← Magyarország

Bf.6/2026/97 – Debreceni Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A költségvetési csalás megállapításának kérdései munkaerő-kölcsönzés esetén. Btk. 396. §

(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés b) pont,
(5)bekezdés b) pont,
  1. fordulat, Btk.
  2. § A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla a Be.
  3. §
(1)bekezdés alapján megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően, míg egyebekben helybenhagyta azt a Be. 605. §
(1)bekezdésének felhívásával. Cím45i Ítélőtábla Bf.II.6/2026/
  1. szám A Cím45i Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Cím45ben, a
  2. február
  3. napján megtartott tanácsülésen meghozta a következő ítéletet: A költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt vádlott és társai ellen indított büntetőügyben a Nyíregyházi Törvényszék
  4. április
  5. napján kihirdetett 8.B.676/2017/
  6. számú ítéletét a jelen eljárásban fellebbezéssel érintett vádlottakra nézve megváltoztatja. Terhelt1 IX. rendű, Terhelt4 XIII. rendű, Terhelt6 XV. rendű, XXI. rendű, Terhelt9 XXIV. rendű, Terhelt11 XXVII. rendű, Terhelt14 XXX. rendű, Terhelt15 XXXII. rendű, Terhelt16 XXXIV. rendű, valamint Terhelt17 XXXVII. rendű vádlott költségvetést károsító bűncselekményének minősítése helyesen: Btk.
  7. §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés b) pont
  1. fordulat. Terhelt5 XIV. rendű, Terhelt8 XXII. rendű, Terhelt10 XXVI. rendű, Terhelt18 XXXVIII. rendű, valamint Terhelt22 XLIII. rendű vádlott költségvetést károsító bűncselekményének minősítése helyesen: Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés b) pont
  1. fordulat. Terhelt12 XXVIII. rendű és Terhelt13 XXIX. rendű vádlott költségvetést károsító bűncselekményének minősítése helyesen: Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
(5)bekezdés b) pont
  1. fordulat. Terhelt19 XXXIX. rendű, Terhelt20 XL. rendű, valamint Terhelt21 XLI. rendű vádlott költségvetést károsító bűncselekményeinek minősítése helyesen: Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés b) pont
  1. fordulat, Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés b) pont
  1. fordulat. Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.6/2026/97-I 2 cég 1el szemben elrendelt vagyonelkobzás összegét 76 057 915 hetvenhatmillió-ötvenhétezer-kilencszáztizenöt forintban, míg a forintban, azaz cég2 „f. a.” vonatkozásában 20 273 000 forintban, azaz húszmillió-kettőszázhetvenháromezer forintban határozza meg. Kötelezi az ítélőtábla a cég3 „kt. a.” gazdasági társaságot 95 180 909 forint, azaz kilencvenötmillió-száznyolcvanezer-kilencszázkilenc forint vagyonelkobzás megfizetésére. A cég4-el és a cég5gal mint jogi személyekkel szemben indult büntetőeljárást megszünteti. Terhelt1 IX. rendű, Terhelt2 X. rendű, Terhelt3 XI. rendű, Terhelt4 XIII. rendű, Terhelt5 XIV. rendű, Terhelt6 XV. rendű, XXI. rendű, Terhelt8 XXII. rendű, Terhelt9 XXIV. rendű, Terhelt10 XXVI. rendű, Terhelt11 XXVII. rendű, Terhelt12 XXVIII. rendű, Terhelt13 XXIX. rendű, Terhelt14 XXX. rendű, Terhelt15 XXXII. rendű, Terhelt16 XXXIV. rendű, Terhelt17 XXXVII. rendű, Terhelt18 XXXVIII. rendű, Terhelt19 XXXIX. rendű, Terhelt20 XL. rendű, Terhelt21 XLI. rendű vádlott, Terhelt22 XLIII. rendű vádlottak és a cég6 „f. a.”, a cég7 „f. a.”, a cég8 „f. a.”, az cég9, a cég10, az cég11 „f. a.”, a cég12 „f. a.”, a cég3 „kt. a.”, a cég13, a cég14 „f. a.”, valamint a cég2 „f. a.” jogi személyek vonatkozásában helybenhagyja. a Nyíregyházi Törvényszék ítéletét egyebekben Az ítélőtábla Terhelt3 XI. rendű és Terhelt17 XXXVII. rendű vádlott védelmét ellátó kirendelt védő (székhelye: székhely1) részére 31 500 (harmincegyezer-ötszáz) forint védői díjat állapít meg, melyet a költségjegyzék
  2. tételszáma alá rendel bevezetni. A megállapított védői díjból mint a másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költségből 15 750 (tizenötezer- Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.6/2026/97-I 3 hétszázötven) forint megfizetésére Terhelt17 XXXVII. rendű vádlott köteles, 15 750 (tizenötezer-hétszázötven) forint az állam terhén marad. Az ítélőtábla Terhelt19 XXXIX. rendű vádlott védelmét ellátó kirendelt védő 1 kirendelt védő (székhelye: Cím357) részére 21 000 (huszonegyezer) forint védői díjat állapít meg, melyet a költségjegyzék
  3. tételszáma alá rendel bevezetni. A megállapított védői díj mint a másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség megfizetésére Terhelt19 XXXIX. rendű vádlott köteles. Az ítélőtábla az eljárás alá vont jogi személyek védelmét ellátó képviselő1 kirendelt védő (székhelye: székhely2) részére 31 500 (harmincegyezer-ötszáz) forint védői díjat állapít meg, melyet a költségjegyzék
  4. tételszáma alá rendel bevezetni. A megállapított védői díj mint a másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség megfizetésére a cég6 „f. a.”, a cég7 „f. a.”, a cég8 „f. a.”, az cég9, a cég10, az cég11 „f. a.”, a cég12 „f. a.”, a cég3 „kt. a.”, a cég13, a cég14 „f. a.”, valamint a cég2 „f. a.” jogi személyek egyetemlegesen kötelesek. Az ítélőtábla az eljárás alá vont jogi személyek vonatkozásában gondnok1 kirendelt ügygondnok (székhelye: 4024 Cím45, Csapó u.
  5. 1/1.) részére 40.000 (negyvenezer) forint ügygondnoki díjat állapít meg, melyet a költségjegyzék
  6. tételszáma alá rendel bevezetni. A megállapított ügygondnoki díj mint a másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség az állam terhén marad. Az ítélőtábla felhívja a Cím45i Ítélőtábla Gazdasági Hivatalát a védői és ügygondnoki díjak kifizetésére. A másodfokú határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás [1] Az első fokon eljárt Nyíregyházi Törvényszék a
  7. április
  8. napján kihirdetett 8.B.676/2017/
  9. számú ítéletében bűnösnek mondta ki vádlott I. rendű vádlottat 4 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Büntető Törvénykönyvről szóló
  10. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
  11. §
(1)bekezdés a) pont,
(5)bekezdés b) pont], 14 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés b) pont], 9 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés b) Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.6/2026/97-I 4 pont], 26 rendbeli bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásnak vétségében (Btk.
  1. §). Megállapította, hogy a bűncselekményeket bűnszervezetben követte el és ezért őt halmazati büntetésül 8 év fegyház fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és 8 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. Rendelkezett az előzetes fogva tartásban töltött idő beszámításáról, illetve a vádlott I. rendű vádlottól lefoglalt 3 000 000 forint készpénzre, 1000 euró és 1251 USA dollár devizára vagyonelkobzást rendelt el. A bíróság vádlott I. rendű vádlottat 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés b) pont], bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés a) pont], bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont] és 4 rendbeli bűnsegédként – ebből 2 rendbeli folytatólagos – hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk.
  1. §) miatt emelt vád alól felmentette. [2] II. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki 4 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
(5)bekezdés b) pont], 15 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés b) pont], 9 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés b) pont], 28 rendbeli bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásnak vétségében (Btk. 345. §), bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont], költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés b) pont] és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében [Btk.
  1. §]. Megállapította, hogy a bűncselekményeket bűnszervezetben követte el és ezért halmazati büntetésül 7 év fegyház fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre, 7 év gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltás büntetésre és 7 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte. Megállapította, hogy II. rendű vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható a szabadságvesztés büntetésből. Rendelkezett az előzetes fogva tartásban töltött idő beszámításáról, illetve II. rendű vádlottat a bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés b) pont], 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés a) pont], bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont] és 5 rendbeli folytatólagosan bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk.
  1. §) miatt emelt vád alól felmentette. [3] III. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki 3 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
(5)bekezdés b) pont], 5 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés b) pont], 8 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés b) pont], 16 rendbeli bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásnak vétségében (Btk.
  1. §). Megállapította, hogy a bűncselekményeket bűnszervezetben követte el és ezért halmazati büntetésül 6 év 6 hónap fegyház fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre, 6 év gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltás büntetésre és 6 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte. III. rendű vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. Rendelkezett az előzetes fogva tartásban töltött idő beszámításáról, illetve III. rendű vádlottat 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés b) pont], bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés a) pont], 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont] és 5 rendbeli bűnsegédként – ebből 4 rendbeli folytatólagosan – elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk.
  1. §) miatt emelt vád alól felmentette. Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.6/2026/97-I 5 [4] IV. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
(5)bekezdés b) pont], 12 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés b) pont], 3 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés b) pont] és 16 rendbeli bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásnak vétségében (Btk.
  1. §). Megállapította, hogy a bűncselekményeket bűnszervezetben követte el és IV. rendű vádlottat halmazati büntetésül 6 év fegyház fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre, 6 év gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól és 6 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte. Megállapította, hogy a IV. rendű vádlott a szabadságvesztés büntetésből feltételes szabadságra nem bocsátható. Rendelkezett az előzetes fogva tartásban töltött idő beszámításáról, illetve IV. rendű vádlottat a bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés a) pont], a bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont], a bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés b) pont] és 3 rendbeli bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk.
  1. §) miatt emelt vád alól felmentette. [5] V. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
(5)bekezdés b) pont], 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés b) pont], bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés b) pont], 4 rendbeli bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásnak vétségében (Btk.
  1. §). Megállapította, hogy a bűncselekményeket bűnszervezetben követte el. V. rendű vádlottat halmazati büntetésül 5 év fegyház fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre, 100 napi tétel, napi tételenként 1000 forint, összesen 100 000 forint pénzbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte. Megállapította, hogy V. rendű vádlott a szabadságvesztés büntetésből feltételes szabadságra nem bocsátható. Rendelkezett továbbá a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére a meg nem fizetett rész szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. [6] Terhelt1 IX. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki költségvetési csalás bűntettében [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés b) pont] és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásnak vétségében (Btk.
  1. §) és ezért őt halmazati büntetésül 1 év 6 hónap börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és 3 év gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltás büntetésre ítélte. A bíróság a szabadságvesztés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. Terhelt1 IX. rendű vádlott a szabadságvesztés elrendelése esetén a büntetés 2/3 részének letöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. [7] Terhelt2 X. rendű vádlottat az ellene költségvetési csalás bűntette [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés b) pont] és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásnak vétsége (Btk.
  1. §) miatt emelt vád alól felmentette. [8] Terhelt3 XI. rendű vádlottat az ellene költségvetési csalás bűntette [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés b) pont] és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásnak vétsége (Btk.
  1. §) miatt emelt vád alól felmentette. [9] XII. rendű vádlottat az ellene költségvetési csalás bűntette [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés b) pont] és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásnak vétsége (Btk.
  1. §) miatt emelt vád alól felmentette. [10] Terhelt4 XIII. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki költségvetési csalás bűntettében [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés b) pont] és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásnak vétségében (Btk.
  1. §), ezért őt halmazati Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.6/2026/97-I 6 büntetésül 1 év börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és 100 napi tétel, napi tételenként 1000 forintban megállapítva, összesen 100 000 forint pénzbüntetésre ítélte. Terhelt4 XIII. rendű vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a büntetés 2/3 részének letöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett ezen túl a XIII. rendű vádlottal szemben kiszabott pénzbüntetés meg nem fizetése esetén szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. XIII. rendű vádlottat a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól előzetes mentesítésben részesítette. [11] Terhelt5 XIV. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki költségvetési csalás bűntettében [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés b) pont] és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásnak vétségében (Btk.
  1. §), ezért őt a bíróság halmazati büntetésül 200 napi tétel, napi tételenként 1000 forint összegben megállapítva, összesen 200 000 forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. [12] Terhelt6 (született: terhelt6 rendű vádlottat bűnösnek mondta ki költségvetési csalás bűntettében [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés b) pont] és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásnak vétségében (Btk.
  1. §), ezért őt a bíróság halmazati büntetésül 1 év börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre, 100 napi tétel, napi tételenként 1000 forint összegben megállapítva, összesen 100 000 forint pénzbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés büntetés végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetére akként rendelkezett, hogy a büntetés 2/3 részének letöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére a szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. A XV. rendű vádlottat ezen túl a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól előzetes mentesítésben részesítette. XVII. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki költségvetési csalás bűntettében [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés b) pont] és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásnak vétségében (Btk.
  1. §), ezért őt a bíróság halmazati büntetésül 1 év 6 hónap börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre, 100 napi tétel, egy napi tételenként 1000 forintban megállapítva, összesen 100 000 forint pénzbüntetésre és 2 év gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltás büntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. XVII. rendű vádlott szabadságvesztés büntetésének végrehajtása elrendelése esetére a büntetés 2/3 részének letöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett továbbá XVII. rendű vádlott pénzbüntetésének meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztés büntetésre történő átváltoztatásáról. [13] XX. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki költségvetési csalás bűntettében [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
(5)bekezdés b) pont] és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásnak vétségében (Btk.
  1. §), ezért őt a bíróság halmazati büntetésül 2 év börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és 2 év gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltás büntetésre ítélte. A szabadságvesztés büntetés végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetére akként rendelkezett, hogy a büntetés 2/3 részének letöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. A XX. rendű vádlottat a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól előzetes mentesítésben részesítette. [14] XXI. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki költségvetési csalás bűntettében [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés b) pont] és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásnak vétségében (Btk.
  1. §), ezért őt halmazati büntetésül 1 év Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.6/2026/97-I 7 börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. A XXI. rendű vádlott szabadságvesztés büntetésének végrehajtásának elrendelése esetére a büntetés 2/3 részének letöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. A XXI. rendű vádlottat a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól előzetes mentesítésben részesítette. [15] Terhelt8 XXII. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés b) pont] és folytatólagosan, társtettesként elkövetett hamis magánokirat felhasználásnak vétségében (Btk.
  1. §), ezért őt halmazati büntetésül 200 napi tétel, egy napi tételenként 1000 forint összegben megállapítva, összesen 200 000 forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. [16] Terhelt9 XXIV. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki költségvetési csalás bűntettében [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés b) pont], folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásnak vétségében (Btk.
  1. §) és felbújtóként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk.
  2. §), ezért őt halmazati büntetésül 1 év 6 hónap börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélte azzal, hogy annak végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a XXIV. rendű vádlott a büntetés 2/3 részének letöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. A XXIV. rendű vádlottat a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól előzetes mentesítésben részesítette. Ezen túl Terhelt9 XXIV. rendű vádlottat költségvetési csalás bűntette [Btk.
