← Magyarország

Bfv.52/2023/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Költségvetési csalást valósít meg a terhelt, aki a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként a pályázati cél megvalósítására irányuló valós szándék hiányában, az önerő meglétét valótlanul igazolva, így a beruházás megvalósításának lehetősége nélkül nyújt be pályázatot vissza nem térítendő támogatás megszerzése iránt. A bűnösség szempontjából közömbös, hogy a támogatási összeg kifizetésének időpontjában már nem a felülvizsgálati indítvánnyal érintett terhelt a kft. ügyvezetője. Az ügy száma: A határozat szintje: A tanács tagjai: Kúria végzése Bfv.II.52/2023/

  1. felülvizsgálat Dr. Somogyi Gábor, a tanács elnöke Dr. Metzing Márton, előadó bíró Dr. Harangozó Attila, bíró Dr. Demeter Zsuzsanna, bíró Dr. Boros Tibor, bíró Budapest tanácsülés
  2. november
  3. költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények II. rendű Egri Törvényszék, 13.B.2/2019/269., ítélet, tárgyalás,
  4. Az eljárás helye: Az eljárás formája: Az ülés napja: Az ügy tárgya: Terhelt: Elsőfok: február
  5. Másodfok: Debreceni Ítélőtábla, Bf.II.388/2022/41., ítélet, nyilvános ülés,
  6. október
  7. Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: a II. rendű terhelt védője Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a II. rendű terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva az Egri Törvényszék 13.B.2/2019/269., illetve a Debreceni Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Bf.II.388/2022/
  8. számú ítéletét a II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I.
  9. Az Egri Törvényszék a
  10. február 25-én meghozott 13.B.2/2019/
  11. számú ítéletével a II. rendű terheltet költségvetési csalás bűntette [Btk.
  12. §

(1)bekezdés a) pont,
(5)bekezdés b) pont] és 2 rendbeli, felbujtóként, részben folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt halmazati büntetésül 2 év 6 hónap, börtönben végrehajtani rendelt szabadságvesztésre, 5 év gazdálkodó szervezet általános vezetését ellátó szerv tagja vagy egyszemélyi vezetője foglalkozástól eltiltásra és 3 év közügyektől eltiltásra Kúria 2.Bfv.52/2023/6-I 2 ítélte, azzal, hogy a kiszabott szabadságvesztésből legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. [2] Az ellentétes irányú fellebbezések folytán eljárt Debreceni Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a
  1. október 25-én kihirdetett Bf.II.388/2022/
  2. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és a II. rendű terhelt közbizalom elleni bűncselekményeit 2 rendbeli folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségeként minősítette, egyebekben pedig a törvényszék ítéletét a II. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. [3]
  3. A jogerős ítéletben megállapított, és a felülvizsgálati indítvánnyal érintett II. rendű terhelt cselekvőségét rögzítő tényállás lényege az alábbiakban foglalható össze. [4] Az I. rendű terhelt felkérésére alkalmi ismerőse, a felszolgálóként dolgozó II. rendű terhelt
  4. október
  5. napjától elvállalta a cég 1 önálló ügyvezetését, melyet ugyancsak az I. rendű terhelt felkérésére tőle
  6. június
  7. napján a III. rendű terhelt vett át. [5]
  8. tényállási pont:
  9. október l. napján a II. rendű terhelt ügyvezetősége alatt működő cég 1 a fejlesztési ügynökség keretén belül kutatásfejlesztési tevékenység támogatása tárgyú felhívása keretében vissza nem térítendő támogatásra pályázott a deutérium csökkentett víz újfajta előállítási technológiájának kifejlesztése elnevezésű projekttel. A pályázat benyújtása az I. rendű terhelt ötlete volt, a pályázat elkészítésével, a pályázati anyag összeállításával összefüggő minden tevékenységet I. rendű terhelt szervezett és végzett el, a pályázat benyújtására és aláírására is ő vette rá II. rendű terheltet. A projekt megvalósítása nem állt I. rendű és II. rendű terhelt szándékában, céljuk a vissza nem térítendő költségvetési támogatás csalárd módon történő megszerzése volt. [6] A pályázat kedvező elbírálásának egyik előfeltétele volt a pénzbeli önerő megléte, amellyel a cég 1 a pályázat benyújtásának időpontjában nem rendelkezett, az önerőhöz szükséges pénzt az I. rendű terhelt biztosította, azt a II. rendű terhelt
  10. május
  11. napján a társaság bankszámláira befizette, majd közvetlenül az egyenlegigazolások kiállítását követően le is vette, és visszaadta az I. rendű terheltnek. [7] A pályázat kedvező elbírálását követően,
  12. április
  13. napján a cég 2, mint közreműködő szervezet és a cég 1 akkori képviselője, II. rendű terhelt között létrejött a … sorszámú támogatási szerződés, melyben a támogatás legmagasabb összegeként 211.279.999 forint került meghatározásra. A támogatás összegének 85%-a, azaz 179.587.999 forint az Európai Unió Alapjából, míg annak 15%-a, azaz 31.692.000 forint a hazai központi költségvetéséből származott. A szerződés alapján a II. rendű terhelt
