Bfv.421/2023/10 – Kúria

(1)bekezdés,

(3)bekezdés]. Ezért 5 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztésből legkorábban annak kétharmad részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett továbbá a bűnjelekről és a bűnügyi költségről. [2] Kétirányú fellebbezések alapján eljárva a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a 2022. május 19. napján meghozott 4.Bf.375/2021/13. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a cselekmény minősítésénél feltüntette a Btk. 176. §

(1)bekezdés III. fordulatát is; a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés tartamát 3 Kúria 3.Bfv.421/2023/10 3 év 6 hónapra, a végrehajtási fokozatot börtönre enyhítette. Egyebekben – a terhelt személyazonosító okmánya számának pontosítása mellett – az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [3] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás lényege a következő: a terhelt

1. július
2. napját megelőzően egy téren ismeretlen személytől kábítószert vásárolt, saját fogyasztásra kokaint, míg részben fogyasztási, részben továbbadási céllal MDMA tartalmú tablettákat.
3. július
4. napján egy ismerősével együtt gépjárművel egy fesztivál helyszínére utaztak. A terhelt a vásárolt kábítószert, összesen 224 db MDMA tartalmú tablettát, és saját fogyasztásra 2 pakett alufóliában 1,31 gramm össztömegű kokaint a gépkocsi csomagterében elhelyezett, tulajdonát képező táskában tartotta. Tervei szerint a fesztivál ideje alatt a településen együtt szórakozott volna több, meg nem határozható számú, de nagyjából 5-10 barátjával, ennek során a kábítószerből valamennyien fogyasztottak volna. Ezen a napon 18 óra 20 perckor a terheltet a város belterületén a rendőrjárőrök közúti ellenőrzés alá vonták, ennek során a kábítószert és a gépkocsi jobb első ülése alatt egy műanyag szatyorban lévő, ketaminnal és kokainnal szennyezett mérleget lefoglalták. A terhelttől lefoglalt 223 darab MDMA tartalmú tabletta 25,5±3,4 tömegszázalék, azaz 28,80±3,84 gramm (tablettánként mintegy 129 milligramm) MDMA-bázist, míg további 1 db MDMA tabletta 0,05-0,22 gramm MDMA-bázist tartalmazott, míg az 1,31 gramm kokainpor kokain-bázis tartalma 0,2-1,11 gramm volt. A lefoglalt MDMA hatóanyag-tartalma a legalacsonyabb határértéken is meghaladja a jelentős mennyiség alsó határát, annak mintegy 125%-a. Az MDMA és a kokain hatóanyag-tartalmának együttes mennyisége a jelentős mennyiség alsó határának legalább 129%-a. II. [4] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt – a Be.
5. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjára és a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontjára alapítottan – a megtámadott határozatok megváltoztatása, és a törvénynek megfelelő határozat meghozatala érdekében. [5] Indokai szerint az eljárt bíróságok a terhelt terhére rótt cselekményt tévesen minősítették, mivel az helyesen a Btk. 178. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(2)bekezdés b) pontja szerinti jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer birtoklása bűntette. [6] Az 1/

1. Büntető jogegységi határozat III. pontjában és a BH 2002.
2. számú eseti döntésben írtakra hivatkozva kifejtette, hogy a rendelkezésre álló, és megvizsgált bizonyítékok alapján tényként lehet megállapítani, hogy a terhelt a forgalomba hozatalhoz szükséges résztevékenységek egyikét sem tanúsította. Hangsúlyozta, hogy a terhelt saját és barátai fogyasztására az ismeretlenül maradt dealertől megvásárolta a tőle lefoglalt kábítószert, de ennél többet nem tett, nem tanúsított semmiféle kereskedői típusú magatartást. [7] Hivatkozott arra, hogy ha a rendelkezésre álló adatok alapján nem vonható le következtetés az elkövető forgalomba hozatali szándékára, akkor nem a forgalomba hozatallal elkövetett, hanem valamely fogyasztói típusú elkövetési magatartással megvalósuló Kúria 3.Bfv.421/2023/10 4 kábítószerrel visszaélés befejezett bűncselekménye állapítható meg a lefoglalt mennyiségek szerinti minősítéssel. Kifejtette, hogy bármely fogyasztói típusú elkövetési magatartás befejezett alakzatának megállapítása kizárja bármely terjesztői típusú elkövetési magatartással megvalósuló bűncselekmény előkészületének magállapítását. [8] Álláspontja szerint a haszonszerzési szándék vagy magatartás az, ami a kábítószerek tekintetében a kereskedői magatartást a fogyasztóitól elválasztja. A terheltnél talált kábítószer mennyiségéből – az eset többi körülményére is figyelemmel – nem lehet arra következtetést vonni, hogy magatartása forgalomba hozatalra irányult volna, az kizárólag a fogyasztói típusú megszerez és tart magatartást valósította meg. [9] A Legfőbb Ügyészség BF.520/2023/
3. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta. [10] Indokai szerint a kábítószer forgalomba hozatala valóban több résztevékenységből tevődhet össze, a jelen esetben azonban ezen részmozzanatok megállapíthatóak. A terhelt a kábítószert beszerezte azzal a céllal, hogy azt a barátainak ingyenesen fogyasztás céljára átadja, és ki is tűzte azt, hogy mikor, hol és kinek fog a kábítószerből adni. A terhelt a kábítószereket gépkocsival elvitte azok tervezett átadásának a helyszínére, ahol a fesztiválon akartak részt venni. Célja mindvégig az volt, hogy a kábítószer több személy részére történő hozzáférésének lehetőségét biztosítsa. A forgalomba hozatal befejezetté azért nem vált, mert ténylegesen még nem nyílhatott meg annak a lehetősége, hogy a kábítószerhez más, vagy mások is hozzájussanak. [11] Álláspontja szerint a magáncélú és a kereskedési célzatú kábítószer-birtoklás megítélése között különbséget kell tenni. A kábítószernek forgalomba hozatali céllal történő birtoklása már kábítószer-kereskedelemnek minősül, e cselekmény a birtoklási típusú magatartás megkezdésével legalábbis kísérleti szakba kerül. [12] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat hatályában tartsa fenn. [13] A Legfőbb Ügyészség nyilatkozatára tett észrevételében a terhelt védője indítványát változatlanul fenntartotta. Megismételte, hogy az ügyben rendelkezésre álló bizonyítékok alapján tényként lehet megállapítani, hogy a terhelt a kereskedelmi típusú magatartás egyik résztevékenységét sem tanúsította, másrészt a megállapított tényállásból nem lehet következtetést vonni sem a haszonszerzésre, sem a forgalomba hozatalra. Kifejtette, hogy nem cáfolja semmi azt, hogy a terhelt a kábítószert nem forgalomba hozni akarta, hanem a barátaival együtt elfogyasztani. Ismételten indítványozta, hogy a Kúria a támadott határozatokat változtassa meg, a terhelt cselekményét minősítse a Btk.
4. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(2)bekezdés b) pontja szerinti jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer birtoklása bűntettének, és vele szemben ez alapján szabjon ki büntetést. III. Kúria 3.Bfv.421/2023/10 [14] 5 A terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítvány nem alapos. [15] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szembeni jogi – nem pedig ténybeli – kifogás lehetőségét biztosítja. [16] A Be.

1. §-a valamennyi felülvizsgálati okra kiterjedően rögzíti, hogy felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen van helye, kizárólag a Be.
2. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [17] A terhelt védője az indítványában kifogásolta a cselekmény minősítését, állítása szerint a terhelt csupán kábítószer-fogyasztó volt, ennek megfelelő határozat meghozatalát kérte. [18] A Be.
3. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontja alapján a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt szabott ki törvénysértő büntetést. [19] A terhelt védőjének indítványa a tartalmát tekintve kizárólag ezen felülvizsgálati ok alapján előterjesztett. [20] A Btk. 176. §

(1)bekezdése szerint, aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. [21] A bűncselekmény egyik elkövetési magatartása a kábítószer forgalomba hozatala. [22] Kábítószert hoz forgalomba az, aki azt – akár ellenérték fejében, akár ingyenesen – több személy részére juttatja (1/2007. Büntető jogegységi határozat III. 1/a. pont). [23] A forgalomba hozatal – miként a kereskedés – szükségszerűen együtt jár az átadással, de nem szűkíthető le a tényleges átadásra. A forgalomba hozatallal – miként a kereskedéssel is – szükségszerűen együtt járó átadás azonban ezt megelőzően több résztevékenységből tevődhet össze. Hasonlóan a kereskedő ténykedéséhez, akinél viszont a forgalomba hozatali magatartás haszonszerzésre irányul. Következésképpen a forgalomba hozatal és a kereskedés elhatárolásának alapja a haszonszerzésre törekvés. Forgalomba hozatalnak minősül a kábítószer több személy részére történő hozzáférhetőségének biztosítása is, ha az egyetlen személyen keresztül, egyszeri átadással történik. Ekként forgalomba hozatal, vagyis több személy részére történő hozzáférhetőség Kúria 3.Bfv.421/2023/10 6 biztosítása az is, ha a kábítószer egy személy útján, egyszeri átadással történik (1/2007. Büntető jogegységi határozat III. 1/b. pont). [24] Az irányadó tényállás szerint: – a terhelt ismeretlen személytől kábítószert vásárolt részben saját fogyasztásra, részben továbbadási céllal; – a terhelt személygépkocsival egy fesztivál helyszínére utazott, az általa vásárolt kábítószert a gépjármű csomagterében elhelyezett, tulajdonát képező táskában tartotta; – a tervei szerint a fesztivál ideje alatt együtt szórakozott volna több, körülbelül 5-10 barátjával, ennek során a kábítószerből valamennyien fogyasztottak volna; – a terheltet a város belterületén rendőri ellenőrzés alá vonták, ennek során a kábítószert és egy kábítószerrel szennyezett mérleget lefoglaltak; – a lefoglalt kábítószer hatóanyag-tartalma meghaladja a jelentős mennyiség alsó határát. [25] A Kúria ezen túlmenően megállapította, hogy a bíróság ítéletének indokolása olyan ténymegállapítást is tartalmaz, amely a tényálláshoz tartozónak tekintendő. [26] Következetes az ítélkezési gyakorlat a tekintetben, hogy az alapítéletben foglalt tényálláshoz tartoznak mindazok a tények, amelyeket az eljárt bíróság az ítéletben megállapított, függetlenül attól, hogy ítéletszerkesztési hiba folytán esetlegesen nem a történeti tényállásban kerültek leírásra, hanem az indokolás más részében, így a bizonyítékok értékelése vagy a jogi indokolás körében. [27] Az elsőfokú bíróság ítélete tartalmazza, hogy – a terhelt tervezett tevékenysége eredményeképpen több személy jutott volna kábítószerhez (Fővárosi Törvényszék 1.B.594/2020/36. számú ítélet 4. oldal 2. bekezdés); – a terhelt célja az volt, hogy az általa megszerzett kábítószerhez több, rajta kívül álló személy is hozzájusson, a kábítószert beszerezte, és azzal elindult a közös szórakozás helyszínére, ahol a továbbadásra sor került volna (Fővárosi Törvényszék 1.B.594/2020/36. számú ítélet 4. oldal 5. bekezdés). [28] Ha adat van az elkövető forgalomba hozatali szándékára, akkor ez az eset egyéb körülményei mellett következtetési alapot adhat a forgalomba hozatallal elkövetett bűncselekmény megállapítására [1/2007. Büntető jogegységi határozat III. 3.

1. a)pont]. [29] Jelen ügyben ez történt. Kúria 3.Bfv.421/2023/10 7 [30] Ebből a szempontból többek között jelentősége van annak, hogy mekkora az a kábítószer-mennyiség, ami a terheltnél volt, ugyanis a szándékára – az eset egyéb körülményei mellett – a kábítószer mennyiségéből is következtetni lehet. A forgalomba hozatal akár ellenérték fejében, akár ingyenesen is történhet [1/2007. BJE III. 2.
2. a)pont]. [31] Nem kétséges, hogy a terhelt a többszázas nagyságrendű MDMA tartalmú tablettát nem kizárólag a saját maga számára vásárolta. Különösen helytálló ez a megállapítás a jogerős ítéletnek úgy a tényállásában, miként az indokolásában rögzítettek tükrében, amely szerint a terhelt tervezett tevékenysége eredményeképpen több személy jutott volna kábítószerhez, és a célja valójában az volt, hogy az általa megszerzett kábítószerhez több, rajta kívül álló személy is hozzájusson. Ennek érdekében a kábítószert beszerezte, és azzal indult el a közös szórakozás helyszínére, ahol a továbbadásra sor került volna. Ezt pedig a terhelt sem vitatta (ez volt a vallomása). [32] Mindez együttesen az, ami a felrótt bűncselekmény mögötti tudattartalom mibenlétét meghatározza. E tényekből pedig egyértelműen következik, hogy a terhelt szándéka és tevékenysége nem csupán a kábítószer-birtoklásra, hanem annak forgalomba hozatalára, a kábítószer további személyekhez történő eljuttatására irányult. Ezt a terhelttel szembeni rendőri intézkedés hiúsította meg. [33] A forgalomba hozatal megkezdéseként értékelendő a forgalmazással összefüggő résztevékenységek megvalósítása, befejezetté pedig akkor válik, ha a kábítószer bekerül a forgalomba, vagyis a továbbadás folytán ténylegesen megnyílik annak a lehetősége, hogy a kábítószerhez más vagy mások is hozzájuthassanak. [34] A kábítószerrel kereskedés kísérletének megállapítására önmagában alkalmas magatartás az elkövetőnek olyan szervező tevékenysége, aminek következtében a továbbiakban mások számára valóságos és közvetlen elérhetőségbe kerül a kábítószer (BH 2019.38., Kúria Bfv.III.324/2018.). [35] Jelen ügyben a résztevékenységek megvalósultak, a továbbadásra – a terhelttel szemben foganatosított rendőri intézkedés okán – nem került sor. [36] Következésképpen nem sértett törvényt az eljárt bíróság, amikor a terhelt büntetőjogi felelősségét kábítószer-kereskedelem bűntette kísérletében [Btk. 176. §

(1)bekezdés III. fordulat,

(3)bekezdés] megállapította, és törvényes a cselekmény minősítése is, miként a kiszabott büntetés is. [37] Ekként a Kúria a terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva – miután nem észlelt más olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §

(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a megtámadott határozatot a Be. 660. §

(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 662. §

(1)bekezdés alapján hatályában fenntartotta. Kúria 3.Bfv.421/2023/10 8 IV. [38] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [39] A Be. 652. §

(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §

(3)-

(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §

(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §

(4)bekezdés]. Budapest,

1. január
2. Dr. Bartkó Levente s.k. a tanács elnöke, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. előadó bíró, Molnár Ferencné dr. s.k. bíró, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. bíró, Dr. Varga Eszter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