← Magyarország

Mf.31110/2025/6 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A munkáltató bizonyította az azonnali hatályú felmondás indokait, ezért a keresetet helytállóan utasította el az elsőfokú bíróság. Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 1.Mf.31.110/2025/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a dr. Polgár Péter (felperesi képviselő címe) egyéni ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, a dr. Dombovári Ottó (alperesi képviselő címe) egyéni ügyvéd által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen munkaviszony iránt indított perében a Budapest Környéki Törvényszék 27.M.70.179/2023/
  2. számú ítélete ellen, a felperes
  3. sorszámú fellebbezése folytán – tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 150.000 (százötvenezer) forint másodfokú perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az esedékesség napjáig az államnak – az Nemzeti Adó- és Vámhivatal illetékbevételi számlájára 912.000 (kilencszáztizenkétezer) forint meg nem fizetett fellebbezési illetéket. Az illetékfizetési kötelezettség e határozat jogerőre emelkedését követő
  4. napon válik esedékessé. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított ítéleti tényállás Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.110/2025/6 2 [1] Az alperesi gazdálkodó szervezet város megnevezése Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) 100 %-os tulajdonában áll. város megnevezése Város Önkormányzatának képviselőtestület a határozat száma (IX.15.) számú határozatával
  5. szeptember
  6. napjával felperest nevezte ki az alperes vezető tisztségviselőjének, önálló képviseleti és cégjegyzési joggal. A határozat értelmében a felperes munkaviszonya
  7. szeptember
  8. napjától kezdődő,
  9. szeptember
  10. napjáig tartó határozott időtartamra jött létre. [2] A felek által ugyanezen a napon aláírt munkaszerződés szerint az alperes a felperest vezető tisztségviselőként, ügyvezető munkakörben munkaviszonyban alkalmazza. A felperes felett a munkáltatói jogok gyakorlására az Önkormányzat, illetve annak képviselőtestülete jogosult. A felperes havi alapbérét a felek bruttó 950.000 Ft-ban határozták meg azzal, hogy őt a Javadalmazási Szabályzatban meghatározott béren kívüli juttatás is megilleti. [3] Az Önkormányzat és az alperes
  11. december
  12. napján üzemeltetési szerződést kötött az Önkormányzat által, részben pályázati forrásból beszerzett műjégpálya üzemeltetésére. A szerződés ötéves fenntartási időszakra jött létre, melyben az alperes vállalta a jégpálya szezononkénti 90 napos üzemeltetését. [4] A képviselőtestület a
  13. november 24-i ülésén tárgyalt a műjégpálya megnyitásáról, majd a határozat száma3 számú önkormányzati határozatban jóváhagyta a
  14. december
  15. napján kötött üzemeltetési szerződés módosítását, továbbá a műjégpálya felállítására 8 millió forint összeget biztosított az alperes részére. Az Önkormányzat az alperes részére
  16. december
  17. napján utalta át a 8 millió forintot. A polgármester a felperest arról tájékoztatta, hogy a jégpálya megnyitásának módosított időpontja
  18. december
  19. napja. [5] Az alperes a villanyszerelési munkákra alvállalkozó neve alvállalkozóval kötött szerződést, aki
  20. november
  21. napján tapasztalta, hogy a város megnevezése, utca neve utca helyrajzi szám számú felhasználási helyen nincs áram. [6] A felperes
  22. november
  23. napján hibabejelentő e-mailt írt az áramszolgáltatónak, amelyben jelezte, hogy a fenti felhasználási helyszínen a szerződések ellenére nincs áram és kérte, hogy írásba küldjék meg az áram kimaradásának okát, illetve a helyreállítás pontos időpontját. Az áramszolgáltató a felhasználási helyen az áramvételezi lehetőséget
  24. december
  25. napján visszaállította, a jégpálya felállításához szükséges egyéb munkával elkészültek, így a jégpályát
  26. december 23-án nyitották meg. Utóbb derült fény arra, hogy a villanyóra leszerelésére
  27. nyarán került sor, mivel a felperest megelőző alperesi ügyvezető nem kötötte meg az ideiglenes áramvételezési lehetőséget biztosító újabb szerződést az áramszolgáltatóval. [7] Az Önkormányzat és a Zrt. neve támogatási megállapodást kötött, amelyben a Zrt. neve játszótér építését vállalta. A feladat elvégzésére az Önkormányzat az alperessel
  28. október
  29. napján vállalkozási szerződést kötött. A szerződés szerint a kijelölt játszóeszközök bontásának határideje
  30. október
  31. napja, az eszközök áthelyezésének és az ütéscsillapító gumiburkolatok kialakításának határideje
  32. november
  33. napja volt. Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.110/2025/6 3 [8] Az Önkormányzat képviselői
  34. október
  35. napján észlelték, hogy a szerződésben nem szereplő játszóeszközök is elbontásra kerültek az alperes által, munkavállalói tévedés folytán. [9] A vállalkozási szerződésben a felek kikötötték, hogy a szerződés részét képezi az eszközök áthelyezését követően tanúsító szervezet által kiállított szabványossági felülvizsgálati jegyzőkönyv, amely szerint az áthelyezett eszközök a játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/
  36. (XI.27.) számú GKM rendeletnek teljes mértékben megfelelnek (a továbbiakban: TÜV engedély). [10] Az alperes által felújított játszótér részére két TÜV engedély készült. Az első
  37. december
  38. napján még nem volt teljeskörű. Ezt követően
  39. február
  40. napján készült el az újabb TÜV engedély, amely már teljeskörű volt és minden játszóeszközt megfelelőnek minősített. A műszaki átadás – átvétel időpontja
  41. február
  42. napja volt. [11] A képviselőtestület a határozat száma4 önkormányzati határozat alapján soron kívüli belső vizsgálatot rendelt el az alperesnél. A belső ellenőrzési jelentés – amely a
  43. január 1-től
  44. augusztus
  45. napjáig tartó időszakot ellenőrizte – egyebek között megállapította, hogy az alperesi társaság szabályzatainak tulajdonosi jóváhagyására az SZMSZ-ben foglaltak ellenére nem került sor és a társaság szabályzatait a dolgozókkal nem ismertették meg. [12] E jelentés alapján a felperes intézkedési tervet készített, amelyet a képviselőtestület a 2/
  46. (XI.24.) számú önkormányzati határozatával hagyott jóvá. Az intézkedési tervben megállapítások, javaslatok, intézkedések kerültek rögzítésre. A felperes az intézkedési tervben foglaltaknak részben nem tett eleget. A módosításra nem szoruló szabályzatok jóváhagyása iránt egyáltalán nem intézkedett, azokat nem küldte meg sem a polgármester, sem az önkormányzat részére. A felperes sem az intézkedési tervben vállalt határidőn belül – sem pedig azon túl – nem küldte meg az önkormányzat részére a következő szabályzatokat: üzletszabályzat, gépjárműhasználati szabályzat, pénzkezelési szabályzat, leltározási szabályzat, árképzési szabályzat, számlarend, számlatükör, közérdekű adatok megismerésére vonatkozó szabályzat, közzétételi kötelezettségre vonatkozó szabályzat és összeférhetetlenségi szabályzat. Ezek részében nem is készültek el a felperes ügyvezetősége alatt az alperesnél. [13] A belső ellenőrzési jelentés szerint megállapítást nyert, hogy a vizsgált időszakban
