Kbf.46/2019/34 – Fővárosi Ítélőtábla

. Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.46/2019/

A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság Budapesten, a
november 25.,
november 27.,
november 29.,
január
és
február
napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő í t é l e t e t: A folytatólagosan, önálló intézkedésre jogosult személy által bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmény miatt terhelt1 I.r. vádlott és társai ellen indított büntető ügyben a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa
január
napján kihirdetett Kb.I.13/2014/
számú ítéletét megváltoztatja. terhelt1 I.r. vádlott korrupciós cselekményeit 10 rendbeli felbujtóként, folytatólagosan, önálló intézkedésre jogosult személy által bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadása bűntettének (Btk.
§

(1)bekezdés,

(2)bekezdés b./ pont,

(3)bekezdés c./ pont, I/1., I/2., I/6., I/7., III/3., III/4., III/5., III/6., III/7., III/8., III/

tényállás) és 1 rendbeli üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadása bűntettének (Btk.
§

(1)bekezdés,

(2)bekezdés b./ pont II. tényállás), Terhelt5 V.r. vádlott korrupciós cselekményét 1 rendbeli bűnsegédként, önálló intézkedésre jogosult személy által bűnszövetségben elkövetett vesztegetés elfogadása bűntettének (Btk. 291. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés b./ pont,

(3)bekezdés c./ pont, I/

tényállás), Terhelt7 VII.r. vádlott korrupciós cselekményeit 6 rendbeli, bűnsegédként, folytatólagosan, önálló intézkedésre jogosult személy által bűnszövetségben és üzletszerűn elkövetett vesztegetés elfogadása bűntettének (Btk.
§

(1),

(2)bekezdés b./ pont

(3)bekezdés c./ pont) (I/7.,I/8., III/8., III/9., III/10., III/

tényállás), terhelt8 VIII.r. vádlott korrupciós cselekményét 1 rendbeli bűnsegédként, önálló intézkedésre jogosult személy által elkövetett vesztegetés elfogadása bűntettének (Btk.
§

(1),

(3)bekezdés a./ pont, I/

tényállás), Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.46/2019/34/2 2 terhelt13 XIII.r. vádlott korrupciós cselekményét 1 rendbeli folytatólagosan, bűnsegédként, önálló intézkedésre jogosult személy által elkövetett vesztegetés elfogadása bűntettének (Btk.
§

(1),

(3)bekezdés a./ pont, VII. tényállás), terhelt14 XIV.r. vádlott korrupciós cselekményét 1 rendbeli folytatólagosan, bűnsegédként, önálló intézkedésre jogosult személy által elkövetett vesztegetés elfogadása bűntettének (Btk. 291. §

(1),

(3)bekezdés a./ pont, VIII. tényállás), terhelt15 XV.r. vádlott korrupciós cselekményét 1 rendbeli folytatólagosan, bűnsegédként, önálló intézkedésre jogosult személy által elkövetett vesztegetés elfogadása bűntettének (Btk. 291. §

(1),

(3)bekezdés a./ pont, IX. tényállás), terhelt16 XVI.r. vádlott korrupciós cselekményeit 11 rendbeli folytatólagosan, önálló intézkedésre jogosult személy által bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadása bűntettének (Btk. 291. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés b./ pont,

(3)bekezdés c./ pont, I/1., I/2., I/3., I/4., I/5., I/6., I/7., I/8., III/8., III/9., III/10., III/11., V. tényállás) minősíti. terhelt1 I.r. és terhelt16 XVI.r. vádlott vonatkozásában a kiszabott közügyektől eltiltás tartamát 4-4 (négy-négy) évre súlyosítja. Terhelt7 VII.r. vádlottat katonai büntetésül lefokozásra is ítéli. terhelt8 VIII.r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 8 (nyolc) hónap börtönbüntetésre, a próbaidő tartamát 1 (egy) évre enyhíti. Terhelt5 V.r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 1 (egy) év 4 (négy) hónap börtönbüntetésre, a próbaidő tartamát 2 (kettő) évre enyhíti. Terhelt10 X. r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 1 (egy) év 8 (nyolc) hónap börtönbüntetésre, a próbaidő tartamát 2 (kettő) évre enyhíti. Ellenben terhelt17 nyugállományú alezredes XVII.r. vádlottat az ellene a Btk.291.§

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés c) pontja szerint minősülő 1 rb. folytatólagosan, önálló Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.46/2019/34/2 3 intézkedésre jogosult személy által bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette miatt emelt vád alól felmenti. terhelt13 XIII.r., terhelt14 XIV.r. és terhelt15 nyugállományú ezredes XV.r. vádlottal szemben 1-1 rendbeli, folytatólagosan, bűnsegédként, önálló intézkedésre jogosult személy által elkövetett vesztegetés elfogadása bűntette miatt (Btk. 291. §

(1),

(3)bekezdés a./ pont) folyamatban lévő büntetőeljárást megszünteti. Az eljárás során felmerült 12.021.792,- (tizenkétmillió-huszonegyezer-hétszázkilencvenkettő) forint bűnügyi költségből terhelt1 I.r. vádlottat 14.540 (tizennégyezer-ötszáznegyven) forint, Terhelt7 VII.r. vádlottat 71.630 (hetvenegyezer-hatszázharminc) forint, míg terhelt4 nyugállományú dandártábornok IV.r., Terhelt5 V.r., terhelt8 VIII.r., Terhelt10 X.r. és terhelt16 XVI.r. vádlottakat külön-külön 8.515 (nyolcezer-ötszáztizenöt) forint megfizetésére kötelezi. A fennmaradó bűnügyi költséget az állam viseli. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét terhelt1 I.r., terhelt2 II.r., Terhelt3 III.r., terhelt4 nyugállományú dandártábornok IV.r., Terhelt5 V.r., Terhelt6 VI.r., Terhelt7 VII.r., terhelt8 VIII.r., terhelt9 IX.r., Terhelt10 X.r., terhelt16 XVI.r. vádlottak tekintetében helybenhagyja. A másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költséget az állam viseli. Az ítélet ellen a katonai ügyész, terhelt13 XIII.r., terhelt14 XIV.r., terhelt15 XV.r., terhelt17 nyugállományú alezredes XVII.r. vádlottak és védőik fellebbezést jelenthetnek be. Indokolás [1] A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa a 2019. január 31. napján kihirdetett Kb.I.13/2014/239. számú ítéletével terhelt1 I.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 1 rendbeli, részben folytatólagosan, önálló intézkedésre jogosult személy által bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettében (Btk. 291. §

(1)és

(3)bekezdés c) pont), 11 rendbeli részben folytatólagosan, bűnsegédként, önálló intézkedésre jogosult személy által bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettében (Btk. 291. §

(1)és

(3)bekezdés c) pont), valamint 1 rendbeli üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettében (Btk. 291. §

(1)és

(2)bekezdés b) pont). Ezért halmazati büntetésül 3 év börtönbüntetésre és három év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A kiszabott szabadságvesztésbe beszámította az I. r. vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt. Ellenben terhelt1 I.r. vádlottat felmentette az ellene részben folytatólagosan, önálló intézkedésre jogosult személy által bűnszövetségében, és Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.46/2019/34/2 4 üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette miatt emelt vád alól (Btk. 291. §

(1)és

(3)bekezdés c) pont), valamint az ellene részben folytatólagosan, bűnsegédként önálló intézkedésre jogosult személy által bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette miatt emelt vád alól (Btk. 291. §

(1)és

(3)bekezdés c) pont). terhelt2 II. r. vádlottat az ellene 7 rendbeli részben folytatólagosan, bűnsegédként, önálló intézkedésre jogosult személy által bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette miatt emelt vád alól (Btk. 291. §

(1)és

(3)bekezdés c) pont) felmentette. Terhelt3 III.r. vádlottat az ellene 7 rendbeli részben folytatólagosan, bűnsegédként, önálló intézkedésre jogosult személy által bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette miatt emelt vád alól (Btk. 291. §

(1)és

(3)bekezdés c) pont) felmentette. terhelt4 nyugállományú dandártábornok IV.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 7 rendbeli részben folytatólagosan, bűnsegédként önálló intézkedésre jogosult személy által bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettében (Btk. 291. §

(1)és

(3)bekezdés c) pont), ezért halmazati büntetésül 2 év börtönbüntetésre, valamint lefokozásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Rendelkezett arról, hogy a végrehajtás elrendelése esetén legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Terhelt5 V.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 1 rendbeli részben folytatólagosan, bűnsegédként, önálló intézkedésre jogosult személy által bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettében (Btk. 291. §

(1)és

(3)bekezdés c) pont), ezért 2 év börtönbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Rendelkezett arról, hogy a végrehajtás elrendelése esetén legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra és ez esetre az előzetes fogvatartásban töltött időt a szabadságvesztésbe beszámítani rendelte. Ellenben Terhelt5 V.r. vádlottat az ellene 1 rendbeli folytatólagosan, önálló intézkedésre jogosult személy által bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette (Btk. 291. §

(1)és

(3)bekezdés c) pont) továbbá 2 rb. részben folytatólagosan, bűnsegédként önálló intézkedésre jogosult személy által bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette (Btk. 291. §

(1)és

(3)bekezdés c) pont) miatt emelt vád alól felmentette. Terhelt6 VI. r. vádlottat az ellene 1 rendbeli részben folytatólagosan, önálló intézkedésre jogosult személy által bűnszövetségében és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette (Btk. 291. §

(1)és

(3)bekezdés c) pont) miatt emelt vád alól felmentette. Terhelt7 VII. r. vádlottat bűnösnek mondta ki 2 rendbeli részben folytatólagosan, önálló intézkedésre jogosult személy által bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettében (Btk. 291. §

(1)és

(3)bekezdés c) pont), valamint 4 rendbeli részben folytatólagosan, bűnsegédként önálló intézkedésre jogosult személy által bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettében (Btk. 291. §

(1)és

(3)bekezdés c) pont), ezért halmazati büntetésül 2 évi börtönbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Végrehajtás elrendelése esetére rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról, valamint az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról. Ellenben Terhelt7 VII.r. vádlottat az ellene 2 rendbeli részben folytatólagosan önálló intézkedésre jogosult személy által bűnszövetségében és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette (Btk. 291. §

(1)és

(3)bekezdés c) pont), valamint az ellene 1 rendbeli részben folytatólagosan, bűnsegédként önálló intézkedésre jogosult személy által bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette (Btk. 291. §

(1)és

(3)bekezdés c) pont) miatt emelt vád alól felmentette. terhelt8 VIII.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 1 rendbeli önálló intézkedésre jogosult személy által bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.46/2019/34/2 5 elfogadásának bűntettében (Btk. 291. §

(1)és

(3)bekezdés c) pont), ezért 2 év börtönbüntetésre és lefokozásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Rendelkezett a végrehajtás elrendelése esetén a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról és az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról. Ellenben terhelt8 VIII.r. vádlottat az ellene 1 rendbeli bűnsegédként önálló intézkedésre jogosult személy által bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette (Btk. 291. §

(1)és

(3)bekezdés c) pont) miatt emelt vád alól felmentette. terhelt9 IX.r. vádlottat az ellene 1 rendbeli, önálló intézkedésre jogosult személy által bűnszövetségében és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette (Btk. 291. §

(1)és

(3)bekezdés c) pont) miatt emelt vád alól felmentette. Terhelt10 X.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 2 rendbeli részben folytatólagosan, bűnsegédként önálló intézkedésre jogosult személy által bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettében (Btk. 291. §

(1)és

(3)bekezdés c) pont), ezért halmazati büntetésül 2 év börtönbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Rendelkezett a végrehajtás elrendelése esetén a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról és az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról. Terhelt11 XI. r. vádlottat bűnösnek mondta ki 4 rendbeli részben folytatólagosan, önálló intézkedésre jogosult személy által bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettében (Btk. 291. §

(1)és

(3)bekezdés c) pont), valamint 5 rendbeli részben folytatólagosan, bűnsegédként önálló intézkedésre jogosult személy által bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettében (Btk. 291. §

(1)és

(3)bekezdés c.) pont), ezért halmazati büntetésül 2 év börtönbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Végrehajtás elrendelése esetén rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról és az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról. Terhelt12 XII.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 5 rendbeli részben folytatólagosan, önálló intézkedésre jogosult személy által bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettében (Btk. 291. §

(1)és

(3)bekezdés c) pont), ezért halmazati büntetésül 2 évi börtönbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Végrehajtás elrendelése esetén rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról és az előzetes fogvatartásban töltött időt beszámításáról. Ellenben Terhelt12 XII.r. vádlottat az ellene 2 rendbeli folytatólagosan, bűnsegédként önálló intézkedésre jogosult személy által bűnszövetségében és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette (Btk. 291. §

(1)és

(3)bekezdés c) pont) miatt emelt vád alól felmentette. terhelt13 XIII.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 1 rendbeli folytatólagosan, bűnsegédként önálló intézkedésre jogosult személy által üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettében (Btk. 291. §

(1)és

(3)bekezdés c) pont), ezért 2 év börtönbüntetésre, valamint lefokozásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Végrehajtás elrendelése esetén rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról. terhelt14 nyugállományú ezredes XIV.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 1 rendbeli folytatólagosan, bűnsegédként önálló intézkedésre jogosult személy által üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettében (Btk. 291. §

(1)és

(3)bekezdés c) pont), ezért 2 év börtönbüntetésre és lefokozásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Végrehajtás elrendelése esetén rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról. terhelt15 XV.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 1 rendbeli folytatólagosan, bűnsegédként önálló intézkedésre jogosult személy által üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettében (Btk. 291. §

(1)és

(3)bekezdés c) pont), ezért 2 év börtönbüntetésre és lefokozásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 3 Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.46/2019/34/2 6 évi próbaidőre felfüggesztette. Végrehajtás elrendelése esetén rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról. Ellenben terhelt15 XV.r. vádlottat az ellene 1 rendbeli önálló intézkedésre jogosult személy által üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette (Btk. 291. §

(1)és

(3)bekezdés c) pont) miatt emelt vád alól felmentette. terhelt16 XVI.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 8 rendbeli folytatólagosan, önálló intézkedésre jogosult személy által bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettében (Btk. 291. §

(1)és

(3)bekezdés c) pont), ezért halmazati büntetésül 2 év börtönbüntetésre, valamint 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról és a fogvatartásban töltött időnek a kiszabott szabadságvesztésbe történő beszámításáról. Ellenben terhelt16 XVI.r. vádlottat az ellene 1 rendbeli folytatólagosan, önálló intézkedésre jogosult személy által bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette (Btk. 291. §

(1)és

(3)bekezdés c) pont) miatt emelt vád alól felmentette. terhelt17 nyugállományú alezredes XVII.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 1 rendbeli, folytatólagosan, önálló intézkedésre jogosult személy által bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettében (Btk. 291. §

