A határozat elvi tartalma: A Btk. más szabályainak megsértésével törvénysértő a pénzbüntetés kiszabása, ha a pénzbüntetés egy napi tételének összege a törvényben minimumként meghatározott összeget nem éri el. Kúria ítélete Az ügy száma: A határozat szintje: A tanács tagjai: Bfv.II.1.460/2025/
- felülvizsgálat Dr. Somogyi Gábor, a tanács elnöke Dr. Boros Tibor, előadó bíró Dr. Harangozó Attila, bíró Dr. Metzing Márton, bíró Dr. Nagy Antal, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- március
- Az ügy tárgya: járművezetés ittas állapotban vétsége Terhelt: … Elsőfok: Siklósi Járásbíróság, 2.Bpk.288/2025/2., büntetővégzés, tárgyalás mellőzésével,
- augusztus
- (jogerő:
- szeptember 8.) Másodfok: Az indítvány előterjesztője: Baranya Vármegyei Főügyészség Az indítvány iránya: a terhelt terhére Rendelkező rész A Kúria a járművezetés ittas állapotban vétsége miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Baranya Vármegyei Főügyészség által a terhelt terhére előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Siklósi Járásbíróság 2.Bpk.288/2025/
- számú büntetővégzését megváltoztatja és a terhelttel szemben kiszabott pénzbüntetés egy napi tételének összegét 1.500 (ezerötszáz) forintra felemeli, a kiszabott pénzbüntetés összege így 180.000 (száznyolcvanezer) forint. Egyebekben a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 21.000 (huszonegyezer) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Kúria 2.Bfv.1.460/2025/11-I 2 A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. A Siklósi Járásbíróság a
- augusztus
- napján – tárgyalás mellőzésével – meghozott 2.Bpk.288/2025/
- számú büntetővégzésével a terhelttel szemben járművezetés ittas állapotban vétsége [Btk.
- §
(1)bekezdés] miatt 120 napi tétel, napi tételenként 1.300 forint, összesen 156.000 forint összegű pénzbüntetést és 6 hónap közúti járművezetéstől eltiltást szabott ki. [2] A büntetővégzés
- szeptember
- napján – tárgyalás tartására irányuló kérelem hiányában – jogerőre emelkedett. [3] II.
- A vádról rendelkező jogerős ügydöntő határozat ellen a Baranya Vármegyei Főügyészség a terhelt terhére nyújtott be felülvizsgálati indítványt Bf.B.622/2025/
- szám alatt, a Be.
- §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontban meghatározott okból, anyagi jogszabálysértés miatt. [4] Indokai szerint az elsőfokú bíróság a pénzbüntetés egy napi tételének összegét törvénysértően állapította meg. A Btk. 50. §
(3)bekezdésének
- március
- napjától – így az elkövetés napján is – hatályos rendelkezése alapján a pénzbüntetés egy napi tételének összege legalább 1.500 forint. Ezen törvényi rendelkezést az elsőfokú bíróság megsértette, amikor a pénzbüntetés egynapi tétel összegét ennél alacsonyabban, 1.300 forintban állapította meg. [5] A Be.
- §
(4)bekezdése alapján a rövidített indokolással készült büntetővégzés nem tartalmazza az ügy elbírálása során figyelembe vett enyhítő és súlyosító körülményekre vonatkozó mérlegelést, ezért a jogerős határozat megváltoztatása helyett az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását tartotta indokoltnak. [6] Erre figyelemmel a Baranya Vármegyei Főügyészség arra tett indítványt, hogy a Kúria a Be. 663. §
(1)bekezdés b) pontja alapján a Siklósi Járásbíróság 2.Bpk.288/2025/
- számú büntetővégzését helyezze hatályon kívül, és a Siklósi Járásbíróságot utasítsa új eljárás lefolytatására. [7]
- A Legfőbb Ügyészség BF.1328/2025/
- számú átiratában a felülvizsgálati indítványt helyes indokai folytán fenntartotta, azonban a jogerős büntetővégzés hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása helyett a jogerős határozat megváltoztatását indítványozta. [8] A Legfőbb Ügyészség indokai szerint – hivatkozva a Kúria Bfv.II.179/2018/11., Bfv.III.371/2021/
- és Bfv.III.1299/2022/
- számú határozataira – a törvényi minimumot el nem érő mértékben kiszabott büntetés miatt törvénynek megfelelő határozat hozatala a kiszabott büntetés törvényes keretek közé illesztését igényli, jelen esetben a pénzbüntetés egynapi tétele összegének olyan mértékben való megállapítását, amely miatt a mérlegelést nem tűrő szabály már nem szenved sérelmet. Ennek megfelelően a felülvizsgálati eljárásban is lehetőség van a jogerős büntetővégzés megváltoztatására akként, hogy a Kúria a minimális mértéket el nem érő büntetést a törvényi minimumra súlyosítsa. [9] A terhelt védője a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatára tett észrevételében a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozat megváltoztatására tett indítványt akképpen, hogy a napi tétel összegének felemelése mellett a Kúria a napi tételek számát mérsékelje 104 Kúria 2.Bfv.1.460/2025/11-I 3 napi tételre. A védő szerint ezt az indokolja, hogy a napi tétel összegének a megemelése a pénzbüntetést 180.000 forintra emelné, ami a terheltre nézve súlyosabb és így ugyancsak törvénysértő büntetés kiszabását eredményezné. [10] III. A felülvizsgálati indítvány alapos. [11]
- Az ügyészség jogosult a terhelt terhére felülvizsgálati indítványt előterjeszteni [Be.
- §
(1)bekezdés], amit a jogerős ügydöntő határozat közlésétől (
- szeptember 18.) számított hat hónapon belül terjesztett elő [Be.
- §
(3)bekezdés]. Jelen esetben az indítvány
- október
- napján érkezett az elsőfokú bírósághoz, így az joghatályos. [12] A felülvizsgálati indítvány a terhelt terhére irányul. A felülvizsgálati indítvány kézbesítése a védő részére
- január
- napján, a terhelt részére
- január
- napján megtörtént, nyilvános ülés tartását [Be.
- §
(2)bekezdés a) pont] nem indítványozták. A Kúria tanácsának elnöke egyéb okból sem tartotta szükségesnek nyilvános ülés tartását [Be. 660. §
(2)bekezdés b) pont]. Ezért a Kúria a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti főszabály alapján tanácsülésen határozott. [13]
- A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be.
- §-a alapján csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen vehető igénybe. A jelen ügyben a bíróság büntetővégzést hozott, amely a Be.
- §
(2)bekezdése alapján ügydöntő – tartalma szerint a vádról rendelkező [Be. 456. §
(1)bekezdés] – határozat és amelyre – ha a Be. másképp nem rendelkezik – az ítéletre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. [14] Felülvizsgálatnak kizárólag a Be.
- §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból van helye. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ezért az azon kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések a felülvizsgálatban közömbösek. [15] A büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság – a bűncselekmény minősítésén túl – a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést [Be.