  47. szeptember 19 –
  48. napja között 183.380 forint személyszállítási költség (taxi) került megfizetésre, amely jelentősen magasabb, mint a munkába járás kapcsán elszámolható térítés, saját gépjármű vagy helyközi közlekedés igénybevétele esetén. A felperes sem előzetesen, sem utólag nem jelezte a polgármester felé, hogy fenti költsége merült fel és azt milyen módon kívánja elszámolni, ehhez a munkáltató engedélyét nem kérte ki. Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.110/2025/6 4 [14] A belső ellenőrzési jelentés szerint a felperes az alperes nevében határozatlan idejű bérleti szerződést kötött
  49. októberben, személyautó bérléséről, melynek havi bérleti díja 180.000 forint volt. A gépjárművet a felperes a munkába járáshoz, illetve a munkavégzéshez is használta, azzal, hogy annak használatára az alperes további munkatársai is jogosultak voltak, a gépjármű használati szabályzatban foglaltak alapján. [15] A belső ellenőrzési jelentés a szabályzattal kapcsolatban megállapította, hogy annak dolgozói megismerése, megismertetése nem dokumentált, általános tartalommal rendelkezik az üzemanyagvásárlás módjáról és a kártérítési felelősségről, nincsenek benne rögzítve a gépjármű tárolásának körülményei, azonban a magáncélú használatról szóló fejezetnél lehetőséget biztosít arra, hogy a munkavállaló saját lakóhelyén tárolja. Megállapította, hogy az ügyvezető munkába járásával kapcsolatos 1070 km magáncélú igénybevétel történt, amelyhez munkáltatói engedéllyel nem rendelkezett. [16] A belső ellenőrzési jelentésben azt is rögzítették, hogy az ellenőrzés során megismert szabályzatok nem rendelkeznek hatálybalépésükről, nem tartalmazzák az SZMSZben meghatározott képviselőtestület általi jóváhagyást, a szabályzatok megismerési záradékkal nem lettek ellátva és iktatásukra sem került sor. Mindezek alapján az ellenőrzés gyenge minősítést adott a vizsgált területnek, mivel a kapcsolódó szabályzat hiányos, illetve tulajdonosi döntések nélkül, az üzleti terv figyelmen kívül hagyásával került sor kifizetésekre az alperesnél. [17] város megnevezése Város Önkormányzata Képviselőtestületének határozat száma6 számú önkormányzati határozatában megismerte és tudomásul vette a Bizottság1 (a továbbiakban: Bizottság1) által a jégpálya felállításának, a utca nevei játszótér felújításának és a utca2 neve és szám szám alatt található önkormányzati tulajdonban álló ingatlan felújításának körülményei vizsgálatáról szóló jelentést. Egyidejűleg felkérte a Bizottság1-et arra, hogy a jelentését pontosítsa, illetve egészítse ki, kitérve arra, hogy a város megnevezése Kft. ügyvezető igazgatóját a kérdésben terheli-e bárminemű felelősség. [18] Ezt követően a Bizottság1 a korábbi jelentését kiegészítette, amelyet
  50. május 9-i ülésén jóváhagyott, melyben felvetették az ügyvezető munkajogi felelősségének kérdését. [19] A kiegészített jelentést – a belső ellenőri jelentéssel egyidejűleg – a képviselőtestület a
  51. május 9-i testületi ülésén megtárgyalta és a határozat2 száma. (V.9.) számú önkormányzati határozatában a felperest az ügyvezetői tisztségéből visszahívta, a munkaszerződést azonnali hatállyal felmondta, valamint az erre vonatkozó okiratot a határozat mellékletét képező tartalommal jóváhagyta. Felkérte a polgármestert, hogy a munkáltatói intézkedést írja alá és azt a felperessel haladéktalanul közölje. [20] A
  52. május
  53. napján kelt és a felperessel másnap közölt azonnali hatályú felmondással város megnevezése Város Önkormányzatának Képviselőtestülete, mint munkáltató a kizárólagos tulajdonában álló alperes legfőbb szerveként a felperes munkaszerződését a Munka törvénykönyvéről szóló
  54. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 78.§

(1)bekezdés a) pontja alapján azonnali hatályú felmondással megszüntette, megállapítva, hogy a felperes a munkaviszonyából származó lényeges kötelezettségét Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.110/2025/6 5 szándékosan, vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegte és ezt részletesen indokolta. Az azonnali hatályú felmondás – melyet tanú1 polgármester írt alá – részletesen tartalmazta a jégpálya késedelmes átadásával, a játszótér építésével, az intézkedési tervben foglalt feladatokkal, a taxi igénybevételével, a gépjármű bérlésével kapcsolatos felperesi mulasztásokat. Kereset [21] A felperes a keresetében a munkaviszony jogellenes megszüntetésének megállapítása és az eredeti munkakörben történő visszahelyezésének mellőzése mellett 11.400.00 forint elmaradt jövedelem, mint kártérítés, illetve kamat, perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest. [22] Előadta, hogy a jégpálya késedelmes megnyitásához kapcsolódó kötelezettségszegés tekintetében a felmondásból nem derül ki világosan, hogy hogy a felperes konkrétan milyen szándékos tevőleges, vagy súlyos gondatlan magatartást tanúsított, amely a jégpálya felállításának csúszásával okozati kapcsolatban állt volna. Az Önkormányzat csak
  1. december 2-án utalta át a munkavégzéshez szükséges összeget. A felperes mindent megtett annak érdekében, hogy a jégpálya felállítása minél hamarabb megtörténjen, azonban azt olyan körülmények hátráltatták, amelyeket nem lehetett előre látni. [23] A játszótéri eszközök elhelyezésének elhúzódása vonatkozásában valótlan az indokolás és abból nem is derül ki, hogy az Önkormányzat, mint megrendelő és az alperes, mint vállalkozó között létrejött vállalkozási szerződésben foglaltakat konkrétan a felperes milyen szándékos, tevőleges vagy súlyos gondatlan magatartásával szegte meg. A játszótéri eszközöket határidőre visszatelepítette az alperes, így a felperes részéről semmilyen kötelezettségszegés nem történt. [24] Az intézkedési tervben foglaltakkal kapcsolatban előadta, hogy a lefolytatott belső ellenőrzés
  2. január
  3. és
  4. augusztus
  5. napja közötti időszakra vonatkozott, azaz jóval a felperes munkaviszonyát megelőző időszakra. Ezentúl az alperes és a felperes az intézkedési tervben szereplő szabályzatokat határidőre elkészítette, és azokat az Önkormányzat részére megküldte. Az Önkormányzat az így átküldött anyagokra semmit nem reagált. [25] A taxi, illetve a bérelt gépjármű igénybevétele kapcsán előadta, hogy egyetlen jogszabály, illetve az alperes vagy Önkormányzat szabályzata sem tiltja a gépjárművek igénybevételét, így megalapozatlan a felmondás. Ellenkérelem Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.110/2025/6 6 [26] Az alperes álláspontja szerint az azonnali hatályú felmondásban rögzített valamennyi indok világos, valós és okszerű. Az elsőfokú bíróság határozata [27] Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította és kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 510.000 forint perköltséget, az államnak 684.000 forint eljárási illetéket. [28] Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a határozat száma6 Önkormányzati határozatban a Bizottság1 vizsgálati jelentését a képviselőtestület tudomásul vette és egyben felkérte a Bizottság1-et arra, hogy pontosítsa és egészítse ki azt, kitérve arra, hogy a felperest terheli-e felelősség. Ennek alapján a Bizottság1 a jelentését kiegészítette és azt az határozat száma7 határozatával jóváhagyta. A jelentésben foglaltak felvetették a felperes munkajogi felelősségét és beterjesztette a jelentését a képviselőtestület elé. A jelentés részletes megállapításokat tett a jégpálya, a játszótér projekt kapcsán a felperes mulasztásairól, illetve a felperesnek az alperes SZMSZ-ében foglalt konkrét, ezzel kapcsolatos kötelezettségeit is megjelölte azzal, hogy megállapította azok megszegését. [29] A határozat száma8 önkormányzati határozat tanúsága szerint a képviselőtestület
  6. május
  7. napján tartott ülésen szerzett teljeskörűen hivatalos tudomást a felperes mulasztásáról, ennek következtében az alperes az Mt. 78.§
(2)bekezdésében rögzített határidőn belül gyakorolta az azonnali hatályú felmondás jogát. [30] Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy a felperes munkaviszonyát megszüntető intézkedés nem a város megnevezése Város Önkormányzatának a határozat2 száma. (V.9.) számú határozata volt, hanem az ennek alapján megszületett, a képviselőtestület felhatalmazása alapján megfogalmazott és a határozat mellékletét képező azonnali hatályú felmondás, mint munkáltatói intézkedés. Az önkormányzati határozatban a képviselőtestület a felperes ügyvezető igazgatói tisztségéből való visszahívásáról és munkaviszonyának azonnali hatályú felmondásáról döntést hozott és felhatalmazta a polgármestert arra, hogy a munkáltatói intézkedést írja alá és azt közölje a felperessel. Ennek alapján a felperes alaki jogi kifogása megalapozatlan. [31] Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy az alperes az azonnali hatályú felmondásában megjelölte az SZMSZ-ben foglalt azon rendelkezéseket, amelyek a felperes konkrét munkaköri kötelezettségeit határozták meg és amelyek a felperes általi mulasztását vagy megszegését állították. Mindezekre tekintettel megállapítható, hogy a felperes tevékenységére az Mt. szabályai az irányadóak, így azok megszegésére alapítható volt az azonnali hatályú felmondás. A jégpálya késedelmes megnyitásához kapcsolódó kötelezettségszegés Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.110/2025/6 7 [32] Az elsőfokú bíróság ezen indok kapcsán megállapította, hogy az alperes nem bizonyította, hogy a felperes az azonnali hatályú felmondás indokolásában foglalt fenti kötelezettségeit szándékosan vagy súlyosan gondatlanul, jelentős mértékben megszegte volna, ezért az azonnali hatályú felmondás ezen indoka nem volt jogszerű. A játszótéri eszközök áthelyezésének elhúzódásával kapcsolatos felmondási ok [33] Ezen felmondási ok vonatkozásában nem volt vitatott tény, hogy tévedésből elbontásra kerültek olyan játékelemek is, amiket a szerződés nem tartalmazott, továbbá a TÜV szakértői tanúsítvány
  1. február 6-án került kiállításra és a műszaki átadás – átvétel időpontja
  2. február
  3. napja volt. [34] Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes a munkáját nem az elvárható szakszerűséggel végezte, a tőle elvárható gondosságot elmulasztotta, mert a közvetlen felügyelete alá tartozó projektért felelős divízió vezető (tanú3 rövid neve) munkájának ellenőrzése és utasításokkal való ellátása során megszegte az SZMSZ 26.a.i.1.y. pontjában és a
  4. pont
  5. és
  6. francia bekezdésében foglalt munkaköri feladatait. Ezzel összefüggésben került sor tévesen egyes játékelemek elbontására és a TÜV engedély késedelmes beszerzésére, amelynek következtében a szerződés teljesítése két és fél hónapos késedelmet szenvedett. [35] Mindezek alapján lényeges kötelezettségszegét szegte meg a felperes, amelyben súlyos gondatlansága megállapítható volt. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint azonban a felperes ezen kötelezettségszegése – figyelemmel arra, hogy beosztottjait a hiba sürgős kijavítására utasította és a késedelem csökkentése érdekében haladéktalanul másik alvállalkozót keresett – nem volt olyan jelentős mértékű, amely önmagában az azonnali hatályú felmondást megalapozta volna. Az intézkedési tervben foglalt feladatok elmulasztása [36] Az alperes az azonnali hatályú felmondás indokolásában foglaltak szerint azt értékelte a felperes terhére, hogy megsértette az SZMSZ
  7. pontjában és
  8. pont a.i.1.i. pontjában, valamint a határozat száma9 önkormányzati rendelet (a továbbiakban: vagyonrendelet) 36.§
(3)bekezdésben foglalt munkaköri kötelezettségeit, mert nem gondoskodott az intézkedési terv végrehajtásáról, végrehajtatásáról, a Kft. belső szabályzatainak képviselő testület általi jóváhagyatásáról, a munkavállalókkal történő megismertetéséről és ennek dokumentálásáról. [37] Az alperes az elsőfokú eljárás során konkretizálta, hogy pontosan melyik szabályzatokat hiányolta. Az azonnali hatályú felmondásban az intézkedési terv
  1. pontjára Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.110/2025/6 8 hivatkozott az alperes, melyben a felperes azt vállalta, hogy a hiányzó tulajdonosi jóváhagyás pótlása iránt intézkednek minden meglévő szabályzaton. Erre figyelemmel nem foghatott helyt az a felperesi érvelés, hogy bizonyos szabályzatokat nem kellett jóváhagyatni a képviselőtestülettel. Felelősként került meghatározásra a felperes beosztottja, vagyis a felperesnek, mint ügyvezetőnek ebben a körben a végrehajtatás volt a feladata, utasításadás a beosztottnak, és a munkájának érdemi ellenőrzése, továbbá annak ellenőrzése, hogy határidőben teljesítette a rábízott feladatot. [38] A felperes tisztában volt és tisztában kellett lennie azzal, hogy a Kft. SZMSZ-e általános jelleggel előírta a társaság szabályzatainak tulajdonos általi jóváhagyását. Ennek ellenére nem gondoskodott a módosulásra nem szoruló szabályzatok jóváhagyásának pótlásáról november
  2. napjáig – sem később – amelyet maga sem vitatott. Arról sem gondoskodott, hogy az aktualizálandó vagy kidolgozandó szabályzatok teljeskörűen április 15-ig megküldésre kerüljenek az önkormányzat részére, mivel április 14-én este csak 11 szabályzatot küldött meg a gazdasági vezető az Önkormányzat részére. [39] Az önkormányzati vagyonrendelet
  3. §
(3)bekezdése írta elő, hogy az ügyvezető köteles a polgármester felé a képviselőtestületi döntéshozatal elkészítése érdekében a határidők figyelembevételével az írásbeli tájékoztatást és az adatszolgáltatást megtenni, azaz ez a felperes munkaköri kötelezettsége volt. [40] Az elsőfokú eljárás során okirati bizonyítékként szolgált a belső ellenőri jelentés, amelynek a szabályzattal kapcsolatban is voltak releváns megállapításai. A belső ellenőr megállapította, hogy a Kft. javadalmazási szabályzatával, gépjármű használati szabályzatával, pénzkezelési szabályzatával kapcsolatban nem rendelkeznek a hatálybalépésükről, nem tartalmazzák a képviselőtestület jóváhagyását, nincsenek ellátva megismerési záradékkal és nincsenek iktatva. Ezeket a megállapításokat az azonnali hatályú felmondás is tartalmazta. Az ellenőrzés pedig gyenge minősítést adott a vizsgált területnek, „mivel a kapcsolódó szabályozás hiányos, illetve tulajdonosi döntések nélkül az üzleti terv figyelmen kívül hagyásával került sor kifizetésekre”. [41] Mindezek alapján megállapítható, hogy valós az azonnali hatályú felmondás
  1. indoka, hogy a felperes megsértette a munkaköri kötelezettségét, mert nem gondoskodott az intézkedési terv végrehajtásáról, illetve végrehajtatásáról, illetve nem készíttette el valamennyi előírt szabályzatot a vállalt határidőre és nem küldte meg mindet az önkormányzatnak, ezáltal nem gondoskodott azok képviselőtestület általi jóváhagyatásáról, ezáltal megszegve az intézkedési tervben foglaltakat és az SZMSZ
  2. pontjában foglalt kötelezettségeit is. Ebből az is következett, hogy a munkavállalókkal sem ismertette meg a szabályzatokat, amelyet maga is elismert, a határidő meghosszabbítását nem kérte, a szabályzatok benyújtásának akadályát a képviselőtestület és a polgármester felé nem jelezte. [42] Az elsőfokú bíróság rámutatott arra, hogy az alperes egyszemélyi vezető tisztségviselőjeként a felperes felelős volt a Kft. szabályszerű működéséért, ezért lényeges munkaköri kötelezettségét súlyos gondatlansággal mulasztotta el. Mindezekre figyelemmel az elsőfokú bíróság megítélése szerint, e súlyos kötelezettségszegés akár önmagában is, de a játszótér projekttel kapcsolatosan megállapított, ennek súlyát erősítő további Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.110/2025/6 9 kötelezettségszegéssel együtt, már kétségtelenül alkalmas volt arra, hogy megalapozza és jogszerűvé tegye az alperes azonnali hatályú felmondását. A taxi igénybevételével kapcsolatos felmondási indok [43] Az azonnali hatályú felmondás indokolása szerint a felperes megsértette az SZMSZ
  3. §-ában és a Vagyonrendelet
  4. §-ában foglalt kötelezettségeit, továbbá a 39/
  5. (II.26.) Kormányrendelet és az SZJA törvény 25.§
(2)bekezdésében foglalt rendelkezéseket, amikor a munkába járásához az alperes költségére taxit vett igénybe és ennek során a jogszabályban elismertnél jóval magasabb összegben finanszírozta a munkába járását. Az alperes Javadalmazási Szabályzata szerint az ügyvezető személyi alapbére éves prémiumra és mobiltelefonra jogosult, továbbá jóléti szociális juttatásokra (cafeteria). Az okirat rögzítette, hogy az egyéb juttatások formáit a munkaszerződés, jogszabály szabályzatok rögzítik. Helytállóan hivatkozott az alperes arra, hogy a felperes a javadalmazási szabályzatban nem szereplő juttatásban részesítette saját magát, amelynek hiányzott a jogalapja, figyelemmel arra, hogy ilyen juttatás a munkaszerződésében nem szerepelt. [44] Az elsőfokú bíróság egyetértett az alperessel abban, hogy a felperes lényeges munkaköri kötelezettségét szegte meg a köztulajdonban álló gazdasági társaság ügyvezetőjeként. A kötelezettségszegés ugyanakkor – figyelemmel a taxiköltségek összegére és arra, hogy csak néhány alkalommal fordult elő – nem volt olyan jelentős mértékű, amely önmagában azonnali hatályú felmondásra alapot ad, azonban arra mindenképpen alkalmas volt, hogy a fentebb írt másik két kötelezettségszegés súlyát és mértékét erősítse. A gépjármű személyi használat céljára való bérlete és igénybevétele [45] Az elsőfokú bíróság ezen felmondási indok
  1. a)pontjában meghatározott okkal kapcsolatban megállapította, hogy az üzleti tervben rögzített eltérő többletkifizetés nem munkaviszonyból származó kötelezettségszegés. A
  2. b)és
  3. d)pontban foglalt indokokkal kapcsolatban rögzítette, hogy az azonnali hatályú felmondás indokolásának 3. pontjában már a felperes terhére értékelte az alperes a szabályzatok hiányosságait és e körben a bíróság megállapította az azonnali hatályú felmondás jogszerűségét, így nem tekinthető önálló felmondási indoknak. A
  4. c)és
  5. e)pontban foglaltak tekintetében a bíróság megállapította, hogy azok helytállóak és megfelelnek a valóságnak. Az elsőfokú bíróság rámutatott arra, hogy munkáltatói jogkörbe tartozó döntést a felperes saját maga jogszerűen nem hozhatott volna meg. Ezen felmondási indokok tényszerűségét és valóságát a perben a belső ellenőri jelentés és tanú6 vallomása is alátámasztotta, a felperes mulasztása egyértelműen megállapítható volt. Az elsőfokú bíróság megítélése szerint ezen indok önmagukban nem alapozták meg az azonnali hatályú felmondást, ugyanis a felperes súlyos, gondatlan magatartása peradatok alapján nem volt megállapítható és az alperes által nem nyert bizonyítást, de arra alkalmasak voltak, hogy a többi indok súlyát erősítsék. Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.110/2025/6 10 Az azonnali hatályú felmondás utolsó indoka [46] Az azonnali hatályú felmondás 6. pontjában foglalt indok (a belső ellenőri jelentés további kiemelt jelentőségű megállapításai) szintén nem tekinthető önálló oknak, hanem a 3) – 5) pontokban foglalt indok egyfajta összefoglalás összegzése, amelyeket a bíróság értékelt, így e körben további megállapításokat nem tett. Fellebbezés [47] Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az elsőfokú ítélet megváltoztatását, a keresetének való helyt adást, azaz az alperes kötelezését kérte 11.400.000 forint jövedelemveszteséget magában foglaló kártérítés, késedelmi kamat és perköltség megfizetésére. [48] Továbbra is fenntartotta, hogy a felmondás azon alaki okból jogellenes, mivel az ügyvezetői tisztségből történő visszahívás, valamint a munkaviszony azonnali hatályú felmondást megszüntető önkormányzati határozat nem tartalmaz semmilyen indokolást. A felperessel szemben a munkáltatói jogokat város megnevezése Város Önkormányzatának Képviselőtestülete volt jogosult gyakorolni, tehát a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó döntés is kizárólag ezen testület jogosult meghozni. Ennek megfelelően a testület a munkaviszony megszüntetésére irányuló döntését köteles megindokolni, ugyanis a munkáltató indokolás nélkül nem szüntetheti mega munkavállaló munkaviszonyát, így a képviselőtestület, mint a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles lett volna a felperes munkaviszonyának megszüntetéséről szóló hozott döntését, vagyis a határozat2 száma. (V.9.) számú határozatát indokolással ellátni. [49] Álláspontja szerint téves a törvényszék azon megállapítása, hogy az azonnali hatályú felmondás a határozat2 száma. (V.9.) számú határozat mellékletét képezte. Ezzel szemben az alperes a 2023. november 7. napján tartott tárgyaláson kifejezetten akként nyilatkozott, hogy az azonnali hatályú felmondás a határozat meghozatalát követően került megszövegezésre, és a határozat2 száma. (V.9.) számú határozat melléklete a Bizottság1 és a belső ellenőr jelentései voltak. [50] Ennek következtében teljesen téves az elsőfokon eljárt törvényszék ítéletében foglalt azon megállapítása, miszerint az azonnali hatályú felmondás a határozat2 száma. (V.9.) számú határozat mellékletét képezte, a felmondás a határozat meghozatalát követően került megszövegezésre. [51] A fentiekből következik, hogy az azonnali hatályú felmondásban szerepló tényleges indokokat nem a munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult képviselőtestület határozta meg, így a felmondás jogellenes. A képviselőtestület által a polgármester részére adott felhatalmazás pedig kizárólag arra vonatkozott, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója által meghozott döntést írja alá és azt a felperes részére kézbesítse. Arra nem vonatkozott a Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.110/2025/6 11 képviselőtestületi felhatalmazás, hogy az azonnali hatályú felmondást ő vagy más személy szövegezze meg. Ennek következtében az azonnali hatályú felmondás alaki okból is jogellenes. [52] Az azonnali hatályú felmondás tartalmi okból is jogellenes. Előadta, hogy egységes a bírói gyakorlat abban, hogy amennyiben a felmondás alapjául több indok szolgál, úgy ezen indokokat külön-külön kell vizsgálni és a bíróság által, a felmondás jogszerű indokaként el nem fogadott indokokat figyelmen kívül kell hagyni, ugyanis azok nem tekinthetőek a munkáltató intézkedés alapjául szolgáló oknak. [53] A jégpálya késedelmes megnyitásához kapcsolódó kötelezettségszegéssel kapcsolatos indokra a fellebbezés nem terjedt ki, így a másodfokú bíróság nem vizsgálta ezen felmondási indokot. [54] A játszótéri eszközök áthelyezésének elhúzódása elnevezésű indokkal kapcsolatban előadta, a felmondás jogellenességének vizsgálata során ezt az indokot a törvényszéknek figyelmen kívül kellett volna hagynia. A felperes fellebbezése nem érintette a törvényszék azon megállapítását, miszerint a felperes kötelezettségszegése nem volt olyan jelentős mértékű, amely önmagában az azonnali hatályú felmondást megalapozta volna. [55] A felperes azt kérte, hogy a másodfokú bíróság ezen felmondási indok tekintetében állapítsa meg, hogy a felperes nem követett kötelezettségszegést, emiatt nem terheli felelősség. Előadta, hogy soha nem vitatta, hogy volt néhány játékelem, amely tévedésből került elbontásra. A tévedés ugyanakkor nem róható fel a felperesnek és az elsőfokú ítéletben történt megállapítások nem felelnek meg a valóságnak. [56] Előadta, hogy nem merült fel a perben adat- vagy tényelőadás, hogy a felperes nem megfelelő, vagy hiányos utasításokkal látta volna el a projektért felelős tanú3 rövid nevet, hogy a projekten dolgozó bármelyik más munkavállalót. Ezzel szemben tanú3 rövid nevet megfelelő és teljeskörű utasításokkal látta el és megfelelően ellenőrizte is, ugyanis pont ennek során derült ki azonnal, hogy néhány játékelem tévedésből került elbontásra. Ettől eltérő adat a perben nem merült fel, ezen állítást az alperes semmivel nem bizonyította. [57] Előadta továbbá, hogy egy munkavállaló ügyvezetői ellenőrzése nem azt jelenti, hogy az ügyvezetőnek folyamatosan jelen kell lennie minden feladat elvégzésénél. A feladat elvégzését kell ellenőrizni és ha abban bármilyen hibát vagy hiányt észlel, akkor kell azonnal cselekedni. [58] A felperes a játékelemek téves elbontása során sem súlyosan gondatlan, sem pedig szándékos kötelezettségszegést nem valósított meg, ráadásul semmilyen bizonyíték nem merült fel arra vonatkozóan, hogy a tőle elvárható gondosságot elmulasztotta volna, azért, mert tanú3 rövid neve munkájának ellenőrzése és utasításokkal való ellátása során megszegte volna a munkaköri feladatait. Előadta továbbá, hogy az alperes semmivel nem bizonyította, hogy a felmondásban szereplő indok alapján, az alperesi társaságot vagy az önkormányzatot bármilyen kár érte és az mennyiben volt jelentős. Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.110/2025/6 12 [59] Egyértelműen igazolta, hogy a felperes már 2022. november 11. napján írásban felhívta Munkatárs1 alpolgármester figyelmét arra, hogy az áttelepítés helyét még nem jelölte ki az önkormányzat. Az alpolgármester 2022. november 13. napján küldött válaszlevelében azt írta, hogy a pontos helyek megjelölése érdekében intézkedik. A felperes 2022. november 25. napján értesítette az alpolgármestert, hogy a korábban megbízott gumiöntő alvállalkozó elállt a szerződéstől, ugyanakkor arról is tájékoztatást adott, hogy ezen munkára sikerült egy másik vállalkozóval megállapodni. Továbbá felhívta az alpolgármester figyelmét arra, hogy a telepítendő játékok pontos helye nincs meghatározva. Munkatárs1 alpolgármester 2022. november 25. napján küldött válaszlevelében pedig megerősítette, hogy a játszóeszközök helyének kijelölése ügyintéző neve feladata. [60] Figyelemmel arra, hogy az áttelepítendő eszközök pontos helyszíne még 2022. november 25. napján, vagyis mindösszesen 5 nappal a teljesítési határidő előtt sem volt az Önkormányzat részéről kijelölve, így a teljesítési határidő elmulasztását nem lehet a felperes terhére róni. [61] Az „Intézkedési tervben foglalt feladatok elmulasztása” elnevezésű indokkal kapcsolatban fenntartotta azon álláspontját, miszerint ezen indok egyrészt teljesen értelmezhetetlen, másrészt nem felel meg a valóságnak. [62] A felperesi kötelezettségszegést a felmondás abban állapította meg, hogy a felperes nem tett eleget a képviselőtestület határozat száma11 számú önkormányzati határozatával elfogadott intézkedési terv 4. pontjának végrehajtására. [63] Kiemelte, hogy az intézkedési tervben foglalt és a felmondás alapjául szolgáló feladatok felelőseként az önkormányzat képviselőtestülete kifejezetten és egyértelműen kizárólag adminisztrátor neve jelölte meg. A szabályzatok kidolgozása és az önkormányzat részéről történő megküldése, tehát egyáltalán nem a felperes feladata volt. A szabályzatokat ténylegesen munkatárs2 gazdasági vezető készítette el és küldte meg az önkormányzat részére. A felperest munkatárs2 gazdasági vezető arról tájékoztatta, hogy valamennyi szabályzatot megküldte az önkormányzat részére. A felperes pedig okkal bízhatott abban, hogy munkatárs2 gazdasági vezető valamennyi szükséges szabályzatot megküldte az önkormányzat részére. [64] Előadta, hogy az elsőfokú bíróság lényeges eljárási szabálysértést követett el, jelentősen túlterjeszkedett a felek kérelmein, előadásain, figyelemmel arra, hogy az ítéletben az intézkedési terv 3. pontja szerinti feladatok elmulasztását is felrótta felperesnek, holott ez nem képezte a jelen per tárgyát, figyelemmel arra, hogy a felmondásban kizárólag csak az intézkedési terv 4. pontja szerinti feladatok elmulasztása szerepelt. [65] Előadta továbbá, hogy az önkormányzat nem tett eleget az együttműködési kötelezettségének, amikor nem értesítette a felperest arról, hogy nem küldte meg valamennyi szabályzatot. [66] Hivatkozott továbbá arra, hogy az alperes jelenlegi ügyvezetője esetében az önkormányzat képviselőtestülete a határozat száma10 számú külön határozatban hívta fel az Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.110/2025/6 13 ügyvezető figyelmét arra, hogy az általa megküldött szabályzatokon belül milyen további – tételesen felsorolt – szabályzatok megküldése szükséges az SZMSZ előírásai szerint. [67] Tehát amíg a felperes esetén önkormányzati visszajelzés hiányában is lényeges és súlyos kötelezettségszegésnek tekintendő néhány szabályzat megküldésének az elmulasztása, addig az alperes jelenlegi ügyvezetője tekintetében ez nem merült fel. [68] A taxi igénybevételével kapcsolatos felmondási indokkal kapcsolatban előadta, hogy a taxi szolgáltatás igénybevételét semmilyen jogszabály nem tiltja, ahhoz nem kellett jóváhagyást kérnie a munkáltatótól. Nem volt jelentősége, hogy a felperes milyen okból vette igénybe a taxi szolgáltatást, ugyanis nincs olyan előírás, amely differenciálná az igénybevételi lehetőségeket. tanú1 polgármester is úgy nyilatkozott, hogy nem volt olyan előírás, amely a taxi igénybevételét tiltotta volna. Előadta, hogy a felmondásban szereplő indokok valóságtartalmát az alperes nem bizonyította. [69] Kiemelte, hogy a taxi szolgáltatás igénybevételének idején Munkatárs3 volt az alperesi társaság gazdasági vezetője, aki egyben az Önkormányzat Bizottság1ának is tagja volt. Munkatárs3 tudomással bírt a szolgáltatás igénybevételéről és sem a felperesnek, sem a polgármesternek nem jelzett ezzel kapcsolatos problémát. A fentiek alapján a felperes jogellenes magatartása kizárt. [70] A gépjármű személyi használat céljára történő bérlet igénybevétele kapcsán előadta, hogy ezen indok továbbra is teljesen értelmezhetetlen a felperes számára. A gépjármű használatára vonatkozó szabályzat lehetővé tette a bérlést, továbbá nincs olyan előírás vagy jogszabály, amely alapján az ügyvezetőnek erre vonatkozóan engedélyt kell kérni a munkáltatói jogkör gyakorlójától. A gépjármű tárolására sincs semmiféle jogszabályi előírás. Hangsúlyozta, hogy a gépjármű használatára nem kizárólag a felperes volt jogosult, hanem az alperes munkavállalói is. Az alperes semmivel nem tudta bizonyítani, hogy a gépjármű kizárólag a felperes használatában állt volna. Egyfelől a felperes megtérítette a magánhasználat költségeit az alperesi társaság részére. A felperes e körben sem követett el semmilyen kötelezettségszegét, ennek következtében jogellenes a felmondás. Fellebbezési ellenkérelem [71] Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és a felperes kötelezését kérte másodfokú perköltség megfizetésére. [72] Az alperes a felmondás alaki szempontból történő jogellenességével kapcsolatban előadta, hogy az önkormányzatok működésére speciális szabályok vonatkoznak. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény (a továbbiakban: Mötv.) 52.§
(3)bekezdése szerint a zárt ülés előterjesztésébe és annak mellékleteibe, a zárt ülésen szigorúan szabályozott résztvevőkön kívül nem tekinthet be más, ugyanakkor a zárt ülés döntése nyilvános. Az alperes ennek figyelembevételével hivatkozott arra, hogy a felperest a város megnevezése Kft. ügyvezető tisztségéből visszahívta és az Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.110/2025/6 14 ügyvezetői feladatok ellátásra vonatkozó munkaszerződését azonnali hatállyal felmondta, valamint az erre vonatkozó okiratot a határozat mellékletét képező tartalommal jóváhagyta a képviselőtestület. [73] Az azonnali hatályú felmondás indokolása a Bizottság1 és a belső ellenőri jelentés alapján került indokolásra. A már hivatkozott határozat feljogosította a polgármestert arra, hogy ez alapján a szükséges munkáltatói intézkedéseket aláírja és közölje a felperessel. A felperes munkáltatója a város megnevezése Kft. volt, ténylegesen a munkáltatói döntést és azzal kapcsolatos munkáltatói intézkedéseket város megnevezése Város Önkormányzat Képviselőtestülete és annak vezetője a polgármester tette meg. Ennek következtében helyes az elsőfokú bíróság megállapítása, amely levezette a képviselőtestületi döntés és a munkáltatói intézkedés közötti korrelációt. [74] Az azonnali hatályú felmondás tartalmi okból való jogellenességével kapcsolatban a következőket adta elő. [75] Az intézkedési tervben foglalt feladatok elmulasztásával kapcsolatban elfogadta a felperes azon érvelését, hogy az első belső ellenőrzési vizsgálat időszaka alatt a felperes még nem volt az alperes ügyvezetője. Ugyanakkor kinevezésével jogfolytonossá váltak az alperesnél felmerülő problémákra vonatkozó reagálási kötelezettségek. város megnevezése Város Önkormányzat képviselőtestülete elfogadta a határozat száma11 határozatát, melyben intézkedési terv készítésére kötelezte az alperesi társaságot, majd a határozat száma11 számú határozatával elfogadta az intézkedési tervet, melynek végrehajtása a felperes kötelezettsége volt. [76] Hivatkozott arra, hogy a Polgári törvénykönyvről szóló
  1. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) gazdasági társaságokra vonatkozó szabálya szerint, az ügyvezető személyében felelős a gazdasági társaság kötelezettségeinek teljesítéséért. A felperes munkaviszonyban látta el az ügyvezető feladatait és mint ilyen munkahelyi vezetőként az ő felelősségi körébe tartozott az alperesi társaság munkavállalóinak az ellenőrzése. Annak nincs jelentősége, hogy a szabályzatokat ténylegesen Munkatárs2 gazdasági vezető készítette el, és küldte meg az önkormányzat részére (elismerten hiányosan). [77] Nem fogadható el az a kifogás, hogy miután a felperes tudomást szerzett egyes szabályzatok megküldéséről, joggal bízhatott abban, hogy a gazdasági vezető valamennyi szabályzatot megküldött, neki, mint ügyvezetőnek ellenőriznie kellett volna a munkavégzést. [78] Nem hozható fel a felperes védelmére a határozat száma10 számú határozat, mert az már a felmentését követően ismételten vizsgált szabályzatokra vonatkozik, így nem tehető a per részévé. [79] A taxi igénybevételével kapcsolatban előadta, hogy a 39/
  2. (II.26.) kormányrendelet tartalmazza a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítéseket. A felperes munkajogviszonyban látta el az ügyvezetői feladatokat, amelyek között nem szerepelt a taxi igénybevételének a lehetősége. A felperesnek munkáltatói engedélyt kellett volna kérnie a munkáltatói jogkör gyakorlójától, melyet nem tett meg. A határozat száa12 Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.110/2025/6 15 önkormányzati határozat fogadta el a város megnevezése Kft. Javadalmazási Szabályzatát, amely között nem szerepel a taxi igénybevételének a joga. [80] A gépjármű használatával kapcsolatban előadta, hogy a város megnevezése Kft. nem rendelkezett gépjármű szabályzattal a felperes ügyvezetésének az idején, az csak később került elfogadására. Súlyos szabálytalanságnak minősül az is, hogy nem vezettek menetlevelet, így nem ellenőrizhető, hogy ki és milyen célra használta a gépjárművet. Azt pedig maga a felperes sem vitatta, hogy a gépjármű nem a Kft. telephelyén, hanem a felperes lakóhelyén parkolt, amikor azzal járt munkába. Az a tény, hogy a felperes a személyi használatra eső költségeket később megtérítette, nem menti fel az alól, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlójától a gépjármű személyi használatára nem kért engedélyt. Megjegyezte, hogy miután menetlevelet nem vezettek, így a megtérítés összegszerűsége sem igazolható. A másodfokú bíróság döntése és jogi indoka [81] A felperes fellebbezése nem alapos. [82] A másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást lefolytatta, a tényállást teljeskörűen feltárta, a döntését a peradatok okszerű mérlegelésével hozta meg, mellyel a másodfokú bíróság is egyetértett, ezért az elsőfokú ítéletet a Polgári perrendtartásról szóló
  3. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  4. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet a Pp. 386. §
(4)bekezdése alapján, helyes indokainál fogva hagyta helyben. [83] A Pp. 370. §
(1)bekezdése szerint a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét – a
(2)–
(4)bekezdésben foglalt eltéréssel – az erre irányuló fellebbezési kérelemre, csatlakozó fellebbezésre, ellenkérelemre, azok korlátai között gyakorolja. Ilyen korlátnak minősülnek a 371. §
(1)bekezdés
  1. a)–
  2. d)pontjában megjelölt tartalmi követelmények körében előadottak. [84] A másodfokú bíróság a fellebbezés kapcsán az alábbiakra mutat rá: [85] Az Mt. 78. §
(1)bekezdése szerint a munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél
  1. a)a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan, vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
  2. b)egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A felmondás jogszerűsége alaki szempontból Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.110/2025/6 16 [86] A felperes a fellebbezésében hivatkozott arra, hogy a felmondás alaki szempontból is jogszerűtlen, figyelemmel arra, hogy város megnevezése Város Önkormányzat Képviselőtestületének határozat2 száma. (V.09.) számú önkormányzati határozata nem tartalmazta az azonnali hatályú felmondás indokait, hanem azt később fogalmazta meg a polgármester. Az elsőfokon eljárt bíróság tévesen jutott arra az álláspontra, hogy azonnali hatályú felmondás a hivatkozott határozat mellékletét képezte. A fentiekből következően az azonnali hatályú felmondásban szereplő tényleges indokokat nem a munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult képviselőtestület határozta meg, így a felmondás alaki szempontból is jogellenes. [87] A másodfokú bíróság rámutat arra, hogy a felek között létrejött munkaszerződés I.6. pontja szerint a felperes felett a munkáltatói jogok gyakorlására, valamint a munkahelyen a közvetlen irányítására és felügyeletére város megnevezése Város Önkormányzata, illetve annak képviselőtestülete jogosult. A képviselőtestület 2023. május 9-i ülésén megismerte az Önkormányzat 2023. évi belső ellenőrzési terve alapján készült, szám1 azonosító számú, a város megnevezése alperes tekintetében a „Béren kívüli személyi kiadások teljesítésének a készpénz kezelésének vizsgálata, illetve a bankkártya használatának vizsgálata” című ellenőrzési jelentést, továbbá a város megnevezése Város Önkormányzata Képviselőtestületének határozat száma6 számú önkormányzati határozatában megismerte és tudomásul vette a Bizottság1 jelentését. A jelentéseket a képviselő testület a 2023. május 9-i testületi ülésen megtárgyalta és az alapján hozta meg a határozat2 száma. (V.09.) önkormányzati határozatban a vezetői tisztségből való visszahívást, illetve az Mt. 78. §
(1)bekezdés alapján munkaszerződés azonnali hatályú felmondását. [88] tanú7 – aki egyben önkormányzati képviselőként is tevékenykedett a perbeli időszakban - alátámasztotta az alperes azon tényállítását, hogy a képviselőtestület a Bizottság1 jelentést a 2023. május 9-i ülésen ismerte meg és ekkor tárgyalt róla. Az ülésen tárgyalták meg a belső ellenőri jelentést és ekkor határoztak a felperessel szemben alkalmazandó munkajogi szankcióról. A jelentésekben részletes megállapítások kerültek rögzítésre a felperes mulasztásairól. [89] A határozat száma8 Önkormányzati határozat tanúsága szerint a képviselőtestület ezen az ülésen megismerte a pontosított Bizottság1 jelentést, azt tudomásul vette és felkérte a polgármestert a szükséges intézkedések megtételére. Ugyanezen a napon kelt azonnali hatályú felmondás szó szerint idézte a Bizottság1 jelentés megállapításait és a jelentésben foglalt SZMSZ-ben meghatározott rendelkezéseket, amelyeket a felperes megszegett. [90] A fentiek alapján megállapítható, hogy az azonnali hatályú felmondás a belső ellenőri jelentésen és a Bizottság1 jelentésen alapul, amelyet a képviselőtestület megtárgyalt és annak alapján hozta meg a határozatát a munkaviszony megszüntetéséről. A képviselőtestület jóváhagyásával foglalta írásba az azonnali hatályú felmondást a polgármester. A hivatkozott határozat feljogosította a polgármestert arra, hogy az alapján a szükséges munkáltatói intézkedéseket írja alá és azt közölje a felperessel. A fentiek alapján megalapozatlan a fellebbezés azon indoka, miszerint a felmondás nem a munkáltatói jogkör gyakorlójától származott. A másodfokú bíróság álláspontja szerint nincs jelentősége annak, Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.110/2025/6 17 hogy a határozat azt tartalmazza, hogy „a polgármester írja alá a határozatot”, figyelemmel arra, hogy önkormányzat képviselőtestülete egyértelműen rögzítette a határozatban, hogy a munkaszerződést azonnali hatállyal felmondja. Az azonnali hatályú felmondás a munkáltatói jogkör gyakorlójától származott, azaz alaki szempontból nem jogellenes. A jégpálya késedelmes megnyitásához kapcsolódó kötelezettségszegés [91] Ezen ítéleti rendelkezést egyik fél sem fellebbezte meg, ezért a másodfokú bíróság nem vizsgálta az azonnali hatályú felmondás ezen indokát. A játszótéri eszközök áthelyezésének elhúzódása [92] Az elsőfokú bíróság ezen indok kapcsán azt állapította meg, hogy a felperes lényeges kötelezettségszegést követett el, amelyben a súlyos gondatlansága megállapítható volt, azonban e kötelezettségszegése, figyelemmel arra, hogy beosztottjait a hiba sürgős kijavítására utasította és a késedelem csökkentése érdekében haladéktalanul másik vállalkozót keresett, nem volt jelentős mértékű, amely önmagában az azonnali hatályú felmondást megalapozná. [93] Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes a munkáját nem az elvárható szakszerűséggel végezte (Mt.52.§
(1)bekezdés
  1. c)pont) és a tőle elvárható gondosságot elmulasztotta, mert a közvetlen felügyelete alá tartozó, a projektért vezető divízió vezető (tanú3 rövid neve) munkájának ellenőrzése és utasításokkal való ellátása során megszegte az SZMSZ 26. a.i.1.y. pontjában és a 25.3. és 4. francia bekezdésében foglalt munkaköri feladatait. Ezzel összefüggésben került sor tévesen egyes játékelemek elbontására és a TÜV engedély késedelmes beszerzésére, amelynek következtében a szerződés teljesítése 2 és fél hónapos késedelmet szenvedett. [94] A felperes tévesen hivatkozott a fellebbezésében arra, hogy az elsőfokú bíróság jogellenesen értékelte ezen indokot a munkaviszony megszüntetésének indokaként. Az elsőfokú ítélet azt rögzítette, hogy nem volt olyan súlyú a kötelezettségszegés, amely megalapozta volna az azonnali hatályú felmondás kibocsátását, mely az irányadó bírói gyakorlat szerint nem jogellenes következtetés. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet ezen vonatkozásban helyes indokai alapján hagyta helyben az indokolás szükségtelen megismétlése nélkül. [95] A fentiekre tekintettel a felperes ezen fellebbezése is megalapozatlan. Az intézkedési tervben foglalt feladatok elmulasztása Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.110/2025/6 [96] mutat rá. 18 A másodfokú bíróság a felperes fellebbezése kapcsán csupán az alábbiakra [97] város megnevezése Város Önkormányzatának Képviselőtestülete elfogadta a határozat száma11 számú határozatát, melyben intézkedési terv készítésére kötelezte az alperesi társaságot, majd a határozat száma11 számú határozatával elfogadta az intézkedési tervet, így egyértelmű volt, hogy annak végrehajtása a felperes kötelezettsége. [98] Az SZMSZ 25. pontja szerint a felperes felelős a tulajdonos határozatainak szakszerű végrehajtásáért. A 26.
  2. p)alpontja szerint a felperes feladata a képviselőtestületi határozatok végrehajtásának a megszervezése. E körben nincs jelentősége annak, hogy adminisztrátor neve, illetve munkatárs2 került megjelölésre a feladatok végrehajtásáért. [99] Az Önkormányzati Vagyonrendelet 36.§
(3)bekezdése előírja, hogy az ügyvezető köteles a polgármester felé a képviselőtestületi döntéshozatal előkészítése érdekében a határidők figyelembevételével az írásbeli tájékoztatást és az adatszolgáltatást megtenni. [100] A felperes a fellebbezésében ellentmondásos tényállítást tett, miszerint a feladata volt, hogy ellenőrizze, hogy a beosztottja határidőben teljesítette-e a rábízott feladatot. Ugyanakkor a következő bekezdésben úgy nyilatkozik, hogy az már nem volt feladata, hogy ellenőrizze, hogy munkatárs2 gazdasági vezető ténylegesen elkészítette-e ezeket a szabályzatokat. A felperesnek éppen az volt a feladata, hogy ellenőrizze, hogy a beosztottjai a meghatározott feladatokat megfelelően teljesítették-e. [101] Az elsőfokú bíróság helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a felperes a Kft. egyszemélyi vezető tisztségviselőjeként felelős volt a Kft. szabályszerű működéséért, ezért lényeges munkaköri kötelezettségeit súlyos gondatlansággal mulasztotta el. A kötelezettségszegés mértéke pedig a hiányzó szabályzatok nagy száma és a Kft-nél fennálló szabályozatlansági helyzet miatt jelentősnek tekinthető. Nincs jelentősége annak, hogy a szabályzatokat ténylegesen munkatárs2 gazdasági vezető készítette el és küldte meg az Önkormányzat részére hiányosan. Nem fogadható el azon felperesi kifogás, miszerint a felperes tudomást szerzett egyes szabályzatok megküldéséről, de joggal bízhatott abban, hogy a gazdasági vezető valamennyi szabályzatot megküldte. A felperes elmulasztotta az ellenőrzési felelősségét, kötelezettségét, amely súlyos gondatlanságnak tekinthető. [102] A felperes megalapozatlanul hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság a per alapjául szolgáló felmondásban nem szereplő indokot is a tényállás részévé tette. [103] A másodfokú bíróság hangsúlyozza, hogy az azonnali hatályú felmondás az intézkedési tervben foglalt feladatok elmulasztása kapcsán rögzítette: „Ön megsértette munkaköri kötelezettségeit, amikor nem gondoskodott a képviselőtestület határozat száma11 számú önkormányzati határozatában foglalt intézkedési terv végrehajtásáról és a Kft. belső szabályzatainak képviselőtestület általi jóváhagyásáról, valamint nem gondoskodott, azoknak Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.110/2025/6 19 a munkavállalókkal történő megismertetéséről, sem annak dokumentálásáról.” Tehát a munkáltató az egész intézkedési tervvel kapcsolatban megállapította a felperes mulasztását, ennek következtében az elsőfokú bíróság nem terjeszkedett túl a felmondáson. [104] Megalapozatlan a felperes azon hivatkozása, hogy az önkormányzat elmulasztotta jelezni a megküldött szabályzatokkal kapcsolatosan hiányt. A felperesnek, mint ügyvezetőnek tudomással kellett bírnia arról, hogy milyen szabályzatokat kell határidőben elkészíteni és az önkormányzat esetleges mulasztása az ő súlyos gondatlanságát nem mentesíti. [105] A jelen perben nincs jelentősége annak, hogy az Önkormányzat a határozat száma10 számú határozata mit tartalmaz, figyelemmel arra, hogy az már a munkaviszony megszüntetését követően keletkezett. [106] Az elsőfokú bíróság helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy ezen kötelezettségszegés olyan súlyos volt, amely önmagában megalapozta, hogy jogszerűvé tegye az alperes azonnali hatályú felmondását. [107] A másodfokú bíróság rámutat arra, hogy több felmondási indok közül akár egy oknak a jogszerűsége megalapozza az azonnali hatályú felmondást (BH2003.211.) Taxi igénybevétele [108] A felperes a fellebbezésében továbbra is fenntartotta azon előadását, miszerint a szolgáltatás igénybevételét semmilyen szabály nem tiltotta, ehhez a felperesnek semmilyen előzetes engedélyt vagy jóváhagyást nem kellett kérnie a munkáltatótól. [109] A másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet indokolásának szükségtelen ismétlése nélkül az elsőfokú ítélet helyes indokainál fogva helybenhagyja. A másodfokú bíróság álláspontja szerint helytálló volt az elsőfokú bíróság megállapítása és hogy bár önmagában ezen kötelezettségszegés az azonnali hatályú felmondásra nem ad alapot, azonban arra alkalmas volt, hogy a másik két kötelezettségszegés súlyát és mértékét erősítse. A másodfokú bíróság rámutat arra, hogy a munkáltató egy folyamatot értékelt, a felperes munkáját, ezért bár ezen felmondási indok nem volt súlyosan gondatlan, de az mindenképpen értékelendő a munkaviszony megszüntetésekor. Gépjármű személyi használat céljára történő bérlete és igénybevétele [110] A másodfokú bíróság ezen felmondási indokot is a helyes indokainál fogva hagyja helyben, az indokolás szükségtelen megismétlése nélkül. Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.110/2025/6 20 Záró rész [111] A másodfokú bíróság a fellebbezési eljárásban pervesztes felperest a Pp. 83.§-a alapján kötelezte másodfokú perköltség megfizetésére, amelynek összegét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségekről szóló 17/2024. (XII.9.) IM rendelet 2. §-a alapján határozott meg. [112] Tájékoztatja a bíróság a felperest, hogy az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell megfizetnie. Megfizetése során közleményként fel kell tüntetni az Ítélőtábla megnevezését, az Ítélőtábla e határozatának számát, és a fizetésre kötelezett adóazonosító számát. [113] bírálta el. A másodfokú bíróság a fellebbezést a Pp. 376.§-a alapján tárgyaláson kívül [114] Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Pp. 365. §-a zárja ki. Budapest, 2025. szeptember 18. dr. Vajas Sándor s.k. dr. Kovács Edit s.k. a tanács elnöke előadó bíró dr. Kulisity Mária s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.