A határozat elvi tartalma: Amennyiben a jogerős ítélettel való ügyazonosság a ténybeli alap és az elbírált jog tekintetében nem állapítható meg, a Kúria a felülvizsgálatot megtagadja. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Pfv.VI.21.253/2023/
- A tanács tagjai: Dr. Döme Attila a tanács elnöke Dr. Farkas Antónia előadó bíró Dr. Simonné dr. Gombos Katalin bíró Dr. Madarász Anna bíró Dr. Tibold Ágnes bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: Borsfai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Pethő András János ügyvéd) Az alperes: alperes neve Az alperes képviselője: Hegedűs & Hegedűs Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Hegedűs Péter ügyvéd) A per tárgya: kötbér követelés A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Szegedi Törvényszék 2.Pf.20.082/2023/
- számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Hódmezővásárhelyi Járásbíróság 7.P.20.574/2021/
- számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálatot megtagadja. Megállapítja, hogy a le nem rótt 94.900 (kilencvennégyezer-kilencszáz) forint felülvizsgálat engedélyezési illeték az állam terhén marad. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] Az alperes által használt felhasználási helyen a felperes munkatársai mérőhely ellenőrzést tartottak, amelynek során megállapították, hogy a gázórán a kisnyomású méretlen és mért vezetékszakaszok között a gipszkarton burkolat alatt illegális összekötést, megkerülő csővezetéket építettek ki, amely műszaki megoldás alkalmas volt méretlen földgáz vételezésre. Az alperes írásba foglalt elosztóhálózat-használati szerződéssel nem rendelkezett. Az alperes a helyszínen felvett jegyzőkönyvben az átalakítást elismerte és akként Kúria VI.Pfv.21.253/2023/3 2 nyilatkozott, hogy annak kiépítése egy évvel korábban történt, azonban a méretlen gázfogyasztást nem ismerte el. [2] A felperes keresetében 4.745.000 forint és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Hivatkozott arra, hogy az alperes a fogyasztásmérő berendezés megkerülésével méretlen gáz vételezésére alkalmas állapotot idézett elő, amely szabálytalan vételezésnek minősült. [3] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és az alperest a kereset szerint marasztalta. [4] A jogerős ítélet ellen az alperes felülvizsgálati kérelmet és felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő. Felülvizsgálati kérelme szerint a jogerős ítélet sérti a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(4)és
(5)bekezdését, 279. §
(1)bekezdését, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:
- §
(1)bekezdését, 6:
- §-át, 6:
- §
(1)és
(2)bekezdését, 6:103. §
(1)-
(3)bekezdéseit. Erre hivatkozással kérte, hogy a Kúria elsődlegesen a jogerős ítéletet helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben, másodlagosan a keresetet utasítsa el. [5] Az alperes a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmét elsődlegesen a Pp. 409. §
(3)bekezdésére, másodlagosan a Pp. 409. §
(2)bekezdés b) pontjára alapította. [6] Kifejtette, hogy a másodfokú bíróság indokolási kötelezettségével összefüggésben eltért a Kúria Kfv.37.462/2020/
- számú, a Pfv.20.634/2020/
- számú, a Pfv.I.20.256/2020/8/II. számú, a Pfv.V.21.118/2021/
- számú, a Pfv.20.498/2020/
- számú, Pfv.20.241/2022/
- számú határozataitól. Állította, hogy a jogerős ítélet hiányos, a jogi indokolás álláspontja szerint nem tért ki az ellenkérelmének és az elsőfokú bíróságnak egyes jogi érvelésére. Kifogásolta, hogy a másodfokú bíróság nem indokolta meg, hogy írásbeli szerződés hiányában, a felperes honlapján közzétett üzletszabályzat milyen módon tesz eleget a Ptk. 6:
- §
(1)bekezdésébe foglalt követelményeknek. Egyebek mellett hiányosnak tartotta a másodfokú bíróság indokolását arra vonatkozóan is, hogy miért nem fogadta el az elsőfokú bíróság ítéletének azon megállapítását, amely szerint a ráutaló magatartással létrejött elosztóhálózati-szerződés alakilag hibás szerződés, ezért csak a teljesített rész tekintetében vált érvényessé és nem terjedt ki az általános szerződési feltétel (a továbbiakban: ÁSZF) elfogadására is. [7] Az alperes a Pp. 279. §
(1)bekezdés vonatkozásában szintén több kúriai határozatot felsorolt, amellyel – álláspontja szerint – ellentétes a másodfokú bíróság ítélete. Előadta, hogy a másodfokú bíróság a Pp. 279. §
(1)bekezdésébe foglalt bizonyítékok okszerű mérlegelésére vonatkozó kötelezettségével összefüggésben tért el az általa felsorolt kúriai határozatoktól. [8] Az alperes engedélyezés iránti kérelmében állította azt is, hogy a másodfokú bíróság anyagi jogi jogkérdésben is eltért a Kúria Pfv.V.22.164/2016/
- számú, Pfv.III.21.182/2022/
- számú, Pfv.V.21.058/2021/
- számú, Pfv.V.20.152/2020/
- számú, valamint Mfv.VIII.10.155/2022/
- számú közzétett határozataitól. Hivatkozott arra, hogy az eseti döntések szerint a szolgáltatónak biztosítania kell annak lehetőségét, hogy az ÁSZF tartalmát a fogyasztó a szerződéskötést megelőzően megismerhesse. [9] Az alperes az engedélyezés iránti kérelmét másodlagosan a Pp.
