadalom védelmének speciális prevenciója jelen esetben oly módon biztosítható, hogy vádlottat nem szigeteli el a társadalomtól még időlegesen sem, hanem rendszeres kontroll alatt segíti a társadalomba való megtartását. Megállapítható, hogy a vádlott már három éve áll eljárás hatálya alatt, ez idő alatt újabb bűncselekmény elkövetése miatt nem indult vele szemben eljárás, jogkövető magatartást tanúsított. Ugyanakkor a visszaesői minőség alapján kötelező pártfogói felügyelet próbaidőhöz igazodó 5 év tartama alatti együttműködés a társadalmi illeszkedését stabilizálni tudja. [25] A vádlott által elkövetett cselekmény tárgyi súlya jelentős és a vádlott konfliktus rendezésének módja változtatást igényel, ugyanakkor a személyiségében rejlő erőszak korábbi elkövetése során is megjelent, ezért a büntetési célok realizálása érdekében a Btk.
13. §

(1)bekezdés a) és

1. § szerint szabadságvesztés büntetés kiszabása szükséges. Az enyhítő körülmények túlsúlya és a vádlott jelenleg kedvező fent részletezett személyi körülményei alapján azonban a törvényszék lehetőséget látott a kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának a Btk.
2. §

(1)bekezdés szerinti felfüggesztésére a

(2)bekezdésben meghatározott maximális tartamra. [26] A vádlott a Btk.

1. §
2. pontja alapján visszaesőnek minősül, mivel korábban szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték és a büntetés kitöltésétől az újabb, a jelen eljárásban elbírált szándékos bűncselekmény elkövetéséig 3 év nem telt el. [27] A vádlott a felfüggesztett szabadságvesztés próbaidő tartama alatt a Btk.
3. §

(2)bekezdés b) pontja alapján kötelezően áll pártfogó felügyelet alatt. A törvényszék a végrehajtás utólagos elrendelése esetére rendelkezett a Btk. 38. §

(2)bekezdés b) pont alapján Balassagyarmati Törvényszék 24.B.69/2021/40-II 7 a feltételes szabadság lehetőségének legkorábbi időpontjáról, míg az eljárás során lefoglalt értéktelen tárgy megsemmisítéséről a Be. 320. §

(2)bekezdése alapján. [28] Mivel a törvényszék megállapította a vádlott büntetőjogi felelősségét, ezért a Be. 374. §

(1)bekezdés alapján az eljárás során felmerült teljes költség viselésére kötelezte. Balassagyarmat, június 30. dr. Szepesi Ágnes s.k. bíró