Bf.37/2023/5 – Győri Ítélőtábla

(8)bekezdés szerint a korlátlan enyhítési lehetőséggel, végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetés kiszabása, melynek alkalmazása csak a bűnszövetségben vagy különös visszaesőként való elkövetés esetén kizárt. Az előzetes mentesítésre való érdemességet önmagában kizárja a jelentős tárgyi súly, a hosszú időn át tartó, több gazdasági társaság tevékenységére kiterjedő, költségvetés jelentős mértékben károsító bűncselekmény elkövetése. Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Bf.III.37/2023/

1. szám A Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a Győrött,
2. május
3. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő í t é l e t e t: A különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmény miatt Terhelt1 és társai ellen indult büntetőügyben a Tatabányai Törvényszék
4. február
5. napján 3.B.123/2022/
6. számon kihirdetett ítéletét megváltoztatja: Terhelt36 XXXVI.r. vádlott terhére megállapított költségvetést károsító bűncselekmény a Btk. 396.§

(1)bekezdés a/ pontja és az

(5)bekezdés b/ pont II. fordulata szerint minősül. Az előzetes mentesítésre vonatkozó rendelkezést mellőzi. Egyebekben helybenhagyja azzal, hogy az ügyszám helyesen 3.B.259/

1. és a vádlott neve Terhelt
2. Indokolás [1] A Tatabányai Törvényszék előtt
3. október
4. napján 44 vádlott ellen indult büntetőeljárás, amely a jelen ítéletben érintett vádlott kivételével még több vádlott ellen még folyamatban van. [2] A Tatabányai Törvényszék a
5. február
6. napján, előkészítő ülésen kihirdetett 3.B.259/2023/
7. számú ítéletével Terhelt36 XXXVI.r. vádlottat bűnösnek mondta ki költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396.§

(1)bekezdés a/ pont,

(5)bekezdés b/ pont] és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében [Btk. 345.§], mely miatt halmazati büntetésül 1 év 8 hónapi börtön fokozatú szabadságvesztés büntetésre, 3 év gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltásra és 200 napi tételszámú, 4.000 forint napi összegű, összesen 8.00.000 (nyolcszázezer) forint pénzbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés büntetés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. A terheltet előzetes mentesítésben részesítette. A pénzbüntetés megfizetésére 10 havi, havonta 80.000 forint összegű részletfizetést engedélyezett. Rendelkezett végrehajtás esetére a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról és a bűnügyi költség viseléséről. [3] Az ítélet ellen az ügyész jelentett be fellebbezést a Terhelt36 XXXVI.r. vádlott terhére az előzetes mentesítés mellőzése végett és a bűnügyi költségre kötelezés korrekciója érdekében. Győri Ítélőtábla III/P.Bf.37/2023/5/II 2 [4] A Győri Fellebbviteli Főügyészség a BF.76/2023/2-I. számú átiratában a fellebbezést módosítva tartotta fenn. Észrevételezte, hogy az ítélet fejlécében elírás található, az ügyszám helyesen: 3.B.259/2022/123., melyet javítani indítványozott. Megállapítása szerint eljárási szabályok betartásával folytatta le a bíróság a bizonyítási eljárást és tényállásból a törvényszék helyes következtetést vont a XXXVI.r. vádlott bűnösségére, továbbá a nevezett terhére rótt bűncselekmények jogi minősítése is törvényes. A törvényszék helyesen ismerte fel a büntetés kiszabásánál irányadó súlyosító és enyhítő körülményeket és a XXXVI.r. vádlottal szemben szükséges és elégséges mértékű büntetéseket szabott ki. [5] Nem értett egyet az ügyész azzal, hogy a törvényszék a XXXVI.r. vádlottat előzetes mentesítésben részesítette. Rámutatott, hogy az előzetes mentesítés intézményét a bíróságok rendkívüli jellegűnek tekintik. Az érdemesség megítélésénél a cselekmény tárgyi súlyának, a bűnösség fokának, az elkövető személyiségének, társadalomra veszélyessége fokának, eddigi életvezetésének, az elkövetés körülményeinek, indítóokának van jelentősége. Terhelt36 XXXVI.r. vádlott vonatkozásában megállapítható, hogy 2015. június – 2018 szeptembere közötti időszakban (39 hónapon és a vádbeli cég havi áfabevallására figyelemmel ugyanennyi adóbevallási időszakon keresztül) tettesként – egy csekély tárgyi súlyú közbizalom elleni bűncselekmény mellett – egy nagy tárgyi súlyú, 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő költségvetést károsító bűncselekményt valósított meg. A költségvetést károsító bűncselekmény tárgyi súlya, a XXXVI.r. vádlott bűnösségének foka, az elkövetés körülményei, illetve indítóoka alapján a nevezett vádlott nem érdemes a mentesítésre, ezért e rendelkezés mellőzése indokolt. [6] Indítványozta, hogy az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg akként, hogy Terhelt36 XXXVI.r. vádlott vonatkozásában az előzetes mentesítésre vonatkozó rendelkezést mellőzze, egyúttal a XXXVI.r. vádlottat kötelezze 247.888 Ft bűnügyi költség megfizetésére a Be. 574.§

