← Magyarország

Pf.20158/2025/5 – Győri Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Az egyesületi határozat bírósági felülvizsgálata iránti 30 napos keresetindítási határidő kezdőidőpontja az a nap, amikor a jogosult értesült, illetve kellő gondosság mellett értesülhetett a határozat meghozataláról, valamint azon információk birtokába jutott, illetve juthatott, amelyek a kereset előterjesztéséhez szükségesek. Nincs relevanciája sem a határozat alaki előírásoknak való megfelelőségének, sem az értesülés módjának, és a szabályszerű közlésnek sem. II. A határidő számítására az anyagi jogi szabályok (Ptk. 8:

  1. §) irányadók, a Pp. határidőkkel kapcsolatos rendelkezései - így az ítélkezési szünet, postára adás időpontja - nem alkalmazhatók, ezért a keresetlevélnek legkésőbb az anyagi jogi határidő utolsó napján a bíróságra meg kell érkeznie. A keresetlevél benyújtása nem minősül perbeli cselekménynek. Győri Ítélőtábla Az ügy száma: Pf.III.20.158/2025/
  2. Az I. r. felperes: Felperes1 (I.r. felperes címe) A II. r. felperes: Felperes2 (II.r. felperes címe) A III. r. felperes: Felperes3 (III.r. felperes címe) A IV. r. felperes: Felperes4 (IV.r. felperes címe) Az V. r. felperes Felperes5 (V.r. felperes címe) Az I-V. r. felperesek képviselője: Berecz Ügyvédi Iroda (Dr. Berecz Zsolt ügyvéd; felperesi képviselő címe) Az alperes: Alperes1 (alperes címe) Az alperes képviselője: Győri Ítélőtábla III.Pf.20.158/2025/
  3. 2 Dr. Péntek Zoltán János ügyvéd (Cím12.) A per tárgya: egyesületi közgyűlési határozat hatályon kívül helyezése Az elsőfokú bíróság és fellebbezett határozatának száma: Veszprémi Törvényszék 5.P.20.040/2024/
  4. számú ítélete A fellebbező és a fellebbezés sorszáma: I-V. r. felperesek
  5. sorszámú beadványa Ítélet Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Az ítélettel szemben fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felülbírálat alapjául szolgáló elsőfokú tényállás [1] Az I-V. r. felperesek az alperesi egyesület szavazati joggal rendelkező tagjai. Az alperes
  6. augusztus 3-án közgyűlést tartott, amelyen valamennyi felperes jelen volt és szám1 azonosítóval az egyesületi elnök, valamint egy elnökségi tag választása tárgyában határozatot hoztak. A szavazás eredménye a
  7. augusztus 3-i közgyűlésen kihirdetésre került, a választási bizottság megállapította az elnökjelöltekre és az elnökségi tagjelöltekre leadott szavazatok alapján az alperes új elnökének és elnökségi tagjának személyét. A kereset [2] A felperesek – a
  8. augusztus 29-én postára adott és az elsőfokú bíróságra
  9. szeptember 4-én érkezett keresetlevelük hatályát fenntartva – az előterjesztett keresetben kérték, hogy a bíróság helyezze hatályon kívül az alperes
  10. augusztus 3-án tartott közgyűlésének külön határozati számmal el nem látott, az elnök és elnökségi tag választására vonatkozó határozatát a Polgári Törvénykönyvről szóló
  11. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:
  12. §-a alapján, mivel az jogszabálysértő, valamint az Alapszabályba és a Választási Szabályzatba ütközik. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.158/2025/
  13. 3 [3] A keresetlevélben előadott indokaik a következők voltak: A közgyűlés helyszíne a Helyszín1 Közösségi sátor volt, ezért nem volt biztosítva a nyilvánosság kizárása és annak mérete a tagság befogadására sem volt alkalmas. A közgyűlés időpontja nem munkaszüneti nap volt, hanem a szokásokkal ellentétben szombati áthelyezett munkanap. A névjegyzék pontossága aggályos, mert például az I. r. felperest nem az év elején bejelentett új lakcímével tartalmazta, valamint a jelenléti ív nem különült el a választási névjegyzéktől. A határozatképességhez szükséges 600 fő nem jelent meg, megismételt közgyűlést sem lehetett volna tartani. A jegyzőkönyvvezető és jegyzőkönyvhitelesítők személyéről nem volt szavazás, illetve azok elfogadása nem egyhangú volt, mert a felperesek nem szavazták meg és volt javaslatuk jegyzőkönyvhitelesítőre. Az egyes napirendi pontoknál történő szavazások előtt nem volt létszámellenőrzés és a jegyzőkönyv nem tartalmazza a tartózkodó, illetve ellenszavazatok számát. A regisztrált 323 jelenlévő taghoz képest 331 szavazat került leadásra, melyből 5 érvénytelen volt, az ezek levonása után fennmaradt 326 szavazatra tekintettel 3-3 szavazatot minden jelölttől levontak. A
  14. április 30-án érkezett
  15. sorszámú előkészítő iratban további indokokat adtak elő: A meghívóban csak 2 napirendi pont szerepelt, míg a közgyűlésen 6 napirendi pont elfogadása és megtartása történt. A 11,30 órakor kezdődött közgyűlés nem megismételt közgyűlés volt, mert a kitűzött 11,00 óra időpontban nem volt közgyűlés és a határozatképesség nem állapítható meg. Határozatképtelenség esetén megismételt közgyűlésre legalább 3 nappal később kerülhetett volna sor, ezért a meghívóban szereplő 30 perccel későbbi közgyűlés feltételei nem álltak fenn. Nem került sor minden határozathozatal előtt a határozatképesség vizsgálatára. A jelenléti ív nem tartalmazza a tag nevét, lakóhelyét, továbbá a különleges jogállású tagot, akinek szavazati joga nincs. A szavazólap kiadása nem a választói névjegyzéken történő regisztrálással egyidejűleg történt. A szavazólapok nem hitelesített szavazódobozba kerültek leadásra. A választói névjegyzékbe csak a választási szabályzat feltételeinek megfelelő tagok kerülhetnek, mégis minden tag szavazhatott a választási bizottság kontrollálása nélkül. A közgyűlési jegyzőkönyv nem tartalmaz az alakiságoknak megfelelő határozatot és azt a felpereseknek nem küldték meg 8 napon belül írásban igazolható módon. [4] Álláspontjuk szerint a Ptk. 3:
  16. §

(1)bekezdése szerinti 30 napos keresetindítási határidőn belül indították a pert. Egyrészt arra hivatkoztak, hogy az Alapszabály V. fejezetének
  1. pontja szerint a közgyűlési jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a határozat sorszámát, a döntés tartalmát, időpontját, hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát. Ezen alakiságoknak megfelelő határozat azonban nem született, ezért alakszerű határozatba foglalás hiányában a mai napig sem telt el a
  2. augusztus 3-án tartott közgyűlés döntésének megtámadására nyitva álló 30 napos anyagi jogi határidő. Másrészt az Alapszabály XI. fejezet a./ pontjának
  3. pontja szerint a határozatok kihirdetése a honlapon történik, ami
  4. augusztus 6-án valósult meg, valamint az alperesnek a közgyűlést követő 8 napon belül írásban igazolható módon is meg kellett volna küldeni a tisztújító közgyűlés határozatait a honlapon történő közzététellel egyidejűleg, ami nem történt meg. Közlésnek a honlapon való megjelenés számít a postai út mellett, a szóban való közlés csupán tájékoztatás, de nem minősül közlésnek. A felperesek ezért hivatalosan legkorábban a választási eredménynek a honlapon augusztus 6-án való megjelenésekor értesültek, így a keresetindítási határidő augusztus 7-én nyílt meg és szeptember 6-án telt le. A honlapon sem az alakiságoknak megfelelő határozat került közzétételre és a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást sem kaptak. Harmadrészt a polgári perrendtartásról szóló