  3. §
(1)bekezdés a) pont,
(2)bekezdés b) pont] miatt emelt vád alól felmentette. [17] Terhelt10 XXVI. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés b) pont] és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásnak vétségében (Btk.
  1. §), ezért a bíróság halmazati büntetésül 200 napi tétel, napi tételenként 1000 forint összegben megállapítva, összesen 200 000 forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett ezen túl a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. [18] Terhelt11 XXVII. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki költségvetési csalás bűntettében [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés b) pont] és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásnak vétségében (Btk.
  1. §), ezért őt a bíróság halmazati büntetésül 1 év börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés büntetés végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetére akként rendelkezett, hogy a büntetés 2/3 részének letöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. A XXVII. rendű vádlottat ezen túl a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól előzetes mentesítésben részesítette. [19] Terhelt12 XXVIII. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki költségvetési csalás bűntettében [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
(5)bekezdés b) pont] és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásnak vétségében (Btk.
  1. §), ezért őt a törvényszék halmazati büntetésül 2 év börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és 4 év gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés büntetés végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetére akként rendelkezett, hogy a büntetés 2/3 részének letöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. [20] Terhelt13 XXIX. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki költségvetési csalás bűntettében [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
(5)bekezdés b) pont] és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásnak vétségében (Btk.
  1. §), ezért őt halmazati büntetésül 2 év börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és 4 év Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.6/2026/97-I 8 gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltásra ítélte. A bíróság a szabadságvesztés büntetés végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a büntetés 2/3 részének letöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. [21] Terhelt14 XXX. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki költségvetési csalás bűntettében [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés b) pont] és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásnak vétségében (Btk.
  1. §), ezért halmazati büntetésül 1 év 6 hónap börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés büntetés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a büntetés 2/3 részének letöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. A XXX. rendű vádlottat a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól előzetes mentesítésben részesítette. [22] XXXI. rendű vádlottat a költségvetési csalás bűntette [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés b) pont] és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásnak vétsége (Btk.
  1. §) miatt emelt vád alól felmentette. [23] Terhelt15 XXXII. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki költségvetési csalás bűntettében [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés b) pont] és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásnak vétségében (Btk.
  1. §), ezért őt halmazati büntetésül 1 év 6 hónap börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés büntetés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés büntetés végrehajtásának elrendelése esetén a büntetés 2/3 részének letöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. A XXXII. rendű vádlottat a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól előzetes mentesítésben részesítette. [24] XXXIII. rendű vádlottat a költségvetési csalás bűntette [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés b) pont] és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásnak vétsége (Btk.
  1. §) miatt emelt vád alól felmentette. [25] Terhelt16 XXXIV. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki költségvetési csalás bűntettében [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés b) pont] és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásnak vétségében (Btk.
  1. §), ezért őt halmazati büntetésül 1 év 6 hónap börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és 100 napi tétel, egy napi tétel összegét 1000 forintban megállapítva, összesen 100 000 forint pénzbüntetésre ítélte. A bíróság a szabadságvesztés büntetés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés büntetés végrehajtásának elrendelése esetén a büntetés 2/3 részének letöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. A XXXIV. rendű vádlottat a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól előzetes mentesítésben részesítette. [26] XXXV. rendű vádlottat a költségvetési csalás bűntette [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés b) pont] és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásnak vétsége (Btk.
  1. §) miatt emelt vád alól felmentette. [27] Terhelt17 XXXVII. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki költségvetési csalás bűntettében [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés b) pont] és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásnak vétségében (Btk.
  1. §). Ezért őt halmazati büntetésül 1 év börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és 4 év gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. Terhelt17 XXXVII. rendű vádlott szabadságvesztés büntetésének végrehajtása elrendelése esetén a büntetés 2/3 részének letöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.6/2026/97-I 9 [28] Terhelt18 XXXVIII. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés b) pont] és bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásnak vétségében (Btk.
  1. §), ezért a bíróság halmazati büntetésül 200 napi tétel, egy napi tétel összegét 1000 forintban megállapítva, összesen 200 000 forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett ezen túl a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. [29] Terhelt19 XXXIX. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés b) pont], bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés b) pont] és 2 rendbeli folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásnak vétségében (Btk.
  1. §), ezért a bíróság halmazati büntetésül 2 év fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés büntetés végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés büntetés végrehajtásának elrendelése esetén a XXXIX. rendű vádlott a büntetés 2/3 részének letöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. [30] Terhelt20 XL. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés b) pont], bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés b) pont], 2 rendbeli folytatólagosan, bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználásnak vétségében (Btk.
  1. §), ezért őt halmazati büntetésül 1 év 6 hónap börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés büntetés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés büntetés végrehajtásának elrendelése esetén a büntetés 2/3 részének letöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. [31] Terhelt21 XLI. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés b) pont], bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés b) pont], 2 rendbeli folytatólagosan, bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználásnak vétségében (Btk.
  1. §), ezért a bíróság halmazati büntetésül 1 év börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés büntetés végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés büntetés végrehajtásának elrendelése esetén a büntetés 2/3 részének letöltését követően bocsátható XLI. rendű vádlott feltételes szabadságra. [32] Terhelt22 XLIII. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés b) pont] és folytatólagosan, társtettesként elkövetett hamis magánokirat felhasználásnak vétségében (Btk.
  1. §), ezért őt halmazati büntetésül 200 napi tétel, egy napi tétel összegét 1000 forintban megállapítva, összesen 200 000 forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett továbbá XLIII. rendű vádlott esetében a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztés büntetésre történő átváltoztatásáról. [33] Ezen túl a törvényszék az ügyben érintett jogi személyek kapcsán a cég16 „f. a.” jogi személlyel szemben 10 000 000 forint pénzbírságot szabott ki és 82 626 157 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. [34] A cég17 „f. a.” jogi személlyel szemben 5 000 000 forint pénzbírságot szabott ki és 36 258 992 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. [35] Az cég18 „kt. a.” jogi személlyel szemben 1 000 000 forint pénzbírságot szabott ki és 7 723 270 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.6/2026/97-I 10 [36] A Terhelt25 „f.a.” jogi személlyel szemben 1 000 000 forint pénzbírságot szabott ki. [37] A Terhelt26 „f. a.” jogi személlyel szemben 750 000 forint pénzbírságot szabott ki és 3 413 989 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. [38] A Terhelt27 „f. a.” jogi személlyel szemben 1 000 000 forint pénzbírságot szabott ki. [39] A cég
  2. jogi személlyel szemben 1 000 000 forint pénzbírságot szabott ki és 8 471 090 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. [40] A cég21 jogi személlyel szemben 750 000 forint pénzbírságot szabott ki és 716 244 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. [41] A cég
  3. jogi személlyel szemben 750 000 forint pénzbírságot szabott ki. [42] Az cég
  4. jogi személlyel szemben 750 000 forint pénzbírságot szabott ki és 64 167 726 forint vagyonelkobzást rendelt el. [43] Az cég
  5. jogi személlyel szemben 750 000 forint pénzbírságot szabott ki. [44] A cég
  6. jogi személlyel szemben 750 000 forint pénzbírságot szabott ki. [45] A cég24 jogi személlyel szemben 750 000 forint pénzbírságot szabott ki és 887 884 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. [46] A cég26 „f. a.” jogi személlyel szemben 1 000 000 forint pénzbírságot szabott ki. [47] A cég12 „f. a.” jogi személlyel szemben 1 000 000 forint pénzbírságot szabott ki. [48] A cég
  7. „kt. a.” jogi személlyel szemben 2 000 000 forint pénzbírságot szabott ki. [49] A Terhelt33 jogi személlyel szemben 2 000 000 forint pénzbírságot szabott ki és 68 517 838 forint vagyonelkobzást rendelt el. [50] A Terhelt34 „f. a.” jogi személlyel szemben 1 000 000 forint pénzbírságot szabott ki és 23 554 245 forint vagyonelkobzást rendelt el. [51] A Terhelt30 „f. a.” jogi személlyel szemben 750 000 forint pénzbírságot szabott ki és 3 061 427 forint vagyonelkobzást rendelt el. [52] A Terhelt35 „f. a.” jogi személlyel szemben 1 000 000 forint pénzbírságot szabott ki és 11 440 000 forint vagyonelkobzást rendelt el. [53] Az első fokon eljárt Nyíregyházi Törvényszék a cég
  8. „f. a.”, az egyéb érdekelt8, a cég
  9. „kt. a.”, a cég29, az cég30 „kt. a.”, a cég
  10. „f. a.” jogi személyekkel szemben a büntetőeljárást megszüntette. [54] A törvényszék a Nyíregyházi Járásbíróság 8.Bny.359/2015/
  11. számú végzésével a cég
  12. „f.a.”, a Terhelt23, a Terhelt24, a cég36, a cég33, az egyéb érdekelt8, az egyéb érdekelt9 „kt. a.”, a cég29, az cég30 „kt. a.”, a cég
  13. „f. a.” jogi személyek bankszámláira elrendelt zár alá vételt feloldotta. A törvényszék a Nyíregyházi Járásbíróság 8.Bny.123/2015/
  14. számú végzésével a cég
  15. tulajdonában lévő MYX-070 forgalmi rendszámú Skoda Fabia típusú gépkocsira elrendelt zár alá vételt is feloldotta. Rendelkezett ezen túl a törvényszék az ügyben lefoglalt bűnjelekről, egy részük lefoglalását megszüntette és azokat az ügy iratai mellett rendelte elhelyezni, továbbá azok megsemmisítését rendelte el, illetve a lefoglalás megszüntetése mellett kiállító hatóság részére rendelte megküldeni. Rendelkezett továbbá az ügyben felmerült bűnügyi költség megfizetéséről. Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.6/2026/97-I 11 [55] A Nyíregyházi Törvényszék 8.B.676/2017/
  16. számú ítélete VIII. rendű vádlott, XVI. rendű vádlott, XVIII. rendű vádlott, XIX. rendű vádlott, XXIII. rendű vádlott, XXV rendű vádlott, XXXVI. rendű vádlott vonatkozásában első fokon jogerőre emelkedett, ezért az ő vonatkozásukban az ítélőtábla felülbírálatot a büntetőeljárásról szóló
  17. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.)
  18. §
(9)bekezdése alapján mellőzte. [56] Mellőzte továbbá a felülbírálatot azon felmentő rendelkezések vonatkozásában, amelyek ellen külön jogorvoslat nem lett bejelentve, azokra nézve a felülbírálat kiterjesztésének sincs helye [Be. 590. §
(8)bekezdés, Be. 584. §
(4)bekezdés]. [57] Az ítéletnek a cég
  1. jogi személlyel szemben pénzbírságot kiszabó és zár alá vételt feloldó rendelkezése, a cég33-t érintő zár alá vétel feloldása iránti rendelkezése, a cég
  2. „f. a.”, az egyéb érdekelt8, a egyéb érdekelt9 „kt. a.”, cég29, cég30 „kt. a.”, cég
  3. „f. a.” jogi személyekkel szemben a büntetőeljárást megszüntető rendelkezése
  4. április
  5. napján, míg a cég
  6. „f. a.”, Terhelt23, Terhelt24, cég36, cég33, egyéb érdekelt8, egyéb érdekelt9 „kt. a.”, cég29, cég30 „kt. a.”, cég
  7. „f. a.” bankszámlái vonatkozásában a zár alá vételt megszüntető rendelkezés
  8. április
  9. napján emelkedett jogerőre. [58] A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló
  10. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Jszbt.)
  11. §
(5)bekezdése alapján a másodfokú felülbírálat nem terjedhet ki az eljárásnak a jogi személlyel kapcsolatos részének megszüntetésére vonatkozó rendelkezésére, amely ellen nem fellebbeztek. [59] A másodfokú eljárásban az ítélőtábla az eljárás időszerű befejezése érdekében célszerűségi okból elkülönítette a büntetőügyet Terhelt1 IX. rendű, Terhelt2 X. rendű, Terhelt3 XI. rendű, Terhelt4 XIII. rendű, Terhelt5 XIV. rendű, Terhelt6 XV. rendű, XXI. rendű, Terhelt8 XXII. rendű, Terhelt9 XXIV. rendű, Terhelt10 XXVI. rendű, Terhelt11 XXVII. rendű, Terhelt12 XXVIII. rendű, Terhelt13 XXIX. rendű, Terhelt14 XXX. rendű, Terhelt15 XXXII. rendű, Terhelt16 XXXIV. rendű, Terhelt17 XXXVII. rendű, Terhelt18 XXXVIII. rendű, Terhelt19 XXXIX. rendű, Terhelt20 XL. rendű, Terhelt21 XLI. rendű vádlott, Terhelt22 XLIII. rendű vádlottakra és a Terhelt23, a Terhelt24, a cég6 „f. a.”, a cég
  1. „f. a.”, a egyéb érdekelt5 „f. a.”, az Terhelt28, a cég10., az cég
  2. „f. a.”, a cég12 „f. a.”, a cég
  3. „kt. a.”, a cég13., a Terhelt34 „f. a.”, valamint a cég
  4. „f. a.” jogi személyek vonatkozásában. [60] Jelen ügyben a felülbírálat kizárólag ezen vádlottakra és jogi személyekre terjedt ki. [61] II. Az ítélet elleni fellebbezések és az azokra tett észrevételek [62] A
  5. április hó
  6. napján kihirdetett
  7. sorszámú ítélet ellen az ügyész – a nyilatkozattételre fenntartott 3 munkanapon belül – a jelen eljárásban érintett vádlottak és jogi személyek vonatkozásában fellebbezést jelentett be a következők szerint: [63] Terhelt1 IX. rendű vádlott terhére súlyosításért, vele szemben a Nyíregyházi Törvényszék ítéletében kiszabott büntetések mellett pénzbüntetés kiszabása végett. [64] Terhelt2 X. rendű vádlott terhére a költségvetési csalás bűntette [Btk.
  8. §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés b) pont] és a folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk.
  1. §,
  2. tényállás) vádja alóli felmentése miatt, bűnösségének e bűncselekményekben történő megállapítása végett. [65] Terhelt3 XI. rendű vádlott terhére a költségvetési csalás bűntette [Btk.
  3. §
(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés b) pont] és a folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk.
  1. §,
  2. tényállás) vádja alóli felmentése miatt, bűnösségének e bűncselekményekben történő megállapítása végett. Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.6/2026/97-I 12 [66] Terhelt4 XIII. rendű vádlott terhére súlyosításért, vele szemben a Nyíregyházi Törvényszék ítéletében kiszabott büntetések mellett gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltás büntetés kiszabása végett, továbbá a vádlott előzetes mentesítésének mellőzése érdekében. [67] Terhelt6 XV. rendű vádlott terhére súlyosításért, vele szemben a Nyíregyházi Törvényszék ítéletében kiszabott büntetések mellett gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltás büntetés kiszabása végett, továbbá a vádlott előzetes mentesítésének mellőzése érdekében. [68] XXI. rendű vádlott terhére súlyosításért, vele szemben a Nyíregyházi Törvényszék ítéletében kiszabott büntetések mellett pénzbüntetés, gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltás büntetés kiszabása végett, továbbá a vádlott előzetes mentesítésének mellőzése érdekében. [69] Terhelt9 XXIV. rendű vádlott terhére súlyosításért, vele szemben a Nyíregyházi Törvényszék ítéletében kiszabott büntetések mellett pénzbüntetés, gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltás büntetés kiszabása végett, továbbá a vádlott előzetes mentesítésének mellőzése érdekében. A költségvetési csalás bűntette [Btk.
