A határozat elvi tartalma: A hatóság határozata akkor törvényes, ha annak rendelkező része és indokolása tartalmazza a közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó törvényben előírt valamennyi tartalmi követelményt. A bíróságnak a perben érvényesített valamennyi kereseti kérelemről döntést kell hozni. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv. III.37.375/2021/
- A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Gyurán Ildikó előadó bíró, Dr. Suba Ildikó bíró A felperes: név1 cím1) A felperes képviselője: Bittera, Kohlrusz & Tóth Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: Dr. Kohlrusz Milán, cím2) és a Hauser Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. Hauser Edit, cím3 Az alperes: név2 cím4 Az alperes képviselője: Bálintfy és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. Pál Balázs, cím5 A per tárgya: közegészségügyi ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes,
- sorszám alatt Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: a Fővárosi Törvényszék
- március 4-én kelt 111.K.701.467/2020/
- számú ítélete. Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 111.K.701.467/2020/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja. Kúria III.Kfv.37.375/2021/7-II A felek felülvizsgálati eljárásban (százötvenezer) forintban állapítja meg. 2 felmerült költségét személyenként 150.000.- A végzés ellen felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperesi cég 1996-ban alakult meg, fő tevékenysége gyógyszerek, gyógyászati termékek nagykereskedelme. [2] Az alperes a felperes ismertetési tevékenységének ellenőrzése iránt indított eljárása eredményeként az OGYÉI/72756-69/
- számú határozatában megállapította, hogy a felperes egészségügyi szolgáltatóval, egészségügyi tevékenység végzésére jogosító jogviszonyban álló szakemberrel kötött szerződések megvalósulásával megsértette a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló
- évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 14.§
(1)bekezdésében foglaltakat. Az általa szervezett rendezvények bejelentésének elmulasztásával megsértette a Gyftv. 14. §
(10),
(13)bekezdésében, valamint a fekvőbeteg ellátást biztosító egészségügyi szolgáltató részére térítésmentesen adható mintaadási gyakorlatával az emberi felhasználásra kerülő gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz ismertetésére, az ismertetői tevékenységet végző személyek nyilvántartására és a gyógyszerre, gyógyászati segédeszközzel kapcsolatos, fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó részletes szabályokról szóló 3/2009. (II.25.) EüM rendelet (a továbbiakban: EüM rendelet ) 7. §
(1)bekezdés a) pontjában foglaltakat. Másrészről kimondta, a felperes a fekvőbeteg ellátást biztosító egészségügyi szolgáltató részére juttatott gyógyszer-adományozási gyakorlatával sértette az EüM rendelet 9. §-ában foglaltakat; és azzal, hogy a Gyftv. 36. §
(4)bekezdésében meghatározott, az őt, mint ismertetési tevékenységet folytatót, az általa munkavégzésre irányuló jogviszony keretében foglalkoztatott és nyilvántartásba vett ismertető személy tevékenysége után terhelő befizetési kötelezettségének igazoló okmányt elmulasztotta megküldeni a hatóság részére, az EüM rendelet 8. §
(6)bekezdésében foglaltakat. [3] Mindezek okán a Gyftv. 19. §
(2)bekezdésének c) pontja alkalmazásával megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását és a Gyftv. 19. §
(2)bekezdés
- d)pontjának