  14. május
  15. napján benyújtotta az l. számú előleg igénylési kérelmét, mely alapján a cég 1 részére
  16. szeptember
  17. napján 105.639.999 forint támogatási összeget fizettek ki. Az előlegigénylés elfogadásának és folyósításának feltétele volt, hogy a támogatási szerződésben meghatározott biztosítékok rendelkezésre álljanak. A cég 1 a támogatási szerződés
  18. számú,
  19. június
  20. napján kelt módosítása szerint a saját forrás egyik összetevőjeként, azaz a támogatást igénylő hozzájárulása címen 31.720.001 forintot vállalt a támogatási szerződésben írt 15.000.001 forint helyett. A II. rendű terhelt ehhez az előlegigénylési kérelemhez csatolta a cég 1 két euróalapú és két forintalapú bankszámláját vezető bank 1-től származó négy számlaegyenleg igazolását, amelyek a támogatást igénylő hozzájárulásaként vállalt 31.000.001 forint meglétét voltak hivatottak a valóságtól eltérően igazolni. [8] A támogatott beruházás megvalósítása, a kutatás-fejlesztés, illetőleg a gyártáshoz szükséges eszközök leszállítása tárgyában a gyártatásra és a beszerzésre irányuló valós szándék nélkül a III. rendű terhelt a cég 1 új ügyvezetőjeként először
  21. szeptember
  22. napján a cég 3-mal kötött szerződést, melynek alapján a III. rendű terhelt több részletben, összesen 97.000.000 forintot utalt át a cég 3 részére. A szerződés alapján teljesítés nem Kúria 2.Bfv.52/2023/6-I 3 történt, a szerződést
  23. december
  24. napján közös megegyezéssel felbontották. A cég 3 az átutalt 97.000.000 forintot később több részletben, bankszámlára történő befizetésekkel forint és euró pénznemekben visszafizette a cég 1 részére. [9] A deutérium csökkentett víz gyártásához szükséges gépek beszerzésére második alkalommal
  25. május
  26. napján a III. rendű terhelt az I. rendű terhelt unokatestvére, az V. rendű terhelt által képviselt cég 4 gazdasági társasággal szerződött. A szerződés alapján
  27. május
  28. napja és
  29. július
  30. napja között a cég 1 308.665 eurót, mintegy 95.000.000 forintot utalt át a cég 4 bank 2-nél vezetett bankszámlájára. A szerződés alapján a cég 4 sem teljesített, az nem is állt az I. rendű, a III. rendű és az V. rendű terhelt szándékában. A társaság az átutalt összeget nem utalta vissza a cég 1 részére. A szerződés megkötésére pusztán azért került sor, hogy a cég 1 az átutalt előleg szabályszerű felhasználását igazolni tudja. A támogatási szerződéshez kapcsolódó Általános Szerződési Feltételek 3.
  31. pontja értelmében ugyanis, tekintettel arra, hogy a cég 1 előleget vett igénybe, a cégnek az előleg folyósítását követő hat hónapon belül az addig felmerült elszámolható költségekre nézve kifizetési igénylést kellett benyújtania. A szabályok szerint a kifizetési igénylésnek, az ahhoz csatolt dokumentumoknak a már nyújtott támogatás rendeltetésszerű felhasználását kell bizonyítania. A cég 2 kétszeri felszólítását követően a cég 1-et képviselő III. rendű terhelt
  32. március
  33. napi keltezéssel benyújtotta az
  34. számú kifizetési igénylést. A dokumentum
  35. pontjában leírt Elvégzett tevékenységek körében hivatkozott arra, hogy az eredeti szállító helyett a K+F eszközök leszállítására új szállítót kellett találniuk, akitől az eszközöket megrendelték. Ugyanezen dokumentum
  36. Összefoglaló részében a III. rendű terhelt kifejtette, hogy az eredeti szállító, vagyis a cég 3 helyett, amelynek az előlegből 90.000.000 forintot átutaltak,
  37. január l. napján más szállítóval szerződtek a K+F eszközök beszerzésére, és a szállítás
  38. áprilisára-májusára várható. A cég 1 valójában
  39. május
  40. napján kötötte meg a szerződést a cég 4-gyel. A III. rendű terhelt a … minisztérium, mint a cég 2 jogutódja által
  41. május hó
  42. napján írt hiánypótlásra vonatkozó felhívására, a
  43. június hó
  44. napján kelt nyilatkozatában is a cég 4-gyel megkötött szállítási szerződésre hivatkozott. [10] A projekt megvalósításához szükséges számítástechnikai eszközök, programok beszerzése tárgyában, valós beszerzési szándék nélkül a III. rendű terhelt a tanú 1 által képviselt cég 5-tel kötött szerződést
  45. szeptember
  46. napján, de a szerződés alapján nem történt teljesítés annak ellenére, hogy a III. rendű terhelt a pályázati összegből 8.000.000 forint előleget átutalt a cég 5 részére. [11] A cég 1 a támogatási szerződésben megítélt 211.279.999 forintból az előlegként átutalt 105.639.999 forinton felül további összeget nem igényelt. [12]
