A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása adóügyben. ... A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VI.35.596/2021/
- A tanács tagjai: Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró A felperes: felperes (cím1) A felperes képviselője: Agócs Ügyvédi Iroda ügyintéző: felpresi jogi képviselő ügyvéd (cím2) Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága (cím3.) Az alperes képviselője: alperesi képviselő kamarai jogtanácsos A per tárgya: adóügyben indult közigazgatási jogvita Kúria VI.Kfv.35.596/2021/2-1 2 A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Az elsőfokú bíróság jogerős határozatának száma: Szegedi Törvényszék
- szeptember
- napján kelt 101.K.700.397/2021/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az elsőfokú adóhatóság megismételt eljárásban felperesnél
- évre általános forgalmi adó (áfa) adónemre, 2015.,
- évekre rehabilitációs hozzájárulás adónemre kiterjedő adóellenőrzést végzett. Az alperes a 6430332808 számú határozatával helybenhagyta az elsőfokú hatóság határozatát, mely a felperes terhére 41.469.000 Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözetet, 45.862.000 Ft adóbírságot állapított meg és 1.048.000 Ft késedelmi pótlékot számított fel. [2] Az adóhatóság által feltárt tényállás szerint a vizsgálattal érintett időszakban a felperes bejelentett főtevékenysége számítógép, periféria és szoftver kiskereskedelem volt. A használt és új telekommunikációs eszközök, tartozékok értékesítésekor globális nyilvántartást vezetett. A viszonteladói tevékenységével kapcsolatban az adóhatóság a felperes beszerzéseit, értékesítéseit külön-külön egyenként értékelte, több eltérést tárt fel és a bizonylattal nem alátámasztott beszerzések esetében beszerzési árat nem vett figyelembe. A ... SRL román gazdasági társaságtól 12.808.400 Ft értékben vásárolt mobilház beszerzésével kapcsolatban a vállalkozási célú hasznosítás hiányában megállapította, hogy a felperes nem volt áfa levonásra jogosult. Az .... Kft-vel (a továbbiakban: Partner1.) kötött együttműködési megállapodást színlelt szerződésnek minősítette. A színlelt ügyleti konstrukció arra irányult, hogy a felperes üzleteiben dolgozó munkavállalók foglalkoztatását a ..... Kft. „kt. a.” (a továbbiakban: Partner2.) és a Partner
- biztosítsa. A felperesnél járulék terhek nem keletkeztek, az a Partner2.-t terhelte, amit azonban nem fizetett. A felperes egy számlázási láncolatot hozott létre, az alkalmazottak foglalkoztatását, az üzletek üzemeltetését végezte, a Kúria VI.Kfv.35.596/2021/2-1 3 Partner
- részéről csupán számlakibocsátás történt, e számlákon feltüntetett ügyletek a valóságban nem jöttek létre, a felperes által befogadott számlák nem minősülnek hiteles bizonylatnak, így adólevonási jog alapjául nem szolgálhatnak. A kereseti kérelem és az alperesi védirat [3] A felperes keresettel támadta a másodfokú adóhatározatot. Előadása szerint az alperes nem tett eleget tényállás tisztázási kötelezettségének, az üzemeltetési szerződésekre vonatkozó megállapításai alaptalanok, mivel a részéről nem történt adókijátszás és nem tudott, illetve kellő körültekintés mellett sem kellett tudnia arról, hogy a munkáltatóként megjelölt vállalkozások nem teljesítik adózási kötelezettségeiket. A fizetendő adó körében tévesen állapította meg, hogy igazolatlan eredetű árut értékesített, a fellebbezéshez csatolt, a beszerzéseket igazoló releváns iratait jogsértő módon nem fogadta el. A levonható adó vonatkozásában a közösség területéről vásárolt mobilházat az adóköteles tevékenységéhez használta, így megilleti a levonás joga. [4] Az alperes védiratában - a határozatában foglaltak fenntartása mellett - a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú ítélet [5] A Szegedi Törvényszék a 101.K.700.397/2021/
- számú ítéletével a keresetet elutasította. [6] Indokolása szerint felperes a globális nyilvántartási módszer választásával megsértette az általános forgalmi adóról szóló
- évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.)
