Pf.20412/2023/5 – Fővárosi Ítélőtábla

(7)bekezdése alapján kérte kötelezni az alperest arra, hogy az e-mail cím1 e-mail címre elektronikus formában küldje meg részére a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság 2020. évi egységes költségvetésének végrehajtásáról szóló 2021. évi CXLIX. törvény 6. §

(2)bekezdése alapján elvégzett ellenőrzés eredményeit, az összes ehhez kapcsolódó dokumentummal, a megállapítások alapjául szolgáló számításokkal és egyéb bizonyítékokkal együtt, valamint az

(5)bekezdés alapján eddig tett javaslatok teljes szövegét. Kérte az alperes perköltségben marasztalását. [2] Ellenkérelmében az alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltség fizetésére kötelezését kérte. Védekezése szerint az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény (Ásztv.) 27. §

(5)bekezdésében foglalt, az általa kezelt adatok célhoz kötött felhasználásáról szóló rendelkezés olyan, az Infotv. 27. §

(2)bekezdés e) pontjában foglaltaknak megfelelő rendelkezés, amely központi pénzügyi érdekből történő korlátozásnak minősül a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog tekintetében. A speciális jogszabályi rendelkezés a közérdekű adat kiadását kizárja. Álláspontja szerint az ellenőrzések során szerzett információk felhasználhatóságának korlátozása az alperesi szervezet törvényben szabályozott feladatainak befolyástól mentes végrehajtása érdekében szükséges. A kereseti kérelem teljesítése tág teret nyitna a rendeltetésellenes jogalkotásnak. Alapfunkciójából eredően az Országgyűlés ellenőrző szerveként nem válhat a közérdekű adatok kiadásának általános forrásává, mert ez az alapfeladatának teljesítését veszélyeztetné. Hivatkozott arra is, hogy a jogalkotó fokozott jelentőséget tulajdonít a célhoz kötött adatkezelésnek. Állította, hogy az ellenőrzés még nem zárult le, az arról készült jelentés véglegesítése folyamatban van. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.412/2023/5/II 3 [3] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 nap alatt az e-mail cím1 e-mail címre küldje meg a felperesnek a 2020. évre vonatkozó, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap részére közszolgálati feladatok ellátására nyújtott források felhasználásának ellenőrzéséhez kapcsolódóan az ellenőrzés eredményeit, az ehhez kapcsolódó dokumentumokat, a megállapítások alapjául szolgáló számításokat és a 2022. november 10-éig tett javaslatok teljes szövegét. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 42.000 forint + áfa perköltséget. [4] Határozatának indokolásában az Alaptörvény VI. cikk

(3)bekezdésében, az Infotv. 26. §

(1)bekezdésében, a 27. §

(2)bekezdés e) pontjában, az Ásztv. adatigénylés benyújtásának időpontjában hatályos 27. §

(5)bekezdésében foglalt rendelkezéseket, továbbá a 2021. évi CXLIX. törvény 6. §

(2)bekezdésében,

(4)és

(5)bekezdésében, az Alaptörvény 43. cikk

(1)bekezdésében, a média szolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) 136. §

(1)bekezdésében foglalt szabályokat ismertette. [5] Rögzítette, miszerint nem volt vitás a perben, hogy az alperes közfeladatot lát el, és a kiadni kért adatok a kezelésében vannak. [6] Az alperesi védekezés tükrében az elsőfokú bíróság abban a kérdésben foglalt állást, hogy az Ásztv. 27. §

(5)bekezdésének rendelkezése a közérdekű adatok kiadásának korlátját képező, az Infotv. 27. §

(2)bekezdés e) pontja szerinti olyan törvényes rendelkezésnek minősül-e, amely központi pénzügyi érdekből korlátozza a kiadni kért közérdekű adatok megismeréséhez való jogot. E körben kifejtette, hogy az alperes alaptalanul hivatkozott az Ásztv. 27. §

(5)bekezdésének

1. január 1-jétől hatályos rendelkezésére és a kapcsolódó miniszteri indokolás tartalmára, tekintettel arra, hogy a
2. évi LXXIX. törvény
3. §

(1)bekezdésében írtak szerint a törvény

1. január 1-jén lépett hatályba. A felperes az adatigénylés iránti kérelmét
2. november
3. napján nyújtotta be, így a jogalkotásról szóló
4. évi CXXX. törvény
5. §

(1)bekezdésének a) pontja értelmében a

1. november
2. napján hatályos rendelkezéseket kellett a perben alkalmazni. [7] Utalt az Alkotmánybíróság 3/
3. (IV. 17.) AB határozatában kifejtettekre, mely szerint az Infotv.
4. §

(2)bekezdés e) pontjában írt megtagadási okra történő hivatkozás során a bíróságnak először azonosítania kell az ügyben alkalmazandó, a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jogot korlátozó törvényi szabályt, majd az abban foglaltak alapján mérlegelnie kell az adatkezelő döntésének jogszerűségét, a korlátozás indokoltságát, miután az információszabadság korlátozása sohasem automatikusan, a törvény erejénél fogva áll be. [8] Az Ásztv. 27. §

(5)bekezdésének értelmezése körében elsődlegesen azt emelte ki, hogy az alperes speciális eljárási rend szerint működik. A működésére vonatkozó Ásztv. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.412/2023/5/II 4 alperes által hivatkozott rendelkezése az Állami Számvevőszék szervezetére, eljárásrendjére vonatkozik és nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely az alperest az Infotv. hatálya alól kivenné, vagy a közérdekű adatok kiadásának megtagadását lehetővé tenné. Az „adatbetekintés, adatkezelés” cím alatt található rendelkezés a számvevő által az eljárása során megismert, kezelt adatoknak az ellenőrzés során történő felhasználhatóságára, a felhasználás céljára vonatkozóan tartalmaz rendelkezést. [9] Megállapította, hogy az alperes által hivatkozott törvényi rendelkezés nem tartalmaz olyan kifejezett és egyértelmű, a megismerést korlátozó, vagy azt tiltó jogi normát, amely kifejezetten a közérdekű adatok megismeréséhez való jog korlátozására irányulna az adatfajták meghatározásával, megjelölve azt is, hogy mely, az Infotv. 27. §-ában megjelölt indokból korlátozza a törvény az adatmegismeréshez való jogot. Az Ásztv. 27. §

(1)bekezdése is rögzíti, hogy az ellenőrzést végző számvevő részére állapít meg eljárási jogot, illetőleg kötelezettséget az

(5)bekezdésében arra, hogy az ott megjelölt eseteken kívül más célra nem használhatók fel az ellenőrzött szervezetről, vagy annak dolgozójáról, tisztségviselőiről megszerzett információk. A vizsgált bekezdés következő mondatában ugyancsak a számvevő kötelezettségeit rögzíti a jogszabály. [10] Az elsőfokú bíróság rámutatott arra is, hogy a célhoz kötöttség az Infotv. alkalmazásában a személyes adatok kezelésére vonatkozó törvényi feltétel, az nem irányadó a közérdekű adatok kezelése tekintetében (Kúria Pfv.IV.20.517/2016/8.). A szabályozási környezetet figyelembe véve a célhoz kötött adatkezelés [jelen ügyben az Ásztv. 27. §

(5)bekezdése] nem az Infotv. szerinti megismerési korlátot jelenti, hanem a személyes adatok védelméhez való jog indokolatlan korlátozása elleni garanciális törvényi rendelkezés. [6/2016. (III. 11.) AB határozat

(33)bekezdése] [11] A perbeli közérdekű adatok megismerését korlátozó speciális törvényi rendelkezés hiányában az alperes a közérdekű adatok kiadására köteles, tekintettel arra is, hogy az alperes nyilatkozata szerint az Infotv. 27. §