- §
(1)bekezdés
- b)pont második fordulat
- ba)alpont]. [16] Felülvizsgálati okot valósít meg törvénysértő büntetés okából az olyan anyagi jogi szabály megsértése, amelynek alkalmazását a büntetés (intézkedés) meghatározása esetében a törvény a bíróság számára korlátok közé szorítva biztosítja, és elvétése miatt az egyszerűsített felülvizsgálat (Be. XCIV. Fejezet) nem ad jogorvoslati lehetőséget. Ilyen esetben a büntetés nem felel meg a törvénynek, mert joghátrányt ebben a formában a törvény nem tesz lehetővé [Kúria Bfv.III.1559/2018/10. (BH 2020.9.)]. A kiszabott büntetés törvényessége kérdésében tehát akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a kiszabott büntetés, illetve annak neme és mértéke a büntetőtörvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik (BH 2012.239.). [17] Az ügyészi indítvány szerint a bíróság jogerős határozatában megsértette a Btk. 50. §
(3)bekezdésében írt, a pénzbüntetés egy napi tétele összegének alsó határára vonatkozó rendelkezést, ekként az a fent írt felülvizsgálati oknak megfelel. [18] A bűncselekményt a Btk. 2. §
(1)bekezdésében foglalt főszabály szerint – az említett törvényhely
(2)és
(3)bekezdésében írt, a jelen ügyben nem releváns kivételekkel – az elkövetésekor hatályos büntetőtörvény szerint kell elbírálni. [19] Jelen esetben a terhelt a terhére rótt cselekményt
- június
- napján követte el. A Btk. e napon hatályos – az online csalások elleni további hatékony fellépés érdekében szükséges és egyéb törvények módosításáról szóló
- évi LXIV. törvény
- §
(1)bekezdés a) pontjával,
- március 1-jei hatállyal módosított –
- §
(3)bekezdés második mondat első fordulata szerint a pénzbüntetés egy napi tételének összegét legalább ezerötszáz, legfeljebb hétszáznyolcvanezer forintban kell meghatározni. Kúria 2.Bfv.1.460/2025/11-I 4 [20] Az e szabályban meghatározott alsó határtól lefelé és a felső határtól felfelé a Btk. a bíró mérlegelése alapján eltérést nem enged. [21] Következésképpen a terhelttel szemben kiszabott pénzbüntetés egy napi tétel összegének 1.300 forintban történt meghatározása törvénysértő. [22] 3. A Be. 662. §
(2)bekezdés b) pontja szerint a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot megváltoztatja, és a törvénynek megfelelő határozatot hoz, ha az alapügyben a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése, illetve a Btk. más szabályának megsértése miatt szabott ki törvénysértő büntetést vagy alkalmazott törvénysértő intézkedést. [23] Csupán kisegítő szabály, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi, és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot új eljárásra utasítja, ha a Be. 662. §
(1)vagy
(2)bekezdése szerinti határozat meghozatala az ügyiratok alapján nem lehetséges [Be. 663. §
(1)bekezdés b) pont]. [24] E kisegítő szabály alkalmazása indokolt lehet, ha például a Kúria a Be. 649. §
(1)bekezdés c) pontjában írt okbóli felülvizsgálat során a büntetést arányosítja a helyes minősítés szerinti büntetési tételkerethez, vagy ha a részfelmentést követően válik szükségessé a jogerős ítéletben kiszabott büntetés felülbírálata és a döntéshez szükséges adatok a jogerős ítéletből nem tűnnek ki. [25] A Kúria azonban a Be. 649. §
(1)bekezdés b) pont második fordulata szerinti okon alapuló felülvizsgálat esetén – következetes gyakorlata szerint – nem a fent írtak szerinti büntetéskiszabó tevékenységet folytat, hanem a (kizárólag) a büntetéskiszabás kereteinek áthágásában megnyilvánuló anyagi jogszabálysértés orvoslása során a büntetés adott elemét mindig a jogerős ítéletben kiszabotthoz legközelebb eső, de már törvényes mértékre növeli vagy csökkenti (Kúria Bfv.II.363/2021/4., Bfv.II.99/2025/10.); azaz, ha a büntetés meghaladja az Általános Részi rendelkezések figyelembevételével kiszabható törvényi felső határt, akkor arra enyhíti, ha viszont nem éri el az ugyanilyen módon törvényesen kiszabható alsó határt, akkor e minimumra súlyosítja a büntetést. [26] Ezért a jogerős büntetővégzés hatályon kívül helyezése a Be. 663. §
(2)bekezdés b) pontja alapján jelen ügyben fel sem merülhetett; a Kúria nem mérlegelhette az enyhítő és súlyosító körülményeket, felülbírálati és döntési jogköre kizárólag a pénzbüntetés egy napi tétele összegének törvényessé tételére terjedt ki. Ehhez pedig nem volt szükség az ügyiratokból, illetve a Be. 741. §
(4)bekezdése szerint indokolt büntetővégzésből ki nem tűnő körülmény ismeretére. [27] A védő észrevételében foglaltakkal kapcsolatban a Kúria megjegyzi, hogy abból nem tűnik ki, a védő álláspontja szerint pontosan milyen jogszabályt sértene az indítvány szerinti határozat meghozatala. Mivel azt a védő sem vitatta, hogy a pénzbüntetés büntetővégzésben meghatározott egy napi tételének összege törvénysértő, így feltehető, hogy a védő a Be. 595. §
(1)bekezdés első mondatának sérelmét feltételezte, miszerint – egyebek mellett – a terhelt büntetését súlyosítani csak akkor lehet, ha a terhére fellebbezést jelentettek be. [28] Ez a rendelkezés a Be. Tizenötödik Részében, a másodfokú bírósági eljárás szabályai között szerepel; ekként erre és – a Be. 617. §-ára tekintettel – a harmadfokú bírósági eljárásra vonatkozik. Az ügyészt a Be. 651. §
(1)bekezdése és
(2)bekezdés a) pontja feljogosítja a terhelt terhére és javára is felülvizsgálati indítvány előterjesztésére. Jelen esetben a felülvizsgálatot megalapozó törvénysértés a terhelt javára valósult meg, ezért az kizárólag a terhelt terhére küszöbölhető ki. A terhelt terhére eső felülvizsgálat – a törvényben írt jogosult kezdeményezésére és határidőn belül – törvényes jogorvoslati eszköz, ami alapján a Kúriának lehetősége van a büntetés súlyosítására (BH 2017.256.). Kúria 2.Bfv.1.460/2025/11-I 5 [29] Megjegyzi a Kúria, hogy a terhelt terhére előterjesztett felülvizsgálati indítvány a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése esetén még a megismételt eljárásra vonatkozóan is feloldja a súlyosítási tilalmat [Be. 634. §
(3)bekezdés e) pont]. [30] Jelen ügyben azonban – a fent írtak szerint – a törvénynek megfelelő határozat meghozatalának a felülvizsgálati eljárásban sem volt eljárásjogi akadálya és annak nem feltétele, de még csak nem is lehetséges jogkövetkezménye a pénzbüntetés – önmagáéban a Be. 659. §
(5)bekezdése szerinti felülvizsgálat körén egyébként is kívül eső és így a felülvizsgálatban nem érinthető – napi tételei számának párhuzamos csökkentése sem. [31] A kifejtettekre tekintettel a Kúria, miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, aminek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles, a felülvizsgálati indítványnak helyt adott, és a megtámadott határozatot – a Be. 655. §
(1)bekezdése szerinti összetételben eljárva – a Be. 662. §
(2)bekezdés b) pont második fordulata alapján a fent írtak szerint megváltoztatta akként, hogy a pénzbüntetés egy napi tételének összegét a korábban írtak szerint felemelte és megállapította a pénzbüntetés így kialakuló teljes összegét, egyebekben pedig a megtámadott határozatot a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [32] A felülvizsgálati eljárásban felmerült bűnügyi költségről a Be. 664. §
(1)bekezdés zárófordulata alapján rendelkezett. [33] A határozat elvi tartalma A Btk. más szabályainak megsértésével törvénysértő a pénzbüntetés kiszabása, ha a pénzbüntetés egy napi tételének összege a törvényben minimumként meghatározott összeget nem éri el. [34] IV. Az ítélet ellen a Be. 6. §
(4)bekezdése alapján nincs helye fellebbezésnek; felülvizsgálatát a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont második fordulata zárja ki. [35] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 656. §
(4)bekezdés első fordulata pedig akként rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
- március
- Dr. Somogyi Gábor s.k. a tanács elnöke, Dr. Boros Tibor s.k. előadó bíró, Dr. Harangozó Attila s.k. bíró, Dr. Metzing Márton s.k. bíró, Dr. Nagy Antal s.k. bíró