  3. §
(1)bekezdés a) pont,
(2)bekezdés b) pont,
  1. tényállás] alóli felmentő rendelkezést XXIV. rendű vádlott vonatkozásában tudomásul vette. [70] Terhelt11 XXVII. rendű vádlott terhére súlyosításért, vele szemben a Nyíregyházi Törvényszék ítéletében kiszabott büntetések mellett pénzbüntetés, gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltás büntetés kiszabása végett, továbbá a vádlott előzetes mentesítésének mellőzése érdekében. [71] Terhelt12 XXVIII. rendű vádlott terhére súlyosításért, vele szemben a Nyíregyházi Törvényszék ítéletében kiszabott büntetések mellett pénzbüntetés kiszabása végett. [72] Terhelt13 XXIX. rendű vádlott terhére súlyosításért, vele szemben a Nyíregyházi Törvényszék ítéletében kiszabott büntetések mellett pénzbüntetés kiszabása érdekében. Fellebbezést jelentett be továbbá eltérő tényállás megállapítása végett, a XXIX. rendű vádlott által okozott vagyoni hátrány összegének a
  2. tényálláshoz kapcsolódóan összesen 73.801.115 forintban, a
  3. tényálláshoz kapcsolódóan összesen 2.256.800 forintban, tehát mindösszesen 76.057.915 forintban történő megállapítása és ezzel egyidejűleg cég13.vel szemben 76.057.915 forint vagyonelkobzás elrendelése végett. [73] Terhelt14 XXX. rendű vádlott terhére súlyosításért, vele szemben a Nyíregyházi Törvényszék ítéletében kiszabott büntetések mellett pénzbüntetés, gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltás büntetés kiszabása végett, továbbá a vádlott előzetes mentesítésének mellőzése érdekében. [74] Terhelt15 XXXII. rendű vádlott terhére súlyosításért, vele szemben a Nyíregyházi Törvényszék ítéletében kiszabott büntetések mellett pénzbüntetés, gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltás büntetés kiszabása végett, továbbá a vádlott előzetes mentesítésének mellőzése érdekében. [75] Terhelt16 XXXIV. rendű vádlott terhére súlyosításért, vele szemben a Nyíregyházi Törvényszék ítéletében kiszabott büntetések mellett gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltás büntetés kiszabása végett, továbbá a vádlott előzetes mentesítésének mellőzése érdekében. Fellebbezést jelentett be továbbá eltérő tényállás megállapítása végett a XXXIV. rendű vádlottat érintő
  4. tényállás kapcsán a vádlott által okozott vagyoni hátrány összegének 20.273.000 forintban történő megállapítása és ehhez kapcsolódóan a cég
  5. „f. a.” gazdasági társasággal szemben 20.273.000 forint erejéig vagyonelkobzás elrendelése végett. Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.6/2026/97-I 13 [76] Terhelt17 XXXVII. rendű vádlott terhére súlyosításért, vele szemben a Nyíregyházi Törvényszék ítéletében kiszabott büntetések mellett pénzbüntetés kiszabása végett. [77] Terhelt19 XXXIX. rendű vádlott terhére súlyosításért, vele szemben a Nyíregyházi Törvényszék ítéletében kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés büntetés mellett pénzbüntetés kiszabása érdekében. [78] Terhelt20 XL. rendű vádlott terhére súlyosításért, vele szemben a Nyíregyházi Törvényszék ítéletében kiszabott végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés büntetés mellett pénzbüntetés kiszabása végett. [79] Terhelt21 XLI. rendű vádlott terhére súlyosításért, vele szemben a Nyíregyházi Törvényszék ítéletében kiszabott végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés büntetés mellett pénzbüntetés kiszabása, továbbá a vádlott előzetes mentesítésének mellőzése érdekében. [80] Terhelt5 XIV. rendű vádlott, Terhelt8 XXII. rendű vádlott, Terhelt10 XXVI. rendű vádlott, Terhelt18 XXXVIII. rendű vádlott, Terhelt22 XLIII. rendű vádlott vonatkozásában az ügyészség az elsőfokú ítéletet tudomásul vette. [81] A cég
  6. és a Terhelt24 mint jogi személyek vonatkozásában fellebbezéssel élt az ügyészség e gazdasági társaságokkal szemben a Jszbt.
  7. §
(1)bekezdés a) pontjára tekintettel a 3. §
(1)bekezdés és a 6. §
(1)bekezdése alapján pénzbírság kiszabása végett. [82] A cég
  1. „kt. a.” gazdasági társaság esetében a Jszbt. szabályai alapján folytatott eljárás eredményeként a törvényszék ítéletének rendelkezése ellen fellebbezést jelentett be az ügyészség a társaság terhére súlyosításért, magasabb összegű pénzbírság kiszabása végett. [83] Továbbá fellebbezést jelentett be az ügyészség a cég
  2. „kt. a.” gazdasági társaságot illetően a társasággal szemben a Btk.
  3. §
(1)bekezdés a) pontjára figyelemmel a 74. §
(2)bekezdés és 75. §
(1)bekezdés a) pontja alapján 127.703.376 forint vagyonelkobzás elrendelése végett. [84] A cég6 „f. a.”, a cég
  1. „f. a.”, a egyéb érdekelt5 „f. a.”, az Terhelt28, a cég10., a cég12 „f. a.”, a cég13., a Terhelt34 „f. a.”, az cég
  2. „f. a.” és a cég
  3. „f. a.” vonatkozásában mint jogi személyekkel kapcsolatban a Jszbt. szabályai alapján folytatott eljárás eredményeként az elsőfokú ítélet rendelkezéseit a kiszabott pénzbírság, illetve az eljárás megszüntetése tárgyában az ügyészség tudomásul vette. [85] Az elsőfokú ítélet zár alá vétel feloldásával kapcsolatos rendelkezéseit, továbbá a lefoglalás megszüntetésével és a bűnügyi költség viselésével kapcsolatos rendelkezéseit az ügyészség tudomásul vette. [86] A Cím45i Fellebbviteli Főügyészség a vádlottak terhére bejelentett ügyészi fellebbezést – változtatással – fenntartotta a következők szerint. [87] A felmentések miatti ügyészségi fellebbezések indokai: [88] A
  4. tényállási pontot (Terhelt23) illetően az elsőfokú ügyész Terhelt2 X. rendű vádlott felmentése miatt, bűnösségének megállapítása, továbbá a Terhelt23, mint jogi személlyel szemben pénzbírság kiszabása érdekében jelentett be fellebbezést. A fellebbezése indokolásában az elsőfokú bíróság bizonyíték-értékelési és indokolási hiányosságai miatt a fellebbezése irányát megváltoztatva a Be.
  5. §
(1)bekezdése alapján – figyelemmel a
(2)bekezdés d) pontjára – az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását tartotta indokoltnak. A Terhelt23 vonatkozásában a Be. 608. §
(1)bekezdés f) pontja alapján indítványozta az ítélet hatályon kívül helyezését figyelemmel arra, hogy a Terhelt23-ről az első fokon eljárt bíróság nem rendelkezett, ami a vád ki nem merítésének tekinthető, ami pedig álláspontja szerint annak megállapításra alkalmas, hogy az elsőfokú Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.6/2026/97-I 14 ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes [Be. 608. §
(1)bekezdés f) pontja]. [89] A fellebbviteli főügyészség átiratában azonban rámutatott arra, hogy a fellebbező ügyész érvelésével szemben (fellebbezés indokolás
  1. oldal
  2. bekezdés) az elsőfokú bíróság nem azt nem látta bizonyítottnak, hogy cég
  3. által kiállított számlák valótlan tartamúak, hanem az ítélet [723] bekezdésében arra a megállapításra jutott, miszerint nem merült fel olyan bizonyíték, amely kétséget kizáróan bizonyítaná a cég
  4. Terhelt23-nek nyújtott munkaerő-kölcsönzés fiktivitását, valamint azt, hogy Terhelt2 X. rendű vádlott tudott volna arról, hogy nem lesznek a kölcsönzött munkavállalók után megfizetve az adó- és járulékterhek. Ezen túlmenően a X. rendű vádlott a bíróság értékelése szerint elfogadható magyarázatot adott arra, hogy miért vette igénybe a cég
  5. szolgáltatásait, mely céggel ténylegesen alkalmazottai tartották a kapcsolatot és vallomását a kihallgatott tanúk is megerősítették. [90] Ebből következőleg, figyelembe véve az ítélet indokolásának [127] bekezdésében írtakat, mely szerint a cég
  6. fiktív cég, Terhelt2 X. rendű vádlott vonatkozásában a Be.
  7. §
(1)bekezdés d) pont I. fordulata szerinti – figyelemmel a Btk. 20. §
(1)bekezdésében írt tévedésre – felmentő rendelkezés meghozatalának lett volna helye. [91] A fellebbviteli főügyészség álláspontja szerint az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségét a fellebbező ügyész nézetétől eltérően megfelelően teljesítette. A helyes felmentési jogcím a tévedés, mely büntethetőséget kizáró ok fennállása az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásból a helyes ténybeli következtetés levonása útján megállapítható, így e körben nem indokolt az ítélet részbeni hatályon kívül helyezése. [92] A Terhelt23-vel kapcsolatban a Jszbt. 2. §
(1)bekezdésének a) pontja, 3. §
(1)bekezdésének és 6. §
(1)bekezdésének alapján pénzbírság kiszabásának indítványozására került sor, mely indítvány tárgyában az elsőfokú bíróság a döntéshozatalt elmulasztotta. [93] A Terhelt23-t érintően a törvényszék a Nyíregyházi Járásbíróság 8.Bny.359/2015/
  1. számú végzésével elrendelt zár alá vételt feloldotta, mely rendelkezés a törvényszék 2024 április hó
  2. napján kelt záradéka alapján
  3. április hó
  4. napján jogerőre emelkedett. [94] A Terhelt2 X. rendű vádlott esetében indítványozott felmentő rendelkezésre tekintettel a fellebbviteli főügyészség indítványozta a Terhelt23-vel szembeni eljárás megszüntetését a Jszbt.
  5. §
(2)bekezdése alapján. Eszerint a bíróság az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részét megszünteti, ha azt a vádlottat, akire tekintettel az ügyészség a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozta, felmenti, vagy vele szemben az eljárást megszünteti. [95] Az
  1. tényállási pontot (Terhelt24) illetően a fellebbező ügyész
  2. április hó
  3. napján Terhelt3 XI. rendű vádlott terhére az üzletszerűen elkövetett nagyobb vagyoni hátrányt okozó csalás bűntette és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége alóli felmentése miatt, bűnösségének e bűncselekményben való megállapítása végett jelentett be fellebbezést, melyet a
  4. november
  5. napján kelt fellebbezés indokolásában módosított akként, hogy Terhelt3 XI. rendű vádlott vonatkozásában az ítélet megváltoztatásának van helye amiatt, hogy felmentése a Be.
  6. §
(1)bekezdés c) pontjában írt okból indokolt, mivel nem bizonyított az, hogy a bűncselekményt a vádlott követte el. [96] A fellebbviteli főügyészség rámutatott arra, hogy az elsőfokú ítélet indokolásának [1287] bekezdésében az áll, hogy „a tévedésben lévő vezető tisztségviselők esetében a büntetőjogi felelősségük nem állapítható meg, ilyenkor a felhasználásukkal a költségvetési csalást megvalósító személy, mint közvetett tettes felel (pl. 5. tényállás Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.6/2026/97-I 15 Terhelt24, Terhelt3 XI. rendű vádlott)”. Ezzel szemben az ítélet [1348] bekezdésében az szerepel, hogy Terhelt3 XI. rendű vádlott felmentésére a Be. 566. §
(1)bekezdés b) pontjában lévő okból – a bűncselekményt nem a vádlott követte el – került sor. [97] A bizonyítékokból levont helyes ténybeli következtetés folyományaként a fellebbviteli főügyészség indítványa szerint Terhelt3 XI. rendű vádlott felmentésének a Be. 566. §
(1)bekezdés d) pontjában írt büntethetőséget kizáró okból, tévedés címén lenne helye. [98] A Terhelt24-t érintő pénzbírság kiszabására irányuló ügyészi indítvány kapcsán rögzíthető, hogy a törvényszék a Nyíregyházi Járásbíróság 8.Bny.359/2015/
  1. számú végzésével a Terhelt24 bankszámlájára elrendelt zár alá vételt feloldotta. A törvényszék a
  2. április hó
  3. napján kelt záradékban rögzítette, hogy a zár alá vételt megszüntető rendelkezés
  4. április hó
  5. napján jogerőre emelkedett. [99] Terhelt3 XI. rendű vádlott tévedés címen történő felmentése esetén a fellebbviteli főügyészség indítványa szerint a Terhelt24 jogi személlyel szemben a Jszbt.
  6. §
(2)bekezdése alapján az eljárást megszüntető rendelkezés meghozatalának van helye a Be. 606. §
(1)bekezdésére figyelemmel, melyet nem zár ki a Jszbt. 16. §
(2)bekezdése sem. [100] A fellebbviteli főügyészség tehát nem tartotta fenn a Terhelt23 és a Terhelt24 mint jogi személyek vonatkozásában előterjesztett hatályon kívül helyezési indítványt. [101] A fellebbviteli főügyészség álláspontja szerint a jogi személyekkel kapcsolatos rendelkezés meghozatalának elmaradása nem értékelhető a vád kimerítésének elmulasztásaként, tekintettel arra, hogy a Jszbt. 20. §
(4)bekezdése értelmében a jogi személyre vonatkozó rendelkezésről a másodfokú bíróság hivatalból dönthet. [102] A büntetések súlyosítására irányuló ügyészségi fellebbezések indokai. [103] A fellebbviteli főügyészség Terhelt1 IX. rendű, Terhelt12 XXVIII. rendű, Terhelt13 XXIX. rendű, Terhelt17 XXXVII. rendű, Terhelt19 XXXIX. rendű, Terhelt20 XL. rendű, Terhelt21 XLI. rendű vádlottak terhére a büntetésük súlyosítása és pénzbüntetés kiszabása végett bejelentett ügyészségi fellebbezést a terheltek jövedelmi viszonyai tekintettel a Btk. 51. §
(2)bekezdésére figyelemmel tartotta fenn azzal, hogy ezen vádlottakkal szemben büntetésük súlyosítása mellett pénzbüntetés kiszabására is kerüljön sor. [104] Indítványozta azt is, hogy a cég13.-vel szemben elrendelt vagyonelkobzás 68.514.338 forintos összegét 74.998.000 forintban állapítsa meg az ítélőtábla, mert az elsőfokú ítélet
  1. oldalán megállapított összeg nincs összhangban a
  2. és
  3. tényállási pontokban megállapított vagyoni hátrány számított összegével. [105] A fellebbviteli főügyészség a fellebbező ügyészséggel egyetértve, az üzleti élet területén érvényesülő bizalom és a jogszerű gazdálkodást folytató gazdasági szereplők érdekeinek védelmére is tekintettel indítványozta az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását XXI. rendű, Terhelt9 XXIV. rendű, Terhelt11 XXVII. rendű, Terhelt14 XXX. rendű, Terhelt15 XXXII. rendű vádlott vonatkozásában oly módon, hogy a törvényszék által kiszabott büntetés mellett nevezettekkel szemben gazdasági társaság vezető tisztségviselői foglalkozástól eltiltás büntetést is szabjon ki és mellőzze a vádlottak büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkemények alóli előzetes mentesítését. [106] Terhelt4 XIII. rendű, Terhelt6 XV. rendű, Terhelt16 XXXIV. rendű vádlottak esetében a Be.
  4. §
(1)bekezdése alapján ugyancsak indokolt az elsőfokú bíróság ítéletének a megváltoztatása, nevezett vádlottakkal szemben a gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltás büntetés kiszabását és ezen vádlottak előzetes mentesítésben részesítésének mellőzését indítványozta a fellebbviteli főügyészség. [107] Az elsőfokú bíróság ítéletének a cég2.-vel szembeni vagyonelkobzási összegét 20.273.000 forintban indítványozta meghatározni. Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.6/2026/97-I 16 [108] Indítványozta továbbá az ítélet indokolásából mellőzni az [516] bekezdést, mely azt tartalmazza, hogy a
  1. és
  2. tényállásban írtakra figyelemmel a Cím45i Ítélőtábla a Bf.II.134/2024/
  3. számú ítéletével
  4. június
  5. napján jogerőre emelkedett Egri Törvényszék
  6. november
  7. napján kelt 20.B.13/2018/
  8. számú ítéletével tanú210, tanú216 és vádlottak bűnösségét megállapította. A fellebbviteli főügyészség álláspontja szerint e bekezdés az elsőfokú ítélet kihirdetését követően keletkezett tényre utal, mely így nem képezheti a
  9. április hó
  10. napján meghozott és kihirdetett ítélet írásbeli indokolásának részét. [109] Összességében a fellebbviteli főügyészség a jelen ügyben érintett vádlottak vonatkozásában a következő indítványt tette: [110] Terhelt1 IX. rendű vádlott esetében a Nyíregyházi Törvényszék ítéletében kiszabott büntetések mellett a Btk.
  11. §
(2)bekezdése alapján pénzbüntetést is szabjon ki. [111] Terhelt2 X. rendű vádlott esetében a
  1. tényállási pontot illetően a felmentő rendelkezés jogcímét megváltoztatva a vádlottat az ellene a Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pontjában meghatározott, a
(4)bekezdés b) pontja szerint büntetendő üzletszerűen elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és a Btk.
  1. §-ában meghatározott, aszerint büntetendő hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt emelt vád alól a Be.
  2. §
(1)bekezdés d) pont I. alapján – a Btk. 20. §
(1)bekezdésében írt tévedés, mint büntethetőséget kizáró ok miatt – mentse fel. [112] Terhelt3 XI. rendű vádlott esetében az
  1. tényállási pontot illetően a felmentő rendelkezés jogcímét megváltoztatva a vádlottat az ellene a Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pontjában meghatározott, a
(3)bekezdés b) pontja szerint büntetendő üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette és a Btk.
  1. §-ában meghatározott, aszerint büntetendő folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt emelt vád alól a Be.
  2. §
(1)bekezdés d) pont I. alapján – a Btk. 20. §
(1)bekezdésében írt tévedés, mint büntethetőséget kizáró ok miatt – mentse fel. [113] Terhelt4 XIII. rendű vádlottat a Nyíregyházi Törvényszék ítéletében kiszabott büntetések mellett a Btk. 52. §
(1)bekezdés b) pontja és a Btk. 53. §
(2)bekezdése alapján határozott időtartamra tiltsa el a gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól, valamint a vádlott büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli előzetes mentesítését mellőzze. [114] Terhelt6 XV. rendű vádlottat a vele szemben a törvényszék által kiszabott büntetések mellett a Btk. 54. § a) pontjára figyelemmel a Btk. 52. §
(1)bekezdés b) pontja és a Btk. 53. §
(2)bekezdése alapján határozott időtartamra tiltsa el a gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól, valamint a vádlott büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli előzetes mentesítését mellőzze. [115] XXI. rendű vádlottal esetében a törvényszék által kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés mellett a Btk. 50. §
(2)bekezdése alapján pénzbüntetést is szabjon ki, a Btk.
  1. § a) pontjára figyelemmel a Btk.
  2. §
(1)bekezdés b) pontja és a Btk. 53. §
(2)bekezdése alapján határozott időtartamra tiltsa el a vádlottat a gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól, valamint a vádlott büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli előzetes mentesítését mellőzze. [116] Terhelt9 XXIV. rendű vádlottat a törvényszék által kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés mellett a Btk. 50. §
(2)bekezdése alapján pénzbüntetésre is ítélje, a Btk.
  1. § a) pontjára figyelemmel, a Btk.
  2. §
(1)bekezdés b) pontja és a Btk. 53. §
(2)bekezdése alapján határozott időtartamra tiltsa el a vádlottat a gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól, továbbá a vádlott büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli előzetes mentesítését mellőzze. Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.6/2026/97-I 17 [117] Terhelt11 XXVII. rendű vádlottat a törvényszék által kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés büntetés mellett a Btk. 50. §
(2)bekezdése alapján pénzbüntetésre is ítélje, a Btk.
  1. § a) pontjára figyelemmel, a Btk.
  2. §
(1)bekezdés b) pontja és a Btk. 53. §
(2)bekezdése alapján határozott időtartamra tiltsa el a vádlottat a gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól, és a vádlott büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli előzetes mentesítését mellőzze. [118] Terhelt12 XXVIII. rendű vádlottat a törvényszék által kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés büntetés mellett a Btk. 50. §
(2)bekezdése alapján pénzbüntetésre is ítélje. [119] Terhelt13 XXIX. rendű vádlott esetén a törvényszék ítéletének
  1. tényállásában a vagyoni hátrány összegét 73.801.115 forintban, a
  2. tényállásban 2.256.800 forintban, mindösszesen 76.057.915 forintban állapítsa meg, továbbá a vele szemben kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés mellett a Btk.
  3. §
(2)bekezdése alapján pénzbüntetést is szabjon ki. [120] Terhelt14 XXX. rendű vádlottat a törvényszék által kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés büntetés mellett a Btk. 50. §
(2)bekezdése alapján pénzbüntetésre is ítélje, a Btk.
  1. § a) pontjára figyelemmel, a Btk.
  2. §
(1)bekezdés b) pontja és a Btk. 53. §
(2)bekezdése alapján határozott időtartamra tiltsa el a vádlottat a gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól, valamint a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli előzetes mentesítését mellőzze. [121] Terhelt15 XXXII. rendű vádlottat a törvényszék által kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés büntetés mellett a Btk. 50. §
(2)bekezdése alapján pénzbüntetésre is ítélje, a Btk.
  1. § a) pontjára figyelemmel, a Btk.
  2. §
(1)bekezdés b) pontja és a Btk. 53. §
(2)bekezdése alapján határozott időtartamra tiltsa el a gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól, valamint a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli előzetes mentesítését mellőzze. [122] Terhelt16 XXXIV. rendű vádlottat a törvényszék által kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés büntetés mellett a Btk. 50. §
(2)bekezdése alapján pénzbüntetésre is ítélje, a Btk.
  1. § a) pontjára figyelemmel, a Btk.
  2. §
(1)bekezdés b) pontja és a Btk. 53. §
(2)bekezdése alapján határozott időtartamra tiltsa el a vádlottat a gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól, valamint a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli előzetes mentesítését mellőzze (25. tényállási pont). [123] Terhelt17 XXXVII. rendű vádlottat a kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés büntetés mellett a Btk. 50. §
(2)bekezdése alapján pénzbüntetésre is ítélje. [124] Terhelt19 XXXIX. rendű vádlottat a vele szemben kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés büntetés mellett a Btk. 50. §
(2)bekezdése alapján pénzbüntetésre is ítélje. [125] Terhelt20 XL. rendű vádlottat a törvényszék által vele szemben kiszabott próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetés mellett a Btk. 50. §
(2)bekezdése alapján pénzbüntetésre is ítélje. [126] Terhelt21 XLI. rendű vádlottal szemben a kiszabott végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetés mellett a Btk. 50. §
(2)bekezdése alapján pénzbüntetést is szabjon ki, valamint a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli előzetes mentesítését mellőzze. [127] A cég4. és a Terhelt24 jogi személyekkel szemben a Jszbt. 2. §
(1)bekezdés a) pontjára tekintettel, a 3. §
(1)bekezdése és a 6. §
(1)bekezdése alapján a Cím45i Ítélőtábla szabjon ki pénzbírságot. [128] Az eljárásnak a Terhelt24 jogi személyt érintő részét a Jszbt. 16. §
(2)bekezdése alapján szüntesse meg. Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.6/2026/97-I 18 [129] A cég3. „Kt. a.” gazdasági társasággal szemben a Jszbt. 2. §
(1)bekezdés a) pontjára tekintettel, a 3. §
(1)bekezdése és a 6. §
(1)bekezdése alapján a kiszabott pénzbírságot magasabb összegben állapítsa meg, és a társasággal szemben a Btk. 74. §
(1)bekezdés a) pontjára figyelemmel, a 74. §
(2)és a 75. §
(1)bekezdés a) pontja alapján 127.703.
  1. forint vagyonelkobzást rendeljen el. [130] Egyebekben pedig indítványozta, hogy a másodfokon eljáró ítélőtábla a törvényszék ítéletét hagyja helyben. [131] A jelen ügyben elkülönítéssel érintett vádlottak és védőik részéről bejelentett jogorvoslatok: [132] Terhelt1 IX. rendű vádlott és védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés, és a gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltás büntetés mellőzése végett, valamint előzetes mentesítésben részesítés érdekében élt fellebbezéssel. A IX. rendű vádlott védőjének írásbeli indokolásában kifogásolta az első fokon eljárt törvényszék bizonyítékértékelő tevékenységét, így a tényből tényre következtetések helyességét, okszerűségét, mert azoknak valójában más volt a valós tartalmuk. Az ítéletben hivatkozott pendrive-okon valójában illegálisan letöltött zeneszámok voltak, ami magyarázatot ad arra, hogy miért kérte azok eltávolítását a számítógépből. Kifogásolta, hogy további munkaerő-kölcsönző céggel szemben nem folyt nyomozás, mert a bizonyítás továbbfejlesztése igazolta volna eljárásának jogszerű, törvényes alapját. A felsorolt tanúk vallomásaiból sem lehet a IX. rendű vádlott bűnösségére következtetni, ahol az elkövetői tudattartalomnak lenne jelentősége. Esetleges bűnösség megállapítása esetére is mellőzni kérte a gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltás büntetést, viszont indítványt tett az előzetes mentesítésben részesítésre a Btk.
  2. §
(1)bekezdés alapján. [133] Terhelt4 XIII. rendű vádlott és védője a nyilatkozattételre fenntartott 3 munkanapon belül elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést. A védő fellebbezése írásbeli indokolásában a felmentést célzó jogorvoslatát részben azzal indokolta, hogy a bíróság csak részben értékelte tanú29 tanú vallomását a vádlotti tudati tények vonatkozásában, de utalt a korábbi perbeszédében kifejtett érvrendszerére is, amit fenntartott. Ugyancsak kifogásolta, hogy a lehallgatási hanganyagot nem értékelte maradéktalanul, holott abból is lehetett volna a vádlott felelősségének hiányára következtetni. További enyhítő körülményként jelölte meg a bűncselekményi súlyosabb minősítést megalapozó értékhatárt alig meghaladó elkövetési értéket. [134] Terhelt5 XIV. rendű vádlott és védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés érdekében fellebbezett. Védője írásbeli fellebbezés indokolásában fenntartotta azon jogi álláspontját, hogy a munkaerő-kölcsönzésre irányuló szolgáltatás megfelelt a munka törvénykönyvének, és a kihallgatott tanúk is ezt támasztották alá. Enyhítő körülményként a vádlott rendezett életvitelét jelölte meg. [135] XXI. rendű vádlott védője elsődlegesen a vádlott felmentése, másodlagosan enyhítés, illetve a bűnügyi költség mérséklése miatt fellebbezett. [136] Terhelt8 XXII. rendű vádlott és védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan az elsőfokú ítélet enyhítése érdekében fellebbezett. A védő fellebbezése írásbeli indokolásában a felmentésre irányuló fellebbezés fenntartása mellett kifogásolta az igazságügyi szakértő eljárását, arra hivatkozással, hogy a bírósági eljárás során már nem volt szakértő, így kiegészíteni sem tudta véleményét. Eljárási szabálysértésként jelölte meg, hogy a jogi személyek érdekében eljárt védő nem volt jelen minden tárgyaláson, ami megítélése szerint hatályon kívül helyezési ok. Enyhítő körülményként kérte figyelembe venni a vádlott karitatív tevékenységét, kitüntetéseivel járó díjak jótékony célra fordítását. Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.6/2026/97-I 19 [137] Terhelt9 XXIV. rendű vádlott és védője elsődlegesen terhelt36 felmentése érdekében megalapozatlanság miatt, másodlagosan a
  1. tényállás tekintetében részbeni felmentése, megalapozatlanság, a
  2. tényállás esetében téves minősítés miatt és a büntetés enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést. A XXIV. rendű vádlott védője a fellebbezése írásbeli indokolásában azt észrevételezte, hogy az ítéleti ténymegállapítások részben vád tárgyává nem tett tényekre vonatkoztak. Összességében pedig a tisztességes eljárás megkövetelné, hogy a kétséget kizáró bizonyosságot ne zárja ki spekulatív bizonyítás. [138] Terhelt10 XXVI. rendű vádlott és védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan a büntetés enyhítése érdekében élt jogorvoslattal. Védője írásbeli fellebbezése indokolásában fenntartotta azon jogi álláspontját, hogy a munkaerő-kölcsönzésre irányuló szolgáltatás megfelelt a munka törvénykönyvének, és a kihallgatott tanúk is ezt támasztották alá. Összességében a bizonyítékok a bűnösségét a XXVI. rendű vádlottnak nem támasztják alá. Enyhítő körülményként a vádlott rendezett életvitelét jelölte meg. [139] Terhelt11 XXVII. rendű vádlott védője a nyilatkozattételre fenntartott 3 munkanapon belül elsődlegesen felmentés, másodlagosan az elsőfokú ítélet enyhítése érdekében fellebbezett. Fellebbezése írásbeli indokolásában a védő a bizonyítás kapcsán kifogásolta az igazságügyi szakértő eljárását, arra hivatkozással, hogy a bírósági eljárás során már nem volt szakértő, így kiegészíteni sem tudta véleményét. Eljárási szabálysértésként jelölte meg, hogy a jogi személyek érdekében eljárt védő nem volt jelen minden tárgyaláson, ami megítélése szerint hatályon kívül helyezési ok. Fellebbezését hangsúlyozottan az ítélet indokolása ellen is bejelentette. Enyhítő körülményként hangsúlyozta a vagyoni hátrány megfizetését, a vádlott beteg feleségének ápolását, karitatív tevékenységét, post Covid megbetegedését, ami miatt rendszeres orvosi ellátásra szorul, az elsőfokú ítélet meghozatala óta is jelentős időmúlást. [140] Terhelt12 XXVIII. rendű vádlott és védője a nyilatkozattételre fenntartott 3 munkanapon belül elsődlegesen bűncselekmény hiányában, másodlagosan bizonyítottság hiányában történő felmentés érdekében jelentett be fellebbezést. [141] Terhelt14 XXX. rendű vádlott és védője a nyilatkozattételre fenntartott 3 munkanapon belül elsődlegesen bűncselekmény hiányában, másodlagosan bizonyítottság hiányában történő felmentés érdekében élt fellebbezéssel. [142] Terhelt16 XXXIV. rendű vádlott és védője a nyilatkozattételre fenntartott 3 munkanapon belül enyhítésért, illetve a pénzbüntetés mellőzése érdekében fellebbezett. [143] Terhelt17 XXXVII. rendű vádlott felmentés érdekében jelentett be fellebbezést. Ennek lényege szerint az ügyészség olyan nyomozási iratok alapján emelt ellene vádat, melyek nem felelnek meg a törvényi előírásoknak. Az írásbeli tanúvallomások esetén egyes tanúk nem nyilatkoztak a Be.
  3. §
(3)bekezdés szerinti összeférhetetlenségükről. Továbbá a tanács elnöke a bírósági eljárás kezdetekor nem tájékoztatta arról, hogy bizonyítási indítványt nyújthat be, holott az írásbeli tanúvallomások tele vannak hamis állításokkal. Nyilatkozata szerint feleség döntött a munkaerő-kölcsönző cégen keresztül való foglalkoztatásról, ő mint alkalmazott a rákényszerített ügyintézésben vett részt. Ezt követően agyi infarktusára hivatkozva előadta, hogy nem volt tudatában annak, hogy cselekedetei által akár bűnt követ el. Sérelmezte, hogy az új igazságügyi elmeorvosszakértő kirendelésére vonatkozó indítványát a bíróság elutasította. Az őt érintő oktatási intézmény esetében pedig a döntéshozatal eltért a gazdasági társaságoktól, hiszen az oktatási intézményben két lépcsős a döntéshozatal. [144] Terhelt18 XXXVIII. r. vádlott
  1. számú fellebbezésében elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést, amit részletesen nem indokolt. Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.6/2026/97-I 20 [145] Terhelt21 XLI. rendű vádlott a védője által a nyilatkozattételre fenntartott 3 munkanapon belül fellebbezést jelentett be elsősorban felmentése, másodsorban a büntetés enyhítése érdekében. A védő fellebbezése írásbeli indokolásában a vádlott felmentésére tett elsődlegesen indítványt, sérelmezve, hogy a bíróság az XLI. rendű vádlottnak a történtekre adott észszerű magyarázatát nem fogadta el. Másodlagosan az enyhítő körülmények kiegészítését kérte azzal, hogy egyedül gondoskodik idős, beteg édesapjáról, így az előzetes mentesítés mellőzésére irányuló ügyészségi indítvány elvetését kérte. [146] Terhelt22 XLIII. rendű vádlott és védője elsősorban felmentés, másodsorban a büntetés enyhítés érdekében fellebbezett. A XLIII. rendű vádlott és védője fellebbezésük írásbeli indokolásában a felmentést célzó jogorvoslatukat azzal indokolta, hogy a tanúvallomások alapján nem lehet azt megállapítani, hogy a munkáltatói jogokat a XLIII. rendű vádlott gyakorolta volna, és nem igazolható azon ténytudomása sem, ami alapján a munkaerő-kölcsönzés színleltségéről tudhatott volna. A vádlott és védő közös indítványa szerint elsődlegesen bűncselekmény hiányában, másodlagosan bizonyítottság hiányában, harmadsorban pedig a tévedés, mint büntethetőséget kizáró ok alapján kérték Terhelt22 XLIII. rendű vádlott felmentését. Vitatták továbbá, hogy a vádlott havi jövedelme alapja lehetne pénzbüntetés alkalmazásának. [147] Terhelt6 XV. rendű vádlott és védője az elsőfokú ítéletet tudomásul vette. [148] A jogi személyek érdekében eljárt képviselő1 ügyvéd az ítélet ellen a cég6 „f. a.”, a cég
  2. „f. a.”, a egyéb érdekelt5 „f. a.”, az Terhelt28, a cég10., a Terhelt31, a cég
  3. „kt. a.”, a cég13., a Terhelt34 „f. a.”, az cég
  4. „f. a.” és a cég
  5. „f. a.” érdekében a pénzbírság és a vagyonelkobzás mellőzésére jelentett be fellebbezést. (A Cím45i Ítélőtábla a
  6. január napján
  7. napján véglegessé vált végzésével a vagyonelkobzás tárgyában bejelentett jogorvoslatát elutasította.) Az eljárás alá vont jogi személyek védője ezt követően a másodfokú eljárásban az érintett cégek esetében a pénzbírság kiszabásának mellőzése végett tartotta fenn jogorvoslatát. [149] A már megszűnt jogi személyek másodfokú eljárásban kirendelt ügygondnoka nem vitatta, hogy törvényesen került sor pénzbírság, illetve vagyonelkobzás kiszabására a megszűnt cégek esetében, de érvelése szerint az évek óta fizetésképtelen gazdasági társaságok esetében annak eredményességével nyilvánvalóan nem lehet számolni, így annak sem alkalmazását, sem súlyosítását nem tartotta indokoltnak. [150] III. A felülbírálat [151] Az ítélőtábla – a védelmi perorvoslatok okára és irányára tekintettel – a Be.
  8. §
(1),
(2)és
(7)bekezdései alapján az elsőfokú bíróság ítéletét az azt megelőző eljárással együtt teljeskörűen bírálta felül. A revízió kitért az eljárási szabályok megtartására, az ítélet megalapozottságára, a bűnösség megállapítására, a cselekmény jogi minősítésére, a büntetés kiszabására, az indokolás helyességére és az egyéb rendelkezésekre is, függetlenül attól, hogy ki és milyen okból fellebbezett. A Be. fellebbezési rendszerében is főszabály a teljes felülbírálat. Jelen esetben a vádlottak és a védők többségének perorvoslata a tényálláson keresztül támadta a bűnösség megállapítását, ezért korlátozott felülbírálatra esetükben nem kerülhetett sor. Ugyancsak nem kerülhetett sor korlátozott felülbírálatra azon vádlottak esetében, akikre nézve a joghatályos fellebbezés kizárólag a büntetés kiszabását sérelmezte. [152] A Be. 590. §
(10)bekezdés szerint ugyanis, ha ugyanazon bűncselekmény vonatkozásában több fellebbezésre jogosult az elsőfokú bíróság ítéletének a bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezését sérelmezi, a másodfokú bíróság a fellebbezéssel sérelmezett ítéletet és az azt megelőző eljárást a Be. 590. §
(2)bekezdése szerint (a teljeskörű felülbírálat szabályai szerint) bírálja el. Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.6/2026/97-I 21 [153] Az egyes tényállási pontok vonatkozásában az eljárásjogi elkülönítéstől függetlenül ugyanazon bűncselekmény vonatkozásában volt olyan jogorvoslatra jogosult, aki ugyanazon bűncselekményhez kapcsolódóan a bűnösséget is sérelmezte, ami akkor is kizárja a korlátozott fellebbezés szabályainak alkalmazását, ha ezen vádlottakra nézve a felülbírálat más másodfokú ügyszámon lesz befejezve. [154] III.1. A Be. 869. § szerinti objektív kizárási ok vizsgálata [155] A Be. 869. §
(1)bekezdése szerint a Be. 14. §
(3)bekezdés a) pontjának alkalmazása során a törvényszék másodfokú tanácsának tagjaként eljáró bíró a 2016. november 30-a után indult büntetőeljárásokban minősül kizártnak. [156] A Be. 869.§
(2)bekezdése alapján a 14. §
(3)bekezdés
  1. a)pontjának alkalmazása során kizártnak minősül
  2. a)a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 2017. június 30-ig hatályban volt 207. §
(6)bekezdésében meghatározott ügyekben, illetve a házi őrizet egy éven túli meghosszabbítása tárgyában a törvényszék egyes bírájaként eljáró bíró, ha a büntetőeljárás
  1. november
  2. után indult, b) a büntetőeljárásról szóló
  3. évi XIX. törvény
  4. június 30-ig hatályban volt
  5. §
(3)bekezdése, 138. §
(3)bekezdése, 142. §
(4)bekezdése, illetve
  1. §-a alapján az ítélőtábla tanácsának tagjaként eljáró bíró, ha a büntetőeljárás
  2. november
  3. után indult. [157] Az ítélőtábla az előtte Bf.II.46/
  4. számon indult büntetőeljárást a
  5. április
  6. napján kelt Bf.II.46/2025/
  7. számú végzésével felfüggesztette és képviselő4i eljárást kezdeményezett, mert az ügy kapcsolódik a Cím45i Ítélőtábla előtt folyamatban lévő tanú210 és társai büntetőügyhöz, amelyben a bírák kizárásával összefüggésben ugyancsak kezdeményezte a Be.
  8. §
(2)bekezdés b) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítását a bírói gyakorlatban mutatkozó jogbizonytalanság miatt. [158] Az képviselő4 a III/315/
  1. AB határozatában az ügyben benyújtott bírói kezdeményezést elutasította, azonban kifejezetten nem tartotta fenn a továbbiakban „a 25/
  2. (X. 17.) AB határozat indokolásban (Indokolás [27], [29]-[31], [33]) foglalt azon megállapításokat, amelyek a bíróságok számára a régi Be. 606/B. § alkalmazására irányadók, vagyis, hogy a
  3. november
  4. napján folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell a 21/
  5. (XI. 30.) AB határozatban meghatározott alkotmányos követelményt, másrészről a 2/
  6. (I. 2.) AB határozat indokolásában (Indokolás [29]) a 25/
  7. (X. 17.) AB határozatban kifejtett, előzőleg ismertetett álláspontot megerősítő megállapításokat, amelyek a bíróságok számára a Be.
  8. §
(1)bekezdés alkalmazására irányadók.” [159] Összességében így megállapítható, hogy a jelen büntetőügyben bár a vádemelés
  1. augusztus
  2. napján történt meg, az eljárás jóval
  3. november 30-át megelőzően megindult, és ezen időpontot követően nem is járt el az ítélőtábla nyomozási bírói határozat felülbírálta tárgyában, így a Be.
  4. §
(3)bekezdés a) pont szerinti kizárási ok nem valósult meg, ezért értelemszerűen kizárási bejelentést sem kellett az eljáró tanácsnak tennie. [160] III.
  1. Tanácsülés és nyilvános ülés kitűzése [161] Az ügy másodfokú elbírálása kapcsán elsődleges szempont volt a tisztességes eljárás biztosítása a másodfokú eljárás észszerű időn belül történő befejezésével. A cselekmények jellegéből és a vádlottak rendkívül nagy számából adódóan arra nem volt lehetőség, hogy az ügy valamennyi vádlottjának büntetőjogi felelőssége a büntetőeljárás első és másodfokú szakaszában egyaránt egy egységes eljárásban legyen elbírálva. Ennek érdekében az ítélőtábla tanácsülésen fejezte be azon vádlottakra az eljárást, akik esetében az erre irányuló további bűnösség megállapítását célzó ügyészségi perorvoslat ezt nem zárta ki, Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.6/2026/97-I 22 illetve sem az ügyészség, sem a terheltek és védőik sem indítványozták határidőben az ügy nyilvános ülésen történő befejezését [Be.
  2. §
(2)bekezdés]. [162] Az ügy terjedelmes iratmennyisége, a vádlottak nagy száma mellett a bírói gyakorlat szerint nincs akadálya az ügy vádlottak személye mentén történő elkülönítésnek a másodfokú eljárásban akkor sem, ha a vádlottak egy részére tanácsülésen, míg más vádlottakra nyilvános ülésen történik az elbírálás (ÍH
  1. 67). Fő szabály szerint az ügy egységes másodfokú elbírálása valóban indokolt. A másodfokú eljárásban, tekintettel arra, hogy az ítélőtábla bizonyítást nem kívánt felvenni, így tárgyalás kitűzése nem volt indokolt, ezért a másodfokú bíróság lehetőséget látott a vádlottak személye mentén történő elkülönítésre a Be.
  2. §, illetve
  3. §
(2)bekezdése és
  1. § alapján. [163] A jelen ügyben sem az ügyészség, sem az érintett vádlottak és védőik nem kérték nyilvános ülés kitűzését, így az ítélőtábla a bejelentett jogorvoslatokat tanácsülésen bírálta el a Be.
  2. §
(2)bekezdés alapján. [164] Megjegyzendő, hogy gyakran előfordul olyan eljárásjogi helyzet, ahol akár tényálláson belül is külön fejeződik be az eljárás az egyes vádlottakra, így például a büntetővégzésbe valamely vádlott belenyugszik, míg további vádlottakra folytatódik az ügy tárgyalás kitűzésével; előkészítő ülésen is befejeződhet egyes vádlottakra jogerősen az eljárás, míg másokra folytatódik ezt követően; az elsőfokú ügydöntő határozat kihirdetését követően emelkedhet jogerőre az ügy egyes vádlottakra. Az Európai Unió Bírósága még arra is rámutatott a C-377/18. számú ügyben, hogy a büntetőeljárás során az ártatlanság vélelme egyes vonatkozásairól és a tárgyaláson való jelenlét megerősítéséről szóló 2016/343. európai és parlamenti irányelvvel az sem ellentétes, ha a tényállás rögzíti azon személyek nevét is, akikre az eljárás még nem fejeződött be, feltéve, ha egyértelműen rögzítésre kerül, hogy az említett vádlottakkal szemben külön eljárás van folyamatban és hogy bűnösségüket még nem állapították meg (ÍH2020. 67., Cím45i Ítélőtábla Bf.II.291/2020/22.). [165] Az ügyek előkészítő ülésen történő elkülönítése és befejezése, majd a további, a tárgyalásról le nem mondó vádlottak esetében az ugyanazon bíró által tárgyalásra történő kitűzés kapcsán az képviselő4 a 26/2021. (VIII. 11.) AB határozatában foglalkozott az esetleges pártatlanság kérdéskörével, és az ezzel kapcsolatos indítványt nem találta megalapozottnak. Az képviselő4 rámutatott, hogy az előkészítő ülésen nem a bíróság által lefolytatott teljes körű bizonyítás vezet a beismerő terhelt büntetőjogi felelősségének megállapításához. A beismerő nyilatkozat elfogadása esetén a bíróság arról foglal állást, hogy annak elfogadásának törvényi feltételei fennállnak. Amennyiben a beismerő nyilatkozat elfogadásához nem fér kétség, a bíróság a vádlott bűnösségét ezen beismerésre, a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadására és az eljárás ügyirataira alapítja, amellett, hogy a vádlott le is mondott a tárgyalásról. Az eljáró bírónak tehát a beismerő vádlott bűnösségével összefüggésben saját meggyőződése nem alakul ki. Ilyen előzetes álláspont hiányában pedig nem sérül a pártatlanság látszata, és a bíróság pártatlansága a bűnösséget be nem ismerő vádlott büntetőjogi felelősségének a vizsgálatában még akkor sem kérdőjelezhető meg, ha a vádlottak cselekvősége szorosan összefügg és az elkövetési magatartás egymást kiegészíti. Egyebekben a Be. rendes és rendkívüli jogorvoslati rendszere lehetőséget teremt a bűnösséget beismerő vádlott büntetőjogi felelősségét megállapító ítélete utólagos, az egyéb vádlott(
  1. ak)tekintetében lefolytatott bizonyítás alapján szükségessé váló korrekciójára [26/2021. (VIII. 11.) AB határozat]. A perjogi helyzet a büntetőeljárásról szóló törvény alkalmazása mellett már más, mint a korábbi 1998. évi XIX. törvény (régi Be.) szemlélete mellett, hiszen a hatályos Be. esetében az ügyek elkülönítése, a vádlottak szakaszos elkülönült marasztalása, az előkészítő ülés szabályainak megfelelően már nem speciális, hanem tipikussá vált (Cím45i Ítélőtábla Hkf.IV.155/2019/4., ÍH2019. 36.). Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.6/2026/97-I 23 [166] A meggyőződés kapcsán pedig szükséges utalni a másodfokú eljárásban érvényesülő felülmérlegelés tilalmát megalapozó szabályra, mely szerint a bizonyítékok felülmérlegelésének tilalma annyit jelent, hogy a fellebbviteli bíróság nem dönthet másként egy bizonyíték hitelességéről, mint ahogyan azt az elsőfokú bíróság tette. Így nem mondhatja például azt, hogy az elsőfokú bíróság által elfogadott tanúvallomást nem fogadja el, és az annak alapján megállapított tényeket mellőzi a tényállásból, illetve nem egészítheti ki vagy módosíthatja az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást egy általa el nem fogadott tanúvallomás vagy vallomásrész alapján (EBH2019. B.9.). A másodfokú bíróságnak tehát az elsőfokú bíróság által elfogadott bizonyítékokat kell alapul vennie, attól megalapozott tényállás esetén akkor sem térhet el, ha saját meggyőződése esetlegesen eltérő (EBH2019. B.9.). A tényállás módosítás (ideértve az eltérő tényállás megállapítását
  2. is)csak az elsőfokú bíróság által elfogadott bizonyítékok alapján történhet. [167] Jelen másodfokú eljárásban is hangsúlyozza az ítélőtábla, hogy a Nyíregyházi Törvényszék ítéletének kizárólag az elkülönítéssel érintett terheltjeire nézve vizsgálta a bűnösséget, az eljárás észszerű időben történő másodfokú befejezése érdekében a későbbi időpontra elkülönített vádlottakra az első fokon eljárt törvényszék ítéletét és indokait jelen ügyben még nem bírálta felül. A jelen ügyben érintett vádlottak bűnösnek kimondása a nagyszámú vádlottat érintő vádemelés mellett nyilvánvalóan nem tartalmaz semmilyen bűnösséget előrevetítő megállapítást az ügy további vádlottjaira. Mindez egyaránt vonatkozik az első fokon már befejezett és még folyamatban levő ügyekben érintett vádlottakra is. [168] A vád tárgyává tett cselekmények vádlottak személye mentén történő elkülönítése a tettesi és részesi felelősség külön történő vizsgálatát is igényelte. Ebben a körben is kiemelendő, hogy a tettes vagy bűnsegéd felelősségének elbírálása a bírói gyakorlat szerint önálló. A Kúria gyakorlata szerint a bűnsegéd felelősségének megállapítása törvényes, ha a jogerős ítéleti tényállás tartalmazza a terhelti alapcselekmény törvényi tényállási elemeinek, illetve a terhelt ehhez kapcsolódó bűnsegédi felelősségének megállapítását megalapozó tényeket [Btk. 14. §
(2)bekezdés] [Kúria Bfv.II.692/
  1. (BH
  3. I.)]. Kétségtelen, hogy bűnösség nélkül – azaz úgynevezett alanyi okozatosság nélkül – nincs tényállásszerűség, nincs felróhatóság és ez megkívánt a részesi elkövetés esetében is. Másrészt e körben nem a törvényi tényálláson belüli magatartás, hanem az ilyenhez kötődő magatartás kifejtése és annak tudata a kérdés. A részesi tudattartalom önálló, önmagában vett bűnösség-vizsgálat tárgya, e szempontból a járulékosság közömbös (amint a részesi és tettesi magatartás megítélése akár el is válhat a Btk.
  4. § szempontjából), a részesi tudattartalom pedig nem a törvényi tényálláson belüli magatartáshoz feltétlen szükségesség, hanem az ilyen magatartás bárminemű előmozdítása, (egyidejű) könnyítése, azaz a segítés {Kúria Bfv.II.692/
  5. [28] bekezdés (BH2021.
  6. [28]}. Ebből is következik, hogy az önálló részesi tudattartalom vizsgálata alapján sincs akadálya az egyes vádlottakra történő elkülönítés mentén a büntetőjogi felelősségrevonás önálló vizsgálatának. [169] A részesi felelősség megállapítása törvényes, ha az irányadó tényállás mind a terhelti alapcselekmény törvényi tényállási elemeit, mind az ehhez kapcsolódó bűnsegédi felelősség megállapítását megalapozó tényeket tartalmazza. A részesség járulékos jellegéből nem következik, hogy a bűnsegéd büntetőjogi felelősségének előfeltétele lenne a tettes bűnösségének megállapítása (Kúria Bfv.I.754/2024/8., BH2025.181.). Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.6/2026/97-I 24 [170] Ebben a körben azt is kiemeli az ítélőtábla, hogy a Kúria iránymutatása szerint az egyesítés elmaradása abban az esetben sem teremt törvénysértő helyzetet, ha annak következménye az, hogy az ügyben esetlegesen korábban született jogerős ügydöntő határozat folytán az ugyanazon cselekmény jogerős elbírálása miatt a büntetőeljárást meg kell szüntetni és perújítást kell - annak feltételei fennállása esetén - lefolytatni. Ugyanakkor a célszerűség vizsgálata során nem mellőzhető a Kúriának a törvényi egységbe tartozó bűncselekmény egy büntetőeljárásban, egységes elbírálására vonatkozó döntéseinek a figyelembevétele és megfontolása. A törvényi egységbe tartozó bűncselekmények együttes elbírálása, a törvényi egységet alkotó bűncselekmény részcselekményeinek ugyanazon eljárásban történő elbírálása alapvetően akkor is követelmény, ha az ügyész az egyes részcselekmények miatt eltérő időpontokban emel vádat. Ezt a követelményt az egyesítés megfontolása során csak akkor lehet mellőzni, ha az egyesítés a célszerűség követelményeit olyan módon sértené, hogy az alapján a Be.
  7. §
(2)bekezdésére figyelemmel az ügy elkülönítésének lenne helye (a terheltek nagy száma vagy egyéb ok a büntetőjogi felelősségnek ugyanazon eljárásban történő elbírálását jelentősen megnehezítené) (BH2022.
  1. [29]). Ezen Kúriai döntésből az következik, hogy akár még cselekményegység mellett is előfordulhat például a terheltek nagy száma miatt olyan eljárásjogi helyzet, ami az elkülönítést indokolja, ha a büntetőjogi felelősség ugyanazon eljárásban történő elbírálása jelentősen megnehezülne. Jelen ügyben azonban helyesen az első fokon eljárt törvényszék, és a másodfokon eljáró ítélőtábla is kiemelten ügyelt arra, hogy jogalkotó által teremtett cselekményegység a költségvetési csalásnál ne legyen ’feldarabolva’. [171] III.
  2. A bizonyítási eljárás és az eljárási szabályok megtartásának revíziója [172] A felülbírálat során a másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a perrendi szabályoknak megfelelően folytatta le. Nem vétett sem abszolút eljárási szabálysértést [Be.
  3. §
(1)bekezdés a)-f) pont], sem olyan relatív perjogi hibát [Be. 609. §
(1),
(2)bekezdés], mely az érdemi felülbírálatot kizárná, és az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, így az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását eredményezné. [173] Megtartotta a törvényszék a lényeges eljárási szabályokat a jogi személy vádlottak esetében is. A jogi személy érdekében eljáró ügyvéd, aki jelenleg már védői pozícióban van, a jogi személyeket érintő bizonyításfelvételkor jelen volt. A jogi személyek képviselői is értesítve lettek a szükséges körben a tárgyalási határnapokról. Megjegyzendő, hogy a természetes személy és a jogi személy vádlottak felelőssége elbírálásának külön eljárásban sem lett volna akadálya. [174] Nem osztotta az ítélőtábla azon védői észrevételt, hogy vád nem tett tényekre alapozta volna az egyes vádlottak, így Terhelt9 XXIV. rendű vádlott bűnösségét. A törvényszék kizárólag a vádiratban írt tények kapcsán vizsgálta a büntetőjogi felelősséget, amit azonban nem zár ki, hogy a vádiratban le nem írt tényekből következtessen azok megvalósulására. Valójában mindez a tényből tényre következtetés megszokott módja a büntetőeljárásban. [175] A felülbírálat a védelmi jogorvoslati nyilatkozatokra tekintettel a Be. 590. §
(1),
(2)és
(10)bekezdései alapján teljeskörű. [176] A törvényszék a bizonyítási eljárást alaposan, az eljárási szabályok megtartásával folytatta le. A
  1. februárjában kezdődött, több mint 100 tárgyalási napot felölelő elsőfokú bírósági szakaszban az eljáró bírói tanács összetétele az ülnökök személyére tekintettel többször is megváltozott. Az eljárás megismétlése a jegyzőkönyvben rögzítettek szerint minden esetben megtörtént. Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.6/2026/97-I 25 [177] A törvényszék bizonyítékok számbavétele és értékelése során kitért a törvényes vád feltételeinek fennállására, az ügyek egyesítésének szükségességére, a bizonyítás törvényességének értékelésére is. Részletesen elemezte a titkos információgyűjtés eredményének a büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználási feltételeit, lejátszásuk útján elvégezte a hangfelvételek bizonyítás anyagává történő tételét. [178] A terhelt és a védők közötti beszélgetések esetén helyesen állapította meg, hogy azok bizonyítékként nem használhatók fel csakúgy, mint mindazon hangfelvételekről készült leiratok, melyekkel kapcsolatban az eredeti felvételek nem állnak rendelkezésre. Ugyancsak helyesen ellenőrizte, hogy egyes kihallgatásról készült írott jegyzőkönyvek összhangban vannak-e a videofelvételeken elhangzottakkal. Ebben a körben észlelte, hogy az írott jegyzőkönyvek, mint okiratok hitelessége megdőlt több esetben is (törvényszék ítélete [537539] bekezdés). Ezzel kapcsolatban az ügy előadójának vallomását okkal nem fogadta el. [179] Megtörtént a titkos információgyűjtés és a titkos megfigyelés eredményének értékelése is. Helyesen döntött a törvényszék azon hanganyagok kirekesztéséről, ahol nem állt rendelkezésre nyomozási bírói határozat ([559] bekezdés). Ugyancsak helyesen döntött a hanganyag tárgyalás keretében történő lejátszásáról, mert az eredeti felvétel tekinthető bizonyítéknak. A bíróságnak szükségszerűen tárgyalás anyagává kell tenni a hangfelvételt akkor, ha a védelem vitatja annak hitelességét, hiszen a bizonyíték maga a hangfelvétel, és nem az arról készült írásos kivonat (elsőfokú ítélet [562] bekezdés). Megjegyzendő azonban, hogy a több mint 80 órányi hanganyag meghatározó része teljesen irreleváns volt a bizonyítás szempontjából, így annak teljességét tárgyalás anyagává tenni indokolatlan volt, hiszen az is nagyban hozzájárult az eljárás elhúzódásához. Mindez nem változtat azon, hogy egyáltalán nem kifogásolható az a gyakorlat az ügyészség részéről, hogy a teljes hanganyagot bizonyítékként mellékeli az ügyben, hiszen így nem lehet annak hitelességét kétségbe vonni azon érvelésre alapítottan, hogy a megsemmisített felvételek meghallgatásával más értelme lenne a beszélgetéseknek. [180] Az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett és megalapozott tényállást [Be.
  2. §
(3)bekezdés c) pont] állapított meg. [181] Rögzíti az ítélőtábla, hogy az első fokon eljárt bíróság az ítéletét a szükséges körben a büntetőeljárási törvény előírásai szerint indokolta. Tévedett azonban, amikor azt rögzítette, hogy elegendő az ítélet Be. 562. §
(2)bekezdés szerinti rövidített indokolása, ahol kizárólag a büntetés kiszabását sérelmezte a jogorvoslat. A Be. 562. §
(5)bekezdése rendelkezik több vádlott esetében az indokolási kötelezettség terjedelméről, ami kizárólag az első fokon jogerőre emelkedett vádlottak és a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadásával érintett vádlottak esetében teszi lehetővé az egyszerűsített indokolást. Ezzel összhangban, ha van olyan vádlott az adott tényálláshoz kapcsolódóan, akinek a jogorvoslata a bűnösséget is sérelmezi, akkor a másodfokú felülbírálat is teljeskörű lesz [Be. 590. §
(1)bekezdés]. [182] A bíróság indokolási kötelezettségének teljesítése közjogi és perjogi szabályokból fakadó kötelezettség. Az Alaptörvény XXIV. Cikk
(1)bekezdés
  1. fordulata szerint a hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni (BH
  2. 193.). [183] Az indokolási kötelezettség teljesítése a büntetőeljárási törvény által megkövetelt szükséges tartalmi elemek megtartásával valósul meg (BH
  3. 297.). A Be.
  4. §
(3)bekezdés d) pontja szerint az ítélet indokolásának szükséges tartalmi eleme azon bizonyítékoknak a megjelölése, amelyekre a bíróság a döntését alapozta, valamint annak rövid indokolása, hogy a bíróság a tényállás megállapításánál milyen bizonyítékokat és miért, avagy miért nem fogadott el. Az indokolásnak tartalmaznia kell a bizonyítékok egyenként és Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.6/2026/97-I 26 összességében történő értékelését (mérlegelését), és az értékelés – bírói meggyőződésen alapuló – eredményét [Be. 167. §
(4)bekezdés]. [184] Az indokolási kötelezettség teljesítése – rendeltetéséből és természetéből fakadóan – annak a bíróságnak a kötelezettsége, amelyik a ténymegállapítást végzi, ezért alapvetően és meghatározóan az elsőfokú bíróság kötelezettsége. A másodfokú bíróság nem pótolhatja az elsőfokú bíróság belső meggyőződésének bemutatását, mivel az nem sajátja. A másodfokú bíróság csupán ellenőrzi, nem pedig kitalálja az elsőfokú bíróság helyett annak gondolatmenetét. Mindebből fakadóan a bizonyítékok egyenkénti és azok összhatásukban történő értékelése az elsőfokú bíróság joga és kötelessége. [185] Az elsőfokú bíróságnak ki kell fejtenie és ügydöntő határozatában rögzítenie is kell, hogy a rendelkezésére álló, egymással ellentétes vagy lényeges elemekben eltérő bizonyítékok közül miért az adott bizonyítékot fogadja el tényállása megállapítása során. Csupán ekként tehet eleget az elsőfokú bíróság a Be. 561. §
(3)bekezdés d) pontja szerinti indokolási kötelezettségének, mely a másodfokú érdemi felülbírálat feltétele (Kúria Bhar.II.1.491/2021/10.). [186] A felülbírálat során az ítélőtábla megállapította, hogy a tényállás megállapításakor a felmerült ellentmondásokat a Nyíregyházi Törvényszék a szükséges körben feloldotta, határozottan megjelölte, hogy mely bizonyítékokat fogadott el tartalmilag hitelesnek és melyeket nem. A bizonyítékok felülmérlegelésének tilalma annyit jelent, miszerint a fellebbviteli bíróság nem dönthet másként egy bizonyíték hitelességéről, mint ahogyan azt az elsőfokú bíróság tette (BH2019. B.9. II.). Valójában azon vádlottak esetében is teljeskörű indokolást adott a törvényszék, akikre nézve tévesen a Be. 562. §
(2)bekezdésére hivatkozott, így az indokolási kötelezettség megsértése mint relatív hatályon kívül helyezési ok fel sem merülhetett [Be. 609. §
(2)bekezdés d) pontja]. [187] Nem osztotta az ítélőtábla a védelem és az ügyészség eltérő tényállás megállapítására irányuló fellebbezését, sem az előzőekben kifejtett védői jogorvoslatban indítványozott ezirányú indítványokat. Az elsőfokú bíróság a kétséget maximálisan a vádlottak javára értékelve megalapozott tényállást állapított meg. [188] Fontos a revízió e részében leszögezni, hogy megalapozatlansági ok hiányában vagy a részbeni megalapozatlanság orvoslását követően a tényálláshoz kötöttség elvéből adódóan a másodfokú bíróság határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja. Ennek elvi indokát a Be. 167. §
(3)-
(4)bekezdése adja, ami szerint a bizonyítás eszközeinek és a bizonyítékoknak nincs törvényben előre meghatározott ereje, a bíróság a bizonyítékokat egyenként és összességükben szabadon értékeli, és a bizonyítás eredményét az így kialakult meggyőződése szerint állapítja meg. Ezáltal biztosított a bizonyítékok hitelt érdemlőségének meggyőződés szerinti, szabad értékelése és védett mikénti értékelése (Kúria Bhar.III.1201/2018/10.). [189] Az ügyészség Terhelt13 XXIX. rendű vádlotthoz kapcsolódóan fellebbezést jelentett be eltérő tényállás megállapítása végett, a XXIX. rendű vádlott által okozott vagyoni hátrány összegének a
  1. tényálláshoz kapcsolódóan összesen 73.801.115 forintban, a
  2. tényálláshoz kapcsolódóan összesen 2.256.800 forintban, tehát mindösszesen 76.057.915 forintban történő megállapítása és ezzel egyidejűleg cég13.-vel szemben 76.057.915 forint vagyonelkobzás elrendelése végett. Megállapítható azonban, hogy a
  3. számú tényállásban az ügyészség indítványával egyezően lett megállapítva az okozott vagyoni hátrány összege, a jogi személy cég
  4. kötelezése nem állt csupán azzal összhangban a rendelkező részben, de mindez a tények megváltoztatását nem indokolta. [190] Fellebbezést jelentett be továbbá eltérő tényállás megállapítása végett az ügyészség Terhelt16 XXXIV. rendű vádlottat érintő
  5. tényállás kapcsán a vádlott által Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.6/2026/97-I 27 okozott vagyoni hátrány összegének 20.273.000 forintban történő megállapítása és ehhez kapcsolódóan a cég
  6. „f. a.” gazdasági társasággal szemben 20.273.000 forint erejéig vagyonelkobzás elrendelése végett. Megállapítható azonban, hogy a
  7. számú tényállásban az ügyészség indítványával egyezően lett megállapítva az okozott vagyoni hátrány összege, a jogi személy cég
  8. „f.a.” gazdasági társaság kötelezése nem állt csupán azzal összhangban a rendelkező részben, de mindez a tények megváltoztatását nem indokolta. [191] Terhelt1 IX. rendű vádlott, Terhelt4 XIII. rendű vádlott, Terhelt5 XIV. rendű vádlott, Terhelt8 XXII. rendű vádlott, Terhelt10 XXVI. rendű vádlott, Terhelt11 XXVII. rendű vádlott, Terhelt17 XXXVII. rendű vádlott, Terhelt21 XLI. rendű vádlott, Terhelt22 XLIII. rendű vádlott az elsőfokú bíróság által megállapított tényállástól eltérő tényállásra alapítottan kérte elsődlegesen a felmentését. Megállapítható azonban, hogy a fellebbezésben kizárólag az első fokon eljárt bíróság bizonyítékértékelő tevékenységét kifogásolták. Az elsőfokú bíróság által kellő indokolással megállapított tények újra mérlegelésének azonban a másodfokú eljárásban nincs helye. [192] Az elsőfokú bíróság a szükséges körben vizsgálta a tudati tényeket, így a gazdasági társaságok, illetve más jogi személyek képviselőjeként eljáró személyek tisztában voltak azzal, hogy a jogi személyek nevében jártak el, írtak alá a szerződéseket, okiratokat és ezzel jogokat szereztek és kötelezettséget vállaltak a képviselt vonatkozásban, mert ellenkező esetben indokolatlan lett volna, hogy a szerződések, okiratok aláírásában a közreműködésük. A tekintetben, hogy a szerződés aláírását megelőzően az ügyvezető nem győződik meg a jogügyletre vonatkozó tényekkel, nem alapozza meg a társadalomra veszélyességben való tévedés megállapítását (BH
  10. [267]). [193] A bizonyítékok értékelésének revíziója körében az ítélőtábla vizsgálta, hogy azon személyek tanúvallomása mennyire használható fel, akiknek a neve terheltként felmerült, de végül nem lettek vádlottak az ügyben. A Be.
  11. §
(5)bekezdése akként rendelkezik, hogy abban az esetben, ha a tanút az ügyben korábban vagy más ügyben terheltként hallgatták ki, a terheltként tett vallomása bizonyítási eszközként akkor használható fel, ha a vallomásról készült jegyzőkönyvből a terhelti figyelmeztetés és az erre adott válasz egyértelműen kitűnik. Ebben az esetben a tanú korábban terheltként tett vallomása akkor is felhasználható, ha a tanú vallomástételt a későbbiekben megtagadja. A büntetőeljárásról szóló törvény tehát semmilyen korlátozást nem tartalmaz arra nézve, hogy az eljárás mely szakaszában, mely eljárási forma keretében történt meg a terhelt kihallgatása. A bírói gyakorlat alapján azonban a bizonyítékok mérlegelése során figyelemmel kell lenni annak a körülménynek az értékelésére, hogy a tanú (korábbi bűntárs) kapott-e, illetve milyen előnyöket kapott (vagy kaphatott) a büntetlenségéért, vagy a terhelő vallomásért cserébe. Ebben a körben szükséges rámutatni arra is, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága is megállapította már a tisztességes eljárás sérelmét olyan ügyben, ahol a panaszost egy olyan tanúvallomás alapján ítélték el, akinek a tanúvallomásért cserébe az ügyészség büntetlenséget biztosított (45084/14, [2019] ECHR807, Adamco v. Slovakia). Rámutatott ugyanis az Emberi Jogok Európai Bírósága, hogy ilyenkor mindenképpen vizsgálni kell, hogy a tanút (aki tulajdonképpen bűntárs volt) milyen mértékben befolyásolta a vallomása megtételében az azért kapott előny. Ilyen lehet a bűncselekmény elismerése és a terhelttel szembeni vádelhalasztás (az 1998. évi XIX. törvény jogintézménye) alkalmazása (lásd például [969][970] bekezdés). Ez az oka annak, hogy az ítélőtábla is vizsgálta az egyes bizonyítékok újramérlegelése nélkül azok hitelességét és megállapította, hogy sem tanú168 korábbi terhelt, sem más személyek esetében nem állapítható meg, hogy bármilyen tisztességtelen ajánlatot kaptak volna a vádhatóságtól beismerő vallomásukért cserébe. [194] Valójában azonban a Be. 561. §
(3)bekezdés d) pontja alapján az ügydöntő határozat indokolásának azoknak a bizonyítékoknak a megjelölését kell tartalmaznia, Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.6/2026/97-I 28 amelyekre a bíróság a döntését alapozta, valamint annak rövid indokolását, hogy a bíróság a tényállás megállapításánál milyen bizonyítékokat és miért vagy miért nem fogadott el. Ennek a kötelezettségének az első fokon eljárt törvényszék maradéktalanul eleget tett az ún. ’belső történések’, a ’tudati tények’ tekintetében is. Éppen arra nincs lehetőség a másodfokú eljárásban, hogy az első fokon a bizonyítást lefolytató bíró kellően megindokolt meggyőződésével szemben a másodfokú bíróság más bizonyítékokra alapítottan eltérő történés lehetőségét vizsgálja. [195] Szükséges azonban rámutatni arra, hogy a Kúria 20. számú BK véleménye alapján a bíróság ténymegállapítási tevékenysége önálló, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vizsgálati anyaga és határozataiban megállapítottak csupán egy bizonyítékot képeznek, amellett a bíróság szakértői vélemény és egyéb adatok alapján állapítja meg a tényállást. [196] A Btk. 82. §
(5)bekezdésében meghatározott korlátlan enyhítés csak a törvényi feltételek fennállása esetén állapítható meg, ugyanis akkor kell a tényállásnak tartalmaznia, hogy a költségvetési csalással okozott vagyoni hátrányt a vádemelés előtt megtérítette-e a terhelt (Kúria Bfv.I.1.379/2020/6.). Az anyagi jogi korlátlan enyhítést meghatározó törvényi feltétel hiányában minden más kárenyhítés kizárólag a büntetéskiszabás során értékelhető. [197] A tények megállapításához és revíziójához kapcsolódóan rögzíti az ítélőtábla, hogy az adóügyi eljárásban kiszabott adóbírság nem zárja ki az adóbírság alapjául szolgáló cselekmény miatt büntetőeljárás megindítását és büntető szankció alkalmazását, ez nem sérti a kétszeres eljárás tilalmát, de a kiszabott adóbírságnak a büntetőeljárásban jelentősége lehet [Be. 4. §
(3)bekezdés] (EBD
  1. B.16.). Mindebből az is következik, hogy a költségvetési csalás miatt indult büntetőeljárásokban a bíróság által megállapított tényállásnak szükségszerűen utalni kell a közigazgatási eljárásban a tettazonosság körében értékelhető eljárás adataira, így abban az esetben, ha ugyanazon cselekményért közigazgatási eljárásban a közigazgatási hatóság szankciót alkalmazott a terhelttel szemben, szükségszerűen rögzíteni kell ezen tényadatokat, és ha van rá adat, a közigazgatási eljárásban a közigazgatási szankció nyomán megfizetett összegeket is, amit a kár megtérülése körében figyelembe kell venni (EBD
  2. B.16.). Megállapítható, hogy a törvényszék ezen ténymegállapítási kötelezettségének is messzemenően eleget tett, és rögzítette az egyes kapcsolódó adóigazgatási eljárások eredményét a tényállási pontokban. [198] A jogosulatlan adó-visszatérítés kapcsán is elengedhetetlen az elkövetési idő pontos meghatározása, így adóbevallási időszakonként az adóbevallás benyújtásának napját a tényállásban meg kell állapítani, amely kötelezettségének a törvényszék eleget tett [1/
  3. BJE, 4/
  4. (X. 14.) BK vélemény, Kúria Bhar.I.512/2019/5.]. [199] Végül rögzíti az ítélőtábla az indokolási kötelezettség teljesítésével összefüggésben, hogy a törvényszék a tényállás megállapítása körében számot adott a döntését alátámasztó lényeges érvekről. Az ehhez kapcsolódó képviselő4i gyakorlat is az, hogy „a bíróságok indokolási kötelezettségéből nem következik a felek által felhozott minden észrevétel egyenként való megcáfolási kötelezettsége, különösen nem az indítványozó szubjektív elvárásait kielégítő mélységű érvrendszer bemutatása” [3107/
  5. (V. 24.) AB végzés,
  6. (IX. 30.) AB határozat, IV/1912/
  7. AB végzés]. Hasonlóan érvelt az Emberi Jogok Európai Bírósága is, amikor elvi éllel leszögezte, hogy az indokolt hatósági döntéshez való jog semmiképpen sem jelentheti azt, hogy az ügyben eljáró bíróságot a felek valamennyi érvelése tekintetében részletes indokolási kötelezettség terhelné [Hiro Balani kontra Spanyolország, 18064/91, Ruiz Torija kontra Spanyolország, 18390/91, García Ruiz kontra Spanyolország, 30544/96, Hirvisaari kontra Finnország, 49684/99, Sholokhov kontra Örményország és Moldva, 40358/05]. [200] Helyesen észrevételezte az ügyészség, hogy tévesen rögzítette az első fokon eljárt bíróság az ítélet indokolásában az [516] bekezdést, mely azt tartalmazza, hogy a
  8. és Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.6/2026/97-I 29
  9. tényállásban írtakra figyelemmel a Cím45i Ítélőtábla a Bf.II.134/2024/
  10. számú ítéletével
  11. június
  12. napján jogerőre emelkedett Egri Törvényszék
  13. november
  14. napján kelt 20.B.13/2018/
  15. számú ítéletével tanú210, tanú216 és vádlottak bűnösségét megállapította. Ezen bekezdés az elsőfokú ítélet kihirdetését követően keletkezett tényre utal, mely így nyilvánvalóan nem képezheti a
  16. április hó
  17. napján meghozott és kihirdetett ítélet írásbeli indokolásának részét. Az írásbeli indokolás a szóbeli indokolás szerkesztett változata, így azoknak egymással érdemben meg kell egyeznie. Következésképp a határozat indokolásában fogalmilag kizárt minden később – az annak kihirdetését követően történt – eseményre való reflexió {Kúria Bfv.II.1604/2024/
  18. [23] bekezdés (BH2026.1.)}. Figyelemmel arra, hogy a másodfokú eljárás időpontjára ezen tény nyilvánvalóvá vált, és éppen ezen körülmény képezte az képviselő4 előtti eljárás alapját is ezen ügyben, így az ítélőtábla annak mellőzését külön már nem tartja indokoltnak. [201] Összességében az elsőfokú bíróság által megállapított megalapozott tényállás a Be.
  19. §
(3)bekezdése értelmében irányadó a másodfokú eljárásban. [202] A megállapított tényállás alapján a törvényszék a felmentés miatti fellebbezéssel nem érintett vádlottak esetében okszerűen következtetett bűnösségükre, cselekményük jogi minősítése is törvényes, ezért a felmentésre irányadó védelmi fellebbezések nem foghatnak helyt. [203] A költségvetési csalás, mint törvényi (természetes) egység és az alkalmazandó Büntető Törvénykönyv, valamint a jogi indokolás revíziója: [204] Alapvetően helyesen járt el a törvényszék a Btk.
  1. §-ra utalás kapcsán (ítélet [1240]-[1245] bekezdéseiben), amikor az ítélkezése során a
  2. tényállás kivételével az elkövetéskor hatályos büntető anyagi jogi szabályokat alkalmazta. Valójában Terhelt9 XXIV. rendű vádlott esetben sem jelent enyhébb elbírálást az elbíráláskor hatályos Btk, mert az irányadó bírói gyakorlat szerint amennyiben van olyan cselekmény, ami az elbíráláskor már nem bűncselekmény, akkor annak figyelmen kívül hagyásával kell állást foglalni a kedvezőbb elbírálását biztosító büntető törvény alkalmazása kérdésében. (BH2013.232.) Egyebekben az ezzel kapcsolatosan az egyes vádlottak vonatkozásában adott indokolás kiegészítést nem igényel. [205] A jogi személy vádlottak esetében azonban külön is kell vizsgálni a Btk.