(5)és

(6)bekezdésében írt megtagadási okra hivatkozni nem kívánt, ezért nem volt szükséges annak vizsgálata, hogy az ellenőrzés során szerzett információk idő előtti nyilvánosságra hozatala alkalmas lehet-e a tevékenységének befolyásolására és ezáltal a függetlenségének megsértésére. Ugyanezen okból nem látta jelentőségét annak sem, hogy az ellenőrzés lefolytatását követően a jelentés elkészült-e, vagy sem, és mellőzte mint szükségtelent az alperesi törvényes képviselő meghallgatását. Nem találta alaposnak az alperes azon hivatkozását sem, hogy a keresetnek helyt adó rendelkezés tág teret nyitna a rendeltetésellenes joggyakorlásnak. Az adatkiadásra irányuló kereset vizsgálatának ugyanis nem szempontja az adatigénylés célja, az nem vizsgálható. Az alperes alapfeladata teljesítésének veszélyeztetettségével összefüggésben kizárólag az Infotv. 27. §

(5)és

(6)bekezdése alapján tagadhatja meg a közérdekű adatok kiadását, ezen megtagadási okra az alperes hivatkozni nem kívánt. [12] A felperes az alperes feladatkörébe utalt ellenőrzéssel összefüggő dokumentumok, számítások kiadását kérte, melyek az Infotv.

1. §
2. pontja szerinti közérdekű adatok, ezért a felperesi igényérvényesítés nem valósított meg rendeltetésellenes joggyakorlást. Arra Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.412/2023/5/II 5 helytállóan hivatkozott az alperes, hogy nincs olyan jogszabályi előírás, amely a jelentés elkészítésére határidőt állapít meg, az a körülmény azonban, hogy a 2020-as tárgyévre vonatkozó jelentést még nem készítette el, nem eshet a felperes terhére, erre hivatkozással az igényelt adatok kiadása nem tagadható meg. [13] Az elsőfokú bíróság a keresetet a felperes által megjelölt egyéb bizonyítékok körében találta megalapozatlannak annak okán, hogy a kereseti kérelem ezen része végrehajtásra nem alkalmas, miután a felperes nem jelölte meg, hogy pontosan milyen adatot (okiratot, számítást, dokumentumot) ért az egyéb bizonyítékok megjelölés alatt. Az adatigénylés időpontjára figyelemmel a
3. évi CXLIX. törvény
4. §

(5)bekezdésében írt javaslat tekintetében akként rendelkezett, hogy kizárólag a

1. november
2. napjáig keletkezett esetleges javaslatok kiadására köteles az alperes. [14] A Pp. 83 §

(1)bekezdése alapján a pervesztes alperest kötelezte a felperest képviselő ügyvéd munkadíjából álló perköltség megfizetésére. Annak összegét a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §

(3)bekezdése alapján állapította meg azzal, hogy a felperes által felszámított 7 munkaóra indokolt. Megállapította, hogy az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi CXIII. törvény (Itv.) 57. §

(1)bekezdés o) pontja alapján tárgyi illetékmentes. [15] Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, melyben az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatását és a kereset teljes elutasítását kérte. Kérte továbbá a felperes kötelezését a perköltségei megfizetésére a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §

(5)bekezdése alapján. [16] Előadta, hogy az Ásztv. 1. §

(3)bekezdése és a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság

1. évi egységes költségvetésének végrehajtásáról szóló
2. évi CXLIX. törvény
3. §

(4)bekezdése alapján elvégezte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) megfelelőségi ellenőrzését. Az ellenőrzés eredménye az arról készült jelentés, melyet az Ásztv. 32. §

(1)bekezdése alapján nyilvánosságra hozott a honlapján,

1. április 25-i dátummal, az jelenleg is bárki számára elérhető. Nem hozta nyilvánosságra az ellenőrzés eredményeként készült jelentéséhez kapcsolódó dokumentumokat és a jelentésben foglalt megállapítások alapjául szolgáló számításokat, miután erre törvényi rendelkezés nem kötelezi. [17] Hivatkozott arra, hogy az ellenőrzéssel kapcsolatban
2. november 10-ig nem tett javaslatokat, így az elsőfokú bíróság ítéletének azon rendelkezését, amely ezen javaslatok szövegének a felperes részére történő megküldésére kötelezi, nem lehetséges teljesíteni. [18] Álláspontja szerint az elsőfokú ítélet az Ásztv.
3. §

(5)bekezdésébe ütközik és ellentétes az Infotv. 27. §

(2)bekezdésében foglalt rendelkezéssel. A számvevőszéki jelentéshez kapcsolódó dokumentumok és számítások kiadására vonatkozó rendelkezés Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.412/2023/5/II 6 pontatlan, így az ítéleti rendelkezés sérti az Infotv. 26. §

(1)bekezdését is és az az általános jellegű rendelkezés okán nem is végrehajtható. [19] Az elsőfokú bíróság azon álláspontjával szemben, miszerint az Ásztv. 27. §

(5)bekezdése nem teszi lehetővé az Infotv. 27. §

(2)bekezdés e) pontján alapuló megtagadást, arra hivatkozott, hogy a

1. november 10-én hatályos törvényszöveg értelmében az ellenőrzéshez megszerzett információkat csak korlátozottan, a törvény által megadott célra használhatja fel és hozhatja nyilvánosságra. A korlátozás nem azt jelenti, hogy az ellenőrzés során megszerzett közérdekű adatok kiadása megtagadható, hanem azt, hogy ezen közérdekű adatokat csak arra a célra lehet felhasználni, amelynek eredménye a közérdekű adatnak a törvény által meghatározott formában, azaz a számvevőszéki jelentésben való közzététele. Az alperesi szervezet tehát köteles a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalára, de a törvény által szabályozott módon. [20] Nem értett egyet azzal az elsőfokú ítéleti állásponttal, mely szerint a
2. november 10-én benyújtott felperesi adatigénylésre utólag nem alkalmazható az Ásztv.
3. §

(5)bekezdése, mely

1. január 1-jétől hatályos. A módosított rendelkezés vizsgálatára éppen azért van szükség, mert ezáltal válik világossá a törvényalkotó szándéka. A módosított rendelkezés törvényi szinten minősíti „célhoz kötött felhasználású adatoknak” az ellenőrzés során megszerzett adatokat, információkat, ami cáfolja az elsőfokú bíróság érvelését. A célhoz kötöttség nem a személyes adatok kezeléséhez kapcsolódik, hanem a törvény egyértelmű rendelkezéséből fakad és kiterjed az ellenőrző szervezetnek az ellenőrzés során vizsgált valamennyi adatára. [21] Hangsúlyozta, hogy az Ásztv. hivatkozott, speciális rendelkezése nem az adatok kiadásának megtagadásáról, hanem a közérdekű adat nyilvánosságra hozatalának speciális formájáról és az ahhoz kapcsolódó törvényi követelményekről szól, azaz nem tagadhatja meg az ellenőrzés során birtokába került közérdekű adatok kiadását, hanem azok célszerű felhasználásával kell jelentést készítenie az Országgyűlés és annak szervei számára, amelyet a honlapján a nyilvánosság számára is elérhetővé kell tennie. Ehhez képest az elsőfokú bíróság azt kereste, hogy a rendelkezés kiveszi-e az alperest az Infotv. hatálya alól, vagy jogalapot nyújt számára az általa kezelt közérdekű adatok kiadásának megtagadására. [22] Utalt a 3/
2. (IV. 17.) AB határozat

(56)bekezdésében hivatkozott 21/2013 (VII. 19.) AB határozatra is, amely rendelkező részének

1. pontja szerint a közérdekű adat kiadása iránt indított ügyben eljáró bíróságnak az adatszolgáltatás megtagadás jogcímét és tartalmi indokoltságát egyaránt vizsgálnia kell. Az adatigénylésre adott válaszlevelében is szerepelt az, hogy az ÁSZ-jelentésben foglalt tények, az ezen alapuló megállapítások és következtetések tartalmi keretein belül hozza majd nyilvánosságra a kiadni kért adatokat, ezért figyelembe kell venni azt a körülményt is, hogy csak az adott időpontban döntött az igényelt közérdekű adatok kiadásának megtagadásáról, egyidejűleg kiemelte, hogy a rá vonatkozó törvényi kötelezettség szerint eleget fog tenni az adatkiadásnak, jelentés formájában. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.412/2023/5/II 7 [23] A rendeltetésellenes joggyakorlás lehetőségét nem az eseti jellegű felperesi adatigény vonatkozásában vetette fel, hanem az alperessel szembeni potenciálisan bekövetkező veszélyként hozta elő. Az elsőfokú ítéleti rendelkezés azzal a következménnyel járhat, hogy annak ellenére, miszerint az ellenőrzés során megszerzett adatokat csak a törvény által meghatározott célokra, azaz a jelentés elkészítésére lehet használni, a gyakorlatban a törvényi rendelkezés tiltó jellege a közérdekű adatok vonatkozásában megszűnne, ezáltal az alperes által ellenőrzött szervezetek közérdekű adatait az adatigénylők nem maguktól az érintett szervezetektől fogják kikérni, hanem az alperestől. Az alperes szervezeti célját csak akkor képes teljesíteni, ha az ellenőrzéseihez szükséges adatokat, közöttük közérdekű adatokat a törvény felhatalmazásával élve beszerzi az ellenőrzött szervezetektől. A hivatkozott törvényi korlátozó rendelkezésnek a közérdekű adatok vonatkozásában történő megszűnése az alperes intézményi funkciójából (az Országgyűlés ellenőrző szerve) eredő kötelezettségek teljesítését veszélyeztetheti. Amennyiben az ellenőrzés során megszerzett adatok célhoz kötött felhasználásának kötelezettsége a közérdekű adatok vonatkozásában megszűnik, az visszaélésszerű adatigénylési gyakorlathoz vezethet, ami akár az alperes intézményi funkciójának teljesítését is veszélyeztetheti. [24] Az elsőfokú ítéletnek a számvevőszéki jelentéshez kapcsolódó dokumentumok kiadására vonatkozó rendelkezése pontatlan, az nem jelöli meg, hogy mely adatokat kell kiadnia a felperes részére, ezért nem felel meg az Infotv.-ben érvényesülő adatelvnek. A kapcsolódó számítások kiadására vonatkozó rendelkezés szintén pontatlan, mivel az ellenőrzésről készült jelentés a lényeges számításokat tartalmazza, az ítéleti rendelkezés nem határozza meg, hogy mely számítások tekintendők közérdekűnek. [25] A számvevőszéki jelentés hitelességét több garanciális szabály biztosítja [Ásztv.
2. §

(2),

(3),

(5)bekezdés], az észrevételezési jog biztosított, mindebből következően a jelentés nyilvánosságra hozatalával a közérdekű adatok kiadására vonatkozó kötelezettségének eleget tett. Megismételte, hogy az elsőfokú ítéletnek a kapcsolódó dokumentumokra és számításokra vonatkozó rendelkezése végrehajthatatlan. [26] Fellebbezési ellenkérelmében a felperes az elsőfokú határozat helybenhagyását indítványozta. Hivatkozott arra, hogy a nyilvánosságra hozott ellenőrzési jelentés csupán a megállapításokat tartalmazza, továbbá az alperes a perre ezen adatkör vonatkozásában is okot adott azzal, hogy azok kiadását jogszerűtlenül tagadta meg. A közérdekű adatok kiadására az Infotv. tartalmaz kötelező előírásokat, ezért irreleváns az az alperesi állítás, hogy a törvény nem kötelezi a kapcsolódó dokumentumok és számítások kiadására. Azon tényelőadás pedig, hogy

1. november 10-ig nem tett az alperes javaslatokat, olyan információ, amely az alperes számára rendelkezésre kellett álljon már az elsőfokú eljárás ideje alatt is, így az ítélet meghozatalát követően felmerült tényként történő értékelés kizárt. Alaptalan az az álláspont, hogy az elsőfokú ítélet rendelkező része nem végrehajtható, tekintettel arra, hogy az alperes fellebbezéséből is kitűnik, hogy tisztában van azzal mire vonatkoznak a kapcsolódó dokumentumok és számítások. Az elsőfokú eljárásban az alperes nem vitatta a kiadni kért adatok közérdekű adat jellegét. A másodfokú eljárásban más megtagadási okra nem térhet át, Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.412/2023/5/II 8 így nem vitathatja azt sem, hogy a kiadni kért adatok teljességükben közérdekű adatok. Mindemellett a közérdekű adat jelleget érintően nincs releváns különbség a jelentés részeként közzétett és a jelentés készítése során keletkezett dokumentumok között. Vitatta, hogy felmerülhet a rendeltetésellenes joggyakorlás veszélye, továbbá az alperes nyilatkozott, hogy nem kíván a tárgybeli adatok döntéselőkészítő jellegére hivatkozni. Emellett teljesen megalapozatlan az a hivatkozása, miszerint függetlenségét, tevékenysége ellátását veszélyeztetné a közérdekű adatok kiadása. [27] Az alperes fellebbezése nem alapos. [28] A Fővárosi Ítélőtábla a Pp.
2. §-a szerinti, az elsőfokú ítélet kötelező hatályon kívül helyezésére okot adó körülményt nem észlelt, ilyen körülményre a fellebbező alperes sem hivatkozott. A másodfokú bíróság ezért a Pp.
3. §

(1)bekezdésének megfelelően az ügy érdemében döntött, felülbírálati jogkörét a Pp. 370. §

(1)bekezdésének megfelelően a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között gyakorolta. [29] A másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítélete az irányadó anyagi jognak megfelel, a megállapított tényekből az elsőfokú bíróságétól eltérő jogi következtetés nem vonható le. Erre tekintettel az elsőfokú ítéletet a Pp. 383. §

(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [30] Az elsőfokú bíróság a jogvita elbírálásánál irányadó jogszabályi rendelkezéseket teljeskörűen ismertette, döntésével és annak indokaival a Fővárosi Ítélőtábla teljes egészében egyetértett. Az alkalmazott jogszabályokra és az elsőfokú ítélet indokolásában írtakra visszautal. [31] A fellebbezés tükrében a másodfokú bíróság az alábbiakra mutat rá. [32] A perben nem volt vitatott, hogy az alperes közfeladatot ellátó szerv és a kiadni kért adatok közérdekű adatok. Elsődlegesen abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy az alperes által hivatkozott Ásztv. 27. §

(5)bekezdésének rendelkezése olyan törvényi korlátnak minősül-e, ami az Infotv. 27. §

(2)bekezdés e) pontjában írt megtagadási oknak minősül. E körben a másodfokú bíróság teljes mértékben osztja az elsőfokú bíróság által kifejtett értékelést. Utal továbbá az alperes által is hivatkozott, Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.717/2020/

1. számú ítéletének [38]-[41] pontjában kifejtett álláspontra, melyet jelen ügyben is fenntart, amikor abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy az Ásztv.
2. §

(5)bekezdésében foglalt szabály az adatkiadást kifejezetten kizáró jogszabályi rendelkezésnek tekinthető-e. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.412/2023/5/II 9 [33] Helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a perben az adatigénylés időpontjában, azaz 2022. november 10. napján hatályos jogszabályi rendelkezéseket kellett alkalmazni. Az Ásztv. 27. §

(5)bekezdésében foglalt szabályt tartalmazó „adatbetekintés, adatkezelés” alcímmel ellátott részek [27. §

(1)-

(7)bekezdések] az ellenőrzést végző számvevőknek a dokumentumokba és az informatikai eszközökkel kezelt adatnyilvántartó rendszerek adatállományába való betekintési, másolatkérési jogára vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak, külön szabályozva a személyes adatokat tartalmazó dokumentumokba, nyilvántartásokba történő betekintést, azok átvételét, kezelését, valamint a különleges adatok és a bűnügyi személyes adatok kezelését. Ezen rendelkezések során az

(5)bekezdésben foglalt szabályok azt határozzák meg, hogy az ellenőrzés során az ellenőrzött szervezetről, vagy annak dolgozójáról, tisztségviselőjéről megszerzett információkat a számvevő milyen célra használhatja fel. Lényegében tehát ezen szabályok egyfajta bizalmas adatkezelést írnak elő és amellett, hogy biztosítják azt, hogy az ellenőrzést végzők a legszélesebb körben hozzáférjenek, férhessenek az ellenőrzött szervek, szervezetek adataihoz, előírják a megszerzett adatok kezelésének a szabályait is, a személyes adatok kezelése vonatkozásában az adatvédelmi szabályokra figyelemmel. [34] A hivatkozott jogszabályhely nem azt sorolja fel, hogy az ellenőrzése során az ellenőrzött szervezetektől beszerzett – egyébként nem vitásan közérdekű adatnak minősülő – adatról ki kaphat jogszerűen tájékoztatást, tehát nem a megismerés külső korlátját állítja fel, hanem az alperesi szervezeten belüli felhasználhatóságot, a felhasználási célhoz kötöttségét rögzíti. Mindez az alperest, mint közfeladatot ellátó szervet terhelő közérdekű adat szolgáltatási kötelezettséget nem érinti. Az adatkiadási kötelezettséget törvényi felhatalmazás alapján kizáró speciális rendelkezés hiányában az alperes a felperes által igényelt közérdekű adatok kiadására köteles. Az alperes rendeltetésellenes joggyakorlására, az alperesi szervezet tevékenységének veszélyeztetettségére vonatkozó alperesi érvelés kapcsán a másodfokú bíróság ugyancsak visszautal az elsőfokú ítélet indokolásában írtakra, azt megismételni nem kívánja. [35] Az alperes azon fellebbezési hivatkozásával kapcsolatosan, miszerint az ellenőrzéssel kapcsolatban 2022. november 10-ig nem tett javaslatokat, így az elsőfokú bíróság ítéletének azon rendelkezését, amely ezen javaslatok szövegének a felperes részére történő megküldésére kötelezi, nem lehetséges teljesíteni, a másodfokú bíróság az alábbiakra mutat rá. A közérdekű adat kiadása iránti perben az Infotv. 31. §

(2)bekezdésének rendelkezéséből következően a bíróságnak a megtagadás jogszerűségét és a megtagadás indokait kell vizsgálnia. Az alperes által felhozott megtagadási indok a peres eljárás során változtatható, a fellebbezésben azonban már nem. A periratokból megállapíthatóan az alperes a fenti okra, miszerint az ellenőrzéssel kapcsolatban 2022. november 10-ig nem tett javaslatokat, a perben nem hivatkozott. Az ellenkérelem-változtatást a Pp. 373. §

(1)bekezdése a fellebbezési eljárásban általánosságban tiltja, a felperes fenti állítása olyan új tény állításának (Pp. 214. §) minősül, amelyre a Pp. 373. §

(2)bekezdése értelmében a fellebbezésben nem kerülhet sor. Az alperes nem hivatkozott arra, hogy önhibáján kívüli okból a tárgyalás berekesztését követően jutott volna tudomására azon tényállítás, miszerint a jelentésre ezen időpontig javaslatokat nem tett, így ezen fellebbezési hivatkozása érdemben nem volt vizsgálható. Mindemellett megjegyzi a másodfokú bíróság azt, hogy az adatigénylésre a válaszadást azzal is lehet teljesíteni, hogy nincs ilyen adat. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.412/2023/5/II 10 [36] Nem látta jelentőségét a másodfokú bíróság a perben annak, hogy időközben az alperes a jelentését nyilvánosságra hozta. Az Infotv. 30. §

(2)bekezdése szerint ugyanis az adatigénylésnek közérthető formában és – amennyiben ezt az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv aránytalan nehézség nélkül teljesíteni képes – az igénylő által kívánt formában, illetve módon kell teljesíteni. Aránytalan nehézségre az alperes nem hivatkozott, ezért a felperes által kért módon köteles eleget tenni a közérdekű adat kiadásának. Megjegyzi a másodfokú bíróság azt is, hogy a jelentés közzétételét igazoló és az annak elérhetőségét biztosító linket a felperes mindössze a fellebbezésében közölte. Ezáltal az adatigénylésnek jogszerűen nem tett eleget. [37] Az alperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a másodfokú bíróság a Pp. 83. §

(1)bekezdése alapján kötelezte a másodfokú perköltség megfizetésére, melynek mértékét a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §

(1)bekezdése alapján határozta meg a felperes által felszámítani kértek szerint. [38] Az eljárás az Itv. 57. §

(1)bekezdés o) pontja alapján illetékmentes. Budapest,

1. szeptember
2. Dr. Hercsik Zita s.k. a tanács elnöke – előadó bíró Dr. Fintha-Nagy Péter László s.k. bíró Dr. Kisbán Tamás s.k. bíró