Bfv.174/2023/9 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjára hivatkozással kérte a jogerős ítélet felülvizsgálatát, mivel álláspontja szerint a bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került sor. Az indítvány szerint a terhére rótt bűncselekmény helyszínén a sértettek nem álltak meg, hanem azonnal elhajtottak. Az esemény helyszínén túlhaladva megfordult, azonban mire a cselekmény helyszínére visszaért, a sértett által vezetett gépkocsi már nem volt ott. Erre tekintettel a segítségnyújtásra nem is volt módja. A Kúria arra a következtetésre jutott, hogy a terhelt hivatkozását a jogerős ítéletben megállapított tényállása nem tartalmazza. A terhelt a terhére rótt bűncselekmény tényállási elemeit megvalósította, így az eljárt bíróságok okszerűen állapították a bűnösségét, s a cselekmény minősítése és a kiszabott büntetés törvényes. Ennek alapján a Kúria a támadott ítéleteket hatályában fenntartotta. Az ügy száma: A határozat szintje: A tanács tagjai: Az eljárás helye: Az eljárás formája: Az ülés napja: Az ügy tárgya: Terhelt: Elsőfok: Kúria végzése Bfv.II.174/2023/9. felülvizsgálat Dr. Somogyi Gábor, a tanács elnöke Dr. Boros Tibor, előadó bíró Dr. Harangozó Attila, bíró Dr. Demeter Zsuzsanna, bíró Dr. Metzing Márton, bíró Budapest tanácsülés 2023. október 11. közúti veszélyeztetés bűntette és más bűncselekmény … Sárvári Járásbíróság, 7.B.115/2021/12., ítélet, tárgyalás, 2022. március 31. Szombathelyi Törvényszék, 6.Bf.72/2022/11., végzés, nyilvános Másodfok: ülés, 2022. november 22. Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: terhelt Az indítvány iránya: terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a közúti veszélyeztetés bűntette és más bűncselekmény miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Sárvári Járásbíróság 7.B.115/2021/12. számú ítéletét és a Szombathelyi Törvényszék mint másodfokú bíróság 6.Bf.72/2022/11. számú végzését hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. 1. A Sárvári Járásbíróság 7.B.115/2021/12. számú, 2022. március 31-én kihirdetett ítéletében a terheltet bűnösnek mondta ki közúti veszélyeztetés bűntettében [Btk. 234. §

(1)bekezdés] és segítségnyújtás elmulasztásának bűntettében [Btk. 166. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés

1. tétel]. Ezért – halmazati büntetésül – 1 év 6 hónap börtön fokozatú Kúria 2.Bfv.174/2023/9-I 2 szabadságvesztésre, 3 év járművezetéstől eltiltásra és 3 év közügyektől eltiltás ítélte azzal, hogy legkorábban a kiszabott szabadságvesztés kétharmad részének letöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. [2]
2. A terhelt és védőjének fellebbezése nyomán eljárt Szombathelyi Törvényszék mint másodfokú bíróság a
3. november 22-én kihirdetett 6.Bf.72/2022/
4. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [3] II.
5. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, melyben annak törvényi okát nem jelölte meg. [4] A terhelt indítványát azzal indokolta, hogy a terhére rótt bűncselekmény helyszínén a sértettek nem álltak meg, hanem azonnal elhajtottak. A terhelt az esemény helyszínén túlhaladva megfordult, azonban mire a cselekmény helyszínére visszaért, a sértett által vezetett gépkocsi már nem volt ott. Erre tekintettel a segítségnyújtásra nem is volt módja, így a segítségnyújtás elmulasztásának bűntettét nem követhette el. [5] Mindezekre tekintettel a terhelt arra tett indítványt, hogy a Kúria az első- és másodfokú bíróság ítéletét változtassa meg, a segítségnyújtás elmulasztása bűntette miatt emelet vád alól mentse fel és büntetését enyhítse oly módon, hogy vele szemben mérsékeltebb tartamú, végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett, börtön fokozatú szabadságvesztést és járművezetéstől eltiltást szabjon ki. [6] A Legfőbb Ügyészség a Bf.216/2023/
6. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt törvényben kizártnak, illetve alaptalannak tartotta. [7] Utalt arra, hogy az irányadó jogerős ítéleti tényállás nem tartalmazza sem azt, hogy a sértettek a balesetet követően elhagyták a helyszínt, sem pedig azt, hogy a terhelt – akár segítségnyújtási szándékkal, akár más okból – visszatért oda. [8] Az irányadó tényállás szerint a terhelt szándékos, többszörös KRESZ-szabályszegő magatartásával a járművet vezető, valamint abban utazó sértettek életét és testi épségét szándékosan közvetlen veszélynek tette ki, s az irányadó tényállás alapján nem csupán a közúti veszélyeztetés bűntette, hanem az azzal anyagi halmazatban álló segítségnyújtás elmulasztásának bűntette is megállapítható a terhelt terhére. Az eljáró bíróságok a tényállásból helytálló következtetést vontak a terhelt bűnösségére és a cselekményeinek minősítése is törvényes. [9] Mindezek alapján a Legfőbb Ügyészség arra tett indítványt, hogy a Kúria a támadott határozatokat hatályában tartsa fenn. [10] A védő a Legfőbb Ügyészség átiratára tett észrevételében – egyetértve a terhelttel – azt fejtette ki, hogy a terhelt a segítségnyújtás elmulasztása bűntettét nem követte el, mivel a sértetti gépjármű előbb távozott helyszínről, mint a terhelt. Ezért e cselekmény kapcsán a terheltet fel kell menteni, s ez a büntetés enyhítését vonhatja maga után. [11] III. A felülvizsgálati indítvány nem alapos. [12]
7. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be.
8. §-a értelmében kizárólag a bíróság jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen, a Be.
9. §-ában megjelölt anyagi és eljárási okokból vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényben meghatározott köre nem bővíthető, az ott meghatározottakon kívül más okból felülvizsgálatnak nincs helye. A Be.
10. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján valóban felülvizsgálati ok, ha a bíróság jogerős ítéletében a terhelt bűnösségét a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg. [13] Ugyanakkor a felülvizsgálatban megkerülhetetlen szabály, hogy a Be. 650. §

(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. Ennek megfelelően a Be. 659. §

(1)bekezdése rögzíti, Kúria 2.Bfv.174/2023/9-I 3 hogy a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó, a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye. [14]

1. A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint a terhelt
2. október
3. napján 13 óra 20 óra körüli időben a Mercedes A160 típusú személygépkocsival egy üzemanyagtöltő állomásnál tartózkodott tanú 1-gyel, mikor meglátták, hogy haragosuk, … sértett Seat Alhambra típusú személygépkocsival közlekedik a … úton. [15] Tanú 1 az Opel Vectra típusú személygépkocsival, míg a vádlott a Mercedes A160 típusú személygépkocsival üldözőbe vette a sértettet. [16] A sértett észlelte a nyomában haladó személygépkocsikat, és már a városon kívül, a közúton sebességét mintegy 110-120 km/órára növelte. Időközben a terhelt járművével megelőzte tanú 1 Opel gyártmányú személygépkocsiját, így ő került közvetlenül a sértett járműve mögé. [17] A közúton, ekkor már az 50 km/órát meghaladó nagy sebességgel áthaladtak egy lakott területi útszakaszon is úgy, hogy a terhelt járművével végig a sértett járműve mögött haladt. [18] A lakott területi szakaszt elhagyva, a terhelt személygépkocsijával mintegy 90-100 km/óra sebességgel haladva megközelítette a sértett Seat gyártmányú személygépkocsiját, és a 6 méter széles aszfaltúttest 3 méter széles menetiránya szerinti jobb oldali forgalmi sávjában hátulról szándékosan nekihajtott a sértett járművének. A sértett ekkor még a járművének stabilitását meg tudta őrizni. [19] Tovább haladva a közúton a terhelt kihúzódott az aszfaltúttest közepére, de a sértett ugyancsak az úttest középvonala felé húzódott azért, hogy a terhelt járműve előzését ne tudja megkezdeni. [20] Ekkor a terhelt személygépkocsijával a sértett járműve hátuljának jobb oldala mellé hajtott, és a Mercedes gyártmányú személygépkocsit szándékosan balra kormányozta úgy, hogy a jármű bal elejével szándékosan nekiütközött a Seat gyártmányú személygépkocsi hátulja jobb oldalának, minek következtében a Seat gyártmányú személygépkocsi megsodródott, a sértett elveszítette az uralmát a jármű felett, és a személygépkocsival letért az úttestről a menetiránya szerinti jobb oldalra, a 0,6 méter széles útpadkán keresztül az 1,5 méter széles, 30 cm mély árokba haladt, miközben járművének jobb első gumiabroncsa is légvesztetté vált. [21] A sértett személygépkocsijában elöl jobb oldalon utazó sértett 2, valamint a hátul jobb oldalon utazó sértett 3 mindketten a mellkas zúzódását szenvedték el, mely sérülés nyolc napon belül gyógyuló könnyű testi sérülés. A személygépkocsiban hátul bal oldalon utazó tanú 2 sérülést nem szenvedett. A terhelt személygépkocsijával a helyszínen nem állt meg, nem győződött meg arról, hogy a balesetben a Seat gyártmányú személygépkocsiban utazók sérülést szenvedtek-e, hanem a baleset helye után mintegy 100 méterrel az úttesten megfordult, és elhagyta a baleset helyszínét. [22] A terhelt szándékosan megszegte a KRESZ
4. §

(1)bekezdésében írtakat, mert a járművel másik járművet csak olyan távolsággal szabad követni, amely elegendő ahhoz, hogy az elöl haladó jármű mögött meg lehessen állni. A baleset azért következett be, mert Mészáros Márton terhelt szándékosan megszegte a KRESZ 34. §

(3)bekezdésében írtakon keresztül a 34. §

(1)bekezdés d) pontjában írtakat, mert az előzést balról kell végrehajtani úgy, hogy az előzés során megelőzendő jármű mellett megfelelő oldaltávolságot is kell tartani. Kúria 2.Bfv.174/2023/9-I 4 [23] A balesetet követően megszegte a KRESZ 58. §

(1)és

(2)bekezdésében írtakat, mert a balesettel érintett jármű vezetője köteles a járművel azonnal megállni, a baleset folytán megsérült személy részére segítséget nyújtani, illetve a balesetről a rendőrhatóságot értesíteni kell, és a helyszínt csak az intézkedő rendőr engedélyével szabad elhagyni. [24] A terhelt Mercedes gyártmányú és a sértett Seat gyártmányú személygépkocsija a közúti közlekedésre alkalmatlan állapotban volt. [25] A terhelt és a sértett megszegték a KRESZ 26. §

(1)bekezdés a) pontjában írtakat, mert személygépkocsival lakott területen kívül egyéb úton 90 km/órát meghaladó sebességgel, míg lakott területen az 50 km/órát meghaladó sebességgel közlekedtek. A vádlott és a sértett is megszegte a KRESZ 5. §

(1)bekezdés b) pontjában írtakat, mert olyan járművel vettek részt a közlekedésben, amely nem felelt meg a jogszabályban meghatározott műszaki feltételeknek. [26] 3. A Btk. 166. §

(1)bekezdésében szabályozott segítségnyújtás elmulasztásának vétségét az követi el, aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van. A

(3)bekezdés szerint bűntett valósul meg, ha az elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézi elő. [27] A bűncselekmény elkövetési magatartása a sérültnek, vagy az olyan személynek, akinek az élete, testi épsége közvetlen veszélyben van, a szándékos segítség nélkül hagyása, vagyis a bűncselekmény azáltal valósul meg, hogy az elkövető szándékosan nem nyújt segítséget a megjelölt személyeknek. [28] A balesettel érintett jármű vezetője számára a KRESZ 58. §

(1)bekezdése további kötelezettségeket is előír. Eszerint a balesettel érintett jármű vezetője köteles a járművel azonnal megállni, a baleset folytán megsérült vagy veszélybe került személy részére segítséget nyújtani és az esetleges további balesetek elkerülése érdekében minden tőle telhetőt megtenni. Vagyis az elvárható segítség megadása több résztevékenységből áll, így a baleset helyszínén, illetve annak közelében való megállás, a segítségnyújtás szükségességéről történő meggyőződés, és a tényleges segítség felajánlása. [29] A „tőle elvárhatóság” a segítségnyújtás elmulasztása törvényi tényállásának az eleme; a segítségnyújtás elmulasztása csak akkor róható fel az elkövetőnek, ha az tőle elvárható lett volna. Ennek mércéje jogkérdés, melyet minden esetben külön kell vizsgálni és megítélni; a konkrét szituációtól és az elkövető személyes körülményeitől függ, hogy éppen mi az elvárható a terhelttől. [30] A terheltnek az a hivatkozása, hogy a baleset helyszínére visszatért, azonban a sértett által vezetett gépkocsi nem volt a helyszínen, azért nem vonható a jogi értékelés körébe, mert a tényállás ezt nem tartalmazza. A jogerős ítélet tényállása ezzel szemben tényként azt rögzítette, hogy a terhelt személygépkocsijával a helyszínen nem állt meg, nem győződött meg arról, hogy a balesetben a Seat gyártmányú személygépkocsiban utazók sérülést szenvedtek-e, hanem a baleset helye után mintegy 100 méterrel az úttesten megfordult, és elhagyta a baleset helyszínét. [31] Ebből annyi derül ki, hogy a terhelt a balesetet követően továbbhaladt, majd a baleset helyszíne felé visszafordulva és amellett elhaladva távozott a helyszínről. [32] Ez azonban – ha a terhelt a helyszínen nem áll meg – közömbös. A terhelttől elvárható lett volna, hogy kötelezettségeinek eleget tegyen, vagyis a helyszínen megálljon, a segítségnyújtás szükségességéről meggyőződjön, és a tényleges segítségét felajánlja. [33] A tényállásból nem következik a terhelt azon álláspontja, hogy nem volt módja a segítségnyújtásra, az tőle a sértett távozása okán nem volt elvárható. Kúria 2.Bfv.174/2023/9-I 5 [34] A megállapított tények alapján a terhelt – bár oka nem volt rá – a balesetet követően nem állt meg, hanem 100 métert még megtett, megfordult és a baleset helyszíne felé hajtott, majd azt el is hagyta. A terhelt azon, logikailag is ellentmondásos állítását, hogy ezen manőverhez szükséges – másodpercekben mérhető – rövid idő alatt a sértett a 1,5 méter széles, 30 cm mély árokból a légvesztett gumiabroncsával kihaladt és a helyszínt elhagyta, a tényállás szintén nem tartalmazza. [35] Jelen ügyben – az irányadó tényállás szerint – a terhelt az általa szándékosan okozott közlekedési baleset után kötelezettségei körében már az első lépésnek sem tett eleget, a baleset helyszínén nem állt meg. Ebből következően a segítségnyújtás szükségességéről sem győződött meg, és a tényleges segítségnyújtást sem ajánlotta fel. [36] A Btk. 166. §

(1)és

(3)bekezdése között a különbség lényege abban határozható meg, hogy súlyosabb megítélés alá esik annak a segítségnyújtást elmulasztó személynek a cselekménye, aki vétkesen idézte elő a segítséget igénylő helyzetet. A tényállás alapján mind a segítségnyújtás elmulasztásának a veszélyhelyzetet előidéző által elkövetett bűntette, mind az – indítvánnyal nem támadott – közúti veszélyeztetés törvényi tényállási elemeit egyenes szándékkal megvalósította a terhelt. [37] E két bűncselekmény anyagi halmazata a tényállás alapján megállapítható, tekintettel arra, hogy a baleset következtében két sértett is 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett; a szándékos veszélyeztetési bűncselekményekkel halmazatban a segítségnyújtás elmulasztása akkor állapítható meg, ha az elkövető által szándékolt veszélyhelyzeten túl a sérülés, mint eredmény is létrejön (41. BK vélemény II. pont). [38] A terhelt bűnösségének megállapítása tehát a segítségnyújtás elmulasztásának bűntettében törvényes és más anyagi jogi szabálysértés sem történt, így a kiszabott büntetés mértékének vizsgálatára sincs törvényes lehetőség (EBH 2011.2387.). [39] A Kúria a Be. 649. §

(2)bekezdése szerinti olyan további felülvizsgálati okot, melynek vizsgálatára a Be. 659. §

(6)bekezdése alapján hivatalból köteles, nem észlelt. [40] Ekként a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a megtámadott határozatokat a Be. 660. §

(1)bekezdés szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 662. §

(1)bekezdés alapján hatályában fenntartotta. A Kúria Elnöke a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 10. §

(2)bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Kúria ügyelosztási rendjének IV.

1. pontjában jelen ügytípusra öttagú tanács eljárását rendelte el. [41] IV. A Be.
2. §

(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §

(3)-

(5)bekezdésén alapul. A Be. 656. §

(4)bekezdés első fordulata pedig akként rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,

1. október
2. Dr. Somogyi Gábor s.k. a tanács elnöke, Dr. Boros Tibor s.k. előadó bíró, Dr. Harangozó Attila s.k. bíró, Dr. Demeter Zsuzsanna s.k. bíró, Dr. Metzing Márton s.k. bíró