  47. tényállási pont: A II. rendű terhelt által vezetett cég 1 2013-ban a … minisztérium által meghirdetett mikro,- kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak támogatása elnevezésű pályázati program keretében 239.000.000 forint vissza nem térítendő támogatásra pályázott
  48. május
  49. napján a cím 1 alatti fióktelepén megvalósítandó brikettgyártó üzem létrehozására a pályázati összeg jogosulatlan megszerzése érdekében, az üzem létrehozására irányuló valódi szándék nélkül. A pályázati anyaghoz tartozó dokumentumokat a II. rendű terhelt mint a cég 1 ügyvezetője írta alá, és nyújtotta be. A pályázat ötlete az I. rendű terhelttől származott, a pályázati anyag összeállításával és elkészítésével kapcsolatos feladatokat is az I. rendű terhelt végezte el, a pályázati anyag aláírására és benyújtására is az I. rendű terhelt vette rá a II. rendű terheltet. [13] A beruházás összértéke 375.000.000 forint volt, melyből 239.000.000 forint volt a pályázaton elnyert, vissza nem térítendő támogatás összege. A pályázat utófinanszírozott volt, a részteljesítésekről benyújtott számla 63,7%-ának visszatérítésére volt lehetőség a részszámla ellenőrzését követően. A pályázati felhívás szerint az elszámolható költségek azok, amelyek kizárólag új műszaki berendezések, gépek, egyéb berendezések, felszerelések Kúria 2.Bfv.52/2023/6-I 4 beszerzésével, megvásárlásával kapcsolatban merülnek fel. A pályázati felhíváshoz tartozó útmutató I/
  50. pontja szerint új gép, műszaki berendezés, felszerelés, gyártóeszköz kizárólag az, amely új, a pályázat benyújtása előtt még nem használt, üzembe nem helyezett műszaki berendezés, gép, egyéb berendezések, felszerelések, amelyekkel nem folytattak üzemszerű gyártási tevékenységet, függetlenül a gyártási évtől. [14] A pályázat kedvező elbírálásának egyik feltétele volt a pénzbeli önerő megléte, amellyel a cég 1 a pályázat benyújtásának időpontjában, és azt követően sem rendelkezett. A nem létező önerőt a cég 1 képviseletében eljáró II. rendű terhelt a ... iktatási számú számlaegyenlegről szóló igazolás benyújtásával bizonyította. A pénzintézeti igazolást nem a bank 1 bocsátotta ki, az hamisított, egyben valótlan tartalmú volt. Az irat szerint a cég 1 bank 1-nél vezetett bankszámlájának
  51. május
  52. napi egyenlege 143.162.186 forint volt. Ezzel szemben a cég 1 bankszámlájának
  53. május
  54. napi nyitó és záróegyenlege -22.186 forint volt. [15] A beruházás megvalósítása, az üzem működéséhez szükséges gyártósor beszerzése és leszállítása tárgyában
  55. november
  56. napján a cég 1 képviseletében a III. rendű terhelt, a cég 1 új ügyvezetője a
  57. október
  58. napja óta a IV. rendű terhelt ügyvezetése alatt működő cég 6 (székhelye: külföld, adószám: …) két szerződést kötött úgy, hogy a gazdasági társaság tevékenységi körében a szerződés szerinti gépek gyártása és beszerzése nem szerepelt. A szerződések valótlan tartalmúak voltak, mert azok megkötésére úgy került sor, hogy a cég 1 nem folytatta le a kötelező közbeszerzési eljárást, miközben a cég 6-ot nyilvánították a le nem folytatott közbeszerzési eljárás nyertesének. A cég 6 a szerződésekben vállalta az azok mellékletét képező listákon felsorolt gépek, berendezések, szerszámok beszerzését és leszállítását összesen 375.464.550 forint értékben. A cég 6 a szerződéseket nem teljesítette, a szerződések szerinti teljesítés eredetileg sem állt a III. rendű és a IV. rendű terhelt szándékában. [16] A pályázati eljárás lebonyolítására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező megyei munkaügyi központ
  59. november
  60. napján hatósági szerződést kötött a cég 1-gyel, a szerződést a III. rendű terhelt írta alá a társaság képviseletében. A III. rendű terhelt által benyújtott fiktív számlák alapján
  61. december
  62. napja és
  63. április
  64. napja közötti időben három alkalommal, összesen 223.910.173 forint támogatást fizettek ki a cég 1 részére. [17] A III. rendű terhelt a pályázat keretében elnyert támogatás első részletének lehívásához felhasználta a cég 6-tal kötött, valótlan tartalmú szállítási szerződéseket. [18] A cég 6 a cég 1-gyel kötött szerződésben szereplő brikettálló gépek és azok kiegészítő gépeinek gyártása tárgyában
  65. december
  66. napján külön szerződést kötött a vidéki székhelyű és telephelyű cég 7-tel, amely a szerződés alapján egy használt brikettálló gépet szerzett be és újított fel a cég 6 számára, amelyet a kiegészítő gépekkel együtt le is szállítottak a telephelyre. A gépsort nem üzemelték be. A IV. rendű terhelt a cég 7 által felújított brikettálló gépsorért összesen 26.432.589 forintot fizetett ki átutalással és készpénzben. A cég 6 által beszerzett, leszállított eszközök összértéke jóval alatta maradt a szerződésekben vállaltaknak. [19] A tervezett gyártás egyik beruházás keretében sem indult meg.
