A határozat elvi tartalma: Egyedi ügyben hozott önkormányzati határozat jogszerűségének vizsgálata nem tartozik az Önkormányzati Tanács hatáskörébe. A KÚRIA Önkormányzati Tanácsának végzése Az ügy száma: Köf.5.002/2025/
- A tanács tagja: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke, Dr. Demjén Péter előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt bíró, Dr. Dobó Viola bíró, Dr. Hajnal Péter bíró Az indítványozó: Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Cím2 Az indítványozó képviselője: Dr. Hábel Lili Zsuzsa kamarai jogtanácsos Az érintett önkormányzat: Balmazújváros Város Önkormányzata Cím1 Az ügy tárgya: vizsgálata Rendelkező rész önkormányzati határozat törvényességének Kúria I.Köf.5.002/2025/2 2 A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapítja hatáskörének a hiányát és kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező bíróság kijelölése iránti eljárás lefolytatását. A végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] Balmazújváros Város Önkormányzat Polgármestere a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló
- évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.)
- §
(2)bekezdésében, valamint Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testületének 16/
- (XI. 25.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: SZMSZ)
- §
(4)és
(10)bekezdésében foglalt hatáskörében eljárva
- szeptember
- napján az Egyesített Óvoda és Bölcsőde Intézmény 2023/
- nevelési éve munkájáról szóló beszámolójának elfogadása tárgyában meghozta az 59/
- (IX. 12.) számú határozatát (a továbbiakban: a Határozat). [2] A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal (a továbbiakban: felperes) a Debreceni Törvényszékhez (a továbbiakban: a Törvényszék) előterjesztett keresetében a Határozat megsemmisítését kérte. [3] A Debreceni Törvényszék a 3.K.702.099/2024/
- számú végzésével a hatáskörének hiányát megállapította és elrendelte a keresetlevél áttételét a Kúriához. A döntés kifejtette, hogy a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló
- évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gytv.)
- §
(1)bekezdés e) pontja szerint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet ellátó állami és nem állami intézmény, valamint a javítóintézeti ellátást nyújtó állami intézmény fenntartója ellenőrzi és évente egy alkalommal értékeli a szakmai munka eredményességét, a szakmai program végrehajtását, valamint a gazdálkodás szabályszerűségét és hatékonyságát. A bíróság megítélése szerint e körülményekre tekintettel a beszámoló elfogadása az önkormányzat képviselő-testületének normatív határozata, megalkotása jogszabályban rögzített kötelezettség, ezáltal az annak jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárásra a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) XXV. fejezete alkalmazandó, amire a Kp. 12. §
(2)bekezdés c) pontja alapján a Kúria rendelkezik hatáskörrel. [4] A Kp. 12. §
(1)bekezdése szerint a törvényszék hatáskörébe tartoznak azok a közigazgatási perek és egyéb közigazgatási bírósági eljárások, amelyek elbírálását törvény nem utalja a Kúria vagy az ítélőtábla hatáskörébe. [5] A Kp. 12. §
(2)bekezdése értelmében az ítélőtábla jár el elsőfokon
- a)az eljáró közigazgatási szerv kijelölésére irányuló eljárásban, valamint
- b)a törvény által hatáskörébe utalt ügyben. Kúria I.Köf.5.002/2025/2 [6] 3 A Kúria a Kp. 12. §
(3)bekezdése szerint első és végső fokon jár el
- a)az alkotmányjogi panasz orvoslása eljárási eszközének megállapítására irányuló eljárásban,
- b)a helyi önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárásban,
- c)a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárásban,
- d)a feloszlatás kivételével a gyülekezési joggal kapcsolatos eljárásban, valamint
- e)a törvény által hatáskörébe utalt ügyben. [7] A Kp. 139. § kimondja, hogy a Kp. rendelkezéseit az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló, a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti, továbbá a helyi önkormányzat képviselőtestületének normatív határozata vagy a meghozatalára irányuló kötelezettség elmulasztása megállapítására irányuló eljárásokban az e fejezetben foglalt eltérésekkel, a normakontroll sajátosságaira figyelemmel kell alkalmazni. [8] A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 24. §
(1)bekezdés
- f)pontja alapján a Kúria dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről, a
- h)pont szerint eljár továbbá a hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben. [9] A Törvényszék a hatáskörének hiányát arra tekintettel állapította meg, hogy a keresettel támadott Határozat normatív határozatnak minősül. [10] A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) közjogi szervezetszabályzó eszközökről szóló VI. fejezetében található 23. §
(2)bekezdése értelmében normatív határozatban szabályozhatja a helyi önkormányzat képviselő-testülete a saját és az általa irányított szervek tevékenységét és cselekvési programját, valamint az általa irányított szervek szervezetét és működését. A Jat. 24. §
(1)bekezdése szerint a közjogi szervezetszabályozó eszköz jogszabállyal nem lehet ellentétes. A közjogi szervezetszabályozó eszközben jogszabály rendelkezése nem ismételhető meg. [11] A Kp.
