Pf.20027/2021/6 – Pécsi Ítélőtábla

(1)bekezdése szerinti 30 napos határidő elévülési jellegű, elmulasztását a bíróság csak az alperes ellenkérelmére veheti figyelembe. Pécsi Ítélőtábla Az ügy száma: Pf.V.20.027/2021/

1. szám A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Dr. Milcsarek László ügyvéd cím2) Az alperes: alperes1 (cím3) Az alperes képviselője: Dr. Komáromi Attila ügyvéd (cím4) A fellebbezési kérelmet előterjesztő fél: felperes (
2. sorszám alatt) A per tárgya: Alapítói határozat hatályon kívül helyezése Az elsőfokú bíróság: Pécsi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 37.P.20.241/2020/
3. szám Végzés A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja Megállapítja, hogy a másodfokú eljárásban a felperesnek 68.000 (hatvannyolcezer) forint másodfokú perköltsége merült fel. A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás [1] [2] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az alperesi alapítványt név alapító a
4. június 4-én kelt alapító okirattal hozta létre, és a Pécsi Törvényszék 2018 júniusában ügyszám számú végzésével vette nyilvántartásba. A felperes az alperes kuratóriumának határozatlan időre kijelölt tagja. Az alapító okirat szerint az alapítvány célja a kóbor és bántalmazott állatok mentése, állategészségügyi ellátása, elhelyezése és örökbe adása, a kulturált és felelős állattartás feltételeinek megteremtése, elősegítése, oktatása, a vadállomány megőrzése, őshonos állatok Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.027/2021/6 [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] 2 fennmaradásának elősegítése. Az alapító okirat 10.
5. pontja szerint az alapítvány mindenkori vagyona kizárólag a jelen alapító okiratban megjelölt célok megvalósítására használható fel. Az alapítói vagyonnal a kuratórium gazdálkodik. A 11.
6. pont szerint az alapító az alapítvány vagyonának kezelésére három természetes személyből álló kuratóriumot nevez, az alapító fenntartja a kuratórium elnökének kijelölési jogát. név alapító kérésére az alperes kuratóriumának elnöke
7. február
8. napjának 11 órájára kuratóriumi ülést hívott össze K.A. ügyvéd irodájába, a cím5 szám alá. A
9. január
10. napján kelt meghívóban a kuratórium elnöke megjelölte a napirendi pontokat, köztük a felperes kuratóriumi tag visszahívását és új kuratóriumi tag megválasztását. A felperes a meghívót megkapta, jogi képviselőjén keresztül megkeresést intézett a kuratórium elnökéhez a kitűzött időpont elhalasztását kérve, indítványozta további napirendi pont felvételét a meghívóba. A kuratórium elnöke a
11. január 29-én kelt válaszlevélben jogi képviselője útján tájékoztatta felperest, hogy a kuratórium a közgyűlést nem halasztja el, mert az az időpont más személyeknek megfelel. A
12. február 4-én az alperes kuratóriuma ülést tartott, azon sem a felperes, sem jogi képviselője nem vett részt. Az ülésről készült jegyzőkönyv
13. pontja tartalmazza az alapító nyilatkozatát és határozatát, amelyben indokoltnak tartotta a felperes, mint kuratóriumi tag visszahívását és helyette név1 nevezte ki kuratóriumi tagként. A felperes a kuratóriumi ülésen történtekről nem érdeklődött,
14. február 18-án írásban az okok és célok megjelölésével a kuratórium elnökétől kuratóriumi ülés összehívását kérte. A kuratóriumi elnök
15. február 20-án kelt levélben tájékoztatta, hogy
16. február
17. napján a kuratóriumi tagsága megszűnt az alapító visszahívása folytán, megküldte részére a kuratóriumi ülésről készült jegyzőkönyvet, az alperesi jogi képviselő meghatalmazását a változásbejegyzési eljárás lefolytatására és az új kuratóriumi tag elfogadó nyilatkozatát. Az alapító az alapítói döntés után változásbejegyzési kérelmet nyújtott be a Pécsi Törvényszéknél az új kuratóriumi tag nyilvántartásba vételére. A felperes, mint érintett kuratóriumi tag vitatására a bíróság a változásbejegyzési eljárást megszüntette, és felhívta az alapítót, hogy 30 napon belül keresettel kezdeményezheti az alapítvány kuratóriuma új tagjának nyilvántartásba történő bejegyzését. Az alapító 30 napos határidőn belül keresetet terjesztett elő, a per jelenleg a Pécsi Törvényszék előtt ügyszám1 szám alatt van folyamatban. A felperes kereseti kérelmében kérte, hogy a bíróság az őt kuratóriumi tagságából visszahívó és név1 kuratóriumi tagként történő kinevezésére vonatkozó alapítói döntéseket helyezze hatályon kívül. Keresetét a Ptk. 3:
18. §, 3:
19. §

(3)és

(4), a 3:25. §

(1), a 3:36. §

(1)és

(4), a 3:37. §

(1)és a 3:398. §

(2)bekezdésére alapította. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével a keresetet elutasította. Kifejtette, hogy a Ptk: 3:36. §

(1)bekezdése szerint a határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet a keresetet megindítani a jogi személy ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. E harminc napos keresetindítási határidő szubjektív, annak kezdő időpontja az az időpont, amikor a jogosult tudomásszerzésének a lehetősége megállapítható. A felperes a kuratóriumi ülésről tudott, tudott arról is, hogy kérése ellenére megtartásra kerül, a napirendi pontokat is ismerte, így kellő gondosság mellett értesülhetett a határozat meghozataláról, a keresetindításra megállapított határidőt így önhibájából mulasztotta el. A keresetlevél elkésett, ennek okán a keresetet érdemben nem vizsgálta, és szükségtelennek találta a további bizonyítás lefolytatását, a tanúk meghallgatását, az iratok beszerzését. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést. Kérte annak anyagi jogi felülbírálatát és a kereset teljesítését, másodlagosan az elsőfokú bíróság ítéletének Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.027/2021/6 [10] [11] [12] [13] [14] [15] 3 hatályon kívül helyezését. Az anyagi jogi felülbírálat körében megsértett jogszabályhelyként a Ptk. 3:36. §

(1)bekezdését és a 3:398. §

(2)bekezdését jelölte meg. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság okszerűtlenül mérlegelte és következtetett arra a tényre, hogy a hivatkozott jogszabályi rendelkezést megszorítóan, szűkítve kell értelmezni, és a jogszabály betűjéből kiindulva a 30 napos keresetindítási határidőt a kuratóriumi üléstől számította. Kifejtette, hogy az alperes törvényes képviselője a telefonos megkereséseire nem reagált, a személyes kommunikáció már korábban megszűnt, így kizárólag jogi képviselőn keresztül kommunikáltak. Az alperesi oldalról ismert volt, hogy az ülésen nem tud részt venni, így maximálisan elvárható lett volna, hogy a távollévő felperest az ülésen hozott határozatokról elektronikus levélben értesítse, ilyen nem történt, kizárólag az ő megkeresésére került sor az iratok megküldésére. Az alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. A fellebbezés annyiban alapos, hogy az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértése az ügy érdemi eldöntésére kihatott, és annak orvoslása a másodfokú eljárásban nem lehetséges, vagy nem észszerű, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 381. §-a alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította az alábbi okok miatt: A másodfokú bíróság a fellebbezés elbírálásakor észlelte, hogy az elsőfokú bíróság eljárási szabályt sértett, erre a felperes fellebbezésében nem hivatkozott, ezért a Pp. 370. §

(3)bekezdése alapján eljárva erről a feleket tájékoztatta. A felperes a felhívásra kérte az elsőfokú bíróság ítélete eljárásjogi felülbírálatát, az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, megsértett jogszabályhelyként a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 342. §

(1)bekezdésére hivatkozott. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság eljárási szabályt vétett, amikor az alperesi ellenkérelemben foglalt, erre irányuló hivatkozás hiányában vizsgálta, hogy a keresetet a felperes a harminc napos elévülési jellegű határidőn belül nyújtotta-e be. A Pp. 342. §

(1)bekezdése értelmében az érdemi döntés nem terjedhet túl a kereseti kérelmen, az ellenkérelmen és a beszámítási kérelmen, ez a szabály a főkövetelés járulékaira is irányadó. Az elsőfokú bíróság az alperes ellenkérelmén túlterjeszkedett érdemi döntése meghozatalakor, anélkül vizsgálta ugyanis azt a körülményt, hogy a felperes a keresetet harminc napos elévülési határidőn belül terjesztette-e elő, azaz a kereset elkésett- e, hogy az alperes erre hivatkozott volna. Az alperes elévülési kifogást nem terjesztett elő. A bírósági eljárást megindító keresetlevél vagy kérelem késedelmes benyújtásáról szóló 4/

1. Polgári jogegységi határozat szerint, ha a keresetlevél késedelmes benyújtása nem vezet jogvesztésre, és a jogszabály a mulasztás orvoslására nem ír elő igazolást, a mulasztás jogkövetkezményéről az ellenérdekű fél elévülési kifogása alapján az ügy érdemében hozott ítéletben kell dönteni. A Legfelsőbb Bíróság a jogegységi határozat indokolásában rámutatott arra, hogy ha a jogszabály a mulasztás kimentésére nem az elévülés kimentésénél szigorúbb feltételekkel előterjeszthető igazolást írja elő, a határidő elévülését a bíróság hivatalból nem állapíthatja meg; a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának nincs helye. Az alperes elévülési kifogása esetén az elévülés számítására a Ptk. 326-
2. §-okban írt szabályokat kell alkalmazni, s ha az elévülési kifogás alapos, a határidő elmulasztásának következményeit az ügy érdemében hozott ítéletben kell levonni. (A jogegységi határozat meghozatalakor a Polgári Törvénykönyvről szóló
3. évi IV. törvény és a polgári perrendtartásról szóló
4. évi IV. törvény volt hatályban, de a határozat az 1/
5. Polgári jogegységi határozat szerint az új Pp. alkalmazása körében is megfelelően irányadó.) Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.027/2021/6 [16] [17] [18] [19] [20] 4 A bíróság tehát a harminc napos elévülési jellegű határidő elmulasztását csak a határidő elmulasztásának alperesi kifogásolása (elévülési kifogás) esetén veheti figyelembe, a jelen perben alperesi ellenkérelem hiányában úgy kell tekinteni, hogy a keresetet érdemben kell vizsgálni. Az elsőfokú bíróság eltérő jogi álláspontja folytán - ahogy azt maga is rögzítette - a kereseti kérelmet érdemben nem vizsgálta, nem vizsgálta azt, hogy a perbeli határozat a felperes által megjelölt jogszabályt (Ptk. 3:
6. §-át) sérti-e és a felek bizonyítási indítványainak teljesítését szükségtelennek találta. A Pp.
7. §-a szerint a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét végzéssel hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasíthatja, ha szükséges az elsőfokú eljárás megismétlése vagy kiegészítése, mert az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértése az ügy érdemi eldöntésére kihatott, és annak orvoslása a másodfokú eljárásban nem lehetséges vagy nem észszerű. Az elsőfokú bíróság az elsőfokú eljárás lényeges szabályát sértette meg, amikor túlterjeszkedett az alperes ellenkérelmén az érdemi határozata meghozatalakor, ezen eljárási szabálysértés az ügy érdemi eldöntésére kihatott, és a kereseti kérelem érdemi elbírálásához szükséges, a felek által tényállításaik bizonyítására indítványozott bizonyítás lefolytatása ami valószínűleg a per tárgyában való döntésre alapvetően kihat - a másodfokú eljárásban - a felek jogorvoslathoz való jogára tekintettel - nem pótolható, ezért szükséges az elsőfokú eljárás megismétlése. Az elsőfokú eljárást az érdemi szaktól kell megismételni és a kereset érdemi elbírálásához szükséges bizonyítást kell lefolytatni, ezt követően nyílik lehetőség érdemi döntés meghozatalára. A másodfokú bíróság a másodfokú eljárásban felmerült perköltséget a Pp.
8. §-a alapján csak megállapította, költség a felperesi oldalon merült fel az őt képviselő ügyvéd munkadíjából és az előlegezett eljárási illetékből állóan, az előbbit a másodfokú bíróság a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet
9. §

(2)bekezdése alapján állapította meg. Az alperesnek másodfokú eljárási költsége nem merült fel. Pécs,

1. június
2. Dr. Zóka Ferenc s.k. a tanács elnöke, Dr. Berki Csilla s.k. előadó bíró, Dr. Kovács János s.k. bíró