← Magyarország

Pfv.21093/2021/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Felülvizsgálat megtagadása. A Pp. 409. §

(2)bekezdés b) pontja abban az esetben teszi lehetővé a felülvizsgálat engedélyezését, ha a fél által állított jogszabálysértés vizsgálata az ügyben felvetett jogkérdés különleges súlya vagy társadalmi jelentősége miatt indokolt. A jogkérdés különleges súlyát önmagában az ellenérdekű féllel szembeni perek nagy száma nem alapozza meg. A törvény helyes értelmezéséhez fűződő általános társadalmi érdekre hivatkozás nem eredményez a felülvizsgálat engedélyezéséhez szükséges kivételes helyzetet. A Pp. 409. §
(3)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha a felülvizsgálati kérelemmel támadott ítélet a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben eltér. A "közzétett" határozat fogalmát a Pp. 346. §
(5)bekezdésére, illetve a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLIX. törvény (Bszi.) 32. §
(1)bekezdés
  1. b)pontjára figyelemmel úgy kell értelmezni, hogy az alatt a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett, 2012. január 1-je után meghozott határozatokat kell érteni. Ha felülvizsgálattal támadott határozat nem tartalmaz jogértelmezést abban a jogkérdésben, amelyre a felülvizsgálatot kérő fél az engedélyezési okot alapítja, akkor fel sem merülhet annak lehetősége, hogy a Kúria a saját közzétett határozatától való eltérést vizsgálja. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Pfv.V.21.093/2021/2. A tanács tagjai: Dr. Bartal Géza a tanács elnöke Dr. Magosi Szilvia előadó bíró Dr. Puskás Péter bíró A felperes: felperes neve és címe A felperes képviselője: Dr. Szabó K. László ügyvéd (cím1 Az alperes: alperes neve és címe Az alperes képviselője: Mayer M. Balázs Ügyvédi Iroda (cím2 A per tárgya: Támogatás megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 1.Gf.75.161/2021/9-II. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 34.P.302.421/2020/9. Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálatot megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria V.Pfv.21.093/2021/2 2 Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes jogelődje (a továbbiakban: alperes), mint támogató és a felperes, mint kedvezményezett között 2007. augusztus 8-án támogatási szerződés jött létre. A szerződésben a felperes kutatás-fejlesztési projekt megvalósítását, az alperes 25.000.000 forint összegű vissza nem térítendő támogatás nyújtását vállalta. Az alperes 2007. augusztus 30-án átutalt a felperesnek 22.500.000 forint előleget. A szerződés 3.4. pontja szerint a további előlegrész kérelemre, indokolt esetben és az előző előlegrész, valamint vállalt saját forrás arányos összegének felhasználásáról szóló beszámoló és pénzügyi elszámolás elfogadását követően volt engedélyezhető. A 3.5. pont tartalmazta, hogy az előleg igénybevétele esetén a támogatási összeg utolsó 10%-a csak a szakmai és pénzügyi záróbeszámoló elfogadása után folyósítható. A 6.1. pont szerint a felperes a kifizetésekre vonatkozó igénylések alátámasztása céljából köteles volt a projekt megvalósításáról munkaszakaszonként szakmai jelentést készíteni. A 6.3. pont alapján a projekt megvalósításáról szóló szakmai beszámolókat az elért eredmények dokumentálásával kellett benyújtania a szerződésben megjelölt határidőkre. A felperes 2009. április 9-én igénylést nyújtott be a támogatás fennmaradó 2.500.000 forint összegére. Az alperes által elrendelt hiánypótlási felhívásokat követően megküldte a projekt befejezéséről készült zárójegyzőkönyvet. Az alperes értesítette, hogy a szakmai beszámolója elutasításra, a projekttel kapcsolatos támogatás kifizetése felfüggesztésre került. Az elutasítás indoka, hogy a projektben tervezett részfeladatok egy része nem valósult meg, illetve a projektben megvalósított munkák nem tekinthetők a projekt részének, szakmailag nem részei az eredeti projekt-tervnek. A felperes válaszlevelében vitatta, hogy a pályázatban tervezett részfeladatok nem valósultak meg. Az alperes a 2010. július 20-án kelt levelében elállási nyilatkozatot közölt a felperessel, és felhívta a folyósított támogatás teljes összegének visszafizetésére. Az elállását egyebek mellett azzal indokolta, hogy a szakértők negatívan értékelték a felperes szakmai beszámolóját (2. számú elállási ok). A felperes nem tett eleget a felhívásnak, ezért az alperes bírósági eljárást indított vele szemben. A 22.500.000 forint és késedelmi kamata megfizetése iránt előterjesztett keresetét elutasító elsőfokú ítéletet a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a 73.Pf.634.505/2019/4. számú ítéletével helybenhagyta. [2] A felperes keresetében elsődlegesen a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 298. §
  2. a)és
  3. b)pontja alapján, másodlagosan a Ptk. 318. §
(1)bekezdése alapján 2.500.000 forint és késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Előadta, hogy a támogatási szerződés 3.
  1. pontja szerint az alperes köteles lett volna a támogatási összegből még fennmaradó előlegrész megfizetésére, ennek azonban szerződésszegő módon nem tett eleget. A folyósított előlegrész visszafizetése iránti igényét arra hivatkozással utasította el a bíróság, hogy jogszerűtlen volt az elállása. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. [3] Az elsőfokú bíróság ítéletével helyt adott a keresetnek. Az indokolásában kifejtettek szerint a felperes szerződésszerűen teljesítette a támogatási szerződést, így a támogatás teljes összegére jogosult. A Ptk.
  2. § b) pontja alapján megilleti a keresetben kért 2.5000.000 forint. Kúria V.Pfv.21.093/2021/2 3 [4] Az elsőfokú ítélet elleni fellebbezésében az alperes előadta, hogy a támogatási szerződés 7.
  3. pontja alapján a záróbeszámoló elfogadásáról vagy elutasítás esetén a további eljárásról a támogató a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kezeléséről és felhasználásáról szóló 133/
  4. (IV. 29.) Korm.rendelet
  5. §
(2)-
(3)bekezdésében foglaltak szerint dönt. Ha bíróság meg is állapította a támogatási szerződés fennállását, nem lett volna figyelmen kívül hagyható a szerződés által előírt jogszabályi rendelkezésre alapított eljárásrend. Miután a záróbeszámoló elfogadása nem valósult meg, a támogatási összeg fennmaradó részének kifizetése, a támogató erre vonatkozó kötelezése a szerződés feltételei szerint időelőtti. [5] A másodfokú bíróság ítéletével megváltoztatta az elsőfokú ítéletet és elutasította a keresetet. Az indokolás szerint a kereseti követelés elbírálása során a támogatási szerződés 3.
  1. és 3.
  2. pontjaira volt figyelemmel. Ezek a rendelkezések a felperes szerződéses kötelezettségének teljesítésétől függetlenül az előlegrészek kifizethetőségének feltételrendszerét tartalmazzák. A szerződési feltételek helyes értelmezése szerint, ha a beszámolókat az alperes nem fogadja el, a felperes további kifizetés követelésére nem válik jogosulttá, az alperes további kifizetésre nem kötelezhető. A felperes a kifizetés alapjául szolgáló feltételeket nem teljesítette, ezért az alperes alappal tagadta meg a támogatási összeg utolsó 10%-a folyósítását. A felperes arra vonatkozó – szakértői – bizonyítást sem ajánlott fel a jelen perben, hogy az alperes jogellenesen tagadta meg a beszámolók elfogadását. A korábbi perben hozott ítéletek ennek igazolására nem voltak alkalmasak. Az alperes keresete folytán a bíróságok az elállás jogszerűségét és a már kifizetett előleg visszafizetésének követelhetőségét vizsgálták, így az anyagi jogerőhatás a polgári perrendtartásról szóló
  3. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  4. §
(1)bekezdése alapján a jelen perben elbírált követelésre nem terjed ki. [6] A felperes a jogerős ítélet ellen felülvizsgálattal élt és a felülvizsgálati kérelemmel együtt kérelmet nyújtott be a felülvizsgálat engedélyezése iránt. [7] A felülvizsgálati kérelemben a Ptk. 298. § a) és b) pontja, a Pp. 2. §
(2)bekezdése, 268. §
(2)bekezdése, 279. §
(1)bekezdése, 323. §
(3)bekezdése, 346. §
(4)-
(5)bekezdése megsértése okán elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. A harmadlagos felülvizsgálati kérelme az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítására irányult. Az anyagi jogi jogszabálysértés vonatkozásában előadta, hogy a Kúria Pfv.V.20.425/2020/
  1. számú ítéletével hatályában fenntartott jogerős ítélet szerint teljesítette a támogatási szerződést, az alperes elállása jogszerűtlen volt. Ennek alapján az a nyilvánvaló és egyetlen következtetés vonható le, hogy a pályázati cél megvalósult, jogosult a hátralékos támogatási előlegre. A felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítélet a szerződésszerű teljesítés, az alperes terhére eső kötelezetti késedelem „contra legem” értelmezését adta. [8] A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmét a felperes a Pp.
  2. §
(2)bekezdés b) pontjára és a 409. §
(3)bekezdésére alapította. [9] A Pp. 409. §
(2)bekezdés b) pontja körében kifejtett érvelése szerint a támogatási ügyek, az állam (állami szerv) fizetési kötelezettségével, közpénzekkel kapcsolatos perek Kúria V.Pfv.21.093/2021/2 4 nagy számban jelentkeznek, ezért a vizsgált jogkérdés túlmutat az egyedi ügyön. Az Alaptörvény X. cikk
(1)bekezdése és XXVI. cikke szerint az állam törekszik az új műszaki megoldásoknak és a tudomány eredményeinek alkalmazására. Az Európai Unió Bizottságának a kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások keretrendszeréről szóló 2014/C 198/
  1. sz. közleménye szerint a kutatás, fejlesztés és innováció előmozdítása fontos uniós cél. A felperes ezzel összefüggésben a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló
  2. évi LXXVI. törvény
  3. §
(1)bekezdésére,
  1. §-ára és az államháztatásról szóló
  2. évi CXCV. törvény
  3. §
(1)bekezdés b) pontjára,
(4)bekezdésére, 48/A. §
(1)bekezdésére is hivatkozott. Előadta, hogy a Központi Statisztikai Hivatal támogatási szerződésekkel kapcsolatban közzétett 2019. évi területi statisztikája a kérdés társadalmi súlyát és jelentőségét, közgazdasági és pénzügyi adatait részleteiben is igazolja. Alapvető jogkérdésként merül fel továbbá az Alaptörvény XXVIII. cikk
(1)bekezdése. A polgári jogi jogviszonyban a kötelezettségvállalási jogkört gyakorló személy a támogatás nyújtására köteles. A bírósági igényérvényesítés lehetősége pedig olyan jellegű társadalmi kérdés, amely jogállami alapkövetelmény. A felperes ezen kívül a Ptk. 1. §
(1)bekezdését, 28. §
(1)bekezdését valamint a Polgári Törvényről szóló
  1. évi V. törvény 1:
  2. §-ára, 3:
  3. §
(1)bekezdésére hívta fel. Álláspontja szerint nem szabad, hogy a felülvizsgálattal támadott jogerős ítélet a támogató jogszerűtlen eljárásából eredő jogkövetkezmények alóli mentesülésére, a hibás gyakorlat fenntartására vezessen. [10] A Pp. 409. §
(3)bekezdésében foglalt engedélyezési ok vonatkozásában a felperes egyrészt a Kúria Pfv.V.20.425/2020/
  1. számú és a BH
  2. 263 számon közzétett eseti döntésére hivatkozott. Érvelése szerint az utóbbi eseti döntésben Kúria kifejtette, hogy a Ptk.
  3. §
(1)bekezdése szerinti elállási jog rendeltetéséből következően az elállás a szerződésszerű teljesítés után már nem gyakorolható, mert ilyen teljesítés a szerződést megszünteti, tehát már nincs mitől elállni. Az adott esetben ezt a jogkérdést az előzményi peresben eljárt bíróságok már jogerősen eldöntötték. A BH
  1. 230 számon közzétett eseti döntésből következően a támogatási szerződéstől való elállást Magyarország, valamint az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő szabálytalanság megállapítása és a támogatási szerződésben vállalt kötelezettség megszegése alapozhatja meg. A jelen esetben az alperes nem folytatott le szabálytalansági eljárást, a szabálytalanság fel sem merült, de a kifizetést megtagadta. A Kúria BH
  2. 381 számon közzétett határozata szerint a támogatási kérelemmel és támogatói okirattal létrejövő szerződéses jogviszonyban, amely a 272/
  3. (XI. 5.) Korm.rendelet
  4. §
(1)bekezdés
  1. pontja alapján polgári jogi jogviszony, a támogatási összeg kifizetése iránti igény polgári perben érvényesíthető. A jelen ügyben a másodfokú bíróság a bírói gyakorlattól eltérően értelmezte az elálláshoz és jogkövetkezményeihez, a szerződés teljesítéséhez, a kötelezetti késedelemhez és kártérítéshez, a határozott idejű szerződés lejártához kapcsolódó anyagi jogi előírásokat. Alaptalan az a jogértelmezése, hogy a jogszerűtlen elállás a támogatási szerződést nem szüntette meg és egy jogszerűtlen elálláshoz, eljáráshoz nem kapcsolódnak az alperes terhére a késedelemhez és a kártérítéshez fűződő polgári jogi jogkövetkezmények. A másodfokú bíróság a Kúria határozataitól és a bírósági gyakorlatra vonatkozó iránymutatásaitól eltérően értelmezte továbbá a szakértői bizonyítás Pp. szerinti funkcióját, a bizonyítási eljárásban betöltött szerepét, szükségességét. A felperes ezzel kapcsolatban a BH
  2. 411 számon közzétett eseti döntésre hivatkozott. Előadta még, hogy a felülvizsgálattal támadott jogerős ítélet eljárásjogi kérdésben a BH
  3. 768, BH
  4. 119, BH
  5. 403, EBH
  6. 1526, BH
  7. 973, BH
  8. 44, BH
  9. 196, BH
  11. számon közzétett eseti döntésektől is eltér. Kúria V.Pfv.21.093/2021/2 5 [11] A Kúria kiemeli, hogy a felülvizsgálat engedélyezése körében is érvényesül a Pp.
  12. §
(2)bekezdésének az a szabálya, amely szerint a bíróság – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van. Ebből következően a felülvizsgálat engedélyezése minden esetben a fél kérelmén alapul, azon a Kúria akkor sem terjeszkedhet túl, ha az engedélyezés vizsgálata körében az ügy érdemére kiható jogszabálysértést észlel [1/2021. (VII. 12.) PK vélemény a felülvizsgálat engedélyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről (a továbbiakban: PK vélemény) 6. pont]. [12] A Pp. 409. §
(2)bekezdés b) pontja abban az esetben teszi lehetővé a felülvizsgálat engedélyezését, ha a fél által állított jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés különleges súlya vagy társadalmi jelentősége miatt indokolt. A jelen esetben a másodfokú bíróság a támogatási összeg utolsó 10%-a kifizetésének a felperes által hivatkozott teljesítéstől függetlenül érvényesülő szabályaként tekintett a támogatási szerződés 3.
  1. és 3.
  2. pontjában foglalt szerződéses kikötésekre. A keresetet azért utasította el, mert a kifizetésnek a szerződés ezen pontjaiban meghatározott feltételei nem teljesültek. A felülvizsgálati kérelemben a felperes ettől eltérően az általa hivatkozott teljesítés okán bekövetkezett kötelezetti késedelmet jelölte meg vizsgálandó jogkérdésként. A felülvizsgálat engedélyezését a jogerős ítéletben vizsgált jogkérdés különleges súlya vagy társadalmi jelentősége indokolhatná. A felperes a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemben a felülvizsgálati kérelméhez igazodóan, azaz nem a jogerős ítéletben felvetett jogkérdés tekintetében érvelt. A felülvizsgálati kérelmében hivatkozott jogkérdés különleges súlyát egyébként önmagában az állammal (szerveivel) szembeni perek nagy száma nem alapozhatná meg. A jogkérdés a szerződés tárgyára, a támogatás céljára tekintettel sem mutat túl az egyedi ügyön. A törvény helyes értelmezéséhez fűződő általános társadalmi érdekre hivatkozás nem eredményez a felülvizsgálat engedélyezéséhez szükséges kivételes helyzetet. A bírósági igényérvényesítés lehetőségével kapcsolatban pedig az ügyben nem vetődött fel jogkérdés. [13] A Pp.
  3. §
(3)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha a felülvizsgálati kérelemmel támadott ítélet a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben eltér. A „közzétett” határozat fogalmát a Pp. 346. §
(5)bekezdésére, illetve a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLIX. törvény (Bszi.) 32. §
(1)bekezdés b) pontjára figyelemmel úgy kell értelmezni, hogy az alatt a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett,
  1. január 1-je után meghozott határozatokat kell érteni (PK vélemény
  2. pont). Ha a felülvizsgálattal támadott határozat nem tartalmaz jogértelmezést abban a jogkérdésben, amelyre a felülvizsgálatot kérő fél az engedélyezési okot alapítja, akkor fel sem merülhet annak lehetősége, hogy a Kúria a saját közzétett határozatától való eltérést vizsgálja (BH
  3. 165, Kúria Pfv.I.21.312/2020/3.). [14] Az az elvi jelentőségű jogkérdés, amelyről a Kúria a Pfv.V.20.425/2020/
  4. számú ítéletében állást foglalt, a jelen ügyben nem merült fel. A felperes felülvizsgálati hivatkozásai a korábbi ügyben kizárólag a
  5. számú elállási ok tekintetében lefolytatott szakértői bizonyítást érintették. A Kúria BH
  6. 263 számon közzétett, Pfv.VI.21.229/2011/
  7. számú határozatában az elállási joggal kapcsolatban foglalt állást. A jelen ügyben a határozatban vizsgált jogkérdés nem vetődött fel. A felperes által felülvizsgálattal támadott határozat abban a jogkérdésben sem tartalmaz jogértelmezést, amely a BH
  8. 230 számon közzétett eseti döntésben (Pfv.V.20.165/2021/5.) merült fel. Ennek az ügynek a tárgya a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználása volt. A BH
  9. 381 számon közzétett határozatban (Kúria Kpfv.VI.39.655/2020/2.) az elvi jelentőségű jogkérdés Kúria V.Pfv.21.093/2021/2 6 – amelyben a Kúria állást foglalt – az volt, hogy a konkrét támogatási ügyben a kifogás elutasítása tárgyában hozott, és a kifizetési kérelmet elutasító, visszafizetést elrendelő döntés vonatkozásában előterjesztett keresetlevél elbírálására a közigazgatási jogvita keretei között vagy polgári perben kerülhet-e sor. A jelen ügy nem vetette fel ezt az elvi jelentőségű jogkérdést. Az eljárásjogi jogkérdéseket illetően a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmében a felperes egy kivétellel
  10. január 1-je előtt meghozott határozatokra hivatkozott, amelyek az engedélyezés szempontjából nem minősülnek „közzétett” határozatnak. A BH
  11. 119 számon közzétett, Pfv.I.21.274/2011/
  12. számú döntésében pedig a Kúria nem a másodfokú eljárásra, hanem a felülvizsgálati eljárásra vonatkozóan adott jogértelmezést. [15] Mindezekre tekintettel a felperes kérelemében hivatkozott egyik okból sem volt engedélyezhető a felülvizsgálat, ezért a Kúria a Pp.
  13. §
(1)-
(2)bekezdése szerint megtagadta a jogerős ítélet felülvizsgálatát. [16] A végzés ellen a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja alapján nincs helye felülvizsgálatnak. Budapest,
  1. október
  2. Dr. Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, dr. Magosi Szilvia s.k. előadó bíró, dr. Puskás Péter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Sz.Sz. bírósági ügyintéző

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.