(1)és

(3)bekezdés

c)pont), ezért 2 év börtönbüntetésre és lefokozásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Végrehajtás elrendelése esetén rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról. Rendelkezett továbbá vagyonelkobzásról, a bűnjelekről és kötelezte a vádlottakat az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére. [2] Az ítélet kihirdetése után az elsőfokú tárgyaláson jelen lévő katonai ügyész valamennyi vádlott vonatkozásában 3 munkanap gondolkodási időt tartott fenn, majd a törvényes határidőben fellebbezést jelentett be terhelt1 I. r. vádlott terhére, felmentés miatt, a részfelmentéssel érintett cselekmények tekintetében a bűnösségének a váddal egyező megállapítása végett (1/4, és 1/5. vádpont), továbbá a kiszabott szabadságvesztés büntetés és közügyektől eltiltás súlyosításáért; a vagyonelkobzás összegének felemelése végett; terhelt2 II. r. vádlott terhére, a felmentés miatt, a bűnösségének a váddal egyező megállapítása (I/1., I/2., I/3., I/4., I/5., I/6., I/7. és I/8. vádpont), és végrehajtandó szabadságvesztés büntetés, valamint közügyektől eltiltás kiszabása, és vagyonelkobzás elrendelése végett; terhelt3 III. r. vádlott terhére, a felmentés miatt, bűnösségének a váddal egyező megállapítása (I/1., I/2., I/3., I/4., I/5., I/6., I/7. és I/8. vádpont), és a végrehajtandó szabadságvesztés büntetés, valamint a közügyektől eltiltás kiszabása, vagyonelkobzás elrendelése végett; Terhelt5 V. r. vádlott terhére, a felmentés miatt, a részfelmentéssel érintett cselekmények tekintetében bűnösségének a váddal egyező megállapításáért (I/5., IV. és V. vádpont), továbbá a kiszabott büntetés súlyosítása, végrehajtandó szabadságvesztés és közügyektől eltiltás kiszabása, a vagyonelkobzás összegének felemelése végett; Terhelt6 VI. r. vádlott terhére, a felmentés miatt, a bűnösségének a váddal egyező megállapítása ( I/5. és I/6. vádpont), és végrehajtandó szabadságvesztés büntetés, valamint közügyektől eltiltás kiszabása és vagyonelkobzás elrendelése végett. Terhelt7 VII. r. vádlott terhére, a felmentés miatt, a részfelmentéssel érintett cselekmények tekintetében bűnösségének a váddal egyező megállapításáért (I/6., IV. és V. vádpont), továbbá a kiszabott büntetés súlyosítása, végrehajtandó szabadságvesztés és közügyektől eltiltás kiszabása, vagyonelkobzás összegének felemelése végett; terhelt8 VIII. r. vádlott terhére, a felmentés miatt, a részfelmentéssel érintett cselekmények tekintetében bűnösségének a váddal egyező megállapításáért (IV. vádpont), továbbá a kiszabott büntetés súlyosítása, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje tartamának Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.46/2019/34/2 7 felemelése végett; terhelt9 IX. r. vádlott terhére a felmentés miatt, bűnösségének a váddal egyező megállapítása (I/6. vádpont), és a végrehajtásában próbaiőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetés kiszabása, lefokozás alkalmazása végett; terhelt15 XV. r. vádlott terhére felmentés miatt, a részfelmentéssel érintett cselekmények tekintetében bűnösségének a váddal egyező megállapításáért (V. vádpont), továbbá a kiszabott büntetés súlyosítása, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje tartamának felemelése végett; terhelt16 XVI. r. vádlott terhére a felmentés miatt, a részfelmentéssel érintett cselekmények tekintetében bűnösségének a váddal egyező megállapítása (IV. vádpont), és a kiszabott szabadásvesztés büntetés és a közügyektől eltiltás súlyosítása, a vagyonelkobzás összegének felemelése végett. Ugyanakkor terhelt4 IV. rendű, Terhelt10 X. rendű, Terhelt11 XI. rendű, Terhelt12 XII. rendű, terhelt13 XIII. rendű, terhelt14 XIV. rendű, Terhelt17 XVII. rendű vádlottak tekintetében az ítéletet tudomásul vette. [3] A katonai ügyész utóbb csatolta fellebbezésének írásbeli indokolását. Kifejtette, hogy az egységes bíró gyakorlat szerint az ítéletszerkesztési hiba folytán az indokolás más részében szereplő ténymegállapítások is az irányadó tényállás részét képezik. Így azon tények is, amelyek szerint az egyes tényállásokat érintő vádak alól felmentett vádlottaknál nem lehetett bizonyítani, hogy a vádirati tényállásban szereplő bűncselekményeket elkövették volna. Erre tekintettel ezeknél a vádlottaknál nem áll fenn a Be. 592. §-a (
l)bekezdésének
a)pontjában meghatározott teljes megalapozatlanság. Álláspontja szerint azonban részben megalapozatlan az ítélet, mert az említett tényállási pontokban terhelt16 XVI. rendű vádlott vallomása ellenére nem tartalmazza, hogy a felmentett vádlottak szintén tudtak a korrupciós kapcsolatokról és kaptak a tényállási pontokban szereplő gazdasági társaságok részéről eljáró személyek által adott korrupciós pénzekből. Az I/1., az I/2., az I/4., az I/5., az I/6., az, I/7., az I/8., a IV. és az V. tényállási pontoknál indítványozta a tényállások módosított vádirattal egyező kiegészítését, egyidejűleg utalt arra, hogy a tényállási pontokból mellőzni indokolt, hogy a felmentett vádlottaknál nem lehetett bizonyítani, hogy a vádirati tényállásban szereplő bűncselekményeket elkövették volna. [4] Szükségesnek tartotta kitérni arra, hogy a bíróság terhelt16 XVI. rendű vádlott 2010. április 22. és 2010. május 10. között tett vallomását a bizonyítékok közül kirekesztette. A bíróság azonban terhelt16 XVI. rendű vádlottnak a nyomozás során a 2010. április 22-i téves figyelmeztetés alkalmazását követően 2010. május 10-ig tett vallomásaival kapcsolatban kizárólag a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának 6.Kbf.54/2013/32. számú végzésében foglaltakra hivatkozott. Az kétségtelen tény, hogy az ügyészség terhelt16 XVI. rendű vádlottal szemben 2010. április 22. napján tartott gyanúsítotti kihallgatásakor téves figyelmeztetést alkalmazott. Az akkor hatályos szabályok szerint a költségvetési szerv önálló intézkedésre jogosult dolgozója által elkövetett vesztegetés bűntetténél nem illette meg mentesség olyan korrupciós bűncselekmények vonatkozásában, melyről a hatóság ekkor még nem tudott. Ez a lehetőség ugyanis kizárólag a vesztegetés bűncselekmény alapesetére vonatkozott. Ugyanakkor a 2010. május 10. napján tartott folytatólagos gyanúsítotti kihallgatáson az ügyészség kioktatta a gyanúsítottat arra, hogy az 1978. évi IV. törvény 252. §-ának

(2)és

(3)bekezdésében foglalt bűncselekmény elkövetője büntetlenséget nem élvez. A gyanúsított a kioktatást megértette és tisztában volt azzal, hogy a jövőbeni nyilatkozatában megjelölt őt érintő bármely bűncselekmény vonatkozásában e mentességi ok rá nem vonatkozik, ennek ellenére úgy nyilatkozott, hogy korábbi vallomásait fenntartja, további cselekményekről kíván beszámolni. Álláspontja szerint a vádlott azon nyilatkozatára Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.46/2019/34/2 8 figyelemmel, amelyet a téves anyagi jogi figyelmeztetésről történt tájékoztatást követően, az eljárási szabályok megtartásával történt kihallgatása során tett, a kérdéses

április 22-i és május 3-i vallomásai is bizonyítékként értékelhetők.
május
napján ugyanis az eljárási szabálysértés ismeretében kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy a korábbi (így a
április
napján és május
napján tett) vallomásait fenntartja. Hivatkozott arra, hogy ezt a jogértelmezést támasztja alá a BH2002.
számon közzétett eseti döntés is. Rámutatott arra is, hogy a Be. a védői hivatkozással ellentétben nem fogadja el a „a mérgezett fa mérgezett gyümölcsöt terem” elvet. Hivatkozott arra, hogy terhelt16 XVI. rendű vádlott vallomásával szemben más vádlottak bűnösségét a bíróság azért nem állapította meg, mivel azt az adott vádlott tagadta, míg terhelt16 XVI. rendű vádlott vallomását e körben más bizonyíték nem támasztotta alá. Rámutatott arra, hogy éppen maga a bíróság értékelte terhelt16 XVI. rendű vádlott vallomását akként, hogy vallomásai összeszedettek, logikusak, helyzethez igazodóak. Érvelt amellett, hogy egy korrupciós bűncselekmény jellemzője, hogy az abban résztvevő valamennyi személy érdeke, hogy a cselekményről más ne szerezzen tudomást. A beismerő vádlott vallomása éppen ezért fokozott vizsgálatot érdemel. Álláspontja szerint e körben a bíróság semmi olyat nem tárt fel, amely arra utalna, hogy a vádlott és az általa megvádolt személyek között érdekellentét állt volna fenn, vagy, hogy terhelt16 XVI. rendű vádlottnak bármilyen érdeke fűződött volna, hogy más vádlottakat alaptalanul vádoljon, vagy, hogy érdekében állt volna a többi vádlottat bűncselekmény elkövetésével hamisan vádolni. Márpedig ahhoz, hogy vallomását ne fogadjuk el, ilyen okot fel kell tárni. Mindezek alapján érvelése szerint a fennálló részbeni megalapozatlanság a másodfokú eljárásban a Be.
§-a

(1)bekezdésének c) pontja alapján kiküszöbölhető a lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalma alapján. [5] A jogi minősítés körében hivatkozott arra, hogy tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a vádirat 1/

és 1/
vádpontjában írt bűncselekményt külön rendbeli bűncselekménynek minősítette. Ugyan több jogügylettel összefüggésben kért vissza különböző összegeket terhelt16 XVI. r. vádlott, illetve terhelt1 I. r. vádlott, a vesztegetés során átvett pénzek azonban egy „bűnös kapcsolatból” származtak, ezért a vádlottak cselekménye természetes egység, külön rendbeli bűncselekmény megállapításának nincs helye. Rámutatott arra is, hogy az elsőfokú bíróság az I.r. vádlott vonatkozásában nyilvánvaló elírási hibát vétett a bűncselekmény rendbelisége tekintetében, amikor a 10 tényállás keretében 11 rendbeli bűncselekmény elkövetését állapította meg. [6] A büntetés kiszabása körében kifejtett álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az I., V., VII., VIII. XV. és XVI. r. vádlottak tekintetében a bűncselekmény elkövetésének körülményeit, valamint a súlyosító és enyhítő körülményeket nem a súlyuknak megfelelően értékelte és túlzott nyomatékot tulajdonított az enyhítő körülményeknek. Külön hangsúlyozta, hogy terhelt1 I. rendű és terhelt16 XVI. rendű vádlottak magas vezetői beosztásukkal visszaélve követték el a bűncselekményeket, a bűncselekmények elkövetésében meghatározó, irányító szerepük volt. Nem vitathatóan nyomatékos enyhítő körülmény az időmúlás, azonban ennek a körülménynek eltúlzóan nagyobb súlyát látta a bíróság ahhoz képest, mint ahogy az álláspontja szerint ténylegesen figyelembe vehető. [7] Rámutatott arra is, hogy tévedett a bíróság akkor is, amikor terhelt15 XV. rendű vádlott vonatkozásában 100.000,- forint vagyonelkobzást rendelt el. A Debreceni Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.46/2019/34/2 9 Törvényszék Katonai Tanácsa az ítélet IX. tényállásában megállapította, hogy terhelt16 XVI. rendű vádlott
év végén egy munkahelyi rendezvényen 50.000,- forintot, majd 2004 decemberében ugyancsak 50.000,- forintot, 2005 júniusában szintén 50.000,- forintot,
október végén 100.000,- forintot — azaz összesen 250.000,- forintot — adott át terhelt15 XV. rendű vádlottnak, azaz terhelt15 XV. rendű vádlott 250.000,- forinttal gazdagodott a bűncselekmény elkövetésével összefüggésben. [8] A fentiek alapján indítványozta, hogy a váddal egyező ítéleti tényállás megállapítása mellett Terhelt1 I. rendű vádlott esetében további 1 rb. a Btk.
§-ának

(1)bekezdésébe ütköző, és a

(3)bekezdésének

c)pontja szerint minősülő, részben folytatólagosan, önálló intézkedésre jogosult személy által bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette (1/5. vádpont) és 1 r., a Btk. 291. §-ának (
l)bekezdésébe ütköző, és a

(3)bekezdésének c) pontja szerint minősülő, részben folytatólagosan, bűnsegédként, önálló intézkedésre jogosult személy által bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette (1/

vádpont) megállapításának, végrehajtandó börtönfokozatú szabadságvesztésbüntetés és közügyektől eltiltás tartama felemelésének, valamint további 4.954.000,- forint összegben vagyonelkobzás elrendelésének; terhelt2 II. rendű vádlott esetében 6 rb., a Btk.
§-ának

(1)bekezdésébe ütköző, és a

(3)bekezdésének

c)pontja szerint minősülő részben folytatólagosan, bűnsegédként, önálló intézkedésre jogosult személy által bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette megállapításának, végrehajtandó börtönbüntetés és közügyektől eltiltás kiszabásának, valamint 15.240.000,forint összegben vagyonelkobzás elrendelésének (1/1 1/2., 1/4., 1/5., 1/6., 1/7., 1/8. vádpont); Terhelt3 III. rendű vádlott esetében 6 rb., a Btk. 291. §-ának (
l)bekezdésébe ütköző, és a

(3)bekezdésének

c)pontja szerint minősülő részben folytatólagosan, bűnsegédként, önálló intézkedésre jogosult személy által bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette megállapításának, végrehajtásában felfüggesztett börtönbüntetés kiszabásának (1/1., 1/2., 1/4., 1/5., 1/6., 1/7., 1/8. vádpont); Terhelt5 V. rendű vádlott esetében további 1 rb., a Btk. 291. §-ának (
l)bekezdésébe ütköző, és a

(1)bekezdésébe ütköző, és a

(3)bekezdésének c) pontja szerint minősülő részben folytatólagosan, bűnsegédként, önálló intézkedésre jogosult személy által bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette megállapításának, végrehajtandó börtönbüntetés és közügyektől eltiltás kiszabásának, valamint további 9.859.000,- forint összegben vagyonelkobzás elrendelésének (1/5., IV. vádpont); Terhelt6 VI. rendű vádlott esetében 1 rb., a Btk. 291. §ának

(1)bekezdésébe ütköző, és a

(3)bekezdésének

c)pontja szerint minősülő részben folytatólagosan, bűnsegédként, önálló intézkedésre jogosult személy által bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette (1/5. vádpont) megállapításának, végrehajtandó börtönbüntetés és közügyektől eltiltás kiszabásának, valamint 8.036.000,forint összegben vagyonelkobzás elrendelésének; Terhelt7 VII. rendű vádlott esetében további 2 rb., a Btk. 291. §-ának (
l)bekezdésébe ütköző, és a

(1)bekezdésébe ütköző, és a

(3)bekezdésének c) pontja szerint minősülő részben folytatólagosan, bűnsegédként, önálló intézkedésre jogosult személy által Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.46/2019/34/2 10 bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette (IV. vádpont) megállapításának, végrehajtandó börtönbüntetés és közügyektől eltiltás kiszabásának, valamint további 7.300.000,- forintösszegben vagyonelkobzás elrendelésének, terhelt8 VIII. rendű vádlott esetében további 1 rb., a Btk. 291. §-ának

(1)bekezdésébe ütköző, és a

(3)bekezdésének c) pontja szerint minősülő bűnsegédként, önálló intézkedésre jogosult személy által bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette (IV. vádpont) megállapításának, végrehajtásában felfüggesztett börtönbüntetés kiszabásának, valamint 1.500.000,- forint összegben vagyonelkobzás elrendelésének; terhelt9 IX. rendű vádlott esetében l. rb., a Btk. 291. §-ának (I) bekezdésébe ütköző, és a

(3)bekezdésének c) pontja szerint minősülő önálló intézkedésre jogosult személy által bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette megállapításának, végrehajtásában felfüggesztett börtönbüntetés kiszabásának, valamint 1.830.000,- forint összegben vagyonelkobzás elrendelésének (1/6. vádpont); terhelt15 XV. vádlott esetében további 1 rb., a Btk. 291. §-ának

(1)bekezdésébe ütköző, és a

(3)bekezdésének c) pontja szerint minősülő részben folytatólagosan, önálló intézkedésre jogosult személy által bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette megállapításának, további 150.000,- forint összegben vagyonelkobzás elrendelésének (V. vádpont); terhelt16 XVI. rendű vádlott esetében további 1 rb., a Btk. 291. §-ának

(1)bekezdésébe ütköző, és a

(3)bekezdésének c) pontja szerint minősülő folytatólagosan, önálló intézkedésre jogosult személy által bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette megállapításának, végrehajtandó börtönbüntetés és közügyektől eltiltás tartama felemelésének, valamint további 2 millió forint összegben vagyonelkobzás elrendelésének (IV. vádpont) van helye. Megjegyezte továbbá, hogy az 1978. évi IV. törvény 45. §-ának

(1)bekezdése helyett már nem börtönbüntetés, hanem végrehajtási — azaz jelen ügyben börtön fokozat megjelölése mellett, a Btk. 35. §-ának

(1)bekezdése alapján szabadságvesztés kiszabásának van helye. Észrevételezte, hogy az ítéletben a Be. 561.

