← Magyarország

Kf.700059/2024/4 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: I. A munkáltató egyoldalú utasítási jogával a kinevezés szerinti beosztás (munkakör) keretein belül határozhatja meg a munkaköri leírásban a felperes által ténylegesen ellátandó feladatokat. Amennyiben a hivatásos szolgálati viszonyban álló hosszabb időn át a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, többletdíjazásra jogosult. II. Az elsőfokú bíróság a 2022. augusztus 12. napjával kezdődő időszak tekintetében a Hszt. 71. §

(1)bekezdés a) pontja alapján kötelezte megbízási díj fizetésére, ezért a fellebbezésben – a KMB szabályzat módosítására alapítottan – a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontjával kapcsolatban előadott indokolás alapján az elsőfokú ítélet érdemi felülbírálatára ezen időszak tekintetében nem volt lehetőség. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 5.Kf.700.059/2024/
  1. felperes (felperes címe) Független Rendőr Szakszervezet (felperesi képviselő címe, eljáró kamarai jogtanácsos: dr. Oláh Tamás) Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság (8200 Veszprém, Bajcsy-Zsilinszky utca 2.) A felperes: A felperes képviselője: Az alperes: Az alperes képviselője: dr. Molnár Ibolya Paula kamarai jogtanácsos A per tárgya: megbízási díj megfizetése iránt közszolgálati jogvita A fellebbezést benyújtó fél: alperes (
  2. sorszám alatt) A fellebbezéssel támadott határozat: Veszprémi Törvényszék 8.K.700.690/2023/
  3. számú ítélete indított Í t é l e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott részét nem érinti, fellebbezett részét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 17.000 (tizenhétezer) forint másodfokú perköltséget. A fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás Fővárosi Ítélőtábla 5.Kf.700.059/2024/
  4. 2 [1] A felperes a
  5. január
  6. és
  7. december
  8. napja közötti időszakban az szolgálati hely állományában, körzeti megbízottként teljesített szolgálatot. Az alperes a rendőrkapitányság illetékességi területén a felperes működési körzetét (település) is magába foglaló körzeti megbízotti csoport működési körzetet alakított ki. A felperes a körzeti megbízotti beosztásához nem tartozóan rendszeresen végzett a fenti körzeti megbízotti működési körzetén és a körzeti megbízotti csoport működési körzetén kívül járőri, járőrszolgálati és egyéb (átkísérési, kísérőőri) feladatokat, amelyek ellátásáért megbízási díj megfizetését kérte. Szolgálati panaszát az alperes vezetője a
  9. május
  10. napján kelt határozatával megalapozatlanság miatt elutasította. A felperes keresete [2] A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a
  11. január
  12. és
  13. december
  14. napi közötti időszakra – 24 többletfeladat-ellátással érintett hónapra – bruttó 695.712 forint megbízási díj és annak késedelmi kamatai megfizetésére. A megbízási díj mértékét az illetményalap 75%-ban határozta meg; keresete jogalapjaként a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
  15. évi XLII. törvény (továbbiakban: Hszt.)
  16. §
(1)bekezdés a), b), és c) pontjait jelölte meg. Az elsőfokú bíróság ítélete [3] Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 695.712 forint megbízási díjat, és annak késedelmi kamatát. Ezt meghaladóan – miután a késedelmi kamat kezdő időpontját a keresetben foglaltakhoz képest későbbi dátumban állapította meg – a keresetet elutasította. Ítéletét – a körzeti megbízotti szabályzatról szóló 26/
  1. (XII.9.) ORFK utasítás (a továbbiakban: KMB szabályzat) 2., 3/d., 15-16., 21-22., 24-25.,
  2. és 72/c. pontjaira, valamint a Járőr- és Őrszolgálati Szabályzatról szóló 13/
  3. (III.24.) ORFK utasítás (a továbbiakban: Járőr szabályzat)
  4. pontjára figyelemmel – a Hszt.
  5. § 4., 24., 25.,
  6. és
  7. pontjaira,
  8. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. c)pontjaira,
(5)bekezdésére, 101. §
(1)bekezdés a) pontjára, a rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/
  1. (IX. 22.) BM rendelet (a továbbiakban: 30/
  2. BM rendelet)
  3. §
(1)bekezdésére, valamint az egyes beosztásokhoz tartozó munkaköri feladatok a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 30/
  1. (VI. 15.) BM rendelet (a továbbiakban: 30/
  2. BM rendelet)
  3. számú mellékletére alapította. [4] Ítéletének indokolásában a
  4. augusztus
  5. napjáig terjedő időszak vonatkozásában rögzítette, hogy a felperes által ellátott feladatok, jellege, gyakorisága, területi megoszlása nem volt vitatott a felek között. Az irányadó bírói gyakorlatra is hivatkozva a felperes által körzeti megbízotti működési körzetén kívül ellátott feladatokat többletfeladatként értékelte, s rámutatott, hogy a KMB csoport létrehozása nem eredményezte Fővárosi Ítélőtábla 5.Kf.700.059/2024/
  6. 3 az abba tartozó körzeti megbízottak működési körzetének kibővülését a csoport működési területére. Szintén – a felperes számára többletterhelést és többletfelelősséget eredményező – többletfeladatként értékelte a felperes által ellátott, járőri beosztásba tartozó feladatokat; a felperes munkaköri leírására és a munkaköri leírással kapcsolatos bírói gyakorlatra hivatkozva hangsúlyozta a körzeti megbízotti és a járőr beosztások különbözőségét. Mindezek alapján a felperes megbízási díjra való jogosultságát
  7. augusztus
  8. napjáig a Hszt.
  9. §
(1)bekezdés
  1. c)pontja alapján megalapozottnak találta. [5] A 2022. augusztus 12. napjától 2023. január 31. napjáig terjedő időszak tekintetében utalt a KMB szabályzat 2022. augusztus 12. napjától hatályos, a körzeti megbízott feladatai jellegének kiterjesztését [2. pont
  2. c)alpont, 25. pont], valamint feladatellátási kötelezettségének a rendőrkapitányság illetékességi területére történő kibővítését eredményező [2. pont b)-
  3. c)alpontok] és ennek során feladatellátására a Járőr szabályzat alkalmazását előíró (44. pont) módosítására. Rögzítette, hogy a módosított KMB szabályzat jogszerűségét a bíróság nem bírálhatja felül, ezért erre az időszakra a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontja alapján a felperes nem jogosult megbízási díjra. Mivel a felperes a kereseti kérelem jogalapjaként megjelölte a Hszt. 71. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjait is, ezért a 2022. augusztus 12. napjával kezdődő időszakra megvizsgálta a felperesi igény alaposságát e jogcímeken is. Mivel arra vonatkozó tény nem merült fel, hogy a felperes tartósan akadályozott személy helyetteseként látott volna el járőri feladatokat, ezért a Hszt. 71. §
(1)bekezdés b) pontja alapján nem tartotta alaposnak a felperesi igényt, a védirat mellékleteként csatolt kimutatások adataira figyelemmel azonban megállapította, hogy
  1. augusztus
  2. és
  3. január
  4. napja között az szolgálati hely állománya folyamatosan járőr-, járőrvezető- és járőrparancsnok-hiánnyal volt érintett. Erre tekintettel a felperes megbízási díjra való jogosultságát a
  5. augusztus
  6. és
  7. december
  8. napja közötti időszakra a Hszt.
  9. §
(1)bekezdés a) pontja alapján megalapozottnak találta; megállapította továbbá, hogy ugyanezen jogszabályhely a
  1. augusztus
  2. napja előtti időszakra is megalapozza a felperes megbízási díj iránti igényét. [6] A megbízási díj havi összegét a kereseti kérelemmel egyezően a rendvédelmi illetményalap 75%-ában határozta meg, figyelemmel a többletfeladat-ellátás nagyságára mind a csoportkörzeten kívül ellátott feladatokra, mind a járőr beosztásba tartozó feladatok ellátására tekintettel. A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem [7] Az alperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását és elsődlegesen a teljes kereset elutasítását, másodlagosan a kereset
  3. augusztus
  4. napját követő időszakra vonatkozó elutasítását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete sérti a Hszt.
  5. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. c)pontjait és
(5)bekezdését, valamint a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományát érintő személyügyi igazgatás rendjéről szóló 31/2015. (VI. 16.) BM rendelet (továbbiakban: 31/2015. BM rendelet) 35. §
(3),
(4),
(6)és
(7)bekezdéseit. A fellebbezés az elsőfokú ítéletnek a kereset részbeni elutasítását tartalmazó rendelkezését nem vitatta. [8] Érvelése szerint az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, azonban téves jogértelmezésre jutott. Tévesen állapította meg, hogy a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontja a hivatásos állomány tagjának a beosztásához nem tartozó feladatokkal történő ellátásának anyagi ellentételezését szolgálja, ez ugyanis kiüresíteni a 30/
  1. BM rendelet Fővárosi Ítélőtábla 5.Kf.700.059/2024/
  2. 4 szolgálati beosztásokra vonatkozó rendelkezéseit. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen értelmezte a KMB szabályzat
  3. augusztus
  4. napjától módosult szabályait, amennyiben erre az időszakra nem találta megalapozottnak a Hszt.
  5. §
(1)bekezdés c) pontjára alapított felperesi igényt, ugyanakkor téves ugyanezen időszak tekintetében a Hszt. 71. §
(1)bekezdés a) pontjával kapcsolatos álláspontja, mivel a szabályzat módosítását követően már a körzeti megbízotti beosztás részét képezték a járőrszolgálatok és egyéb közrendvédelmi feladatok is. Hivatkozott a 31/2015. BM rendelet 35. §
(3),
(4)és
(7)bekezdéseire, és előadta, hogy a megbízási díjra való jogosultságot a helyettesítők részére a más munkakörébe tartozó feladatok tartós, folyamatos ellátásával ténylegesen jelentkező többletmunka alapozza meg. Téves az az értelmezés, hogy a járőrszolgálati feladatok nem tartoznak a felperes beosztásához: arra a felperes a KMB szabályzat 25. pontja alapján beosztható volt, azt „egyéb” szolgálati feladatként hajtotta végre, működési körzetében a körzeti megbízotti beosztás részeként. A KMB szabályzat 2022. augusztus 12-től hatályos módosítása kiterjesztette a körzeti megbízottak egyes feladatait a rendőrkapitányság illetékességi területére, eltörölve ezzel a korábbi területi korlátot. A KMB szabályzat módosítása tehát feloldotta a Kúria több eseti döntésében megfogalmazott elvi tartalmat, miszerint a körzeti megbízott kizárólag a saját működési körzetében köteles a bűnmegelőzési, bűnüldözési és rendészeti feladatokat ellátni. Hivatkozott a KMB szabályzat 16.
  1. a)pont
  2. ag)alpontjában és a Járőr szabályzat 153. pontjában foglaltakra és kiemelte, hogy a körzeti megbízotti szolgálatot a járőrszolgálattal a közterületi jelenlét folyamatos biztosítása érdekében össze kell hangolni. A munkáltató nem sértette meg a KMB szabályzat 24. pontjában foglaltakat sem, hiszen a körzeti megbízott járőr szolgálatba járőrrel együtt parancsnokként beosztható. Mindezek alapján megállapítható, hogy a perbeli időszakban a felperes nem látott el a beosztásához nem tartozó többletfeladatokat; a KMB szabályzat módosítását követően feladatait a rendőrkapitányság illetékességi területén, a KMB szabályzat 37. és 44. pontjai szerint a Járőr szabályzat alapján látta el. Hangsúlyozta, hogy a felperes felelősége nem volt magasabb szintű, ami többletterhet sem eredményezett számára. A járőr, járőrvezető, járőrparancsnoki és körzeti megbízotti munkakörök tartalmukat tekintve átfedést mutatnak. [9] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint az alperes fellebbezésében nem adott elő olyan körülményt, amelyet az elsőfokú bíróság nem vizsgált. Kiemelte, hogy az alperes fellebbezésében a járőrfeladatok rendszeres ellátását nem vitatta, továbbá semmilyen adat nem merült fel arra, hogy őt a körzeti megbízotti beosztása ellátása alól a munkáltató mentesítette volna; emiatt el kellett látnia a saját és a járőri beosztáshoz tartozó feladatokat is. Hangsúlyozta e beosztások különbözőségét. A KMB szabályzat módosítását követő időszakra vonatkozó igényével kapcsolatban kiemelte, hogy az elsőfokú ítélet megállapítása szerint az állománytáblából kiolvasható járőri létszámhiány objektív adatként kezelendő. Emellett hangsúlyozta, hogy az alperes a Hszt. 71. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjával kapcsolatos érdemi érvelést nem adott elő, a KMB szabályzat módosítására történt hivatkozást az
  2. a)ponttal fogalmilag nem lehet összefüggésbe hozni, az csak a
  3. c)pontra volna értelmezhető. A Fővárosi Ítélőtábla döntése és annak jogi indokai [10] A fellebbezés – az alábbiak szerint – megalapozatlan. Fővárosi Ítélőtábla 5.Kf.700.059/2024/4. 5 [11] A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 108. §
(1)bekezdésében foglaltak alapján a fellebbezési kérelem és ellenkérelem keretei között – a fellebbezésben felhozott indokokat alapul véve – bírálta felül. A másodfokú eljárás terjedelme vizsgálatakor az ítélőtábla figyelembe vette, hogy az alperes a marasztalási összeg mértékére vonatkozó bírói mérlegelést nem támadta, eljárásjogi felvetések mellett elsősorban az ítélet – jogalapra vonatkozó – anyagi jogi álláspontjának felülvizsgálatát kérte a másodfokú bíróságtól. A fellebbezés keretei között eljárva a másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a releváns jogszabályi rendelkezéseket felhívta, azokat megfelelően alkalmazta, ítéletének indokolásában e döntése indokait kifejtette, amellyel – az indokolás kiegészítésével – a másodfokú bíróság is egyetértett. [12] Az ítélőtábla elsődlegesen rámutat: miután az elsőfokú ítélet jogszerűségének felülbírálata a fellebbezésben megjelölt jogszabálysértésre és az ennek alapjául előadott indokokra tekintettel végezhető el [Kp. 99. §
(1)bekezdés, 100. §
(2)bekezdés b) pont, 108. §
(1)bekezdés], ezért a fellebbezés kizárólag abban az esetben vezethet eredményre, ha a másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet jogszabálysértő jellegét a megsértettként megjelölt jogszabályhely és az ezzel összefüggésben kifejtett jogszabálysértés alapján vizsgálni tudja. Ekként az elsőfokú ítélet érdemi, jogszerűségi felülbírálatának előfeltétele a fellebbezés ezt lehetővé tevő érdemi indokainak alkalmassága. Az alperes a fellebbezésében – a 2022. augusztus 12. napjával kezdődő időszak tekintetében – hivatkozott a Hszt. 71. §
(1)bekezdés a) pontjának megsértésére is (vagyis a fellebbezést megalapozó jogszabályhelyet megjelölte), azonban az érintett időszak vonatkozásában előadott, a KMB szabályzat módosítására alapított indokolása ezen – az ideiglenesen megüresedett vagy betöltetlen szolgálati beosztás ellátására alapított – jogcím tekintetében nem, csupán a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontjára alapított elsőfokú ítéleti rendelkezés kapcsán lett volna értelmezhető, vagyis az alperesnek az általa sérelmezettként megjelölt jogszabályhely [Hszt. 71. §
(1)bekezdés a) pont] megsértéséhez fűzött jogi indokolása – a kettő közötti oksági kapcsolat hiányában – alkalmatlan volt az elsőfokú ítélet jogsértő jellegének megállapítására. Miután a fellebbezés [Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontjával összefüggésben kifejtett] indokai a megjelölt [a Hszt. 71. §
(1)bekezdés a) pontjára alapított] jogszabálysértéssel nem hozhatók összefüggésbe, így az elsőfokú ítélet alperes által állított okból fennálló jogszabálysértő jellege a fellebbezés alkalmatlan indokolása alapján nem volt megállapítható azon időszak tekintetében, amelyben a felperes megbízási díjra való jogosultságát az elsőfokú bíróság kizárólag a Hszt. 71. §
(1)bekezdés a) pontjára alapította (
  1. augusztus
  2. napjától számított időszak). [13] Az alperes szintén alaptalanul hivatkozott a 31/
  3. BM rendelet
  4. §
(3),
(4),
(6)és
(7)bekezdéseinek megsértésére. Az eredeti szolgálati beosztás mellett végzett és abba nem tartozó feladatok rendszeres ellátása a nem vitatott felperesi feladatkimutatás adatai szerint a harminc napot egyértelműen meghaladta, a 31/2015. BM rendelet 35. §
(7)bekezdése pedig kizárólag a Hszt. 71. §
(1)bekezdés b) pontjának alkalmazása esetén bírt volna jelentőséggel – az elsőfokú bíróság megállapítása szerint ugyanakkor a felperes a 2022. augusztus 11. napjáig terjedő időszakban a Hszt. 71. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. c)pontjai alapján, míg a 2022. augusztus 12. napját követő időszakban a Hszt. 71. §
(1)bekezdés a) pontja alapján jogosult megbízási díjra –, ezért a fellebbezés e hivatkozásai relevanciával nem Fővárosi Ítélőtábla 5.Kf.700.059/2024/
  1. 6 bírnak, az elsőfokú ítélet jogszabálysértő jellegének megalapozására – az állított jogszabálysértés tekintetében – ugyancsak alkalmatlanok voltak. [14] Miután a perben nem volt vitatott a döntés ténybeli alapjául szolgáló felperesi feladatkimutatás, ezért a felek közötti jogvita alapvető kérdését a
  2. augusztus
  3. napjáig terjedő időszak vonatkozásában a Hszt.
  4. §
(1)bekezdés c) pontjában foglalt feltételek teljesülése jelentette, tekintettel arra, hogy az alperes álláspontja szerint a felperes által ellátott feladatok a beosztásának részét képezték, azok többletfeladat jellege nem támasztható alá. Az ezzel kapcsolatos megállapítások az elsőfokú ítélet anyagi jogi álláspontjának felülbírálatához tartoznak, és a felek eltérő jogértelmezéséből fakadnak, amely jogértelmezéseket azonban a Kúria – a KMB szabályzat módosításának esetleges következményei kivételével – a fellebbezésben felvetett jogszabálysértés-állítások esetében már elvégezte. [15] Az állománytáblában rendszeresített beosztásokhoz tartozó feladatokat a munkáltató a munkaköri leírásban egyoldalú utasításával rögzítheti; a munkaköri feladatok meghatározása azonban a munkáltató részéről nem lehet önkényes, csak az állománytáblában rendszeresített beosztás keretein belül határozhatja meg azokat a ténylegesen ellátandó feladatokat, amelyeket a hivatásos állomány tagja jogosult és köteles ellátni. Az alperesnél a felperes körzeti megbízott beosztása az állománytáblában rendszeresített és a kinevezésében rögzített szolgálati beosztás (munkakör). A következetes bírói gyakorlat (Kf.VII.39.247/2020/4., Kf.VII.39.389/2021/4., Kf.VII.39.523/2021/4.) szerint a munkakör kiterjesztő értelmezésére nincs lehetőség, így ezen elvi alapból eredően jogellenes az olyan gyakorlat, amikor a munkáltató a munkakör részének tekinti egy másik munkakör – akár átmeneti, akár tartós – feladatainak ellátását. [16] A Kúria korábbi, jelen ügyben is irányadó határozataiban (Kfv.VII.37.642/2020/5., Kf.VII.39.525/2021/3.) kimondta, hogy a Hszt. 71. §
(1)bekezdésének
  1. c)pontjában meghatározott kritériumok konjunktívak, ebből következően a felperest akkor illetheti meg a megbízási díj, ha nem a kinevezés szerinti beosztásához tartozó feladatkört látott el, többletfeladatként. Ezzel összefüggésben nem azon van a hangsúly, hogy a többletfeladat okozott-e többletterhelést, hanem azon, hogy a feladat a kinevezés szerinti beosztáshoz tartozónak tekinthető-e. Amennyiben a rendszeresen elvégzett további tevékenység nem tartozik az adott szolgálati beosztáshoz, az mindenképpen többletfeladatként értékelendő. [17] A Kúria következetes gyakorlata szerint, a munkáltató utasítása alapján a hivatásos állomány tagja ugyan esetenként köteles ellátni a beosztása szerinti tevékenységhez nem tartozó feladatokat is, az ilyen jellegű feladat tartós ellátása ugyanakkor nem maradhat ellentételezés nélkül. Ha a hivatásos állomány szolgálati viszonyban álló tagja (a körzeti megbízott) hosszabb időszakon át rendszerszintűen a beosztásához nem tartozó feladatkört ellátja, a járőrfeladatokat a körzeti megbízott működési és csoportműködési körén kívül nem eseti, hanem napi rendszerességgel végzi, az többletszolgálatnak minősül és annak ellentételezésére jogosult (Kf.VII.39.523/2021/4., Kf.VII.45.076/2022/4.). Fővárosi Ítélőtábla 5.Kf.700.059/2024/4. 7 [18] Jelen ügyben a felperes által végzett járőrszolgálati és egyéb feladatok, mint a munkáltató egyoldalú utasítása alapján végzett feladatok, nem tartoztak a felperes kinevezés szerinti beosztásához. Az elsőfokú bíróság a becsatolt és az alperes által nem vitatott felperesi kimutatás (F/6. számú melléklet) szerint helyesen következtetett a többletfeladat ellátására. A KMB szabályzat (e bekezdésben a 2022. augusztus 11. napjáig hatályos) 24. pontja alapján a körzeti megbízott járőrvezetőként közterületi szolgálat végrehajtására járőrrel közösen osztható be, de az alperes nem bizonyította, hogy a felperes beosztása a KMB szabályzat rendelkezései szerint valósult meg. Azt sem támasztotta alá, hogy a felperes működési körzetén kívül, de a csoportműködési körzetben ellátott járőri és egyéb többletfeladatai miként felelnek meg a KMB szabályzat – különösen 15. és 24. pontjaiban foglalt – rendelkezéseinek. A közrendvédelmi szakterületért felelős vezető köteles a közös közterületi szolgálatot úgy szervezni, hogy a feladatellátás – a KMB szabályzat 21-22. pontjában meghatározottak kivételével – a körzeti megbízott működési körzetében történjen. Az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan rögzítette, hogy a felperes a járőrszolgálati és egyéb feladatokat a körzeti megbízott működési körzetén és csoportműködési körzetén kívül nem eseti jelleggel, hanem rendszeresen végezte, amelyre nem adott jogalapot a KMB szabályzat 37. pontja sem, mert ezek a feladatok nem a felperes kinevezés szerinti beosztásához tartozó (közterületi tevékenységének részét képező) feladatok. Az a körülmény, hogy a felperes működési körzetéből jogszerűen elvonható volt, nem jelenti egyben azt, hogy a beosztásához nem tartozó többletfeladatok ellátásáért megbízási díjra nem jogosult. A KMB szabályzat 25. pont
  2. a)alpontja kifejezetten tiltotta a körzeti megbízott igénybevételét kísérőőri feladatokra. [19] A fentiek szerint az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a felperes által a 2022. augusztus 11. napjáig terjedő időszakban rendszeresen végzett járőrszolgálat és egyéb feladatok ellátása a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti többletfeladatként értékelhető, amely a Hszt. 71. §
(5)bekezdése alapján megbízási díjra jogosít. [20] Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a Kp. 109. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. [21] A pervesztes alperes a Kp.
  1. §-a alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
  2. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  3. §
(1)bekezdése és 102. §
(1)bekezdése, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 4. §
(1)bekezdés a) pontja és 3. §
(5)bekezdése alapján köteles a fellebbezéssel érintett pertárgyértékhez – a felszámított munkadíjhoz képest alacsonyabb összeggel – igazodó, és a jogi képviselő által kifejtett munkával arányosan számított, a pernyertes felperest megillető másodfokú perköltség megfizetésére. [22] Az alperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. §
(1)bekezdés c) pontja alapján személyes illetékmentes, ezért az Itv. 39. §
(1)bekezdés és 46. §
(1)bekezdés alapján meghatározott (55.657 forint) összegű fellebbezési eljárási illetéket Fővárosi Ítélőtábla 5.Kf.700.059/2024/4. 8 a Kp. 35. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 95. §
(1)bekezdés c) pontjára és a Pp. 102. §
(6)bekezdésére figyelemmel az állam viseli. [23] Az ítélőtábla a fellebbezést a Kp. 99. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó Kp.
  1. § alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [24] Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kp.
  2. §
(1)bekezdésében foglalt rendelkezés zárja ki. Záró rész Budapest,
  1. július
  2. dr. Németh Andrea s.k. dr. Rácz Krisztina s.k. dr. Szőke Mária s.k. a tanács elnöke, előadó bíró bíró bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.