(1)és

(2)bekezdései alapján, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben, az indokolás helyesbítése mellett. [7] A másodfokú nyilvános ülésen megjelent ügyész az átiratban foglaltakat és az indítványait fenntartotta. Ismét leszögezte, hogy Terhelt36 XXXVI.r. vádlott a cselekmény jellege, kiemelkedő tárgyi súlya, hosszú időtartama okán nem felel meg az előzetes mentesítés kritériumainak. Azok a körülmények, amiket ennek indokaként az elsőfokú bíróság értékelt, a büntetés kiszabása körébe tartoznak. A költségvetést károsító bűncselekmény büntetési tételkerete 5-10 év, melynek a középmértéke 8 év. Az ügyész rámutatott, hogy korlátlanul enyhíthető annak a büntetése - az elkövetéskor már hatályos Btk. 396.§

(8)bekezdése értelmében, aki az

(1)–

(6)bekezdésében meghatározott költségvetési csalással okozott vagyoni hátrányt a vádirat benyújtásáig megtéríti. Mivel a terhelt ennek eleget tett, vele szemben még a Btk. 82.§

(2)bekezdés b/ pontjában írt enyhítő rendelkezés alapján kiszabható törvényi minimumhoz képest is alacsonyabb mértékű szabadságvesztés büntetés kerülhetett alkalmazásra. A vagyoni hátrány megtérítése volt az alapja az előzetes mentesítésnek is, amelyet kétszeresen értékelni ilyen módon nem lehet. [8] Indítványozta az ügyész az előzetes mentesítés mellőzését és a bűnügyi költség viselésére kötelezést, egyebekben az elírás javítása és az indokolás helyesbítése mellett az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását. Győri Ítélőtábla III/P.Bf.37/2023/5/II 3 [9] Terhelt36 XXXVI.r. vádlott védője fenntartotta az elsőfokú bíróság előtt előadottakat és az előzetes mentesítés mellett érvelt. Kifejtette, hogy védence felsőfokú végzettségű mérnökember, cégvezető, aki először került összetűzésbe a törvénnyel. [10] Két iránya lehet az élete rendezésének a büntetőeljárás befejezése után. Cégvezető 3 évig nem lehet az eltiltás miatt. Ha saját céget alapítana, de előzetes mentesítésben nem részesül, akkor korlátozás alá esik. A másik lehetősége az állami szolgálat lehet köztisztviselőként vagy közalkalmazottként, amelynek szintén akadálya a felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje hatálya, ha nem részesül előzetes mentesítésben. A büntetlen előélete, a hosszú időmúlás, amely a cselekmény befejezése óta 5 év, tovább a bűnösségre kiterjedő beismerő vallomás és a vagyoni hátrány megtérítésében megtestesülő megbánás olyan enyhítő körülmények, amelyekre figyelemmel érdemes arra a XXXVI.r. vádlott, hogy a tanács helybenhagyja az elsőfokú bíróság ítéletét. [11] Az ügyészi fellebbezés az alábbiak szerint alapos. [12] A Be. 590.§

(1)és

(2)bekezdése szerint a másodfokú bíróság, amennyiben a törvény kivételt nem tesz, a fellebbezéssel érintett ítéletet teljeskörűen, az azt megelőző eljárással együtt bírálja felül. A felülbírálat során vizsgálja az ítélet megalapozottságát, az ítéletnek a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására, intézkedés alkalmazására vonatkozó rendelkezéseit, valamint az indokolás helyességét és az eljárási szabályok megtartását, tekintet nélkül arra, hogy ki, milyen okból fellebbezett. Abban az esetben azonban, ha a Be. 583.§

(3)bekezdés a/ pontja szerint a fellebbezés kizárólag a kiszabott büntetés vagy az alkalmazott intézkedés neme és mértéke vagy tartama ellen irányul, a másodfokú bíróság a Be. 590.§

(3)bekezdése alapján az ítéletnek csak a fellebbezéssel sérelmezett rendelkezését, illetve részét bírálja felül, és a Be. 591.§

(2)bekezdés a/ pontjára figyelemmel nem vizsgálja az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát, továbbá a határozatát is az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja. [13] A törvényszék ítéletével szemben a Be. 583.§

(3)bekezdés a/ pontjára figyelemmel az ügyész kizárólag a büntetés kiszabása körében; az előzetes mentesítés mellőzése érdekében jelentett be fellebbezést Terhelt36 XXXVI.r. vádlott terhére. Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének felülvizsgálatát a Be. 590.§

(3)bekezdésében meghatározott keretek között, korlátozottan végezte el. [14] A felülbírálat során megvizsgálta az elsőfokú bíróság eljárását, valamint a törvényszék bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére és a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezését. Azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság a büntetőeljárási törvény rendelkezéseinek megfelelően folytatta le a büntetőeljárást, és nem vétett olyan eljárásjogi szabálysértést, mulasztást, amely az érdemi felülbírálat akadályát jelentette volna. [15] Az elsőfokú bíróság a 2023. február 3. napján megtartott előkészítő ülésen - a jogkövetkezményekre történt teljes körű figyelmeztetést követően - Terhelt36 XXXVI.r. vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát a Be. 504.§

(3)bekezdése alapján végzésével elfogadta. Győri Ítélőtábla III/P.Bf.37/2023/5/II 4 [16] A törvényszék a Terhelt36 XXXVI.r. vádlott tekintetében meghozott ügydöntő határozatában – a Be. 565.§

(1)bekezdésére figyelemmel – a terhelt bűnösségét a bűnösség beismerésére, a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadására és az eljárás ügyirataira alapította. Mindezek alapján Terhelt36 XXXVI.r. vádlottat a vádirattal egyezően bűnösnek mondta ki – mint bűnsegédet - a Btk. 396.§

(1)bekezdés a/ pontjába ütköző és az

(5)bekezdés b/ pontja szerint minősülő, jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettében és a Btk. 345.§-ában meghatározott, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségében. [17] A másodfokú bíróság megítélése szerint a törvényszék által megállapított és a Be. 591.§

(2)bekezdés a/ pontja alapján a másodfokú eljárásban is irányadó tényállás mellett okszerűen került sor Terhelt36 XXXVI.r. vádlott bűnösségének megállapítására is, az adott tényállás mellett a vádlott felmentésére, vagy vele szemben az eljárás megszüntetésére nincs törvényes lehetőség. A tényállásból azonban mellőzendő a XXXVI.r. vádlott azon terhelttársának neve, akivel szemben még folyik a bizonyítási eljárás (ítélet [3] bekezdés). [18] A vádlott terhére megállapított bűncselekmények minősítése megfelel az anyagi jog szabályainak, de pontosítást igényel a költségvetést károsító bűncselekmény vonatkozásában, éppen az alkalmazott joghátránnyal való megfeleltetés érdekében. A jogi indokolás teljes egészben pótolandó, mert a beismerő vallomás elfogadása alapján hozott ítélet esetében is kell vizsgálni, illetve indokolni a vádiratival egyező minősítés helyességét. [19] A költségvetési csalás bűntettét követi el az adóalany gazdasági társaság képviselője, ha az adókötelezettség szempontjából jelentős tény (adat) valótlan előadásával, elhallgatásával vagy más magatartással a hatóságot adóbevétel csökkentését eredményezően megtéveszti [BH2010.290]. [20] Terhelt36 XXXVI.r. vádlott

1. június hónapjától
2. szeptember hónapig bezárólag az általa képviselt Kft
3. részére – különböző gazdasági társaságok nevében a vádlott-társa által szolgáltatott - hamis számlák befogadásával rendszeres haszonszerzésre törekedve csökkentette a fizetendő ÁFA összegét. A számlákon feltüntetett gazdasági események igazából nem a számlákat kiállító gazdasági társaság és a számlákat befogadó Kft
4. között valósultak meg. [21] Ebben a 39 bevallási időszakban 77.598.000 forint ÁFA jogosulatlan levonásba helyezésével levonásba helyezésével a költségvetésnek 50 millió forintot meghaladó, de 500 millió forintot el nem érő vagyoni hátrányt okozott. [22] A XXXVI.r. vádlott - mint a Kft
5. képviselője - az adófizetési kötelezettség csökkentése érdekében a vádlott-társától beszerzett fiktív tartalmú számlákat felhasználta a könyvelésében és az adott időszak alatt benyújtott adóbevallásaiban. A költségvetési csalással bűnhalmazatban tehát a folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat-felhasználása vétsége is megvalósult, mivel Terhelt36 XXXVI.r. vádlott az adóhatóságot a hamis okiratok benyújtásával megtévesztve az általános forgalmi adófizetési kötelezettségét jogosulatlanul csökkentette [BH1993.
6. I. pont]. Győri Ítélőtábla III/P.Bf.37/2023/5/II 5 [23] A költségvetést károsító bűncselekmény vonatkozásában az üzletszerűség, mint minősítő körülmény megállapítása vitán felül áll, mert – bár folytatólagos és törvényi egységben lévő cselekményről van szó – a rendszeres anyagi haszonszerzés célzat egyértelműen kitűnik. A Kft1, mint gazdasági társaság gazdagodott jogellenesen a be nem fizetett adó összegével. A más (jogi) személy részére való haszonszerzés is megalapozza az üzletszerűséget [BH
7. 174.]. [24] Az üzletszerű elkövetés tényét a XXXVI.r. vádlott terhére megállapított költségvetési csalás bűntette minősítésében is fel kell tüntetni a Btk. 396.§

(1)bekezdés és

(5)bekezdés b/ pont II. fordulat szerint, mivel a Btk. 396.

(8)bekezdésében írt lehetőség; a büntetés korlátlan enyhíthetősége - a vagyoni hátrány vádirat benyújtása előtt történt megfizetésére tekintettel nem alkalmazható, ha a bűncselekményt (ugyancsak az

(5)bekezdés b/ pontjában szabályozott) bűnszövetségben vagy különös visszaesőként követték el. Az üzletszerű elkövetési mód viszont nem kizáró körülmény. [25] Ez a privilegizált büntetéskiszabási lehetőség

1. január
2. napjától lépett hatályba. A XXXVI.r. vádlott terhére rótt bűncselekmény befejezésére, azaz
3. október
4. napjára tekintettel a Btk. 2.§

(1)fordulat értelmében az elkövetéskor hatályos anyagi jogot helyesen alkalmazta az elsőfokú bíróság. [26] A büntetés kiszabása során az enyhítő körülményeket az elsőfokú bíróság helyesen vette számba. Súlyosító tényező a folytatólagos és hosszú időn keresztül történő elkövetés. [27] A Terhelt36 XXXVI.r. vádlott által elkövetett bűncselekmény tárgyi súlya jelentős, a terhére megállapított költségvetési csalás önmagában is 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A Btk. 81.§

(2)bekezdésben írt halmazati szabályok szerint a büntetési tételkeret 5-16 év, melynek középmértéke 8 év. A büntetési tételkeretben absztrakt módon meghatározott kiemelt társadalomra veszélyesség mellett azonban a joghátrány meghatározása során figyelemmel kell lenni a büntetéskiszabás egyéb szempontjaira, így a bűncselekmény konkrét tárgyi súlyára, a tettarányos büntetés és az elkövető személyes körülményeihez igazodóan a joghátrány egyenesítésének követelményére is. Jelen esetben az enyhítő szempontok jóval nagyobb számban állapíthatóak meg a XXXVI.r. terhelt javára. [28] A táblabíróság osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját, hogy Terhelt36 XXXVI.r. vádlott javára megállapítható enyhítő körülmények – hangsúlyosan a vagyoni hátrány megfizetése, a váddal egyező beismerő vallomás és az eljárás elhúzódása – a Btk. 396.§

(8)bekezdése, illetve a Btk. 82.§

(5)bekezdése szerint kiszabott joghátrányban, valamint a végrehajtás közepes tartamú próbaidőre történő felfüggesztésében méltányos módon értékelésre kerültek. [29] A másodfokú bíróság egyet értett a fellebbező ügyész álláspontjával, miszerint az elsőfokú bíróság tévesen ítélte meg Terhelt36 XXXVI.r. vádlott érdemességét az előzetes mentesítés tekintetében. [30] Az előzetes bírósági mentesítés alapgondolata az, hogy a végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre elítélés esetén általában a cselekmény tárgyi súlya és az Győri Ítélőtábla III/P.Bf.37/2023/5/II 6 elkövető személyében rejlő társadalomra veszélyesség foka csökkentebb, ezen túlmenően indokolt a bíróság mérlegelési jogkörébe utalni annak a megítélését, hogy azt a további kedvezményt, amelyet az előzetes mentesítés jelent, alkalmazza-e vagy sem. [31] Az előzetes bírósági mentesítésre való érdemesség megítélésénél az elkövető személyiségét, az életvitelét, a bűncselekmény jellegét, az elkövetés körülményeit és annak indítóokát összevetve kell értékelni [BJD 9986., BH1983.221.]. [32] Az ügyész kifogásolta, hogy a Tatabányai Törvényszék ugyanazon indokokat sorolta fel az előzetes mentesítés megalapozására, amelyeket a büntetés kiszabása és a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának felfüggesztése körében már értékelt. [33] Az ítélkezési gyakorlat szerint az előzetes mentesítésben részesítést megalapozhatják az olyan körülmények is, amelyeket a bíróság a büntetés kiszabása körében enyhítő körülményként vagy pedig olyan tényezőként értékelt, amely a kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának a felfüggesztését indokolttá tette [BJD8779., BH1984.480.]. A már értékelt körülményeknek az érdemesség vizsgálata során történő ismételt figyelembevétele tehát a kétszeres értékelés tilalmát nem sértené. Ugyanakkor a XXXVI.r. vádlott elkövetett bűncselekmények éveken át történő elhúzódása, több cégre kiterjedő volta, a költségvetést jelentős mértékben károsító jellege és kiemelkedő tárgyi súlya külön-külön és együttesen is akadályai az érdemesség megállapíthatóságának [ÍH2009. 1.]. Az elkövetési magatartás befejezése óta nem telt el elég hosszú idő, hogy Terhelt36 XXXVI.r. vádlott ezeket a körülményeket példamutató életvitellel, a közért való tevékenykedéssel, közmegbízatás vállalásával vagy bármilyen más, az érdemességét alátámasztó módon ellensúlyozza. [34] Ily módon a táblabíróság nem látott törvényes indokot az előzetes mentesítésre, ezért ezt a rendelkezést mellőzte. [35] Az elsőfokú bíróság anyagi jogi rendelkezései helyesek, de a jogszabályi hivatkozások kissé hiányosak. A büntetés kiszabás a Btk. 2.§

(1)fordulatán, a 80.§

(1)és

(3)bekezdése, a halmazati büntetés a Btk. 81.§

(1)-

(3)bekezdésein, a 82.§

(5)bekezdésén alapszik, a szabadságvesztés felfüggesztése a Btk. 85.§

(1)–

(2)bekezdésein, a pénzbüntetés a Btk. 50.§

(1)–

(4)bekezdésein alapul. [36] Az ügyész által megváltoztatni indítványozta a bűnügyi költségről történt rendelkezést. Ebben a tekintetben a másodfokú bíróság azt állapította meg, hogy a vádirat szerint ez a 247.888 forintos költségrész 9 vádlott érdekkörében merült fel a nyomozás során. Az érintett terheltek közül I-VI.r., IX.r. vádlottakra folyamatban van az elsőfokú eljárás, míg Terhelt38 XXXVIII.r. vádlottra nézve 2023. február 1. napján (nem jogerősen) befejeződött a Tatabányai Törvényszék 3.B.259/2022/121. számú ítéletével. [37] Az elsőfokú bíróság ezért a Be. 574.§

(4)bekezdés I. fordulat alkalmazásával külön kötelezte Terhelt36 XXXVI.r. vádlottat a rá eső költségrész; azaz 27.543 forint megfizetésére, mely rendelkezéstől eltérő egyetemleges kötelezésre a fent írtak miatt nincsen törvényes lehetőség. Győri Ítélőtábla III/P.Bf.37/2023/5/II 7 [38] A fent írtak szerint az ítélőtábla a Be. 606.§

(1)bekezdése alapján az elsőfokú ítéletet a rendelkező részben írtak szerint megváltoztatta, egyebekben a Be. 605.§

(1)bekezdés szerint helybenhagyta azzal, hogy az ítélet fejrészében javította az ügyszámot és a Be. 561.§

(1)bekezdés b/ pontja szerint a terhelt vezetéknevét. Győr,

1. május
2. Dr. Péntek László sk. a tanács elnöke Dr. Vajda Edit sk. előadó bíró Dr. Németh Balázs sk. bíró A Tatabányai Törvényszék
3. február
4. napján kelt 3.B.259/2022/
5. számú ítélete a másodfokú bíróság ítéletében foglalt változtatásokkal
6. május 31-én jogerőre emelkedett. Dr. Péntek László sk. a tanács elnöke