- §
(2)bekezdés b) pontjára alapította. E vonatkozásban hivatkozott arra, hogy a másodfokú bíróság az ügy érdemére kiható olyan jogszabálysértést követett el, amelynek vizsgálata annak különleges súlya és társadalmi jelentősége miatt indokolt. Hangsúlyozta, hogy a másodfokú bíróság Ptk. 6:78. §
(1)bekezdésére vonatkozó jogértelmezése kiüresíti ezt a jogszabályhelyet, mivel anélkül válhat egy szolgáltató által egyoldalúan megállapított ÁSZF a szerződés részévé, Kúria VI.Pfv.21.253/2023/3 3 hogy arról a fogyasztó egyáltalán tudomást szerezne. Utalt arra is, hogy kiemelt társadalmi jelentősége van annak, hogy az ÁSZF milyen feltételek mellett válik a szerződés részévé, ezen belül írásbeli szerződés hiányában mikor válik az adott szerződés részévé ráutaló magatartással. [10] A Kúria a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet nem találta alaposnak az alábbiak szerint. [11] A Kúria elöljáróban rögzíti: mivel a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték az ötmillió forintot nem haladja meg, ezért a Pp. 408. §
(1)-
(2)bekezdései és 409. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem elbírálhatósága érdekében az alperesnek engedélyezés iránti kérelmet kellett előterjesztenie. [12] A Kúria az alperes engedélyezés iránti kérelmét a Pp. 411. §
(1)bekezdése alapján vizsgálta. [13] A kérelemhez kötöttség perjogi szabályaiból következően [Pp. 2. §
(2)bekezdés] – miként azt a felülvizsgálat engedélyezésével összefüggésben az 1/2021 (VII. 12.) PK vélemény (a továbbiakban PK vélemény) a
- pontjában értelmezte – a Kúria a felülvizsgálatot kizárólag a fél által megjelölt okból engedélyezheti. Az alperes a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmét elsődlegesen a Pp.
- §
(3)bekezdésére alapította, amely szerint a Kúria akkor engedélyezi a felülvizsgálatot, ha az ítélet a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben eltér. A „közzétett” határozat fogalmát a Pp. 346. §
(5)bekezdése és a bíróságok szervezetétől és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 32. §
(1)bekezdés b) pontjára figyelemmel úgy kell értelmezni, hogy az alatt a BHGY-ban
- január 1-je után közzétett eseti határozatait kell érteni. [14] A Kúria megállapította, hogy az alperes által megjelölt kúriai határozatok a felülvizsgálat Pp.
- §
(3)bekezdése alapján történő engedélyezését nem alapozzák meg. [15] Az alperes számos határozatot sorolt fel, amelytől a jogerős ítélet álláspontja szerint azért tért el, mert a jogerős ítélet megsértette a Pp.
- §-át, a bizonyítékokból okszerűtlen következtetéseket vont le. A bizonyítékok értékelése azonban az egyes egyedi ügyekben eltérő, ezt a Kúria csak a felülvizsgálat engedélyezését követően, a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálása esetén vizsgálhatta volna. A Pp.
- §
(4)-
(5)bekezdése szerinti indokolási kötelezettség megsértésére is az egyedi ügyön keresztül utalt az alperes, e körben konkrét jogkérdést nem fogalmazott meg. Utal arra a Kúria, hogy jogkérdés az, amely egy jogszabály rendelkezésének értelmezésével, az alkalmazandó norma alapvető tartalmával és az ahhoz kapcsolódó esetleges jogkövetkezményekkel összefügg (értelmezésére lásd: a felülvizsgálat engedélyezésével kapcsolatos 1/2021. (VII.12.) PK vélemény 1. pont, Kúria Pfv.V.20.675/2022/2., Pfv.V.21.323/2022/2. – BH2023. 71., Gfv.VI.30.523/2022/2.). Ez a perbeli esetben kizárólag a másodfokú bíróság által alkalmazott és értelmezett Ptk. 6:78. §
(1)bekezdése lehet. E vonatkozásban az alperes a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmét arra alapította, hogy a Ptk. 6:78. §
(1)bekezdése szerinti ÁSZF nem vált a szerződés részévé, mert azt ő a szerződéskötést megelőzően nem ismerhette meg és nem fogadhatta el. [16] A Pp. 409. §
(3)bekezdése alapján a PK véleményben adott értelmezés szerint a Kúria akkor engedélyezi a felülvizsgálatot, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a Kúria közzétett ítélkezési gyakorlatától eltérő ítéleti rendelkezés miatt indokolt. A Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre alapított engedélyezés iránti kérelemben eredménnyel csak olyan precedensképes határozat hivatkozható, amelynek a jogerős ítélettel való ügyazonossága a ténybeli alap és az elbírált jog tekintetében megállapítható (Kúria Gfv.III. 30.420/2023/2). Ez a feltétel azonban az adott esteben nem teljesült. Az alperes által hivatkozott határozatok tényállásai egy jelentős kérdésben eltértek a jelenlegi ügytől, mégpedig abban, hogy azokban az esetekben a szerződések nem ráutaló Kúria VI.Pfv.21.253/2023/3 4 magatartással, a felperes által kötelezően nyújtandó szolgáltatás jogosulatlan igénybevételével jöttek létre. Jelen esetben így az ügyazonosság nem állapítható meg, így a Kúria nem vizsgálhatta: azáltal, hogy a felperes az üzletszabályzatot közzétette, az alperes pedig gázt vételezett, az ÁSZF a szerződés részévé vált-e. Erre figyelemmel a Pp. 409. §
(3)bekezdése alapján a felülvizsgálat nem volt engedélyezhető. [17] Az alperes felülvizsgálati kérelmének engedélyezését a másodlagosan előterjesztett Pp. 409. §
(2)bekezdés b) pontja sem alapozta meg. [18] A Pp. 409. §
(2)bekezdés b) pontjára alapított kérelem körében a hivatkozott jogszabályi rendelkezés a felülvizsgálat kivételes engedélyezésének két eltérő esetét jelöli meg: a felvetett jogkérdés különleges súlyát, illetve társadalmi jelentőségét. A felvetett jogkérdés különleges súlya azt jelenti, hogy a jogkérdés nagy számban előforduló, új típusú ügyben merült fel és valamilyen további – általában a jogegységgel, illetve közvetetten a jogbiztonsággal kapcsolatba hozható – fontos ok is fennáll. A felvetett jogkérdés társadalmi jelentősége alatt pedig azt kell érteni, hogy az adott ügy közvetlenül vagy közvetett módon a jogalanyok, a társadalom széles körét érinti. Adott esetben ezek a feltételek nem teljesültek, mivel viszonylag kis számú azoknak a fogyasztóknak a köre, akik a szolgáltatóval kötött írásbeli szerződés nélkül, illegális összekötés, megkerülő csővezeték kiépítése útján vételezik a gázt. Az pedig éppen a jogbiztonságot szolgálja, hogy a szerződésszegés jogkövetkezményeként, jogszabály alapján, az ÁSZF-ben minden szerződésszegőre azonos módon meghatározott mértékben kell a joghátrányt figyelembe venni. [19] Fentiek alapján a Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálatát a Pp. 411. §
(1)bekezdése alapján megtagadta. [20] A Kúria az alperes részére személyes költségmentességet engedélyezett, ezért az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 50. §
(2a)bekezdés a) pontja szerint számított felülvizsgálat engedélyezési illeték a Pp. 95. §
(1)bekezdés c) pontja alapján az állam terhén marad. [21] A Kúria a kérelmet a Pp. 405. §
(1)bekezdése és a 391. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [22] A végzés ellen a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja alapján nincs helye felülvizsgálatnak. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [23] Pp. 411. §
(1)bekezdés, Pp. 409. §
(2)bekezdés b) pontja, 409. §
(3)bekezdés A döntés elvi tartalma [24] Amennyiben a jogerős ítélettel való ügyazonosság a ténybeli alap és az elbírált jog tekintetében nem állapítható meg, a Kúria a felülvizsgálatot megtagadja. Budapest,
- március
- Dr. Döme Attila s.k. a tanács elnöke Dr. Farkas Antónia s.k. előadó bíró Dr. Simonné dr. Gombos Katalin s.k. bíró Dr. Madarász Anna s.k. bíró Dr. Tibold Ágnes s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Kúria VI.Pfv.21.253/2023/3 tisztviselő 5