← Magyarország

Mf.31175/2022/8 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A felperes munkakörébe tartozott az iskola honlapjára történő adatfeltöltés, frissítés. Amennyiben a felperes a honlapot szerzői jogi kérdések tisztázatlansága miatt lekapcsolta és utasítás ellenére sem kapcsolta vissza, az alperes megalapozottan szüntette meg rendkívüli felmentéssel a felperes közalkalmazotti jogviszonyát. ... Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 2.Mf.31.175/2022/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a dr. Cziráki és Icsu Ügyvédi Iroda (Cím8 ügyintéző: dr. Icsu Róbert ügyvéd) által képviselt Felperes1 (Cím2) felperesnek – a dr. Kapa Mátyás ügyvéd (Cím7) által képviselt Alperes1 (alperes címe) alperes ellen jogviszony megszüntetése miatt indított perében a Fővárosi Törvényszék 16.M.70.429/2021/
  2. számú ítélete ellen a felperes
  3. sorszám alatt benyújtott fellebbezése - folytán tárgyaláson kívül meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperes, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 60.000 (hatvanezer) forint másodfokú perköltséget. A le nem rótt 85.820 (nyolcvanötezer-nyolcszázhúsz) forint fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság döntése és az alapjául szolgáló tényállás [1] A Fővárosi Törvényszék a
  4. március 24-én kelt 16.M.70.429/2021/
  5. számú ítéletével a felperes közalkalmazotti jogviszonya jogellenes megszüntetése miatti Fővárosi Ítélőtábla 2.Mf.31.175/2022/8 2 jogkövetkezmények alkalmazása iránt indított keresetét elutasította, és 600.000 forint perköltség megfizetésére kötelezte az alperes javára. Megállapította, hogy az eljárás illetékét az állam viseli. [2] Rögzítette, hogy a felperes
  6. szeptember
  7. napjától állt határozott, majd határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyban az alperes jogelődjével, majd az alperessel. A felperes a munkáját a általános iskolában végezte rendszergazda munkakörben. A
  8. január
  9. napjától hatályos kinevezés módosítás szerint havi bruttó illetménye 214.550 forint volt. [3] A
  10. szeptember 8-án kelt munkaköri leírás részletesen felsorolta a felperes munkaköri feladatait, így az általános, illetve a hardverrel, szoftverrel, és a hálózat üzemeltetéssel kapcsolatos konkrét feladatait. A
  11. március
  12. napján kelt munkaköri leírásban útmutatóként szerepelt, hogy a felperes a munkáját az iskolaigazgató, illetve az igazgató-helyettes utasítása, rendelkezései szerint, az iskola dolgozóival együttműködve személyesen végzi. Előírásra került, hogy munkája során az intézmény közoktatási jellegének megfelelően különös gondot kell fordítania a megfelelő kommunikációra az iskola tanulóival, a szülőkkel, az iskolával kapcsolatba kerülő külső személyekkel, és az iskola többi dolgozójával egyaránt. Részletezte a felperes alapfeladatait és további feladatait, ennek részeként a korábbi munkaköri leíráshoz képest új feladatként került rögzítésre, hogy a felperes karbantartja az iskola honlapját a honlap koordinátorral, a feladattal megbízott pedagógiai asszisztenssel, valamint a pedagógusokkal együttműködve feltölti a honlapra és a Facebook profilra az új adatokat, információkat, valamint továbbfejleszti a honlapot. A felperes ez utóbbi munkaköri leírásról - a felek által vitatott időpontban - tudomást szerzett, azonban az abban foglaltakat nem vitatta. [4] Az alperes szervezeti egységeként működő általános iskola a felperes jogviszonyának létesítését megelőzően is rendelkezett honlappal, működtetését, karbantartását az intézményben tanuló diákok szüleinek segítségével oldotta meg. Kifejezetten a felperes javaslata és igénye volt az, hogy a korábban működő honlap helyett új honlap kerüljön kialakításra az iskolában, ebben nemcsak a felperes, hanem más személyek is részt vettek. A honlap célja és feladata az volt, hogy az iskolával kapcsolatos valamennyi információt közérthetően és megfelelő módon ismertesse az érdeklődőkkel. Ott került feltüntetésre az iskola szervezeti és működési szabályzata, alapító okirata, az intézmény működésével, beiratkozással, az ebédbefizetéssel stb. kapcsolatos információk sokasága. [5] A felperes az új honlap kialakításával kapcsolatos feladatokat más közreműködőkkel együtt elvégezte, és az iskola igazgatójával szóban megállapodott arról, hogy erre figyelemmel a nyári oktatási szünetben otthondolgozási, feladatellátási kedvezményt kap. A honlap létrehozását követően a felperes munkaköri leírásával összhangban feladatát képezte, hogy a honlapra feltöltse a rendelkezésre bocsátott kész anyagokat, adatokat, információkat és szükség esetén gondoskodjon a honlap fejlesztéséről. Fővárosi Ítélőtábla 2.Mf.31.175/2022/8 3 [6] A felperes
  13. június 21-én kelt emailben az iskola igazgatójánál érdeklődött, hogy megkapja-e az otthoni munkavégzést július hónapra az iskola weboldalának azon évi üzemeltetésére, karbantartására figyelemmel.
  14. június 26-án az igazgató emailben kérte a felperest, hogy számoljon be az adott évben végzett rendszergazdai tevékenységéről, mert ennek tükrében tud válaszolni a felperes kérdésére. [7] A felperes
  15. június 26-án e-mailben részletezte az igazgatónak a nyári szünetben korábban ellátott feladatait, megjegyezve, hogy azok közvetlenül nem kapcsolódtak a végzettségéhez. Közölte, hogy a nyári időszakban a szóbeli megállapodásnak megfelelően ellátta a weboldal üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat is és emlékeztetett arra, hogy a nyári otthoni munkavégzésről ennek okán kötöttek megállapodást az igazgatóval. Hangsúlyozta, hogy a weboldal üzemeltetését végzi ezidő alatt, a többi, munkaköréhez nem tartozó feladatokat pedig azért sorolta fel, hogy eleget tegyen az igazgató kérésének. [8] A felek között a további megbeszélések e tárgykörben nem vezettek eredményre, a felperes ragaszkodott a nyári otthoni munkavégzéshez, míg az igazgató utasította a felperest, hogy a nyári időszakban is járjon be a munkahelyére feladatai elvégzése céljából. [9] Ezt követően az iskola honlapja elérhetetlenné vált, azt a felperes lekapcsolta, a honlap helyett az alábbi szöveg jelent meg: „A weboldal szolgáltatását a szerző/tulajdonos szünetelteti. További információ az e-mail cím email címen.”. [10]
  16. július 23-án az iskolaigazgató a szövegben szereplő e-mail címre írt üzenetében jelezte a felperesnek, hogy „lassan visszakapcsolhatná” a honlapot, mert nem szeretné megvárni a tankerület kérdéseit, „a honlapnak ugyanis lennie kell”.
  17. július 24én a felperes e-mailben a Bt. nevében közölte az iskolaigazgatóval, hogy sem az iskola, sem tankerület nem rendelkezik az iskola igényeire optimalizált, arra készített weboldallal. Azt a cég biztosította szóbeli megállapodás alapján, amit az iskola nem kívánt tiszteletben tartani, emiatt a cég felfüggesztette a szolgáltatást. Az e-mail tartalmazta azt is, hogy amennyiben az iskola meg kívánja vásárolni a weboldalt, annak egyszeri díjazása 600.000 forint, havi karbantartása 40.000 forint és az árak augusztus 21-ig érvényesek. [11] Az e-mailváltásról az iskola igazgatója
  18. augusztus 28-án tájékoztatta a fenntartót, és rögzítette, hogy a felperes munkaköri leírása mely feladatokat tartalmazza a honlappal kapcsolatban. Részletezte, hogy a felperes a jogviszonya létesítésekor jelezte az iskola felé, hogy az akkor használt honlap nem jogtiszta, emiatt került sor a felperes által készített honlap kialakítására. Az igazgató kitért arra is, hogy szóbeli megállapodása volt a felperessel, miszerint ennek ellentételezéseként a felperes otthoni munkavégzést kap a nyári időszakban, mindezek okán kérte a fenntartó állásfoglalását és segítségét abban, hogy a helyzet megoldódjon. Ezt követően a fenntartó képviselői az iskolában személyesen eljárva kérték a felperestől a honlap elérhetőségének biztosítását, amit a felperes elutasított. Fővárosi Ítélőtábla 2.Mf.31.175/2022/8 4 [12] Erre figyelemmel az alperes a
  19. szeptember 6-án kelt rendkívüli felmentéssel megszüntette a felperes közalkalmazotti jogviszonyát. Az indokolás szerint a felperes a közalkalmazotti jogviszonyából származó kötelezettségeit szándékosan megszegte és olyan magatartást tanúsított, amely súlyosan sérti a közalkalmazottat terhelő együttműködési kötelezettséget. Továbbá a felperes személyében rejlő magatartásbeli összeférhetetlenség a munkáltató oldaláról súlyos bizalomvesztést eredményezett, így a jogviszony fenntartása lehetetlenné vált. A felperes, mint a általános iskola rendszergazdája a munkaköri leírásában foglaltakat megsértve megtagadta az iskola honlapjának karbantartásával, továbbfejlesztésével, adatok és információk frissítésével, feltöltésével kapcsolatos feladatainak elvégzését, kikapcsolta az iskola weboldalának szolgáltatását, és azt többszöri kérés ellenére nem kapcsolta vissza, akadályozta az iskola dolgozóinak belső levelezését, feladatainak ellátását megalapozatlan igényeinek teljesítéséhez kötötte és munkaköri feladatait, a munkáltató utasításait vitatta. [13] A Bt. a
  20. január 24-én kelt létesítő okirat alapján
  21. január 31-én került bejegyzésre cégjegyzékbe, vezető tisztségviselője és beltagja a felperes. [14] A közalkalmazotti jogviszony azonnali hatályú megszüntetésére vonatkozó munkáltatói intézkedés ellen benyújtott kereseti kérelmet az elsőfokú bíróság megalapozatlannak találta, döntését a közalkalmazottak jogállásáról szóló
  22. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 33/A. §

(1)-
(4)bekezdésére alapította. [15] Mindenekelőtt rögzítette, hogy a felperesnek közalkalmazottként a munkaköri leírása, a munkáltató utasítása szerint kellett feladatait ellátnia. A bizonyítási eljárás alapján megállapította, hogy a
  1. szeptember 8-án és
  2. március 1-jén kelt munkaköri leírások szerint végezte a felperes a feladatát. Az utóbbi munkaköri leírásban szereplő, az iskola honlapjának karbantartására, az új adatok feltöltésére és a honlap továbbfejlesztésére vonatkozó feladatokat a felperes a jogviszonya kezdetétől folyamatosan ellátta. Egybehangzó volt a feleperes és az iskola igazgatójának nyilatkozata arra, hogy a felperes maga kezdeményezte és tartotta szükségesnek az új honlap kialakítását az iskolában. Ezt az ajánlatot az igazgató elfogadta és szóbeli megállapodás volt a felek között arra nézve, hogy ellentételezésként a felperes a nyári időszakban otthondolgozási kedvezményt kap. Az említett feladatellátás ténylegesen megvalósult, a felperes személyes előadása is alátámasztotta, hogy a honlap működött, a perbeli időszakban feltöltésre kerültek a szükséges adatok, információk, és a honlap továbbfejlesztése megtörtént. Önmagában az a körülmény, hogy ezek a feladatok csak a
  3. március 1-jén kelt munkaköri leírásban jelentek meg, nem tette jogellenessé az alperes eljárását, mivel a felek egyezően nyilatkoztak arról, hogy a feladat végrehajtása megtörtént, és a felperes szakmai munkájával probléma nem volt. [16] A bizonyítási eljárás alapján megállapította, hogy a felperes azon állítása, miszerint a honlap kialakítására, fejlesztésére, az adatok feltöltésére szóbeli megállapodást vele, mint a bt. képviselőjével kötött az iskolaigazgató, és az nem a közalkalmazotti Fővárosi Ítélőtábla 2.Mf.31.175/2022/8 5 jogviszonnyal összefüggésben kifejtett feladatellátás volt, nem nyert bizonyítást. A felperes nem igazolta, hogy az általa becsatolt szerződéstervezeteket az iskola megkapta volna, és szerződés alapján a bt. működtette és fejlesztette az iskola honlapját. A felperes által előadottakat az is kérdésessé tette, hogy a jogviszony fennállta alatt igazoltan egyszer sem tett kezdeményezést a honlap létrehozásával és működésével kapcsolatos, általa állított kérdések rendezésre. Értékelte, hogy a felperes arról is tudomással bírt, hogy csak az alperes rendelkezett szerződéskötési jogosultsággal, illetve 2013 szeptemberében a felperes ajánlatot azért sem tehetett a bt. nevében, és nem is szerződhetett, mert az csak 2014 januárjában kezdte meg működését. Hangsúlyozta, hogy a szerződéses kapcsolat rendezésére 2013-tól a felperesnek a jogviszony időtartama alatt bármikor lehetősége lett volna, ilyenre azonban bizonyítottan nem került sor. Mindezek alapján nem találta igazoltnak a felperesnek a honlap létrehozásával és működtetésével kapcsolatos előadását és úgy foglalt állást, hogy azok ellátására a felperes közalkalmazottként volt köteles. [17] A rendkívüli felmentésben rögzített, az iskolai weboldal szolgáltatás kikapcsolására és visszakapcsolásának elmaradására vonatkozó indokot valósnak találta, mivel azt a felperes maga is így adta elő. Arra figyelemmel, hogy a honlap elérhetetlenné vált a felperes eljárásával összefüggésben, értelemszerűen információk nem voltak feltölthetőek, a fejlesztés és a karbantartás sem valósulhatott meg, így valósak az erre vonatkozó felmentési indokok is. Hangsúlyozta, hogy a perbeli cselekményekre a 2019/2020-as tanév megkezdését megelőzően olyan időpontban került sor, amikor kiemelten fontos volt az, hogy az iskola honlapja működjön, mivel a szülők és gyermekek a beiratkozásról, ebédbefizetésről, és egyéb, a működéssel kapcsolatos fontos kérdésekről itt tudtak tájékozódni. Nem tartotta releváns körülménynek tanú3 nyilatkozatát miszerint a honlap működéségez szükséges kódot ő távolította el, mert a felperes elismerte, hogy az elérhetőséget maga tette lehetetlenné. [18] A felperes személyes előadása, az iskola igazgatójának tanúvallomása, és a felperes által
  4. június 21-én írt e-mail alapján megállapította, hogy a honlap létrehozásával és működésével kapcsolatos feladatokra a felperes és az iskola igazgatója szóban állapodott meg. Ennek ellentételezéseként a felperes a nyári időszakra otthondolgozási kedvezményt kapott. A felperes bizonyítottan nem jelezte az alperesnek, hogy nem közalkalmazottként látná el ezen a feladatokat, hanem a betéti táraságon keresztül polgári jogi jogviszonyban. Ugyanakkor megjegyezte, hogy az utóbbi esetben sem tehette volna meg a felperes azt, hogy előzetes egyeztetés, figyelmeztetés nélkül elérhetetlenné teszi az iskola honlapját, az a polgári jogviszonyban sem megengedhető magatartás. A perben azonban azt kellett vizsgálni, hogy a honlap karbantartása, adatokkal való feltöltésre vonatkozó feladat közalkalmazotti jogviszonyból eredő feladat volt. [19] A honlap eltávolításával kapcsolatosan az iskolát ért hátrányok körében értékelte, tanú2 tanúvallomását, amely szerint az iskola elérhetősége, az információszerzés és átadás a felperes magatartása miatt ellehetetlenült. Nyomatékkal értékelte, hogy az alperes képviselői kérésére sem adott semmiféle magyarázatot a felperes a magatartására, és nem tett intézkedést a honlap elérhetőségének visszaállítása érdekében. Mindezzel a felperes az együttműködési kötelezettségét jelentős mértékben megszegte. Fővárosi Ítélőtábla 2.Mf.31.175/2022/8 6 [20] A bizonyítási eljárásban igazolást nyert, hogy a honlap működtetésével kapcsolatos feladatellátás akkor lett probléma a felperes számára, amikor az iskola igazgatója akként döntött, hogy 2019-ben az otthondolgozási kedvezményt nem biztosítja a felperesnek. A korábbi szóbeli megállapodás alapján létrejött gyakorlatot az igazgató a
  5. június 26-án kelt e-mailjével felülvizsgálta. A felperes ezt követően meg nem engedhető magatartást tanúsított, amikor a feladatellátást megalapozatlan igényeinek teljesítéséhez kötötte, vitatva a munkáltató utasításait, még ha a kedvezmény kérdését írásban nem is rendezték a felek. Mindezek alapján megállapította, hogy a rendkívüli felmentésben konkrét kötelezettségszegésekben megjelölt felperesi magatartások jogszerű indokául szolgáltak a munkáltatói intézkedésnek. [21] Rámutatott továbbá, hogy a rendkívüli felmentésben az alperes bizalomvesztésre alapított indokolása is valósnak minősült és súlyánál, jelentőségénél fogva ugyancsak indokolttá tette a jogviszony megszüntetését. A felperes a
  6. július 24-én az általa képviselt bt. nevében írt e-mailjében nyilvánvalóvá tette, hogy közalkalmazotti jogviszonyból származó feladatainak ellátását olyan feltételrendszer szerint kívánja a továbbiakban végezni, amely ellentétes a közalkalmazotti jogviszonnyal. Mindez összeférhetetlenségi helyzetet eredményezett, erre figyelemmel helytállóan jutott arra a megállapításra az alperes, hogy a jogviszony nem tartható fenn, mivel a felperes lehetetlen és elfogadhatatlan feltételek támasztott fenn, ezáltal a bizalma alappal rendült meg a felperesben. Hangsúlyozta, hogy a honlappal kapcsolatos feladatellátási kötelezettség a közalkalmazotti jogviszonyból származott, azért a felperes a további anyagi igénnyel nem léphetett fel. [22] A felperes szoftverjoggal kapcsolatos igazságügyi szakértő kirendelésére vonatkozó bizonyítási indítványát, mint szükségtelent mellőzte, mivel a perbeli jogvita tárgya a felperes közalkalmazotti feladatainak teljesítése és nem a honlap tulajdonjogának tisztázása volt. [23] A felperes munkavállalói költségkedvezményre való jogosultsága folytán rendelkezett az eljárási illeték állam általi viseléséről. A pervesztes felperest a polgári perrendtartásról szóló
  7. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  8. § alapján kötelezte az alperes megbízási szerződés alapján megjelölt perköltségének viselésére, amit arányban állónak ítélt meg az alperes jogi képviselője által kifejtett ügyvédi tevékenységgel. A felperes fellebbezése [24] A felperes az elsőfokú ítélet elleni fellebbezésében elsődlegesen annak megváltoztatását, és az alperes kereset szerinti marasztalását, másodlagosan a hatályon kívül Fővárosi Ítélőtábla 2.Mf.31.175/2022/8 7 helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Igényt tartott első- és másodfokú perköltségére is. [25] Érvelése szerint a bizonyítási eljárás során egyértelműen igazolást nyert, hogy a rendkívüli felmentésben megjelölt indokok nem valósak, és azokból jogszerűen nem is következhet közalkalmazotti jogviszonyának azonnali hatályú megszüntetése, azt nem előzte meg figyelmeztetés, fegyelmi eljárás sem. Az iskola tulajdonában nincs honlap, és weboldal sem, a weboldalon jól látható a tulajdonjogot alátámasztó szöveges kiírás, a forráskódban és a licencfájlban is olvasható a tulajdonjogi helyzet, a weboldal forráskódjával a Bt. rendelkezik, a grafikus felület, a szerzői jog a bt. tulajdonában van. A weboldal több ember munkája, a rendszergazda üzemeltetői feladatokat végez. [26] Mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy
  9. augusztus 30-án az állásinterjún szóba került az iskola weblapja, az, hogy csekély anyagi ellentételezésért kollégáival azt karbantartaná, kiegészítve a bérminimum szerinti illetményét. Ezt az ötletét az igazgató támogatta. Munkaköre rendszergazda volt, a jogviszony létesítésekor munkaköri nem kapott, de a KSH szerinti munkaköri leírásnak megfelelően járt el. Kiemelte, hogy az iskolaigazgatónak szeptember 1-jén jelezte, hogy az iskola által használt weboldal jogtisztasága nem megfelelő, így az állásinterjún elhangzottak alapján munkatárs 1 tanárnővel megkezdték az új weboldal tervezését, a Bt. akkori kültagjának (tag 1) és külső szakértő (tanú3) bevonásával. Az anyagi térítés mögül a megbízó kihátrált, így ennek a weboldalnak a felhasználása nem kezdődhetett meg. Ezt követően az újabb weboldal fejlesztésébe bevonásra került az iskola dolgozói közül munkatárs 2, illetve munkatárs 1 távozása miatt munkatárs
  10. 2014 elejére a grafikai felület menürendszer elkészült, ezidőben a bt. részéről kapcsolattartóként működött, tanú3 grafikussal a fejlesztés folytatódott. 2014 augusztusában aktiválódott a honlap, az iskola ekkortól ezt a honlapot használta. 2014 őszétől a honlapra olyan adatokat töltött fel, melyeket az iskola rendelkezésére bocsátott. [27] 2014 nyarán az iskola igazgatójával szóbeli megállapodást kötött - mivel nyáron nincs kinek rendszergazdai szolgáltatást nyújtani -, hogy számára otthoni munkavégzést engedélyez, így lehetősége nyílik a Bt. megbízásaival, könyvelésével foglalkozni. Mindezekből megállapítható, hogy nincs összefüggés a weboldal és az otthondolgozás lehetősége között. Az első három év során írásban is megkapta ezt az engedélyt, az iskolában nyári időszakban jelentkező aktuális feladatok (informatikai terem építése, bútorszerelés, irattár rendezése, hálózatépítés) nem volt lehetősége élni az otthoni munkavégzéssel. [28] Hangsúlyozta, hogy 2016-ban, 2015-re visszadatálva kapta meg első munkaköri leírását, amiben nem szerepelt a weboldal fejlesztése és karbantartása sem. Ezt követően már csak szóban kapta meg az otthoni munkavégzésre vonatkozó engedélyt. 2018-ban került átadásra a végső munkaköri leírás, amibe belecsempészésre került a weboldal karbantartására vonatkozó feladat, és 2017-re visszadatálva a feladatmeghatározás. Hiába jelezte az igazgatóságnak szóban, hogy egyoldalú, számára vállalhatatlan szerződésmódosítás történt, mert nem szakmája a webfejlesztés, ez a munkaköri leírásban nem került átvezetésre. 2018ban ismét szóban kapott engedélyt az otthoni munkavégzésre és utólag az intézményvezető- Fővárosi Ítélőtábla 2.Mf.31.175/2022/8 8 helyettes számonkérte a nyári távollétét.