(2)bekezdésének b) pontja ellenére a vádlottak személyi adatainak a sorrendje nem felel meg a Be. 184.

(2)bekezdésében foglaltaknak. [9] A tárgyaláson terhelt1 I.r. vádlott felmentésért, védője a felmentő rendelkezéseket (I/

és I/5.) tudomásul véve, azok kivételével fellebbezést jelentett be a tényállás megalapozatlansága, téves megállapítása okán elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért. A II.r. vádlott és védője, a III.r. vádlott és védője, valamint a VI.r. vádlott és védője az ítéletet tudomásul vette. A IV.r. vádlott és védője a bűnösség megállapítását, a kiszabott próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés-büntetést tudomásul vették, a vagyonelkobzás összegszerűsége miatt jelentettek be fellebbezést. Az V.r. vádlott felmentésért fellebbezett, védője - tekintettel arra, hogy védencét 4 vádpontból csak egy vádpont vonatkozásban mondták ki bűnösnek, e tényállási pont megállapítása pedig téves és megalapozatlan, ezért - felmentés érdekében fellebbezést jelentett be. A VII.r. vádlott védője a 3 rendbeli felmentő rendelkezést tudomásul vette, ellenben 6 rendbeli elítélés vonatkozásában a tényállás téves megállapítása és megalapozatlansága okán elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért jelentett be fellebbezést. A VIII.r. vádlott és védője a bűnösség és tényállás téves megállapítása miatt fellebbezést jelentett be. A IX.r. vádlott védője az ítéletet tudomásul vette. A X.r. vádlott és védője 3 munkanap gondolkodási időt tartott fenn a nyilatkozattételre. A XI.r. vádlott védője az ítéletet tudomásul vette. A XII.r. vádlott védője a nyilatkozattételre 3 munkanap gondolkodási időt tartott fenn. A XIII.r. vádlott védője megalapozatlanság és a tényállásból levont téves jogi következtetés miatt felmentésért fellebbezést jelentett be. A XIV. és XV.r. vádlott védője mindkét vádlott vonatkozásában elsődlegesen téves jogi minősítés miatt felmentésért, másodlagosan a belső Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.46/2019/34/2 11 arányosság hiánya miatt enyhítésért jelentett be fellebbezést, illetve terhelt15 XV.r. vádlott vonatkozásában hozott felmentő rendelkezést tudomásul vette. A XVI.r. vádlott és védője a jogorvoslati nyilatkozattételre 3 munkanap gondolkodási időt tartott fenn. A XVII.r. vádlott és védője a bűnösség megállapítása, a tényállás megalapozatlansága miatt elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért jelentett be fellebbezést. [10] A XVI.r. vádlott és védője a jogorvoslati nyilatkozattételre fenntartott törvényes határidőn belül fellebbezést jelentett be a XVI.r. vádlott javára elsődlegesen a XVI.r. vádlott bűnösségének megállapítása miatt valamennyi vádpontra kiterjedően a fő- és mellékbüntetés és a vagyonelkobzás kiszabása miatt felmentés végett; másodlagosan az I/3., I/8., III/8-11., és a V. tényállási pontok vonatkozásában felmentés érdekében, harmadlagosan a I/1-2., I/4-
tényállási pontok tekintetében téves minősítés miatt; negyedlegesen a XVI.r. vádlott vonatkozásában a kiszabott fő- és mellékbüntetés lényeges enyhítése, valamint a vagyonelkobzás mellőzése végett, egyben bejelentette, hogy a IV. vádpont vonatkozásában a törvényszék felmentő ítéletét tudomásul vette. [11] A X.r. vádlott védője a jogorvoslati nyilatkozatra fenntartott törvényes határidőben fellebbezést jelentett be a X.r. vádlott javára elsődlegesen részben felmentés, részben elévülés okán az eljárás megszüntetése érdekében, másodlagosan a büntetés enyhítése végett. [12] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.342/2019/
számú átiratában az elsőfokú katonai ügyész indokolt fellebbezését valamennyi érintett vádlott vonatkozásában fenntartotta. Jelezte, hogy az elsőfokú ítélet terhelt11 XI. rendű vádlott és Terhelt12 XII. rendű vádlott vonatkozásában
február 8-án jogerőre emelkedett. Álláspontja szerint az elsőfokú ítélet felülbírálata terhelt4 nyá. dandártábornok IV. rendű vádlottnál a Be.
§

(3)bekezdése szerint részleges, míg a további fellebbezéssel érintett vádlottaknál a Be. 590. §

(1)és

(2)bekezdésének megfelelően teljes körű. Előre bocsátotta, hogy a megismételt elsőfokú eljárásban a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának 6.Kbf.54/2013/

számú végzésében foglalt iránymutatás betartásával, ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett, a bűnügyben kiegészítő igazságügyi orvosszakértői bizonyítás felvétele mellett a releváns és még elérhető bizonyítékokat megvizsgálta, azokat egyenként és együttesen értékelve állapította meg az ítélet személyi és történeti tényállási részeit. Megállapította, hogy az ítéleti történeti tényállás azonban a Be.
§

(2)bekezdés a./ és c./ pontjára figyelemmel részben megalapozatlan. A részleges megalapozatlanság a Be. 593. §

(1)bekezdésének c./ pontja alapján kiküszöbölhető, melyet követően az elsőfokú ítélet a fellebbviteli eljárásban felülbírálatra alkalmassá válik. Hivatkozása szerint, ahogy arra a Kúria 2019.04.B.

elvi határozatában is rámutatott, a tényállás hiányosságának pótlása, felderítetlenségének megszüntetése, az iratellenesség kiküszöbölése, avagy helyes ténybeli következtetés levonása nem esik a felülmérlegelés tilalma alá. Így az eltérő tényállás nem szükségképpen felülmérlegelés eredménye, hanem az ügyiratok tartalma, helyes ténybeli következtetés útján új tény is a tényállás részévé tehető, illetve a tényállás kiegészítésének a felülbírálat során nincs terjedelmi korlátja. Hivatkozott továbbá az irányadó bírói gyakorlatra (így BH
eseti döntésre), amely szerint az ítéletszerkesztés hibája folytán az indokolásban szereplő ténymegállapítások is a tényállás részét képezik, oda áthelyeződnek, és ekként kerülnek értékelésre. Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.46/2019/34/2 12 [13] A XVI.r. vádlott vallomásának bizonyítékként történő értékelésével, illetve kirekesztésével kapcsolatban kifejtette, hogy az eljárási hiba utólag orvosolható egy büntetőeljáráson belül is, vagy akár ugyanazon eljárásnak egy adott szakaszán belül is. Rámutatott arra, hogy tény, hogy a törvénnyel össze nem egyeztethető ígéretet tartalmazó figyelmeztetés törvénysértően beszerzetté teszi a bizonyítékot, azonban a megismételt kihallgatás során azon nyilatkozat, hogy a korábbi vallomását terhelt16 XVI.r. vádlott fenntartja, nem értékelhető ekként, mivel az már nem a korábbi, hanem egy, a törvényes figyelmeztetéseknek megfelelő új vallomás. Érvelése szerint – amellett, hogy a XVI.r. vádlottat az elsőfokú bíróság szavahihetőnek és vallomását következetesnek nyilvánította – a XVI.r. vádlott nem csupán egy bűncselekményről számolt be, hanem többről, több közreműködő vádlottról, egy bűncselekmény sorozatról, ahol több másik vádlottat érintően a XVI.r. vádlott vallomását más bizonyítékok is alátámasztották. Hivatkozott arra, hogy a korrupciós bűncselekmény jellemzője, hogy az abban résztvevő valamennyi személy érdeke, hogy a cselekményről más ne szerezzen tudomást. Ezért a beismerő vádlott vallomása fokozott vizsgálatot érdemel. Érvelése szerint e körben a bíróság semmi olyat nem tárt fel, amely arra utalna, hogy a vádlott és az általa megvádolt személyek között érdekellentét állt volna fenn, vagy hogy terhelt16 XVI.r. vádlottnak bármilyen érdeke fűződött volna ahhoz, hogy más vádlottakat alaptalanul vádoljon. Márpedig ahhoz, hogy vallomását ne fogadjuk el, álláspontja szerint ilyen okot kell feltárni. Ezért indokoltnak tartotta az ügyészi fellebbezés
oldalának megfelelően a XVI.r. vádlott bíróság által már értékelt vallomásának megfelelően a tényállás kiegészítését. [14] Kifejtette, hogy az anyagi igazságot okszerűen tükröző ítéleti történeti tényállás fellebbviteli eljárásban — kiegészítés útján történő — megállapítása során különös relevanciával, nyomatékkal bíró bizonyíték terhelt16 XVI. rendű vádlottnak a katonai büntetőeljárás során tett és felvett vallomása, amelynek törvényessége és aggálytalan értékelhetősége kapcsán - a katonai ügyész fellebbezési indokolásában kifejtettekkel maradéktalanul egyetértve – utalt az ott felhívott kúriai elvi határozatra, mely szerint a bizonyítékok felülmérlegelésének tilalma azt jelenti, hogy a fellebbviteli bíróság nem dönthet másként egy bizonyíték hitelességéről, mint ahogy azt az elsőfokú bíróság tette. A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa a XVI. rendű vádlott tárgyaláson ismertetett vallomásai hitelességét nem kérdőjelezte meg. Mindezen túl, az ügydöntő határozat ellen bejelentett ügyészi fellebbezés a bíróság által kizártnak tekintett vallomásrész tartalma alapján nem kezdeményezi terhelő tényállás megállapítását a másodfokú eljárásban. Így álláspontja szerint az elsőfokú ítélet felhívott részbeni megalapozatlansága kiküszöbölésének körében az ügyészi fellebbezés indokolása
oldal
bekezdésétől az
oldal utolsó előtti bekezdéséig terjedő részében kifejtettek és rögzítettek szerint szükséges az ítélet történeti tényállásának kiegészítése, valamint indokolt mellőzni az ítéletből azon okszerűtlen, jogkérdésre vont bírói megállapítást, hogy a teljes körű, illetve a részfelmentéssel érintett vádlottak nem valósították meg a törvényes vád szerint terhükre rótt bűncselekményeket. A kiegészített és ekként megalapozottá tett irányadó történeti tényállások alapján szükségesnek tartotta az ügyész az elsőfokú bíróság által tévesen, teljes körűen fel nem tárt II., III., VI. és IX.r. vádlott vád szerinti minősítésű bűncselekményeiben a bűnösségük megállapítását és velük szemben büntetés kiszabását, illetve intézkedés alkalmazását, valamint a részfelmentéssel érintett I.r., V.r., VII.r., VIII.r., XV.r. és XVI.r. vádlottak további bűnösségének megállapítását a másodfokú eljárásban. Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.46/2019/34/2 13 [15] A katonai ügyészség álláspontja szerint az elsőfokú katonai tanács az általa megvizsgált bizonyítékokból következő tények alapján okszerű következtetést vont terhelt1 I. rendű vádlott, terhelt4 nyá. dandártábornok IV. rendű vádlott, Terhelt5 V. rendű vádlott, Terhelt7 VII. rendű vádlott, terhelt8 VIII. rendű vádlott, Terhelt10 X. rendű vádlott, terhelt13 XIII. rendű vádlott, terhelt14 XIV. rendű vádlott, terhelt15 XV. rendű vádlott, terhelt16 XVI. rendű vádlott és Terhelt17 XVII. rendű vádlott elkövetéskori tudattartalmára és azon keresztül szándékára, valamint bűnösségére nézve. [16] A jogi minősítés vizsgálata körében a Btk.
§-ában írtakra, valamint a 4/
kúriai állásfoglalás tartalmára tekintettel álláspontja szerint is a bíróság indokoltan alkalmazta valamennyi vádlottnál a
évi C. törvény rendelkezéseit, melyet követően törvényesen minősítette a IV-V. rendű vádlottak, a VII-VIII. rendű vádlottak, a X. rendű vádlott, a XIIIXV. rendű vádlottak és a XVII. rendű vádlott elbírált, vád tárgyává tett, a Btk. XXVII. fejezete szerinti korrupciós bűncselekményeit. A jogi minősítés körében az ügyészi fellebbezés
oldal utolsó bekezdésében kifejtettekre utalva azonban rámutatott arra, hogy az 1/
és 1/
tényállási részek szerint az I. rendű vádlott és a XVI. rendű vádlott felváltva vettek át vesztegetési összegeket a egyéb érdekelt19 vezérigazgatójától, így ezen bűnkapcsolathoz igazodóan bűncselekményük személyenként a Btk.
§

(1)bekezdésébe ütköző és

(3)bekezdés c./ pontja szerint minősülő folytatólagosan, önálló intézkedésre jogosult személy által, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadása bűntetteként minősül törvényesen az elsőfokú ítéletben megállapítottaktól eltérően. Ebből következően érvelése szerint terhelt1 I. rendű vádlott ítéleti I/1-2. és III/3-9. tényállási részben írt korrupciós bűncselekményeit helyesen 9 rb. a Btk. 291. §

(1)bekezdésébe ütköző és

(3)bekezdés c./ pontja szerint minősülő részben folytatólagosan, bűnsegédként, önálló intézkedésre jogosult személy által bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadása bűntettének szükséges minősíteni a másodfokú eljárásban, míg terhelt16 XVI. rendű vádlott ítéleti I/1-2., I/4-5., IV-VIII. és V. tényállási részben írt korrupciós bűncselekményeit 7 rb. a Btk. 291. § (l) bekezdésébe ütköző és

(3)bekezdés c./ pontja szerint minősülő részben folytatólagosan, önálló intézkedésre jogosult személy által, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadása bűntetteként kell minősíteni a fellebbezési eljárásban. Az I. rendű vádlottnak és a XVI. rendű vádlottnak az ítéleti rendelkező részben írt további korrupciós bűncselekményei minősítését helyesen állapította meg az elsőfokú katonai tanács. [17] A katonai ügyészség egyetértett a jogi minősítéshez kapcsolódóan, az önálló intézkedésre jogosultság, a bűnszövetség, valamint az üzletszerűség tárgyában kifejtett elsőfokú bírói állásponttal (ítélet 107-

oldal), így az ezen minősítő körülményekhez kapcsolódó eltérő jogi minősítés megállapítását célzó, illetve ebből fakadóan elévülésre hivatkozó védői fellebbezések álláspontja szerint a másodfokú eljárásban nem vezethetnek eredményre. [18] A büntetéskiszabás keretében az ügyészség álláspontja szerint az eljáró katonai tanács a bűnösnek kimondott vádlottak javára és terhére jelentkező bűnösségi körülményeket Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.46/2019/34/2 14 számba vette, majd az időmúlás enyhítő hatása mellett is helyesen ismerte fel, hogy az elbírált bűncselekmény-sorozatban, vezető, irányító, koordináló szerepet betöltő terhelt1 I. rendű vádlottnál és terhelt16 XVI. rendű vádlottnál a Btk.
§-ában meghatározott büntetési célok eléréséhez, az elbírált bűncselekményeik bűntetti alakzatához a Btk.
S

(2)bekezdés a./ pontja szerint igazodó, végrehajtandó szabadságvesztés büntetést és közügyektől eltiltást kell kiszabnia. Rámutatott arra ugyanakkor, hogy tévedett az elsőfokú bíróság a büntetési nem megjelölésekor, e két vádlott büntetésének törvényes megnevezése a Btk. 33. §

(1)bekezdés a./ pontjára tekintettel börtön végrehajtási fokozatú szabadságvesztés büntetés és közügyektől eltiltás mellékbüntetés. Ennek korrigálására az ítélet rendelkező részében valamennyi érintett vádlott vonatkozásában indítványt tett. [19] Hivatkozott arra is, hogy úgy alkalmazott enyhítő rendelkezést (ítélet 117. oldal 1. bekezdés) az eljáró katonai tanács, hogy annak törvényi helyét Btk. 87. §

(2)bekezdés b./ pontját ügydöntő határozatában (118-

oldalig) elmulasztotta feltüntetni. [20] Az I. rendű vádlott és a XVI. rendű vádlott bűnösségi körének kibővülése mellett álláspontja szerint velük szemben a terhükre feltárt súlyosító körülmények jelentős nyomatékára tekintettel, magasabb tartamú, a többszörös halmazati tárgyi súlyt kifejező szabadságvesztés büntetést és közügyektől eltiltás mellékbüntetést kell a hivatkozott büntetési célok eléréséhez a fellebbviteli eljárásban kiszabni. Érvelése szerint ugyancsak törvénysértően enyhe büntetést alkalmazott az elsőfokú bíróság Terhelt5 V. rendű vádlottal, Terhelt7 VII. rendű vádlottal szemben, amikor őket, személyenként a Btk.
§.

