← Magyarország

Pf.20459/2023/9 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Közérdekű (közérdekből nyilvános) adatok megismerése iránti perben, ha az alperes üzleti titok aránytalan sérelmére hivatkozik, elsősorban azt kell megítélni, hogy az érintett információ kielégíti-e az üzleti titok jogszabályi meghatározását, majd azt kell vizsgálni, hogy a nyilvánosság sérelmével jár-e, végezetül abban kell állást foglalni, hogy a sérelem az érintettre nézve aránytalan mértékű-e. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 2.Pf.20.459/2023/

  1. A felperes: felperes, felperes címe (kézbesítési cím: felperes kézbesítési címe) A felperes képviselője: Czudar Ügyvédi Iroda, ügyvéd címe, ügyintéző: dr. Czudar Balázs ügyvéd Az alperes: Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt., alperes címe Az alperes képviselője: Balsai Ügyvédi Iroda, ügyvéd címe, ügyintéző: dr. ifj. Balsai István ügyvéd Az I. rendű alperesi beavatkozó: „Antenna Hungária” Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Zrt., I.r. alperesi beavatkozó címe Az I. rendű alperesi beavatkozó képviselője: Dr. Papp Ágnes kamarai jogtanácsos, I.r. alperesi beavatkozó címe A II. rendű alperesi beavatkozó: Vodafone Magyarország Távközlési Zrt., II.r. alperesi beavatkozó címe A II. rendű alperesi beavatkozó képviselője: Dr. Hegedűs Erna Ágota kamarai jogtanácsos, II.r. alperesi beavatkozó címe Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.459/2023/9 2 A III. rendű alperesi beavatkozó: 4iG Nyrt., III.r. alperesi beavatkozó címe A III. rendű alperesi beavatkozó képviselője: Bohus Ügyvédi Iroda, ügyvéd címe, ügyintéző: dr. Bohus László ügyvéd A per tárgya: közérdekű adat kiadása Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 31.P.20.543/2023/20/I. A fellebbezést benyújtó fél: felperes Ítélet A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatja és az alperest az Adásvételi Szerződés 1.1.pontjának a „Kiegészítő Dokumentumok” fogalommeghatározás, a
  2. pont – a 10.
  3. (A), 10.
  4. (B), 10.
  5. és 10.2 (B) pontok) kitakarásával –, a 31.
  6. pont A) euró összegekre és B) forint összegekre vonatkozó táblázatokban a vételár kifizetés tényleges kedvezményezett számlaszáma és IBAN-száma, valamint az
  7. számú függelék (eladó helytállási kötelezettségének korlátai), – kivéve a Biztosító neve és a Biztosítási Kötvény neve – adatok közlésére is kötelezi. Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A felek a másodfokú költségeiket maguk viselik. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.459/2023/9 3 Az eljárás illetékmentes. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest, hogy adja ki 15 nap alatt a felperes részére – a e-mail cím e-mail címre történő megküldéssel – az alábbi közérdekű adatokat: A Vodafone Europe BV és az Antenna Hungária Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Zrt. és a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. és a 4iG Nyrt. között
  8. január
  9. napján a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt. adásvételére vonatkozó adásvételi szerződést, annak 9 függelékét, 2 csatolmányát és mellékletét angol nyelven, az alább felsorolt részei felismerhetetlenné tétele/kitakarása mellett: Adásvételi Szerződés -1.pont értelmezés fogalmi meghatározások közül a „4iG Teljesüléskori Kifizetése”, „Kiegészítő Dokumentumok”,„ Eszközátruházási Szerződés” „IITC-Szerződés”, ,„IoT Kedvezményről szóló Keretmegállapodás”, „IoT Partneri Szerződés”, „Vantage Szerződések”, „Vantage Hosszú Távú Szolgáltatási Szerződés” értelmezése, „Vantage MSA”, „Vantage MSA-módosítási Szerződés”, „VCS- módosítási Szerződés”, „VGE Viszonteladói Szerződés”, „VIPA-szerződés” ,”VIPA meghosszabbítási Szerződés”, „Vodafone Roamingszolgáltatás Titoktartási Szerződés”,„VPA-szerződés”,„VRS-szerződés” fogalmak jelentése, 4.
  10. pont (A) (B) (C) bekezdésben a személyek neve és e-mail címe, 5.5-5.
  11. pont (VPC beszállítókra vonatkozó rendelkezések), 9.
  12. pont személyek neve,
  13. pont (helytállás)
  14. pont (márkára vonatkozó rendelkezések), 27.
  15. pont személyek neve és e-mail címe, 31.
  16. pont A) euró összegekre és B) forint összegekre vonatkozó táblázatokban a vételár kifizetés kedvezményezettjének bankszámla és IBAN számlaszáma,
  17. számú függelék 6.
  18. pont (lényeges szerződések), 19.
  19. pont (licencdíjakra vonatkozó rendelkezés),
  20. számú függelék (eladó helytállási kötelezettségének korlátai),
  21. számú függelék 2.
  22. pont,
  23. számú csatolmány (VPC beszállítók jegyzéke), Melléklet – tervezett bevételek és kiadások táblázat – számadatai, kivéve a vételár forint és euró összege. Kötelezte alperest adja ki felperesnek 15 nap alatt angol nyelven a HAWK Projekt-értékelési jelentés (Valuation Report) 1-
  24. oldalát, az Üzleti átvilágítási jelentés (Customer Due Diligens Report) 1-
  25. oldalát, a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.459/2023/9 4 Jogi átvilágítási jelentés (Legal Due Diligence Report) 11-
  26. oldalát, kivéve – azaz felismerhetetlenné téve/kitakarva – ennek az alábbi pontjait: - 1.3.
  27. pont, 1.3.2.pont, 1.3.3.pont, 1.3.4.pont, - 4.1.5.pont, 4.
  28. pont, 4.
  29. pont, -
  30. pont (ügyfélszerződések), -
  31. pont (foglalkoztatás), -
  32. pont (ingatlanok), -
  33. pont (peres eljárások), - 12.
  34. pont és alpontjai, - 12.
  35. pont és alpontjai, valamint Fogalommeghatározások részben a „Pénzügyi Szakértői Megbeszélés”, „Első Jogi Szakértői - Megbeszélés”, „Haller-bérlet”, „HR-szakértői Megbeszélések”, „Vezetőségi Prezentáció” „Szolgáltatási Keretszerződés”, „Ingatlanszakértői Megbeszélés”, „Második Jogi Szakértői Megbeszélés”, „VDR” jelentése, „VT Helytállási Szerződés”, „VT Szolgáltatási Szerződés”, - „1.VT.-átruházási Szerződés”, „2.VT-átruházási Szerződés” fogalmak jelentését. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Határozatának indokolásában hivatkozott Magyarország Alaptörvényének I. cikk

(3)bekezdésére, a VI. cikk
(2)bekezdésére, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadság szóló
  1. évi CXII. törvény (Info tv.)
  2. §
  3. pontjára,
  4. §
(1)bekezdésére, a 28. §
(1)bekezdésére, a 27. §
(6)bekezdésére, a 31. §
(2)bekezdésére, továbbá az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény (Ütvtv.) 1. §
(1)bekezdésére. Rögzítette, miszerint mérlegelnie kellett a közérdekű adatok nyilvánosságához fűződő alkotmányos érdeket, valamint az alperes és a beavatkozók közérdekű adatnak és egyben üzleti titoknak minősülő, – emellett a nyilvánosságra hozatal esetén az üzleti-gazdasági tevékenységük végzése szempontjából aránytalan sérelemmel is járó – adatai védelméhez fűződő érdekét (adatkiadás megtagadásához fűződő érdekét). Az érdekmérlegelést oly módon kellett elvégeznie, hogy az érdekmérlegelés (közérdekűségi teszt) elvégzésekor törekednie kellett az igényelt adatok minél teljesebb körű kiadására. Elsődlegesen abban a kérdésben döntött, hogy az alperes által kitakarni kért adatok üzleti titoknak minősülnek-e, ha pedig azok, akkor a kitakarni kért adatok kiadása aránytalan sérelmet okozna-e az alapjog korlátozásához képest. Az alperes és az alperesi beavatkozók az üzleti titokra hivatkozással kitakarni kért, megjelölt konkrét adatok esetében határozott érveket és okokat hoztak fel arra, melyek az érdemi vizsgálat lefolytatását lehetővé tették. Ennek körében szükségtelen volt az alperes és az alperesi beavatkozók által indítványozott tanúk meghallgatása, mert az érdekmérlegelés elvégzése a bíróság feladatkörébe tartozik, erre tekintettel a tanúbizonyítási indítványokat mellőzte. Az Adásvételi Szerződés
  1. pont értelmezés-fogalom meghatározások esetében az alperes alaptalanul kérte a teljes táblázat, az egyes fogalmak és a hozzájuk tartozó jelentés kitakarását, mert a fogalmak ismerete nélkül a szerződés nem, vagy nem teljes körűen értelmezhető. Emellett önmagában a fogalmak neve nem üzleti titok, azonban az egyes fogalmak jelentésének-értelmezésének kitakarását részben alappal kérte. Ezek közül a „4iG Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.459/2023/9 5 Teljesüléskori Kifizetése” fogalom és ennek jelentése kitakarása iránti kérelem a fogalom nevének kitakarása körében alaptalan, azonban annak jelentése kitakarását az alperes igényelheti, mert az, hogy a teljesítéskori kifizetés 51%-nak megfelelő vételár összeg kiszámítása pontosan milyen módon történt, annak mi a licencdíj tartalma, az üzleti titoknak minősül, a „Kiegészítő Dokumentumok” fogalom az egyes, az ügylet kapcsán a felek által már megkötött egyes konkrét szerződéseket a tartalmuknak a megjelölésével nevesíti, ami üzleti titok, az „Eszközátruházási Szerződés” a céltársaság konkrétan megjelölt tartalmú szerződésére utal, az „IITC-Szerződés”, ,„IoT Kedvezményről szóló Keretmegállapodás”, „IoT Partneri Szerződés” fogalmak pedig a céltársaság jövőben megkötendő szerződéseinek a tartalma megjelölésével tett meghatározás, ami üzleti titok. A „Vantage Szerződések”, „Vantage Hosszú Távú Szolgáltatási Szerződés” értelmezés, „Vantage MSA”, „Vantage MSAmódosítási Szerződés”, „VCS-módosítási Szerződés”, „VGE Viszonteladói Szerződés”, „VIPA-szerződés”, „VIPA meghosszabbítási Szerződés”, „Vodafone Roamingszolgáltatás Titoktartási Szerződés”,„VPA-szerződés”,„VRS-szerződés” fogalmakhoz tartozó értelmezések a céltársaság által már megkötött és az általa a jövőben még megkötendő konkrét szerződéseinek nevesítése a szerződések konkrét tartalmának megjelölésével, ami üzleti titok és a konkrét szerződések és a jövőben megkötendő szerződések ismerete a versenytársak számára előnyt, a szerződésben részes felek számára pedig anyagiakban is megnyilvánuló versenyhátrányt jelentene. A további kitakarni kért fogalmak nem képeznek üzleti titkot, egyrész mert ezek általános fogalmak, pl. „Késedelmi kamat”, „Corvinus csoport”, „Adatszoba”, „tisztességesen közölt”; másrészt a „Céltársaság működő tőkéje” a cégnyilvántartásból elérhető éves beszámoló része, ily módon nyilvános adat, fogalmilag kizárt, hogy ezen adatok üzleti titkot képeznének, más fogalmak pedig pl. a UPC-vel kapcsolatos fogalmak, és a Haller-bérlet pedig már lezárult ügyletekre utalnak, nem képeznek üzleti titkot, megismerésük érdeksérelemmel nem jár. Ugyancsak nem üzleti titok a „VGE” jelentése, mert a Vodafone Global Enterprise Limited cégnév nem üzleti titok, a „Vantage Towers” az interneten elérhető nyilvános adatként a Vantage Towers AG és leányvállalatait jelenti, a „VPC” fogalom jelentése a Vodafone Procurement Company cégnév, melynek székhelye és alaptőkéje is nyilvánosan elérhető adatok és nem képeznek üzleti titkot. A szerződés 4.
  2. pont (A) (B) (C) bekezdésében a személyek neve és e-mail címe, valamint 9.
  3. pontban és a 27.
  4. pont táblázatában a kijelölt dolgozóik neve és e-mail címe személyes adat, ezért nem nyilvános adat. Az Adásvételi Szerződés 5.5.-5.
  5. pont (VPC beszállítókra vonatkozó rendelkezések) kitakarása iránti kérelmet alaposnak találta, mert a beszállítókkal kötött új megállapodások tartalmára, és jövőbeni feladatokra vonatkozó tartalom, a beszállítókat konkrétan nevesíti, határidőket jelöl, valamint a szerződéskötés napja és a teljesülés közötti időszakra is átmeneti rendelkezéseket, emellett konkrét iratok átadására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz, ami üzleti titok. Az Adásvételi Szerződés
  6. pont (helytállásra vonatkozó rendelkezések) egészének kitakarása iránti kérelem alapos, ez az eladó kötelezettségvállalását részletezi és egyes konkrét szerződésekhez kapcsolódik, melyek konkrét üzleti számadatokat is tartalmaznak, melyek kiadása az alperes és a beavatkozók üzleti tevékenységének jelentős gazdasági érdeksérelemmel járna. Az Adásvételi Szerződés
  7. pont (márkára vonatkozó rendelkezések) teljes egésze kitakarása iránti kérelmet alaposnak minősítette, mivel az a márkafelhasználási szerződés tartalmát részletezi, a szerződés időtartama és a licencdíj összege is üzleti titok, nyilvánosságra kerülésük sértené a szerződő felek üzleti érdekeit. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.459/2023/9 6 Az Adásvételi Szerződés 31.
  8. pont A) euró összegekre és B) forint összegekre vonatkozó táblázataiban a vételár kifizetés kedvezményezettjének neve, bankjának neve és SWIFTkódja kitakarása iránti kérelem nem alapos, a bank neve nem üzleti titok, a bank megnevezése és SWIFT kódja nyilvános adat, azonban a tényleges kedvezményezett pontos számlaszáma és IBAN száma vonatkozásában a kérelmet alaposnak találta, a vételár kifizetés kedvezményezettjének bankszámla és IBAN számlaszáma üzleti titkot képező nem nyilvános adat. A
  9. számú függelék 6.
  10. pont (lényeges szerződések felsorolása) üzleti titok, mivel az arra utal, hogy a szerződő felek mely szerződéseket tekintenek lényeges szerződésnek és ezek milyen értéket képviselnek. A 19.
  11. pont (licencdíj mértéke és számításának módjára vonatkozó rendelkezés) üzleti titok, a céltársaság és közvetetten tulajdonosainak is érdeke, hogy a gazdasági tevékenységüknek ezen állandó költségtétel összege ne kerüljön nyilvánosságra, mert a versenytársakkal szemben hátrányos helyzetbe kerülhetnének. Az
  12. számú függelék (eladó helytállási kötelezettségének korlátai) az általános rendelkezések mellett korlátokat, határidőket, pontos értékhatárokat, a perek vitelére rendelkezéseket, kárenyhítési kötelezettséget, jövőre vonatkozó rendelkezéseket, szabályokat, és a
  13. személyekkel szembeni igényérvényesítés módját is tartalmazza, ami üzleti titok. A
  14. számú függelék (Teljesüléskori beszámolók) 2.
  15. pont kitakarása iránti kérelem alapos, e pont a tartozások kimutatása, a tartozások között kimutatandó konkrét tételeket, adatokat tartalmaz, konkrét céltartalék összegeket és új egyszeri kötelezettség összegeket jelöl, emellett a jövőre nézve konkrét feladatokat határoz meg; ezen adtok nyilvánosságra hozatala esetében a céltársaság jövőbeni üzleti tevékenysége zavartalan működésének biztosításához fűződő érdeke aránytalan sérelmet szenvedne, a konkrét faladatok versenytársak általi megismerése pedig anyagi-gazdasági hátránnyal járna. A
  16. számú csatolmány (VPC beszállítók jegyzéke) kitakarása iránti kérelmet alaposnak találta. Az egyes beszállítók adatainak megismerése versenyhátránnyal járna a céltársaság és közvetve az alperes számára, mert ezeket megismerve a versenytársak az üzleti partnerek számára kedvezőbb üzleti ajánlatot tehetnének, konkurenssé válnának, és még akár a partneri kapcsolat megszűnését is eredményezheti, ami pedig jelentős anyagi érdeksérelmet okozna. A Melléklet – tervezett bevételek és kiadások táblázat – számadatai – a vételár forintban történt megjelölését kivéve – kitakarása iránti kérelmet részben alaposnak találta, a jövőbeli fizetési kötelezettségekre vonatkozó, a kölcsönök-tartozások, és kiadások jövőbeni nagyságára vonatkozó konkrét számadatokat tartalmaz, ezek a céltársaság jövőbeni működésének stratégiai adatai, üzleti titkot képeznek. Azonban a vételár euróban történt megjelölésének kitakarása iránti kérelmet nem találta alaposnak, mert ez nyilvános adat. Összegezve rögzítette, hogy az adásvételi szerződés azon pontjai minősülnek üzleti titoknak, melyek a céltársaság beszállítóinak nevét, a velük kötött szerződések mibenlétét, a lényeges szerződéseit, az általa fizetendő licencdíj, az eladó felelősségvállalása, ennek feltételei, a céltársaság tartozásai mibenlétét, és a jövőben tervezett gazdálkodásának módjára utaló konkrét számadatokat tartalmaznak, mert ezek nyilvánosságra hozatala esetében sérülne a céltársaság és annak tulajdonosai és szerződéses parterei üzleti-gazdasági érdeke, ez üzleti tevékenységük végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, és versenytársait versenyelőnyhöz juttathatná. Az Értékelési jelentés esetében rögzítette, hogy az alperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy a közérdekű adatkiadás akadályát képezi az, hogy a dokumentum a JP Morgan szellemi tulajdona, mert a közvagyont-közpénzfelhasználást érintő adatok esetében ez súlytalan, amivel a tanulmány készítője is nyilvánvalóan tisztában volt. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.459/2023/9 7 Az Értékelési Jelentés 1-
  17. oldalait meghaladóan az adatok kitakarása iránti kérelmet alaposnak találta, mivel annak összegfoglaló része konkrét számadatokat tartalmaz a saját tőke értékére a vevő esettanulmánya, a szinergia alapesettanulmány adatai alapján, a Hawk 100% saját tőke befektetési értékének becsült tartományára a szinergia alap-esettanulmány adatai és a tranzakció folytán létrejövő vállalat csoportra, ennek értékelési eredményeire. Ezen hatásvizsgálati elemzések a tranzakció által létrejövő vállalat csoport működésére vonatkozó, olyan konkrét adatok, melyek versenytársak általi megismerése esetén a céltársaság jövőbeli üzletpolitikája és stratégiája megismerhetővé válik, és ennek okán a versenytársai a piacon előnyhöz jutnának, ami a céltársaság üzleti működése, gazdasági eredményesége jövőbeli alakulására kedvezőtlen hatással járna, ezáltal közvetetten az alperesnek is aránytalan sérelmet okozna, ezért üzleti titoknak minősül. A Értékelési Jelentés adatait megtekintve megállapította, hogy a céltársaság pénzügyi adatai alapján meghatározott piaci részesedése, az eredménykimutatások konkrét adatai értékelése alapján készített jövőbeni üzleti tervének összefoglalása, az üzleti terv kiigazított esettanulmánya, az üzleti terv további kiigazításaira vonatkozó konkrét adatok, a céltársaság és a vállalat saját tőkéjének értékelése, az árrés számítások, az árbevétel szegmensenkénti megoszlása, a mobilszegmens árbevétel, a vezetékes szegmens árbevétel, a konkrét költségei, a bruttó árrés, a személyi kiadásai, a ráfordítások, egyéb opex (a perex nélkül), a teljes vállalati szabad cash flow üzleti tervei konkrét számadatait tartalmazó táblázatok, a vevő esettanulmánya, az értékelés módszertana, értékelési eredmények, a függelék adatai (ebben a diszkontráta adatai) üzleti titoknak minősülnek, mert ezek nyilvánosságra kerülése esetén az alperes és az alperesi beavatkozók, különösen a céltársaság üzleti érdekei jelentősen sérülnének és a versenytársakkal szemben versenyhátrányba kerülnének. Az Üzleti átvilágítási jelentés 5-
  18. oldala, az összefoglaló rész a céltársaságra és a III. rendű alperesi beavatkozóra vonatkozó elemzést, piaci értékelést tartalmaz és szinergiákat állapít meg, konkrét megállapításokat tesz a jövőre vonatkozóan a mobil piacon zajló három szereplő közötti verseny számadatainak alapján. Elemzéseket tartalmaz a vezetékes piacra, a hálózat üzemeltetők bevételeire, ezek jövőbeni alakulására konkrét számadatokkal; ezen jövőbeni üzleti prognózisnak tekinthető adatok versenytársak általi megismerése alperesnek és a beavatkozóknak aránytalan sérelmet jelentene és gazdasági hátrány bekövetkezésével is járna. A 23-
  19. oldal piacvizsgálat a piac általános makrogazdasági és szabályozási áttekintése, bemutatja a jövőbeli főbb trendeket, piaci erőviszonyokat, a piac egyes szereplőire konkrét megállapításokat tesz, konkrét adatokkal részletes elemzéseket tartalmaz a céltársaságra és az alperesi beavatkozókra, a vezetékes piacra, a vállalati informatikai szolgáltatásokra, a toronytársasági infrastruktúrára, a társasági piacokra, a vezetékes nagykereskedelemre, ezek adatait és az adatok elemzését tartalmazza, ami az alperes és a beavatkozók védett adatai, mert gazdasági értéket képviselnek és nyilvánosságra hozataluk esetén az alperes és a beavatkozók üzleti érdekei egyaránt sérülnének. A 156-
  20. oldal a Hawk Társaságok részletes vizsgálata, a vállalati struktúra, a vezetőség áttekintése, a termékek és szolgáltatások, a piaci pozíciók, ügyfélprofil, értékelés, árképzés, a marketing szervezet, hálózat és infrastruktúra, HR és vállalati kultúra részletes és konkrét számadatokkal történő elemzése, mely adatok nyilvánosságra kerülése esetében az alperes és a beavatkozók üzleti-gazdasági érdekei aránytalanul sérülnének. A versenytársakat előnyhöz juttatná, ha megismernék a céltársaság és a vállalatcsoport üzleti tevékenységében még fejlesztésre szoruló, vagy a tervezett változtatásokat, az árképzését, a marketing és a hálózatinfrastruktúráját, ezáltal az alperest és a beavatkozókat a versenypiacon egyértelműen hátrányos helyzetbe hozná, ami a gazdasági tevékenységük eredményességére is kihatna. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.459/2023/9 8 A 224-
  21. oldal a céltársaság jövőbeni üzleti tervének elemzése, ami konkrét számadatokat tartalmaz és aránytalan sérelem lenne az üzleti működésébe való betekintés lehetővé tétele a versenytársak számára, a jelentés további részei a bevétel-kiadási tervek és előrejelzések, a III. rendű alperesi beavatkozó társaságainak áttekintése-elemzése, eszközállományai áttekintése, az ANTENNA HUNGÁRIA, a Digi és az Invitech áttekintése, ami egyértelműen a beavatkozók üzleti titkát képezi, valamint tartalmazza a III. rendű beavatkozó részletes üzleti tervét is, és elemzi a telekommunikációs portfólióját, ami a III. rendű alperesi beavatkozó üzleti titka, védett adata. A fenti adatok alapján az érdekmérlegelést elvégezve azt állapította meg, hogy ezen adatok versenytársak általi megszerzése esetén az alperes (a céltársaság tulajdonlása által) és főként az alperesi beavatkozók, különösen a céltársaság üzleti érdekei sérülnének, a piaci-üzleti, tevékenységükben a társaságokat gazdasági hátrányok érnék, és ezen okokra figyelemmel a jelentés további részeinek kiadását az alperes megtagadhatja. A Jogi átvilágítási jelentés főbb, a kulcsfontosságú megállapításokat tartalmazó 4-
  22. oldala konkrét adatokat tartalmaz a szabályozási kérdésekre, a kötelezettségvállalásokra, az ügyfélszerződésekre, a foglalkoztatásra, a munkaszerződés sablonokra, ügyleti bónuszokra, felsővezetői szerződésekre vonatkozóan; valamint adatokat tartalmaz a konkrét ingatlanokra, peres eljárásokra, a szellemi tulajdonra, a Vantage Towers-re és az ehhez kapcsolódó szerződésekre, a jelenleg is hatályos szerződései részletfeltételeire, továbbá adatokat tartalmaz az egyes szerződéstípusokra és a konkrét szerződésekre, és konkrét adatok szerepelnek benne a jelenleg folyamatban levő peres eljárásokra, mivel ezen adatok nem csupán általános adatok, hanem az egyes szerződések konkrét tartalmára vonatkozóan is információkat tartalmaznak, mindezen adatok a céltársaság működési modelljének részeként érzékeny üzleti információnak minősülnek, az adatok versenytársak általi megismerése esetén az alperes és a beavatkozók üzleti-gazdasági hátrányt szenvednének, számukra súlyos jogsérelmet jelente. A Jogi átvilágítási jelentés 11-
  23. oldalának kiadására kötelezte alperest, azzal, hogy jogosult kitakarni/felismerhetetlenné tenni a kiadott rész - 1.3.1., 1.3.3., 1.3.
  24. pontjait, a cégjogi és kapcsolt feleket érintő konkrét rendelkezéseket, a Vantage Towers kiválása esetében a vele kötött jelenleg is hatályos szerződések részletfeltételeit, amik üzleti titkot képeznek, - az 4.1.5., 4.2., 4.
  25. pontjait, mert ezen adatvédelemmel kapcsolatos rendelkezések konkrét biztonsági incidensekre és adatvédelemmel kapcsolatos hatósági eljárásokra vonatkozó konkrét adatokat tartalmaznak, ami a napi működésre vonatkozó érzékeny üzleti információ; a 4.
  26. pont az üzleti tevékenység végzésére vonatkozó konkrét javaslatok, amelyek nyilvánosságra hozatala sérelmet okozna, teljes
  27. pontját, mert a 750.000 euró, vagy azt meghaladó értékű jelentős ügyfélszerződések tartalma és a szerződésekre vonatkozó következtetések üzleti titoknak minősülnek, - a teljes
  28. pontját, mivel a foglalkoztatásra, a munkaszerződésekre, felsővezetői bónuszokra, a céltársaság által alkalmazott munkaszerződés mintákra vonatkozó megállapítások, a mintaszerződések lényegesebb elemeinek ismertetése kitakarása iránti ellenkérelem alapos, mert ezen adatokból a céltársaság belső működése, a humán menedzsment stratégiája megismerhetővé válik; ezen adtok nyilvánosságra hozatala esetén az alperes és a beavatkozók a piaci tevékenységük során aránytalan sérelmet és a versenytársakkal szemben gazdasági hátrányt is szenvednének, - a teljes
  29. pontját, mert e pont taglalja az ingatlanokat, a társaság korábbi és jelenlegi székhelye bérleti szerződéseit, a call centernek helyt adó bérleményeket, konkrét adatokat Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.459/2023/9 9 tartalmaz a Vodafone adatközpontokra, az ezeket érintően kötött megállapodásokra, a hálózati elemek elhelyezésére szolgáló bérleményekre, megállapításokat tesz a stratégiai vagyonkezelési megállapodásokra, a szerződések esetében kötelezettségeket és feladatokat határoz meg, ezért ezen adatok kiadása megtagadható, mert a nyilvánosságra hozataluk, a versenytársak általi megismerésük az alperes és a beavatkozók számára jelentős gazdasági érdeksérelemmel járna, és konkrét károkhoz is vezetne, - a teljes
  30. pontját, figyelemmel arra, hogy ez a peres ügyeket taglalja, a perek tárgya, értéke, a per állása, a várható befejezésének adatait és konkrét információkat tartalmaz, ami az alperes és a beavatkozók üzleti titkát képezi, a versenytársak általi megismerése folytán üzleti hátrányt szenvednének el, - a 12.1.- 12.
  31. pontjait, tekintettel arra, hogy a Vantage Towersre vonatkozó és hatályban levő konkrét szerződések tartalmára vonatkozó adatokat, információkat, a szerződések főbb elemeinek ismertetését tartalmazza, és megállapításokat tesz az egyes szerződések újratárgyalásának szükségességére, ami az alperes és a beavatkozók üzleti titka, ezen adatok nyilvánosságra hozatala számukra jelentős érdeksérelmet okozna és gazdasági hátránnyal, üzleti károkkal is járna, és ezen információk megszerzésével-megismerésével a versenytársaik és szerződéses partnereik kerülnének előnyösebb helyzetbe. Az 1.
