← Magyarország

Pfv.20446/2021/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az általános szerződési feltételre vonatkozó külön, figyelemfelhívó tájékoztatás szükségességét a szerződés megkötésekor a felek jogviszonyára irányadó jogszabályi rendelkezések és a szerződéses gyakorlat alapján kell megítélni. Az államra mint speciális jogalanyra vonatkozó sajátos szabályok és az ezek alapján kialakult gyakorlat nem tekinthető szokásos szerződési gyakorlatnak. Az általános szerződési feltétel eltér a szokásos szerződési gyakorlattól, ha a földhasználati bejelentési kötelezettség elmulasztásához a Fétv.-től eltérően, a szerződéses jogviszonyokban alkalmazható legsúlyosabb szankciót – az azonnali hatályú felmondást – kapcsolja, előzetes írásbeli felszólítás nélkül. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.I.20.446/2021/

  1. A tanács tagjai: dr. Szabó Klára a tanács elnöke, dr. Parlagi Mátyás előadó bíró, dr. Harter Mária bíró A felperes: Felperes1 A felperes képviselője: ügyintéző: dr. Gáli Gergely ügyvéd) Az alperes: Alperes1 Az alperes képviselője: ügyintéző: Tulokné dr. Vizi Anna ügyvéd) A per tárgya: haszonbérleti szerződés felmondása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Győri Törvényszék 2.Pf.20.340/2020/
  2. Az elsőfokú bíróság neve és határozatának száma: Soproni Járásbíróság P.20.467/2017/
  3. Rendelkező rész – A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. – Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 5.000 (ötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A perbeli föld a Magyar Állam tulajdonában állt, amelynek haszonbérlője
  4. november 1-ig egy gazdasági társaság volt (a továbbiakban: korábbi haszonbérlő). Az alperes mint haszonbérlő
  5. február 6-án mezőgazdasági földhaszonbérleti szerződést (a továbbiakban: haszonbérleti szerződés) kötött a perbeli földre
  6. november 2-től
  7. november 1-ig. A haszonbérleti szerződés szerint a haszonbérlő a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
  8. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló
  9. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.)
  10. §

(1)bekezdése alapján a földhasználatot a használat megkezdésétől számított 30 napon belül köteles a földhivatalnál – a földhasználati nyilvántartásba vétel céljából – bejelenteni (4.11.). A haszonbérlő a bejegyzett földhasználat alapján jogosult mindazon mezőgazdasági támogatásokat igénybe venni, amelyek a földhasználót megilletik (4.12.). A haszonbérbeadó Kúria I.Pfv.20.446/2021/5 2 azonnali hatállyal felmondhatja a haszonbérleti szerződést, ha a haszonbérlő elmulasztja a 4.11. pontban és a Fétv. 95. §
(1)bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettségének teljesítését [5.2.f)] (a továbbiakban: felmondási ok). [2] A korábbi haszonbérlő nem teljesítette hasznosítási kötelezettségét. Az alperes ezért 2015-től megbízási szerződéssel vállalta annak teljesítését, amelyre figyelemmel az alperes használatát a földhasználati nyilvántartásba
  1. október 15-ig bejegyezték. A perbeli földet az alperes művelte, valamint felvette az arra járó területalapú támogatásokat. [3] A felperes adásvétellel megszerezte a perbeli földet, tulajdonjogát
  2. február 9-én bejegyezték. A felperes tudott a haszonbérletről, de a perbeli földet ő szerette volna használni, az alperes ugyanakkor a haszonbérleti szerződést nem akarta megszüntetni. A felperes észlelte, hogy az alperes nem jelentette be a földhasználatot, ezért
  3. március 20-án –
  4. február 20-ára visszamenő hatállyal – bejelentette a saját tulajdonkénti használatot. Az alperes
  5. március 21-én benyújtotta a földhasználati bejelentési adatlapot, de kérelmét az ingatlanügyi hatóság elutasította, mert a felperes földhasználati bejegyzése miatt az alperes kérelme lehetetlen célra irányult. Az alperes jogorvoslati kérelme alapján az ingatlanügyi hatóság
  6. november 15-én törölte a felperes használatát, és az alperest
  7. november 2től
  8. november 1-ig bejegyezte a földhasználati nyilvántartásba. [4] A felperes a felmondási ok alapján
  9. április 5-én azonnali hatályú felmondást közölt az alperessel, mert a haszonbérleti szerződés 4.
  10. pontjában foglalt bejelentési kötelezettségének határidőben nem tett eleget. Az alperes a felmondást nem fogadta el. A kereset és az alperes védekezése [5] A felperes a felmondás érvényességének és a haszonbérleti szerződés megszűnésének a megállapítását, valamint az alperes birtokba adásra kötelezését kérte. [6] Indokolása szerint az alperes nem tett eleget a jogszabályon és a haszonbérleti szerződésen alapuló bejelentési kötelezettségének, ezért a felmondási ok alapján azonnali hatállyal felmondta a haszonbérleti szerződést. A felmondási ok a haszonbérleti szerződés részévé vált, az érvényes, külön figyelemfelhívást nem igényelt, mert egy jogszabályi kötelezettség teljesítésére vonatkozott. Az alperes a haszonbérleti szerződés tervezetét megkapta, azt elolvashatta, így annak tartalmával tisztában volt. [7] Az alperes kérte a kereset elutasítását. [8] Indokolása szerint a felmondási ok általános szerződési feltételnek minősül, ami nem vált a haszonbérleti szerződés részévé, mert azt nem ismerhette meg, és arra nem hívták fel külön a figyelmét. Ha a felmondási ok a haszonbérleti szerződés részévé vált, úgy a Fétv.
  11. §-ába ütközik. A felperes a Polgári Törvénykönyvről szóló
  12. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.)
  13. §
(1)bekezdését megsértve jogtalan előny szerzése érdekében saját felróható magatartására hivatkozik, mert rosszhiszemű bejelentésével megakadályozta az ő földhasználati bejelentését. Az első- és a másodfokú ítéletek, valamint a Kúria végzése [9] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. [10] Indokolása szerint a haszonbérleti szerződés általános szerződési feltétel a régi Ptk. 205/A. §
(1)bekezdése alapján. Az alperes a haszonbérleti szerződés tervezetét megismerhette, és annak aláírásával azt kifejezetten elfogadta. A felmondási ok lényegesen eltér a szokásos haszonbérleti szerződésektől, azoknak ez nem szokásos tartalmi eleme; az ingatlanügyi hatóság osztályvezetőjének tanúvallomása szerint a széles körben alkalmazott formanyomtatvány ezt a felmondási okot nem tartalmazza. Ilyen felmondási ok csak a Magyar Állam által kötött haszonbérleti szerződésekben van, ezért arról külön tájékoztatni Kúria I.Pfv.20.446/2021/5 3 kellett volna az alperest, mert ő a Magyar Állammal korábban nem kötött haszonbérleti szerződést, így nem ismerhette ezt a szerződési gyakorlatot. A Fétv.
  1. §-a a bejelentési kötelezettség elmulasztásához más, enyhébb jogkövetkezményt fűz, így arra kellett volna felhívni az alperes figyelmét, hogy a mulasztás azonnali hatályú felmondást von maga után. A felperesnek kellett bizonyítania, hogy az alperes külön figyelemfelhívó tájékoztatást kapott, és ezt követően ezt az általános szerződési feltételt kifejezetten elfogadta. A haszonbérbeadó részéről eljárt személy tanúvallomása szerint ő nem adott ilyen tájékoztatást, a felperes pedig nem kérte az eljárt ügyvéd tanúkénti kihallgatását, így a bizonyítatlanságot a felperes terhére értékelte. Mindezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a felmondási okot szabályozó általános szerződési feltétel nem vált a haszonbérleti szerződés részévé, ezért arra alapítva felmondást sem lehetett gyakorolni. A felmondási ok szabályozása jogszabályba is ütközik, mert a Fétv.
  2. §-a szabályozza az azonnali hatályú felmondási okokat, amelyektől a Fétv.
  3. §-a alapján nem lehet érvényesen eltérni. [11] A felperes fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság 2.Pf.20.021/2019/
  4. számú ítéletével (a továbbiakban: első jogerős ítélet) az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [12] Indokolása szerint a Fétv. az
  5. §
(1)bekezdése és a 61. §
(2)bekezdése alapján a felmondási okokat kógens, taxatív módon szabályozza. A szerződő felek ezért a haszonbérleti szerződés 4.1.
  1. pontjában meghatározott szerződésszegéshez érvényesen nem kapcsolhatták a haszonbérbeadó azonnali hatályú felmondási jogát. Erre figyelemmel szükségtelennek ítélte annak vizsgálatát, hogy a felmondási ok a haszonbérleti szerződés részévé vált-e. [13] A Kúria Pfv.V.21.680/2019/
  2. számú végzésével (a továbbiakban: Kúria végzése) az első jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. [14] Indokolása szerint a felmondási ok nem ütközik jogszabályba. A szerződési szabadság körébe tartozik, hogy a felek a jogszabályban meghatározottakon túl más esetekre is kikötneke felmondási jogot. A másodfokú bíróság eltérő jogi álláspontja miatt nem vizsgálta, hogy a felmondási ok a haszonbérleti szerződés részévé vált-e, valamint nem vizsgálta az alperes harmadlagos védekezését. A Kúria ezért a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. [15] Az új eljárásban a másodfokú bíróság jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [16] Indokolása szerint az elsőfokú bíróság a lefolytatott bizonyítás értékelése alapján helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a felmondási ok eltér a szokásos szerződéskötési gyakorlattól. Az alperes figyelmét erre nem hívták fel, így ez az általános szerződési feltétel a szerződés alperes általi aláírásával sem válhatott a haszonbérleti szerződés részévé. Kiemelt jelentőségűnek ítélte az ingatlanügyi hatóság osztályvezetőjének tanúvallomását, amely szerint a magánszemély gazdálkodók által használt szerződéskötési formanyomtatványok nem tartalmaznak ilyen kikötést, így az a magánszemélyek közötti szerződéses gyakorlatban nem tekinthető szokásos gyakorlatnak. A felperes a Magyar Állam jogutódja, így a jogviszony a magánszemélyek között szokásos tartalmi jellemzők mentén ítélendő meg a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/
  3. (XI. 17.) Korm. rendelet alapján. A haszonbérbeadó részéről eljárt személy tanúvallomása szerint a haszonbérleti szerződés egy központi szabványszerződés volt, amit a jogi igazgatóság dolgozott ki, annak tartalmát nem lehetett megváltoztatni. Nem ellenőrizték a földhasználati nyilvántartásba történő bejelentkezést, ha viszont ennek hiányát észlelték, Kúria I.Pfv.20.446/2021/5 4 akkor a haszonbérlőt felszólították. Felmondás csak akkor történt volna, ha a haszonbérlő ezt követően sem jelenti be a használatot, de ilyenre nem került sor. A cél nem a haszonbérleti szerződések felmondása, hanem a működő haszonbérleti szerződések voltak. A jelen ügyben a haszonbérleti szerződést megelőző megbízási szerződés lehetett zavaró körülmény. A tanú vallomásában nem tudta megindokolni a felmondási okot, valamint arra hivatkozott, hogy a bejelentés elmaradásából alapvetően a haszonbérlőnek származott hátránya, mert nem kapott támogatást. A másodfokú bíróság rámutatott, hogy a szokásos szerződési gyakorlattól eltérő általános szerződési feltételnél külön figyelemfelhívó tájékoztatásra van szükség, amelynek megtörténte azonban nem állapítható meg. A felmondási ok nem vált a haszonbérleti szerződés részévé, így az alapján a felperes érvényesen nem gyakorolhatta felmondási jogát. A haszonbérleti jogviszonyt a felmondás nem szüntette meg, ezért az alperes nem kötelezhető birtokba bocsátásra. [17] A harmadlagos védekezéssel kapcsolatban annak tulajdonított jelentőséget, hogy a felperes előzetes felszólítás és tényleges művelés nélkül jelentkezett be földhasználóként a nyilvántartásba. Ez joggal való visszaélést valósított volna meg akkor, ha a felmondási ok a haszonbérleti szerződés részévé vált volna. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [18] A felperes felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és elsődlegesen új határozat hozatalával a kereset teljesítését, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. A felülvizsgálati kérelem szerint a jogerős ítélet sérti a régi Ptk.
