Pf.20147/2022/6 – Győri Ítélőtábla

(1)bekezdése és 371. §

(1)bekezdés b) pontjában írt korlátaira tekintettel nem vizsgálhatók, így a határozat hatályon kívül helyezését önmagukban is megalapozzák. A másodfokú felülbírálat körét nem csak a fellebbezési kérelem petítuma, hanem annak indokai is meghatározzák. ... Győri Ítélőtábla Pf.III.20.147/2022/

1. A Győri Ítélőtábla a Dr. Bordács Ügyvédi Iroda (cím3; ügyintéző: dr. Bordács István ügyvéd) által képviselt Felperes1 (Cím2) felperesnek a dr. Botka Gábor ügyvéd (cím5) és a Dr. Varró Ügyvédi Iroda (cím5; ügyintéző: dr. Varró Ferenc ügyvéd) által képviselt Alperes1 (Cím1) alperes ellen társasági határozat felülvizsgálata iránt indított perében a Székesfehérvári Törvényszék
2. június
3. napján kelt 4.P.20.232/2021/
4. számú ítélete ellen az alperes részéről
5. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán – tárgyaláson kívül – meghozta a következő í t é l e t e t: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Köteles az alperes 15 napon belül megfizetni a felperesnek 20.000 (húszezer) forint másodfokú perköltséget, viselje továbbá a fellebbezéssel felmerült költségeit. Az ítélettel szemben fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] A felperes - az alperes vadásztársaság tagjaként -
6. május 10-én egyéni vadászatot folytatott. [2] A vadászatát az „Egyéni vadászati napló és terítéknyilvántartás”-ba sorszám1 sorszám alatt akként jegyezte be, hogy „3 lövés 1940 perc gím ünőre, utánkeresés eredménytelen”. [3] Mivel a vad a szomszédos vadásztársaság területére átváltott, ezért a felperes a szomszédos vadásztársaság elnökét telefonon értesítette, és vele együtt utánkeresést végzett, amely azonban nem járt eredménnyel. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.147/2022/6 2 [4] Az alperes fegyelmi bizottságának elnöke telefonon értesítette a felperest, hogy
7. május 25-én kerül sor a fegyelmi meghallgatására. A fegyelmi meghallgatásról feljegyzés készült. [5] A fegyelmi bizottság a
8. június 3-án kelt 1/
9. számú határozatával a felperes vadászati jogát dám és gím szavasbikára
10. július 1-jétől
11. december 31-ig felfüggesztette. [6] A fegyelmi határozat indokolása szerint a büntetés kiszabására azért került sor, mert a vad sebzésének tényét a felperes a beírókönyvben nem rögzítette, és az utánkeresésről a vadásztársaság illetékeseit nem értesítette. [7] A fegyelmi bizottság a büntetéskiszabás során súlyosbító tényezőként értékelte a felperes közösségbomlasztó viselkedését is: ez abban nyilvánult meg, hogy a felperes a sikerrel kecsegtető lesre olyankor is beírta magát, amikor más elfoglaltsága miatt vadászni nem tudott, illetve megakadályozta a magasles kihelyezését a tulajdonában lévő földre. A fegyelmi bizottság figyelemmel volt arra is, hogy a felperes a meghallgatása során megbánást nem mutatott. [8] A felperes a fegyelmi határozattal szemben fellebbezést terjesztett elő, amelyet az alperes a
12. július 10-i közgyűlésen megtartott fegyelmi tárgyaláson bírált el. [9] A közgyűlés a 4/
13. (07.10.) számú határozatával a felperest „a határozat meghozatalától számított 6 hónapos határidőre a Alperes1 területén a dám és gím szarvasbika lelövésétől eltiltotta”. [10] Az alperes bejelentésére tekintettel indult vadászati hatósági eljárás során a Kormányhivatal1 Agrárügyi Főosztálya a
14. szeptember 22-én meghozott határozat száma1 számú határozatával a felperessel szemben a vadászat rendje – a terítéknyilvántartásra vonatkozó szabályok megsértése – miatt figyelmeztetés szankciót szabott ki. [11] A határozat indokolása szerint a felperes megszegte a 79/
15. (V.4.) FVM rendelet
16. §

(1)bekezdését, mivel a „Vadászati napló és terítéknyilvántartás”-ba nem egyértelműen rögzítette a sebzés vagy a hibázás tényét. [12] A közigazgatási határozattal szemben a felek keresetet nem terjesztettek elő. [13] A felperes a kereseti kérelmében a fegyelmi bizottság 1/

