← Magyarország

Gf.40304/2022/5 – Fővárosi Ítélőtábla

A Fővárosi Ítélőtábla az SBGK Ügyvédi Iroda (Cím5; ügyintéző: dr. Szamosi Katalin ügyvéd) által képviselt Felperes1 (6010 Kriens, Amlehnstrasse 22., helység1) felperesnek a Kocsis és Szénássy Ügyvédi Iroda (cím7; ügyintéző: dr. Kocsis M. Tamás ügyvéd) által képviselt alperes1 Magyarország Korlátolt Felelősségű Társaság (Cím1) alperes ellen szerződés teljesítése iránt indított perében a Budapest Környéki Törvényszék

  1. július 14én kelt 5.G.40.363/2021/
  2. számú kiegészítő ítéletével kiegészített,
  3. június 7-én kelt 5.G.40.363/2021/
  4. számú ítélete ellen az alperes által
  5. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán – tárgyaláson kívül – meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja és kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 60.000 (hatvanezer) forint + áfa ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes a márkanév1 nevű fogkefe (a továbbiakban: termék) gyártója. Az alperes cég1 néven a felperes márkanév1 fogkeféjéhez és annak csomagolásához nagy mértékben hasonló terméket gyárt és forgalmaz. [2] A felek
  6. április 17-én Együttlétezési Megállapodás elnevezéssel szerződést (a továbbiakban: Megállapodás) írtak alá. A Megállapodást angol és magyar nyelven szövegezték, a III.
  7. pontban foglaltak szerint kétség, félreértés vagy eltérés esetén az angol nyelvű szöveg az irányadó. A magyar nyelvű szöveg az alábbiakat tartalmazta. A Megállapodás I. fejezetében (Preambulum) a felek rögzítették, hogy az alperes a gyártója a cég1 fogkeféknek, míg a felperes a gyártója a márkanév1 fogkeféknek. Rögzítették, hogy a felperes
  8. december 11-én felszólító levéllel kereste meg az alperest, amelyben – egyebek mellett – az alábbi igényeket támasztotta: Az alperes hagyjon fel a felperes által jogsértőek tartott cselekményekkel, így különösan a sérelmezett cég1 terméke csomagolásának használatával, ide értve különösen a termék gyártását, forgalmazását, értékesítését és eladásra kínálását; az ezen csomagolással ellátott cég1 fogkefe terméket a kereskedelmi forgalomból Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.304/2022/5 2 haladéktalanul hívja vissza, illetve onnan véglegesen vonja ki és az ilyen csomagolásokat semmisítse meg. A felek rögzítették, hogy miután személyes egyeztetés során is megtárgyalták az esetleges együttlétezési megállapodás feltételeit, megállapodást kötöttek a jogvitájuk békés lezárása érdekében. A Megállapodás II.
  9. pontjában foglaltak szerint az alperes elfogadta és vállalta, hogy a cég1 termékek csomagolásának hátoldalán található piktogramokat lényegesen megváltoztatja úgy, hogy azok jelentős mértékben eltérő képeket és feliratokat jelenítsenek meg a felperes1 által helység2 és az helység3ban értékesített és forgalmazott márkanév1 termékei és csomagolásához képest. A II.
  10. pontban foglaltak szerint az alperes elfogadta és vállalta, hogy megváltoztatja a cég1 termékek csomagolásának akkori kék és fehér színét a jövőre nézve – a 2583C Pantone kódú – lila és fehér színekre. Az alperes köteles volt valamennyi cég1 termékének csomagolásán a lila és fehér színeket használni. A Megállapodás II.
  11. pontjában foglaltak szerint az alperes vállalta, hogy a cég1 termékek csomagolásának elülső oldalán a márkanév1hoz képest lényegesen eltérő betűtípussal és elhelyezéssel módosítja a cég1 feliratot úgy, hogy az általános benyomás teljes mértékben különböző legyen a márkanév1hoz képest. A Megállapodás II.
  12. pontjában foglaltak szerint az alperes elfogadta és vállalta, hogy következetesen az extra soft kifejezést használja, az ultra soft kifejezés használatával azonnali hatállyal felhagy és a jövőben tartózkodik ennek használatától a cég1 termékek csomagolásán. A Megállapodás II.
  13. pontjában foglaltak szerint az alperes elfogadta és vállalta, hogy a megváltoztatásra kerülő csomagoláson nem tünteti fel a sörteszámra utaló 5500-as számot. A Megállapodás II.
  14. pontjában foglaltak szerint az alperes vállalta, hogy felhagy a megállapodás megkötésekor alkalmazott csomagolások gyártásával, azonban jogosult a meglévő csomagolásokkal ellátott, raktárkészleten elérhető termékeit ezen csomagolásokkal a Megállapodásban érintett változtatások nélkül értékesíteni
  15. december 31-ig. Vállalta azt is, hogy a Megállapodás megkötésekor alkalmazott csomagolással kapcsolatos kereskedelmi használattal felhagy, köteles az ilyen tevékenységhez kapcsolódó, a szerződéskötéskor alkalmazott csomagolással ellátott termékek forgalmazását, eladását, eladásra kínálását a határidő leteltével azonnal beszüntetni, továbbá köteles
  16. december 31-ét követően a kereskedelmi forgalomban még elérhető, a Megállapodás megkötésekor alkalmazott csomagolással érintett termékeket visszahívni minden további, a felperes által történt felhívás nélkül. A Megállapodás III.
  17. pontjában a felek kijelentették, hogy nincsenek további igényeik egymás felé a fentiekben említett ügyekből kifolyólag, feltéve, hogy a fent vállalt kötelezettségek a fent megadott határidőben teljesülnek. [3] Az angol nyelvű Megállapodás II.
  18. pontja a következőket tartalmazta: „alperes1 also undertakes to modify the front side of the packages of the cég1 packages with a significantly different script and positioning of the word and sign cég1 compared to márkanév1 in order to have a different overall impression and perception of the consumers compared to márkanév1.” [4] A felperes
  19. március 25-én közölte az alperessel, hogy tudomása szerint az alperes által használt új csomagolás nem felel meg a Megállapodás II.
  20. pontjában foglaltaknak. Kérte, hogy az alperes hagyjon fel a jogsértő cselekményekkel, így különösen a cég1 termékének mind a régi, mind az új jogsértő csomagolásának használatával, ideértve különösen azok gyártását, forgalmazását, értékesítését és eladásra kínálását. Kérte, hogy az alperes a sérelmezett régi és új csomagolással ellátott cég1 fogkefe termékeket haladéktalanul hívja vissza, illetve véglegesen vonja ki a kereskedelmi forgalomból, azokat semmisítse meg. Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.304/2022/5 3 Kérte, hogy az alperes a cég1 fogkefe termék csomagolását olyan módon változtassa meg, hogy az megfeleljen a felek között létrejött Megállapodásnak, és ennek érdekében az új csomagolás tervét a részére előzetes jóváhagyás céljából küldje meg. [5] Az alperes a
  21. április 8-án kelt válaszában közölte, hogy álláspontja szerint a módosított új csomagolás megfelel a felek Megállapodásában foglaltaknak, a két termék jól megkülönböztethető egymástól, ezért a felperes felszólításában foglaltaknak nem kíván eleget tenni. A felperes keresete [6] A felperes a keresetében kérte, hogy a bíróság elsődlegesen szerződésszegés, másodlagosan hibás teljesítés miatt kötelezze az alperest, hogy teljesítse a
  22. április 17-én létrejött Együttlétezési Megállapodás II.
  23. pontjában foglalt kötelezettségét, azaz a cég1 termékei csomagolásának elülső oldalán a márkanév1 termékhez képest lényegesen eltérő betűtípussal és elhelyezéssel módosítsa a cég1 feliratot úgy, hogy az általános benyomás teljes mértékben különböző legyen a márkanév1 termék csomagolásához képest. [7] Elsődleges keresete alapjául a Polgári Törvénykönyvről szóló
  24. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:
  25. §-ában, a 6:
  26. §-ában, a 6:
  27. §-ában és a 6:
  28. §-ában, másodlagos keresete alapjául a Ptk. 6:
  29. §-ában, a 6:
  30. §-ában, a 6:
  31. §

(2)bekezdés a) pontjában és a 6:177. §
(1)bekezdés a) pontjában foglaltakra hivatkozott. [8] Az elsődleges keresetével kapcsolatban arra hivatkozott, hogy a Ptk. 6:
  1. §-ában foglaltakat úgy kell értelmezni, hogy ha a szerződés bármelyik tartalmi elem tekintetében nem teljesül, az szerződésszegést jelent. Szerződésszegést jelent bármilyen magatartás vagy körülmény, ami azt eredményezi, hogy a szerződés egyáltalán nem vagy nem a tartalma szerint valósul meg. A BDT
  3. számon közzétett eseti döntésre hivatkozva kifejtette, hogy a szerződés teljesítése nem merül ki abban, hogy a kötelezett a vállalt magatartást kifejti, hanem az a jogosulti érdek kielégítését, az elérni kívánt joghatás teljesülését jelenti. Az alperes nem tett eleget a Megállapodás II.
  4. pontjában foglaltaknak, ezzel a Ptk. 6:
  5. § ában foglaltak szerint megszegte a Megállapodást (a felek szerződését). A Ptk. 6:
  6. §-a és a 6:
  7. §-a alapján ezért a szolgáltatás teljesítését követelheti a kereseti kérelemben foglaltak szerint. [9] A másodlagos keresetével kapcsolatban arra hivatkozott, hogy az alperes teljesítése hibás, mert a Megállapodás II.
  8. pontjában vállalt szolgáltatását nem az ott írtak szerint teljesítette. Az alperes hibás teljesítése miatt a Ptk. 6:
  9. §
(2)bekezdés a) pontjában és a 6:177. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjában foglaltak alapján a szolgáltatás, azaz a Megállapodás II.6. pontjában foglaltak újbóli teljesítését kérheti az alperestől a kereseti kérelemben foglaltak szerint. Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.304/2022/5 4 [10] Előadta, hogy a Megállapodás II.6. pontjában foglaltak alapján az alperes arra vállalt kötelezettséget, hogy a cég1 termékek csomagolásának elülső oldalán a márkanév1 termékhez képest lényegesen eltérő betűtípussal és elhelyezéssel módosítja a cég1 feliratot úgy, hogy az általános benyomás teljes mértékben különböző legyen a márkanév1 termékhez képest. Mind az elsődleges, mind a másodlagos keresete alapjául arra hivatkozott, hogy az alperes teljesítése nem felelt meg a Megállapodás II.6. pontjában foglaltaknak, mert a termékei csomagolásán a cég1 feliratot nem változtatta meg úgy, hogy az általános benyomás teljes mértékben különböző legyen a márkanév1 termék csomagolásához képest. A Megállapodás megkötésével a felek által elérni kívánt cél ezért nem teljesült annak ellenére, hogy az alperes által alkalmazott új csomagolás bizonyos részei megfelelnek a Megállapodásban foglaltaknak. Álláspontja szerint az alperes által végrehajtott módosítások eredményeként nagyobb a két termék összetéveszthetőségének a veszélye, mint a régebbi csomagolásnál volt. Részletesen előadta, hogy egyrészt a csomagoláson lévő új feliraton a kezdőbetű távolabb került a csomagolás aljától, így a felirat elhelyezkedése jobban hasonlít a márkanév1 termékéhez. Másrészt a cég1 feliratban található „O” betű formája is úgy változott, hogy az jobban hasonlít a márkanév1 szóban szereplő „O” betűhöz. Harmadrészt az alperes az új csomagoláson nem használt lényegesen eltérő betűtípust a márkanév1 által használt betűtípushoz képest. Álláspontja szerint mindezek alapján az átlagos fogyasztóban az a téves benyomás alakulhat ki, hogy a két termék ugyanattól a vállalkozástól vagy gazdaságilag kapcsolt vállalkozásoktól származik, vagy hogy az alperes cég1 terméke a felperes márkanév1 termékének az albrandje. A két termék összetéveszthetőségével kapcsolatban név1 magánszakértő véleményét csatolta az iratokhoz, amelyet bizonyítékként kért a perben figyelembe venni. [11] Kifejtette, hogy a Megállapodás megkötésekor a felek akarata arra irányult, hogy az alperes a saját terméke csomagolásán a cég1 felirathoz használt betűtípust is módosítsa. Az angol nyelvű Megállapodás II.6. pontjában a felek a „script” szót „betűtípus” értelemben használták. A „lényegesen eltérő” kitétel pedig arra utal a Megállapodás szövegében, hogy az alperes által eszközölt változtatásnak nagymértékűnek kell lennie, olyannak, amely megváltoztatja a cég1 felirat fő jellemzőit a márkanév1 felirathoz képest mind a betűtípust, mind a felirat elhelyezkedését tekintve. [12] Pernyertessége esetére a képviseletében eljárt ügyvéd munkadíjából álló perköltsége megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Ennek összegét a jogi képviselőjével kötött megbízási szerződésben kikötött ügyvédi munkadíj alapján 1.691.474 forintban számította fel. Az alperes ellenkérelme [13] Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Azzal védekezett, hogy a Megállapodás II.4., II.5., II.7. és II.9. pontjaiban foglalt kötelezettségének eleget tett, és ezzel a Megállapodás legfőbb és legfontosabb célját – azt, hogy a terméke összhatásában különbözzön a felperes terméktől – teljesítette. Álláspontja szerint annak következtében, hogy a terméke csomagolásán megváltoztatta a piktogramot, felhagyott az „ultra soft” megjelölés Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.304/2022/5 5 és az 5500-as sörteszám használatával, megváltoztatta a termék csomagolásának színét, a feliratot és a felirat elhelyezkedését, a fogyasztói összbenyomás tekintetében a két termék egyértelműen különbözik egymástól. [14] Felhívta a figyelmet a Megállapodás 18. pontjában foglaltakra, amely szerint kétség, félreértés vagy eltérés esetén a Megállapodás angol nyelvű szövege az irányadó. Álláspontja szerint a Megállapodás II.6. pontjának angol és magyar nyelvű változata eltér egymástól, mert a II.6. pont szövege pontos magyar fordításban a következő lenne: „alperes1 továbbá vállalja, hogy cég1 termékei csomagolásának elülső oldalán a márkanév1hoz képest lényegesen eltérő írással és elhelyezéssel módosítja a cég1 feliratot úgy, hogy az általános benyomás teljes mértékben eltérő legyen a márkanév1hoz képest.” Kifejtette, hogy a Megállapodás II.6. pontjának angol nyelvű szövegében használt „script” szó az MTA SZTAKI online angolmagyar szótára (https://szotar.sztaki.
  2. hu)szerint „kéziratot, szövegkönyvet, forgatókönyvet, írást, kézírást, írásbeli dolgozatot, scriptet” jelent, de a Megállapodás II.6. pontjának magyar nyelvű szövegében használt „betűtípus” szó ennek nem felel meg. Ha a felek „betűtípusról” szerettek volna rendelkezni a Megállapodásukban, akkor az angol nyelvű szerződésben „type”, „type of print”, „lettering”, „type face” kifejezésnek kellene szerepelnie. Ebből az következik, hogy a Megállapodásban nem a csomagoláson lévő felirat betűtípusának a megváltoztatására vállalt kötelezettséget, hanem arra, hogy a „scriptet”, azaz az írást, írásmódot változtatja meg úgy, hogy a Megállapodásban vállalt többi kötelezettsége teljesítésével együtt a termék vonatkozásában a fogyasztói összbenyomás különböző legyen. [15] Hivatkozott arra is, hogy a Megállapodás II.6. pontjában az angol nyelvű szöveg a „significantly” („jelentős”) és „different” („különböző”) szavakat tartalmazza, amelyek a csomagoláson található írásra („script-re”) vonatkoznak. A Megállapodásban azonban nem rendelkeztek arról, hogy a csomagoláson található írás tekintetében mi számít jelentős mértékűnek, és mi számít különbözőnek. Álláspontja szerint az általa alkalmazott csomagoláson használt megjelenítés összességében ténylegesen jelentős mértékben eltér a felperes termékén megjelenő írástól. A Megállapodás fő célja – az, hogy a két termék a fogyasztói összebenyomást tekintve egymástól különbözzön – megvalósult. Az elsőfokú bíróság ítélete [16] A Budapest Környéki Törvényszék a 2022. július 14-én kelt 5.G.40.363/2021/19. számú kiegészítő ítéletével kiegészített, 2022. június 7-én kelt 5.G.40.363/2021/16. számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy a peres felek között 2020. április 17-én létrejött Együttlétezési Megállapodás II.6. pontjában foglalt kötelezettségét 60 napon belül teljesítse akként, hogy a cég1 termékei csomagolásának elülső oldalán a márkanév1 felirathoz képest lényegesen eltérő betűtípussal és elhelyezéssel módosítsa a cég1 feliratot úgy, hogy az általános benyomás teljes mértékben különböző legyen a márkanév1hoz képest. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 500.000 forint perköltséget. Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.304/2022/5 6 [17] Ítéletének indokolásában tényként állapította meg, hogy a márkanév1 fogkefék csomagolása olyan elemeket tartalmaz, amelyek annak egyéni, eredeti jelleget biztosítanak. A csomagolás hátoldalán található ábrák és útmutatók egyedileg választott elemek, azok nem tekinthetők a fogászati termékek, így a fogkefék csomagolásának kötelező grafikai elemének. A márkanév1 fogkeféjének csomagolása szerzői jogi védelmet élvez. Tényként állapította meg, hogy az alperes cég1 néven a felperes márkanév1 fogkeféjéhez és annak csomagolásához nagy mértékben hasonló terméket gyárt és forgalmaz. Ítéletében ismertette a Megállapodás megkötésének előzményeit és a Megállapodás tartalmát. [18] Ítéletének indokolásában idézte a Ptk. 6:34. §-ában, a 6:86. §
(1)bekezdésében, a 6:
  1. §-ában, a 6:
  2. §-ában, a 6:
  3. §
(1)bekezdésében, a 6:159. §
(1)bekezdésében, a 6:159. §
(2)bekezdés a) pontjában és a 6:177. §
(1)bekezdésében foglaltakat. [19] A Megállapodás II.
  1. pontjának angol nyelvű szövegével kapcsolatban a felperes érvelését elfogadva azt állapította meg, hogy ebben a felek a „script” szót „betűtípus” értelemben használták. A Megállapodás értelmezésével kapcsolatban hivatkozott a Ptk. 6:
  2. §
(1)bekezdésében és a 6:86. §
(1)bekezdésében megfogalmazott értelmezési szempontokra. Kifejtette, hogy amennyiben a felek a „script” szónak más jelentést kívántak volna tulajdonítani, mint „betűtípus”, akkor azt az angol nyelvű szövegben pontosabb, differenciáltabb kifejezéssel írták volna körül. A felperes által hivatkozott Cambridge Dictionary online szótár (https://dictionary.cambridge.org/dictionary/english) a „script” szónak többféle jelentését adja meg, ezek között szerepel a „betűtípus”, „betűkészlet”, „íráskép” is. A magyar nyelvű szöveg egyértelműen fogalmaz a „lényegesen eltérő betűtípus” kifejezéssel. [20] Az elsőfokú bíróság szerint az alperes nem tudott meggyőző magyarázatot adni arra, hogy ha a felek nem a magyar szövegben szereplő „betűtípus” jelentést tulajdonították az angol szövegben szereplő „script” szónak, akkor pontosan milyen jelentést tulajdonítottak annak. Az elsőfokú bíróság nem fogadta el az alperesnek azt a magyarázatát, hogy a „significantly different script” nem „betűtípust”, hanem általában az „írást” jelenti, mert ez nem értelmezhető és nem is végrehajtható megfogalmazás. Amennyiben a felek a „script” szón az alperes által felsorolt különböző szótárakban való megfogalmazásokat („szövegkönyv”, „forgatókönyv”, „írásbeli dolgozat”, „script”, „kézírás”) értették volna, akkor ezeknek a szövegkörnyezetbe történő beillesztésével semmilyen közelebbi útmutatást nem adtak volna arra nézve, hogy mi a felperes elvárása a cég1 felirat megváltoztatásával kapcsolatosan. A „script” szó az MTA SZTAKI online angol-magyar szótárában „írás” definícióval is szerepel. Az angol nyelvű szövegben a „significantly different script” kizárólag a „lényegesen eltérő írás”-ként való értelmezést teszi lehetővé, amelyben az „írás”, nem lehet más, mint az „írásmód”, vagyis a „betűtípus”. Minden más magyarázat kétértelművé teszi az angol nyelvű meghatározást, hiszen ebben nem lehet tudni, hogy a „script” szó többféle angol nyelvű definíciója közül a felek melyiket kívánták alkalmazni a szöveg értelmezésekor, és azt sem lehet tudni, hogy melyik az, amelyiknek egyáltalán értelme van az adott szövegkörnyezetben. Mindebből következően egyetlen, értelmezhető fordítása a „script” szónak a magyar nyelvű változatban is szereplő „betűtípus” szó, amellyel a II.
  1. pont értelmet nyer és betarthatóvá válik a felek között, azaz olyan kikötéssé válik, amelyet az alperes teljesíteni tud. Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.304/2022/5 7 [21] Az elsőfokú bíróság a fentieknek megfelelő értelmezést elfogadva azt állapította meg, hogy az alperes által a cég1 fogkefe csomagolásán használt betűtípus összetévesztésig hasonló a felperes által a márkanév1 fogkefe csomagolásán használt betűtípussal. Az alperes a fellelhető többszázféle betűtípus közül éppen azt választotta ki, amely a felperes márkanév1 termékén alkalmazott betűtípussal szinte vagy teljesen azonos. [22] Az elsőfokú bíróság az alperes által a csomagoláson alkalmazott cég1 felirat elhelyezésével („positioning of the word and sign”) kapcsolatban is azt állapította meg, hogy az alperes nem tett eleget a szerződésben foglaltaknak. A felirat lényegesen eltérő elhelyezése a cég1 fogkefe új csomagolásán nem valósult meg, mert a cég1 felirat a csomagolás bal oldalán, a fogkefétől balra helyezkedik el, és ugyanúgy alulról felfelé olvasva jeleníti meg a termék nevét, mint a felperes által használt csomagoláson alkalmazott felirat. Az alperes ugyan megváltoztatta a csomagoláson a színt a felek által megállapított lila színkód szerint, de a felirat „lényegesen eltérő elhelyezése” („significantly different positioning of the word and sign”) nem valósult meg. Kifejtette, hogy az alperesnek számtalan lehetősége lett volna a változtatásra: a cég1 feliratot elcsúsztathatta volna a fogkefe fejéhez közelebb vagy áthelyezhette volna attól jobbra, és válaszhatott volna olyan írásmódot is, amely felülről lefelé olvasva adja ki a termék nevét. Ehhez képest az elhelyezés minden kritériuma (annak elhelyezése a csomagoláson, a felirat alulra tolása és az olvasási irány alulról felülre történő pozicionálása) megegyezik a felperes termékével. [23] Kifejtette, hogy a Megállapodás II.
  2. pontjában foglalt „általános benyomás teljes mértékű különbözősége” („different overall impression”) követelmény a II.
  3. pontban foglalt, „lényegesen eltérő betűtípus és elhelyezés” módosításának specifikációját jelenti. Erre tekintettel nem tartotta megalapozottnak az alperesnek azt a hivatkozását, hogy a Megállapodás II.4., II.5., II.7., II.
  4. és II.
  5. pontjaiban foglaltak teljesítése folytán az alperes termékének általános összbenyomása különböző lett a felperes termékétől. Az általános benyomás fogalma a felek kötelezettségei közül csak a II.
  6. pontnál jelenik meg, vagyis a felek azt nem a Megállapodás II.4., II.5., II.7., II.
  7. és II.
  8. pontjaiban foglaltakra kívánták alkalmazni, hanem a II.
  9. pontra, amely a felperes termékéhez képest lényegesen eltérő írásmódra és elhelyezkedésre vonatkozik. [24] Mindezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy az alperes által megváltoztatott csomagolás tekintetében nem teljesült a Megállapodás II.
  10. pontjában előírt követelmény, mert az alperes által alkalmazott csomagoláson a felirat betűtípusa, írásképe és elhelyezkedése folytán az általános benyomás nem lett teljes mértékben különböző a felperes termékétől. Az alperes teljesítése ezért hibás volt, mert a Megállapodás II.4., II.5., II.7., II.
  11. és II.
  12. pontjaiban foglalt kötelezettségeinek ugyan eleget tett, de a II.
  13. pontban foglaltaknak nem. Az alperes a hibás teljesítésért a Ptk. 6:
  14. §-a alapján kellékszavatossággal tartozik, a felperes mint jogosult választása szerinti kellékszavatossági igény a Megállapodás II.
  15. pontjában foglalt kötelezettség teljesítése, azaz a cég1 termékek csomgolásának elülső oldalán a márkanév1hoz képest lényegesen eltérő betűtípus és elhelyezés megvalósítása, ami Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.304/2022/5 8 a már meglévő terméken a cég1 felirat megfelelő javítását, illetve kicserélését jelenti. Az alperes ennek megvalósítására köteles. [25] Mellőzte a felperes által csatolt magánszakértői véleményben foglaltak figyelembevételét. Ezt azzal indokolta, hogy a felperes az alperes szerződésszegésére, illetve hibás teljesítésére alapította a keresetét, és nem arra hivatkozott, hogy az alperes terméke összetéveszthető az ő termékével. A termékek összetéveszthetőségének kérdését így nem kellett vizsgálni, ezért szakértő kirendelésére nem volt szükség. [26] Ítéletében a felperes által a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/
  16. (VIII. 22.) IM rendelet (a továbbiakban: Rendelet)
  17. §
(1)bekezdésének a) pontja alapján felszámított 1.691.474 forint ügyvédi munkadíjat a Rendelet 2. §
(2)bekezdése alapján 500.000 forintra mérsékelte, mert a jogvita bonyolultságát, a képviselet szakmai nehézségeit, a hasonló ügyekben kialakult, általában elfogadott ügyvédi munkadíjat és a per időtartamát (fél év) figyelembe véve ilyen összegű ügyvédi munkadíjat talált arányban állónak a felperes jogi képviselője által kifejtett tevékenységgel. Kifejtette, hogy az ügyvédi megbízási díj a 2017. évi LXXVIII. törvény 30. §
(1)bekezdése értelmében szabad megállapodás tárgya, de az ügyvéd és a megbízó közötti jogviszonyra vonatkozó ezen rendelkezés nem eredményezheti azt, hogy a fél és a jogi képviselője által megállapított megbízási díj (munkadíj) minden további nélkül áthárítható legyen a pervesztes félre. A perköltség fogalmába csak a perbe vitt jog perbeli érvényesítésével okozati összefüggésben és szükségképpen felmerült költségek tartoznak. A perköltségről szóló rendelkezés célja a pernyertes fél szükséges és okszerű költségeinek a megtérítése, annak megítélése, hogy a szabad megállapodás tárgyát képező ügyvédi munkadíj mértéke az irányadó jogszabályi keretek között [Rendelet 2. §
(2)bekezdés] mennyiben tekinthető a perköltség fogalma szempontjából szükségesnek, átháríthatónak, azaz áll arányban az elvégzett ügyvédi tevékenységgel. Az alperes fellebbezése [27] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes nyújtott be fellebbezést. Fellebbezésében elsődlegesen az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 380. § c) pontja alapján, másodlagos fellebbezésében a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a kereset elutasítását kérte. Harmadlagos fellebbezési kérelmében az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatásával az alperes javára a perköltség körében megállapított ügyvédi munkadíj mérséklését kérte. [28] Elsődleges fellebbezési kérelme indokául arra hivatkozott, hogy az elsőfokú ítélet orvosolhatatlan formai hiányosságban szenved, mert az elsőfokú bíróság az ítéletben foglaltak teljesítésére nem határozott meg határidőt, ezért az elsőfokú ítélet érdemi felülbírálatra alkalmatlan. Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.304/2022/5 9 [29] Arra is felhívta a figyelmet, hogy a termékek fogyasztókra gyakorolt összbenyomásának jelentősége van a perben, ezért a pernek van iparjogvédelmi vetülete. Ezt támasztja alá, hogy a Gödöllői Járásbíróság a felperes által hozzá benyújtott keresetlevél alapján a 14.G.40.045/2021/6. számú végzésével megállapította a hatáskörének hiányát és elrendelte a keresetlevél áttételét a Budapest Környéki Törvényszékhez (elsőfokú bíróság). Ezt a döntését a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XCVIII. törvény 1. §
(1)
(3)bekezdéseiben, valamint a védjegyek és földrajzi árujelzések oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 1. §
(1)bekezdésében foglaltakra utalva azzal indokolta, hogy a per iparjogvédelmi pernek tekintendő, függetlenül attól, hogy a felperes a keresete alapjául a felek által kötött Megállapodás tartalmára és az alperes ezzel kapcsolatos jogsértésére hivatkozik. Az elsőfokú bíróság a keresetlevél áttételét követően az eljárást lefolytatta és ítéletet hozott, amiből az következik, hogy a hatáskörét fennállónak tekintette és abból indult ki, hogy iparjogvédelmi perről van szó. Az elsőfokú bíróságnak ezért vizsgálnia kellett volna az összetéveszthetőség kérdését is, ami a védjegybitorlási és formatervezési minta bitorlási perek egyik alapkérdése. Az elsőfokú bíróság azonban az ítéletének indokolásában kizárólag a Ptk.-ra hivatkozott, ami azt támasztja alá, hogy nem iparjogvédelmi perként tárgyalta az ügyet. Ez esetben azonban a hatáskörének hiányát kellett volna megállapítania. [30] Másodlagos fellebbezési kérelmében a Pp. 369. §
(3)bekezdés
  1. c)és
  2. d)pontján alapuló felülbírálati jogkör gyakorlását kérte a másodfokú bíróságtól. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság ítélete anyagi jogszabályt, a Ptk. 6:63. §
(2)bekezdésében, a 6:86. §
(1)bekezdésében és a 6:150. §
(1)-
(2)bekezdésében foglaltakat sérti. Álláspontja szerint tévedett az elsőfokú bíróság, amikor őt a Megállapodás II.
  1. pontjában foglaltak teljesítésére kötelezte, mert a Megállapodásban vállalt valamennyi kötelezettségét teljesítette, a felperes által és az általa forgalmazott termékek a fogyasztóra gyakorolt összbenyomást tekintve egymástól egyértelműen különböznek. [31] Megismételte azt a hivatkozását, hogy a Megállapodás II.
  2. pontjának eltérés esetén irányadó angol nyelvű szövegében szereplő „script” szó jelentése az MTA SZTAKI angolmagyar online szótár szerint „kézirat”, „szövegkönyv”, „forgatókönyv”, „írás”, „kézírás”, „írásbeli dolgozat”, „script”. A magyar nyelvű szövegben a „script” fordításaként „betűtípus” szerepel, ezért az angol és a magyar szöveg eltér egymástól, így a magyar nyelvű szöveg nem irányadó. Ha a „betűtípusról” akartak volna megállapodni, akkor az angol nyelvű szövegben más („type”, „type of print”, „lettering”, „type face”) szó szerepelt volna, mert az MTA SZTAKI angol-magyar online szótár szerint ezek a „betűtípus” magyar szó angol megfelelői. Mindezek alapján a felperes olyan kötelezettség teljesítésére kéri őt kötelezni a perben, amit a Megállapodás nem tartalmaz. A Megállapodásban szerződésben a betűtípus megváltoztatására nem vállalt kötelezettséget, arra vállalt kötelezettséget, hogy az „scriptet”, azaz az „írást”, „írásképet”, „írásmódot” változtatja meg úgy, hogy a többi vállalt kötelezettsége egyidejű teljesítésével az általa forgalmazott termék tekintetében a fogyasztói összbenyomás eltérő legyen a felperes által forgalmazott termékétől. Ezen kötelezettségét maradéktalanul teljesítette, mert összhatásában a két termék egyértelműen megkülönböztethető egymástól. Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.304/2022/5 10 [32] Kifejtette, hogy a Megállapodás II.
  3. pontjában foglaltak mellett a Megállapodás II.4., II.5., II.
  4. és II.
  5. pontjaiban további kötelezettségeket is vállalt. A kötelezettségvállalásait egymásra tekintettel és egymással összefüggésben kell vizsgálni, mert a Megállapodás legfontosabb célja az volt, hogy az általa forgalmazott termék az összbenyomás tekintetében különbözzön a felperes által forgalmazott terméktől, és ez a cél megvalósult. Az elsőfokú eljárás során előadottakat megismételve részletesen kifejtette, hogy az összetéveszthetőség megszüntetése érdekében az általa forgalmazott termék csomagolásának hátoldalán megváltoztatta a piktogramot, felhagyott az ultrasoft kifejezés használatával, a csomagoláson nem tüntette fel a sörteszámra utaló 5500-as számot, megváltoztatta a termék csomagolásának színét, és a csomagoláson megváltoztatta a feliratot és annak elhelyezését a felperes követelésének megfelelően. Érvelése szerint az általa és a felperes által forgalmazott két termék így összhatásában teljes mértékben különbözik egymástól. [33] Sérelmezte azt is, hogy az elsőfokú bíróság úgy vizsgálta az általa gyártott terméket, hogy az eredeti, a változtatásokat megelőző időszakból származó termék nem állt a bíróság rendelkezésére, mert azt a felperes az elsőfokú bíróság felhívása ellenére nem tudta csatolni. A Pp.
  6. §-ában foglaltak alapján a felperesnek kellett volna a bíróság rendelkezésére bocsátania az eredeti termékét. Ennek hiányában nem lehetett megállapítani, hogy milyen volt a terméke eredeti csomagolása, amelyet meg kellett változtatnia, és érdemben nem vizsgálható az összetéveszthetőség kérdése sem. [34] Továbbra is hivatkozott arra, hogy a Megállapodás nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely szerint a felperesnek joga lenne arra, hogy az általa módosított csomagolást előzetesen jóváhagyja. [35] Az elsőfokú bíróság által a felperes részére megítélt ügyvédi munkadíj összegével kapcsolatban a fellebbezésében azt sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy a felperes az elsődleges keresetétől elállt, továbbá az ügy jogi megítéléséhez képest eltúlzott mértékű ügyvédi munkadíjat állapított meg a felperes részére. A felperes fellebbezési ellenkérelme [36] A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékokat helyesen mérlegelte, a bizonyítékok alapján helytállóan megállapított tényállásból megalapozott jogi következtetést vont le. Az alperes fellebbezésében hivatkozott eljárási szabálysértés miatt az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére nincs ok, mert az elsőfokú bíróság a
  7. július 14-én hozott 5.G.40.363/2021/
  8. számú kiegészítő ítéletével a
  9. sorszámú ítéletének rendelkező részét kiegészítette a teljesítési határidőre vonatkozó rendelkezéssel. [37] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a felek közötti jogviszonyt helyesen, a Megállapodás szövegének és a szerződő felek szerződéskötéskori szándékának megfelelően Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.304/2022/5 11 minősítette. Az ügy érdemében hozott döntés során helyesen indult ki abból, hogy a felek közötti jogvita a Megállapodás tartalmának, ezen belül a Megállapodás II.
  10. pontjában foglaltak értelmezésén alapul. Az alperes a védekezésében ugyan a fogyasztóra gyakorolt összbenyomás kérdését kívánta a jogvita középpontjába állítani, de ehelyett az elsőfokú bíróság – helytállóan – a Megállapodás tartalmát, és ebből kiindulva azt vizsgálta, hogy az alperes eleget tett-e a Megállapodás vállalt kötelezettségének. Az alperes az elsőfokú eljárásban tévesen és eredménytelenül hivatkozott arra, hogy a Megállapodás megkötésének a célja az volt, hogy az alperes által forgalmazott termék csomagolását az alperes úgy változtassa meg, hogy a fogyasztóra gyakorolt összbenyomás eltérő legyen az ő (felperes) termékétől. A Megállapodásban egyértelmű kötelezettségeket határoztak meg a felek az alperes részére. Jelentősége van annak, hogy a Megállapodás megkötése során mindkét felet ugyanazok a jogi képviselők képviselték, mint akik a perben is eljárnak, ezért a Megállapodás tartalmával kapcsolatos tévedésről, értelmezési vagy fordítási problémáról nem lehet szó. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a Megállapodás angol nyelvű szövegében szereplő „script” szó a magyar „betűtípus” szónak felel meg, ezért az alperes kötelezettsége a csomagoláson lévő felirat betűtípusának a megváltoztatására vonatkozott. Az alperes ennek nem tett eleget, ezért helytálló az elsőfokú bíróság érdemi döntése. A másodfokú bíróság döntése és jogi indokai [38] A másodfokú bíróság a fellebbezést a Pp.
  11. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [39] Az elsőfokú bíróság ítéletének nem volt olyan része, amely fellebbezés hiányában a Pp. 358. §
(3)bekezdése alapján jogerőre emelkedett, ezért a másodfokú bíróság teljes terjedelmében bírálta felül az elsőfokú bíróság ítéletét. [40] A fellebbezés nem alapos. [41] Az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére nem volt ok. Az elsőfokú bíróság a 2022. július 14-én kelt 5.G.40.363/2021/19. számú kiegészítő ítéletével a 2022. június 7-én kelt 5.G.40.363/2021/16. számú ítéletét a Pp. 344. §
(1)-
(2)bekezdéseiben foglaltakat figyelembe véve a Pp. 355. §
(2)bekezdése alapján kiegészítette. Az elsőfokú bíróság ítélete így megfelel a Pp. 344. §
(1)és
(2)bekezdéseiben, a 341. §
(1)bekezdésében és a 346. §
(3)bekezdésében foglaltaknak. [42] Az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére Pp.
  1. § a) pontja alapján sem kerülhet sor. A Gödöllői Járásbíróság a
  2. szeptember 10-én kelt 14.G.40.045/2021/
  3. számú,
  4. október 11-én jogerőre emelkedett végzésével a Pp.
  5. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. aa)alpontja alapján állapította meg a hatáskörének hiányát azzal az indokkal, hogy a felperesnek az alperessel szemben érvényesített igénye – függetlenül attól, hogy a felperes ebben a körben a felek által megkötött külön megállapodás (Együttlétezési Megállapodás) Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.304/2022/5 12 tartalmára és az alperes ezzel kapcsolatos jogsértésére kíván hivatkozni – iparjogvédelmi igénynek tekintendő a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 1. §
(1)-
(3)bekezdései, valamint a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 1. §
(1)és
(2)bekezdéseiben foglaltak alapján. [43] A keresetlevél áttételét követően az elsőfokú bíróság a hatáskörének hiányát nem állapította meg, a Pp. 174. §
(4)bekezdése, a 24. §
(1)bekezdése és Pp. 31. §
(1)bekezdése alapján nem tett előterjesztést az eljáró bíróság kijelölése érdekében. Az elsőfokú eljárás során a felek sem hivatkoztak arra, hogy az elsőfokú bíróságnak a per elbírálására nincs hatásköre. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásából ugyanakkor valóban az állapítható meg, hogy az elsőfokú bíróság a pert úgy tárgyalta és per érdemében abból kiindulva határozott, hogy a felperes a keresetét a Megállapodás megszegésére alapította, így a pert nem tekintette iparjogvédelmi pernek. [44] A másodfokú bíróság a felperes által a perben érvényesített jogra és a kereseti kérelmet megalapozó tényekre tekintettel azt állapította meg, hogy a per nem minősül iparjogvédelmi pernek. A felperes a keresetében a márkanév1 termék csomagolásának mintaoltalmára [2001. évi XLVIII. törvény 1. §
(1)-
(3)bekezdései] nem hivatkozott és nem a
  1. évi XLVIII. törvény
  2. §
(1)-
(2)bekezdései szerinti mintaoltalom bitorlási pert indított az alperessel szemben. Nem hivatkozott a Curapox termék csomagolásának védjegyoltalmára [1997. évi XI. törvény 1. §
(1)-
(2)bekezdései] sem, és nem az
  1. évi XI. törvény
  2. §-a szerinti védjegybitorlási pert indított az alperessel szemben. A felperes a Pp.
  3. §
(1)bekezdés
  1. pontja szerinti vagyonjogi pert indított az alperessel szemben. A perben a felperes által érvényesített vagyoni jogon alapuló igény értéke nem határozható meg, ezért a per a Pp.
  2. §
(3)bekezdés a) pontja alapján – a Pp. 20. §
(3)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontjában meghatározott kivétel hiányában – járásbíróság hatáskörébe tartozott. A peres felek azonban az elsőfokú bíróság hatáskörét nem kifogásolták, ezért az elsőfokú bíróság hatáskörének hiánya a Pp. 24. §
(1)bekezdésének második mondata alapján a másodfokú eljárásban nem vehető figyelembe, az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére ebből az okból a Pp.
  1. § a) pontja alapján nem kerülhet sor. [45] A másodfokú bíróság maga nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amely miatt szükséges lett volna az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése, és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása. [46] Az elsőfokú bíróság a per érdemi eldöntéséhez szükséges körben a bizonyítást lefolytatta, a bizonyítás eredményeként a tényállást helytállóan állapította meg és helytálló az arra alapított érdemi döntése. A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bíróság által kifejtett indokokkal, ezért az alperes fellebbezésében foglaltakra figyelemmel csupán az alábbiak kiemelését tartja szükségesnek. Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.304/2022/5 13 [47] Az alperes megalapozatlanul hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság ítélete a Ptk. 6:
  2. §-ában foglaltakat sérti. Az alperes az elsőfokú eljárás során nem jelölt meg olyan, a felperest terhelő szerződéses kötelezettséget, ami alapján vizsgálni lehetett volna, hogy a felperes a Ptk. 6:
  3. §
(1)bekezdésében foglaltak alapján olyan szerződésszegést követett el, ami a Ptk. 6:150. §
(2)bekezdése szerint az alperes kötelezettségének megszegését megakadályozza. Az elsőfokú bíróság a
  1. november 2-án kelt 5.G.40.363/2021/
  2. számú végzésével az írásbeli ellenkérelem 45 napon belül történő előterjesztésére hívta fel az alperest. Az alperes az e határidőben benyújtott ellenkérelmében [Pp.
  3. §
(2)bekezdés b) pont], sem az elsőfokú eljárás későbbi szakaszában nem hivatkozott a felperes közbenső szerződésszegésére. Az elsőfokú bíróságnak ezért a Ptk. 6:150. §
(1)és
(2)bekezdései körébe eső tényeket a jogvita érdemi eldöntése érdekében nem kellett vizsgálnia, és ezeket a tényeket a másodfokú bíróság sem veheti figyelembe a Pp. 373. §
(1)és
(2)bekezdései alapján. [48] Az elsőfokú bíróság a Ptk. 6:8. §
(1)bekezdésében és a 6:86. §
(1)bekezdésében foglaltak figyelembevételével, a Megállapodás II.
  1. pontjának angol és magyar nyelvű szövegének összehasonlításával, továbbá a felperes által hivatkozott egynyelvű értelmező szótár (Cambridge Dictionary online szótár) „script” szócikkre adott magyarázata alapján helytállóan állapította meg, hogy az angol nyelvű szerződés III.
  2. pontjában a „script” szó megfelel a magyar „betűtípus” szónak, a másodfokú bíróság ebben a körben utal az elsőfokú ítélet helyes indokaira. Helytállóan állapította meg azt is, hogy az alperes az általa gyártott termék csomagolásán nem alkalmazott lényegesen eltérő betűtípust a felperes által gyártott termék csomagolásán elhelyezett felirathoz képest. Mindez különleges szakértelem nélkül, a felperes által a bíróság rendelkezésére bocsátott termékek csomagolásának szemrevételezésével megállapítható volt. Helytálló volt az a megállapítása is, hogy az alperes a felirat elhelyezése tekintetében sem tett eleget a Megállapodásban vállalt kötelezettségének, mert az általa gyártott termék csomagolásán a felirat lényegesen eltérő elhelyezése nem valósult meg. Ezzel összefüggésben a másodfokú bíróság utal az elsőfokú ítélet helytálló indokaira. A másodfokú bíróság kiemeli, hogy a feliratok elhelyezésével kapcsolatos tények megállapításához a perben nem volt szükség különleges szakértelemre, mert egyszerű szemrevételezéssel, a felperes és az alperes által gyártott termékek csomagolásának összehasonlításával megállapítható volt a feliratok elhelyezése. Helyesen állapította meg azt is az elsőfokú bíróság, hogy a Megállapodás II.
  3. pontjában foglalt „általános benyomás teljesmértékű különbözősége” követelménye az alperes által gyártott termék csomagolásán a cég1 felirat lényegesen eltérő betűtípusára és a felirat elhelyezésének módosítására vonatkozott, e körben a másodfokú bíróság szintén visszautal az elsőfokú ítélet helyes indokaira a Pp.
  4. §
(4)bekezdése alapján. [49] Az alperes megalapozatlanul hivatkozott arra a fellebbezésében, hogy az eredeti, változtatás nélkül termékének ismeretében nem lehetett volna állást foglalni az ügy érdemében. A másodfokú bíróság ezzel kapcsolatban kiemeli, hogy a felperes a keresetét arra alapította, hogy az alperes nem tett eleget a Megállapodás II.
  1. pontjában vállalt kötelezettségének. Az e kérdésben való döntéshez elegendő volt az alperes által a Megállapodás megkötését követően előállított termék csomagolásának a vizsgálata, mert erről állította a felperes, hogy az nem teljesíti a Megállapodás II.
  2. pontjával előírt követelményeket. Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.304/2022/5 14 [50] Helytállón vette figyelembe az elsőfokú bíróság, hogy a felperes a keresete alapjául nem arra hivatkozott, hogy az alperes terméke a saját termékével összetéveszthető, hanem a keresetét arra alapította, hogy az alperes nem teljesítette a Megállapodás II.
  3. pontja alapján vállalt kötelezettségét. A termékek összetéveszthetőségét ezért nem kellett vizsgálni, és szakértő kirendelésére sem volt szükség. [51] A felperes a másodlagos keresetét arra alapította, hogy az alperes nem tett eleget a szerződés II.
  4. pontjában vállalt kötelezettségének, ezért a teljesítése hibás, amelyért kellékszavatossági kötelezettséggel tartozik. Az elsőfokú bíróság a Ptk. 6:
  5. §
(1)bekezdése alapján helyesen állapította meg, hogy az alperes teljesítése hibás volt, mert nem felelt meg a Megállapodás II.6. pontjában foglaltaknak. Az alperes a hibás teljesítésért a Ptk. 6:159. §
(1)bekezdése alapján kellékszavatossággal tartozik. A felperes a kellékszavatossági igénye alapján a Ptk. 6:159. §
(2)bekezdés a) pontja és a 6:177. §
(1)bekezdés a) pontja alapján kérheti az alperestől, hogy a cég1 termékei csomagolásának elülső oldalán a márkanév1 felirathoz képest lényegesen eltérő betűtípussal és elhelyezéssel módosítsa a cég1 feliratot úgy, hogy az általános benyomás teljes mértékben különböző legyen a márkanév1hoz képest, és így a termék csomagolása megfeleljen Megállapodás II.
  1. pontjában foglaltaknak. [52] Az alperes által a fellebbezésében hivatkozott okokból a nem volt indokolt a felperes részére megállapított ügyvédi munkadíj további mérséklése. A felperes a megállapításra irányuló keresetétől elállt, e kereset vonatkozásában az elsőfokú bíróság a pert a
  2. március 8-án hozott 5.G40.36362021/11-I. számú végzésével megszüntette. Az elsőfokú bíróság a felperes ezt követően fenntartott elsődleges és másodlagos keresetét elbírálta. Helytállóan fejtette ki az ítéletének indokolásában, hogy milyen szempontok figyelembevételével állapította meg az alperes által a felperesnek fizetendő ügyvédi munkadíj összegét 500.000 forintban, és részletesen kifejtette a felperes által felszámított ügyvédi munkadíj mérséklésének indokait. Az elsőfokú bíróság által itt meghatározott és helytállóan figyelembe vett szempontok alapján a másodfokú bíróság nem találta indokoltnak az ügyvédi munkadíj további mérséklését. [53] Mindezek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
  3. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Záró rész [54] Az alperes fellebbezése nem volt sikeres, ezért a másodfokú bíróság az alperest kötelezte a Pp. 80. §-a, a 81. §
(1)-
(5)bekezdései, a 82. §
(2)-
(3)bekezdései és a 83. §
(1)bekezdése alapján a jogi képviselővel eljáró felperes ügyvédi munkadíjban felmerült másodfokú perköltsége megfizetésére. Ennek összegét a másodfokú bíróság annak figyelembe vételéve állapította meg, hogy az alperes fellebbezése az elsőfokú eljárásban előadott jogi érveihez képest további jogi érvelést csak kismértékben tartalmazott, a felperes fellebbezési ellenkérelme egy oldal terjedelmű volt, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálta el, és figyelembe vette a másodfokú eljárásban vizsgálandó Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.304/2022/5 15 jogkérdéseket. Mindezek alapján a másodfokú bíróság a felperes által a másodfokú eljárásra felszámított ügyvédi munkadíjat a felperes által felszámított 123.756 forint + áfa összeghez képest 60.000 forint + áfa összegre mérsékelte a Rendelet 2. §
(1)bekezdés a) pontja és 2. §
(2)bekezdése alapján. Budapest,
  1. február
  2. Dr. Pusztai Anita s.k. a tanács elnöke Dr. Lupóczné dr. Krammer Edit s.k. s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Dr. Ócsai Beatrix bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.