(2)bekezdés a./ pontjának megfelelő, a Btk.

§-ának felhívásával kiszabott végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett büntetésre ítélte. A kiszabott büntetések nemét a korábban hivatkozottak szerint hibásan rögzítette. Az ítélet belső arányosságára tekintettel tartotta szükségesnek VIII. és XV.r. vádlottak esetében a szabadságvesztés büntetés próbaideje tartamának a felemelését. Álláspontja szerint indokoltan alkalmazott lefokozás katonai büntetést az elsőfokú katonai tanács a IV., VIII., XIII., XIV., XV. és XVII.r. vádlottak tekintetében. Álláspontja szerint a bűnügy nem tartalmaz olyan eddig értékelési körbe nem vont nyomatékos körülményt, amelyre alapítottan a kiszabott büntetések enyhíthetőek lennének. [21] A vagyonelkobzás intézkedés tekintetében a kiegészítendő ítéleti tényállási részekre figyelemmel eltérő összegek megállapítását indítványozta utalva arra, hogy IV.r. vádlottnál helyes mértékben állapította meg a törvényszék katonai tanácsa a vagyonelkobzás összegét. Jelezte, hogy az érdemi tárgyalási napok felsorolásából hiányzik a
június 15-i tárgyalási nap, és a
július 04-i tárgyalási nap pedig annak ellenére került feltüntetésre, hogy ezen a napon bizonyítás nem folyt. Észlelte azt is, hogy az elsőfokú ítélet nem tartalmazza az írásba foglalásnak az időpontját. [22] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítélet történeti tényállási részét a katonai ügyészi fellebbezés indokolásában tényállási részenként részletezettek szerint az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő iratok tartalma alapján és helyes ténybeli következtetéssel egészítse ki, illetve a Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.46/2019/34/2 15 bizonyítottság hiányára vonatkozó elsőfokú megállapításokat az ítéleti indokolásból is mellőzze, majd az ügydöntő határozatot változtassa meg, és ennek keretében a. terhelt1 I. rendű vádlott ítéleti I/6-
tényállási részben írt korrupciós cselekményét minősítse a Btk.
§-ának

(1)bekezdésébe ütköző, és a

(3)bekezdésének

c)pontja szerint minősülő, folytatólagosan, önálló intézkedésre jogosult személy által bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettének, illetve a rendelkező részben írt elírásként 11 rendbeliként jelölt korrupciós bűncselekménye rendbeliségét javítsa 9 rendbelire, e vádlott további bűnösségét állapítsa meg az I/4. vádirati tényálláshoz kapcsolódóan a Btk. 291. §-ának (
l)bekezdésébe ütköző, és a

(3)bekezdésének

c)pontja szerint minősülő, részben folytatólagosan, bűnsegédként, önálló intézkedésre jogosult személy által bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettében, az I/5. vádirati tényálláshoz kapcsolódóan a Btk. 291. § ának (
l)bekezdésébe ütköző, és a

(3)bekezdésének c) pontja szerint minősülő, részben folytatólagosan, önálló intézkedésre jogosult személy által bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettében, majd vele szemben súlyosításul, halmazati büntetésként a Btk. 87. §

(2)bekezdés b./ pontja felhívásának mellőzésével, a halmazati minimumot meghaladó börtön fokozatú szabadságvesztés büntetést és felemelt tartamú közügyektől eltiltás mellékbüntetést szabjon ki, illetve összesen 32.717.000 forint összegre rendeljen el vagyonelkobzás intézkedést; b. terhelt2 II. rendű vádlottat a vádirati I/1-2. és I/4-8. tényállási részekhez kapcsolódóan, a bűnkapcsolatok számához igazodóan mondja ki bűnösnek 6 rb., a Btk. 291. §-ának

(1)bekezdésébe ütköző, és a

(3)bekezdésének c) pontja szerint minősülő részben folytatólagosan, bűnsegédként, önálló intézkedésre jogosult személy által bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettében, és vele szemben halmazati büntetésül börtön végrehajtási fokozatú szabadságvesztés büntetést, közügyektől eltiltás mellékbüntetést szabjon ki azzal, hogy a szabadságvesztés büntetés tartamába az előzetes fogvatartásban töltött időt számítsa be. Rendelkezzen arról, hogy a II.r. vádlott a büntetése 2/3-ad részének kitöltését követő napon feltételes szabadságra bocsátható, illetve 15.240.000 forint összegre rendeljen el vagyonelkobzás intézkedést.; c. Terhelt3 III. rendű vádlottat a vádirati I/1-2. és I/4-8. tényállási részekhez kapcsolódóan, a bűnkapcsolatok számához igazodóan mondja ki bűnösnek 6 rb., a Btk. 291. §-ának

(1)bekezdésébe ütköző, és a

(3)bekezdésének

c)pontja szerint minősülő részben folytatólagosan, bűnsegédként, önálló intézkedésre jogosult személy által bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettében, és vele szemben halmazati büntetésül börtön végrehajtási fokozatú szabadságvesztés büntetést, közügyektől eltiltás mellékbüntetést szabjon ki azzal, hogy a szabadságvesztés büntetés tartamába az előzetes fogvatartásban töltött időt számítsa be. Rendelkezzen arról, hogy a III.r. vádlott a büntetése 2/3-ad részének kitöltését követő napon feltételes szabadságra bocsátható; d. Terhelt5 V. rendű vádlott további bűnösségét állapítsa meg a vádirati I/5. és V. tényálláshoz kapcsolódóan 2 rb. a Btk. 291. §-ának (
l)bekezdésébe ütköző, és a

(3)Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.46/2019/34/2 16 bekezdésének c) pontja szerint minősülő részben folytatólagosan, bűnsegédként, önálló intézkedésre jogosult személy által bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettében, valamint a V. vádponthoz kapcsolódóan további 1 rb., a Btk. 291. §-ának

(1)bekezdésébe ütköző, és a

(3)bekezdésének c) pontja szerint minősülő folytatólagosan, bűnsegédként, önálló intézkedésre jogosult személy által bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettében, majd súlyosításul halmazati büntetésként vele szemben szabjon ki börtön végrehajtási fokozatú szabadságvesztés büntetést, közügyektől eltiltás mellékbüntetést, illetve vele szemben 10.859.000 forint összegre rendeljen el vagyonelkobzás intézkedést; e. Terhelt6 VI. rendű vádlottat mondja ki bűnösnek a vádirati I/5. tényállási ponthoz kapcsolódóan 1 rb., a Btk. 291. §-ának

(1)bekezdésébe ütköző, és a

(3)bekezdésének

c)pontja szerint minősülő részben folytatólagosan, önálló intézkedésre jogosult személy által bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettében, és szabjon ki halmazati büntetésül vele szemben börtön fokozatú végrehajtandó szabadságvesztés büntetést, valamint közügyektől eltiltás mellékbüntetést azzal, hogy a szabadságvesztés büntetés tartamába az előzetes fogvatartásban töltött időt számítsa be. Rendelkezzen arról, hogy a VI.r. vádlott büntetése 2/3-ad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra, illetve vele szemben 8.036.000,- forint összegben rendeljen el vagyonelkobzást; f. Terhelt7 VII. rendű vádlott további bűnösségét állapítsa meg a vádirati I/6. tényállási részhez és a V. vádponthoz kapcsolódóan 2 rb., a Btk. 291. §-ának (
l)bekezdésébe ütköző, és a

(1)bekezdésébe ütköző, és a

(3)bekezdésének c) pontja szerint minősülő önálló intézkedésre jogosult személy által bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettében, majd súlyosításul halmazati büntetésül szabjon ki felemelt próbaidő tartamú végrehajtandó szabadságvesztés büntetést, valamint 1.500.000,- forint összegre rendeljen el vagyonelkobzást; Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.46/2019/34/2 17 h. terhelt9 IX. rendű vádlottat mondja ki bűnösnek az I/6. vádirati tényálláshoz kapcsolódóan l. rb., a Btk. 291. §-ának

(1)bekezdésébe ütköző, és a

(3)bekezdésének c) pontja szerint minősülő önálló intézkedésre jogosult személy által bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettében, ezért vele szemben szabjon ki börtön fokozatú szabadságvesztés büntetést, melynek végrehajtását próbaidőre függessze fel azzal, hogy a büntetésbe rendelje beszámítani az előzetes fogvatartásban töltött időt, illetve rendelkezzen arról, hogy végrehajtás esetén IX.r. vádlott a szabadságvesztés büntetése 2/3-ad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Emellett rendeljen el 1.830.000,- forint összegre vagyonelkobzás intézkedést; i. terhelt15 XV. vádlott további bűnösségét állapítsa meg az V. vádponthoz kapcsolódóan 1 rb., a Btk. 291. §-ának

(1)bekezdésébe ütköző, és a

(3)bekezdésének c) pontja szerint minősülő részben folytatólagosan, önálló intézkedésre jogosult személy által bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának büntettében, majd súlyosításul, halmazati büntetésül szabjon ki felemelt próbaidő tartamú börtön végrehajtási fokozatként megjelölt, végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetést, illetve 250.000 forint összegben határozza meg a vagyonelkobzás intézkedés mértékét; j. terhelt16 XVI. rendű vádlott ítéleti I/1-2., I/4-8. és V. tényállási részben írt korrupciós cselekményeit minősítse 7 rb. a Btk. 291. §-ának

(1)bekezdésébe ütköző, és a

(3)bekezdésének c) pontja szerint minősülő folytatólagosan, önálló intézkedésre jogosult személy által bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettében, majd vele szemben súlyosításul a börtön végrehajtási fokozatú szabadságvesztés büntetés mértékét és a közügyektől eltiltás mellékbüntetés tartamát emelje fel és egyben a vele szemben alkalmazott vagyonelkobzás intézkedés összegét 52.423.000 forint összegben állapítsa meg. Egyebekben az elsőfokú ügydöntő határozatot a IV., a X., XIII., XIV. és XVII.r. vádlottak vonatkozásában hagyja helyben azzal, hogy az elsőfokú ítélet rendelkező részéhez kapcsolódó pontosításokat, valamint a határozat írásbafoglalásának dátumát az elsőfokú ítéletben vezesse át. [23] Az I. r. vádlott védője utóbb előterjesztette fellebbezése írásbeli indokolását, amelyben a tárgyaláson elsődlegesen megalapozatlanság okán, a tényállás téves megállapítása miatt felmentésért, másodlagosan enyhítésért bejelentett fellebbezését fenntartotta, illetve fellebbezése irányát kiegészítette. Indítványozta, hogy a másodfokú bíróság a Be. 590. §

(1)és

(2)bekezdése alapján az ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást együttesen bírálja felül tekintet nélkül arra, hogy ki és milyen okból fellebbezett. Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárás során az eljárási szabályokat többnyire betartotta, azonban a vádlottak jelenléte tekintetében követhetetlen volt az eljárása. Rámutatott arra, hogy sem a távolmaradási engedélyek nem hangoztak el, sem azokat a tárgyaláson elhangzottakat nem ismertette az elsőfokú bíróság, ahol megelőzőn az érintett vádlott nem volt jelen. Ekként abszolút hatályon kívül helyezési okként hivatkozott arra, hogy a tárgyalást olyan személyek távollétében folytatták le, akiknek a részvétele kötelező lett volna. Hivatkozott arra is, hogy az elsőfokú bíróság ugyan indokolási kötelezettségét teljesítette, azonban ítéletének Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.46/2019/34/2 18 indokolása döntően hiányos. Rámutatott arra is, hogy a megállapított tényállás nem mentes a Be. 592. §

(1)bekezdés b) pontjában és

(2)bekezdés a),

b)és
d)pontjaiban rögzített hibáktól és hiányosságoktól. Jelezte, hogy a rendelkező rész számszakilag is helytelen, mivel 11 rendbeli cselekmény felsorolása csak 10 tényállási pontot jelöl meg. Utalt arra, hogy az elsőfokú bíróság ítéletében kifejtette, hogy csak ott tudott bűnösséget megállapítani, ahol a XVI.r. vádlott előadását más bizonyíték is alátámasztotta. Ennek az alapelvnek azonban a védő álláspontja szerint nem tudott eleget tenni és számtalan esetben pusztán a XVI.r. vádlott előadását fogadta el. Ezekre mind az volt a jellemző, hogy teljes bizonytalanságot tartalmaztak, nem jelölték meg a helyet, az időt, a körülményeket és a törvényi tényállás megállapításához elengedhetetlenül szükséges tényállási elemeket. [24] Álláspontja szerint azt helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az I.r. vádlott mikor és milyen beosztásban szolgált a egyéb érdekelt4ban, vagy annak egyik intézményében. Tény, hogy 2005. április 1-től 2006. december 31-ig volt az I.r. vádlott a egyéb érdekelt57 vezetője. Ennek azért van kiemelkedő jelentősége megítélése szerint, mert csak ebben a minőségben lehetett abban a helyzetben a vádlott, hogy az SZMSZ-ben meghatározott jogkörrel részt vegyen a döntések előkészítésében, üzleti tervek felülvizsgálatában, tehát ez idő előtt és után semmilyen formában nem volt rálátása az egyes egyéb érdekelt4 intézmények és gazdasági társaságok működésére. Az I. tényállással kapcsolatban előadta, hogy 2001-ben az I.r. vádlott a egyéb érdekelt58-ban dolgozott, semmilyen formában nem tartozott hozzá a IV.r. terhelt4 által vezetett egyéb érdekelt4 PRNI, így annak átszervezésével kapcsolatban semmilyen hivatalos megbeszélést nem folytathatott egymással a két vádlott. A XVI.r. vádlott az ítélet szerint 2007. év elején terhelt10 I. X.r. vádlottal közölte, hogy az I. r. vádlottal közösen pénzt kérnek vissza. Ez azonban csak terhelt16 XVI.r. vádlott semmivel alá nem támasztott előadása. [25] Az I/1. tényállás ponttal kapcsolatban előadta, hogy az az I.r. vádlott vonatkozásában teljes egészében felderítetlen és helytelen következtetéseket tartalmaz és semmit sem állapított meg I.r. vádlottnak a megállapodásban betöltött szerepéről. Az I/2. tényállás is felderítetlen, helytelen következtetéseket tartalmaz, megsértve a kétséget kizáró bizonyosság elvét, ugyanis az I.r. vádlottal kapcsolatban csak annyit tartalmaz, hogy a XVI.r. vádlott közölte vele a polgári személy4sal kötött megállapodást. Így álláspontja szerint semmilyen adat nincs arra nézve, hogy a XVI.r. vádlott mikor, hol és milyen körülmények között közölte az I.r. vádlottal az általa megkötött megállapodást. Kiemelte, hogy I.r. vádlott pusztán a tudomásszerzéssel semmilyen bűncselekményt nem követett el. [26] Az I/6. tényállási rész is részben hiányos, felderítetlen, iratellenes megállapítást és helytelen következtetéseket tartalmaz. Utalt arra, hogy 2001. második felében nem állapodhatott meg az I.r. vádlott a XVI.r. vádlottal a egyéb érdekelt4 PNRI szerződéses kapcsolat rendszerének átalakításában, mert akkor a egyéb érdekelt58 vezetője volt és mint ilyen nem volt köze a egyéb érdekelt4 PNRI-hez. Ugyancsak helytelen következtetést tartalmaz a tényállás a polgári személy7nal való találkozókra, pénzkérésre vonatkozóan. Minden ténybeli alapot nélkülöző megállapításnak tartja azt is, hogy az I.r. vádlott 2007. év végéig részesedett a visszaosztott pénzből. Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.46/2019/34/2 19 [27] Az I/7. tényállási pontnál hivatkozott arra, hogy polgári személy7 tanú tárgyalási előadása tisztázza teljes mértékben az I.r. vádlott szerepét, mivel 2007. év végéig ő sem találkozhatott az I.r. vádlottal, így XVI.r. vádlott hasonló tévedését tudta csak alátámasztani. Külön érdekesség, hogy a két egymástól elméletileg független és különböző eljárási pozícióban lévő személy miként tudott hasonló módon tévedni. [28] Az I/8. tényállási ponttal kapcsolatban előadta, hogy ezt a pontot a rendelkező rész nem tartalmazza, de kétségkívül megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság itt is szembemegy saját maga logikájával, hiszen a XVI.r. vádlott vallomásán kívül semmilyen egyéb bizonyíték nem áll rendelkezésre, mert a vádban foglaltakat mind az I.r. vádlott, mind polgári személy1 tanú tagadta. [29] A II. tényállással kapcsolatban utalt arra, hogy polgári személy7 soha nem beszélt visszaosztott pénzről az I.r. vádlott vonatkozásában, pusztán azt mondta, hogy I.r. vádlott közölte vele, hogy valakik 30 millió forintot fognak kérni. Az I.r. vádlott által kért különböző rendezvényekre való szponzorációról tett vallomást a tanú álláspontja szerint az I.r. vádlott előadásával összhangban. [30] A III. tényállási ponttal kapcsolatban kifogásolta, hogy a tényállás ezen részét az elsőfokú bíróság terhelt11 és terhelt16 vádlottaknak a másodfokú bíróság korábbi végzésében foglalt kizárt vallomásaira alapította, hiszen mások vallomásaikban erről nem tettek említést. [31] A III/3-III/9. tényállások az I.r. vádlott vonatkozásában semmilyen ténymegállapítást nem tartalmaznak, ezért az I.r. vádlott bűnösségére levont következtetés teljes mértékben megalapozatlan. [32] Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság a bűnösségi körülmények tekintetében elmulasztotta figyelembe venni az I.r. vádlott vonatkozásában a részben bűnsegédi magatartást, míg súlyosító körülmények között többször ugyanazt a körülményt értékelte. [33] Mindezek alapján elsődlegesen indítványozta az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását, másodlagosan védence felmentésére tett indítványt. [34] A II.r. vádlott védője az ügyészi fellebbezésre tett, a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsánál előterjesztett észrevételében kérte az elsőfokú ítéletnek a II.r. vádlottra vonatkozó felmentő rendelkezésének helybenhagyását. Indokolása szerint az elsőfokú bíróság a Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.46/2019/34/2 20 megismételt eljárásban a Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa előtt folyt alapeljárás iratait is a bizonyítás részévé tette. Ítéletében meggyőző, logikus magyarázatát adta annak, hogy miért az elsőfokú ítéletben rögzített tényállásokat állapította meg. A másodfokú eljárásban az ügyészség nem jelölte meg azon ügyiratokat, melyekből további olyan tények megállapítása következne, amiket az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyott. Az ügyészség azt kéri, hogy a Fővárosi Ítélőtábla terhelt16 XVI. r. vádlott vallomásának - álláspontjuk szerint - helyes ténybeli következtetéseivel a vádiratnak megfelelően egészítse ki az egyes tényállításokat, és II. r. vádlottat ítélje el. Kifejtett álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az I/1-2., valamint I/4.-I/9. számú tényállásokat érintő indokolásában megállapította, hogy a tényállások tekintetében terhelt16 XVI. r. vádlott vallomásán kívül nem állt rendelkezésre több bizonyíték. Az elsőfokú bíróság a II. r. vádlottal kapcsolatos tényállásokban a II. r. vádlott tagadásával szemben nem tudta megállapítani II. r. vádlott bűnösségét. Jelen eljárásban az ügyészség bizonyítást nem ajánlott fel. Az ügyészség azt kéri, hogy a Fővárosi Ítélőtábla mérlegelje felül az elsőfokú bíróság ténymegállapító és bizonyíték-értékelő tevékenységet. A bizonyítékok felülmérlegelésének tilalma annyit jelent, hogy a másodfokú bíróság nem dönthet másként egy bizonyíték hitelességéről, mint ahogyan azt az elsőfokú bíróság tette. Az elsőfokú bíróság terhelt16 XVI. r. vádlott minden egyes vallomásrészletének hitelességét illetően állást foglalt. A II. r. vádlott tekintetében terhelt16 vallomását nem fogadta el hitelesnek, mert a II.r. vádlott tagadó vallomásával szemben azt egyetlen más bizonyíték sem támasztotta alá, illetve jelen ügyben az elsőfokú bíróság nyilván nem hagyhatta figyelmen kívül a gyanúsítotti vallomás ügyészségi beszerzésének szokatlan körülményeit, valamint a kirendelt igazságügyi-elmeorvosszakértők megállapításait. Az ügyészség álláspontjával szemben hivatkozott a Be. 7. §

(1)bekezdésében írtakra, mely szerint a vád bizonyítására a vádló köteles. A Be. 593. §

(4)bekezdésében foglaltak szerint, ha a megalapozatlanság a Be. 164. §

(1)bekezdésére vezethető vissza, a megalapozatlanság következményei nem is alkalmazhatók. Rámutatott arra, hogy az ügyészség szerint védence tagadó vallomását nem támasztotta alá bizonyítékokkal. E körben hivatkozott az Alaptörvény XXVIII. cikk

(2)bekezdésére, amely előírja, hogy senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg (ártatlanság vélelme), valamint a Be. 7. §

(2)bekezdésére, mely szerint a terhelt nem kötelezhető az ártatlanságának bizonyítására. Az általánosan követett gyakorlat szerint a vádlott tagadása esetén a bűnössége a vádlott-társ terhelő vallomása alapján általában csak akkor állapítható meg, ha a vádlott-társ vallomását egyéb adatok kellően alátámasztják. Az alapvádirat nem tartalmazta, hogy a védencem pontosan kitől, mikor, hol, milyen eredetű pénzt vett át. Az összegek megállapítása terhelt16 XVI. r. vádlott nyomozati szakaszban tett egyes vallomásain alapul, az összegeket - a

január
napján kelt, 2.B.IV.165/
sz. vádirati tényállás módosítása útján - matematikai módszerekkel a katonai ügyészek számították ki és pontosították, hogy pontosan is milyen összeget is értenek a „fele összeg erejéig” szövegrész alatt. Az terhelt16 XVI. r. vádlottól, mint tettestől származó „pénz átvételének” sincs értékelhető adattartalma a vádiratban, sem a II.r. vádlott részére eljutatott pénzátadások helyére, időpontjára, a pénznek címletére, stb. vonatkozóan. A II.r. vádlott védekezésének tehát alapvető korlátja maga az ügyészi vádirat volt, amely nem határozott meg semmi kritériumot, ami ellen védekezni lehetett volna. Álláspontja szerint pedig elegendő oka volt terhelt16 XVI. r. vádlottnak ahhoz, hogy valótlanságokat is állítson. Az eredeti vallomásban nem szereplő „50 %-os megállapodással” és a 20%-os költségelemmel kiegészített vallomásával terhelt16 XVI. r. vádlott az általa a vállalkozóktól átvett ún. visszaosztott pénzek 70 %-ától szabadult meg. A whiskey-s dobozos meséjével pedig elérte, hogy az országos hírek az ügyben nem terhelt16 XVI. r. vádlottról és esetleges társairól, hanem a volt miniszter1ről és védencéről, mint volt államtitkárról szóltak. A
március
napján tartott tárgyaláson a katonai ügyész perbeszédében terhelt16 XVI. r. vádlott vallomásának Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.46/2019/34/2 21 whiskey-s dobozos részével szemben arra az álláspontra helyezkedett, hogy a vádlott-társak és a tanúk a II. r. vádlott vallomását támasztották alá a XVI. r. vádlott nyomozati vallomásával szemben. Az I/
vádpont kapcsán az ügyészség a whiskey-s dobozos tényállást a
március
napján kelt végindítványában nem is minősítette, nem kis zavart okozva annak bírósági elbírálásának szükségessége vagy szükségtelensége körében. A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényálláshoz tartozónak kell tekinteni a jogerős határozat indokolása bármely részében szereplő minden ténymegállapítást, amely az elbírált bűncselekmény büntetőjogi megítélésénél jelentős (BH 2006.12.392). Az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottsága (Be.
§) csak a Be.
§

(4)bekezdése szerinti korlátokkal együtt kérhető számon. Amennyiben a megalapozatlanság nyilvánvalóan arra vezethető vissza, hogy az ügyészség nem tett hiánytalanul eleget a bizonyítandó tények alátámasztására hivatott bizonyítási eszközök bíróság rendelkezésére bocsátásának vagy azok bíróság általi beszerzésének indítványozására vonatkozó kötelezettségének, a megalapozatlanság következményei nem alkalmazhatók. A vádlói funkció elkülönítése következtében a bíróságnak lehetősége van arra, hogy hivatalból teljes körben tisztázza a tényállást, azonban a vád bizonyítására nem kötelezhető és ezért a vádló bizonyítási kötelezettségének elmulasztása a bíróságra nem telepíthet az ítélkező funkciótól idegen következményeket. Az elsőfokú bíróság a vádiratban megjelölt bizonyítékokat megvizsgálta, a vádiratban indítványozott bizonyítási eljárást lefolytatta, erre az ügyészség észrevételt nem tett és további bizonyítási indítványt nem terjesztett elő. Az elsőfokú bíróság a bizonyítékok mérlegeléséről számot adott: „a bíróság a tényállások közül azokat tudta elfogadni a bűnösség alapjául, amikben terhelt16 XVI. vádlott vallomását más bizonyítékok is alátámasztják és megerősítik. Ezen elv alapján a bíróság a beismerő vallomás azon részeit, amelyeket más bizonyítékok nem erősítették meg és nem támasztották alá, a tényállás és a bűnösség megállapításakor nem tudta figyelembe venni, és értékelni.” A bizonyítékok mérlegelése során az elsőfokú bíróság figyelembe vette a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának 6.Kbf.54/2013/

számú végzésében foglalt iránymutatást. Mindezek alapján kérte, hogy a terhelt2 nyugállományú ezredes II.r. vádlottra vonatkozó felmentő rendelkezést az ítélőtábla katonai tanácsa hagyja helyben. [35] terhelt3 III.r. vádlott védője az ügyészi fellebbezésre előterjesztett észrevételében indítványozta az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását, figyelemmel arra, hogy álláspontja szerint az elsőfokú katonai tanács az eljárási szabályokat nagyjából betartotta, a tényállás megalapozott, és abból helyesen vont le okszerű következtetést arra, hogy III. r. vádlottat bizonyítottság hiányában fel kell menteni. Érvelt azzal is, hogy az ügyészi fellebbezés nem más, mint a rendelkezésre álló bizonyítékok felülmérlegelése, amely megalapozott és megindokolt tényállás esetén eredményre nem vezethet. [36] terhelt4 IV.r. vádlott védője a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség által benyújtott fellebbezés indokolását tartalmazó beadványára előterjesztett észrevételében a vagyonelkobzás vonatkozásában bejelentett fellebbezést fenntartotta. Álláspontja szerint a tényállás téves megállapítást tartalmaz az összegszerűség tekintetében, e körben a bíróság a szükséges bizonyítást nem folytatta le és helytelen jogi következtetést vont le. Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a tényállások közül azokat tudta elfogadni a bűnösség alapjául, amikben terhelt16 XVI.r. vádlott vallomását más bizonyítékok is alátámasztják. Ezzel szemben a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa saját maga által felállított elvet, továbbá a másodfokú bíróság hatályon kívül helyező határozatban foglalt iránymutatást Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.46/2019/34/2 22 megsértve, kizárólag a XVI.r. vádlott vallomását vette alapul a vagyonelkobzás összegének meghatározásakor. Álláspontja szerint a vagyonelkobzás intézkedést, mint bizonyítatlant védence vonatkozásában mellőzni szükséges, vagy pedig mértékét arra a mértékre csökkenteni, amelyet a IV.r. vádlott az eljárás során beismert. [37] Az V.r. vádlott védője utóbb csatolta fellebbezése írásbeli indokolását és egyben az ügyészi fellebbezésre tett észrevételeit. A Fővárosi Ítélőtáblához
november
napján érkezett beadványában a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség által a felmentő ítélet ellen bejelentett fellebbezést megalapozatlannak tartotta. Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat megtartotta, rendkívül széleskörű és részletes bizonyítási eljárást folytatott le, ügyfelderítési kötelezettségének teljes mértékben eleget tett. A mérlegeléssel megállapított ítéleti tényállások tekintetében az elsőfokú bíróság a felmentő rendelkezésekkel megalapozott döntést hozott. A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa maradéktalanul betartotta a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.54/2013/
számú végzésében foglaltakat, amely előírta, hogy valamennyi vádlott tekintetében meg kell vizsgálni a terhelő és a bűnösségüket cáfoló bizonyítékokat, és azok helyes mérlegelésével kell megállapítani a tényállást és kell érdemben állást foglalni a vádlottak büntetőjogi felelősségének kérdésében. [38] A mérlegelési jogkörben hozott döntés ellen bejelentett ügyészi fellebbezés azért megalapozatlan, mert a bizonyítékok eltérő értékelését, felülmérlegelését célozza, ezáltal a felülvizsgálat tilalmába ütközik. [39] Ugyanakkor fenntartotta az I/
tényállási pont tekintetében a vádlott felmentésére irányuló indítványát. Kifejtette, hogy XVI.r. terhelt16 vádlott vallomása nem tartalmaz terhelő adatot V.r. Terhelt5 vádlottra nézve. Ebben a részében az ítélet iratellenes megállapítást tartalmaz. Összegezve XVI. rendű vádlott vallomását, mint bizonyítékot az elsőfokú bíróság figyelembe vette, azonban a vallomásból téves, a valós tényekkel ellentétes ténybeli következtetést vont le, ami az ítéletnek a Be.
§

(2)bekezdés

c)és
d)pontok szerinti megalapozatlanságát eredményezte. Nem létező megrendelés után nyilvánvalóan nem lehet a vállalkozótól visszaosztott pénzből részesedni. Ha a visszaosztott pénzből mégis juttatnak olyannak is, aki nem tett érte semmit, mert nincsen az ügylethez kapcsolódó gazdasági tevékenysége, akkor az nem valósítja meg a vesztegetés tényállását. Az ítélet indoklása azt is megemlíti, hogy VII.r. vádlott a bírósági eljárásban vallomását visszavonta, és a korábban elmondottakat nem kívánta fenntartani, azonban, mivel a bíróság érdemi magyarázatot nem kapott a vallomás visszavonására, a VII.r. vádlott nyomozati vallomását fogadta el, és vonta be a bizonyítékok mérlegelésébe. Álláspontja szerint az ítélet ezen megállapítása ugyancsak téves. Terhelt7 VII.r. vádlott a bírósági iratokhoz csatolt, 2012. október 24. napján kelt írásbeli vallomásában részletesen ismertette, hogy milyen előzmények után került sor vallomástételére, majd a későbbiekben a nyomozás során vallomásának többszöri megváltoztatására. A Debreceni Törvényszék által megállapított tényállásból nem derül ki, hogy az állítólagosan átadott egymillió forint miként minősül jogtalan előnynek, egyáltalán az-e, és milyen elkövetési megatartáshoz kapcsolódik. Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.46/2019/34/2 23 [40] A Kúria BH 2015.09.B27. számú határozatában kimondja, hogy hálapénz elfogadása - amennyiben az nem kötelességszegés honorálása - nem jogtalan előny, így annak elfogadása vesztegetést nem valósít meg. Összességében megállapítható, hogy téves az elsőfokú ítélet azon megállapítása, hogy Terhelt7 VII.r. vádlott vallomása terhelt16 XVI. r. vádlott vallomásával együtt már elegendő bizonyítékot jelentett Terhelt5 V.r. vádlott bűnösségére és cselekvőségére nézve. terhelt16 vallomása valójában nem terhelő vallomás az V.r. vádlottra, Terhelt7 VII.r. vádlott többször megváltoztatott, végül visszavont, önmagában is ellentmondásos nyilatkozata pedig nem lehet elégséges az V.r. vádlottal szemben marasztaló ítélet meghozatalára. [41] Az V.r. vádlott védője fentiekre tekintettel indítványozta, hogy a Be. 592. §

(1)bekezdés

c)és
d)pontja miatti részleges megalapozatlanság okán (a megállapított tényállás ellentétes a bizonyítékok tartalmával, a bíróság a megállapított tényekből további tényekre helytelenül következtetett) a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a Be. 599. §

(1)bekezdés

a)pontja alapján, a nyilvános ülést követően állapítsa meg a hiánytalan és helyes tényállást, mert ez az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítás tartalma és ténybeli következtetés útján lehetséges, és az V.r. vádlottat mentse fel a vádirat I/8. pontjában emelt vád alól. [42] Terhelt7 VII.r. vádlott védője által utóbb előterjesztett fellebbezés indoklásában elsődlegesen a Be. 593. § (
l)bekezdésének
b)pontja alapján, az iratok tartalmának megfelelően, eltérő ténybeli következtetés levonásával a VII. rendű vádlott felmentése (I/7. és I/8. vádpontok), másodlagosan enyhítés érdekében bejelentett fellebbezését fenntartotta. Hangsúlyozta, hogy terhelt16 vallomásának bizonyítékként történő felhasználhatósága körében fenntartja a perbeszédében elmondottakat, és egyben csatlakozott a védőtársai által a védőbeszédekben elmondottakhoz, és kérte, hogy az ítélőtábla az ott elhangzott indokok alapján a XVI.r. vádlott vallomását a bizonyítékok köréből, mint jogellenesen beszerzett bizonyítékot a Be. 167. §

(5)bekezdése alapján rekessze ki. A kirekesztésre irányuló indítványa terhelt16 összes vallomására irányult, ugyanis álláspontja szerint szakértő2 szakértő véleményéből, a tárgyaláson elhangzottakból (lsd. KB.I.13/2014/

sz. jegyzőkönyv
oldaltól) a bíróság téves következtetést vont le. Kifejtette, hogy szakértő2 szakvéleménye saját elmondása szerint is tapasztalatain alapul, így nem adhat választ terhelt16 inkriminált időben fennálló állapotára. Ezzel szemben kategorikus kijelentése az, hogy terhelt16 mindenképpen a gyógyszer hatása alatt állt a kihallgatása idején, de azt, hogy ez a hatás milyen irányban befolyásolta őt, azt szakértői módszerrel megállapítani nem lehet. Álláspontja szerint kizárt, hogy olyan gyanúsított vallomását értékelje a bíróság, aki vallomását gyógyszer hatása alatt tette meg. Ez a hatás jelen esetben azt eredményezheti, hogy terhelt16, szorongásait feloldva őszintén elmond mindent, hiszen nem tart a következményektől, de azt is jelentheti, hogy nem tartva a következményektől, beszél összevissza, és elmond mindent, amit kihallgatói hallani szeretnének akár valós volt a történet, akár nem. Utalt arra is, hogy a kihallgatással kapcsolatban a szakértő arra az álláspontra helyezkedett, hogy annak hatásait a „rutinos, felkészült” kihallgatótisztek biztosan érzékelték volna, ugyanis annak következménye az elnyújtott, elmosódott beszéd, aluszékonyság stb, vagyis nyilvánvalóan felismerhető tünetek. Ezzel szemben a szedett gyógyszerek hivatalos leírása ezeket a tüneteket kifejezetten a túladagolással járó tünetek között sorolja fel, nem a felírt adagolás esetén! Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.46/2019/34/2 24 [43] Összefoglalva kifejtette, hogy az az általánosítás, hogy a szakértőnek az a tapasztalata, hogy a hasonló gyógyszert szedő betegek ennyi idő után hozzászoknak a gyógyszerhez, így azok hatása nem befolyásolja őket, nem elfogadott szakértői módszer, így a szakvélemény kizárását indítványozta a bizonyítékok köréből. Fenntartotta az azzal kapcsolatos álláspontját is, hogy az első fokon eljárt tanács tévesen minősítette a VII.r. vádlott elkövetési magatartását a Btk.
§

(1)bekezdésében megfogalmazott vesztegetésként, ugyanis sem a gazdálkodó szervezet részére, vagy érdekében végzett tevékenységével, működésével kapcsolatban tényállási elem nem valósult meg, mert a jelen fellebbezéssel támadott két beszerzés kapcsán sem a VII.r. vádlottnak, sem a XVI.r. vádlottnak nem volt valós lehetősége szerződések megkötését, meg nem kötését, illetve azok felmondását befolyásolni. Ezért álláspontja szerint a régi Btk.

§-ban körülírt befolyással üzérkedés törvényi tényállását valósíthatták meg a cselekmény bizonyítottsága esetén. Védence „működését” terhelt7 munkaköri leírását tartalmazó iratok alapján lehet meghatározni, a vádiratban szereplő szerződések, teljesítések semmilyen formában nem tartoztak védence feladatai közé, így azok a működési körén kívül estek. [44] Az I/
számú vádpont vonatkozásában kifejtett álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a megállapított tényekből további tényekre helytelenül következtetett, amikor a VII.r. vádlott bűnösségét megállapította. Az ítélet
oldal
és
bekezdésében rögzített mondat iratellenesen tartalmazza polgári személy7 vallomásának részletét, ugyanis a tanú a következőket vallotta a tárgyaláson: „Tőlem soha semmilyen módon nem kért pénzt terhelt7 úr!”. Írásbeli vallomásában terhelt7 elismerte, hogy járt polgári személy7nál, és egyeztetett vele a következő évi szerződésekről. polgári személy7 is csak annyiban „erősíti meg” a tényállásban rögzítetteket, hogy terhelt7 járt nála, de azt tagadja, hogy pénzt kért volna tőle, így álláspontja szerint nem bizonyítható a bűncselekmény elkövetése. A egyéb érdekelt19-el 2009-ben a egyéb érdekelt4 FLÜ kötött szerződést, vagyis a szerződés léte, megszüntetése, meghosszabbítása, felmondása stb., semmilyen formában nem tartozott a egyéb érdekelt4 VGF hatáskörébe, de főleg nem a Védelemgazdálkodási Osztályt vezető terhelt7 működési körébe, így álláspontja szerint az esetleges „pénzkérés” sem ütközne a vesztegetés tényállásába. Utalt arra, hogy az ítélet
oldalának első bekezdése tesz említést e szerződés kapcsán a egyéb érdekelt4 VGF szerepéről, amely annyiban merült ki, hogy a főosztály terhelt16 vezetése alatt - egyetértését adta a közbeszerzési eljárás megindításához, de ez nem jelenti azt, hogy a döntéshozatalban, szerződéskötésben is lenne feladata a főosztálynak, így csupán eljárásjogi feladatot látott el, nem pedig döntéshozóit. Ezért indítványozta a VII.r. vádlott felmentését. [45] Az I/
számú vádpont vonatkozásában érvelt azzal, hogy a szerződést a közbeszerzési eljárás lefolytatását követően a egyéb érdekelt4 FLÜ kötötte meg a cég1-vel, mint beszállítóval, amely az egyéb érdekelt 21-t jelölte meg alvállalkozóként. E társaságokban, illetve a egyéb érdekelt4 FLÜ-ben sem terhelt7nak, sem terhelt16nak nem volt döntési, sőt döntés-előkészítési jogköre, így ez alapvetően kérdőjelezi meg, hogy lehet-e tényállásszerű a VII.r. vádlott terhére rótt elkövetési magatartás, ugyanis az semmilyen formában nem hozható összefüggésbe a működésével. [46] Hivatkozott arra is, hogy polgári személy1, az egyéb érdekelt21 vezetője az eljárás során mindvégig, kategorikusan tagadta, hogy pénzt adott volna a vádlottaknak, ezért Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.46/2019/34/2 25 álláspontja szerint nem bizonyítható kétséget kizáróan, hogy a visszaosztás megtörtént, mert a vádlottak a nyomozati szakban tett vallomásaikat indokoltan, ésszerű indokok mentén vonták vissza, ismertetve azt is, hogy milyen körülmények között születtek meg a vallomások. A fentiek alapján indítványozta, hogy a bíróság e két vádpont kapcsán a VII.r. vádlottat mentse fel, és a tényállást a tárgyalási szakban tett vallomása alapján állapítsa meg. Másodlagos indítványa szerint, amennyiben a másodfokú bíróság védencét a fenti két vádpontban felmenti, indokolt a kiszabott büntetés enyhítése, ugyanis abban az esetben nem a halmazati büntetés kiszabásának szabályait kell alkalmazni, hanem egy, részben folytatólagosan elkövetett bűncselekmény miatt kell szankciót kiszabni. Kérte, hogy az ítélőtábla a büntetéskiszabás körében fokozottan értékelje a vádlott javára az elévülési időt is jelentősen meghaladó időmúlást, védence büntetlen előéletét, és azt a körülményt, hogy a VII.r. vádlott a jelen büntetőeljárás megindulását követően is törvénytisztelő életmódot folytat, munkát vállalt, amellyel eltartja 2 kiskorú gyermekét. [47] A VIII.r. vádlott védője utóbb csatolta fellebbezése írásbeli indokolását, melyben a felmentés iránti fellebbezését fenntartotta. Előadta, hogy az ítélet indoklásában az elsőfokú bíróság leszögezte, hogy a VIII.r. vádlott nyomozati szakban tett vallomását fogadta el a tényállás megállapítása során. A védő kifogásolta, hogy ez esetben miért maradtak ki lényeges ténybeli adatok az értékelésből. Például hozta fel terhelt16 és terhelt8
28-i szembesítési jegyzőkönyvét, polgári személy4
június 10-i vallomását, polgári személy4 által a tárgyaláson elmondottakat (
június
tárgyalási jegyzőkönyv), terhelt8
napján kelt gyanúsítotti kihallgatási jegyzőkönyvében foglaltakat (
oldal.
oldal
bekezdése), amelyekből levont következtetése szerint hibás és nem tényszerű a Debreceni Törvényszék ítéletének
oldal
bekezdésében foglalt indokolása, hogy az I/
vádpontban terhelt8 bűnösségét mérlegeléssel állapította meg, hiszen nem lehet szó mérlegelésről akkor, amikor ezen megállapítás szembe megy a már hivatkozott jegyzőkönyvekben foglalt tényekkel. Mindezek alapján terhelt8 VIII.r. vádlott felmentésére tett indítványt. A IV. vádpont tekintetében – ahol a VIII.r. vádlott vonatkozásában felmentő rendelkezés született – a felmentés helybenhagyását kérte. [48] terhelt9 IX.r. vádlott védője által előterjesztett észrevételben az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta, tekintettel arra, hogy az ítéletnek a IX.r. vádlottat felmentő része ténybelileg és jogilag megalapozott. Álláspontja szerint helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy „a bíróság a tényállások közül azokat tudta elfogadni a bűnösség alapjául, amikben terhelt16 XVI.r. vádlott vallomását más bizonyítékok is alátámasztják és megerősítik.” Utalt arra, hogy ez az elv egyébként egyezik a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának 6.Kbf.54/2013/
sorszámú végzésében, illetve a BH.1998/418 számú eseti döntésben írtakkal. Az ügyészi fellebbezésre, illetve annak indokolására reagálva kifejtette, hogy az a szabad bírói mérlegelést támadja, így nem foghat helyt. Rámutatott arra, hogy az ügyészség a fellebbezésben az elsőfokú bíróság bizonyítékértékelő magatartását támadva arra hivatkozik, hogy a tagadó vádlottak vallomását nem támasztja alá más bizonyíték. Érvelése szerint ezen ügyészi előadás a Be.
§

(1)és

(2)bekezdéseiben foglalt alapelvekbe ütközik, illetve a IX.r. vádlott tekintetében még ellentétben is áll a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményével. Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.46/2019/34/2 26 [49] Részletesen kifejtette, hogy az alapügyben, illetve az elsőfokú eljárásban kihallgatásra kerültek azon személyek, akiknek a cége üzleti kapcsolatban állt a cég4-vel. E körben kiemelte polgári személy7 tanú vallomását, aki más vádlottra tett terhelő vallomást, de aki elmondta, hogy a IX.r. vádlott sosem kért és sosem kapott pénzt. Hasonló nyilatkozatot tett egyébként polgári személy2, polgári személy5, polgári személy24, polgári személy25, polgári személy26, polgári személy27, polgári személy28 is. A meghallgatott további tanúk jelentős része nem tudott korrupciós cselekményekről, visszaosztásokról, azok pedig, akik tudtak, azok más vádlottakra tettek terhelő vallomást, de terhelt9 IX.r. vádlottra nem, őt jellemzően nem is ismerték (pl.tanú5, tanú6, polgári személy29). Mindezek alapján tehát megállapítható, hogy egyetlen egy tanúvallomás sem támasztja alá, hogy terhelt9 IX.r. vádlott pénzt vett volna át bárkitől. Kifejtette, hogy ezt különösen azoknál a tanúknál kell fokozott súllyal értékelni, akik valamelyik más vádlottra terhelő vallomást tettek, hiszen, ha ők bűncselekményt tárnak fel, akkor semmilyen okuk nincs, hogy valakiről ne nyilatkozzanak. Hivatkozott arra is, hogy szintén kiemelt jelentősége van azon tanúk vallomásának is, akik üzleti kapcsolatban álltak a cég4-vel, hiszen, ha a pénzvisszaosztás egy bevett gyakorlat lett volna a cégnél, akkor a partnerek beszámoltak volna erről, de ilyen nyilatkozatot nem tettek. Jogi álláspontja szerint a fentiek alapján tehát lehet cáfolni az ügyészség azon állítását, hogy a IX.r. vádlott ártatlanságát, a vallomásának valóságtartamát ne támasztaná alá más bizonyíték. Mivel terhelt16 XVI.r. vádlott vallomása alapján kérte az ügyészség a IX.r. vádlott bűnösségének megállapítását, a IX.r. vádlott védője a XVI.r. vádlott vallomásával kapcsolatban kifejtette, hogy terhelt16 egyrészt az egészségügyi és pszichés állapota miatt, másrészt a büntetlenségre vonatkozó ügyészi jogellenes és téves tájékoztatás, harmadrészt a tárgyalásról lemondás alkalmazásának egyébként nem létező lehetősége miatt, negyedrészt azon nyomozati taktika miatt tett beismerő vallomást, hogy ez esetre szabadlábra helyezést helyeztek kilátásba, míg ellentétes esetre az előzetes letartóztatás meghosszabbítását. terhelt16 XVI.r. vádlott a 2010. május 26-i vallomásában tett terhelő vallomást a IX.r. vádlottra, de semmiféle olyan tényt nem állított, amit más bizonyíték alátámasztana. Rámutatott arra is, hogy ezen túlmenően sokszor használta a „feltételezem, gondolom” kifejezéseket, amelyek azt támasztják alá, hogy a XVI.r. vádlottnak közvetlen észlelése ezen tényállítások tekintetében nem volt. [50] Hivatkozott arra is, hogy terhelt16 XVI.r. vádlott a 2010. május 26-i vallomásában név szerint említi meg polgári személy2t és polgári személy5öt, mint olyan személyeket, akik pénzt osztottak vissza, először Terhelt6on, majd az ő távozását követően a IX.r. vádlotton keresztül. Ezen nyilatkozata, túl azon, hogy ellentétben áll polgári személy2 és polgári személy5 tanúk, valamint Terhelt6 és a IX.r. vádlott vallomásával, még ellentétes a saját, korábbi, 2010. május 17-i vallomásában foglaltakkal is, mely szerint polgári személy2től és polgári személy5től közvetlenül terhelt16 vette át a pénzeket. [51] Figyelemmel a Be. 7. §

(4)bekezdésében írt garanciális szabályra, terhelt16 XVI.r. vádlott saját korábbi vallomásával ellentétes, más vallomások és bizonyítékok által alá nem támasztott vallomása nem minősülhet olyan súlyúnak, amely kétségét kizáró bizonyossággal szolgálhat a IX.r. vádlott büntetőjogi felelősségének megállapítására. A fentiek alapján indítványozta az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását. Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.46/2019/34/2 27 [52] A X.r. vádlott védője utóbb előterjesztett fellebbezés indokolásában fenntartotta a X.r. vádlott javára, a bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása miatt, ténybeli és jogi okokból, a tényállás téves megállapítása, a bűnösségre vont téves következtetés, téves jogi minősítés okából részben felmentés, részben elévülés miatt eljárás megszüntetése érdekében, másodlagosan enyhítés végett bejelentett fellebbezését fenntartotta. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az I/

pont alatt írt tényállásában megalapozatlanul állapította meg, hogy
évben védence az polgári személy1 által átadott 2.000.000.- Ft-ból XVI.r. terhelt16tól 1.000.000.- Ft erejéig részesedett, és téves a vagyonelkobzásra vonatkozó rendelkezés is. Hivatkozott arra, hogy a tényállás nem rögzíti, hogy védence mikor, kitől, hogyan, hány alkalommal, milyen körülmények között jutott az 1.000.000,- forinthoz. Rámutatott arra is, hogy terhelt16 XVI.r. vádlott nyomozati vallomását az elsőfokú bíróság csak részben fogadta el a tényállások alapjául. Vezérelve volt, hogy nem vehető figyelembe a törvénysértő kioktatást követően tett vallomása mindaddig, míg az ügyészség azt helyes figyelmeztetés közlésével nem korrigálta. A törvénysértő figyelmeztetés előtt és a korrekció után rögzített vallomásokat a bizonyítékok sorában értékelés körébe vonta. Az egyes tényállásoknál vizsgálta, hogy a XVI.r. vádlott terhelő vallomásán kívül egyéb bizonyíték is alátámasztja-e az adott pontban szereplő vádlottak bűnösségét. Ilyen további bizonyíték hiányában, kizárólag XVI.r. terhelt16 terhelő vallomása nem eredményezte más vádlott-társa bűnösségének megállapítását. Az I/
ítéleti tényállás megállapítása során az eljárt bíróság az okirati bizonyítékokon túl terhelt16 XVI.r. vádlott, VII.r. terhelt7, IV.r. terhelt4, X.r. terhelt10 I. vádlottak vallomásait és polgári személy1 psz. tanú vallomását veszi számba a bizonyítékok körében. VII.r. terhelt7 és V.r. terhelt4 vallomásai a védencét érintő időszakra csupán ezen tény megállapítására adhatnak alapot, azonban X.r. terhelt10 I. vádlott
évre vonatkozó részesedéséről semmilyen tényállítást nem tartalmaznak. XVI.r. vádlott vallomásában egyetlen egyszer sem állítja sem határozottan, sem határozatlanul, hogy védence
évben a delegációs szállításokból visszaosztott pénzből részesült volna.
június
napján történik meg XVI.r. vádlott és védence szembesítése (tehát ez azon vallomások között van, amelyek már figyelembe vehetők az elsőfokú bíróság álláspontja szerint), mely alkalommal sok mindenről tettek vallomást a gyanúsítottak, de a
évi polgári személy1tól származó pénzből való részesedést nem mondta XVI.r. vádlott a X.r. vádlott szemébe. polgári személy1sal kapcsolatban tesz említést XVI.r. vádlott, itt csupán azt mondja el, hogy ő részesedett ebből. Másrészt teljességgel értehetetlen, hogy X.r. vádlott miért csak és kizárólag a
évben kapott volna a visszaosztott pénzekből, amikor a delegációs szállítások
év óta a feladatkörébe tartoztak. Egyetlen terhelő bizonyíték áll rendelkezésre a X.r. vádlott I/
pontban írt cselekvőségére. [53] A VI. tényállási pont kapcsán az elévülésére vonatkozó fellebbezését nem tartotta fenn a cselekmény jogi minősítésére és az írásba foglalt ítéletben kifejtett mérlegelési tevékenységre figyelemmel. Rámutatott arra, hogy a X.r. vádlott a VI. ponttal kapcsolatos tényeket önként tárta fel a nyomozóhatóságnak, az önmagára terhelő tényállításait az eljárás során soha nem vonta vissza, de hangsúlyozta, hogy nem volt tudatában annak, hogy a pénzek honnan származnak. Álláspontja szerint az órára és a kölcsönre vonatkozó tényállási elemet nem lehet a folytatólagosság egységébe vonni, azokra a bűnsegédi magatartás semmiképp sem állapítható meg. Az órát születésnapi ajándéknak tekintette, a pénzkölcsön teljesen magánjellegű volt a X.r. vádlott életének olyan szakaszában, amely lelkileg és anyagilag is nagyon megviselte. Kifejtette, hogy a X.r. vádlott részesi magatartására tekintettel a bűnösségének megállapíthatósága, cselekményének jogi minősítése függ az alapcselekmény tetteseinek bűnösségétől és azok jogi minősítésétől. Rámutatott arra is, hogy az ítélet indokolása a rendbeliséggel és a folytatólagossággal nem foglalkozik. Álláspontja szerint Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.46/2019/34/2 28 kellő bizonyítékok hiányában a védence minden vádpont alóli felmentésének van helye, de a változatlan tényállás és minősítés mellett is indokolt a büntetés enyhítése. A rendkívüli időmúlást figyelembe véve indokoltnak tartotta a szabadságvesztés mértékét egy évben megállapítani és a próbaidő tartamát a törvényi minimumban meghatározni. [54] A XIII.r. vádlott védője a felmentésért bejelentett fellebbezését az utóbb előterjesztett fellebbezés indokolásában fenntartotta. Kifejtette, hogy az ítélet rövid szóbeli indokolásából semmi nem derült ki XIII.r. vádlott cselekvősége és annak jogi megítélése szempontjából. Álláspontja szerint az első fokon eljárt törvényszék a bűnösség megállapítása, a cselekmény Btk. szerinti minősítése és a büntetés kiszabása tekintetében az indokolási kötelezettségének XIII.r. vádlott tekintetében nem tett eleget. A megállapított tényállás is megalapozatlan, teljes mértékben szembemegy az első fokon eljárt törvényszék által ítéletének
oldalán deklarált azon alapelvvel, hogy XVI.r. vádlott vallomásának mely részeit fogadja el ítélkezésének alapjául, így megállapítható, hogy a megállapított tényállás ellentétes a bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalmával. A pincelátogatáson tett kijelentés bizonyítottsága kapcsán a XVI.r. vádlott vallomására hivatkozott az elsőfokú tanács, azonban XV.r. vádlott vallomásáról semmiféle említést nem tesz, annak ellenére, hogy XV.r. vádlott is egyértelműen tagadta a felvetés létét. Hivatkozott arra, hogy a terhelt13 Attila meghallgatásáról készült jegyzőkönyv nem jogszerű bizonyíték, így álláspontja szerint nem felhasználható. Álláspontja szerint a XIII.r. vádlott cselekvősége kapcsán egyéb, elítélést megalapozó objektív bizonyíték XIII.r. vádlott tekintetében nem áll rendelkezésre, ezért a felmentésére tett indítványt. [55] terhelt14 XIV.r. vádlott védője utóbb előterjesztett fellebbezés indokolásában az elsőfokú ítélet kihirdetésekor elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért bejelentett fellebbezést fenntartotta. Kifejtette, hogy az ítélet alapját képző tényállást a hivatkozott bizonyítékok nem támasztják alá kétséget kizáró módon, sőt a tárgyalás anyagává tett bizonyítékok még cáfolják is azt. Álláspontja szerint védence magatartásának jogi minősítése téves, a minősítő körülményeket bizonyítékok nem támasztják alá. Védence cselekménye legfeljebb passzív gazdasági vesztegetés alapeseti törvényi tényállásnak megállapítására lehet alkalmas. Álláspontja szerint védencével szemben a büntetőeljárás annak ellenére indult, hogy a cselekmény büntethetősége már akkor elévült, amikor őt eljárás alá vonták. Fontos és bizonyított tény, hogy
évben ő már semmilyen összeget nem kapott és nem vett át. A gyanúsítás közlésére pedig
december 03-án került sor. A
október 1-jei nyugállományba helyezésre tekintettel 6 hónapig mentesítették a munkavégzés alól, így már nem is találkozott korábbi munkatársaival és velük azután kapcsolatot nem tartott, egy teljesen más munkaterületen, civil vállalatnál helyezkedett el. Utalt arra is, hogy fő bizonyítéknak terhelt16 gyakran változó vallomásai tekinthetők, akinek vallomása még a szembesítés során is változott. A pénzösszegek átvételét terhelt14 az első kihallgatástól kezdve elismerte. De már a nyomozás során becsatolt írásbeli vallomásában, majd a Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa előtt, amikor valójában ténybeli beismerő vallomást tett az összegek átvételéről, kijelentette, hogy ő konkrétan nem tudta, hogy ezek bűncselekményből származnak. A pénzért cserében tőle nem kértek semmit és ő nem is tett semmit. terhelt16 csak általánosságban beszélt arról a helyzetről, amelyben történik egyfajta „jutalék-visszaosztás” az egyes gazdasági társaságok részéről, ami a PNRI-nél szétosztásra kerül. Első hallásra az sem volt teljesen egyértelmű, hogy ez legális vagy tiltott dolog. terhelt14 határozottan kijelentette, hogy a gyanúsításközlésben foglaltakkal ellentétben nem Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.46/2019/34/2 29 jött létre köztük semmiféle megállapodás, terhelt16 részéről csupán egy általános helyzetismertetés történt, amit ő meghallgatott és tudomásul vett. terhelt14 tehát valóban terhelt16tól kaphatott pénzösszegeket, de nem állapítható meg, hogy ő mit tudott ezeknek az összegeknek a keletkezéséről. Érvelt amellett, hogy az üzletszerűség mint minősítő körülmény nem állapítható meg. Védence sose fejtett ki aktív magatartást, egyáltalán nem kért, nem kezdeményezett semmit, tehát nem törekedett rendszeres haszonszerzésre. Hangsúlyozta, hogy védence a bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget semmilyen formában, még pszichikai módon sem nyújtott. A bűnsegédi szándékosság nem valósult meg. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság álláspontja, miszerint terhelt14 azzal, hogy az átadott pénzösszeget, mint a hallgatás árát elfogadta, azzal egyben pszichikai bűnsegéd lenne, téves. terhelt16 meggyőzően állította neki korábban, hogy ez a "jutalékrendszer” régóta működik. A bizonyítékokból kiderült, hogy a hivatkozott pénzvisszaosztási tevékenység 2002-ben kezdődött és 2010-ig folyamatosan létezett anélkül, hogy terhelt14 ebben aktívan részt vett volna. 2003-ban a PNRI-hez vezénylése után ő ebbe belecsöppent. A
februári hivatalos egészségügyi szabadsága, majd a beosztása megszűnése miatti szolgálati nyugdíjazáshoz kapcsolt mentesítése miatt a egyéb érdekelt4 PNRI-nél érdemi munkát már egyáltalán nem végzett. Az a tény, hogy 2004 februárjában a PNRI igazgatóhelyettessé kinevezték, de még egy egész évet sem szolgált végig abban a beosztásban, azt igazolja, hogy nem volt meg iránta a bizalom sem terhelt4 dandártábornok, sem terhelt16 részéről és egyáltalán nem is volt szükségük terhelt14 bűnsegédi magatartására. Rámutatott arra, hogy abban az esetben, ha terhelt14-nek konkrét ismeretei lettek volna arról, hogy ez a kialakított pénzvisszaosztási rendszer egy törvénybe ütköző korrupciós bűncselekmény, akkor a jelentési kötelezettség elmulasztása megállapítható lenne, de álláspontja szerint ez már elévült, mert 2004-ben történt. A fent kifejtettek alapján indítványozta, hogy a másodfokú bíróság a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa Kb.I.13/2014/
számú elsőfokú ítéletét változtassa meg, az ítéletben szereplő jogi minősítést vizsgálja felül, és állapítsa meg, hogy terhelt14 XIV. r. vádlott cselekménye a költségvetési szerv önálló intézkedésre jogosult dolgozója által elkövetett vesztegetés bűntette megállapítására nem alkalmas, mivel a minősítő körülményeket bizonyítékok nem igazolják; ha mégis az alapeseti vesztegetést merítette volna ki a magatartása, akkor elévülés miatt szüntesse meg az eljárást. [56] terhelt15 XV.r. vádlott kirendelt védője utóbb benyújtotta fellebbezésének írásbeli indokolását, amelyben fenntartotta az ítélet kihirdetésekor elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés érdekében bejelentett fellebbezését, az ügyészi fellebbezési indokolásra pedig észrevételt jelentett be. Az ügyészi állásponttal kapcsolatban észrevételezte, hogy az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalma, vagy ténybeli következtetés alapján az elsőfokú bíróság által megállapított tényállástól eltérő tényállás a másodfokú eljárásban nem állapítható meg és az elsőfokú bíróság által felmentett vádlott bűnösségét a másodfokú bíróság nem állapíthatja meg. Az ügyész pedig olyan bizonyítást nem indítványozott, amely az általa kívánt eredményre vezethetne. Hivatkozott arra, hogy az V. vádpontot érintő cselekményre csak vádlotti vallomások állnak rendelkezésre: terhelt16 terhelő és vele szemben társai, Terhelt5 V r., terhelt7 VII.r. és terhelt15 XV r. vádlott tagadó vallomásai. Az ügyész e körben tett zárójeles megjegyzése - miszerint a tagadó vádlottak vallomását sem támasztotta alá más bizonyíték, mint ahogy terhelt16 vallomását sem -, véleménye szerint némi figyelmet érdemel. Figyelmet érdemel, mert úgy tűnik, hogy az ügyész megfeledkezik arról, hogy a bűnösséget a vádlónak kell bizonyítania, míg az ártatlanság bizonyítására senki sem kötelezhető. A két dolgot nem lehet egy mércével megítélni. Érvelt azzal is, hogy az ügyész figyelmen kívül hagyta azt a tényt, miszerint a korrupciós bűncselekmény elkövetésével szerzett vagyon elkobzásának van Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.46/2019/34/2 30 helye. Ennek mértéke igazodik a vádlott által szerzett vagyon mértékéhez, tehát amennyiben egy összeg megoszlik a vádlottak között, akkor közösen viselik annak terhét, míg, ha valaki egyedül részesedik meg nem engedett előnyként bizonyos összegből, akkor azt egyedül tőle fogja követelni az igazságszolgáltatás. A XVI.r. vádlott tehát csupán ezen oknál fogva is érdekelt lehet abban, hogy az anyagi felelősség megosztott legyen. terhelt16 ezzel kezdettől fogva tisztában lehetett, hiszen az eljárás megindulásától kezdve jónevű és kimagasló szakmai tudással bíró védővel rendelkezett. Azonban terhelt15 vonatkozásában ennél jóval hangsúlyosabb elfogultsági ok, konkrétan haragos viszony is fennállt, amelyet az ügyiratok tartalma, vallomások alapján meg lehet állapítani és a tényállás részéve szükséges tenni. Vitatta a kiszabott végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés próbaidejének meghosszabbítására irányuló ügyészi indítvány megalapozottságát. Nem értett egyet az ügyész enyhítő és súlyosító körülményeket értékelő álláspontjával sem. Az időmúlás kapcsán megjegyezte, hogy az ítélet szerint védence terhére rótt bűncselekményt
és
év között követte el. Álláspontja szerint alapos okkal feltehető, hogy előzetes mentesítés mellett gyakorlati szempontból nincs jelentősége a próbaidő tartama felemelésének. Felhívta a figyelmet további enyhítő körülményekre, arra, hogy védence bűnsegédként követte el a cselekményt, hogy tartósan (1978-2007) és kiemelkedően végezte munkáját, hogy számtalan elismerésben, dicséretben, jutalomban, kitüntetésben részesült, fenyítve nem volt. Ha megállapítható, hogy terhelt15 XV.r. vádlott a terhére rótt bűncselekményt elkövette, akkor az is megállapítható, hogy azt elöljárója terhelt16 XVI.r. vádlott ráhatására tette. Büntetést enyhítő hatása van annak, ha valaki más személy ráhatására vagy befolyása alatt követte el a bűncselekményt. Különös nyomatéka lehet akkor, ha katona az elöljárója vagy a feljebbvalója ráhatására vagy parancsára cselekedett. Érvelt azzal is, hogy az elsőfokú bíróság szintén nem vette figyelembe a belső arányosságot, ugyanazt a szankciót alkalmazta a bűnösnek talált IV., V., VII., VIII., X., XI., XII., XIII., XIV. XV. és XVII.r. vádlottak vonatkozásában függetlenül attól, hogy a vádlott milyen minőségben követte el a bűncselekményt, hány rendbeli cselekményt követett el, mekkora volumenű jogtalan előnnyel gyarapodott, halmazati büntetést kapott-e vagy sem. terhelt11 XI.r. és Terhelt12 XII.r. vádlott és védőik sem fellebbeztek a kiszabott szabadságvesztés és a felfüggesztés próbaidejének tartama ellen, így az ő tekintetükben az ítéletnek ez a része jogerőssé vált. Valamennyien sokkal több (7, 9, 9) vádpontban találtattak bűnösnek, mint terhelt15 XV r. vádlott, és milliós nagyságrendekkel nagyobb összeggel gyarapodtak jogtalanul a jogerős ítélet szerint. Fentiekre tekintettel a végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés próbaidejének meghosszabbítására irányuló ügyész indítványt nem tartotta megalapozottnak. A vagyonelkobzás mértékével kapcsolatban kifejtette, hogy amennyiben a felmentésre irányuló fellebbezés nem járna eredménnyel, elismeri, hogy a IX. vádpont szerinti ítéleti tényállás alapján védence valóban 250.000, - Ft összeggel gyarapodott, így helyes számításnak tartja az összeg megállapítását. [57] Védence teljes körű felmentése érdekében kifejtette, hogy a bíróság a IX. vádpontra vonatkozó tényállást terhelt16, terhelt4 és terhelt15 vallomásai alapján mérlegeléssel állapította meg. Álláspontja szerint annak során azonban tényről tényre tévesen következtetett. Abból a tényből, miszerint az terhelt16 által átadott összegeket terhelt15 elfogadta, tévesen következtetett a bíróság arra, hogy annak eredetével tisztában volt és a pénz elfogadásával terhelt16t arról biztosította, hogy a korrupciós cselekményéről hallgatni fog. Álláspontja szerint az ügyész gondolatmenetét, retorikáját kontroll nélkül átvéve, a bíróság minden alapot nélkülöző módon állapította meg, hogy védence a pénz elfogadásával az terhelt16 által elkövetett korrupciós cselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújtott. Az elsőfokú bíróság a bizonyítékok értékelése során nem vette figyelembe, hogy terhelt16 terhelt15t terhelő vallomása konfliktusból származó motihelység13ió nyomán Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.46/2019/34/2 31 keletkezett. Parancsnokát mások előtt nyilvánosan bíráló magatartását terhelt16 2-3 héten belül keményen megtorolta, mert a egyéb érdekelt4 NRH átszervezését kihasználva (
december 01.) eltávolította terhelt15-t az osztályvezetői beosztásból, ettől az időponttól kezdődően terhelt15 és terhelt16 között minden kapcsolat megszakadt. A Kaposvári Törvényszék Katona Tanácsa előtt tanúként megjelent tanú17 és tanú18 vallomásában igazolta az ellenséges viszony fennállását. terhelt10 I. X. rendű vádlott, amikor a Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa előtt terhelt15-ről kérdezték, azt nyilatkozta: „Nagyon jó, az egyik legjobb szakembernek ismertem, ezért próbáltam megmenteni a honvédségnek, amikor konfliktusa adódott terhelt16 tábornokkal, de mire ez sikerült volna, már elküldték.” Az ítélet IX. vádpontjához leírtak szerint terhelt15, valamint XIII. és XIV. r. vádlott-társai azért kaptak rendszeresen pénzt terhelt16tól, hogy hallgassanak és soha senkinek ne beszéljenek a törvénytelen pénzmozgásokról. Ebből a megállapításból arra lehet következtetni, hogy — terhelt16 elképzelése szerint — ők mindhárman komoly zsarolási potenciál birtokában voltak. Ezt feltételezve nem tartotta életszerűnek, hogy — a saját biztonságára kínosan ügyelő, rendkívül óvatos — terhelt16 ilyen módon merte volna terhelt15-t eltávolítani a szervezetből. Mégis megtette, ami kizárólag abban az esetben életszerű, ha terhelt15 valójában semmit nem tudott a háttérben zajló jogellenes pénzügyi műveletekről. Hivatkozott arra is, hogy terhelt15t
december 7-én a kora reggeli órákban a BKÜ munkatársai a lakásán úgy fogták el, hogy előzőleg idézésére kísérletet sem tettek. Mivel az terhelt16 által terhelt15ra tett terhelő vallomás és az elfogás között 195 nap telt el, az ügyészségnek éppen elég idő állt rendelkezésre ahhoz, hogy a Be.-ben leírt módon, szabályosan idézhette volna. Azt gondolom, ennek a látványos megmozdulásnak egyetlen oka lehetett: terhelt15 megfélemlítése és akaratának megtörése azért, hogy az őt gyanúsítottként kihallgató ügyésszel szemben már semmilyen ellenállást ne tanúsítson. Erről szólt az a kb. 90 perc is, amely az elfogástól a kihallgatás megkezdéséig eltelt. A kilencven perces „előkészítést” követően az ügyész ismertette terhelt15val a bonyolult gyanúsítást. Egy olyan fogalmazványt, amelyet első hallásra, nyugodt körülmények között sem képes egy büntetőjogi ismeretekkel nem rendelkező ember megfelelően értelmezni. Elmondása szerint, a gyanúsítás közlését követően olyan beszűkült tudatállapotba került, hogy tulajdonképpen az abban szereplő egyes kifejezések — mint bűnszövetség, üzletszerűség, önálló intézkedésre jogosultság —jelentését sem fogta fel. Mivel a kihallgató ügyész stratégiája csődöt mondott, a kihallgató szobába érkezett felettese, aki a dokumentumok tanúsága szerint mintegy 40 percen keresztül jegyzőkönyvön kívül meggyőzte terhelt15t arról, hogy a saját érdekében mit diktáljon jegyzőkönyvbe. Felhívta a figyelmet a
december 7-én készült jegyzőkönyv két mondatára, miszerint: Hajlandó vagyok ügyvédi letétbe helyezni azt a pénzösszeget, amelyet én terhelt16tól átvettem.” A kihallgatáson jelen lévő ügyészek segítsége nélkül, a jogi ismeretekkel nem rendelkező terhelt15 —felzaklatott idegállapotában képtelen lett volna ilyen nyilatkozatot tenni. „Arra gondoltam, hogy a PNRI-vel szerződésben álló cégek juttatnak vissza pénzt a szerződések után...” Tehát semmilyen információval nem rendelkezett a pénz forrásáról, így nyilvánvalóan nem is állíthatott ilyet saját tapasztalatai alapján. Még a rá terhelő vallomást tett terhelt16 sem mondta, hogy terhelt15-nek ismeretei lettek volna a háttérben zajló pénzügyi műveletekről. terhelt16 a terhelt15-el történt szembesítésén is csupán sejtést említ. Álláspontja szerint terhelt15
december 7-én tett vallomását az elsőfokú bíróságnak ki kellett volna rekesztenie a bizonyítékok köréből. Abban az időszakban, amikor terhelt15 terhelt16tól négy esetben készpénzt kapott (
november
október), terhelt4 -saját vallomása szerint- már tudta, hogy az terhelt16 által osztott pénz, a PNRI-vel szerződéses kapcsolatban álló cégektől származik. Látva azonban terhelt15 naivitását -bizonyára taktikai okokból- nem leplezte le magát az előtt a beosztottja előtt, aki a szolgálati utat ismerve jelentette neki, hogy terhelt16tól jó munkájáéit jutalmat kapott. Az összegek bűnös eredetéről terhelt15 és terhelt4 soha nem beszéltek egymással. Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.46/2019/34/2 32 [58] A jogi minősítés tekintetében kifejtette, hogy az üzletszerűség az alanyi oldalon a rendszeres haszonszerzésre törekvést kívánja meg, vagyis azt, hogy az elkövető az ugyanolyan vagy hasonló bűncselekmények véghezvitelét jövedelemszerző forrásnak tekintse. Véleménye szerint nincs olyan bizonyíték, amely ezt az állítást -terhelt15 esetébenmegalapozná. A „rendszeresség” és a „törekvés”, mint tényállási elem bizonyítása nem történt meg. terhelt15
és
október között (3 év alatt) csak 4 esetben fogadott el terhelt16tól pénzjutalmat tartalmazó borítékot. Álláspontja szerint, ha ebben a négy esetben bizonyítottan bűncselekményt követett volna el, a rendszeresség akkor sem lenne megállapítható. terhelt16 egyszer sem tett említést kihallgatásai során arról, hogy védence a soron következő boríték megszerzése céljából — bármilyen igényt, aktivitást tanúsított volna. Azaz a törekvés — mint aktív magatartás — terhelt15 esetében kizárt. A BH 2010.9.238 kimondja, hogy önmagában a több vagyon elleni bűncselekmény elkövetése még nem alapozza meg az üzletszerűséget, ha a rendszeres haszonszerzésre törekvés nem állapítható meg. A bűnsegédi minőséggel kapcsolatban hivatkozott a Btk.
§-ában foglaltakra, és arra, hogy terhelt16 soha nem állította, hogy terhelt15 ismerte ezeknek a kifizetéseknek a valódi hátterét. terhelt16 azt nyilatkozta
december 16-án: „szerintem csak sejthetted, hogy a cégektől van a pénz, mert a pincében beszéltünk a cégekkel kapcsolatos pénzekről”. Hivatkozott arra, hogy a pszichikai bűnsegéd szándékerősítő magatartást fejt ki, ami rendszerint aktív magatartással, bátorítással, buzdítással valósul meg. terhelt15 ilyen magatartást soha nem tanúsított. A bűnsegéd elősegíti, előmozdítja a bűncselekmény tényállásának a más által történő megvalósítását. A tettesi alapcselekményt semmilyen formában nem segítő magatartás azonban bűnsegélynek nem minősülhet. A BH1986.
szerint a pszichikai bűnsegély szándékegység hiányában nem állapítható meg. Azon ítéleti indokolás szerint, hogy az terhelt16 által juttatott összegek, az elfogadók hallgatásának áraként is felfogható, egyértelműen feltételezést jelent. Mindezek alapján terhelt15 cselekménye legfeljebb alapeseti tényállás megállapítására lehet alkalmas. Amennyiben annak elkövetése a másodfokú bíróság értékelése eredményeként megállapítható, abban az esetben kérte az elévülés lehetőségét fokozottan vizsgálni, mert véleménye szerint a gyanúsításközlés időpontjában védencével szemben a bűncselekmény elévülése befejeződött, így ez esetre indítványozta az eljárás megszüntetését. Az előzőekben foglaltakat összefoglalva kifejtette, hogy terhelt15 négy bizonyított alkalommal, abban a biztos tudatban vett át terhelt16 által minden esetben jutalomként minősített készpénzt, hogy azok háttere törvényes és tiszta. terhelt15 soha nem volt önálló intézkedésre jogosult személy. Kifejtett álláspontja szerint az üzletszerűség, mint minősítő körülmény a IX. vádpont esetében nem állapítható meg tényállási elemek hiányában. Magatartása nem felel meg azoknak a kritériumoknak, amit a Btk. és a bírói gyakorlat megkövetel. A fentiekben kifejtett indokok alapján, álláspontja szerint a IX. vádpontbeli cselekmény terhelt15 XV.r. vádlott általi elkövetését a rendelkezésre álló bizonyítékok kétséget kizáró módon nem bizonyítják, ezért a Be.
§

(4)bekezdésében megfogalmazott alapvetésre figyelemmel védence felmentésére tett indítványt. Másodlagos indítványa szerint a kifejtett enyhítő körülményekre és belső arányosság követelményére tekintettel kérte a kiszabott szabadságvesztés mértékének és a végrehajtás felfüggesztése próba idejének mérséklését, a vádlott előzetes mentesítését a büntetett előélethez fűződő joghátrányok alól, valamint a lefokozás mellőzését. [59] A XVI.r. vádlott védője utóbb csatolta fellebbezése írásbeli indokolását. Előre bocsátotta, hogy az elsőfokú bíróság részben hiányos, részben helytelen tényekből jutott Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.46/2019/34/2 33 helytelen ténybeli és jogi következtetésekre, így aggálytalan ítéleti tényállást megállapítani nem lehetett, továbbá indokolási kötelezettségének is csak részben tett eleget,

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.