1. (06.03.) számú, valamint a közgyűlés 4/
2. (07.10.) számú határozatának hatályon kívül helyezését kérte. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.147/2022/6 3 [14] Sérelmezte, hogy a fegyelmi határozat nem jelöli meg, hogy a két, fegyelmi vétségnek minősített magatartásával milyen jogszabályt sértett meg, emiatt a határozat a fegyelmi szabályzat fegyelmi vétségekre vonatkozó rendelkezésébe ütközik, valamint a Ptk. 1:
3. § szerinti jóhiszemű és tisztességes eljárás elvét is sérti. [15] A felperes arra is hivatkozott, hogy a sebzés tényéről a vadásztársaság felé fennálló értesítési kötelezettséget sem jogszabály, sem belső szabályzat nem írja elő. Az értesítés hiánya tehát fegyelmi vétségnek nem minősül, ezért az alperes jogsértő módon alkalmazott szankciót emiatt. [16] Kifejtette, hogy az alperes házi szabályzata alapján a tagok számára egyértelmű, hogy az utánkeresés fogalma magába foglalja a sebzés fogalmát is. Az utánkeresés vadászati naplóban való feltüntetésével tehát a sebzés ténye is feltüntetésre került. [17] A felperes érvelése szerint az alperesnél elfogadott gyakorlat, hogy a sebzés kifejezés hiányát nem tekintik fegyelmi vétségnek. Ezért sérti a jóhiszemű és tisztességes eljárás (Ptk. 1:
4. §

(1)-

(2)bekezdés) elvét, egyúttal a joggal való visszaélés (Ptk. 1:5. §

(1)bekezdés) tilalmába is ütközik az alperes azon eljárása, hogy - az irányadó gyakorlat ellenére - a sebzés kifejezés alkalmazásának hiányát a felperes terhére rója. [18] A felperes számos beírókönyvi bejegyzés megjelölésével támasztotta alá az alperesnél kialakult, a sebzés bejegyzésének hiányával kapcsolatos gyakorlatot. [19] A felperes kitért arra, hogy a terhére értékelt súlyosbító körülmények is alaptalanok: az alperes nem igazolta, hogy kihasználatlanul foglalta le a leshelyeket, illetve az új vadászles felállításának megakadályozása nem az ő, hanem az édesapja tulajdonában álló területen történt. [20] A fegyelmi eljárás szabályainak megsértéseként hivatkozott arra, hogy a fegyelmi szabályzat értelmében a fegyelmi eljárást a vadásztársaság elnöke rendelheti el, a jelen esetben azonban a fegyelmi eljárás szabályszerű elrendelésére nem került sor, hanem a fegyelmi bizottság elnöke telefonon hívta őt „megbeszélésre”. Nem közölték vele előzetesen azt sem, hogy fegyelmi eljárás lefolytatására fog sor kerülni, ezáltal a védekezésre sem tudott felkészülni. Az alperes ezen eljárása sérti a Ptk. 1:3. §

(1)-

(2)bekezdését. [21] készült. A fegyelmi bizottság előtti meghallgatásról szabályszerű jegyzőkönyv sem [22] A felperes eljárási szabálysértésként hivatkozott arra is, hogy a fegyelmi határozat elleni fellebbezését elbíráló közgyűlés összehívása sem volt szabályszerű: a Győri Ítélőtábla III.Pf.20.147/2022/6 4 meghívó tartalma ugyanis nem felelt meg a Ptk. 3:17. §

(2)bekezdés c) pontjának, illetve

(3)bekezdésének, továbbá a meghívó elküldése és a közgyűlés között csak 14 nap telt el. [23] A szabályszerűen napirendre nem tűzött kérdésben pedig csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van, és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul (Alapszabály III/

1. pont
2. oldal
3. bekezdés). [24] Sérelmezte a felperes, hogy az alperes elnöke, mint a közgyűlést levezető elnöke zárt ülést rendelt el, noha az alperesre vonatkozó jogszabály vagy az Alapszabály ilyen eljárásrendet nem tartalmaz. [25] Rámutatott, hogy olyan fegyelmi büntetést szabtak ki vele szemben, ami a fegyelmi szabályzatban a tételesen nevesített fegyelmi büntetések között nem szerepel. Ezen fegyelmi büntetés megváltoztatása tekintetében pedig az alperes elnöke késedelmesen tett indítványt, így az elsőfokú fegyelmi határozatot a közgyűlés nem változtathatta volna meg. [26] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult a felperes perköltségben marasztalása mellett. [27] Az alperes állította, hogy a nagyvadra leadott lövés esetén a rálövés helyét és környékét minden esetben, – a sebzés vélhető hiányában is - meg kell vizsgálni, ezért az utánkeresés feltüntetése nem feltételezi minden esetben a sebzést, azaz az egyik kifejezés nem foglalja magában a másikat. A sebzés feltüntetését a házi szabályzat 6.
4. pont
5. bekezdése is előírja. [28] Az alperes arra hivatkozott, hogy az intézőbizottság
6. március 12-én hozott döntése értelmében a vadásztársaság tagja köteles haladéktalanul értesíteni a vadásztársaság mindenkori elnökét, ennek hiányában a vadászmesterét, illetve a vezetőség bármely tagját abban az esetben, amennyiben az általa megsebzett vad a szomszédos vadászterületre átvált. [29] Ezen értesítési kötelezettség elmulasztása a fegyelmi szabályzat
7. oldal
8. bekezdésébe foglalt fegyelmi vétséget valósítja meg. [30] Az alperes álláspontja szerint a fegyelmi eljárás lefolytatására szabályszerűen került sor, az alperes elnöke felkérte a fegyelmi bizottságot a fegyelmi eljárás lefolytatására. [31] A közgyűlés összehívásának szabályszerűségével kapcsolatosan hangsúlyozta az alperes, hogy a meghívó kiküldésének napja is beleszámít a határidőbe, így a 15 napos határidő megtartott. A meghívó tartalma pedig alkalmas volt arra, hogy a vadásztársaság tagjai az üggyel kapcsolatban megfelelő álláspontot alakítsanak ki. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.147/2022/6 5 [32] Az alperes kitért arra, hogy az összehívás szabálytalansága esetén a közgyűlés akkor is megtartható, ha a részvételre jogosultak legalább ¾-e jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához (Ptk. 3:
9. §

(1)és

(3)bekezdései). [33] A felperes azért sem hivatkozhat a szabálytalanságára, mivel maga is megszavazta a napirendet. közgyűlés összehívásának [34] A zárt ülés megtartásának a támadott határozat meghozatalára semmiféle kihatása nem volt. [35] Az alperes kitért arra, hogy a fegyelmi határozat a fegyelmi büntetést valóban pontatlanul rögzítette, azonban ennek korrigálására a fegyelmi határozat felperes általi megtámadása lehetőséget adott. [36] A Székesfehérvári Törvényszék - a fellebbezéssel támadott - ítéletével az alperes közgyűlésének 4/

1. (07.10.) számú határozatát a fegyelmi bizottság 1/
2. számú határozatára is kiterjedően hatályon kívül helyezte. [37] Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 410.000,Ft perköltséget. [38] Az elsőfokú bíróság a kormányhivatali határozat alapján tényként rögzítette, hogy a felperes a sebzés vagy hibázás feltüntetésének elmulasztásával a terítéknyilvántartásra vonatkozó szabályokat (79/
3. (V.4.) FVM rendelet
4. §

(1)bekezdés) megszegte, ezáltal a vadászat rendjét megsértette. [39] Ugyanakkor az elsőfokú bíróság azt is megállapította, hogy a vadásztársaságnál – korábban nem szankcionált – gyakorlat az, hogy az utánkeresés tényét a beírókönyvben rögzítik, a sebzés vagy hibázás megtörténtét azonban nem. [40] Ebből következően a Ptk. 1:3. §

(1)és

(2)bekezdéseibe ütközően hozta meg az alperes fegyelmi bizottsága, illetve a közgyűlése a felperessel szemben a fegyelmi határozatot, mivel olyan fegyelmi vétség miatt szabott ki vele szemben fegyelmi büntetést, amelyet a vadásztársaság más tagjai is rendszeresen elkövettek. [41] Az alperes joggyakorlása tehát szemben állt az olyan korábbi magatartásával (miszerint más tagok jogsértő bejegyzését nem szankcionálta), amelyben a felperes okkal bízhatott (tehát a többiekhez hasonlóan maga sem fog fegyelmi szankcióban részesülni). Győri Ítélőtábla III.Pf.20.147/2022/6 6 [42] Az elsőfokú bíróság osztotta a felperes azon álláspontját is, miszerint az alperes ezen magatartása egyúttal megvalósítja a Ptk. 1:

1. §-ban tilalmazott joggal való visszaélés tényállását is. [43] Az elsőfokú bíróság akként foglalt állást, hogy a felperes a fegyelmi szabályzat
2. oldalának
3. bekezdésében körülírt fegyelmi vétséget valósította meg, ugyanis az intézőbizottság
4. március
5. napján hozott döntésében foglaltak ellenére nem értesítette saját vadásztársaságának illetékeseit a szomszédos vadászterületen folytatott utánkeresésről. [44] Az elsőfokú bíróság a fegyelmi határozatban mérlegelt súlyosbító körülmények fennálltát bizonyítatlannak ítélte: az alperes ugyanis nem igazolta, hogy a sikerrel kecsegtető lesre a felperes olyankor is beírta magát, amikor más elfoglaltsága miatt nem tudott vadászni; és az sem bizonyított, hogy a tulajdonában lévő földre magasles kihelyezését megakadályozta. A megbánás hiánya pedig a büntetés súlyosbításához nem vezethet. [45] A fentieket összegezve az elsőfokú bíróság akként foglalt állást, hogy a fegyelmi büntetés kiszabásának alapjául szolgáló két fő ok közül az egyik, - azaz a beírókönyvi bejegyzés elmaradásának szankcionálása - jogsértő, a felperes tehát csak a terhére rótt egyik fegyelmi vétséget (az értesítési kötelezettség elmulasztása) követte el, ezáltal a büntetés kiszabása mérlegelésének folyamata sérelmet szenvedett, emiatt a fegyelmi határozat jogszerűsége nem állapítható meg. [46] A bíróság osztotta a felperes azon álláspontját is, miszerint a fegyelmi határozatban pontosan meg kell jelölni, hogy milyen jogszabályi, alapszabályi vagy egyéb rendelkezés megsértése miatt került sor a fegyelmi vétség megállapítására. Ennek mellőzésével az alperes a Ptk. 1:
6. § szerinti jóhiszeműség és tisztesség elvét is megsértette. [47] A kereseti kérelemben megjelölt további eljárási szabálysértéseket az elsőfokú bíróság ugyanakkor nem látta megállapíthatónak. [48] A kifejtettekre hivatkozással az elsőfokú bíróság a Ptk. 3:
7. §

(1)bekezdése értelmében hatályon kívül helyezte az alperes jogsértő határozatát. [49] Az alperes a fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a felperes kereseti kérelmének elutasítását kérte. [50] A másodlagos kérelme az ítélet hatályon kívül helyezésére és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítására irányult a Pp.

1. §-a alapján. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.147/2022/6 7 [51] Az alperes a perköltség viselésre vonatkozó elsőfokú ítéleti rendelkezést – az érdemi döntés helybenhagyása esetén is - akként kérte megváltoztatni, hogy a pernyertességpervesztesség arányát a felperesre terhesebben 86% -14 %-ban kérte megállapítani. [52] Az első-, és másodfokú perköltségre igényt tartott. [53] Az alperes kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság egyetértett azzal, hogy a felperes a terhére rótt mindkét fegyelmi vétséget elkövette, azaz az „Egyéni vadászati napló és terítéknyilvántartás”-ba való bejegyzés hiányos, illetve a felperes a vadásztársaság felé - az intézőbizottság
2. március
3. napján meghozott döntése alapján fennálló - értesítési kötelezettségét is elmulasztotta. [54] A fegyelmi felelősség megállapításának – a fegyelmi határozatban megjelölt két oka között a súlyosság tekintetében különbségtétel nem történt. A fegyelmi határozatban megjelölt két ok bármelyikének megalapozottsága a felperes fegyelmi felelősségének megállapítását indokolja. [55] Amennyiben tehát a jogsértő bejegyzés szankcionálása a Ptk. 1:
4. §

(1)-

(2)bekezdésébe ütközik, úgy ettől függetlenül a felperes felelőssége az illetékesek értesítésének elmaradása miatt megállapítható, és a fegyelmi szabályzatban foglaltaknak megfelelő szankció alkalmazható. [56] Figyelemmel arra, hogy a fegyelmi határozat másik indokát, azaz az illetékesek értesítésének elmaradását a felperes maga sem vitatta, ezért ennek alapján a kereset elutasítása lett volna indokolt, vagy esetlegesen sor kerülhetett volna a Ptk. 3:37. §

(3)bekezdésének alkalmazásával az alperes általi jogsértés tényének megállapítására. [57] Az alperes kitért arra, hogy amennyiben a támadott döntés megfelel a jogszabályoknak és az egyesület alapszabályában foglaltaknak, úgy a Ptk. alapján a bíróságnak nincsen lehetősége arra, hogy a kiszabott büntetés mértékét, arányosságát vizsgálja, avagy felülmérlegelje, vagy annak súlyos volta miatt az azt megállító határozatot hatályon kívül helyezze. [58] Ugyanezen okok miatt annak sincs jelentősége, hogy a fegyelmi határozat indokolásában a mérlegelés alapjául szolgáló súlyosbító körülmények kapcsán a felperes milyen álláspontot foglalt el. [59] A Győri Ítélőtábla Pf.20.329/2018/

1. számú határozatára hivatkozással az alperes hangsúlyozta, hogy a bíróság nem mérlegelheti, hogy a vadásztársasági tag terhére rótt vétség súlya, jellege indokolja-e az elrendelt büntetést. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.147/2022/6 8 [60] Az alperes a hatályon kívül helyezés iránti fellebbezési kérelmét arra alapította, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást részben bizonyítatlan felperesi állításokra alapította. [61] A felperes ugyanis nem igazolta, hogy a hibás bejegyzések szankcionálásának elmaradása az alperes vadásztársaságnál rendszeres, tendenciózus és elfogadott gyakorlatot jelent. [62] Az elsőfokú bíróság az alperes rendszeres gyakorlatára vonatkozóan anélkül vont le következtetést, hogy vizsgálta volna, hogy a felperes által kiemelt 15 hibásnak vélt bejegyzés egyenértékű-e a felperes szabályszegésével, illetve a hibás bejegyzés milyen jogkövetkezménnyel járt a többi tagtársat érintően. [63] Mivel az elsőfokú bíróság a döntését jelentős részben az alperes - vadászati naplóba való bejegyzésekre vonatkozó – diszkriminatív, de a kifejtettek szerint nem bizonyított gyakorlatára alapította, ez olyan lényeges eljárási szabálysértés, amely az ügy érdemi elbírálására kihatott. [64] Ez az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését teszi szükségessé. [65] Az alperes kitért arra, hogy ebben a szankcionálási gyakorlat bizonyítása körében az elsőfokú bíróság a Pp.
2. §

(3)bekezdésében foglalt anyagi pervezetési kötelezettségének nem tett eleget. [66] Az alperes hivatkozott arra is, hogy az elsőfokú bíróság annak ellenére marasztalta az alperest a felperes teljes elsőfokú perköltségében, hogy a kereseti kérelemnek ugyan helyt adott, de a keresethalmazatból a kereseti kérelme indokainak többségét megalapozatlannak találta. [67] Az elutasított kereseti kérelmek számára, és az el nem fogadott felperesi indokokra tekintettel az alperes a perköltség viselésre vonatkozó elsőfokú ítéleti rendelkezést akként kérte megváltoztatni, hogy a pernyertesség-pervesztesség arányát a felperesre terhesebben 86-14 %-ban kérte megállapítani. [68] A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására, és az alperes 20.000,-Ft összegű perköltségben marasztalására irányult. [69] A felperes rámutatott, hogy az elsőfokú bíróság az alperes fegyelmi határozatát két okból helyezte hatályon kívül, az alperes azonban csak az egyik ok tekintetében támadta az elsőfokú ítéletet. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.147/2022/6 9 [70] A törvényszék ugyanis a fegyelmi határozatot amiatt is jogszabálysértőnek tekintette, hogy abban az alperes nem jelölte meg, hogy pontosan milyen jogszabályi, alapszabályi, házi szabályzati rendelkezés megsértése miatt került sor a felperessel szemben fegyelmi vétség megállapítására, és a fegyelmi büntetés kiszabására. [71] A felperes kiemelte, hogy a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezésének ezen, az alperes fellebbezésében nem támadott indoka önmagában is megalapozza annak hatályon kívül helyezését. [72] A fentiek miatt az alperes elsőfokú ítélet megváltoztatására irányuló fellebbezése nem vezethet eredményre, a felülbírálat korlátaira tekintettel maga az alperes zárta ki az elsőfokú ítélet megváltoztatásának lehetőségét. [73] A fegyelmi határozat hatályon kívül helyezését eredményező, és az alperes által a fellebbezésben felhozott egyetlen okkal kapcsolatosan a felperes rámutatott, hogy az elsőfokú bíróság a beírókönyv felperes által felhozott téves bejegyzései alapján okszerűen állapította meg, hogy az alperes diszkriminatív gyakorlatot folytat: azaz a hibás bejegyzéseket jegyző tagok ellen semmilyen módon nem lépett fel, ugyanakkor a felperes hibás bejegyzését fegyelmi büntetés kiszabásával szankcionálta. [74] Mivel az alperes fentiekben ismertetett gyakorlata a Ptk. 1:3. §

(1)-

(2)bekezdéseibe ütközik, ezért a fegyelmi felelősségnek - az értesítési kötelezettség elmulasztása mellett, részben a felperes hibás bejegyzésére alapított - mérlegelése sem eredményezhet jogszerű fegyelmi határozatot a felperessel szemben. [75] A pernyertesség-pervesztesség aránya körében előadott fellebbezési érvelésre tekintettel a felperes hangsúlyozta, hogy a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezése iránt egyetlen kereseti kérelmet terjesztett elő, amelynek az elsőfokú bíróság helyt adott, így az elsőfokú eljárásban a pernyertessége teljes egészében megállapítható, a perköltség megosztásának nincs helye. [76] Az alperes a felperesi fellebbezési ellenkérelemre tekintettel előterjesztett beadványában kitért arra, hogy az elsőfokú bíróság nem határozta meg egyértelműen, hogy a fegyelmi határozatokat mely okból helyezte hatályon kívül, pusztán jogszabálysértő jellegüket állapította meg. [77] Az elsőfokú ítélet olyan értelmezése esetére, miszerint az elsőfokú bíróság az ítéletének [41] pontjában foglalt okból is hatályon kívül helyezte a fegyelmi határozatot, az alperes hivatkozott a fellebbezésének 7. pontjára, amelyben azt szögezte le, hogy „az elsőfokú bíróság iratellenesen állapította meg, és rögzítette az ítéletében azt, hogy az alperes a Ptk. 1:3. §

(1),

(2), valamint 1:

1. § rendelkezésekbe ütközően hozta meg a fegyelmi bizottsági, illetve a közgyűlési határozatait.” A fellebbezés
2. pontjából tehát – a felperes álláspontjával szemben Győri Ítélőtábla III.Pf.20.147/2022/6 10 - az olvasható ki, hogy a fellebbezése a fegyelmi határozatok elsőfokú bíróság általi hatályon kívül helyezésének mindkét okát támadja. [78] A felperes az alperes beadványára tekintettel ismételten hangsúlyozta, hogy az elsőfokú ítélet [41] pontjában rögzített hatályon kívül helyezési okot az alperes a fellebbezésében nem támadta, e vonatkozásban a fellebbezésében nyilatkozatot nem tett, érvelést nem fejtett ki. [79] Az alperes alaptalanul hivatkozik e körben a fellebbezése
3. pontjára, mivel annak teljes szövege alapján az állapítható meg, hogy az kizárólag az elsőfokú ítélet indokolásának [33] pontjában megállapítottakra, azaz a hibás bejegyzések szankcionálásával kapcsolatosan az alperes terhére rótt diszkriminatív gyakorlatra, annak cáfolatára vonatkozik. [80] Az alperes fellebbezése alaptalan. [81] Az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a szükséges körben lefolytatta, az ítélet hatályon kívül helyezésére alapot adó, lényeges eljárási szabályt nem sértett és a megalapozott tényállás alapján meghozott, érdemben helytálló döntéssel helyezte hatályon kívül a keresettel támadott első- és másodfokú fegyelmi határozatot. [82] Az elsőfokú bíróság az alperes közgyűlésének 4/2021.07.
4. számú határozatát – a fegyelmi bizottsági határozatra is kiterjedően – a fentiekben már ismertetett két okból helyezte hatályon kívül: egyrészt a felperes által elkövetett bejegyzési szabálytalanság a jóhiszeműség és tisztesség elvét sértő, diszkriminatív módon való szankcionálása miatt (elsőfokú ítélet [33]-[37], [40] bekezdése), másrészt annak okán, hogy az alperes a fegyelmi határozatban elmulasztotta megjelölni, hogy mely jogszabályi, alapszabályi vagy házi szabályzati rendelkezés megsértése miatt állapított meg fegyelmi vétséget (elsőfokú ítélet [41] bekezdése). [83] Helytállóan hivatkozott azonban a felperes a fellebbezési ellenkérelmében és a Pf.
5. számú beadványában arra, hogy az alperes a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezésének egyik, az elsőfokú ítélet [41] pontjában rögzített indokát a fellebbezésében nem támadta, e vonatkozásban a fellebbezésében nyilatkozatot nem tett, érvelést nem fejtett ki. [84] Ennek cáfolataként az alperes alaptalanul utal Pf.
6. számú iratában a fellebbezése
7. pontjára, mivel annak teljes szövege alapján az állapítható meg, hogy az kizárólag az elsőfokú ítélet indokolásának [33] bekezdésében megállapítottakra, azaz a hibás bejegyzések szankcionálásával kapcsolatos diszkriminatív alperesi gyakorlatra vonatkozik, és nem a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezését eredményező másik okra, a fegyelmi Győri Ítélőtábla III.Pf.20.147/2022/6 11 vétség megállapításának alapjául szolgáló megsértett jogszabályi/alapszabályi rendelkezések hiányára. [85] A felperes helytállóan mutatott rá, hogy az elsőfokú ítélet szerint a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezésének ezen, az alperes fellebbezésében nem támadott indoka önmagában is megalapozza a sérelmes határozat hatályon kívül helyezését. A fegyelmi határozatban a felperesnek felrótt magatartással megsértett jogszabályi/alapszabályi rendelkezések feltüntetésének elmaradása ugyanis a törvényszék által kifejtettek szerint a tisztességes eljárás alapelvébe (Ptk.1:3.§.) ütközik, ez pedig a Ptk. 3:37.§.