  11. június 30-ig írásban kérte rögzíteni az otthoni munkavégzésre adott engedélyt, amit többszöri egyeztetést követően sem kapott meg, így az említett határidő lejártakor egyeztetett a Bt. kültagjával, tanú3kal, és ezt követően a cég ügyvezetőjeként felfüggesztette a szolgáltatást. [29] Kiemelte, hogy valótlan az az alperesi állítás, hogy nem tudott a munkáltatója arról, hogy milyen viszonyban áll a Bt-vel, ezt több e-mailben és szóban is említette, számos árajánlatot adott különböző munkák végzésére, illetve a cégneve is jól láthatóan szerepel a weboldalon. Az alperes az üzemeltetés és a létrehozás fogalmát kívánja összemosni, és nem tudta bizonyítani azt, hogy bármiféle tulajdonjoggal rendelkezne a weboldal felett. Tévesen az alperesi álláspont abban is, hogy a weboldalt ki lehetne kapcsolni. Hangsúlyozta, hogy a
  12. július 23-i megkeresésre adott válaszlevelében egyértelműen leírta, az intézményvezető tudomására hozta a weboldal tulajdonjogával kapcsolatos álláspontját, azt, hogy az iskola ingyen határozott ideig használhatta csak. A tankerület részére is megadta szóban a tájékoztatást, hogy miért jogszerű az eljárása és azt, hogy nem kívánja a cég a továbbiakban ingyen nyújtani a szolgáltatást. [30] Kifogásolta, hogy az alperes által indítványozott tanúk valótlan állításokat tettek, és részben olyan körben nyilatkoztak, amelyek nem képezték a per tárgyát. Kizárólag annak van relevanciája, hogy a weboldal nem az iskola tulajdona, szerzői jogokat sértett az alperes a felhasználásával, a weboldalt nem munkavállalóként, hanem a bt képviselőjeként kapcsolta le. A tanúk vallomásával bizonyítást nyert, hogy tanú1 iskolaigazgató többször találkozott tanú3kal, az is, hogy tárgyalások folytak az iskola és Bt. között. [31] Hangsúlyozta, hogy az év közben elvégzett többletfeladatokért, túlóráért az iskola nem anyagi térítéseben részesítette alkalmazottjait, hanem nyári otthoni munkavégzést írt elő, ezen többletfeladatok közé tartozott a weboldal karbantartása, függetlenül a tulajdonjogtól. Ezt a két megállapodást próbálta az alperes összemosni az eljárásban. Az alperes csatolt olyan belső levelezést, amelyben az igazgató elismeri, hogy nincs alapja a weboldal kisajátítására, nem bizonyította a perben az alperes, hogy az iskola levelezését ellehetetlenítette volna, ellenben bizonyítást nyert a működése és az, hogy a weboldalért cserébe a bt-nek van anyagi igénye, és nem vitatottan számos munkakörén kívülálló feladatot látott el viszonya alatt. [32] A bizonyítási eljárás alapján megállapítható, hogy valótlanok a rendkívüli felmentésben megjelölt indokok, ezeket a perbeli nyilatkozatai, illetve alperesi beadványok igazolják. A per során nyilatkozott arról, hogy a weboldalt azért távolította el, mert az iskola soha nem fizette ki az ellenértékét. A bt részéről nem lehetett visszaállítani a weboldalt, mert ahhoz a szerzők a továbbiakban szerzői jogokra hivatkozva nem járultak hozzá. Az intézményvezetőt tájékoztatta arról, hogy a visszaállításra vonatkozó utasítás a szerzői jogot sérti, továbbá munkaköri leírásában is szerepelt, hogy a szoftver telepítését visszautasíthatja, ha nem tud meggyőződni a szoftver jogtisztaságáról. Fővárosi Ítélőtábla 2.Mf.31.175/2022/8 9 [33] Hangsúlyozta, hogy a lekapcsolás után is volt az iskolának egy olyan webes felülete - igaz nem olyan grafikai elemekkel ellátva, mint amit a bt-je készített - amelyre az iskola feltölthette volna saját információit. Az alperes nem adott át olyan adatot, amit oda feltölthetett volna, így munkaköri kötelezettséget nem sértett. Kiemelte továbbá, hogy nem valós az az indok, hogy elvágta az iskolát a külvilágtól a honlap lekapcsolásával. E-mailben és Facebook-on is el lehetett érni az iskolát, illetve az érkező e-maileket továbbította az iskolának. Soha nem hozta összefüggésbe a weboldal tulajdonjogával kapcsolatos vitás kérdést az otthondolgozási kedvezmény biztosításával, illetve a karbantartást a tulajdonjog kérdésével. Megítélése szerint nem kapott olyan utasítást, amit vitathatott volna. Feltöltési feladatainak mindig eleget tett,
  13. július 1-jétől ilyen feladatot nem kapott, hangsúlyozta, hogy a weboldal fejlesztése különálló munkakör, általános rendszergazdai végzettséggel rendelkezik, ilyen munkakörre keresett munkavállalót 2013-ban az álláshirdetésben is a munkáltató, és munkaköri leírása is ilyen feladatokat tartalmaz. Az iskola igazgatójával létrejött egy olyan szóbeli megállapodás, hogy a honlappal kapcsolatban kezdetben felmerülő többletmunkáért cserébe 2014 nyarán otthoni munkavégzésre kap engedélyt. Ez megtörtént 2014 és 2017 között, amellyel lehetőséggel élni végül nem tudott. Nem arról volt szó, hogy elfogadta volna azt, hogy az otthoni munkavégzés ellentételezéseként a honlapot karbantartja, hanem az iskola igazgatója a weboldal ingyenes karbantartásához kötötte az otthoni munkavégzést. [34] Hangsúlyozta, hogy tanú3 tanú is megerősítette, hogy 2013-ban kezdték fejleszteni a weboldalt, havi díjért cserébe adták át a weboldalt 2014 szeptemberében. 2014től ígérgette az iskola igazgatója, hogy lesz szerződés, három-négy alkalommal járt is tanú3 az iskolában, 2018 júliusában kiderült, hogy nem fizetnek a szolgáltatásért, és
  14. nyarán a tanú írt egy levelet az iskolának. tanú3 azt is elmondta, hogy törölte azt a kódrészt, ami a szellemi terméke. [35] 2013 szeptemberétől az iskola árajánlatot kért több weblapfejlesztőtől, az iskola vezetősége, a kapcsolattartásra kijelölt kollégák többször találkoztak a Bt tagjaival.
  15. augusztus 1-jén a bt. feltöltötte a bemutató weblapot a tárhelyre. 2013 szeptembere és 2018 szeptembere között a bt. több alkalommal megkereste az iskolát, újabb határidőkben állapodtak meg a szerződéskötésre. Hangsúlyozta, hogy feladata a tartalommal való feltöltése és változások átvezetése volt, a weblap létrehozásában és fejlesztésében nem vett részt. 2018 nyarán azt kérte az igazgatótól a bt. képviseletében, hogy fél éven belül legyen aláírva a szerződés, 2019 nyaráig nem volt előrelépés, a tanévzárást követően két hétig várt, azt követően döntött úgy a bt. képviseletében, hogy eltávolítja a weboldalt
  16. július 1-jével. Összegezve hangsúlyozta, hogy a nyári otthoni munkavégzést a rendszergazda szakmáján és munkakörén felül elvállalt egyéb feladatokért és túlórák kompenzálásaként kapta. Az optimális működéshez elengedhetetlen scripteket, annak szerzője és tulajdonosa, tanú3 távolította el. A weboldalfejlesztés a bt. bejegyzése után kezdődött meg, a levelezőrendszer zavartalanul működött a grafikus weboldal eltávolítása után is. [36] Jogsértőnek tekintette az elsőfokú bíróság eljárását a mellőzött bizonyítási indítványok kapcsán. munkatárs 4 (gondnok) közvetlen felettesének meghallgatása és a szoftverjogi szakértő kirendelése elengedhetetlen lett volna a weboldal tulajdonjogával, annak Fővárosi Ítélőtábla 2.Mf.31.175/2022/8 10 létezésével, az iskola levelezésének ellehetetlenítésére tett állítások valótlanságával kapcsolatosan, továbbá arra, hogy az alperes felszólítást küldött volna bármily elérhetőségére. Az alperes fellebbezési ellenkérelme [37] Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte, annak helyes indokaira tekintettel, egyben másodfokú perköltségigényt is bejelentett. [38] Álláspontja szerint a perbeli rendkívüli felmentés indokának valóságáról és jogszerűségéről megalapozottan döntött a bizonyítási eljárást követően az elsőfokú bíróság. Mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy az ítélet hatálya a felperesi közalkalmazott és az alperesi munkáltatóra terjed ki, a feleken kívül álló jogi személy anyagi igényeinek vizsgálatára nincs lehetőség. A bizonyítási kötelezettségének eleget tett, ellenben a felperes még a tényállítások tekintetében sem terjesztett elő értékelhető, ellenmondásoktól mentes nyilatkozatokat, saját állításait pedig nem bizonyította. [39] A fellebbezés érdemi elbíráslásra alkalmatlan, zavaros, követhetetlen mondatokat tartalmaz, hivatkozásai iratellenesek és önellentmondásosak, kizárólag saját ellentmondásos perbeli nyilatkozataira, mint bizonyítékokra hivatkozik a felperes. [40] Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a felperes munkaköri leírásának részét képezte a honlap karbantartásával, adatok feltöltésével, továbbfejlesztésével kapcsolatos feladat, valamint azt, hogy nincs jelentősége a munkaköri leírás kiadásának pontos időpontjának. Bizonyítási eljárás alapján igazolást nyert, hogy szóbeli megállapodás volt a felperes és az igazgató között arra nézve, hogy a honlap kialakítása, üzemeltetése, karbantartása fejében a felperes nyárra otthoni munkavégzési kedvezményt kap. A felperes hol elismeri, hol vitatja ezt a tényt a fellebbezésben, azonban az ellentétes állítások egymást kizárják. Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a felperes ezeket a feladatokat közalkalmazotti jogviszony keretében látta el. [41] Arra nézve is teljesen ellentétes nyilatkozatokat tett a felperes, hogy csekély anyagi jellegű juttatásért cserébe, vagy ingyen, határozott ideig történő használatra adta át a weboldal használatát. Annak van kiemelt jelentősége, hogy a felperes 2013-tól 2019-ig egyetlen egyszer sem tett igazolható kezdeményezést a honlap létrehozatalával és működtetésével kapcsolatos bármilyen igény érvényesítésére. A felperes valójában feladatainak ellátását megalapozatlan igényhez (nyári otthoni munkavégzés kedvezmény) kötötte. 2019-ben váratlanul egy fiktív polgári jogi jogviszonyra kezdett igényt alapítani a nyári otthondolgozási kedvezmény miatt, a felperes saját magáról, hol közalkalmazott rendszergazdaként, hol társaság ügyvezetőjeként beszélt és ugyanazon cselekedeteket közalkalmazotti jogviszonyban, illetve bt. beltagjaként tett magatartásként értékeli, amely szintén feloldhatatlan ellentét. Fővárosi Ítélőtábla 2.Mf.31.175/2022/8 11 [42] A felperes együttműködési kötelezettséget negligáló magatartása önmagában olyan mértékű bizalomvesztést eredményezett, amely lehetetlenné tette a jogviszony további fenntartását, ezt helytállóan állapítja meg az elsőfokú bíróság. A fellebbezésben is hivatkozott a felperes 2019 június és júliusban hónapban lezajlott elektronikus levélváltásra, ezt követő személyes egyeztetésre. Mindezekből kitűnik, hogy a munkáltató az elvárt mértékűt messze meghaladó együttműködést tanúsította, amikor megpróbálta rendezni a kötelezettségszegéssel kapcsolatos kérdéseket. A felperes által felvetett bizonyítási indítványok irreleváns tényekre irányultak, így azok szükségtelenek és indokolatlanok voltak. A felperes a fellebbezési ellenkérelemre tett észrevételei [43] A felperes hangsúlyozta, hogy az eltávolított weboldal szerzője, és az alperes között nem állt fenn semmiféle megállapodás. A felperes a munkaköri leírás alapján köteles volt megtagadni olyan szoftverek felhasználását, telepítését, melynek jogtisztaságáról nem tudott meggyőződni. A weboldal egy szoftvernek minősül, szellemi termékének a felhasználásához a szerző nem járult hozzá, ezért a felhasználáshoz az alperesnek nem volt joga. A szerzői jogról szóló
  17. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.)
  18. §
(1)-
(2)bekezdésében foglaltakra utalva kiemelte, hogy a szerzői jogvédelem automatikus a mű létrejöttétől kezdve, nincs szükség hatósági eljárásra, a jogi védelem keletkezésének nem feltétele, hogy a művet bejelentsék, vagy nyilvántartásba vegyék. A weboldal tulajdonjogát nem a felperesnek kellett bizonyítani, hanem az alperesnek. A per során igazolást nyert, hogy a szerző nem járult hozzá a szellemi termék felhasználásához, erről tájékoztatta is az alperes. Mivel kizárólag a munkaköri leírásában foglaltaknak és állampolgári kötelezettségének tett eleget, és szerzői joggal való visszaélésben nem vett részt, emiatt elbocsátása nem lehet megalapozott. [44] A rendszergazdai levelezésből kitűnt, hogy nem kapott az iskola honlapjának karbantartásával, továbbfejlesztésével, frissítéssel kapcsolatos feladatokat. Az iskola tulajdonában nem volt weboldal, azt egyébként sem lehet kikapcsolni, mert nem aktív program, hanem passzív leíró dokumentum. A jogellenesen használt weboldal eltávolítása munkaköri kötelezettsége volt, ezt követően létrehozott egy új weboldalt, a felhasználásához hozzájárult. Kizárólag egy gmail-es címről, aláírás nélküli levelet kapott a visszakapcsolást illetően, de erre cégvezetőként kimerítő választ adott, valamint tájékoztatást a weboldal szerzői helyzetéről. Az iskola belső levelezése folyamatosan működött, ezt bizonyításra került a perben, az eltávolított weboldalért a szerző várt volna anyagi kompenzációt. Egyben az is igazolást nyert, hogy éves munkájáért ígért nyári könnyített távmunkavégzésről volt megállapodása igazgatóval, az semmilyen módon nem tért ki a szoftver szerzői jogi hátterére és jövőjére. Nem volt olyan utasítás, amit vitatott volna, a jogellenesen használt szoftver jogtisztára cserélését követően az iskola minden alkalmazottjától kapott megkeresésnek eleget tett. Ellenben az alperes csatolt egy levelet, amit az intézményvezető írt a tankerület vezetőjének, ebben elismerte, hogy a weboldal készítése nem a rendszergazda feladata. Összeségében megállapítható, hogy jóhiszeműen a kötelességeinek eleget téve járt el. Fővárosi Ítélőtábla 2.Mf.31.175/2022/8 12 A másodfokú bíróság döntése [45] A fellebbezés nem alapos. [46] Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen tárta fel és a bizonyítékok helyes értékelésével a jogszabályoknak megfelelő, érdemben helyes döntést hozott, amit a másodfokú bíróság az indokolás részbeni módosításával helybenhagyott. [47] A Kjt. 33/A. §
(1)bekezdése szerint a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt rendkívüli felmentéssel megszüntetheti, ha a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi. [48] A felperes munkaköre a közalkalmazotti jogviszonya fennállta alatt mindvégig rendszergazda volt, ennek betöltéséhez OKJ-s képesítéssel rendelkezett. Egyezően adták elő a felek, hogy a felperes jogviszonyának létesítését követően a általános iskola korábbi honlapja helyett 2013 őszétől egy új weboldal kialakításának folyamata kezdődött el. A 2014/2015-ös tanév kezdetére a weboldal aktivizálásra került és ekkortól elérhető volt a felhasználók számára. A felek által nem vitatottan ezt az újonnan kialakított internetes felületet használta az iskola, amit az alperes honlapként és weboldalként egyaránt nevesít a későbbi rendkívüli felmentésben. Ezért a per eldöntését az nem befolyásolta, hogy a fogalomhasználat a számítástechnikai szakmai szempontoknak egyébként teljeskörűen megfelelt-e. [49] A weboldal kialakításának időpontjában a felperes munkakörébe nem tartoztak az iskola új honlapjának létrehozására vonatkozó feladatok, a perben becsatolt korábbi,
  1. szeptember 8-án kelt munkaköri leírásában nem szerepelt a honlapot érintően semmiféle feladat meghatározás. A felperes állítása szerint a honlapot az iskola igazgatójával kötött szóbeli megállapodás alapján a Bt. hozta létre és az szerzői jogi védelem alá esett. A honlap létrehozásához kapcsolódóan a szerzői jogok, illetve annak tulajdonjogával kapcsolatos kérdések a jelen jogvita eldöntése szempontjából azonban nem bírtak jelentőséggel, tisztázása nem tartozott a jelen perre. Kizárólag annak a körülménynek volt jelentősége, hogy az aktiválást követően az iskola folyamatosan használta ezt az internetes felületet. A weboldal készítői annak használati jogát átengedték az alperes számára ráutaló magatartásukkal, az, hogy ennek ellentételezése megtörtént-e, a jelen munkaügyi perben nem értékelhető. [50] Ugyanakkor a felperes saját nyilatkozata szerint is 2014 őszétől, a weboldal használati jogának átengedése időpontjától kezdve
  2. július 1-ig az iskola munkatársaitól Fővárosi Ítélőtábla 2.Mf.31.175/2022/8 13 kapott aktuális információkat, adatokat mindvégig feltöltötte a honlapra és a szükséges változtatásokat átvezette. Ezért nem annak a körülménynek van jelentősége, hogy a felperes a honlappal kapcsolatos feladatokat tartalmazó munkaköri leírást pontosan mikor vette át. Helyesen mutatott rá arra az elsőfokú bíróság, hogy a felperes egyébként azt nem vitatta, hogy a
  3. március 1-jei keltezéssel elkészített munkaköri leírást legkésőbb a jogviszony megszüntetését megelőzően több mint egy évvel, 2018 tavaszán már kézhez kapta. Ebben nevesítésre is került az iskola honlapjának karbantartása, a pedagógusokkal együttműködve az új adatok, információk feltöltése, és a honlap továbbfejlesztése. A perben olyan bizonyíték nem állt rendelkezésre, hogy a felperes bármikor is 2019 nyarát megelőzően szóvá tette, hogy a honlapon az adatok frissítésével, feltöltésével kapcsolatos feladatok ne tartoznának a munkakörébe. A felperes személyes meghallgatása során kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy 2014 őszétől a tartalmi feltöltést elvégezte, kezdetben az iskolán kívül, majd a technikai feltételek megléte után már az iskolában. [51] A másodfokú bíróság azonban arra is rámutat, hogy a honlap továbbfejlesztésével kapcsolatos körülmény, adat a perben nem merült fel, e körben konkrét kötelezettségszegést az alperes sem állított, ezért az a rendkívüli felmentés alapjául sem szolgálhatott. [52] A felperes ellentmondásosan nyilatkozott arra nézve, hogy a honlappal összefüggésben általa ellátott feladatokért részesült-e a nyári tanítási szünetben az otthondolgozási kedvezményben, vagy egyéb, évközbeni többletfeladataiért. Mindez azonban az elvégzett feladatok anyagi ellentételezéséhez és nem ahhoz kapcsolódó kérdéskör, hogy a terhére rótt kötelezettségszegés megvalósult-e. [53] A jogvita eldöntésénél annak a körülménynek volt jelentősége, hogy a felperes közreműködésével és tudtával
  4. július 1-jén az iskola weboldalának szolgáltatása lekapcsolásra került és nem vitatottan azt az iskola vezetőjének, majd az alperes nevében eljáró személyek utasítása ellenére a felperes (vagy megbízottja) nem kapcsolta vissza. Az utasítás megtagadásának a Kjt.
  5. §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó Mt.
  1. §-ában foglalt feltételei nem álltak fenn. Ebből következően az iskola a weboldalon elérhetetlenné vált a pedagógusok, a szülők, a tankerület számára egyaránt olyan időpontban, amikor a nyári szünet miatt az intézményben személyes ügyintézésre, információ kérésre nagyon korlátozott esetekben van csak lehetőség. A honlap helyett egy üres oldal jelent csak meg, a szolgáltatás szüneteltetésére vonatkozó üzenettel. Ezért nem volt relevanciája annak, hogy esetlegesen milyen egyéb felületeken volt elérhető az iskola, a korábban használt és ismert weboldalon ilyen közlés nem jelent meg, továbbá a felperes az általa írt elektronikus üzenetben erre utalást egyáltalán nem tett. [54] A visszakapcsolás hiányában értelemszerűen az adatok frissítése, feltöltése sem valósulhatott meg. A felperes jogviszonya az új tanév megkezdését követően szűnt csak meg, ebből következően a tanévkezdéshez kapcsolódó információkat a pedagógusok nem tudták közölni a honlapon, azok feltöltését, az adatok, információk frissítését a felperes munkaköri feladatai ellenére nem teljesítette. A felperes felett utasítási joggal bíró iskolaigazgatónak Fővárosi Ítélőtábla 2.Mf.31.175/2022/8 14 jogszerű lehetősége volt az otthondolgozási kedvezmény egyoldalú visszavonására a felperes munkakörébe tartozó feladatok teljesítésére nézve. A weboldal tulajdonjogának megszerzéséhez és ellenértékének megfizetéséhez kapcsolódó kérdéskör pedig a fentebb kifejtettek szerint külön per tárgyát képezheti. Erre figyelemmel a felperes alaptalanul állította, hogy megalapozott igényekhez kötötte a honlappal kapcsolatos feladatainak ellátását. [55] Az Mt.
  2. §
(1)bekezdése a munkavállaló alapvető kötelezettségeként szabályozza a munkáltató által előírt helyen való megjelenést, a munkaidő alatti munkavégzést, a munkáltató részére történő rendelkezésre állást, elvárható gondossággal, előírások és utasítások szerinti munkavégzést. Emellett az Mt.
  1. §-a szerinti általános magatartási követelmények is irányadóak a közalkalmazotti jogviszony teljesítésekor, annak részeként az együttműködési kötelezettség. A felperes magatartása szándékos magatartásként értelmezhető, mivel a honlap lekapcsolásával és a visszakapcsolás megtagadásával tudatosan szembehelyezkedett az alperes utasításaival és vállalta a kötelezettségszegő magatartása lehetséges következményeit. A felperes jogsértő magatartása a munkaviszonyát érintő alapvető, az Mt.
  2. §
(1)bekezdése szerinti kötelezettségeket érintett, mindezekre figyelemmel jelentős mértékű volt. Az alperes helytállóan foglalt állást akörben is, hogy a felperes az együttműködési kötelezettségét súlyosan megszegte és mindez megalapozottan eredményezett bizalomvesztést a munkáltató részéről. [56] A felperes alaptalanul kifogásolta azt, hogy a rendkívüli felmentése jogellenes amiatt, hogy azt akár szóbeli, akár írásbeli figyelmeztetés nem előzte meg. Nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely a munkáltatónak a közalkalmazott kifogásolt magatartása értékelése mellett csak korábbi szankciók alkalmazását követően adna lehetőséget rendkívüli felmentés alkalmazására. [57] Az elsőfokú bíróság helyesen mellőzte a felperes - fellebbezésben kifogásolt bizonyítási indítványait is. A per tárgya nem a szerzői joggal kapcsolatos kérdések megítélése volt, munkatárs 4 gondnoki munkakörben foglalkoztatottként a felperes felé a honlappal kapcsolatos feladatait illetően utasítási joggal nem bírt, így az indítványok a per eldöntése szempontjából jelentőséggel nem bíró tényekre irányultak. Mindezeken túl megjegyzi a másodfokú bíróság, hogy a jogi képviselővel eljáró felperes megalapozatlanul hivatkozott az állítása szerinti, perben bizonyított tényekre. A személyes előadása, a keresetlevelében és a beadványaiban rögzített nyilatkozatai a fél előadásának és nem a Pp. 268. §
(2)bekezdése szerinti bizonyítási eszköznek minősülnek. [58] A fentiekre tekintettel a másodfokú bíróság a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján az elsőfokú ítéletet az indokolás fenti módosításával helybenhagyta. Záró rendelkezés Fővárosi Ítélőtábla 2.Mf.31.175/2022/8 15 [59] Az eredménytelenül fellebbező felperes a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján köteles az alperes másodfokú perköltségének viselésére. Ennek mértékéről a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §
(2)bekezdése alapján a Pp. 81. §
(1)és
(5)bekezdése szerinti alperesi felszámítástól eltérően mérsékelt összegben határozott a másodfokú bíróság. Figyelembe vette, hogy az alperes egy beadványt szerkesztett három és fél oldal terjedelemben, arra három munkaóra ráfordítást tartott indokoltnak és a másodfokú bíróság tárgyalást nem tartott. [60] A felperes munkavállalói költségkedvezményre való jogosultsága folytán a le nem rótt, az 1.072.750 forint pertárgyérték alapul vételével az Itv. 46. §
(1)bekezdése szerint számított fellebbezési eljárási illetéket a Pp. 102. §
(6)bekezdése alapján az állam viseli. [61] határozott. A másodfokú bíróság a Pp. 376. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül Budapest,
  1. október
  2. dr. Orosz Andrea s.k. s.k. a tanács elnöke dr. Szalai Beatrix s.k. előadó bíró dr. Laczó Adrienn Lilla bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.