  3. § alkalmazását, amely vizsgálat részben elkülönül a természetes személy vádlottakétól. Abban az esetben, ha a bíróság azt a vádlottat, akire tekintettel az ügyészség a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozta, felmenti a Btk.
  4. § alkalmazásával bűncselekmény hiányában, a Jszbt.
  5. §
(2)bekezdése alapján a kedvezőbb törvény alkalmazandó a jogi személlyel szemben is. A Jszbt. egyebekben tartalmaz anyagi és eljárásjogi rendelkezéseket is. Az eljárásjogi rendelkezéseket a
  1. január
  2. napjától hatályba lépett lényeges módosításokra tekintettel azonnal alkalmazni kell. A Jszbt. anyagi jogi rendelkezései közül azonban az elkövetéskori Jszbt.-vel való összevetését követően, a jogi személyre kedvezőbb rendelkezéseket kell alkalmazni. Nyilvánvalóan anyagi jogi rendelkezések az egyes alkalmazható intézkedések, és az ezen intézkedések kiszabása szempontjából mérlegelhető körülmények meghatározása (lásd pl. Jszbt. 3-6/A. §]. Ennek megfelelően a jogi személyekre nézve az ítélőtábla az elkövetéskori törvény szabályait alkalmazta. [206] A költségvetési csalás tényállás törvényi egységére figyelemmel a 6/
  3. számú Büntető Jogegységi Határozatban az egység valamennyi formájára vonatkozó megállapításokra tekintettel, a költségvetési csalás törvényi egységét a Btk.
  4. §-ának –
  5. március 1-jétől a
  6. évi CXXXIV. törvény
  7. §-a által beiktatott –
(3)bekezdése hatályba lépéséig a jogerős ügydöntő határozat meghozatala, azt követően pedig a cselekmény egységbe tartozó egyes részcselekmények miatt első alkalommal történő vádemelés lezárja. A Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.6/2026/97-I 30 cselekményegység lezárásáig, az egységet lezáró tény bekövetkezte előtt elkövetett valamennyi részcselekmény a költségvetési csalás törvényi egységébe tartozik, azok jogerős elbírálása ítélt dolgot eredményez a törvényi egységbe tartozó, de el nem bírált részcselekmény vonatkozásában (Kúria Bhar.I.564/2021/11.). [207] Mindez független attól, hogy a költségvetési csalás bűncselekménye befejezett a valótlan tartalmú adóbevallás benyújtásával, illetőleg az adó bevallására nyitva álló határidőnek a valós tartalmú adóbevallás benyújtása nélkül történő leteltével (Kúria Bfv.I.1.379/2020/6.). [208] Helyesen járt el a törvényszék a költségvetési csalás cselekmények minősítésekor, amikor figyelemmel volt arra, hogy ezen cselekmény egysége egy sajátos, különös részi törvényi egység, nem azonos a Btk. általános részében szabályozott folytatólagosság törvényi egységével, ezért a költségvetési csalás törvényi egységének megvalósulása szempontjából nincsen jelentősége az egyes részcselekmények között eltelt hosszabb időnek. [209] Ugyancsak helyesen járt el akkor is a cselekmények minősítése során, amikor figyelemmel volt arra, hogy a költségvetési csalás törvényi tényállása különös részi törvényi egység, ezért valamennyi, a törvényi egységbe tartozó részcselekmények tekintetében a különös részi tényállás szabályai hozzák létre a cselekményegységet, emiatt a költségvetési csalást folytatólagosan nem lehet elkövetni (Kúria Bfv.I.960/2021/11.). [210] Helyesen állapította meg az első fokon eljárt törvényszék, hogy a speciális természetes és törvényi egységi szabályozásra figyelemmel a valójában több rendbeli bűncselekményt magában foglaló, egy rendbeli költségvetési csalás bűncselekménynek üzletszerű elkövetése megállapítható. Az a körülmény, hogy a törvény rendelkezése folytán a több, egymással valódi anyagi halmazatban álló bűncselekményt összességében is egy rendbeli bűncselekményként kell minősíteni, nem vezethet oda, hogy a mesterségesen kialakított egy rendbeli bűncselekményre figyelemmel, a rendszerint – mint jelen esetben is – több bűncselekmény elkövetését igénylő üzletszerűség megállapítására nem kerülhet sor (Kúria Bfv.II.226/2020/8.). [211] Az üzletszerűség [Btk. 459. §
(1)bekezdés
  1. pont] megállapításának feltétele tehát tárgyi oldalon az ugyanolyan vagy hasonló bűncselekmények elkövetése, míg az alanyi oldalon az ennek révén rendszeres haszonszerzésre törekvés. Rendszeres a haszonszerzésre törekvés, ha az elkövető az ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények véghezvitelét jövedelemszerző forrásnak tekinti. Ebből a szempontból annak van jelentősége, hogy a cselekmények elszigeteltek, alkalomszerűek-e vagy azokat a rendszeres haszonra törekvés – mint életmód – összekapcsolja-e (BH
  2. 88., Kúria Bfv.II.190/2021/8.). Az üzletszerűség kapcsán – a folytatólagossággal ellentétben – nem a rövid időközökben való elkövetésnek, hanem a rendszerességnek van jelentősége, így az ismétlődésig eltelt idő hossza önmagában véve közömbös (BH
  4. II.). [212] A bűnsegédek cselekményének minősítése pedig a tetteséhez igazodik. Mindez következik a 3/
  5. Büntető Jogegységi Határozatból is – értelemszerűen akkor, ha a bűnsegéd tudata a minősítő körülményt átfogja. Az üzletszerűség megállapítása körében nem annak van tehát jelentősége, hogy a bűnsegéd jutott-e bármilyen haszonhoz az elkövetés folytán. Az releváns, hogy a tettes rendszeres haszonszerzésre törekedve követte-e el a bűncselekményt, és a bűnsegéd tudott-e erről (Kúria Bfv.II.748/2019/5.). [213] A járulékosság elve alapján a részes cselekményének jogi minősítése a tetteséhez igazodik. A részes magatartás akkor minősülhet üzletszerűen elkövetettként, ha a felbujtó rábírása üzletszerű bűnelkövetésre irányul vagy a bűnsegéd az üzletszerűen elkövetett tettesi alapcselekményhez nyújt segítséget (BH
  7. II.). Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.6/2026/97-I 31 [214] A Btk.
  8. §
(3)bekezdés b) pontja,
(4)bekezdés b) pontja és
(5)bekezdés
  1. b)pontja szerinti minősítés mellett azonban szükséges utalni arra, hogy a törvényi tényállás 2. fordulata szerint, azaz üzletszerűen követték el a bűncselekményt az egyes vádlottak. [215] A Kúria 61. BK véleményének 2. pontja értelmében a bűncselekmény megnevezése mellett az ítélet rendelkező részében a Btk. Általános Részének rendelkezésein alapuló egyes szöveges kiegészítéseket is fel kell tüntetni: meg kell jelölni, hogy a bűncselekmény bűntett vagy vétség, továbbá utalni kell a folytatólagos elkövetésére, valamint az elkövetői és az elkövetési alakzatra. A BK vélemény indokolásának 3.
  2. a)pontja szerint pedig az elkövetési magatartás eltérő büntetési tétellel fenyegetett alakzataira 1. tétel, 2. tétel stb. megjelöléssel, az azonos büntetési tétellel fenyegetett alakzataira pedig 1. fordulat, 2. fordulat stb. megjelöléssel kell utalni. Mindezt pótolta az ítélőtábla a határozat rendelkező részében. [216] A költségvetési csalás tettesi és részesi cselekményeinek elhatárolása körében a cselekményegység szempontjából is döntő jelentősége van annak, hogy ugyanazon elkövető tettesként és részesként megvalósított cselekményei nem alkotnak törvényi egységet. Költségvetési csalások csak a tettesi cselekmények esetében képeznek természetes egységet. Azaz törvényi egységet csak a törvényi tényálláson belüli magatartás, tehát a tettesi cselekmény teremt. Bűnrészességre, mint tényálláson kívüli magatartásra törvényi egységet alapozni nem lehet (BH2017. 388. I., BH2015. 178.). [217] A részesként elkövetett költségvetési csalási cselekmény, mint tényálláson kívüli magatartás nem vonható a tettesként elkövetett cselekménnyel törvényi egységbe. A részesi magatartások is csak akkor alkotnak törvényi egységet, ha azonos tettes cselekményeihez kapcsolódnak; ha a részes különböző tettesek által elkövetett alapcselekményhez fűződően követte el a költségvetési csalást, a részesi cselekmények rendbelisége a tettesi alapcselekményhez igazodik [Btk. 13-14. §, 396. §] (EBH2019. B.6.). [218] A Kúria ugyanakkor elvi jelleggel megállapította, hogy a Btk. 14. §
(3)bekezdése értelmében a részesekre is a tettesekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni. Ez költségvetési csalás bűncselekménye esetén azt jelenti, hogy a költségvetési csalás elkövetőjének segítséget nyújtó elkövetők, a bűnsegédek bűncselekményének minősítése a tettes bűncselekménye minősítéséhez igazodik. Abban az esetben, ha a költségvetési csalás elkövetője a költségvetésnek okozott vagyoni hátrány összegét több bűnsegéd közreműködésével okozza, úgy a bűnsegédek felelőssége nem az általuk nyújtott segítséggel okozott vagyoni hátrány-részhez, hanem az összes vagyoni hátrány alapján megállapított tettesi minősítéshez igazodik; azt a tényt, hogy magatartásuk a költségvetési csalással okozott vagyoni hátrány mértékének mekkora részéhez járult hozzá, a büntetés kiszabása körében lehet értékelni (Kúria Bfv.I.1.379/2020/6.). Mindez természetesen akkor állapítható meg, ha a bűnsegédnek tudomása van arról, hogy nem csupán az ő kapcsolódó tevékenysége eredményeként keletkezik vagyoni hátrány. [219] A költségvetési csalás bűncselekményét tettesként az követheti el, akit személyében terhel a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy a költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban fennálló kötelezettség (Kúria Bfv.I.1.379/2020/6.). [220] Ehhez kapcsolódóan szükséges rögzíteni, hogy nem eredményezi a költségvetési csalást elkövetőjének büntetlenségét, ha az egyébként adókötelezettséget keletkeztető gazdasági tevékenységét már eleve saját személyét a hatóságok elől rejtve tartva, teljesmértékben a jog keretein kívül olyan módon végzi, hogy személyében az adójogi kötelezettségek közvetlen alanyává azért nem is válhat, mert az azt keletkeztető pozíciót fiktíven más, az adott céggel gazdasági tevékenységet nem végző személy tölti be. Ilyen esetben amennyiben a közvetett tettesi elkövetés az irányadó tényállás alapján nem állapítható meg, az ilyen elkövető a kétségtelen megvalósult tettesi alapcselekményhez kapcsolódóan Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.6/2026/97-I 32 részesi elkövetésért felel (BH
  1. 7., Kúria Bfv.III.842/2022/9.). Ha a tényállásban az alapcselekmény az ügyvezető mulasztása és a terhelt azzal kapcsolatban kifejtett magatartásának a leírása szerepel, akkor a terhelt cselekménye bűnsegédi elkövetést valósít meg, az ugyanis kizárólag tárgyi kapcsolatban van az alapcselekménnyel. [221] A törvényszék következetesen és helyesen használta ítéletében a ’fiktív számla’, ’fiktív számlák’ megjelölést, amely fogalmat alapvetően a bírói és adóhatósági joggyakorlat alakította ki. Ebből következően azonban nem kifogásolható a számláknak a tényállásban történő ilyen feltüntetése, különösen annak jogi tartalommal történő megtöltése mellett (törvényszék ítélete [1303] bekezdés). [222] A fiktív számlák formailag megfelelnek a törvényi követelményeknek, azonban lényeges tartalmi hiányosságaik vannak. Fiktívnek, azaz nem valós számlának minősül az a számla, amely valótlan adatokat tartalmaz az általa dokumentált gazdasági eseményre, illetve az abban részt vevő felekre vonatkozóan. A számlának a mögötte álló gazdasági esemény valamennyi mozzanatát a valóságnak megfelelően kell tartalmaznia, ennek hiánya a büntetőjogi felelősséget minden további körülménytől függetlenül megalapozza. Ebből következik, hogy a hamis, illetve fiktív számlákon feltüntetett általános forgalmi adó levonásba helyezése tényállásszerű magatartás, ezért ennek megállapítása esetén az alanyi oldalt érintő bizonyítás során annak vizsgálata szükséges, hogy az elkövető tudata átfogta-e az inkriminált bizonylat valótlan voltát (Kúria Bfv.III.823/2021/8.). [223] Rögzíti azonban az ítélőtábla azt is, hogy abban az esetben, ha egy gazdasági eseményben nem részes cég erről számlát bocsát ki, eredményesen kétségessé sem tehető, hogy a számla fiktív. „A Legfelsőbb Bíróság rámutat arra, hogy az adólevonási jog gyakorolhatóságával kapcsolatban az adóhatóság tényállástisztázási kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz azzal, ha ennek eredményeképpen megállapítható, hogy a kérdéses számla nem hiteles. További bizonyításra már nincs szükség, mivel ebben az esetben ugyanis a számla kiállítójaként szereplő adóalany értelemszerűen nem is háríthatott át adót a visszaigénylési jogával élni kívánó másik adóalanyra.” „A Kúria osztva a Legfelsőbb Bíróság nem büntetőügyben hozott EBH2001.
  2. számú elvi döntésében foglaltakat, hangsúlyozza: fiktív számla esetében az igényelt bizonyításnak nincs helye. Ha tehát a számla bizonyítottan – mert kibocsátója nem részese a tanúsított gazdasági eseménynek – fiktív, és azt annak befogadója adólevonás érdekében a benyújtott adóbevallásban is szerepelteti, nincs helye további bizonyításnak arra, hogy a számla befogadója a tanúsított gazdasági tevékenységet elvégezte-e, annak mi az értéke és áfatartalma, s ezt a befogadott számla áfatartalmával összevetve jelentkezik-e különbség.” (Kúria Bfv.II.1431/2018/
  3. [55]-[60] bekezdés). [224] A munkaerő-kölcsönzésről (gazdasági eseményről) kiállított számla akkor is fiktív, ha azt az adott gazdasági tevékenység folytatására a jogszabályban előírt feltételek (nyilvántartásba vétel stb.) hiányában eljáró kölcsönző, azaz arra nem jogosult állította ki. A fiktív számlát a könyvelésébe és az adóbevallásába beállító kölcsönbevevő nem jogosult az általános forgalmi adó visszatérítésére, cselekménye költségvetési csalás. Amennyiben a számla fiktív, további bizonyításnak nincs helye, így az is közömbös, hogy a számlán tanúsított gazdasági esemény ténylegesen megtörtént-e (Kúria Bhar.I.512/2019/5.). [225] A törvényszék nagy precizitással dolgozta ki a

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.