- db)alpontja alapulvételével a felperessel szemben 31.000.000.- forint összegű pénzbírságot szabott ki. [4] A felülvizsgálattal érintett jogsértések körében a döntése indokaként rögzítette, a felperes által szervezett 15 tudományos tanácsadó testületi ülés szakmai rendezvény volt, ezáltal a felperest bejelentési kötelezettség terhelte, melynek bizonyíthatóan nem tett eleget. Kúria III.Kfv.37.375/2021/7-II 3 [5] A felperes egészségügyi szakemberekkel kötött szerződései kifejezetten valamely készítményének a promócióját kívánták előmozdítani, kereskedelmi gyakorlatát szolgálták. Az ügyvezető szakorvosok aktívan közreműködtek a felperes marketing anyagai és kereskedelmi üzenetei kidolgozásában. Az alperes értelmezése szerint a Gyftv. 13. §
(3)és 14. §
(1)bekezdéséből nyilvánvalóan az a jogalkotói szándék vezethető le, hogy a gyógyszer rendelésére jogosult szakember ne kerüljön olyan jogviszonyba az ismertetési tevékenységet folytatóval, hogy az a szakmai meggyőződésének hajlításán át véleményének megváltoztatását eredményezhesse promóciós célból. A cégek ügyvezető szakorvosai érvényes egészségügyi szolgáltatói engedéllyel rendelkeztek, személyes közreműködés formájában egészségügyi tevékenységet láttak el, ez pedig nem egyeztethető össze az ismertetési tevékenységnek minősülő promóciós munkával. Ezáltal a felperes tiltott anyagi előnyt nyújtott szerződéses jogviszony formájában. A szakorvos összeférhetetlenségi okból kifolyólag a felperes marketing tevékenységében nem vehet részt, következésképpen a vizsgálattal érintett szerződések megvalósulásával 9 alkalommal sérült a Gyftv. 14. §
(1)bekezdése. A kereseti kérelem [6] A felperes anyagi- és eljárási jogi jogsértésekre hivatkozással keresetet terjesztett elő a jogerős határozat bírósági felülvizsgálata iránt. Az elsőfokú ítélet [7] A törvényszék az alperes határozatát megsemmisítette és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte megállapítva, hogy a kereset részben alapos. [8] A szakmai rendezvények bejelentése elmulasztása tárgyában rögzítette, a jogszabályok értelmezését, alkalmazását meg kell előzze a tényállás tisztázása a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 72. §
(1)bekezdés f) pontjának megfelelően. Habár az alperes rögzítette, hogy az eljárás során milyen dokumentáció állt rendelkezésére, milyen bizonyítékokat szerzett be, ám nem fejtetti ki, hogy miért tekintette a 15 rendezvényt olyan szakmai rendezvénynek, amelyeket a Gyftv. 14. §
(10)és
(13)bekezdése alapján bejelentési kötelezettség terhelt. Azt sem konkretizálta, hogy a Gyftv. 14. §
(10)avagy
(13)bekezdése, vagyis a rendezvények szakmai vagy azok promóciót elősegítő jellege miatt voltak-e bejelentés kötelesek. Az alperes által konkrétan megnevezett jogszabály hiányában nem volt azonosítható az irányadó jog. Az alperesnek a releváns bizonyítékok bemutatásával és értékelésével kellett volna tényállást megállapítania, levezetnie, hogy a kifogásolt rendezvények milyen körülmények alapján szakmaiak, promóciósak, illetve milyen ismérveik alapján, és mely jogszabályhely rendelkezéseit teljesítik, vagy maradnak el attól. Hangsúlyozta, nem elfogadható az alperes érvelése, hogy a rendezvények szakmaiságát a köznapi értelemben kellene értelmezni és e körben bizonyítási kötelezettség ne terhelte volna. Kúria III.Kfv.37.375/2021/7-II 4 [9] Az egészségügyi szolgáltatókkal kötött megbízási szerződések körében kiemelte, nem vitatható, hogy a szerződő cégek és ügyvezető szakorvosaik közreműködtek a felperes promóciós tevékenységében, ismertetési feladatokhoz járultak hozzá. Ugyanakkor a promóciós tevékenység összeférhetetlen jellegűvé minősítésével, majd ebből eredően a Gyftv. 14. §
(1)bekezdés sérelmének megállapításával az alperes téves jogi következtetést vont le, az anyagi jogi szabályokat tévesen, túlzóan kiterjesztően értelmezte. A Gyftv. 13. §
(3)bekezdésének és 14. §
(1)bekezdésének együttes értelmezésével bemutatott jogalkotói szándék ugyanis az alperes feltételezésén alapul. [10] Az érintett cégek ügyvezetői nem minősülnek a Gyftv. 13. §
(1)bekezdése szerinti ismertető személynek, összeférhetetlenségük nem állhat fenn. Az alperes nem alkothat és nem alkalmazhat olyan összeférhetetlenségi szabályt, amelyet a Gyftv. kifejezetten nem tartalmaz. Következésképpen, nem helytálló az az alperesi következtetés, hogy a cégek a felperes marketing tevékenységében ne vehettek volna részt és az erre irányuló szerződés alapján kapott juttatás a Gyftv. 14. §
(1)bekezdésébe ütközne. [11] Ha a jogalkotó a gyakorló, egészségügyi szolgáltatási feladatokat ellátó orvosokat általánosan elkívánta volna tiltani az ismertető promóciós tevékenységében való közreműködéstől, akkor ezt határozottan kellett volna megtennie, nem pedig úgy, hogy a jogalkalmazó alperes vitatható következtetéseken keresztül jusson el az összeférhetetlen minősítésig. [12] Az elsőfokú bíróság a keresetet annak egyéb pontjait érintően megalapozatlannak találta. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [13] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. Egyúttal indítványozta, hogy a bíróság az új eljárás körében adjon olyan utasítást, amely a felperes keresetének az elutasítását eredményezi. [14] Érvelése szerint az ítélet rendelkező része és indokolása nincs összhangban egymással, a felperes keresetét kizárólag a jogorvoslati kérelem
- és
- kérelmi elemei tekintetében tartotta alaptalannak. Az elsőfokú bíróság az alperesi határozat teljes megsemmisítéséről döntött annak ellenére, hogy az egyes határozati rendelkezések egymástól jól elkülöníthetőek. [15] A szakmai rendezvények körében kifejtette, az elsőfokú ítélet megalapozatlanul állapította meg, hogy megsértette a tényállás-tisztázási kötelezettségét. Ha azonban azt sértette is, annak az ügy érdemére lényeges kihatása nem volt. Az elsőfokú bíróság nem vizsgálta, hogy van-e lehetőség az eljárási szabályszegés orvoslására. Kúria III.Kfv.37.375/2021/7-II 5 [16] Az alperes a tudományos tanácsadó üléseket nem megvalósulásuk jogszerűsége, hanem az azokat megelőző bejelentési kötelezettség teljesítése szempontjából vizsgálta. A felperes maga sem vitatta, sőt nyilatkozataiban és beadványaiban alátámasztotta a rendezvények szakmai jellegét. Ahhoz, hogy egy rendezvény bejelentésköteles voltát megállapítsa, két ténykérdést kell tisztázni: egyrészt azt, hogy az adott rendezvényt az ismertetési tevékenységet folytató szervezet végzi-e, másrészt azt, hogy az szakmai rendezvénynek minősül-e. Ezen túlmenően vizsgálódási kötelezettsége a hatóságnak nem volt. [17] Ha az elsőfokú bíróság a tényállás tisztázásának kérdése körében foglalkozott volna az orvosolhatóság kérdésével, úgy bizonyítást kellett volna felvennie a rendezvények szakmai jellegének tisztázása céljából. [18] Érvelése szerint a törvényszék túlterjeszkedett a kereseti kérelmen, hiszen felperes sem keresetlevelében, sem annak kiegészítésében, de még a per első tárgyalásán sem hivatkozott arra, hogy az alperes határozata az irányadó jog beazonosíthatósága miatt lenne jogsértő. [19] Az egészségügyi szakemberekkel kötött szerződések tekintetében tett bírósági megállapítások körében rögzítette, nem az alperes jogértelmezése, hanem az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK Európai Parlament és a Tanács irányelv (a továbbiakban: Irányelv) [50] preambulumbekezdése igazolja döntése indokát. Az irányelv egyértelmű iránymutatást ad a gyógyszerismertetési szabályok értelmezéséhez. Eszerint a gyógyszerek rendelésére jogosult személyeknek mindenféle elfogultság nélkül kell ellátniuk feladataikat, minden eszközzel el kell kerülni azt, hogy befolyásolásukra közvetlen, vagy közvetett pénzügyi érdekeltség miatt kerüljön sor. Ezt a befolyásmentesség iránti igényt elégíti ki a Gyftv.
- §
(3)bekezdése és 14. §
(1)bekezdése. E körben az ítélet sérti az Alaptörvény 28. cikk
(1)bekezdésében foglalt, jogszabályok értelmezésével kapcsolatos alapelvet, mivel nincs tekintettel az Irányelv preambulumában megfogalmazott célokra. [20] Felülvizsgálati ellenkérelmében a felperes az ítélet hatályában fenntartására tett indítványt. A Kúria döntése és jogi indokai [21] Az alperes felülvizsgálati kérelme – az alábbiak szerint – nagyobb részben alapos. [22] A felülvizsgálati eljárás kereteit a Kp. 115. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 108. §
(1)bekezdése alapulvételével a felülvizsgálati kérelem és felülvizsgálati ellenkérelem jelöli ki. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének, további bizonyítás felvételének nincs helye. Kúria III.Kfv.37.375/2021/7-II 6 [23] A Kúria szerint az elsőfokú bíróság a megfelelően feltárt tényállásból helytelen eljárási- és anyagi jogi következtetésekre jutott. [24] A Kúria mindenekelőtt rögzíti, az alperes felülvizsgálati kérelmében hivatkozott, az ítélet rendelkező részének és indokolásának ellentmondásossága nem állapítható meg, az nem sérti a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 84. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(3)és
(4)bekezdését. Az alperes határozati rendelkezései, az egyes jogsértések elkülöníthetőek, azonban az ennek következtében kiszabott bírság összege már nem, így a határozat részbeni megsemmisítésére – az alkalmazott jogkövetkezmény okán - nem kerülhetett sor. A teljes határozat megsemmisítése azonban nem jelenti azt, hogy a bíróság által már elbírált jogsértések újból teljeskörűen vitássá tehetőek lennének. [25] A Kúria ezt követően a rendezvények bejelentési kötelezettsége elmulasztása jogsértése megállapíthatóságával kapcsolatos ítéleti részt vizsgálta felül. [26] A Gyftv. 14. §
(2)bekezdése szerint a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök ismertetését segítő rendezvények kizárólag szakmai, tudományos vagy oktatási céllal szervezhetőek. A rendezvényen az ismertetési tevékenységet folytató és az ismertető személy által biztosított egy napra eső vendéglátás összege nem haladhatja meg a
- §
- pontjában meghatározott összeget és a rendezvény fő céljához képest másodlagosnak kell lennie. A rendezvényre az egészségügyben, illetve a gyógyszerellátásban vagy a gyógyászati segédeszköz ellátásban közreműködő szakembereken kívül más személy nem hívható meg. [27] A Gyftv.
- §
(10)bekezdése szerint az ismertetési tevékenységet folytató köteles a szakmai rendezvénnyel, tanfolyammal összefüggésben a
(4)-
(6)bekezdés szerint általa nyújtott támogatással vagy az általa szervezett rendezvénnyel kapcsolatban a szakmai rendezvény, tanfolyam kezdő időpontját megelőzően 15 nappal korábban a
(11)bekezdésben foglaltakat a gyógyszerészeti államigazgatási szervnek bejelenteni. A
(11)bekezdés értelmében a bejelentésnek tartalmaznia kell:
- a)a tervezett rendezvény nevét, helyszínét, időpontját és programját,
- b)a kedvezményezett nevét,
- c)a támogatás összegét, a szervezés költségét,
- d)a helyszín szükségességét alátámasztó indokokat,
- e)a
(6)bekezdésben említett kapcsolódó, kiegészítő program megnevezését, helyszínét, időpontját és rövid leírását. Kúria III.Kfv.37.375/2021/7-II 7 [28] A
(13)bekezdés kimondja, az ismertetési tevékenységet folytató a
(11)bekezdésen túl köteles a gyógyszerészeti államigazgatási szervnek bejelenteni az általa szervezett vagy az általa juttatott forrásból támogatott szakmai rendezvény, tanfolyam megnevezését, helyszínét, időpontját, programját, valamint a szervező nevét, székhelyét, a rendezvény vagy tanfolyam kezdő időpontját megelőzően 15 nappal. [29] Az elsőfokú bíróság ítéleti megállapítása az volt, hogy a rendezvények bejelentési kötelezettsége kapcsán az alperes nem tárta fel kellőképpen a tényállást, a bizonyítékok értékelését a döntés nem tartalmazza. Rögzítette, hogy milyen dokumentáció állt rendelkezésére, milyen bizonyítékokat szerzett be, ám adós maradt annak kifejtésével, miért tekintette a 15 rendezvényt olyan szakmai rendezvénynek, melyet bejelentési kötelezettség terhelt. Azt sem konkretizálta, mi volt a bejelentési kötelezettség jogalapja, a Gyftv. 14. §
(10)vagy
(13)bekezdése. Nem volt azonosítható az irányadó jog, így annak értelmezése sem volt lehetséges. [30] A Kp. 2. §
(1)bekezdése értelmében a bíróságok feladata a közigazgatási perben az, hogy eljárásával a közigazgatási tevékenységgel megvalósított jogsértéssel szemben – erre irányuló megalapozott kérelem esetén – hatékony jogvédelmet biztosítson. A
(4)bekezdés mondja ki, hogy a bíróság a közigazgatási jogvitát a kereseti kérelem, a felek által előterjesztett kérelmek és jognyilatkozatok keretei között bírálja el. [31] A Kp. 78. §
(2)bekezdése szerint a bíróság a bizonyítékokat egyenként és összességükben, a megelőző eljárásban megállapított tényállással összevetve értékeli. [32] A Kp. 78. §
(1)bekezdése alapulvételével alkalmazott Pp.
- §-a értelmében a bíróság a perben jelentős tényeket a felek tényállításainak és perben tanúsított magatartásának, valamint a per tárgyalása során megismert bizonyítékoknak és egyéb peradatoknak az egybevetése, egyenként és összességében történő értékelése alapján a meggyőződése szerint állapítja meg. [33] A Kp.
- §
(1)bekezdése szerint az ítéletben a perben érvényesített valamennyi kereseti kérelemről döntést kell hozni. [34] A Ket. 50. §
(1)bekezdése szerint a hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. [35] A Ket. 72. §
(1)bekezdés e) szerint a határozat indokolásának - többek között tartalmaznia kell a megállapított tényállást, az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat és azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a hatóság a határozatot hozta. [36] A Kúria a Kfv.III.37.292/2015/
- számú ítéletében kiemelte, a határozatnak részletes indokolást kell tartalmaznia, ennek hiányában a határozat nem tekinthető jogszerűnek. Az indokolásbeli hiányosságot nem pótolja az alperesnek a peres eljárás során tett nyilatkozata és a jogerős ítélet elleni felülvizsgálati kérelemben foglalt érvelése sem. Ezen okfejtést a határozat indokolási részében kell rögzíteni. Ennek hiányában a határozat érdemi Kúria III.Kfv.37.375/2021/7-II 8 felülvizsgálatra alkalmatlan, mert a bíróság a rá háruló jogszabályi kötelezettségének a jogszerűségi felülvizsgálat körében nem tud eleget tenni. [37] A fent hivatkozottakból levezethetően, a hatóság határozata akkor törvényes, ha annak rendelkező része és indokolása tartalmazza a közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó törvényben előírt valamennyi tartalmi követelményt. [38] A Kúria szerint az, hogy az alperes határozatában kellő részletességgel rögzítette a tényállást, utalt arra, az eljárás során milyen dokumentáció állt rendelkezésre, milyen bizonyítékot szerzett be és kifejtette, hogy a 15 rendezvényt olyan szakmai rendezvénynek tekinti, melyeket a Gyftv.
- §
(10)és
(13)bekezdései alapján a felperesnek be kellett volna jelentenie. Felsorakoztatta bizonyítékait, kiemelve a felperes OGYÉI/72756-45/
- és OGYÉI/72756-46/
- számú nyilatkozatait, a rendezvények lebonyolítása érdekében megkötött szerződéseket, egyéb dokumentumokat, teljesítés igazolásokat, számlákat, előadás anyagokat, szakmai anyagokat, a tudományos tanácsadó testületi ülése meghívóját, programját, annak jegyzőkönyvét, a jelenléti íveket stb. [39] Az alperes álláspontja egyértelmű volt atekintetben, hogy a rendezvények bejelentésköteles szakmai rendezvények. Hangsúlyozza azt is a Kúria, a Gyftv. nem határozza meg a szakmai rendezvény definícióját, ezért arra az alperesnek sem kellett kitérnie külön, mindösszesen arról rendelkezik, hogy a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök ismertetését segítő rendezvények kizárólag szakmai, tudományos vagy oktatási céllal szervezhetőek. [40] Az elsőfokú bíróság azonban ezt a határozati érvelést nem vetette össze a felperes kereseti kérelmében kifejtettekkel, a közigazgatási eljárás iratanyagával. Azaz nem foglalt állást abban a jogkérdésben, hogy a rendezvények szakmai rendezvények-e a Gyftv.
- §
(10)és
(13)bekezdései szerint és ezáltal bejelentési kötelezettség terhelte-e a felperest, mert nézete szerint a határozat nem elégítette ki a Ket. 72. §
(1)bekezdésében foglalt indokolási kötelezettséget. [41] A Kúria több eseti döntésében leszögezte, a hatóságot a döntése meghozatalánál teljes körű indokolási kötelezettség terheli, amely magában foglalja – többek között – a döntés alapját képező jogszabályhelyeket is. [42] A Kúria azonban rámutat, az alperes a tényállás-tisztázási követelménynek maradéktalanul eleget tett azáltal, hogy az általa beszerzett bizonyítékok értékelése során megállapította a rendezvények szakmai jellegét. A felülvizsgálattal támadott határozat tartalmazza a jogsértés mibenlétének megjelölését és az alkalmazott jogszabályokat is. Láthatóan a határozat a jogsértést e körben a Gyftv. 14. §
(10)és
(13)bekezdés sérelmében jelölte meg. A két jogszabályhely összevetéséből megállapítható, hogy a
(13)bekezdés a
(11)bekezdésen túli kötelezettséget ír elő annak függvényében, hogy az ismertetési tevékenységet folytató által szervezett vagy az általa juttatott forrásból támogatott szakmai rendezvényről van-e szó. Kúria III.Kfv.37.375/2021/7-II 9 [43] Mindezek ismeretében a Kúria úgy látja, hogy a határozat a kereseti kérelem keretei között érdemben felülvizsgálható, melyet az elsőfokú bíróságnak a megismételt eljárásban kell elvégeznie. [44] Ezt követően a Kúria a felperes egészségügyi szolgáltatóval, egészségügyi tevékenység végzésére jogosító jogviszonyban álló szakemberekkel kötött szerződései körében megállapított jogsértést vizsgálta. [45] A Gyftv. 2016. december 31-ig hatályos 14. §
(1)bekezdése szerint ismertetési tevékenységet folytató által közvetlen vagy közvetett formában a gyógyszerek, illetve gyógyászati segédeszközök rendelésére és forgalmazására jogosultnak ajándék, anyagi előny vagy más természetbeni juttatás nem adható, nem ajánlható fel és nem ígérhető, kivéve, ha a felsoroltak csekély értékűek és összefüggenek a gyógyszerek rendelésére vagy forgalmazására jogosult által folytatott egészségügyi tevékenységgel, továbbá éves szinten összértékük nem haladja meg a mindenkori minimálbér havi összegének 60%-át. Ismertetési tevékenységet folytató által közvetlen vagy közvetett formában pénzbeli juttatás vagy előny nem adható, nem ajánlható fel és nem ígérhető. [46] Az ezt követően hatályos Gyftv. 14. §
(1)bekezdése értelmében ismertetési tevékenységet folytató által közvetlen vagy közvetett formában megvalósított, a
- §
- pont szerinti tevékenység esetében a gyógyszerek, illetve gyógyászati segédeszközök rendelésére és forgalmazására jogosultnak ajándék, anyagi előny vagy más természetbeni juttatás nem adható, nem ajánlható fel és nem ígérhető, kivéve, ha a felsoroltak csekély értékűek és összefüggenek a gyógyszerek rendelésére vagy forgalmazására jogosult által folytatott egészségügyi tevékenységgel, továbbá éves szinten összértékük nem haladja meg a mindenkori minimálbér havi összegének 60%-át. Ismertetési tevékenységet folytató által közvetlen vagy közvetett formában megvalósított, a
- §
- pont szerinti tevékenység esetében pénzbeli juttatás vagy előny nem adható, nem ajánlható fel és nem ígérhető. [47] A hivatkozott
- §
- pont első mondata szerint, e törvény alkalmazásában kereskedelmi gyakorlat: gyógyszer, tápszer, illetve gyógyászati segédeszköz rendelésének, beszerzésének, értékesítésének vagy fogyasztásának előmozdítására irányuló bármely tájékoztatás, tevékenység, megjelenítési mód, marketing vagy egyéb kereskedelmi kommunikáció. [48] Nem volt vitatott, hogy a szerződött cégek és ügyvezető szakorvosai közreműködtek a felperes promóciós tevékenységében, ismertetési feladatokhoz járultak hozzá. [49] Az egészségügyi szakemberekkel kötött megbízási szerződések értékelése kapcsán helytálló volt a törvényszék azon megállapítása, hogy a Gyftv.
- §
(3)bekezdésében megfogalmazott összeférhetetlenségi ok a Gyftv. 13. §
(1)bekezdésében meghatározott ismertető személyére vonatkozhat. Márpedig az érintett cégek, illetve ügyvezetőik nem minősülnek a jogszabály értelmében ismertető személynek. Tévedett azonban az elsőfokú bíróság akkor, amikor kimondta, hogy összeférhetetlenség hiányában a részükre juttatott ellenérték a Gyftv. 14. §
(1)bekezdésébe ne ütközhetne. A Gyftv. 13. §
(3)bekezdését és 14. §
(1)bekezdését nem együttesen kell értelmezni. Kúria III.Kfv.37.375/2021/7-II 10 [50] A Gyftv. 14. §
(1)bekezdése nem az ismertető személyére vonatkozóan tartalmaz tilalmat, hanem annak első fordulata a gyógyszerek, illetve gyógyászati segédeszközök rendelésére és forgalmazására jogosult részére történő meghatározott juttatást tiltja. [51] Az Irányelv [50] preambulumbekezdése kimondja, a gyógyszerek rendelésére jogosult személyeknek minden elfogultság nélkül kell tudniuk ellátni ezeket a feladatokat anélkül, hogy közvetlen vagy közvetett pénzügyi érdekeltséggel befolyásolni lehetne őket. [52] A Kúria azonban hangsúlyozza, az alperes által hivatkozott irányelvi rendelkezés a jogértelmezést segítheti, azonban az közvetlenül nem alkalmazandó, implementációs kötelezettséget ró a tagállamokra. A tagállamoknak nem az irányelv tartalmát kell átvennie, hanem az abban foglalt célokat kötelező megvalósítani. A célhoz vezető eszközöket, módszereket azonban a tagállamok általában szabadon választják meg. [53] Az alperes közjogi hatásköre folytán a vonatkozó jogszabályi előírások betartatása és annak ellenőrzése során jogosult vizsgálni az egészségügyi szolgáltatókkal kötött magánjogi jellegű szerződések tartalmát, és ennek megfelelően eldönteni, hogy az abban foglalt ellenérték a Gyftv. 14. §
(1)bekezdésében foglalt tiltott ajándéknak, anyagi előnynek vagy természetbeni juttatásnak minősül-e. [54] Utal arra is a Kúria, a téves jogértelmezés következtében az elsőfokú bíróság nem merítette ki a kereseti kérelemben foglaltakat teljeskörűen, a felperes jogi érveit nem értékelte a „gyógyszer ismertetés” és kereskedelmi gyakorlat körében sem. [55] A rendezvények szakmai jellege körében a felperes keresete és az alperes védirata hivatkozásaira vonatkozó vizsgálatot az elsőfokú bíróság nem végezte el. A tiltott előny kapcsán tévesen értékelte a jogszabályi rendelkezéseket, ezért a Kúria a Kp. 121. §
(1)bekezdés a) pontja alkalmazásával az ítélet hatályon kívül helyezéséről és a bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasításáról döntött. [56] Az új eljárásban az elsőfokú bíróságnak - a fentebb kifejtettek szem előtt tartása mellett – a keresetben foglaltakat teljeskörűen meg kell vizsgálnia és döntésének a kereseti érvelésre kiterjedő részletes indokát adnia a Kp. 84. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(5)bekezdése alapján. A megismételt eljárásban vizsgálnia kell, hogy a rendezvények szakmai rendezvények-e a Gyftv. 14.§
(10)és
(13)bekezdései szerint és ezáltal bejelentési kötelezettség terhelte-e a felperest. Állást kell foglalnia abban is, hogy az egészségügyi szolgáltatókkal kötött szerződésekben foglalt ellenérték a Gyftv. 14.§
(1)bekezdésében foglalt tiltott ajándéknak, anyagi előnynek vagy más természetbeni juttatásnak minősül-e. Ezt követően kerülhet abba a helyzetbe, hogy a jogvita keretet figyelembe véve az ügyben érdemben állást foglalhasson. A döntés elvi tartalma Kúria III.Kfv.37.375/2021/7-II 11 [57] A hatóság határozata akkor törvényes, ha annak rendelkező része és indokolása tartalmazza a közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó törvényben előírt valamennyi tartalmi követelményt. A bíróságnak a perben érvényesített valamennyi kereseti kérelemről döntést kell hozni. Záró rész [58] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 115. §
(2)bekezdése szerint alkalmazandó 107. §
(1)bekezdésének megfelelően tárgyaláson bírálta el. [59] A Kúria a felek felülvizsgálati eljárásban felmerült költségét a Kp. 115. §
(2)bekezdése alapulvételével irányadó Kp. 110. §
(3)bekezdésére figyelemmel csak megállapította, annak viseléséről az új határozatot hozó bíróságnak kell döntenie. Ennek megállapítása során figyelemmel volt a felülvizsgálati eljárásban kifejtett tevékenysége, a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem tartalmára, a tárgyaláson történő részvételre. [60] A végzés elleni felülvizsgálat lehetőségét a Kp. 116. § d) pontja zárja ki. Budapest, 2022. március 9. Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Gyurán Ildikó s.k. előadó bíró; Dr. Suba Ildikó s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő