A határozat elvi tartalma: Amennyiben választási ügyben a bírósági felülvizsgálati kérelem nem tartalmazza, hogy a támadott döntés milyen jogszabályt sért, a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. A Kúria végzése Az ügy száma: Kvk. I. 39.062/2025/
- A tanács tagjai: Dr. Kalas Tibor tanácselnök Dr. Heinemann Csilla előadó bíró Dr. Tóth Kincső bíró A kérelmezők: Felperes1 I. rendű Felperes2 II. rendű (mindketten:Cím3) A kérelmezők képviselője: név ügyvéd Cím4 Az ügy tárgya: felülvizsgálata választási ügyben hozott határozat bírósági A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Választási Bizottság 5/2025.(VI.7.) számú határozata Kúria I.Kvk.39.062/2025/2 2 Rendelkező rész A Kúria a kérelmezők bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A Budapest XXI. Kerületi Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban: HVB) az 1/
- (VI. 05.) határozatával megállapította, hogy a Csepeli Roma Önkormányzat képviselő-testülete a feloszlásának kimondását követően a nemzetiségek jogairól szóló
- évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.)
- §
(4)bekezdése szerinti, az időközi nemzetiségi önkormányzati választás kitűzéséhez szükséges törvényi feltételeket nem teljesítette, ezért a HVB úgy döntött, hogy a nemzetiségi önkormányzati képviselők időközi választását nem tűzi ki, egyúttal megállapította, hogy az Njtv. 74. §
(1)bekezdés f) pontja alapján a Csepeli Roma Önkormányzat a feloszlás kimondásának napjára visszamenőleges hatállyal, azaz
- május
- napján megszűnt. [2] A HVB határozata ellen négy személy, mint a Csepeli Roma Önkormányzat elnöke, elnökhelyettese és két képviselője (a továbbiakban: Fellebbezők)
- június 5-én együttesen fellebbezést nyújtottak be a Fővárosi Választási Bizottsághoz. Állították, hogy a képviselőtestület feloszlatására napirenden kívül került sor, az előterjesztés mind formai, mind eljárásjogi szempontból is megalapozatlan volt, utóbb a döntéshozók közül volt, aki nem mérte fel a döntés súlyát, külső nyomás hatására cselekedett. Kérték a HVB elsőfokú határozatának megsemmisítését, továbbá, hogy a Csepeli Roma Önkormányzat megszűnésének megállapítására irányuló eljárás felfüggesztését mindaddig, amíg a Kormányhivatal a feloszlás kimondásának jogszerűségéről nem hoz végleges döntést. Egyúttal jelezték, hogy a Kormányhivatal elutasító döntése esetére fenntartják a jogot, hogy a bírósághoz forduljanak további jogorvoslatért. [3] A fellebbezők által előterjesztett fellebbezést a Fővárosi Választási Bizottság 5/2025.(VI.7.) FVB számú határozatával érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Megállapította, hogy a fellebbezés érdemi vizsgálatra nem alkalmas, mert a fellebbezés nem tartalmazza a fellebbezés benyújtóinak személyi azonosítóit, ezért a fellebbezés nem felel meg a Ve.
- §
(3)bekezdés c) pontjában meghatározott követelményeknek. Erre tekintettel a Ve. 231. §
(1)Kúria I.Kvk.39.062/2025/2 3 bekezdés d) pontja alapján a fellebbezés érdemi vizsgálatra alkalmatlan, ezért a Fővárosi Választási Bizottság a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról döntött. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem [4] A kérelmezők felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő az FVB 5/2025 (VI.07.) határozata ellen, amelyben annak megváltoztatását a Ve. 231. §
(5)bekezdés b) pontja alapján kérték akként, hogy a kérelmezők kérelmének adjon helyt. [5] A kérelmezők felülvizsgálati kérelmükben jogszabálysértésre nem hivatkoztak, indokait nem fejtették ki, csupán visszautaltak fellebbezésükben előadottakra. A Kúria döntése és jogi indokai [6] A kérelmezők bírósági felülvizsgálati kérelmének érdemi elbírálására az alábbiak miatt nem kerülhet sor. [7] A Ve. 222. §
(1)bekezdése értelmében a választási bizottság másodfokú határozata, továbbá a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be. [8] A Ve. 223. §
(3)bekezdése szerint fellebbezést és bírósági felülvizsgálati kérelmet jogszabálysértésre hivatkozással [
- a)pont], illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen [
- b)pont] lehet benyújtani. [9] A Ve. 224. §
(3)bekezdés a) pontja értelmében a bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell a kérelem 223. §
(3)bekezdése szerinti alapját. A Ve. 231. §
(1)bekezdés c) pontja akként rendelkezik, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem tartalmazza a 224. §
(3)bekezdésében foglaltakat. A Ve. bírósági felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezései szerint tehát a választási bizottság másodfokú határozatával szemben benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelemnek kötelező tartalmi eleme a kérelem alapját képező jogszabálysértés megjelölése. [10] A bírósági felülvizsgálat nem általános és teljeskörű, annak irányát és kereteit a kérelmező által hivatkozott jogszabálysértés jelöli ki. A választási bizottság határozatával szemben benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelemben ezért nem elegendő a kérelmezők által Kúria I.Kvk.39.062/2025/2 4 sérelmesnek tartott körülmények leírása, hanem konkrétan meg kell jelölni, hogy a támadott határozat melyik jogszabálynak, mely rendelkezését, milyen okból sérti [Kúria Kvk.VI.39.424/2022/5.]. [11] A Kúria következetes joggyakorlata szerint a megsértett jogszabályhely megjelölésének hiánya a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását eredményezi [Kvk.V.39.306/2022/2., Kvk.V.39.307/2022/2., Kvk.VII.39.036/2024/2., Kvk.VII.39.409/2022/2., Kvk.I.39.037/2024/4., Kvk.VI.39.103/2024/5., Kvk.VII.39.118/2024/2.]. [12] A Kúria megállapította, hogy a kérelmezők által benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelem az annak alapját képező jogszabálysértést nem tartalmazza, így az nem felel meg a Ve. 224. §
(3)bekezdésében előírt tartalmi követelménynek, ezért a Kúria a kérelmezők bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét a Ve. 231. §
(1)bekezdés d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A döntés elvi tartalma [13] Amennyiben választási ügyben a bírósági felülvizsgálati kérelem nem tartalmazza, hogy a támadott döntés milyen jogszabályt sért, a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. Záró rész [14] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 229. §
(2)bekezdése szerint nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban, a Ve. 228. §
(2)bekezdésére tekintettel a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdésének és 124. §
(5)bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el. [15] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a beérkezésétől számított tizenöt napon belül bírálta el, mivel a 2023. május 26. napjától hatályos Ve. 228. §
(3)bekezdés szerint, ha a felülvizsgálati kérelem nem folyamatban lévő választáshoz kapcsolódik, akkor 15 nap áll a Kúria rendelkezésére a határozat meghozatalára. [16] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdése alapján az eljárás illetékmentes. Kúria I.Kvk.39.062/2025/2 5 [17] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. §
(5)bekezdése zárja ki. Budapest,
- június
- Dr. Kalas Tibor s.k. tanácselnök, Dr. Heinemann Csilla s.k. előadó bíró Dr. Tóth Kincső s.k. bíró