  67. október
  68. napján a cég 1-gyel szemben megindult a felszámolási eljárás. A társaságot
  69. május
  70. napján a bíróság törölte a cégnyilvántartásból. [20] A költségvetési csalással rendszeres haszonszerzésre törekedve I. rendű terhelt felbujtására II. rendű és III. rendű terhelt összesen 329.550.172 forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek, amely nem térült meg. I. rendű, II. rendű és III. rendű terhelt szándéka 450.279.999 forint vagyoni hátrány okozására irányult. Kúria 2.Bfv.52/2023/6-I 5 [21] II.
  71. A jogerős ügydöntő határozat ellen a II. rendű terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt, a Be.
  72. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontjában és a
  3. b)pont
  4. ba)alpontjában írt felülvizsgálati okra való hivatkozással. [22] A terhelt bűnösségének megállapítását sérelmezve kifejtette, hogy a II. rendű terhelt csak a pályázatok benyújtásának időszakában volt a gazdasági társaság ügyvezetője. Az elnyert összegek lehívásakor már minden kapcsolata megszakadt a társasággal, így értelemszerűen arról sem volt tudomása, hogy ezen összegek mikor és milyen célra „kerültek felhasználásra”. Ebből levonhatónak tartotta a következtetést, hogy a II. rendű terhelt a költségvetést ért vagyoni hátrány okozásában sem vett részt. [23] Hangsúlyozta, hogy a II. rendű terhelt a leírt célok megvalósításának szándékával nyújtotta be a pályázatokat, ezért tévesnek vélte a másodfokú bíróság érveit, amely szerint a II. rendű terhelt ténybeli beismerő vallomást tett volna. Megítélése szerint a megállapított tényállásból az sem következik, hogy a II. rendű terhelt tudattartalma kiterjedt volna bármely bűncselekmény elkövetésére, és ezt egyetlen bizonyíték sem támasztja alá. Önmagában az a tény, hogy szerződés aláírásával tudomással bírt a gazdasági társaságra háruló kötelezettségekről, még a Btk. Különös Részében írt egyetlen bűncselekmény törvényi tényállását sem meríti ki. Ilyen tudomása egyébként sem lehetett a II. rendű terheltnek, tekintettel a korábbiakban is hangsúlyozott körülményre, miszerint a pályázati összegek lehívásának időpontjában ügyvezetői tisztsége már megszűnt. [24] Iratellenesnek tartotta a felszámoló tanú 2 tanúvallomása alapján tett bírói ténymegállapításokat is. [25] Okfejtése szerint a leírtakból egyedül az a megállapítás következhet, hogy az elsőfokú bíróság által is a bűncselekmény értelmi szerzőjeként és irányítójaként jellemzett I. rendű terhelt a „normálisnak látszó ügyvezetői tevékenységet” végző II. rendű terheltet mint tévedésben lévő személyt használta fel az általa később – a pályázati összegek jóváhagyott céltól eltérő felhasználásával – megvalósított bűncselekmény elkövetéséhez. [26] A költségvetési csalás minősítését a fentiekben írtakkal összhangban azért látta törvénysértőnek, mert a másodfokú ítélet [27] bekezdésében leírtakat idézve úgy vélte, hogy az eljárt bíróságok a lehívott pályázati összegek pályázati kiírásban megjelölt céltól eltérő felhasználása miatt marasztalták el a terhelteket, ami nem a Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pontjába, hanem az
(1)bekezdés c) pontjába ütköző költségvetési csalás megvalósítására alkalmas. Az indítvány szerint e körülmény újfent arra vezet, hogy a II. rendű terheltnek a céltól eltérő felhasználás időpontjában már megszűnt ügyvezetői tisztsége a bűnösség megállapításának akadályát képezi. [27] Ezzel párhuzamosan a II. rendű terhelt cselekményét még esetleges bűnös tudattartalma mellett is legfeljebb előkészületként vélte értékelhetőnek. [28] Indokai alapján elsődlegesen a jogerős ítélet megváltoztatására, és a II. rendű terheltnek az ellene emelt vád alóli felmentésére, másodlagosan a cselekmény jogerős ítéletbeli minősítésének megváltoztatására, és ugyancsak felmentő ítélet hozatalára, harmadlagosan pedig a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére, és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítására tett indítványt. [29] 2. A Legfőbb Ügyészség a BF.110/2023/2. számú átiratában a II. rendű terhelt védőjének felülvizsgálati indítványát részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. [30] A Be. 650. §
(2)bekezdésében és a 659. §
(1)bekezdésében írt rendelkezések hivatkozásával törvényben kizártnak ítélte a megállapított tényállással ellentétes tényeket Kúria 2.Bfv.52/2023/6-I 6 állító, valamint a bizonyítékok jogerős ítélet szerinti mérlegelésének helyességét kifogásoló védői érveket. [31] Az elsőfokú ítélet [15], [16], [31], [56], [59] és [61] bekezdésében rögzített ténymegállapításokat idézve leszögezte, hogy az irányadó tényállás szerint a II. rendű terheltnek már a pályázat benyújtásakor sem állt szándékában a pályázati célok megvalósítása, és célja az I. rendű terhelttel együtt a vissza nem térítendő költségvetési támogatás csalárd módon való megszerzése volt, továbbá a cég 1 a pályázott támogatás elnyeréséhez szükséges önerővel már a pályázatok benyújtásakor sem rendelkezett, és maga a II. rendű terhelt volt, aki az önerőt mindkét pályázati eljárásban valótlanul igazolta. A [65] bekezdésben pedig a törvényszék azt is leszögezte, hogy a II. rendű terhelt nem volt tévedésben. [32] Ekként az átirat szerint – mind az 1., mind a 2. tényállási pontra érvényesen – már a támogatási összeg elnyerésére is a II. rendű terhelt által kifejtett megtévesztés eredményeként került sor, és a vagyoni hátrány e megtévesztéssel okozati összefüggésben állt be. [33] Erre tekintettel a Legfőbb Ügyészség szerint az eljárt bíróságok törvényesen állapították meg a terhelt bűnösségét a Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pontjába ütköző, és az
(5)bekezdés b) pontja szerint minősülő költségvetési csalás bűntettében, amiként a vele szemben kiszabott büntetés is törvényes. [34] Indítványozta ezért, hogy a Kúria a jogerős ítéletet a II. rendű terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn. [35] III. A II. rendű terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítvány nem alapos. [36]
  1. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be.
  2. §-a alapján csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen, és kizárólag a Be.
  3. §-ában tételesen felsorolt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ezért az azon kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések a felülvizsgálatban közömbösek. [37] 2.
  4. A Be.
  5. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja alapján felülvizsgálati ok, ha a bíróság a terhelt büntetőjogi felelősségét a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg, míg a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontja szerint felülvizsgálati okot jelent, ha a bíróság – a törvényhely első fordulata szerint – a bűncselekmény törvénysértő minősítése, illetve – a törvényhely második fordulata szerint – a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. [38] Az indítványozó a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével összefüggésben mindkét felülvizsgálati okot teljesülni látta, ezért tisztázásra szorul, hogy az indítvány indokaként felhozott érvei mely felülvizsgálati ok körében vehetők figyelembe. [39] A Be. 649. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti felülvizsgálati ok azt jelenti, hogy a terheltnek a jogerős ítéleti tényállásban leírt magatartása nem valósítja meg egyetlen bűncselekmény törvényi tényállási elemeit sem, vagy – ugyancsak a jogerős ítéleti tényállásból kitűnően – büntethetőséget kizáró vagy megszüntető ok áll fenn vele szemben. Ilyen esetben az indítvány célja a terhelt felmentése vagy az eljárás megszüntetése. [40] A Be. 649. §
(1)bekezdés b) pontjában foglalt felülvizsgálati ok első fordulata akkor valósul meg, ha a bíróság jogerős ítéletében a terhelt cselekményét törvénysértően minősítette – azaz a terhelt terhére megállapított magatartás bűncselekményt valósít meg, de a jogerős ítéletben írtakhoz képest más bűncselekmény törvényi tényállását meríti ki, avagy az azonos törvényi tényállás keretei között eltérően minősül –, és emiatt a bíróság törvénysértő büntetést szabott ki. A második fordulata szerint pedig akkor, ha a kiszabott büntetés vagy az alkalmazott intézkedés önmagában sérti a Btk. büntetéskiszabásra vonatkozó valamelyik Kúria 2.Bfv.52/2023/6-I 7 kötelező, bírói mérlegelésre nem bízott szabályát. Az e felülvizsgálati okon alapuló indítvány célja azonban egyik esetben sem a terhelt büntetőjogi felelősség alóli mentesülése, hanem – az első fordulat esetében a minősítés helyesbítése mellett – a büntetés vagy intézkedés enyhítése, vagy – a terhelt terhére előterjesztett indítvány esetében – a súlyosítása. [41] Jelen esetben az indítvány tartalmi elemzésének eredményeként megállapíthatóan a II. rendű terhelt védője nem az utóbbira hivatkozott, és ezzel értelemszerű összefüggésben nem is a cselekmény eltérő minősítését, és az eltérő minősítés mellett törvényesnek tartott (a kiszabotthoz képest enyhébb) büntetés kiszabását indítványozta. [42] Ekként a II. rendű terhelt védője valójában egyedül a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontjában írt felülvizsgálati okra alapította indítványát. Okfejtése kizárólag arra irányult, hogy a II. rendű terhelt elmarasztalása sérti a büntető anyagi jog szabályait, mind a jogerős ítéletbeli minősítés alapján, mind pedig – az álláspontja szerint – szóba jöhető alternatív minősítés [a Btk. 396. §
(1)bekezdés c) pontjába ütköző költségvetési csalás] törvényi tényállásának alapulvételével. Indítványa erre figyelemmel célozta felmentő ítélet hozatalát. [43] 2.
  1. A felülvizsgálati eljárás megkerülhetetlen szabálya, hogy a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható [Be.
  2. §
(2)bekezdés]. Ezzel összhangban a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó [Be. 659. §
(1)bekezdés]. A jogkövetkeztetések helyessége tehát kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével ítélhető meg [Bfv.I.1.004/2020/
  1. (BH 2021.280.)]. [44] A tényállás irányadó jellege azt jelenti, hogy a felülvizsgálati eljárásban nem csupán a jogerős ítéletben írt tényállás támadhatatlan, de az a mérlegelő tevékenység is, amely e tényállás megállapítására vezetett. Ebből következően a felülvizsgálat során a felmerült bizonyítékok felülmérlegelésére, az ítéleti tényállás esetleges megalapozatlanságát érintő következtetések levonására, eltérő tényállás megállapítására az eljárási törvény nem biztosít lehetőséget. [45] A II. rendű terhelt védője ezért a felülvizsgálati eljárás kereteit áthágva vitatta a másodfokú bíróság indokait arra vonatkozóan, hogy a II. rendű terhelt vallomása ténybeli beismerésnek tekintendő-e, avagy, hogy tanú 2 tanúvallomásából milyen következtetéseket lehet levonni. A fentebb írtak szerint a büntető anyagi jog szabályai akkor szenvednek sérelmet, ha az eljárt bíróság a megállapított tényállásból von le törvénysértő jogi következtetést akár a bűncselekmény megvalósulását, akár annak minősítését illetően. Azaz, a felülvizsgálat a jogerős ítélet elleni jogi, és nem pedig ténybeli kifogások érvényesítését biztosítja. Éppen ezért e rendkívüli jogorvoslati eljárásban ténybeli következtetések megtételének sincs helye. [46] Ez azt is jelenti, hogy az indítványozó szükségtelenül utal a II. rendű terhelt, illetve a cég 1 felszámolójának tanúvallomására (mint ahogy a bizonyítékok tartalmára való hivatkozás felülvizsgálati eljárásban minden esetben, fogalmilag közömbös). Ha ugyanis e bizonyítékok tartalma az ítéleti tényállással egybecsengő, úgy az iméntiek szerint a vallomásokkal igazolni szándékolt következtetések levonására az irányadó tényállás szolgál alapul; ellenben a tényállással ellentétes, vagy a tényállásban nem szerepeltetett tényekről számot adó tanúvallomások (és más bizonyítékok) figyelembevétele a Be.
  2. §
(1)bekezdésében írt törvényi rendelkezések folytán nem lehetséges. [47] A felülvizsgálati indítvány ezért a tényállás megállapítására vezető bírói mérlegelést kifogásoló részében, továbbá az irányadó tényállás ellenében tett, a későbbiekben tételesen is megjelölendő tényállításaiban a törvényben kizárt. Kúria 2.Bfv.52/2023/6-I 8 [48] 3. A Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pontjába ütköző költségvetési csalást követi el, aki a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja, és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz. A Btk. 396. §
(1)bekezdés
  1. c)pontjába ütköző költségvetési csalást ellenben az valósítja meg, aki – egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okozó magatartásával – költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel. [49] A törvényben meghatározott elkövetési magatartások lényegi különbsége szembeötlő. Az alapul fekvő tényállás, a költségvetésből származó pénzeszközökre elkövethető bűncselekmények elhatárolása szempontjából a legjelentősebb differencia, hogy az
  2. a)pontba ütköző költségvetési csalás esetén már a pénzeszközök (a támogatás) megszerzése is jogellenes, mert tévedésbe ejtés, tévedésben tartás, valótlan tartalmú nyilatkozattétel vagy a való tény elhallgatásának a következménye. Ezzel szemben a Btk. 396. §
(1)bekezdés c) pontjába ütköző bűncselekmény esetén a törvényi tényállás a jogszerűen megszerzett, költségvetésből származó pénzeszköz jogellenes, a jogszabályban, létesítő aktusban meghatározott céltól eltérő felhasználását rendeli büntetni. [50] A jogerős ítéletben megállapított tényállások alapján pedig – az alább írtak szerint az 1. és a 2. pontra is kiterjedően – már a vissza nem térítendő támogatás megszerzésére is megtévesztés eredményeként, ezért jogellenesen került sor, ami eleve a Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pontjába ütköző költségvetési csalás törvényi tényállási elemeinek vizsgálatát teszi lehetővé, míg az
(1)bekezdés c) pontjába ütköző elkövetési magatartás megvalósulását fogalmilag kizárja. [51] Ezen túlmenően is, a
  1. tényállásban a jogerős ítélet azt is rögzíti, hogy a II. rendű terhelt a cég 1 nevében – az I. rendű terhelt ötlete nyomán – utófinanszírozott támogatás elnyerése érdekében nyújtott be pályázatot, és a részteljesítésekről benyújtott számla 63,7 %ának visszatérítésére volt lehetőség a részszámla ellenőrzését követően {elsőfokú ítélet [29][30] bekezdés}. Az utófinanszírozott (azaz a pályázati célok megvalósítását követően kifizetendő) támogatási céltól eltérő felhasználása eleve nem értelmezhető, hiszen céltól eltérő felhasználásra szükségképpen a pályázati célok realizálását (azaz a támogatás kifizetését) megelőzően, a megvalósítás folyamatában kerülhet sor. [52] Ennek megfelelően a jelen esetben sem céltól eltérő felhasználásról volt szó, hanem arról, hogy a III. rendű terhelt a cég 1 képviseletében fiktív, a pályázatban szereplő gyártósorok beszerzését valótlanul tanúsító számlákat nyújtott be a kormányhivatalnak, a hatóság képviselőit a kifizetés érdekében megtévesztve, a II. rendű terhelt pedig a pályázatok benyújtásakor már tudta, hogy a vállalt beruházás nem fog megvalósulni. [53]
  2. A II. rendű terhelt az
  3. és
  4. pontban leírt magatartásával egyaránt kimerítette a Btk.
  5. §
(1)bekezdés a) pontjába ütköző költségvetési csalás bűntettének törvényi tényállási elemeit. [54] Indítványában a II. rendű terhelt védője a jogerős ítéletben foglalt, a felülvizsgálatban érinthetetlen tényállással ellentétesen, ezért a felülbírált során figyelembe nem vehető módon hivatkozott rá, hogy a II. rendű terhelt: – nem volt tudatában annak, hogy bűncselekmény elkövetéséhez járul hozzá, és ezzel összefüggésben – a pályázatok benyújtásakor tévedésben volt, továbbá – a pályázati pénzek lehívásában nem vett részt. [55] Ezzel szemben, az irányadó tényállás értelmében: Kúria 2.Bfv.52/2023/6-I 9 – az
  1. tényállási pontban taglalt projekt megvalósítása már a pályázat benyújtásakor sem állt az I. rendű és a II. rendű terhelt szándékában, céljuk a vissza nem térítendő költségvetési támogatás csalárd módon történő megszerzése volt {elsőfokú ítélet [15] bekezdés}, – a II. rendű terhelt valótlanul igazolta a pályázat kedvező elbírálásának előfeltételeként megkívánt önerő meglétét {elsőfokú ítélet [16]-[17] bekezdés}, és – a valótlan tartalmú bankszámla-egyenlegek felhasználásával előlegigénylési kérelmet nyújtott be a cég 2 felé {elsőfokú ítélet [15] bekezdés}, – a II. rendű terhelt a
  2. pontbeli pályázati program tárgyát képező üzem megvalósítására irányuló valódi szándék nélkül nyújtott be a cég 1 nevében vissza nem térítendő támogatás megszerzésére irányuló pályázati kérelmet {elsőfokú ítélet [29] bekezdés}, és – a támogatás elnyerésének feltételét képező önerő meglétét hamisított, egyben valótlan tartalmú bankszámla-egyenleg benyújtásával igazolta {elsőfokú ítélet [30] bekezdés}. [56] Az ítéleti tényállás megállapításai nem kizárólag fizikai jellegű külső történések, de ún. belső történések, tudati tények is lehetnek. A tudattartalom megállapítása tehát a tényállás része lehet, és ezért a tudati tények a felülvizsgálati eljárásban sem vitathatók. A tényállás részévé tett tudati tények vitathatósága azonban csak akkor eshet el, ha a szűkebb értelemben vett tényállásba tartozó külső, a külvilágban megjelenő tényekből, életbeli jelenségekből a belső tények valóban következnek. [57] A jogerős ítélet az
  3. és
  4. pontban is kiterjedően ilyen, azaz tudati tényként rögzíti, hogy a II. rendű terheltnek a cég 1 ügyvezetőjeként a vállalt beruházások megvalósítása már a támogatási összegek igénylésének, a pályázatok benyújtásának időpontjában sem állt szándékában. [58] E tudati tények pedig a tényállás egyéb megállapításaival is teljes összhangot mutatnak. A tényállás ugyanis azt is tartalmazza, hogy a II. rendű terhelt egyúttal az önerő meglétét is valótlanul igazolta. Mivel a pályázati célok realizálásához szükséges egyéb források bevonására a tényállás szerint nem került sor, az önerő hiánya egyúttal azt is jelenti, hogy a gazdasági társaságnak a projektek megvalósítása lehetőségében sem állt. A megvalósításra mutatkozó reális esély nélkül ígért célok teljesítésére vonatkozó szándék – a tudati ténymegállapítással egyezően – nem lehet valós. [59] E tudati tények mellett értelemszerűen a Btk.
  5. §
(1)bekezdése szerinti ténybeli tévedésre mint büntethetőséget kizáró okra való védői hivatkozás is minden alapot nélkülöző. [60] Az elkövetési magatartás (a megtévesztés) kifejtése mindkét esetben pontosan a pályázat benyújtásával vette kezdetét. A II. rendű terhelt ugyanis a pályázatban a valósággal ellentétesen – ezzel az elbírálásban résztvevőket tévedésbe ejtve – nyilatkozott róla, hogy a cég 1 képviseletében a pályázati célok realizálása a szándékában áll, és a beruházások megvalósítására a cég 1 önerejének megléte okán a lehetőség is adott. Azaz, a II. rendű terhelt törvényi tényállási elemet megvalósítva maga juttatta kísérleti szakba a bűncselekményt. Az elkövetési magatartás megkezdése a cselekmény előkészületi szakban maradására vonatkozó érvrendszer helytállóként való elfogadásának is akadályát képezi. [61] Megjegyzendő e körben, az irányadó tényállás az elsőfokú ítélet [13] és [15] bekezdésében egymásnak ellentmondó a II. rendű terhelt ügyvezetői tisztségének kezdő időpontját illetően, ugyanakkor ez a cselekmény mikénti elbírálása szempontjából elsődleges jelentőséggel nem bír. A büntetőjogi értékelés igényét nem az ügyvezetői tisztség beállta, hanem a megvalósítási cél nélkül benyújtott pályázat keletkezteti. A pályázat benyújtójának személyét illetően viszont a tényállásban ellentmondás nem lelhető fel, e tevékenységet a II. rendű terhelt fejtette ki. Kúria 2.Bfv.52/2023/6-I 10 [62] Ráadásul a II. rendű terhelt az
  1. pontban írt részcselekményt nem csupán kísérleti szakba juttatta, de a befejezetté válására vezető okfolyamatot is maga indította meg, amikor ő maga – és nem a III. rendű terhelt – nyújtott be előlegigénylési kérelmet a cég 2 felé, amelynek nyomán a kifizetés megtörtént. E tényállási pontban további kifizetésre nem is került sor, így a II. rendű terhelt nem csak a megtévesztés, de az
  2. pontbeli teljes vagyoni hátrány tényleges bekövetkezése tekintetében is tettesi magatartást tanúsított (ellentétben a
  3. pontbeli tényállással, ahol a kifizetési kérelmet már nem ő nyújtotta be). [63] Ekként a törvényi egységbe olvadó részcselekmények elkövetési magatartásának tanúsítását a pályázatok benyújtásával a II. rendű terhelt maga indította meg, és az
  4. pontbeli részcselekmény befejezetté válására vezető előlegigénylést is ő terjesztette elő a cég 2 felé. Mivel az
  5. tényállási pontban az előleg, a
  6. tényállási pontban pedig a teljes támogatási összeg (összesen 329.550.172 forint) kifizetésére is sor került, a II. rendű terhelt is a befejezett bűncselekmény miatt felel. A cselekmény minősítése a pályázatok nyomán elnyert teljes támogatási összeghez (450.279.999 forint) igazodik, ami az adott esetben veszélyeztetett – a Btk.
  7. §
(6)bekezdés d) pontjában írtakra figyelemmel – különösen nagy vagyoni hátrány és a Btk. 459. §
(1)bekezdés
  1. pontjában meghatározottaknak megfelelő üzletszerű elkövetés okán a Btk.
  2. §
(5)bekezdés b) pontja szerint minősülő költségvetési csalás bűntettének megállapítására vezet. [64] A törvényben megkívánt tényállási elemek teljessége mellett az eljárt bíróságok tehát helyesen állapították meg a II. rendű terhelt bűnösségét a Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pontjába ütköző, és az
(5)bekezdés b) pontja szerint minősülő költségvetési csalás bűntettében, ezért a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontjában írt felülvizsgálati ok nem állt be. [65] 4. A kifejtett érvek mentén a Kúria – mivel nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a II. rendű terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatot – a Be. 660. §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen – a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján e terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. [66] A Kúria – a Kúria elnöke számára a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 10. §
(2)bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján, a Kúria ügyelosztási rendjének IV.
  1. pontjában írt rendelkezése nyomán – öttagú tanácsban járt el. [67] IV. A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be.
  2. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [68] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 656. §
(4)bekezdésének első fordulata pedig akként rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
  1. november
  2. Dr. Somogyi Gábor s.k. a tanács elnöke, Dr. Metzing Márton s.k. előadó bíró, Dr. Harangozó Attila s.k. bíró, Dr. Demeter Zsuzsanna s.k. bíró, Dr. Boros Tibor s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.