(1)bekezdése alapján a kereseti kérelemnek megfelelő döntést indokol. [86] Mivel az alperes a határozatok hatályon kívül helyezésének a megsértett jogszabályi/ alapszabályi rendelkezések megjelölésének hiányára alapított indokát (elsőfokú ítélet [41] bekezdés) nem támadta, továbbá ezen indok az elsőfokú ítélet értelmében önmagában a támadott fegyelmi határozat jogszabálysértő jellegét alapozza meg, ezért - a másodfokú felülbírálat Pp. 370. §

(1)bekezdése és a Pp. 371. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti korlátaira figyelemmel - az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatására eljárásjogi lehetőség nem volt. [87] A fentiekből az is következik, hogy a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezésének másik, a fellebbezéssel támadott indokának (elsőfokú ítélet [33]-[37], [40]) vizsgálata (az alperes diszkriminatív szankcionálási gyakorlatára, és az ítélet hatályon kívül helyezésére vonatkozó fellebbezési érvekre is kiterjedően) szükségtelen volt. [88] A felülbírálat korlátaira tekintettel az alperesi fellebbezés nem tette lehetővé az elsőfokú ítélet megváltoztatását. [89] Helytálló a felperes álláspontja az elsőfokú perköltségviselésre vonatkozó fellebbezési érvelés alaptalansága tekintetében is. [90] A felperes a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezése iránt – noha többféle jogsértésre hivatkozással, azonban – egyetlen kereseti kérelmet terjesztett elő, amelynek a törvényszék a másodfokú bíróság által felülvizsgált döntésével helyt adott, így a pernyertessége teljes egészében megállapítható, ezért az elsőfokú perköltség megosztásának nincs helye. [91] A kifejtettek alapján az ítélőtábla a törvényszék érdemben helytálló ítéletét a Pp. 383. §

(2)bekezdése értelmében helybenhagyta. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.147/2022/6 12 [92] Az alaptalanul fellebbező alperes a Pp.83.§.

(1)bekezdése értelmében köteles a felperes által a 32/2003. (VIII.22.) IM r. 2.§.

(1)bekezdés a) pontja alapján a megkötött díjmegállapodás szerint felszámított ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltség felperes részére való megfizetésére. Győr,

1. január
2. Dr. Maurer Ádám sk. sk. a tanács elnöke Dr. Sarmon Hedvig sk. előadó bíró Dr. Mészáros Zsolt bíró