- §-ával a jogalkotó teljessé tette a helyi önkormányzatok normaalkotási tevékenységének közigazgatási bírói kontrollját azzal, hogy a közjogi szervezetszabályozó eszközök tekintetében is biztosítja az Önkormányzati Tanács hatáskörét [vö: Bszi.
- §
(1)bekezdés h) pont]. Ezen normakontroll hatáskör azonban csak a Jat. 23. §
(2)bekezdése szerinti normatív határozatokra terjed ki és nem azonosítható a Bszi. 24. §
(1)bekezdés f) pontjában rögzített hatáskörrel. (Köf.5032/2023/2.) Kúria I.Köf.5.002/2025/2 4 [12] A Kúria Önkormányzati Tanácsa ezért vizsgálta, hogy a Határozat normatív határozatnak minősült-e. [13] Annak eldöntése során, hogy egy határozat normatív határozatnak minősült-e, annak van jelentősége, hogy azzal a Jat. 23. §
(2)bekezdésében foglaltak szerint a helyi önkormányzat képviselő-testülete – illetve adott esetben a képviselő-testület hatáskörében eljáró polgármester – csupán a saját és az általa irányított szervek tevékenységére, cselekvési programjára, vagy az általa irányított szervek szervezetére és működésére vonatkozó rendelkezést alkot. A normatív határozat tehát intern jogi aktus, amely nem általánosan, hanem csak magára, illetve az általa irányított szervekre kötelező. [14] A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy a Határozat az önkormányzat fenntartásában álló Egyesített Óvoda és Bölcsőde Intézmény 2023/2024. nevelési éve munkájáról szóló beszámolójának elfogadása tárgyában elfogadott egyedi döntés, de az normatív tartalommal nem bír. Bár a Gytv. 104. §
(1)bekezdés e) pontja alapján a fenntartónak kötelezettsége az éves szakmai munka ellenőrzése és értékelése, ugyanakkor az a körülmény, hogy jelen esetben a fenntartó egy önkormányzat, amely képviselő-testülete (normatív) határozathozatali hatáskörrel is rendelkezik, nem tekinthető úgy, mint ha a beszámoló elfogadásával és az intézmény vezetőjének erről történő tájékoztatásával a képviselő-testület egy az általa irányított szerv szervezetére és működésére vonatkozó rendelkezést alkotott volna. Így az előzőekben kifejtettek szerint nem minősül intern jogi aktusnak, tehát bár azt a polgármester az Mötv. 68. §
(2)bekezdése és az SZMSZ 4. §
(4)és
(10)bekezdése szerinti felhatalmazása alapján a helyi önkormányzat képviselő-testületének hatáskörében eljárva hozta, az nem minősült normatív határozatnak sem a címzettje, sem a szabályozás tárgya alapján. Ilyen önkormányzati határozat jogszabálysértő voltának vizsgálatára pedig az Önkormányzati Tanács előtti eljárás keretei között nincs lehetőség. (Köf.5028/2020/3. Köf.5032/2023/2.) [15] A Kp. 139. § alapján alkalmazandó 14. §
(1)bekezdése szerint a bíróság hatáskörének és illetékességének hiányát hivatalból veszi figyelembe. [16] A kifejtettekre tekintettel a Kúria Önkormányzati Tanácsa – figyelemmel arra, hogy a Határozat nem minősül normatív határozatnak – a hatáskörének hiányát állapította meg, azzal, hogy a Határozat felülvizsgálatára a Kp. 12. §
(1)bekezdése alapján hatáskörrel és a 13. §
(1)bekezdés e) pontja szerint illetékességgel a Debreceni Törvényszék jogosult. [17] Figyelemmel azonban arra, hogy a Kp. 47. §
(3)bekezdése értelmében, ha valamely bíróság hatáskörének vagy illetékességének hiányát valamely okból már jogerősen megállapította, az utóbb eljáró bíróság nem hozhat ezzel az okkal ellentétes olyan határozatot, amellyel a saját hatáskörét vagy illetékességét megtagadva az ügyet az előbb eljárt bírósághoz teszi át, mellőzte a keresetlevél áttételét és a Kp. 15. §
(3)bekezdés b) pontja alapján kezdeményezte, hogy a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot a Kúria jelölje ki és utasítsa az eljárás lefolytatására. A döntés elvi tartalma Kúria I.Köf.5.002/2025/2 5 [18] Egyedi ügyben hozott önkormányzati határozat jogszerűségének vizsgálata nem tartozik az Önkormányzati Tanács hatáskörébe. Záró rész [19] A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Kp. 141. §
(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül járt el. [20] A Kúria által hozott határozat ellen fellebbezésnek a Kp. 112. §
(2)bekezdése, felülvizsgálatnak a Kp.
- § d) pontja alapján nincs helye. Budapest
- április
- Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró Dr. Demjén Péter s.k. előadó bíró Dr. Dobó Viola s.k. bíró Dr. Hajnal Péter s.k. bíró