- §
(1)bekezdésének rendelkezéseit. Az adóhatóság többször felhívta a felperest egyedi nyilvántartásainak a csatolására, a felhívásoknak azonban nem tett eleget, a fellebbezéséhez benyújtott új beszerzési adatok - alapbizonylatok hiányában - alkalmatlanok voltak a beszerzési árak igazolására. A mobilház beszerzés kapcsán azt állapította meg, hogy a felperes akkor lett volna jogosult az áfa teljes összegének a levonására, ha a terméket gazdasági tevékenység, ellenérték elérése céljából vette volna meg és az Áfa tv. 135. §
(1)bekezdés a) pontja szerint 60 hónap időtartamon belül magáncélra nem hasznosította volna. Az üzemeltetésről befogadott számlák tekintetében - vizsgálva a Kúria 5/
- KMK véleményében foglaltakat is - megállapította, hogy az alperes az adóigazgatási rendtartásról szóló
- évi LI. törvény (a továbbiakban: Air.)
- §-a szerinti bizonyítási kötelezettségének maradéktalanul eleget tett, a feltárt tényállásból okszerű következtetést vont le, a bizonyítékok alátámasztják, hogy a felperes üzleteiben dolgozó munkavállalókat ténylegesen foglalkoztatta, a szerződésben rögzített marketing és üzemeltetési tevékenységet Partner
- nem végzett, a szerződés teljesítéséhez szükséges feltételekkel nem rendelkezett. A Kúria VI.Kfv.35.596/2021/2-1 4 felperes a fiktív láncolatot maga szervezte, ezt támasztja alá az is, hogy semmilyen intézkedést nem tett annak érdekében, hogy meggyőződjön a vele szerződő partnerek teljesítőképességéről, működésük szabályszerűségéről. Helytállóan állapította meg az alperes, hogy a felperes által az üzemeltetésről befogadott számlákat nem tényleges gazdasági tevékenységről állították ki. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [7] A felperes a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdésében foglalt határidőn belül felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő az elsőfokú ítélettel szemben. [8] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság téves, a másodfokú határozat megalapozatlan tényállását elfogadva előadásának figyelembevétele nélkül, a bizonyítási teher téves kiosztásával, hibás ténymegállapítással és az Európai Unió Bírósága döntéseinek, valamint a Kúria döntésének figyelembevétele nélkül hozta meg ítéletét. Utalt az Alaptörvény XXVIII. cikkére, az Air. több §-ára, az Áfa tv. 218.-219. §-aira, az Európai Unió Bírósága (EUB) C610/19., C-611/19. döntéseire, a Kúria 5/2016. KMK véleményére, a Kp. 2. §
(1)-
(4)bekezdéseire, 78. §
(2)bekezdésére és a 79. §
(1)bekezdésére. [9] A felperes a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont ab),
- ad)alpontjai, és
- b)pontja alapján a felülvizsgálati kérelem befogadását kérve arra hivatkozott, a felvetett jogkérdés különleges súlyát és társadalmi jelentőségét igazolja, hogy az elmúlt években az adóhatóság egyre nagyobb figyelmet fordított a fiktív számlák befogadóinak kiszűrésére és a gazdaság fehérítésére. Álláspontja szerint az EUB hivatkozott döntéseiben egyértelművé tette, ellentétes az uniós joggal az a magyar adóhatósági és bírósági joggyakorlat, amely bizonyos tények fennállása esetén vélelmet állít fel arra, hogy az adóalany tudta vagy tudnia kellett volna, a levonási jog alátámasztására hivatkozott ügylettel csalásban vesz részt. Ezen következtetés levonására alkalmas körülmények fennállásának bizonyítása minden esetben az adóhatóság feladata, és nincs helye vélelmek felállításának. A jogerős ítélet a Kúria 5/2016. KMK véleményétől jogkérdésben eltérést mutat, mivel az adóhatóság álláspontjával egyezően állapítja meg, hogy az üzemeltetési tevékenységet a Partner1. nála nem végzett, a szerződésben foglaltak teljesítéséhez szükséges feltételekkel nem rendelkezett. Az elsőfokú bíróság nem tért ki az adóelkerülés, a munkáltatói járulék teher csökkentés, a jogosulatlan áfa levonás tekintetében felállított vélelem indokolására. Utalt továbbá az ügy kiemelt társadalmi jelentőségére. A Kúria döntése és jogi indokai [10] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelmet és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. Kúria VI.Kfv.35.596/2021/2-1 5 [11] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [12] A Kp. 3. §