  4. §
(1)bekezdését, a Fétv. 58. §
(1)bekezdését és a 61. §
(2)bekezdését, a régi Ptk. 205/B. §
(2)bekezdését és az 5. §
(1)-
(2)bekezdését, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló
  1. V. törvény 1:
  2. §-át. [19] Indokolása szerint jogszabálysértő a jogerős ítéletnek az a következtetése, hogy a bejelentkezés elmulasztása miatti felmondási lehetőség ne lehetne a haszonbérleti szerződések érvényes és szokványos szerződéses rendelkezése. A Magyar Állam a legnagyobb haszonbérbeadó, aki valamennyi haszonbérleti szerződését ilyen tartalommal köti meg. Az ingatlanügyi hatóság osztályvezetőjének tanúvallomása csak a helyi gyakorlatra vonatkozott. A szokásos szerződési gyakorlatba a Magyarországon kötött valamennyi haszonbérleti szerződést bele kell érteni függetlenül attól, hogy a szerződést magánszemélyek vagy jogi személyek kötötték. Magyarország teljes területe és valamennyi jogalany figyelembevételével kell megítélni azt a kérdést, hogy a felmondási ok eltér-e a szokásos szerződési gyakorlattól. [20] A felmondási ok és annak jogkövetkezménye nem ütközik jogszabályba, így nem érvénytelen. [21] Irreleváns, hogy történt-e külön figyelemfelhívás, mert az alperes elismerte, hogy a haszonbérleti szerződést nem olvasta el, annak tartalmát nem ismerte meg, ezért nem jogosult a régi Ptk. 205/A. §-a szerinti védelemre. [22] A felmondás nem minősülhet joggal való visszaélésnek, hiszen ő csak a haszonbérleti szerződés szerinti jogával élt. Az alperes elfelejtkezett bejelentkezni, amit észlelve ő felmondást közölt, és jogszabályi kötelezettségét teljesítve bejelentkezett a földhasználati nyilvántartásba. Mivel az alperes mulasztása önhibás, ezért a felmondási jog gyakorlása sem lehet joggal való visszaélés. [23] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében – tartalma szerint – kérte a jogerős ítélet hatályában fenntartását, mert az nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat. Kúria I.Pfv.20.446/2021/5 5 A Kúria döntése és jogi indokai [24] A polgári perrendtartásról szóló
  3. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.)
  4. §
(2)bekezdése és a 275. §
(2)bekezdése alapján a Kúria a jogerős határozatot a felülvizsgálati kérelemben megjelölt megsértett jogszabályhely, az ott előadott jogszabálysértés, valamint a kérelem jogi indokai által meghatározott keretek között vizsgálhatja felül. [25] A felperes felülvizsgálati kérelmében – az első jogerős ítélettel szemben előterjesztett felülvizsgálati kérelmét megismételve – a régi Ptk. 200. §
(1)bekezdésének, valamint a Fétv. 58. §
(1)bekezdésének és a 61. §
(2)bekezdésének a megsértését állítva előadta, hogy a felmondási ok nem ütközik jogszabályba. Ezt a hivatkozást a Kúria végzésével már elbírálta, amely az új eljárásban egyaránt kötötte a bíróságot és a feleket, egyúttal kizárja az e kérdésben történő ismételt határozathozatalt {Kúria Pfv.V.21.327/2020/8. [55]-[60]}. A Kúria ezért a felülvizsgálati kérelemnek ezt a hivatkozását érdemben nem vizsgálhatta. [26] A jogerős ítélet és a felülvizsgálati kérelem alapján a Kúriának először abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a vizsgált felmondási ok esetén szükség volt-e a régi Ptk. 205/B. §
(2)bekezdése szerinti speciális tájékoztatásra. [27] Az általános szerződési feltételre vonatkozó külön, figyelemfelhívó tájékoztatás szükségességét a szerződés megkötésekor a felek jogviszonyára irányadó jogszabályi rendelkezésekből kiindulva kell megítélni (vö. BH2012. 265., Kúria Gfv.VII.30.085/2016/2., megjelent: BH2017. 64.). A régi Ptk. 205/B. §
(2)bekezdés alkalmazása szempontjából pedig annak van jelentősége, hogy a haszonbérleti szerződések azonnali hatályú felmondása vonatkozásában mi volt a szerződéses gyakorlat, valamint e szerződésekre nézve a jogszabályok miként rendelkeztek. [28] A haszonbérleti szerződésekre általában irányadó diszpozitív jogszabályi rendelkezések alapján [régi Ptk. 457. §
(2)bekezdés] kialakult joggyakorlat szerint azonnali hatályú felmondásra súlyos szerződésszegés esetén van lehetőség, ami leggyakrabban a főszolgáltatás nemteljesítése vagy valamely fél számára különösen sérelmes helyzet előidézése miatt következik be. A szerződésszegés súlyosságát ilyenkor az alapozza meg, hogy a szerződésszegő magatartás a haszonbérbeadó kifejezett felszólítása ellenére tovább folyik. Emellett a jogi szabályozáson alapuló joggyakorlat a felszólításnak garanciális jelentőséget is tulajdonít, mert abból kitűnik, hogy a szerződésszegés megszüntetése érdekében a haszonbérbeadó milyen magatartás tanúsítását várja el a haszonbérlőtől, arra milyen határidőt biztosít, és milyen jogkövetkezménnyel jár, ha a haszonbérlő a felszólításnak nem tesz eleget (Kúria Pfv.V.21.053/2019/4., megjelent: BH2021. 138., Kúria Pfv.V.20.367/2020/7.). Ezzel összhangban a Fétv. 58. §
(1)bekezdése a haszonbérlő – figyelmeztetést, illetve felszólítást követően is fennálló – súlyos szerződésszegése esetén teszi lehetővé az azonnali hatályú felmondást: ha a haszonbérlő a földet rongálja, veszélyezteti, nem műveli meg, eltérően hasznosítja, a haszonbért vagy a közterheket nem fizeti meg. [29] Az alperes mint haszonbérlő bejelentési kötelezettsége a föld hasznosítási, művelési kötelezettségéhez kötődik, jelentősége pedig a földhasználati nyilvántartás valóságnak megfelelősége miatt van. A földhasználati nyilvántartás a föld használatával kapcsolatban bejegyzett adatokra vonatkozó közhiteles hatósági nyilvántartás (Fétv. 93. §). A földhasználó a használatot annak megkezdésétől számított 30 napon belül köteles bejelenteni [Fétv. 95. §
(1)bekezdés]. Ennek elmulasztása esetén az ingatlanügyi hatóság írásban felszólítja a földhasználót bejelentési kötelezettsége teljesítésére, majd ennek hiányában – akár több alkalommal – földhasználati bírsággal sújtja [Fétv. 95. §
(8)és
(10)bekezdés]. E Kúria I.Pfv.20.446/2021/5 6 szabályozásból következően a haszonbérleti szerződés 4.
  1. pontjában előírt földhasználati bejelentési kötelezettség ténylegesen nem a haszonbérleti szerződésen, hanem a Fétv. rendelkezésén alapul, amelynek törvényi szankciója – írásbeli felszólítást követően – bírság kiszabása. Ezzel szemben a haszonbérleti szerződés 5.2.f) pontja a legsúlyosabb szerződéses szankció – az azonnali hatályú felmondás – lehetőségét kapcsolja a bejelentési kötelezettség elmulasztásához, és ehhez írásbeli felszólítási kötelezettséget sem ír elő. A haszonbérbeadó részéről eljárt személy tanúvallomásában nem tudta megindokolni, hogy a bejelentés elmulasztása miért alapoz meg felmondási jogot; az alperessel egyezően azt adta elő, hogy a haszonbérbeadónak nem származik kára a bejelentés elmulasztásából, az a haszonbérlőnek okoz hátrányt, mert nem kap támogatást (
  2. sorszámú jegyzőkönyv 4-
  3. oldal). A Magyar Állam tulajdonában lévő földekre vonatkozó haszonbérleti szerződések ezt a felmondási okot szabályozták, de az ingatlanügyi hatóság osztályvezetőjének – alperessel egybehangzó – nyilatkozata szerint más haszonbérleti szerződések nem tartalmaztak ilyen felmondási okot (
  4. sorszámú jegyzőkönyv
  5. oldal). A másodfokú bíróság a szokásos szerződési gyakorlat körében helyesen a magánszemély gazdálkodók szerződéseit vette figyelembe, mert az államra mint speciális jogalanyra vonatkozó sajátos szabályok és az ezek alapján kialakult gyakorlat nem tekinthető általánosan irányadó gyakorlatnak. A jogerős ítélet a rendelkezésre álló adatokból ezért helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a felmondási okot szabályozó általános szerződési feltétel eltért a szokásos szerződési gyakorlattól azzal, hogy a Fétv.-ben előírt bejelentési kötelezettség elmulasztásához a törvényben szabályozottól eltérő, a szerződéses jogviszonyokban alkalmazható legsúlyosabb szankciót kapcsolta, előzetes írásbeli felszólítás nélkül. [30] A régi Ptk. 205/B. §
(2)bekezdése alapján ez az általános szerződési feltétel csak akkor válhatott a haszonbérleti szerződés részévé, ha azt a másik fél külön, figyelemfelhívó tájékoztatást követően kifejezetten elfogadta. Az alperes vitatta, hogy kapott volna ilyen figyelemfelhívó tájékoztatást, és azt a haszonbérbeadó részéről eljárt személy tanúvallomása sem támasztotta alá. A tanú vallomása szerint a szerződéskötéskor – az akkor hatályos jogszabályok alapján – a haszonbérlőket arról tájékoztatták, hogy a bejelentéshez küldenek majd nekik a haszonbérbeadó által aláírt földhasználati bejelentőt; utóbb azonban a szabályozás megváltozott, a bejelentőt a haszonbérbeadónak már nem kellett aláírnia, ezért ténylegesen ilyet nem küldtek a haszonbérlőknek (
  1. sorszámú jegyzőkönyv 2-
  2. oldal). A tanú nyilatkozata szerint azt elmondták, hogy be kell jelentkezni a földhasználati nyilvántartásba, de nem tartotta valószínűnek, hogy a mulasztás jogkövetkezményéről tájékoztatást adtak volna (
  3. sorszámú jegyzőkönyv
  4. oldal hetedik bekezdés). A jogerős ítélet így helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a felmondási okot szabályozó általános szerződési feltétel nem vált a szerződés részévé, így arra hivatkozva a felperes nem mondhatta fel a haszonbérleti szerződést. [31] Felmondási jog hiányában az annak gyakorlásával kapcsolatos harmadlagos védekezést érdemben már nem kellett vizsgálni. [32] Mindezekre figyelemmel a jogerős ítélet nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat, ezért azt a Kúria a régi Pp.
  5. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [33] A felperes felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre, ezért a régi Pp. 270. §
(1)bekezdése értelmében alkalmazandó régi Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján őt kellett kötelezni a felülvizsgálati ellenkérelmet előterjesztő alperes ügyvédi képviselettel felmerült felülvizsgálati eljárási költségének a megfizetésére. A Kúria ennek összegét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)Kúria I.Pfv.20.446/2021/5 7 bekezdés a) pontja, valamint a 3. §
(5)-
(6)bekezdése alapján határozta meg, figyelemmel a féloldalas felülvizsgálati ellenkérelemmel kapcsolatban ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységre. [34] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el a régi Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján. [35] Az ítélet ellen a régi Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja alapján nincs helye felülvizsgálatnak. Budapest,
  1. március
  2. Dr. Szabó Klára s.k. a tanács elnöke, Dr. Parlagi Mátyás s.k. előadó bíró, Dr. Harter Mária s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.