A határozat elvi tartalma: Nem engedélyezhető a felülvizsgálat olyan hivatkozás alapján, amely az érdemi felülvizsgálat körében nem vizsgálható. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Pfv.III.20.933/2023/
- szám A tanács tagjai: Salamonné dr. Piltz Judit a tanács elnöke Dr. Zumbók Péter előadó bíró Dr. Bajnok István bíró Dr. Farkas Attila bíró Dr. Gáspár Mónika bíró A felperesek: Felperes1 (Cím2.) I. rendű Felperes2 (Cím3) II. rendű A felperesek képviselője: Tekler Ügyvédi Iroda (Cím4, ügyintéző: dr. Tekler Norbert ügyvéd) Az alperes: Alperes1 (Cím1) Kúria III.Pfv.20.933/2023/2 2 Az alperes képviselője: Dr. Jobbágy Ügyvédi Iroda (Cím5, ügyintéző: dr. Jobbágy Krisztina ügyvéd) A per tárgya: haszonbérleti szerződés megszűnéséből eredő igény A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 72.Pf.631.891/2023/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 20.P.86.467/2022/
- Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálatot megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat engedélyezése szempontjából lényeges tényállás [1] Az alperes mint haszonbérlő, valamint egy gazdasági társaság és egy költségvetési szerv mint haszonbérbeadók között
- augusztus
- napján 10 éves időtartamra földhaszonbérleti szerződés jött létre négy perbeli ingatlan tekintetében. A felek a
- évre az éves haszonbérleti díjat 300 forint/aranykorona mértékben határozták meg azzal, hogy a
- évet követően a tárgyévi haszonbér az előző évi haszonbér és a tárgyévet megelőző KSH által közzétett fogyasztói árindexének a szorzata. A felek a szerződésben kikötötték, hogy amennyiben a haszonbérletre vonatkozó jogszabályok alapján a szerződésben rögzített 10 évet meghaladó időtartamra való szerződéskötés lehetősége nyílna Kúria III.Pfv.20.933/2023/2 3 meg, abban az esetben a szerződés a jogszabályok alapján megengedhető maximum időtartamra, további intézkedés nélkül meghosszabbik. A szerződés időtartama 50 évre módosult a felek megállapodása és a termőföldről szóló
- évi LV. törvény alapján. [2] A négy perbeli ingatlan közül két ingatlan az I. rendű felperes, a másik két ingatlan pedig a II. rendű felperes tulajdonába került adásvétel jogcímén. Az I. rendű felperes
- szeptember 18-án, míg a II. rendű felperes
- április 24-én felszólították az alperest az általuk megbízott ingatlanforgalmi szakértő által megállapított haszonbérleti díj megfizetésére. Az alperes a felszólítóleveleket átvette, azonban az abban foglaltakat nem fogadta el. [3] Az adott eljárásban az alperes által a Pápai Járásbíróságon haszonbérleti díj megállapítása iránt indított pereket az alperes elállása folytán megszüntették. [4] Mivel az alperes továbbra sem teljesített, a felperesek 2022 áprilisában ismételten felszólították őt a haszonbérleti díj megfizetésére. Figyelemmel arra, hogy az alperes a felszólításnak továbbra sem tett eleget, a felperesek a haszonbérleti szerződést
- április 29-én azonnali hatállyal felmondták. Az alperes részére a felmondás
- május 2-án került kézbesítésre. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [5] A felperesek az elsődleges keresetükben annak megállapítását kérték, hogy a felmondásuk az alperessel szemben érvényes és hatályos, továbbá kérték, hogy a bíróság kötelezze az alperest a perbeli ingatlanok birtokának részükre történő átruházására és birtokbaadására, valamint arra is, hogy fizesse meg az elmaradt haszonbérleti díjakat és azok késedelmi kamatát. [6] A felperesek a vagylagosan előterjesztett, másodlagos keresetükben kérték megállapítani a
- augusztus 31-én létrejött haszonbérleti szerződés érvénytelenségét, az alperes kötelezését a perbeli ingatlanok birtokának a részükre történő átruházására és birtokbaadására, valamint az alaptalan gazdagodás pénzbeli megtérítésére. [7] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [8] Az elsőfokú bíróság a felperesek elsődleges keresetét túlnyomórészt megalapozottnak találta. Rámutatott arra, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) hatálybalépése előtt kötött haszonbérleti szerződésből származó valamennyi jog és kötelezettség
- január 6-át követően jogszabály rendelkezése alapján szállt át másra, a szerződésre a 7/
- Polgári jogegységi határozat értelmében a Ptk. szabályait kell alkalmazni. Mindezek alapján a haszonbérleti szerződést új szerződésnek tekintette azzal, hogy a szerződés tartalma, azaz a feleket a jogviszony alapján megillető jogok és kötelezettségek változatlanok maradtak. Rögzítette, hogy az alperes nemteljesítése Kúria III.Pfv.20.933/2023/2 4 okán a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
- évi CXXII. törvénnyel (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló
- évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.)
- §
(1)bekezdés d) pontja alapján helye volt a szerződés azonnali hatállyal történő felmondásának. Az összegszerűség körében rámutatott arra, hogy a haszonbérleti díj módosítása iránti kezdeményezést az alperes a jogvesztő határidőn belül nem vitatta, így e körben további vitatásnak a Fétv. 50/A. §
(4)bekezdése alapján nem volt helye. Annyiban osztotta az alperes álláspontját, hogy a felpereseket a megemelt összegű haszonbérleti díj az igénylés napjától illette meg. [9] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 386. §
(4)bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbezésre tekintettel kiemelte, hogy az alperes a fellebbezésében az ellenkérelmét részben új jogi alapokra helyezte, ugyanis arra hivatkozott, hogy a felek jogvitájára a Ptk. szabályai az annak hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló a 2013. évi CLXXVII. törvény (a továbbiakban: Ptké.) 53/C. § szerint nem alkalmazhatóak, és a Fétv. szabályai sem alkalmazhatóak. A másodfokú bíróság ezt a Pp. 7. §
(1)bekezdés
- pontja alapján ellenkérelem-változtatásnak minősítette, és rögzítette, hogy a másodfokú eljárásban az nem volt figyelembe vehető. Az alperes ugyanis új tényállításként hivatkozott a Fétv. 45/A. §
- január 1-jei hatálybalépésére, amely alapján a szerződésátruházás polgári jogi jogintézménye a földhasználati szerződések vonatkozásában nem alkalmazható, ennélfogva pedig a felperesek tulajdonszerzésével új szerződés nem jött létre a felek között. Rámutatott arra is, hogy a Fétv. 50/A. §-ának alkalmazhatósága nem áll fenn, továbbá, hogy ezen utóbbi alperesi érvelés a Pp.
- §
(2)bekezdésébe ütközik. A felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem [10] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet és azzal együtt felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet. A felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatalát kérte akként, hogy a Kúria a felperesek keresetét utasítsa el. Megsértett jogszabályhelyként a Pp. 373. §
(2)bekezdését, a Ptké. 50. §
(1)bekezdését, a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.)
- §
(1)bekezdését, a Fétv. 45/A. §
(1)és
(2)bekezdését, a Földforgalmi törvény 70. §
(2)bekezdését, valamint a jogalkotásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.)
- §
(2)bekezdését jelölte meg. [11] A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmét a Pp. 409. §
(2)bekezdés
- a)és
- b)pontjára alapította. A joggyakorlat továbbfejlesztése körében [Pp. 409. §
(2)bekezdés a) pont második fordulata] kifejtette, hogy az általa megjelölt Fétv. 45/A. §-a az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztését követően lépett hatályba, így arra a perben nem tudott hivatkozni. Álláspontja szerint azonban az új rendelkezés a korábbi joggyakorlattal és jogértelmezéssel ellentétes, így relevanciája van a tárgyi ügy elbírálása szempontjából. Előadta, hogy a jogszabályi változás következtében (Fétv. 45/A. §) a korábbi gyakorlat nem támogatható, és az új rendelkezés kétségessé teszi a korábbi jogértelmezést. Állította, hogy a 7/
- Polgári jogegységi határozat megállapításai a jogszabálymódosítás következtében nem alkalmazhatóak. Kúria III.Pfv.20.933/2023/2 5 [12] Álláspontja szerint a felvetett elvi jelentőségű jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége is megalapozza a felülvizsgálat engedélyezését, mivel Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) P) cikke deklarálja a termőföld kiemelt védelmét, és ez a tény önmagában igazolja a termőföldekkel kapcsolatos kérdések különleges súlyát, illetve a társadalmi jelentőségüket. Utalt arra is, hogy a földtulajdonosok és a haszonbérlők jövőbeli együttműködésének, jogaiknak és kötelezettségeiknek a pontos meghatározása érdekében szükséges a jogszabályi környezet tisztázása. A Kúria döntése és jogi indokai [13] A felülvizsgálat az alperes által megjelölt okokból nem engedélyezhető. [14] A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem előterjesztésére a Pp.
- §
(2)bekezdésében meghatározott, a felülvizsgálatot kizáró ok fennállása miatt volt szükség. [15] A Kúria előrebocsátja, hogy a kérelemhez kötöttség perjogi szabályából [Pp. 2. §
(2)bekezdés] következően – miként azt a felülvizsgálat engedélyezésével összefüggésben a felülvizsgálat engedélyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1/
- (VII. 12.) PK vélemény (a továbbiakban: PK vélemény)
- pontjához fűzött indokolás is tartalmazza – a Kúria a felülvizsgálatot kizárólag a fél által megjelölt okból engedélyezheti. Erre figyelemmel az alperes által előterjesztett felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet kizárólag abból a szempontból vizsgálta, hogy az abban előadottakra figyelemmel a jogszabálysértés vizsgálata a joggyakorlat továbbfejlesztésének biztosítása, vagy a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt indokolt-e. [16] A Pp.
- §
(2)bekezdés a) pontja szerint a Kúria a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása miatt indokolt. [17] A PK vélemény
- pontja értelmében a Kúria a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. A külföldi – elsősorban az osztrák és a svájci – gyakorlat tanulságai alapján a felek a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére akkor hivatkozhatnak, ha egy elvi kérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, de e gyakorlat követése a továbbiakban változatlan formában nem támogatható, figyelemmel például a társadalmi vagy gazdasági viszonyok megváltozására, avagy arra, hogy a jogszabályokban változás következett be, amely kétségessé teszi, hogy a meglévő iránymutatások továbbra is irányadók lehetnek. [18] A Pp.
- §
(2)bekezdés b) pontja abban az esetben teszi lehetővé a felülvizsgálat engedélyezését, ha a fél által állított jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés különleges súlya vagy társadalmi jelentősége miatt indokolt. [19] A PK vélemény
- pontja szerint a felvetett jogkérdés különleges súlyára figyelemmel a felülvizsgálatot abban az esteben engedélyezi, ha a jogkérdés nagy számban előforduló új Kúria III.Pfv.20.933/2023/2 6 típusú ügyben merült fel. A Kúria a felvetett jogkérdés társadalmi jelentőségére figyelemmel a felülvizsgálatot különösen akkor engedélyezi, ha a jogkérdés a jogalanyok széles körét érinti. Társadalmi jelentősége van az olyan jogkérdéseknek, amelyek a társadalom széles körét közvetlenül vagy közvetett módon érintik. [20] Általánosság szintjén mozgó hivatkozás alapján nem állapítható meg, hogy az elvi jelentőségű jogkérdés nagy számban előforduló, új típusú ügyben merült volna fel, illetve, hogy az a jogalanyok széles körét érintené, ezáltal a felvetettek az adott ügyön túlmutató jelentőségűek volnának (Kúria Pfv.V.20.495/2023/2.). [21] Az alperes a 7/
- Polgári jogegységi határozatnak megfelelő és a perben eljárt bíróságok által is követett joggyakorlat továbbfejlesztését azért tartotta indokoltnak, mert az álláspontja szerint a jogszabályi változásra, a Fétv.
- január 1-jétől hatályos 45/A. §-ára figyelemmel már nem támogatható. Ezt, az elsőfokú bíróság ítéletének meghozatala után hatályba lépett és az alperes fellebbezésében hivatkozott jogszabályhelyet a másodfokú bíróság a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítéletében nem alkalmazta. Ennek indoka az volt, hogy az alperes nyilatkozatát a Pp.
- §
(2)és
(3)bekezdésére tekintettel meg nem engedett ellenkérelem-változtatásnak minősítette. Ezzel összefüggésben azonban megállapította azt is, hogy a Jat. 2. §
(2)bekezdése és 15. §
(1)bekezdés a) pontja szerint a felhívott jogszabályi rendelkezés visszaható hatállyal nem bírt, és a felek között fennállt haszonbérleti jogviszonyban nem volt alkalmazható. Az alperes az időbeli hatály kérdésében ettől eltérő jogi álláspontot fejtett ki, de anélkül, hogy a felülvizsgálati kérelmében a Jat. említett rendelkezéseinek téves alkalmazását állította volna. A Jat. 15. §
(2)bekezdés megsértésére sem emiatt, hanem abból az okból hivatkozott, hogy a szerződéskötéskor hatályban volt jogszabályok (a régi Ptk. szabályai) a hatályvesztésüket követően is a jogviszony egészére alkalmazandóak. Ebből következően viszont – a Pp. 373. §
(2)bekezdésének sérelmére alapított felülvizsgálati támadás megalapozottságától függetlenül – a felülvizsgálat nem terjedhet ki annak értékelésére, hogy a másodfokú jogszabálysértően mellőzte-e a Fétv. 45/A. §-ának alkalmazását. Mivel pedig nem engedélyezhető a felülvizsgálat olyan hivatkozás alapján, amely az érdemi felülvizsgálat körében nem vizsgálható (Kúria Pfv.V.21.305/2020/2.), ezért az adott esetben sem lehetett helye a felülvizsgálat engedélyezésének olyan jogkérdésben, amely nem képezhette a felülvizsgálat tárgyát. [22] Mindezek miatt a Kúria csupán utal arra, hogy az alperes a kérelmében nem igazolta, hogy az általa megjelölt jogértelmezési kérdésnek az adott ügyön túlmutató társadalmi jelentősége lenne, illetve, hogy a jogkérdés nagy számban előforduló új típusú ügyben merült volna fel. Önmagában az Alaptörvényre és a termőföldre vonatkozó szabályozás jelentőségére történt hivatkozás nem indokolhatta a felülvizsgálatnak az említett okokból való engedélyezését. [23] A Kúria a kifejtettekre tekintettel, a Pp. 411. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálatot megtagadta. [24] Az alperes a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmére az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(2a)bekezdése szerinti mértékű illetéket megfizette, és azt a felülvizsgálat megtagadására tekintettel viselni tartozik. Kúria III.Pfv.20.933/2023/2 [25] 7 A végzés elleni felülvizsgálatot a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. Budapest,
- október
- Salamonné dr. Piltz Judit s.k. a tanács elnöke, Dr. Zumbók Péter s.k. előadó bíró, Dr. Bajnok István s.k. bíró, Dr. Farkas Attila s.k. bíró, Dr. Gáspár Mónika s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző