← Magyarország

Bfv.370/2024/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A terhelt védelmét az előkészítő ülésen a Be. 43. §

(1)bekezdés f) pontja értelmében kizárt védő látta el, így a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontjában meghatározott eljárási szabálysértés, egyúttal a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontjában írt felülvizsgálati ok megvalósult. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.I.370/2024/
  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Gimesi Ágnes, a tanács elnöke Dr. Kardos Andrea, előadó bíró Dr. Domonyai Alexa, bíró Dr. Schmidt Péter, bíró Dr. Tuba István Krisztián, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. szeptember
  3. Az ügy tárgya: költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények Terhelt(ek): terhelt1 és társai (terhelt2 IV. rendű) Elsőfok: Balassagyarmati Törvényszék, 9.B.38/2020/30-III., ítélet, előkészítő ülés,
  4. június
  5. (jogerő:
  6. június 19.) Kúria 1.Bfv.370/2024/6-I Másodfok: 2 – Az indítvány előterjesztője: Nógrád Vármegyei Főügyészség Az indítvány iránya: hatályon kívül helyezés Rendelkező rész A Kúria a költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt terhelt1 és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a Nógrád Vármegyei Főügyészség felülvizsgálati indítványát elbírálva a Balassagyarmati Törvényszék 9.B.38/2020/30-III. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja. A Kúria elrendeli a hatályon kívül helyezett ítéletben megállapított, terhelt2 IV. rendű terheltet terhelő pénzbüntetés címén esetlegesen befizetett, illetve vagyonelkobzás címén végrehajtott összegnek a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori kamatával együtt a befizető terhelt részére történő visszatérítését. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] I. A Balassagyarmati Törvényszék a
  7. június
  8. napján meghozott és kihirdetett 9.B.38/2020/30-III. számú ítéletével terhelt2 IV. rendű terheltet bűnösnek mondta ki költségvetési csalás bűntettében [a Büntető Törvénykönyvről szóló
  9. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
  10. §
(1)bekezdés a) pont és
(2)bekezdés a) pont]. Ezért őt 90 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, az egy napi tétel összegét 1.000 forintban állapította meg. Az így kiszabott, összesen 90.000 forint pénzbüntetés megfizetésére 2 havi részletfizetést engedélyezett, továbbá megállapította, hogy a pénzbüntetést meg nem fizetése esetén szabadságvesztésre kell átváltoztatni. A IV. rendű terhelttel szemben 688.250 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. [2] Az elsőfokú bíróság ítélete 2020. június 19. napján jogerőre emelkedett. [3] II. 1. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Nógrád Vármegyei Főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a Kúria 1.Bfv.370/2024/6-I 3 továbbiakban: Be.) 608. §
(1)bekezdés d) pontjára hivatkozással a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontjában meghatározott ok alapján. [4] Indokai szerint terhelt2 IV. rendű terhelt meghatalmazott védője, ügyvéd1 a nyomozás során a
  1. december
  2. napján kelt és
  3. január
  4. napján megszüntetett meghatalmazás alapján tanú1 tanú jogi képviselőjeként is eljárt, így vele szemben a Be.
  5. §
(1)bekezdés f) pontja szerinti kizárási ok állt fenn. [5] Kiemelte, hogy a védővel szemben a kizáró ok annak ellenére megállapítható, hogy a tanú képviseletére mindvégig a büntetőeljárásról szóló
  1. évi XIX. törvény (a továbbiakban: korábbi Be.) hatálya alatt került sor, ugyanis – a törvényhelyhez fűzött miniszteri indokolás szerint – a kizáró okot jelentő megbízás megszűnésével nem szűnik meg a kizárást eredményező érdekellentét, ami a védőkénti fellépést kizárja. Érvelése szerint nem befolyásolja a kizárási ok fennállását az sem, hogy a Nógrád Megyei Főügyészség a vádiratban nem hivatkozott tanú1 tanúvallomására, továbbá a kihallgatására sem tett indítványt, mivel a tanú érdekében eljáró ügyvéd kizárásának oka a tanú kizárási okaira [Be.
  2. §
(1)bekezdés e) pontja] vezethető vissza, az pedig akkor is fennáll, ha a tanú a nyomozás során olyan ténnyel kapcsolatban tett vallomást, amely miatt nem történt vádemelés. [6] A Be. 427. §
(5)bekezdés a) pontja alapján az alapügyben a védelem IV. rendű terhelt vonatkozásában kötelező volt és védelmében a
  1. június
  2. napjára kitűzött előkészítő ülésen – a kifejtettek szerint – kizárt védő vett részt. A kizárt védő eljárását pedig úgy kell tekinteni, mintha a törvényszék a kötelező védelem ellenére védő jelenléte nélkül tartotta volna meg az előkészítő ülést, mely a Be.
  3. §
(1)bekezdés f) pontja szerinti eljárási szabálysértés, ami egyben a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja írt felülvizsgálati ok megállapítását is megalapozza. [7] Mindezek alapján a Nógrád Vármegyei Főügyészség azt indítványozta, hogy a Kúria a Balassagyarmati Törvényszék 9.B.38/2020/30-III. számú ítéletet helyezze hatályon kívül, és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárás lefolytatására. [8]
  1. A Legfőbb Ügyészség a BF.267/2024/
  2. számú átiratában a Nógrád Vármegyei Főügyészség felülvizsgálati indítványát annak helyes indokaira tekintettel fenntartotta azzal, hogy a Kúria a megismételt eljárásra a Be.
  3. §-a, illetve
  4. §
(5)bekezdés
  1. pontja alapján a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Balassagyarmati Járásbíróságot utasítsa. [9]
  2. A IV. rendű terhelt és a védője a felülvizsgálati indítványra észrevételt nem tett. [10] III. A felülvizsgálati indítvány alapos. [11]
  3. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a büntetőeljárásról szóló
  4. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.)
  5. §-a alapján a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen, kizárólag a Be.
  6. §-ában tételesen felsorolt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. Kúria 1.Bfv.370/2024/6-I 4 [12] A Be.
  7. § b) pontja szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen eljárási szabálysértés miatt is helye van. [13] Eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a Be.
  8. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg [Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja]. [14] A Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontja alapján feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező ok, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. [15] Amennyiben a tárgyaláson a terhelt védelmében kizárt védő jár el, azt úgy kell tekinteni, mintha egyáltalán nem lett volna jelen védő, így az – kötelező védelem esetén – feltétlen hatályon kívül helyezési ok (EBH 2017.B.12.II.). [16] A Be. 651. §
(1)bekezdés és
(2)bekezdés a) pontja értelmében az ügyészség mind a terhelt terhére, mind pedig javára terjeszthet elő felülvizsgálati indítványt. A terhelt terhére szóló felülvizsgálati indítványt a Be. 652. §
(3)bekezdése alapján 6 hónapon belül, a javára pedig a Be. 652. §
(4)bekezdése értelmében határidő nélkül lehet előterjeszteni. [17] A Kúria az 1/
  1. számú Büntető jogegységi határozatban akként foglalt állást, hogy a Be.
  2. §
(2)bekezdése szerinti eljárási szabálysértés miatt előterjesztett felülvizsgálati indítványnak nincs iránya. [18] Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy a főügyészségnek az elsőfokú bírósághoz
  1. február
  2. napján benyújtott felülvizsgálati indítványa alapján a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatásának van helye. [19] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján bírálta el [Be.
  3. §
(2)bekezdés]. E rendelkezés a megtámadott határozat meghozatala idején irányadó büntető anyagi jogi szabályok alkalmazásának felülvizsgálati eljárásban történő felülbírálatát, valamint az eljárási cselekmény foganatosítása idején hatályos eljárási szabályok betartásának felülvizsgálatát jelenti. E szabály alapján tehát azt kell vizsgálni, hogy a támadott határozatot hozó bíróságok betartották-e eljárásukban az akkor hatályos és ekként irányadó anyagi és eljárásjogi szabályokat. A felülvizsgálati eljárásra azonban a hatályos Be. szabályai az irányadók (BH 2019.103.). [20]
  1. A rendelkezésre álló iratok alapján a következők állapíthatók meg. [21] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-Magyarországi Bűnügyi Igazgatóság Heves Megyei Vizsgálati Osztályán 22/2016.bü. számon költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt indult büntetőeljárás. Az ügyben a nyomozás során ügyvéd1 ügyvéd
  2. december
  3. napján tanú1 tanú érdekében eljáró ügyvédként meghatalmazást nyújtott be (nyomozási irat
  4. kötet
  5. oldal). tanú1 tanúkénti kihallgatására
  6. január
  7. napján Kúria 1.Bfv.370/2024/6-I 5 került sor, melyen az érdekében eljáró ügyvéd nem vett részt. A kihallgatás befejezése után a tanú benyújtotta ügyvéd1 ügyvéd ugyanezen a napon kelt bejelentését, mely szerint ügyvédi meghatalmazása közös megegyezéssel megszűnt (nyomozási irat
  8. kötet 167-
  9. oldal). [22] A Nógrád Megyei Főügyészség
  10. október
  11. napján B.112/2016/80.BTÖ. számon terhelt1 és társai – köztük terhelt2 IV. rendű terhelt – ellen költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt vádiratot nyújtott be a Balassagyarmati Járásbíróságon. A vádirat tanú1 tanúvallomását a bizonyítási eszközök között nem jelölte meg és e tanú kihallgatására nem tett indítványt. A járásbíróság utóbb ehhez az ügyhöz egyesítette a Balassagyarmati Járási Ügyészség B.284/2015/
  12. számú vádirata alapján terhelt1 és társai ellen költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmény miatt indított büntetőügyet. Ezután a járásbíróság a
  13. január
  14. napján meghozott 19.B.240/2019/
  15. számú végzésével megállapította hatáskörének hiányát és az ügyet a Balassagyarmati Törvényszékre tette át. A végzést a Balassagyarmati Törvényszék mint másodfokú bíróság a
  16. február
  17. napján kelt 9.Bpkf.73/2020/
  18. számú végzésével helybenhagyta. [23] A Balassagyarmati Törvényszék a 9.B.38/
  19. számon folyamatban lévő büntetőügyben
  20. június
  21. napján előkészítő ülést tartott, melyen terhelt2 IV. rendű terhelt meghatalmazott védőjeként megjelent ügyvéd1 és az előkészítő ülésen a IV. rendű vádlott védőjeként vett részt. [24] terhelt2 IV. rendű terhelt az előkészítő ülésen bűnösséget beismerő nyilatkozatot tett és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról. A törvényszék a beismerő nyilatkozatot végzésével elfogadta, majd a IV. rendű terheltet a 9.B.38/2020/30-III. számú,
  22. június
  23. napján kihirdetett és
  24. június
  25. napján jogerőre emelkedett ítéletével költségvetési csalás bűntette [Btk.
  26. §
(1)bekezdés a) pont és
(2)bekezdés a) pont] miatt 90 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, az egy napi tétel összegét 1.000 forintban állapította meg, továbbá vele szemben 688.250 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. [25]
  1. A Kúria megállapította, hogy a tanú1 tanú érdekében eljáró ügyvéd meghatalmazásának benyújtásakor és tanú1 tanúkénti meghallgatásakor a büntetőeljárásról szóló
  2. évi XIX. törvény (továbbiakban: korábbi Be.), míg az előkészítő ülés időpontjában a büntetőeljárásról szóló
  3. évi XC. törvény (továbbiakban: Be.) volt hatályban. [26] 3.
  4. A Be.
  5. §
(2)bekezdés II. fordulata szerint a terheltnek joga van ahhoz, hogy a védelem ellátására védő közreműködését vegye igénybe, ennek érdekében a Be. 39. §
(1)bekezdés d) pontja alapján védőt hatalmazzon meg vagy védő kirendelését indítványozza. [27] Az Alkotmánybíróság a 22/
  1. (IV. 16.) AB határozatban rámutatott: „Az igazságszolgáltatásban védőként vagy jogi képviselőként való közreműködése alkotmányos követelmény és az eljárási törvények kötelező előírása. Az ügyvéd (a jogi képviselő) eljárásjogi státusát és helyzetét törvény szabályozza, eljárásbeli jogait és kötelességeit ugyancsak törvény írja elő. Az ügyvéd tevékenységét és feladatait tehát nem lehet önmagában megítélni és önmagában szabályozni, hanem csak annak az eljárásjogi rendszernek függvényében, amelyben tevékenysége, feladata magának a rendszernek része, és amely rendszerből, a rendszer munkamegosztásából következik a foglalkozás sajátképpenisége.” Kúria 1.Bfv.370/2024/6-I 6 [28] Az ügyvédi tevékenységről szóló
  2. évi LXXVVIII. törvény (a továbbiakban: Ügyvédi tv.)
  3. §
(4)bekezdése értelmében az ügyvédi tevékenység az ügyfél és az ügyvédi tevékenységet gyakorló közötti bizalmon alapul, amelyet mindenki köteles tiszteletben tartani. [29] Az Ügyvédi tv. 40. §
(2)bekezdése kimondja: a védői tevékenység ellátása során az ügyvéd és az európai közösségi jogász a terhelt védekezéshez való joga gyakorlásának keretei között a terhelt érdekeinek elsődlegessége alapján jár el. [30] Mindezek alapján megállapítható, hogy a védőt – a feladatából adódóan – köti a védencének érdeke, a tevékenységének arra kell irányulnia, hogy minden törvényes eszközt felhasználjon a terhelt (védence) kimentése, illetve a felelősségének enyhítése végett. Egyértelmű, hogy van olyan büntetőeljárási pozíció, mely e tevékenység ellátásával eleve nem egyeztethető össze. [31] Az ügyvéd a büntetőeljárásban segítőként is részt vehet a tanú törvény szerinti jogainak gyakorlása vagy kötelezettségének teljesítése elősegítése érdekében [Be. 59. §
(1)bekezdés i) pont]. Ennek keretében jogosult arra, hogy a saját, valamint az általa segített személy büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyészségtől és a nyomozó hatóságtól felvilágosítást kapjon [Be.
  1. §]. [32] Az ilyen tartalmú jogi képviselet során az ügyvédnek szintén az a kötelezettsége, hogy az ügyfele érdekeinek elsődlegessége alapján járjon el [Ügyvédi tv.
  2. §
(3)bekezdés]. [33] 3.
  1. A védő kizárására csak valamely törvényben meghatározott, a Be.
  2. §-ában felsorolt ok alapján kerülhet sor. [34] A kizárási okok döntő többsége az eltérő eljárási pozícióból – valamint egyes esetekben az ehhez kapcsolódó hozzátartozói viszonyból – ered, és olyan objektív okon alapul, melynek fennállása eleve összeférhetetlen a védői tevékenységgel, így bármely további feltétel előírása nélkül kizárást eredményez. [35] A Be. nem teszi lehetővé azonos személy részéről az eljárási pozíciók halmozódását, így adott személy az adott eljárásban csak egyféle eljárási pozícióban vehet részt {Kúria Bt.II.287/2019/4., Indokolás [64] bekezdés, BH 2022.
  3. II., BH 2023.27., Indokolás [67] bekezdés}. [36] A Be.
  4. §
(1)bekezdés f) pontja szerint nem lehet védő, aki az ügyben tanúként részt vett, vagy részt vevő – a terhelttől különböző – személy segítőjeként vesz vagy vett részt. [37] A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (korábbi Be.) 45. §
(2)bekezdése szerint a tanú érdekében eljáró ügyvéd ezzel egyidejű védőkénti eljárása volt tilalmazott. A Be.
  1. július
  2. napján történt hatályba lépése ezen a törvényi szabályozáson változtatott és Kúria 1.Bfv.370/2024/6-I 7 erre az esetre a korábbi eljárási törvényhez képest – az egyidejűség követelményének elhagyásával – szigorúbb kizárási okot határozott meg, amely immár kizárja a védői pozíciót abban az esetben is, ha ugyanaz az ügyvéd az adott eljárásban korábban valamely tanú segítőjeként vett részt. [38] A törvény ez alól csak abban az esetben enged kivételt, ha a tanú utóbb terhelti pozícióba kerül, hiszen ebben a helyzetben nem áll fenn a vélelmezett érdekellentét sem. [39] A Be.
  3. §
(1)bekezdés f) pontjához fűzött miniszteri indokolás ezzel kapcsolatban megállapította: „a törvény alapján így kizárást kell eredményezzen, ha a védőt érintő bármely kizárási ok akár a jelenben áll fenn, vagy akár a múltban állt fenn. A kizáró okot jelentő megbízás − így például a tanú érdekében történő eljárás − megszűnésével nyilvánvalóan nem szűnik meg az az érdekellentét, amely a védőként történő fellépést kizárja. A tanú érdekében eljáró ügyvéd esetében a törvény kivételt tesz abban az esetben, ha a tanú utóbb terhelti pozícióba kerül, hiszen ilyen esetben érdekellentétről nem beszélhetünk.” [40] Az Alkotmánybíróság a 25/2023. (XII. 5.) AB határozatában kimondta, hogy a Be. törvényi megfogalmazásából is következően önmagában az eljárásbeli pozíció, eljárási helyzet, és nem az érdekek alapján kell megítélni a Be. 43. §
(1)bekezdés f) pontja szerinti kizárási okot. Rámutatott arra is: közömbös, hogy az érintett ügyvéd a tanú érdekében eljárva végzett-e bármilyen eljárási cselekményt. „Jelentősége annak van, hogy meghatalmazással rendelkezett, s az őt megillető eljárási jogokkal rendelkezhetett. Minden más megfontolás azt jelentené, hogy érdemben vizsgálni kellene a meghatalmazó és a meghatalmazott közötti viszony mibenlétét, tartalmát, ami pedig kívülső beavatkozás, intervenció lenne az ilyen kapcsolat belső mibenlétére, illetve bensőséges mivoltára” {Indokolás [65]-[66] bekezdés}. [41] A tanú segítőjéhez kapcsolódó kizárás – miként arra a felülvizsgálati indítvány is helytállóan utalt – a tanúhoz kötődő védői kizárási okra vezethető vissza [Be. 43. §
(1)bekezdés e) pont]. [42] Eszerint nem lehet védő, aki az ügyben tanúként vesz vagy vett részt, kivéve, ha a 170. §
(1)bekezdés a) pontja alapján nem volt kihallgatható, illetve, ha a
  1. § alapján a tanúvallomást megtagadta. A törvényi rendelkezés alapján egyértelmű, hogy a törvény ilyen esetben a tanú pozícióját tekinti elsődlegesnek, melynek következménye a védői pozíció elvesztése és ez alól kivételt csak az jelenthet, ha az érintett a Be.
  2. §
(1)bekezdés a) pontja alapján nem volt kihallgatható, illetve, ha a Be.
  1. § alapján a tanúvallomást megtagadta. [43] Nem kizárt az eljárásból az a védő, akit ugyanazon ügyben tanúként idéz a büntetőügyben eljáró hatóság, és az idézésnek eleget téve a tanúvallomást jogszerűen megtagadja (BH 2023.27.). [44] A Be.
  2. §
(1)bekezdés e) pontja szerinti kizáró ok fennállása körében és ebből következően a tanú segítője esetén sem vizsgálható, hogy a tanú milyen tartalommal tett vallomást, a terhelt védekezését alátámasztotta, vagy cáfolta-e, ahogyan annak sincs Kúria 1.Bfv.370/2024/6-I 8 jelentősége, ha a tanú a nyomozás során olyan tényekkel kapcsolatban tett vallomást, amelyek miatt nem került sor vádemelésre. [45] 3.3. A Be. 427. §
(5)bekezdés a) pontja kötelezővé teszi a védő részvételét a tárgyaláson a törvényszék mint elsőfokú bíróság előtt. [46] Az előkészítő ülés az eljárás formáját tekintve nyilvános ülés [Be. 499. §
(1)bekezdés], amelyre Be. 425. §
(3)bekezdése alapján – a Be.-ben meghatározott eltérésekkel – a tárgyalásra vonatkozó rendelkezések az irányadók. [47] Mindemellett a Be. 499. §
(5)bekezdése az előkészítő ülés különös szabályaként írja elő, hogy ha az eljárásban védő vesz részt, az előkészítő ülés a távollétében nem tartható meg. [48] Ebből következően a IV. rendű terhelt vonatkozásában a védő jelenléte a Balassagyarmati Törvényszéken folyamatban volt büntetőügyben a
  1. június
  2. napjára kitűzött előkészítő ülésen kötelező volt. [49] Kétségtelen, hogy jelen ügyben a tanú által a jogi képviseletére adott meghatalmazás és az ügyvédi megbízás megszűnése is a korábbi Be. hatálya alatti időpontra esett, amikor az eljárási törvény – a korábban kifejtettek szerint – a védő kizárását az egyidejűség követelményéhez kötötte. Mivel az érintett jogi képviselő az ügyben a jogi képviselet ellátásának időszaka alatt (
  3. december
  4. és
  5. január
  6. napja között) védőként nem járt el, a korábbi Be.
  7. §
(2)bekezdése szerinti kizárási ok nem állt fenn. [50] ügyvéd1 védői meghatalmazása a tanú érdekében eljáró ügyvédi pozíciója megszűnése után keletkezett, annak benyújtására a Be. hatályba lépését követően került sor. [51] Mivel a Be. átmeneti rendelkezései szerint az új törvény szabályait a hatálybalépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásokban is alkalmazni kell [Be. 868. §
(1)bekezdés], a Be. 43. §
(1)bekezdés f) pontjában meghatározott kizárási ok jelen ügyben attól függetlenül vizsgálandó, hogy a tanú jogi képviseletére vonatkozó megbízás időközben megszűnt. [52] Az iratok alapján megállapítható, hogy ügyvéd1 védő az ügyben korábban tanú1 tanú segítőjeként vett részt, ezért vele szemben a Be. 43. §
(1)bekezdés f) pontja szerinti kizárási ok fennállt. [53] Tekintettel arra, hogy terhelt2 IV. rendű terhelt védelmében az előkészítő ülésen kizárt védő volt jelen, a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontjában meghatározott eljárási szabálysértés, egyúttal a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontjában írt felülvizsgálati ok megvalósult. [54] IV. Mindezek tükrében a Kúria a Be. 660. §
(1)bekezdésének főszabálya szerint tanácsülésen, a Be. 655. §
(2)bekezdése szerinti összetételben – a Be. 663. §
(2)bekezdése Kúria 1.Bfv.370/2024/6-I 9 alapján a felülvizsgálati indítvánnyal támadott jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította. [55] Itt szükséges kitérni arra, hogy időközben a költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt terhelt1 és társai ellen indult büntetőügyben a Balassagyarmati Törvényszék
  1. április
  2. napján kihirdetett 9.B.38/2020/
  3. számú ítéletét a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a
  4. június
  5. napján meghozott 1.Bf.321/2023/
  6. számú végzésével terhelt1 I. rendű, terhelt3 II. rendű, terhelt4 VII. rendű, terhelt5 VVI. rendű, terhelt6 IX. rendű, terhelt7 X. rendű, terhelt8 XI. rendű, és terhelt9 XII. rendű vádlott tekintetében hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította. A végzés ellen a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség fellebbezést jelentett be. Mivel az áttétel folytán elsőfokon a Balassagyarmati Törvényszéken folyamatban volt alapeljárás ezidáig jogerősen nem fejeződött be, a Kúria jelen ügyben az elsőfokú bíróságot utasította új eljárásra. [56] A Kúria a Be.
  7. §
(3)bekezdése alapján iránymutatásként előírja, hogy az elsőfokú bíróság a megismételt eljárást a Be. rendelkezései szerint (Be. Tizennyolcadik Rész), a Kúria határozatában a védő kizárására vonatkozóan kifejtettek figyelembevételével, az eljárási szabályok maradéktalan betartásával, soron kívül folytassa le. [57] A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. Budapest
  1. szeptember
  2. Dr. Gimesi Ágnes s.k. a tanács elnöke, Dr. Kardos Andrea s.k. előadó bíró, Dr. Domonyai Alexa s.k. bíró, Dr. Schmidt Péter s.k. bíró, Dr. Tuba István Krisztián s.k. bíró A Kúria Bfv. I.370/2024/
  3. számú végzése
  4. szeptember
  5. napján véglegessé vált. Budapest,
  6. szeptember
  7. Dr. Gimesi Ágnes s.k. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.