← Magyarország

Kfv.37552/2023/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem alapján indult ingatlan-nyilvántartási eljárásban az adásvételi szerződésen a gyámhatósági jóváhagyás hiánya az adásvételi szerződést nem teszi érvénytelenné, az ingatlan-nyilvántartási hatóság a gyámhatósági határozat meghozataláig az eljárását felfüggeszti. A bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott soron kívüli eljárás esetén is érvényesül az ingatlan-nyilvántartási törvény

  1. § -ban és a Polgári Törvénykönyv 5:
  2. §-ban szabályozott rangsor elve. A rangsor megállapításánál a tulajdonjog bejegyzési kérelem érkezésének időpontja az irányadó abban az esetben is, ha az ingatlan-nyilvántartási hatóság az eljárását a gyámhatóság jóváhagyó határozata meghozataláig felfüggeszti. Az ingatlan-nyilvántartási határozat visszavonásával összefüggésben az Ákr.
  3. §

(2)bekezdésben foglalt jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jog sérelme csak az Inytv.-nek a határozat visszavonására és a Ptk. V. fejezetének az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó részével együtt értelmezhető. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.II.37.552/2023/
  1. A tanács tagjai: Dr. Kovács András a tanács elnöke Dr. Szilas Judit előadó bíró Dr. Bögös Fruzsina bíró Dr. Figula Ildikó bíró Dr. Tóth Kincső bíró A felperes: felperes1 cím1 A felperes képviselője: Dr. Ivánfi Dávid György ügyvéd cím2 Az alperes: Heves Vármegyei Kormányhivatal (3300 Eger, Kossuth utca 9.) Kúria II.Kfv.37.552/2023/4 Az alperes képviselője: A per tárgya: 2 Dr. Prokaj Zsuzsanna kamarai jogtanácsos ingatlan-nyilvántartási ügy A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Miskolci Törvényszék 5.K.700.180/2023/
  2. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Miskolci Törvényszék 5.K.700.180/2023/
  3. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 30.000,(harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az esedékesség napjáig az állam részére – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bírósági határozatban megállapított eljárási illetékbevételi számlájára – 70.000,- (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A helység1 helyrajzi szám1/
  4. helyrajzi számú, Irányítószám helység1, cím3 szám alatti ingatlan (a továbbiakban: perbeli ingatlan) L.A. tulajdonában áll (a továbbiakban: L. A.). [2] A perbeli ingatlan megvásárlására vonatkozóan L. A. adásvételi szerződést kötött kiskorú L.J.nal (a továbbiakban: kk. L. J.). Az adásvételi szerződés és tulajdonjog bejegyzésére irányuló kérelem
  5. november
  6. napján érkezett, amely alapján alperes az ingatlan-nyilvántartásban a perbeli ingatlan tulajdoni lapján 338203/2021.11.
  7. széljegyszám alatt a tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmet feltüntette, majd a tulajdonjog bejegyzési eljárást Kúria II.Kfv.37.552/2023/4 3 a Hatvani Járási Hivatal Hatósági és Gyámügyi Osztály (a továbbiakban: gyámhatóság) jogerős jóváhagyó határozatának a benyújtásáig felfüggesztette. [3] Dr. Á.K. önálló bírósági végrehajtó
  8. december
  9. napján L. A. adóssal szemben folyamatban lévő végrehajtási eljárásban a felperes mint jogosult javára végrehajtási jog bejegyzése iránti kérelmet terjesztett elő, amely alapján az alperes 330439/2022/2021.12.
  10. számú határozatával az ingatlan-nyilvántartásba hatmillió forint főkövetelés és járulékai erejéig a végrehajtási jogot bejegyezte. [4] Az alperes
  11. február
  12. napján kelt 330439-3/2022.(2021.12.07.) számú határozatával a felperes javára történő végrehajtási jog bejegyzéséről rendelkező 330439/2022/2021.12.
  13. számú határozatát saját hatáskörben visszavonta, az ingatlan tulajdoni lapjára a széljegyet visszaállította és tájékoztatta a felperest, hogy a végrehajtási jog bejegyzése iránt benyújtott megkeresés elintézését az ingatlan-nyilvántartásról szóló
  14. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 47/A. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a rangsorban előrébb álló beadványok elintézéséig függőben tartja. [5] Határozata indokolásában az Inytv. 7. § szerinti rangsor elvére és a 44. §
(1)bekezdésbe foglalt, a beadványok iktatószámok sorrendje szerinti elintézésére utalva leszögezte, hogy a tulajdonjog bejegyzésére irányuló széljegy a végrehajtási jog bejegyzésére vonatkozó beadványt megelőzi, ezért a végrehajtási jogra vonatkozó kérelem elintézését csak a tulajdonjog bejegyzésére irányuló korábbi kérelem eredménye függvényében lehet elintézni. [6] A határozat visszavonásával összefüggésben az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 120. §
(1)bekezdésében foglaltakra hivatkozott. Hangsúlyozta, hogy az Inytv. 47/A. §
(1)bekezdés a) pontjára tekintettel a korábbi határozata jogszabályt sértett, mivel a végrehajtási jog bejegyzésére irányuló eljárást a rangsorban előrébb álló tulajdonjog bejegyzésre irányuló beadvány elintézéséig függőben kell tartani. A kereseti kérelem és az alperes védirata [7] A felperes az alperes visszavonó határozatával szemben előterjesztett keresetében elsődlegesen a határozat megsemmisítését, másodlagosan a határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Állította, hogy alperes határozata az Ákr. 2. §
(1)bekezdését,
(2)bekezdés a) pontját, 4. §-át, 6. §
(3)bekezdését,
  1. §-át,
  2. §-át,
  3. §-át, az Inytv.
  4. §
(1)bekezdését,
  1. §-át,
  2. §
(1)bekezdését, 46-47. §-át, 47/A. §
(1)bekezdés a) pontját, 54. §
(4)bekezdését, a bírósági végrehajtásról szóló
  1. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.)
  2. §
(1)bekezdését, 138. §
(3)bekezdését és az Alaptörvény XXIV. cikk
(1)bekezdését sérti. [8] Lényeges körülménynek tartotta, hogy a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem kk. L. J. javára azért nem volt teljesíthető, mivel a kérelmező nem csatolta a gyámhatóság jogerős jóváhagyó határozatát, erre figyelemmel az adásvételi szerződés súlyos hiányossága folytán nem volt érvényes. Ranghely kk. L. J. kérelmére csak akkor lett volna alapítható, ha a Kúria II.Kfv.37.552/2023/4 4 bejegyzés alapjául szolgáló kérelem mellett a bejegyzés alapjául szolgáló okirat is benyújtásra kerül. [9] Miután az alperes a visszavonó határozata időpontjában a 338203/2021.2021.11.19. széljegyszámú kérelmet törölte és a felfüggesztés tényét a tulajdoni lap III/8. szám alatt 330669/2022/2021.11.19. új sorszámon tüntette fel, e tény nem volt akadálya a Vht. mint speciális jogszabály alapján bejegyzendő végrehajtási jognak, illetőleg már nem volt olyan beadvány a rangsorban, amely a végrehajtó megkeresése teljesítésének akadálya lett volna. A Vht. 138. §
(3)bekezdés soron kívüli eljárásra vonatkozó rendelkezése szintén azt támasztja alá, hogy a végrehajtási joga korábbi bejegyzésére jogszerűen került sor. [10] Álláspontja szerint a végrehajtási jogról szóló határozat visszavonásának az Inytv. határozatban felhívott rendelkezései alapján nem volt helye és az az Ákr. 120. §
(2)bekezdésébe is ütközik, mert a döntés visszavonása a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sérti. Megjegyezte, hogy a földhivatalhoz benyújtott adásvételi szerződésnek az volt a célja, hogy a kielégítési jogát rosszhiszeműen elvonja. [11] Az alperes védiratában a határozatában foglalt indokait fenntartva a felperes keresetének elutasítását kérte. Az alap közigazgatási perben meghozott ítélet és a Kúria végzése [12] A törvényszék ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolásában az Inytv. 7. §
(1)bekezdését, 44. §
(1)bekezdését, 47. §
(3b)bekezdését, 47/A. §
(1)bekezdés a) pontját, a Legfelsőbb Bíróság Kf.III.37.795/2002/5., Kf.III.37.303/2004/8., Kfv.III.37.033/2007/
  1. számú határozataiban foglaltakat felhívva rámutatott arra, hogy bár a felperes javára bejegyzendő végrehajtási jog a Vht.
  2. §
(3)bekezdése alapján soron kívüli intézendő, az egyenrangú jogszabályi szabályozás révén a bírói gyakorlat a rangsor elvének ad elsőbbséget. [13] Kifejtette, hogy a rendelkezésre álló iratok alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy az adásvételi szerződés és a tulajdonjog bejegyzési kérelem megelőzte a végrehajtási jog bejegyzése iránti kérelmet. Miután a kérelem a bejegyzésre nem volt alkalmas, alperes a hiánypótlási eljárás lefolytatásáig (a gyámhatóság hatáskörébe tartozó végleges döntés meghozataláig) a tulajdonjog bejegyzés iránti eljárást felfüggesztette. [14] Az Inytv. 49. §
(1)bekezdése értelmében az ingatlan-nyilvántartásba jog és tény csak azzal szemben jegyezhető be, aki jogosultként szerepel, vagy akit egyidejűleg jogosultként bejegyeznek. Az alperes a rangsor elvére, az Inytv. 54. §
(4)bekezdésére és az Ákr. 120. §
(1)bekezdésére figyelemmel helytállóan döntött a végrehajtási jog bejegyzésére vonatkozó döntés visszavonásáról, mivel arra csak a tulajdonjog bejegyzésére irányuló eljárást követően kerülhetett volna sor. Megjegyezte, hogy a felperes a követelése kielégítését meghiúsító, általa fedezetelvonó szerződésnek vélt adásvételi szerződés kapcsán igényét polgári peres úton érvényesítheti. [15] A felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem alapján eljárt Kúria a
  1. január
  2. napján kelt Kfv.II.37.630/2022/
  3. számú végzésével a törvényszék
  4. sorszám alatt Kúria II.Kfv.37.552/2023/4 5 kijavított,
  5. sorszám alatt kiegészített ítéletét hatályon kívül helyezte és a bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. Indokolásában kifejtette, hogy miután a felperes az alperes visszavonó határozata jogszabálysértő voltát négy okból is állította, a bíróságnak a kereseti kérelem kimerítése körében valamennyiről állást kellett volna foglalnia. [16] A bíróság az ítélete indokolásában nem tért ki arra, hogy az Inytv.
  6. §
  7. pontja és az Inytv. végrehajtásáról szóló 109/
  8. (XII.29.) FVM rendelet (a továbbiakban: Inytv. vhr.)
  9. §
(2)bekezdés
  1. pontja szerinti felfüggesztés ténye széljegyként történő feltüntetésére tekintettel a Vht.
  2. §
(1)bekezdése miért nem volt alkalmazható. Nem adott számot a felperes azon kereseti érveléséről sem, hogy a benyújtott adásvételi szerződés álláspontja szerint mely okból volt alkalmas a tulajdonjog bejegyzés iránti eljárás széljegyként történő feltüntetésére. Nem foglalt továbbá állást arról, hogy az adásvételi szerződés gyámhatósági jóváhagyás hiányában érvénytelennek tekinthető-e. Indokolásában nem tért ki arra sem, hogy az Ákr. 120. §
(2)bekezdésében foglalt jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jog sérelme a felperes állításával egyezően megvalósult-e. Ezen kereseti érvek értékelésének a hiánya olyan lényeges eljárási szabálysértés, amely az ügy érdemére is kihat és a felülvizsgálati eljárásban nem pótolható, ezért az új eljárásra mindezek érdemi elbírálását írta elő. A jogerős ítélet [17] A megismételt eljárásban a törvényszék ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolásában kifejtette, hogy a gyámhatósági jóváhagyás hiánya miatt a tulajdonjog bejegyzés mellékleteként csatolt adásvételi szerződés, amely 2021. november 19. napján került benyújtásra, nem minősült érvénytelennek. A Ptk. 6:118. §
(1)bekezdése értelmében függő jogi helyzet jött létre, amely szerint a szerződésnek a keletkezés időpontjára visszamenőleges hatályosulásához harmadik személy, jelen esetben a gyámhatóság jóváhagyása volt szükséges. A tulajdonjog bejegyzése iránti kérelemmel együtt benyújtott adásvételi szerződés önmagában ugyan nem volt alkalmas a tulajdonjog bejegyzésére, azonban az Inytv. 7. §
(1)bekezdése és a 47. §
(3b)bekezdésben foglaltakra tekintettel azt a rangsorban figyelembe kellett venni, alkalmas volt a széljegyzésre. Ebből következően jogszerűen járt el az alperesi hatóság, amikor az Inytv. 47. §
(3b)bekezdésben foglaltak alapján a tulajdonjog bejegyzése iránti eljárását a végleges gyámhatósági döntés meghozataláig felfüggesztette. [18] A Vht.136. §
(1)bekezdésével összefüggésben leszögezte, hogy bár e jogszabály kétségtelenül lehetővé teszi az ingatlanra vonatkozóan feljegyzett tényekre tekintet nélkül az ingatlan végrehajtás alá vonását, ez azonban a Vht. 138. §
(2)bekezdése értelmében az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéssel valósul meg. Miután jelen ügyben a végrehajtási jog bejegyzésére csak a tulajdonjog bejegyzése iránti eljárást követően kerülhetett volna sor, mert a bírói gyakorlat a rangsor elvének biztosít elsőbbséget a soron kívüli ügyintézés követelményével szemben, ezért a jelen ügyben a felfüggesztés ténye feljegyzésének a Vht. 136. §
(1)bekezdése nem volt akadálya. [19] A törvényszék nem találta megalapozottnak az Ákr. 120. §
(2)bekezdésére vonatkozó felperesi hivatkozást sem. A védiratban kifejtettekkel egyetértve, kiemelte, hogy a bírói gyakorlat szerint a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jog védelme csak a jogot megállapító határozatokhoz fűződik. Miután a visszavont határozat felperes javára nem állapított meg Kúria II.Kfv.37.552/2023/4 6 semmilyen jogot, a jóhiszemű jogszerzés már ebből következően sem merülhetett fel (Kfv.IV.37.454/2011/21., Kfv.III.37.212/2016/9.). Megállapítása szerint a
  1. december
  2. napján kelt végrehajtási jog bejegyzéséről rendelkező határozat a felperes javára nem keletkeztetett jogot, hiszen a végrehajtási joga nem az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel keletkezett, az csupán az adós ingatlanára vezetett végrehajtási cselekmények lefolytatásának a jogszabályi feltétele. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [20] A felperes a felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen az ítélet megváltoztatását és a határozat megsemmisítését, valamint az alperesi közigazgatási szerv új eljárás lefolytatására kötelezését, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését és az ügyben eljárt bíróság új eljárás lefolytatására utasítását kérte. A felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp.
  3. §
(1)bekezdés
  1. a)pont aa), ab),
  2. ad)alpontja és a
  3. b)pont alapján kérte. [21] Állította, hogy a törvényszék ítéletével megsértette a Kp. 85. §
(1)-
(5)bekezdéseit, a 84. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó Pp.
  1. §-át, és ellentétben áll a Kúria K.
  3. számon közzétett elvi határozatban foglaltakkal. Kifejtette, hogy a jogerős ítélet és ezzel összefüggésben az alperes határozata sérti továbbá az Ákr.
  4. §
(1)-
(2)bekezdését,
  1. §-át,
  2. §
(3)bekezdését,
  1. §-át,
  2. §-át,
  3. §-át, az Inytv.
  4. §
(1)bekezdését,
  1. §-át,
  2. §
(1)bekezdését,
  1. §-át,
  2. §-át, 47/A. §
(1)bekezdését,
  1. §-át,
  2. §
(4)bekezdését, a Vht. 136. §
(1)bekezdését, 138. §
(2)-
(3)bekezdését és az Alaptörvény XXIV. cikk
(1)bekezdését. [22] Hangsúlyozta, hogy a Vht. 136. §
(1)bekezdése alapján az ingatlan végrehajtás alá vonható az ingatlanra feljegyzett tényektől függetlenül, amely az eljárás felfüggesztésére, mint az Inytv.
  1. §-a alapján feljegyzett tényre is vonatkozik, így ez nem képezhette volna akadályát a végrehajtási joga bejegyzésének. Kiemelte, hogy az Inytv.
  2. §
(1)bekezdése szerinti rangsort a megkeresés iktatási időpontja határozza meg. Miután az ingatlanhoz kapcsolódóan az ingatlan-nyilvántartásba feljegyzett tényekre tekintet nélkül végrehajtás alá lehet vonni az adós tulajdonában lévő ingatlant, az a Vht. 136. §
(1)bekezdése értelmében és a Vht. 138. §
(3)bekezdése alapján soron kívüli intézendő, így a végrehajtási jog bejegyzésének nem volt akadálya. [23] Változatlanul hangsúlyozta, hogy ranghelyet csak olyan kérelemmel lehet alapítani, amelyhez a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot is mellékelték. A kk. L. J. bejegyzési kérelme érvénytelen volt, mivel ahhoz az annak alapjául szolgáló okiratot, vagyis a gyámhatóság jogerős jóváhagyó határozatát nem csatolták, ezért a benyújtott szerződés a Ptk. 2:15. §-a figyelembevételével súlyos hibában szenvedett, arra az Inytv. 7. §
(1)bekezdés alapján ranghelyet sem lehetett volna alapítani. Arra is hivatkozott, hogy az alperes a kk. L. J. 338203/
  1. 2021.11.
  2. széljegyszámú kérelmét törölte és a felfüggesztés tényét a széljegy törlésével egyidejűleg a tulajdoni lap III/
  3. rovatszám alatt új sorszámon tüntette fel, amelyre tekintettel már nem volt olyan beadvány a rangsorban, amely a végrehajtó megkeresése teljesítésének akadálya lett volna. A Vht.
  4. §-ával összefüggésben azzal érvelt, hogy arról a Kúria még nem foglalt állást, hogy az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztésének ténye akadálya-e a speciális jogszabály alapján bejegyzendő végrehajtási jognak. Kúria II.Kfv.37.552/2023/4 7 [24] Az Ákr.
  5. §
(2)bekezdése alapján hangsúlyozta, hogy a végrehajtási jogot bejegyző határozat visszavonása a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértette, mivel a végrehajtási jog jogosultjának ez jelenti a követelés megtérülésének biztosítékát. Kifejtette, hogy a Kúria Kfv.III.37.212/2016/
  1. számú döntése eltérő tartalma okán jelen ügyben nem volt figyelembe vehető, a Kfv.IV.37.454/2011/
  2. számú határozatot pedig a törvényszék döntésétől eltérően akként kell értelmezni, hogy a javára olyan jogot jegyzett be a hatóság, amelyet jóhiszeműen szerzett és gyakorolt, ezért e körben a döntés saját hatáskörben történő visszavonásának nem volt helye. [25] Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban történő fenntartását kérte. Kifejtette, hogy az eljárás felfüggesztése az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő jogilag jelentős tény. Az eljárás felfüggesztésekor azonban a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem széljegyként már nem jelenik meg, de a tulajdoni lap III. részén helyette feljegyzésre kerül az eljárás felfüggesztésének ténye. Miután az adásvételi szerződés alapján indult tulajdonjog bejegyzés tárgyában még nem történt döntés, az ingatlanügyi hatóságnak a további beadványok elintézését az Inytv. 47/A. §
(1)bekezdése alapján függőben kellett tartani. [26] Kiemelte, hogy a felperesi érveléssel szemben az adásvételi szerződés a gyámhatóság jóváhagyása nélkül nem érvénytelen okirat, mert a Ptk. 6:118. §
(1)bekezdése értelmében az a hatóság jóváhagyásával hatályossá válik, téves ezért a felperesnek azon hivatkozása, hogy az ingatlanügyi hatóság olyan kérelemre alapított ranghelyet, amelyhez nem mellékelték a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot. [27] A jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokkal összefüggésben kifejtette, hogy csak a jogot megállapító határozathoz fűződik e védelem, a végrehajtási jogot azonban nem az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés keletkezteti és a védelem fennállásának a jog gyakorlása is konjunktív feltétele. Miután az ügyfél a visszavont határozattal nem szerzett jogot, így nem merült fel a jogszerzés, ebből következően a joggyakorlás kérdése sem. A Kúria határozata és jogi indokai [28] A felperes felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint nem alapos. [29] A Kúria a jogerős ítéletet a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 115. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelem és felülvizsgálati ellenkérelem keretei között, az abban megjelölt jogszabálysértések körében vizsgálta felül. [30] A Kúria mindenekelőtt utal arra, hogy a jelen felülvizsgálattal érintett ítélet meghozatalát megelőzően a Kúria a megismételt eljárásra a Kfv.II.37.630/2022/
  1. számú végzésében iránymutatást adott, mely a következetes bírói gyakorlat szerint az eljárt törvényszék számára kötelező (EBH
  2. 1414., BH
  3. 325.). A Kúria ezért elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a korábbi hatályon kívül helyező végzésben foglaltaknak az ügyben eljárt törvényszék eleget tett-e, a Kp.
  4. §
(1)bekezdésében foglaltaknak megfelelően vizsgálta-e azon keresetben előadott jogkérdéseket, amelyekről az alap közigazgatási peres eljárás során Kúria II.Kfv.37.552/2023/4 8 nem foglalt állást. A Kúria megállapította, hogy az ügyben eljárt törvényszék a korábban el nem bírált kereseti kérelmekről, vagyis a felperesnek a szerződés érvénytelenségével, a Vht. 136. §
(1)bekezdésével és az Ákr. 120. §
(2)bekezdésével összefüggő érveire is érdemi választ adott. [31] A felperes a felülvizsgálati kérelmében arra hivatkozott, hogy a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelemhez mellékelt adásvételi szerződés gyámhatósági jóváhagyás hiányában érvénytelen, ezért a bejegyzésre alkalmatlan volt. Az eljárt törvényszék ezzel szemben helytállóan utalt arra, hogy a tulajdonjog bejegyzés mellékleteként csatolt adásvételi szerződés nem volt érvénytelen, hanem a Ptk. 6:118. §
(1)bekezdése értelmében egy harmadik személy jóváhagyásától függött, a gyámhatóság jóváhagyó döntésével pedig a szerződés a megkötésének időpontjára visszamenőlegesen hatályossá vált. [32] A Ptk. 5:
  1. § értelmében az ingatlan-nyilvántartásba jog és jogilag jelentős tény bejegyzésére, feljegyzésére és adatok átvezetésére jogszabályban meghatározott okirat, továbbá bírósági, vagy hatósági határozat alapján kerülhet sor. A felperes álláspontjával szemben a tulajdonjog bejegyzésének nem a gyámhatósági jóváhagyás, hanem olyan adásvételi szerződés volt elengedhetetlen kelléke, amely a bejegyzésre alkalmas, vagyis nincs az Inytv. rendelkezései alapján pótolhatatlan tartalmi vagy formai hiányossága. [33] A felperes érvelésével szemben a Ptk. fenti rendelkezése értelmében a gyámhatósági jóváhagyás hiánya nem minősül ilyennek, figyelemmel arra is, hogy az Inytv.
  2. §
(3b)bekezdése kifejezetten rendelkezik a gyámhatóság jóváhagyásához kötött szerződésekről, erre az esetre pedig a végleges gyámhatósági döntés meghozataláig az eljárás felfüggesztését írja elő. Mindezekre figyelemmel az ügyben eljárt törvényszék helyesen állapította meg, hogy az alperes eljárása nem volt jogsértő, amikor a benyújtott tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmet – tekintettel a mellékletként csatolt okiratra – befogadta, és rendelkezett a tulajdonjog bejegyzési kérelem széljegyként történő feltüntetéséről, illetőleg ezt követően a gyámhatóság döntéséig a tulajdonjog bejegyzése iránti eljárás felfüggesztéséről. [34] A felperes a felülvizsgálati kérelmében arra is hivatkozott, hogy miután a perbeli ingatlanra vonatkozóan az eljárás felfüggesztésének ténye került feljegyzésre, e tény nem képezhette akadályát a Vht. 136. §
(1)bekezdése szerinti soron kívüli eljárásra tekintettel a végrehajtási joga bejegyzésének. A Kúria hangsúlyozza, ahogyan arra már a korábbi Kfv.II.37.630/2022/
  1. számú végzésében is utalt, hogy egységes a kúriai gyakorlat, miszerint az Inytv.
  2. §-a és a Ptk. 5:
  3. §-a szerinti rangsor elvét a hiánypótlási eljárás befejezését követően is érvényesíteni kell, illetőleg a beadványokat akkor is a rangsor elve szerint kell elintézni, ha az utóbb beérkezett beadvány soron kívüli ügyintézést igényel (Kfv.III.37.303/2004/8., Kfv.II.37.461/2013/7., Kfv.III.37.795/2002/5., Kfv.II.37.039/2014/9.). [35] Az irányadó kúriai gyakorlatra figyelemmel tehát a rangsor elve a soron kívüli eljárásban intézendő végrehajtási bejegyzéssel összefüggésben is érvényesült. Miután az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztésére a tulajdonjog bejegyzési kérelemmel összefüggésben került sor, nem volt mellőzhető annak figyelembevétele, hogy a felfüggesztésre a már megindult és a rangsorban figyelembe veendő tulajdonjog bejegyzési eljárásra tekintettel került sor. A tulajdonjog bejegyzési kérelem nem vesztette el a ranghelyét Kúria II.Kfv.37.552/2023/4 9 azzal, hogy az alperes az eljárását a gyámhatóság döntéséig felfüggesztette, mert ez nem változtatott azon a tényen, hogy a tulajdonjog bejegyzési kérelem korábban érkezett. Az ügyben eljárt törvényszék ezért helyesen foglalt állást arról, hogy a Vht.
  4. §
(1)bekezdésének és 138. §
(2)bekezdésének együttes értelmezése alapján a végrehajtási jog bejegyzésének a tulajdonjog bejegyzési kérelemről történő döntés megelőzően nem volt helye. [36] A felperes a felülvizsgálati kérelmében azzal is érvelt, hogy a végrehajtási jogának bejegyzésére vonatkozó határozat visszavonása a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sérti. Az alperes a határozata visszavonását az Inytv. 54. §
(4)bekezdésére és az Ákr.
  1. §ára alapította. A
  2. január
  3. napját megelőző közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
  4. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) hatálya alatt az Inytv.
  5. §
(3)-
(7)bekezdése és a bírói gyakorlat alapján egyértelmű volt, hogy a határozat visszavonására kizárólag az Inytv. rendelkezései alapján kerülhet sor. Ezt az álláspontot erősítette meg az ingatlan-nyilvántartási eljárásban hozott határozat kiegészítéséről szóló 3/
  1. (V.9.) KK vélemény is, amely leszögezte, hogy a határozat kiegészítésére az Inytv. rendelkezéseit kell alkalmazni. [37] Az Ákr. hatálybalépése e joggyakorlatban változást eredményezett. Miután az Ákr.
  2. §
(1)bekezdése értelmében az ingatlan-nyilvántartási eljárás nem minősül kivett eljárásnak és a 8. §
(2)bekezdés rendelkezése szerint a kivett eljárások kivételével a közigazgatási hatósági eljárásokra vonatkozó jogszabályok e törvény rendelkezéseitől csak akkor térhetnek el, ha azt e törvény megengedi, az Ákr. szabályai az ingatlan-nyilvántartási eljárásban is irányadóak voltak azzal, hogy az Inytv. az Ákr.-hez képest kiegészítő rendelkezést tartalmazhat. [38] Az Inytv. 1. §
(1a)bekezdése szerint e törvény alkalmazása során a Polgári Törvénykönyvről szóló
  1. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) Ötödik Könyvének Negyedik Részében meghatározott ingatlan-nyilvántartási rendelkezések, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló
  2. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezései szerint – az e törvényben meghatározott szabályok figyelembevételével – kell eljárni. [39] Mindebből következően az alperesi határozat visszavonásával összefüggésben az Ákr., a Ptk. és az Inytv. vonatkozó rendelkezéseit egyaránt figyelembe kellett venni. Az ügyben eljárt törvényszék az Ákr. 120 §
(2)bekezdése és a bírói gyakorlat alapján arra helyesen utalt, hogy a határozat visszavonásának a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jog akadálya, ha a visszavonással érintett jogot az érintett határozat állapította meg és e jog korábbi gyakorlása a jogosult részéről kétség kívül megállapítható. [40] A Ptk. 5:172. §
(1)bekezdése értelmében a jóhiszemű jogszerzésre hivatkozó jóhiszeműségének megítélése során a jóhiszeműség fennállását a jogszerzésre alapított kérelmének az ingatlan nyilvántartásba való bejegyzés céljából való benyújtása szerinti időpontban kell vizsgálni. A Ptk. 5:172. §
(3)bekezdése értelmében nem hivatkozhat a jogszerző a jóhiszeműségre olyan jogosulttal szemben, aki saját jogszerzését olyan bejegyzés vagy feljegyzés tárgyát képező jogra vagy tényre alapítja, amelynek ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése vagy feljegyzése iránti eljárás megindítását a jóhiszeműség megítélése során Kúria II.Kfv.37.552/2023/4 10 irányadó időpontban az ingatlan-nyilvántartásban széljegy formájában már feltüntették, ha a bejegyzés vagy feljegyzés iránti kérelem alapján a bejegyzésre vagy feljegyzésre sor kerül. [41] A fenti rendelkezések értelmében tehát az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a Ptk. fenti rendelkezéseit figyelembe véve kell a jóhiszemű jogszerzés tényét megállapítani. Miután jelen ügyben a tényadatok alapján kétségkívül megállapítható, hogy a végrehajtási jog bejegyzése iránti kérelmet megelőzően a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem az ingatlannyilvántartásba széljegyként feltüntetésre, illetőleg a bejegyzési kérelemmel összefüggésben a gyámhatóság jóváhagyó döntéséig az eljárás felfüggesztésének ténye feljegyzésre került, az ezt követően előterjesztett kérelem alapján a végrehajtási jog jogosultja a jóhiszemű jogszerzésre nem hivatkozhat. [42] Ez esetben ugyanis az Ákr. 120. §
(2)bekezdésében foglalt rendelkezések értelmezésével sem tekinthető a fél jóhiszeműnek, mert a végrehajtási jog bejegyzése iránti kérelem időpontjában az ingatlan-nyilvántartásban már szerepelt a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelemmel összefüggő eljárás felfüggesztésének ténye, ezért a felperes a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogának megsértésére eredményesen nem hivatkozhatott. [43] Mindezekre tekintettel a Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság érdemben helyesen foglalt állást az alperesi határozat jogszerűségéről, melyre figyelemmel a jogerős ítéletet a Kp. 121. §
(2)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A határozat elvi tartalma [44] A tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem alapján indult ingatlan-nyilvántartási eljárásban az adásvételi szerződésen a gyámhatósági jóváhagyás hiánya az adásvételi szerződést nem teszi érvénytelenné, az ingatlan-nyilvántartási hatóság a gyámhatósági határozat meghozataláig az eljárását felfüggeszti. [45] A bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott soron kívüli eljárás esetén is érvényesül az ingatlan-nyilvántartási törvény
  1. § -ban és a Polgári Törvénykönyv 5:
  2. §-ban szabályozott rangsor elve. A rangsor megállapításánál a tulajdonjog bejegyzési kérelem érkezésének időpontja az irányadó abban az esetben is, ha az ingatlan-nyilvántartási hatóság az eljárását a gyámhatóság jóváhagyó határozata meghozataláig felfüggeszti. [46] Az ingatlan-nyilvántartási határozat visszavonásával összefüggésben az Ákr.
  3. §
(2)bekezdésben foglalt jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jog sérelme csak az Inytv.-nek a határozat visszavonására és a Ptk. V. fejezetének az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó részével együtt értelmezhető. Záró rész [47] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 115. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 107. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Kúria II.Kfv.37.552/2023/4 11 [48] A Kúria a sikertelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felperest kötelezte az alperes felülvizsgálati eljárásban felmerült költsége megtérítésére a Kp. 35. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  2. §-a alapján. [49] A sikertelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felperes az illetékekről szóló
  3. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.)
  4. §
(3)bekezdés d) pontja és 50. §
(1)bekezdése szerinti felülvizsgálati illeték viselésére köteles a Pp. 102. §
(1)bekezdése és a polgári és közigazgatási eljárás során meg nem fizetett illeték és állam által előlegezett költség megfizetéséről szóló 30/2017. (XII.27.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdése alapján. [50] A Kúria a polgári és közigazgatási bírósági eljárás során meg nem fizetett illeték és állam által előlegezett költség megfizetéséről szóló 30/2017. (XII.27.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdése alapján tájékoztatja a felperest, hogy az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell megfizetni, közleményként pedig fel kell tüntetni az illetékfizetési kötelezettséget tartalmazó jogerős határozatot hozó bíróság megnevezését, a bírósági ügyszámot és a fizetésre kötelezett adóazonosító számát. A Kúria az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 78. §
(4)bekezdése alapján tájékoztatja a felperest, hogy az illetékfizetési kötelezettség az ítélet kézbesítésétől számított
  1. napon válik esedékessé. Budapest,
  2. október
  3. Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Szilas Judit s.k. előadó bíró, Dr. Bögös Fruzsina s.k. bíró, Dr. Figula Ildikó s.k. bíró, Dr. Tóth Kincső s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.