  5. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  6. §-a alapján a keresetindítási határidő számítása során az Győri Ítélőtábla III.Pf.20.158/2025/
  7. 4 ítélkezési szünet időtartamát figyelmen kívül kell hagyni, mert a keresetindítás ugyan anyagi cselekmény, de a keresetlevél illetékes törvényszékhez való benyújtása eljárási cselekmény, így az augusztus 4-től 20-ig terjedő időszak nem számít be a 30 napos határidőbe. Az ellenkérelem [5] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Elsődlegesen elévülési kifogással élt – mind az eredeti keresetben, mind (a BH
  9. számon megjelent döntésre utalva) a
  10. sorszámú beadványban előadottak tekintetében – a Ptk. 3:
  11. § szerinti anyagi jogi, elévülési perindítási határidő elmulasztása miatt. Álláspontja szerint a közgyűlés
  12. augusztus 3-i időpontjához képest a 30 napos perindítási határidő szeptember 2-án (hétfő) eltelt, ezért a keresetet elkésettség miatt el kell utasítani. Kifejtette a Kúria BH
  14. számon megjelent döntésére hivatkozással, hogy a szubjektív perindítási határidő kezdőidőpontja a tudomásszerzés vagy a tudomásszerzés lehetőségének időpontja. Nincs jelentősége a határozat közzétételének és annak, hogy a határozat pontos szövegét a fél ismerte-e, mivel elvárható a közgyűlésen jelen lévő tagtól a határozat tartalmáról való tájékozódás. Másodlagosan érdemben is vitatta és elutasítani kérte a keresetet. Az elsőfokú bíróság döntése és indokai [6] Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. [7] Határozatában rögzítette, hogy a Ptk. 3:
  15. §
(1)bekezdése alapján a határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított 30 napon belül lehet keresetet indítani, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett, vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. Kiemelte a BH
  2. számon megjelent kúriai határozatra utalással, hogy a bírói gyakorlat szerint a kereset előterjesztésére rendelkezésre álló e szubjektív (elévülési) határidő kezdő időpontja az a nap, amikor a határozatról a felperes tudomást szerzett vagy szerezhetett, nem pedig az a nap, amikor a határozatot szabályszerűen közölték vele. E jogszabályhely tehát nem a határozat közléséhez, hanem a tudomásszerzéshez köti a határidő kezdetét, ami megtörténhet a közlést megelőzően is. A tudomásszerzést a jogszabály nem köti alakisághoz, az többféle módon is történhet. Annak van jelentősége, hogy a tag értesült-e, illetve kellő gondosság mellett értesülhetett-e a határozat meghozataláról, és szövegét, tartalmát megismerte, megismerhette-e. A határidő tehát a tudomásszerzés lehetőségével is kezdetét veszi. [8] Leszögezte, hogy a kereset az alanyi (anyagi) jog bírósági érvényesítésének eszköze. A jogszabályban megállapított keresetindítási határidő nem a bírósági eljárás része, az az alanyi (anyagi) joghoz kötődik, és mint ilyen szükségképpen anyagi jogi természetű; függetlenül attól, hogy a határidőt anyagi vagy eljárásjogi típusú jogszabály írja elő és annak elmulasztásához milyen jogkövetkezményt fűz. Ennél fogva a keresetlevélnek a bírósághoz történő benyújtása nem perbeli cselekmény. Rámutatott, hogy a Ptk. 8:
  3. §
(1)bekezdés szerint a jognyilatkozat megtételére vagy egyéb magatartás tanúsítására napokban megállapított határidőbe a kezdő napot nem kell beleszámítani, míg a
(3)bekezdés alapján, ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le. Az anyagi jogi határidő számítására vonatkozó rendelkezések értelmében tehát a határidő elmulasztásának jogkövetkezményei a határidő utolsó napjának elteltével állnak be azzal, Győri Ítélőtábla III.Pf.20.158/2025/
  1. 5 hogy ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le. Az anyagi jogi határidő vonatkozásában a Pp. szabályai nem alkalmazhatók, így a keresetindítás határidejét a fél akkor is elmulasztja, ha a keresetlevelet a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adta. Ezért téves a felpereseknek az ítélkezési szünet határidőt meghosszabbító voltára történő hivatkozása is. A határozat megtámadására vonatkozó perindítási határidő anyagi jogi jellegéből következően a keresetlevélnek a határidő utolsó napján a bírósághoz meg kell érkeznie. [9] Megállapította, hogy a felperesek személyesen jelen voltak a
  2. augusztus 3-án megtartott azon közgyűlésén, ahol a kereset tárgyát képező határozatot meghozták és kihirdették, ezáltal a felperesek a szavazás eredményét a közgyűlésen megismerték, a felülvizsgálni kért határozat tartalmáról ekkor tudomást szereztek. Ezért a határozat felülvizsgálatát célzó keresetlevél előterjesztésének 30 napos határideje
  3. szeptember 2án, hétfőn eltelt. A Ptk. 6:
  4. §
(2)bekezdése értelmében ezen igény érvényesítésére az elévülés szabályait kellett alkalmazni, azaz a Ptk. 6:23. §
(1)bekezdése alapján az elévült követelés bírósági eljárásban nem érvényesíthető és ítélettel elutasítandó a 4/
  1. PJE határozatra is figyelemmel. Az alperes alapos elévülés kifogása folytán a perindítási határidő elmulasztása miatt tehát a keresetet – annak további érdemi vizsgálata nélkül – el kellett utasítani. A fellebbezés és fellebbezési ellenkérelem [10] A felperesek fellebbezésükben elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a keresetnek megfelelő ítélet meghozatalát, másodlagosan annak hatályon kívül helyezését kérték. [11] Álláspontjuk szerint az elsőfokú bíróság tévesen megállapított tényállás alapján, a felhívott jogszabályhelyek téves értelmezésével és a bírói gyakorlattal ellentétesen jutott arra a következtetésre, hogy a felperesek keresete elkésett. A felperesek ugyanis a közgyűlésen csak a választás eredményét, a megválasztott jelölt személyét ismerték meg. Azonban a választási közgyűlés határozatának tartalmát, a közgyűlési jegyzőkönyvben rögzített szavazatok számát, érvényességét, a szavazók számát nem ismerték meg, ezért a felperesek tudomásszerzése nem felelt meg a BH
  3. számon megjelent Gfv.30.491/2017/
  4. számú ítélet [16] bekezdésében és a Pfv.20.080/2023/
  5. számú ítélet [34] bekezdésében foglalt elvárásoknak és ezt az elsőfokú bíróság a bizonyítékok értékelése során nem is vizsgálta. [12] Előadták, hogy a határozat tartalmát, szövegét a felperesek teljeskörűen nem ismerték meg, mivel az elnök megválasztására vonatkozó szavazatokról, különösen a Személy1ra és a másik jelöltre leadott szavazatok számáról, az érvénytelen szavazatok számáról a felperesek csak a keresetlevél benyújtását követően, a peres eljárás során beszerzett szám1 számú jegyzőkönyv szövegszerű megismerését követően szereztek tudomást. [13] Az elsőfokú ítélet pusztán a választás eredményének kihirdetését minősítette úgy, hogy a felperesek
  6. augusztus 3-án megismerték, megismerhették a választási határozat szövegét és a választás eredményének alapjául szolgáló tényeket (szavazatszám, érvényes és Győri Ítélőtábla III.Pf.20.158/2025/
  7. 6 érvénytelen voksok száma). Az elsőfokú bíróság a Kúria Gfv.30.491/2017/
  8. számú precedens határozatára hivatkozással ítélte úgy, hogy mivel a felperesek a közgyűlésen részt vettek és a választás eredményét megismerték, a perindítási határidő ekkor elindult. Nem vette azonban figyelembe, hogy a hivatkozott határozat [16] bekezdése szerint és a Pfv.20.080/2023/
  9. számú ítélet [34] bekezdése szerint is a döntés tényén túl a tudomásszerzésnek ki kell terjednie a határozat tartalmára, szövegére is. Ebből következően a 30 napos keresetindítási határidőt nem onnantól kell számítani, amikor a választás eredményéről tudomást szereztek a felperesek. Az alperes honlapján is csak a választás eredménye volt közzé téve, minden egyéb körülményt csak a szám1 számú jegyzőkönyv tartalmazott, ezért a felperesek által kifogásolt voksadatok
  10. augusztus 3-án a felperesek által nem kerültek megismerésre, így a
  11. szeptember 4-én érkezett kereset elkésettsége téves. Egyebekben a mai napig nem született a jogszabályi előarásoknak megfelelő tartalmú és formájú határozat, csupán egy jegyzőkönyv, emiatt sem telhetett el keresetindítási határidő. [14] Érvelésük szerint az elsőfokú ítélet azt is tévesen állapította meg, hogy a 30 napos anyagi jogi határidő számítása tekintetében a keresetlevél benyújtása nem perbeli cselekmény, hisz az éppen az egyik legfontosabb perbeli cselekmény. A Pp. 180.
(2)bekezdése a perindítás joghatásait azonos módon kezeli, mint a kereset előterjesztésének joghatásait, ezért a keresetlevél benyújtása perbeli cselekmény és a keresetlevélhez fűződő további jogcselekmények (pl. keresetlevél közlése az alperessel) is mind peres eljárási cselekmények. Ebből következően, ha egy anyagi jogi előírás (határozat bírósági felülvizsgálata) eljárásjogi jogintézmény útján érvényesíthető, nem hagyható figyelmen kívül a törvény erejénél fogva fennálló eljárási határidő nyugvás, azaz az ítélkezési szünet. Ha tehát az anyagi jogi joggyakorlás eljárásjogi eszköz útján ítélkezési szünet alatt gyakorolható, akkor az elkésettség szempontjából az ítélkezési szünetet figyelembe kell venni. [15] Az alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. Az ítélőtábla döntése és indokai [16] A fellebbezés nem alapos. [17] Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a Pp. 370. §
(1)bekezdése szerint a fellebbezési kérelem és indokai korlátai között bírálta felül. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a per eldöntése szempontjából releváns tényállást a felek nyilatkozatai és a bizonyítékok okszerű értékelésével állapította meg, helyesen határozta meg az alkalmazandó jogszabályi rendelkezéseket, és ezek helytálló értelmezésével, valamint – a Kúria irányadó precedens határozataira is figyelemmel – a bírói gyakorlat megfelelő alkalmazásával helyesen jutott arra a jogkövetkeztetésre, hogy a kereset elkésett, mert a keresetlevél a Ptk. 3:36. §
(1)bekezdés első mondatában a keresetindításra meghatározott 30 napos elévülési határidőn (
  1. szeptember 2.) túl érkezett a bíróságra. Ennél fogva a keresetet – annak érdemi vizsgálata nélkül – megalapozottan utasította el ítéletével. Ezért az ítélőtábla az érdemben helyes elsőfokú ítéletet a Pp.
  2. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta, és mivel annak indokaival maradéktalanul egyetértett, az elsőfokú ítélet indokaira csupán visszautal a Pp. 386. §
(4)bekezdése alapján. [18] A fellebbezésben foglaltakra tekintettel az alábbiakra mutat rá: Győri Ítélőtábla III.Pf.20.158/2025/5. 7 [19] A Ptk. 3:36. §
(1)bekezdése szerinti 30 napos perindítási határidő kezdő időpontja tekintetében megalapozatlan az a fellebbezési hivatkozás, hogy a felperesek a közgyűlés napján csak a választás eredményét ismerték meg, ezért a határidő ezzel nem indult meg. A törvény és a következetes kúriai bírói gyakorlat is (Gfv.20.491/2017/2., Pfv.20.493/2020/7., Pfv.20.080/2023/7.) ugyanis a határidő megnyíltát magáról a határozatról való tudomásszerzés tényéhez, illetve annak lehetőségéhez köti. Annak van tehát jelentősége, hogy a felperes értesült-e, illetve kellő gondosság mellett értesülhetett-e a határozat meghozataláról, valamint annak tartalmát, szövegét megismerte, illetve megismerhette-e. A határozatról való tudomásszerzés alakisághoz nem kötött, így nincs relevanciája sem a határozat alaki előírásoknak való megfelelőségének, sem az értesülés módjának, továbbá a szabályszerű kézbesítésének/közlésnek. A határozat szövegének, tartalmának megismerésére, megismerhetőségére vonatkozó feltételt illetően a Kúria Gfv.30.007/2025/
  1. számú precedens határozatában kifejtettek értelmében ez nem jelenti a határozat formális, szövegének teljes terjedelemben való megismerését: a tudomásszerzéshez az szükséges, hogy a jogosult mindazon ismeretek, információk birtokába jusson, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a keresetét előterjessze. [20] Az adott esetben valamennyi releváns feltétel a felperesek vonatkozásában teljesült a közgyűlés napján, ezzel a perindítási határidő
  2. augusztus 3-án megkezdődött és szeptember 2-án eltelt. A felperesek ugyanis nem vitásan a meghívót megkapták, valamint a közgyűlésen személyesen megjelentek. Ezáltal a határozat megtámadására a keresetben felhozott valamennyi indokról megállapítható, hogy olyan tényen, körülményen alapul, amely a meghívóból és a közgyűlés eseményein való részvétellel a felperesek által nyomban megismertek és megismerhetők voltak. A fellebbezésben kiemelt tények (választási határozat szövege és a választás eredményének alapjául szolgáló tények: szavazatszám, érvényes és érvénytelen voksok száma) tekintetében az ítélőtábla a következőkre mutat rá. A felperesek maguk is azt adták elő, hogy ezeket a szám1 számú jegyzőkönyv tartalmazza. A csatolt jegyzőkönyv tartalma alapján az is megállapítható, hogy ezek (és a keresetben felhozott számos egyéb körülmény is) a közgyűlésen elhangzottak, kiderültek és a közgyűlési jegyzőkönyv tartalmazza is. Mindez tehát a jelenlévő felperesek közvetlen tudomásszerzésén túl a közgyűlési jegyzőkönyvből, mellékletéből is megismerhető volt számukra. [21] Az ítélőtábla figyelmen kívül hagyta a Pp.
  3. §
(1)és
(2)bekezdése alapján azt a fellebbezésben előadott új tényt, hogy a felperesek ezekről csak a keresetlevél benyújtását követően, a peres eljárás során beszerzett szám1 számú jegyzőkönyv szövegszerű megismerését követően szereztek tudomást. Egyrészt e tényelőadás már az elsőfokú eljárásban is megtehető lett volna. Másrészt az elbírálása esetén sem eredményezhetett volna rájuk nézve kedvezőbb ítéletet két okból. Iratellenes maga a tényállítás, hiszen maguk a felperesek csatolták a közgyűlési jegyzőkönyvet az eredeti keresetlevelükhöz mellékletként. Emellett a hivatkozott tény nem is alkalmas a tudomásszerzés figyelembe vehető időpontjának eltérő megállapítására, mert a felperesek tudtak a jegyzőkönyv közgyűléssel egyidejű elkészültéről és a Ptk. 3:75. §
(5)bekezdése alapján jogosultak a közgyűlési jegyzőkönyvet megismerni, annak másolatának vagy kivonatának kiadását kérni. A közgyűlési jegyzőkönyv, annak tartalma tehát elvárható gondosság mellett a felperesek számára megismerhető volt. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.158/2025/
  1. 8 [22] Ugyancsak megalapozatlan volt a fellebbezési érvelés a keresetindítási határidő megtartottsága tekintetében a határidő számítását és a Pp.
  2. § szerinti ítélkezési szünetet illetően. A határozat megtámadására, azaz a Ptk. 3:
  3. §-ában biztosított anyagi jogi jogosultság érvényesítésére a Ptk. 3:
  4. §
(1)bekezdésben megszabott határidő ugyanis olyan anyagi jogi határidő, amelyre az anyagi jogi, nem pedig az eljárásjogi határidőszámítás szabályai alkalmazandók. Helyesen utalt arra az elsőfokú bíróság, hogy az anyagi jogi határidők számítására a Ptk. 8:
  1. § alkalmazandó. A következetes kúriai bírói gyakorlat (Kfv.37.700/2016/4., Pfv.20.424/2024/4., Gfv.30.118/2024/4., Gfv.30.034/2022/8., Gfv.30.201/2018.) szerint az anyagi jogi igényérvényesítési határidőkre és annak megtartottságára a Ptk. szabályai vonatkoznak, arra nem lehet alkalmazni a Pp. rendelkezéseit, mert a Pp. határidőszámításra vonatkozó rendelkezései kizárólag a Pp. által meghatározott eljárási határidőkre és eljárási cselekményekre irányadóak. Sem a keresetlevél postára adása időpontjának, sem az ítélkezési szünetnek nincs jelentősége, mivel a Pp.
  2. §
(4)bekezdésnek és Pp. 148. §
(1)bekezdésének rendelkezései perrendi szabályok, melyek eljárási szabályok és eljárásjogi határidőkre vonatkoznak. Ennélfogva a Ptk. szerinti anyagi jogi határidő megtartottságához a keresetlevélnek legkésőbb a határidő utolsó napján a bíróságra meg kell érkeznie. [23] Téves a felperesek azon álláspontja is, hogy a keresetlevél benyújtása perbeli cselekménynek minősül, ezért arra az eljárási szabályok vonatkoznak. A perindítási határidő anyagi jogi jellegéből következően – amint azt a Kúria Pfv.493/2020/
  1. számú határozata [22]-[23] bekezdésében kifejezetten kiemelte – az egyesületi határozat megtámadására irányuló keresetlevélnek a 30 napos határidő utolsó napján a bírósághoz meg kell érkeznie, a keresetlevél benyújtására vonatkozó anyagi jogi határidő számítására a Pp. perbeli cselekményekre vonatkozó rendelkezései, így az ítélkezési szünet szabálya (Pp.
  2. §) nem alkalmazható. A keresetlevélnek a bírósághoz történő benyújtása ugyanis – miként azt a 4/
  3. PJE jogegységi határozat tartalmazza – nem minősül perbeli cselekménynek. A jogszabályban megállapított perindítási határidő nem része a keresetlevél benyújtásával meginduló bírósági eljárásnak, hanem az alanyi (anyagi) joghoz, jogviszonyhoz kötődik. Ha a keresetlevél késedelmes benyújtása – külön jogszabályi rendelkezés értelmében – nem vezet jogvesztésre, a határidő elévülési jellegű, amelyről a bíróságnak az ügy érdemében, ítéletben kell döntenie. [24] Az ítélőtáblának másodfokú költségről nem kellett rendelkezni, mivel a fellebbezési illeték megfizetésre került, míg a felek a Pp.
  4. §
(2)bekezdésének megfelelő perköltség felszámítást nem tettek, így annak viseléséről a Pp. 82. §
(3)bekezdése alapján dönteni nem lehetett. Győr,
  1. január
  2. Dr. Maurer Ádám sk. sk. a tanács elnöke Dr. Zsitva Ágnes sk. előadó bíró Dr. Sarmon Hedvig bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.