(3)bekezdése szerint a jogvita elbírálásához szükséges tények feltárása, az alátámasztásukra szolgáló adatok és bizonyítékok rendelkezésre bocsátása a feleket terheli. [13] A felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél kötelessége, hogy egyrészt megjelölje azon okot vagy okokat, melyek alapján a jogorvoslati kérelem befogadható, másrészt feltárja azon körülményeket, amelyek az általa megjelölt befogadási ok alátámasztására szolgálnak. [14] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjában foglalt ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [15] A Kp. 117. §
(5)bekezdése értelmében a
(4)bekezdésben foglaltak tekintetében hiánypótlásnak nincs helye. [16] A Kúria a felperes által megjelölt befogadási okokkal összefüggésben mindenekelőtt arra mutat rá, hogy e törvényi rendelkezések szerint az
- a)pont
- ad)alponthoz igazodó befogadási okot érintően részletes indokolást kell előterjeszteni, amelyből megállapítható, illetőleg vélelmezhető olyan, az ügy érdemére kiható jogszabálysértés, amely alapján a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, illetőleg az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés azonosítható. Kúria VI.Kfv.35.596/2021/2-1 6 [17] A Kúria hangsúlyozza, hogy az
- a)pont
- ad)alpont szerinti befogadási ok a felülvizsgálat tárgyát képező bírói határozathozatalhoz kapcsolódó, bírósági eljárás során bekövetkezett eljárási szabályszegést, vagy a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél alapvető eljárási jogának sérelme állítását követeli meg. Ilyen okot azonban az elsőfokú bíróság döntésével összefüggésben a felperes csak általánosság szintjén jelölt meg. Arra hivatkozása, hogy a bizonyítékai alkalmasak állításai igazolására, még nem támasztja alá eljárási joga valószínűsíthető sérelmét, illetőleg azt, hogy az alperes a közigazgatási eljárásban a tényállás feltárási kötelezettségét nem teljesítette volna. [18] A Kúria megállapította, az elsőfokú bíróság a felperes által keresetében állított jogsértést (a tényállás feltáratlansága, az általa becsatolt bizonyítékok el nem fogadása) érdemben vizsgálta, ítéletében részletesen megindokolta, hogy azokat miért nem látta igazoltnak. A Kúria e körben nem észlelte, hogy az elsőfokú bíróság a felperes alapvető eljárási jogát, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályt megsértett volna. [19] A felperes a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre csupán hivatkozott, azonban olyan konkrét kúriai döntést nem jelölt meg, amelytől jelen perrel érintett ítélet eltérő álláspontra helyezkedett volna. A Kúria 5/2016. KMK véleményével jogkérdésben eltérés sem volt megállapítható önmagában azért, mert az elsőfokú bíróság álláspontja az adóhatóságéval megegyezett, így a felülvizsgálati kérelem befogadhatósága ezen okból sem volt indokolt. [20] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségi jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatában, kollégiumi véleményében, az elvi irányítás még hatályos korábbi eszközeiben (irányelv, elvi döntés, kollégiumi állásfoglalás), illetve az általa közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. [21] A Kúria megítélése szerint a jogerős ítélet és a felperes felülvizsgálati kérelme nem vetett fel olyan elvi jelentőségű jogkérdést, amellyel kapcsolatban a legfelsőbb bírói fórum még nem foglalt állást. Felperes lényegében az elsőfokú bíróság által sérelmesnek tartott jogértelmezést vitatta. Az áfa kérdésében a joggyakorlat pedig kiforrott, egységes, így a befogadás ezen okból sem indokolt. [22] A Kúria megvizsgálta a Kp. rendelkezése szerinti további – a felperes által meg nem jelölt – befogadási okokat is, amelyek alapján megállapította, hogy a felperes felülvizsgálati kérelmében előadottak a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének szükségességét nem vetették fel, nem merült fel az EUB előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége. [23] Mindezek folytán a Kúria megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. Kúria VI.Kfv.35.596/2021/2-1 7 [24] A befogadás megtagadása miatt a Kúria az azonnali jogvédelem iránti kérelemről a döntéshozatalt mellőzte. A döntés rövid tartalma [25] A felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása adóügyben. Záró rész [26] A végzés elleni felülvizsgálat lehetőségét a Kp. 116. § d) pontja zárja ki. [27] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. Budapest,
- december
- Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró