← Magyarország

Pfv.20948/2020/7 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) az Európai Unió egyik szerve, dokumentumai, jelentései az Unió dokumentumainak minősülnek. Ha az OLAF jelentéseit kezelő magyar szerv a közérdekű adatigénylés beérkezése után a jogszabály által előírt konzultációt az OLAF-fal nem végzi el, nem vezet automatikusan az adat kiadásához, az adat kiadását főigazgatójától lehet kérni. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.20.948/2020/

  1. A tanács tagjai: Böszörményiné dr. Kovács Katalin a tanács elnöke Dr. Pataki Árpád előadó bíró Dr. Dzsula Marianna bíró A felperes: ... A felperes képviselője: Karsai Dániel Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Karsai Dániel András ügyvéd) Az alperes: Emberi Erőforrások Minisztériuma Az alperes képviselője: Dr. Bene Gábor József jogtanácsos A per tárgya: Közérdekű adat kiadása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Kúria IV.Pfv.20.948/2020/7 2 A felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.104/2020/
  2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 62.P.21.501/2019/
  3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
  4. április 26-án elektronikus úton közérdekű adatigényléssel fordult az alpereshez. Ebben azt kérte, hogy az alperes másolatban küldje meg az ... által a TÁMOP3.1.3-11/1/1-
  5. számú (természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban – ...-program) projektről, valamint a TÁMOP-2.4.3.D.3-13/12013-0001 számú (foglalkoztatási szövetkezet-...) projektről készített, és Magyarország Kormányának eljuttatott jelentéseket (zárójelentéseket, ajánlásokat és igazságügyi ajánlásokat, továbbá minden egyéb bármilyen módon vagy formában rögzített információt, illetve adatot, amely az ... e projektekre vonatkozó, Magyarország Kormányával közölt álláspontját tartalmazza. [2] Az alperes a kérelem kiadását megtagadta. Hivatkozott arra, hogy az Európai Parlament és a Tanács
  6. szeptember 11-i 883/2013/EU, Euratom rendelet
  7. cikkének

(1)bekezdése, valamint 10. cikkének
(5)bekezdése szerint az ... főigazgatója gondoskodik arról, hogy a nyilvánosság semleges és pártatlan tájékoztatást kapjon, valamint arról, hogy a nyilvánosságra hozatal során tiszteletben tartsák a vizsgálatok bizalmas jellegét, illetve az eljárási garanciákat, különös figyelemmel az ártatlanság vélelmére. Hivatkozott továbbá az 1049/2001/EK rendelet 4. cikk
(2)bekezdésére, amely szerint az intézmények Kúria IV.Pfv.20.948/2020/7 3 megtagadhatják a dokumentumokhoz való hozzáférést, ha a közzététel hátrányosan befolyásolná – többek között – a bírósági eljárások védelmét, továbbá az ellenőrzések, vizsgálatok célját, kivéve, ha a közzétételhez nyomós közérdek fűződik. A válasz ismertette azt is, hogy az Európai Unió Bíróságának esetjoga elismeri, hogy az ... vizsgálati dokumentumait megilleti az általános védelem, ami alapján mentesül a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés alól, amely alól csak nyomós közérdek engedhet kivételt. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [3] A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest az adatigénylésben megjelölt adatok kiadására elektronikus úton. Előadta, hogy a közérdekű adat kiadásának megtagadási alapját szűken kell értelmezni és az igény teljesítése csak akkor tagadható meg, ha a megtagadás alapjául szolgáló közérdek nagyobb súlyú a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítéséhez fűződő közérdeknél. A megtagadás jogszerűségét az adatkezelő köteles bizonyítani, ezen kötelezettségének az alperes az adatkiadást megtagadó válaszában nem tett eleget. Arra az esetre, ha az uniós jog értelmezésében kétely merülne fel, a felperes előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése iránti kérelmet is előterjesztett. [4] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy az ... az Európai Unió egyik szerve, így a kért adatok kezelésére vonatkozó szabályokat és az adatok megismerhetőségét is európai uniós jogszabályok határozzák meg. Hivatkozott arra is, hogy az ... vizsgálati jelentései kapcsán maga csak koordinációs tevékenységet végez, az ... által készített vizsgálati jelentések nem az alperes tevékenységére vonatkoznak és nem is közfeladatának ellátásával kapcsolatban keletkeztek, ezért azok megismerhetővé tételére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 26. §
(1)bekezdése alapján nem köteles. Nem tartotta szükségesnek az Európai Unió Bírósága irányában előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését, mert az uniós jog tartalma tekintetében kétely nem merült fel, illetve az Európai Unió Bírósága a kérdésben esetjoggal rendelkezik. Az első- és másodfokú ítélet [5] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a felperes által kért adatok nem vitatottan az alperes kezelésében állnak, azokat az alperes nem csupán tárolja, hanem megteszi az adatokat érintő szükséges intézkedéseket is. Rögzítette, hogy az ... az Európai Unió olyan szervezete, amelyet az Európai Bizottság hozott létre az unió pénzügyi érdekei védelme érdekében azért, hogy az uniós források felhasználása szigorúan átlátható és szabályszerű módon történjék. [6] Az ... által lefolytatott vizsgálatokról szóló 883/2013/EU, Euratom rendelet 1., 9., 10. és 11. cikkei alapján úgy foglalt állást, hogy az alperes a vizsgálati jelentések kapcsán csupán koordinációs tevékenységet végez, amely nem azonos az ... tevékenységeinek egyikével sem. Ebből következően a kért adatok nem az alperes tevékenységére vonatkoznak és nem is közfeladatainak ellátásával összefüggésben keletkeztek, ezért az alperes azok megismerhetővé tételére nem köteles. Kúria IV.Pfv.20.948/2020/7 4 [7] Az elsőfokú bíróság utalt az 1049/2001/EK rendelet 5. cikkében rögzített konzultációs kötelezettségre - amelyet megfogalmaz az Infotv. 29. §
(2a)bekezdése is - és megállapította, hogy a per tárgyát képező adatigénylést érintően az alperes az Infotv-ben rögzített kötelezettsége ellenére elmulasztotta megkeresni az ...-ot, ezért a jelzett rendeletben rögzített konzultációs kötelezettségének nem tett eleget. Az elsőfokú ítélet szerint nem valósultak meg a felperes által igényelt adatok kiadásának jogszabályban rögzített előfeltételei, a jogszabályban rögzített konzultációs kötelezettség elmulasztása pedig nem eredményezi automatikusan az adatok kiadásának kötelezettségét. Az adatok nyilvánosságáról ugyanis konzultáció hiányában is az ... főigazgatója jogosult dönteni és ezt az értelmezést alátámasztja az Európai Bíróság EUB T-110/
  1. számú ítélete is. [8] Az elsőfokú bíróság elutasította az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezésére irányuló felperesi kérelmet, mert álláspontja szerint a jelen perben a jogvita eldöntéséhez arra nem volt szükség, tekintettel arra, hogy a kötelező és közvetlenül alkalmazandó közösségi jogforrások alkalmazhatósága és tartalma tekintetében kétely nem merült fel, illetve az Európai Unió Bírósága a hivatkozott eseti döntésében már vizsgálta a perbeli jogi problémát. [9] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú bíróság ítéletének indokolásában visszautalt egy korábbi határozatára (8.Pf.20.935/2017/4.), valamint a Kúria Pfv.IV.20.448/2018/
  2. számú ítéletére, amelyben hasonló tényállás mellett megállapította, hogy a kiadni kért adatok nem az alperes tevékenységére vonatkoznak, mert az alperes az európai uniós források felhasználásával kapcsolatban feladat- és hatáskörrel nem rendelkezik, miközben a vizsgálati jelentések az uniós fejlesztési támogatások felhasználásával kapcsolatosak. Az alperes a vizsgálati jelentések kapcsán koordinációs tevékenységet lát el, ami nem egyezik az ... tevékenységeinek egyikével sem, így a kért adat nem az alperes tevékenységére vonatkozik és nem is közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, így annak megismerhetővé tételére az alperes nem köteles. [10] A másodfokú bíróság elemezte az Európai Parlament és Tanács 1049/
  3. EK rendeletének 2.,
  4. és
  5. cikkét, ez utóbbi esetében kiemelt jelentőséget tulajdonított annak, hogy a rendelkezés értelmében, ha valamely tagállamhoz a birtokában lévő valamely intézménytől származó dokumentum iránti kérelem érkezik, a tagállam konzultál az érintett intézménnyel olyan döntés meghozatala érdekében, amely nem veszélyezteti a rendelet céljainak megvalósulását, kivéve, ha egyértelmű, hogy a dokumentum közzétehető, illetve nem tehető közzé. A tagállam átirányíthatja a kérelmet az intézményhez. Helytállónak találta az elsőfokú bíróság érvelését abban is, hogy az Infotv.
  6. §
(2a)bekezdése ugyanezt a konzultációs kötelezettséget fogalmazza meg, ugyanakkor a jogszabályok nem rendelkeznek arról, hogy van-e következménye annak, ha a konzultációs kötelezettségnek az adatkezelő nem tesz eleget. Visszautalt a Kúria korábbi, jelzett határozatára azzal, hogy a Kúria úgy foglalt állást, hogy az uniós jogszabályok értelmében semmiképpen nem lehet arra a következtetésre jutni, hogy a konzultációs kötelezettség elmulasztása az adatok kiadását eredményezné. Változatlanul arra az álláspontra helyezkedett, hogy a 883/2013/EU, Euratom rendelet 10. cikke alapján a szakmai titoktartási kötelezettségre és védelemre, valamint az ... főigazgatójának arra a feladatára figyelemmel, hogy neki kell gondoskodnia a nyilvánosságra hozatal során a nyilvánosság semleges és pártatlan tájékoztatásáról, valamint a vizsgálatok bizalmas jellegének tiszteletben tartásáról - az adatok kiadásáról az ... főigazgatója jogosult dönteni. Helytállónak minősítette az elsőfokú bíróság döntését abban a tekintetben is, hogy Kúria IV.Pfv.20.948/2020/7 5 nem volt szükség Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezésére, mert a kötelezően és közvetlenül alkalmazandó közösségi jogforrások alkalmazhatósága és tartalma tekintetében kétely nem merült fel. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [11] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresettel egyező tartalmú ítélet meghozatalát kérte. Megsértett jogszabályként megjelölte az Alaptörvény VI. cikkének
(3)bekezdését és az Alaptörvény
  1. cikkét, a 883/
  2. EU, Euratom rendelet
  3. cikkének
(5)bekezdését és 11. cikkének
(3)bekezdését, az 1049/
  1. EK rendelet 2.,
  2. és
  3. cikkét, valamint az Infotv.
  4. cikk
(1)bekezdését, 29. §
(2a)bekezdését, 30. §
(5)bekezdését és 31. §
(2)bekezdését. További megsértett jogszabályként hivatkozott a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. tv. (a továbbiakban: Pp.) 346. §
(4)és
(5)bekezdésére, valamint az Alaptörvény XXVIII. cikkére. Előadta, hogy a konzultáció az uniós szervvel abban az esetben is elmaradhat, ha az adatkezelő alperes úgy véli, hogy egyértelmű az, hogy a kért adatot nem kell kiadnia. Ezt a döntését azonban az alperesnek az Infotv. alapján indokolnia kellene, ha ezt elmulasztja, már ezen ok miatt terheli az adat kiadásának kötelezettsége. Tévesnek minősítette a felperes a jogerős ítélet azon álláspontját, hogy a kért adatok ne lennének közérdekű adatnak minősíthetőek, az adatkezelőknek nem csupán a saját tevékenységükre vonatkozó közérdekű adatokat kell kiadniuk, a kiadásnak csupán az a feltétele, hogy az adatkezelő közfeladatot ellátó szerv legyen, az adatokat ténylegesen kezelje és a kiadni kért adatok közérdekűek vagy közérdekből nyilvánosak legyenek. [12] Abban az esetben, ha a dokumentum forrása egy másik (uniós) intézmény, a tagállami szerv kötelessége a hozzá intézett kérelem esetén megvizsgálni, hogy egyértelmű-e, hogy az adatot ki kell adnia vagy sem. Ha a választ erre egyértelműnek találja, akkor nincs olyan kötelezettsége, hogy megkeresse az uniós szervet. A felperes a jelen esetet úgy értelmezte, hogy az alperes azért nem kereste meg az ...-ot, mert számára egyértelmű volt, hogy mit kell tennie. Ha pedig az alperes számára egyértelmű, hogy nem kell a kért adatot kiadnia, akkor ezen döntését mindenképpen indokolni köteles, ez felel meg a jogállamiság elvének és a józan ész szerinti értelmezésnek is. Miután pedig a megtagadás indokoltságát a jelen eljárásban az alperes nem tudta bizonyítani – noha ennek kötelezettsége őt terhelte az Infotv. 31. §
(2)bekezdése alapján -, a kért adatokat ki kell adnia. A kérelem szerint ugyanezen eredményre lehet jutni az igény alapjogi vizsgálata esetén is, és a felperes jogi álláspontjára nem tekinthető adekvát válasznak annak hangoztatása, hogy az uniós szervvel való konzultáció elmaradása nem eredményezi automatikusan az adatkiadás kötelezettségét. A Kúria hivatkozott ítélete kapcsán megjegyezte, hogy az a jelen esetben nem alkalmazható, mert az alperes a jelen perben megjelölt esetekben az adott uniós projektek magyarországi irányító hatósága, ezért az adatigénylés az alperes saját tevékenységére is vonatkozik és közfeladatainak ellátásával közvetlenül összefügg. [13] Az alperes a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte, annak helyes indokai alapján. Kiemelte, hogy az ... tevékenységéről szóló 883/
  1. EU, Euratom rendelet szerint a szervezet dokumentumai bizalmas jellegűek, azok kétségtelenül az alperes birtokában vannak és azok kapcsán intézkedési kötelezettség is terheli, de alapvetően csak koordinációs feladatot lát el, és a jelentések nem minősülnek közérdekű adatnak. Előadta, hogy nem tekintették egyértelműnek, hogy a kért dokumentumok teljes terjedelemben kiadhatóak-e vagy sem. Nem Kúria IV.Pfv.20.948/2020/7 6 vitathatóan a konzultáció elmaradt, ebből azonban az adatok kiadásának kötelezettsége nem következik. Mindkét konkrét ügyben büntetőeljárás van folyamatban, az egyik ügyben a nyomozó hatóság közölte a bíróság megkeresése nyomán (...), hogy az adatok nyilvánosságra kerülése sértené a büntetőeljárás eredményességét. A Kúria döntése és jogi indokai [14] A felperes felülvizsgálati kérelme alaptalan az alábbiak szerint. [15] A jelen esetben nem vitatott körülmény az, hogy az alperes közfeladatot ellátó szervnek minősül és az is megállapítható, hogy a kiadni kért adatokkal alperes rendelkezik, ezen adatokat kezeli. Az is megállapítható volt az alperes előadásával szemben, hogy a kiadni kért adatok kapcsolódnak a közfeladatához, tekintettel arra, hogy az ... vizsgálatok olyan projektekre vonatkoztak, amelyeknek nem vitatottan magyarországi irányító hatósága az alperes volt. Mindezekre figyelemmel megállapítható, hogy a kért adatok az Infotv.
  2. §
  3. pontja értelmében közérdekű adatnak minősülnek. [16] Az Infotv.
  4. §
(2)bekezdése szerint az adatkiadás megtagadásának jogszerűségét az adatkezelő köteles bizonyítani. A jelen esetben az alperes alapvetően arra a körülményre hivatkozott, hogy európai uniós jogszabályok zárják ki az adatok automatikus kiadását. (1049/2001/EK rendelet és 883/
  1. EU-Euratom rendelet). [17] A kérelemből és a keresetből egyértelműen megállapítható volt, hogy a kiadni kért iratok az ... tevékenysége során keletkeztek. Ezen szervezet tevékenységeiről, feladatairól rendelkezik a 883/2013.EU-Euratom rendelet. Ennek
  2. cikke szerint az ... ellenőrzéseket és külső-belső vizsgálatokat folytathat, megelőző tevékenységet végez és támogatja a tagállamok ilyen intézkedéseit. A
  3. cikk
(1)bekezdése szerint a külső vizsgálatok lefolytatása során bármilyen formában továbbított vagy megszerzett információt a vonatkozó rendelkezések alapján védelemben kell részesíteni. Az
(5)bekezdés értelmében a főigazgató gondoskodik arról, hogy a nyilvánosság semleges és pártatlan tájékoztatást kapjon, valamint arról, hogy a nyilvánosságra hozatal során tartsák tiszteletben a vizsgálatok bizalmas jellegét. Az ... az unió egyik intézménye, ezért az adatmegismerésre is az uniós szabályokat kell alkalmazni. Az 1049/2001/EK rendelet 2. cikk
(1)bekezdése szerint bármely uniós polgár, valamint valamely tagállamban lakóhellyel, illetve létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy jogosult az intézmények dokumentumaihoz hozzáférni a rendeletben meghatározott elvek, feltételek és korlátok szerint. A dokumentum státuszát nem érinti az a körülmény, hogy a felperes egyébként az adatokat kezelő magyarországi jogi személlyel szemben terjesztett elő adatigénylést. Erre mutat az a körülmény is, hogy ezen rendelet
  1. cikke külön rendelkezik a tagállamokban található dokumentumokról. Azt mondja ki, hogy amennyiben valamely tagállamhoz a birtokában lévő valamely intézménytől származó dokumentum iránti kérelem érkezik (a jelen esetben pontosan erről van szó) a tagállam konzultál az érintett intézménnyel olyan döntés meghozatala érdekében, amely nem veszélyezteti e rendelet céljainak megvalósítását, kivéve, ha egyértelmű, hogy a dokumentum közzétehető, illetve nem tehető közzé. A tagállam a kérelmet átirányíthatja az intézményhez. A jelen esetben a tagállam által a konzultáció kezdeményezése elmaradt. Kúria IV.Pfv.20.948/2020/7 7 [18] Az Infotv.
  2. §
(2a)bekezdése is külön kezelendőnek tartja azokat az adatokat az adatigénylés teljesíthetősége vonatkozásában, amelyet az Európai Unió valamely intézménye vagy tagállama állított elő. Ilyen esetre az Infotv. kifejezetten előírja azt, hogy az adatkezelő haladéktalanul keresse meg az Európai Unió érintett intézményét vagy tagállamát és erről az igénylőt tájékoztassa. Mindezekre figyelemmel nem fogadható el a felperes azon felülvizsgálati álláspontja, hogy el kell vonatkoztatni attól, hogy a kiadni kért adatok az ...-nál keletkeztek. Egyértelmű, hogy az Európai Unió intézményeinél keletkezett adatok (iratok) tekintetében mind a kötelezően alkalmazandó uniós jogszabályok, mind pedig az Infotv. külön eljárásrendet ír elő. Ettől a speciális eljárási rendtől nem lehet eltérni, még az Alaptörvény általános értelmezési szabályára figyelemmel sem (Alaptörvény
  1. cikk). [19] A Kúria már több ítéletében megállapította (Pfv.IV.20.448/2018/6.; Pfv.IV.20.867/2019/6.), hogy a jogszabály által mindkét oldalról előírt konzultáció elmaradása nem eredményezi automatikusan a kért adat kiadásának kötelezettségét. Az csupán a felperes feltételezésének tekinthető, hogy az alperes azért nem kezdeményezett konzultációt az uniós intézménnyel, mert eleve úgy döntött, hogy a kért adatokat nem kívánja kiadni. [20] Nem volt megalapozott a felperes azon előadása, hogy az adatok kiadásának megtagadását az alperes egyáltalán nem indokolta volna. Az alperes mindvégig arra az álláspontra helyezkedett, hogy az adatok kiadása uniós jogszabályokba ütközik, a kért adatok (iratok) az ... dokumentumainak minősülnek, így a felperesnek azok kiadását az ...-tól, annak főigazgatóján keresztül kell kérnie. Az alperesnek tehát az adatkiadás megtagadása tekintetében volt vizsgálható jogi álláspontja. [21] A Kúria nem látott alapot arra, hogy a korábbi határozataiban foglaltaktól a jelen esetben eltérjen. Az európai uniós jogszabályok az Infotv. rendelkezéseihez képest speciális megismerési akadályoknak minősülnek, figyelemmel az uniós jog elsőbbségére is. Egyedi bírósági döntéssel a jogszabályok esetleges hiányosságai (nincsenek külön szankciók a megkeresés, a konzultáció, az átirányítás elmulasztása esetére) nem pótolhatóak. A jelen esetben az Infotv.
  2. §
(5)bekezdésében rögzített rendelkezés sem alkalmazható, mert az alperes tagállami szervezetként nem volt mérlegelési helyzetben az adatok kiadhatósága tekintetében, hiszen a korábban kifejtettek szerint az adatok kiadhatóságáról az ... főigazgatója jogosult dönteni. [22] Mindezekre figyelemmel a Kúria azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat, ezért azt a Pp. 424. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [23] cikk, 2011. évi CXII. törvény 3. § 5. pont, 29. §
(2a)bekezdése, 1049/2011.EK rendelet
  1. Záró rész Kúria IV.Pfv.20.948/2020/7 8 [24] A Kúria a pervesztes felperest kötelezte a Pp.
  2. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére, amely az alperesi képviselő munkadíjából áll. Ennek nagyságát a 32/
  1. (VIII.22.) IM rendelet
  2. §-a alapján állapította meg. Az eljárás az illetékekről szóló
  3. évi XCIII. törvény
  4. §
(1)bekezdés o) pontja alapján illetékmentes. [25] A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét a veszélyhelyzet során érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedések újbóli bevezetéséről szóló 112/2021. (III.6.) Korm. rendelet 27. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
  1. április
  2. Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Pataki Árpád s.k. előadó bíró, Dr. Dzsula Marianna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: S.K. bírósági ügyintéző

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.