  32. pontban személyes adatok is szerepelnek, de ennek kitakarását az alperes és a beavatkozók alaptalanul kérték, mert a céltársaság elnöke és pénzügyi igazgatójának neve a cégnyilvántartásból elérhető nyilvános adatok. A Fogalommeghatározások rész esetében a fogalmak jelentése kitakarásának körében a következők szerint foglalt állást. A „Pénzügyi Szakértői Megbeszélés”, „Első Jogi Szakértői Megbeszélés”, „HR-szakértői Megbeszélések”, „Vezetőségi Prezentáció” fogalmak a döntéselőkészítő tárgyalások-egyeztetések, megbeszélések jegyzőkönyvei nem nyilvános munkaanyagok. A további fogalmak jelentése pedig egyrészt konkrét szerződésekre, szerződéses tartalmakra, illetve a jövőben megkötendő szerződések esetében ezek konkrét tartalmára utalnak, amelyek nyilvánosságra hozatala az alperes és a beavatkozók jövőbeni gazdasági-üzleti tevékenységének végzése szempontjából jelentős érdeksérelemmel járna, a jövőben megkötendő szerződések esetében az adatok nyilvánosságra kerülése folytán a versenytársakkal szemben üzleti hátrányt szenvednének (pl. a szerződéskötési szándék ismeretében a versenytárs vagy a jövőbeni partner ezt kihasználva kedvezőbb üzleti pozíciót érhet el). Számba vette a Jogi átvilágítási jelentés
  33. részét, melynek
  34. számú melléklete az eladó és a céltársaság megnevezése, a
  35. számú szabályozás melléklet és a
  36. számú adatvédelem melléklet szándékosan üresek, az
  37. számú foglalkoztatás melléklet szándékosan üres, a
  38. számú peres eljárások melléklete szándékosan üres, a
  39. számú gazdasági szankciók és pénzmosás elleni irányelvek melléklet szándékosan üres, a
  40. számú állami támogatások melléklet szándékosan üres, a
  41. számú szellemi tulajdon melléklet szándékosan üres. A
  42. számú melléklet a 750.000 euró árbevételt meghaladó konkrét ügyfélszerződéseket tartalmazza, ezek részletezése (magyar fordítás 11-
  43. oldal), ennek kitakarására vonatkozó alperesi érvelés helytálló, mert tartalmazza a szerződéses partnerek neve, a szolgáltatás jellege, a szerződés hatálya, az árazás, a fizetési feltételek, a kedvezmények és a szerződések egyéb adatait, ami a beavatkozók üzleti titkát képezi, ugyanígy alapos a
  44. számú – az egyes nevesített ingatlanok bérletére és bérleti díjára vonatkozó konkrét adatokat tartalmazó melléklet (magyar fordítás 22-
  45. oldal) kitakarására, és a
  46. számú Vantage Towers szerződések megnevezésű melléklet (magyar fordítás 34-
  47. oldal) kitakarására vonatkozó alperesi érvelés, mert ez utóbbi a szolgáltatási keretszerződést, a karbantartási szerződést, az eszközátruházási szerződést részletezi, melyek konkrét adattartalma, a szerződések alapján nyújtott szolgáltatások köre és értéke üzleti titkot képez. Továbbá üzleti titok a
  48. számú Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.459/2023/9 10 beszállítói szerződések melléklete (magyar fordítás 57-
  49. oldal), ami az egyes konkrét szerződések tartalmát részletezi, elemzi, és üzleti titok a
  50. számú vezetői szerződések áttekintése megnevezésű melléklet (magyar fordítás 165-
  51. oldal), valamint a
  52. számú és
  53. számú mellékletek, ez utóbbi két melléklet a szakértői megbeszélésekről készült jegyzőkönyvek, kérdések és válaszok előzetes munkaanyag (magyar fordítás 171-
  54. oldal), – ami döntéselőkészítő adatokat tartalmaz, ennek folytán nem nyilvános és nem kiadható adatok; a
  55. számú melléklet, a vizsgált dokumentumok VDR mutatója (fájlok jegyzéke), a konkrét szerződések és a vizsgált dokumentumok felsorolása, amelyek konkrét tartalmakra utalnak, ezért ugyancsak üzleti titkot képeznek. Összefoglalóan rögzítette, hogy a rendelkező részben írtak szerint egyes adatok tekintetében elfogadta az alperes és az alperesi beavatkozók érveit arra vonatkozóan, hogy a kitakarni kért adatok nyilvánosságra hozatala számukra a gazdálkodásuk, az üzleti tevékenységük gyakorlása során súlyos következményekkel járna, és anyagi kárt is okozhatna, ezért az érintett adatok kitakarása/felismerhetetlenné tétele mellett kötelezte az alperest a kért közérdekű adatok kiadására. A perköltségről a Pp.
  56. §
(1)bekezdése, valamint a Pp. 83. §
(2)bekezdés alapján rendelkezett. [2] Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, melyben kérte az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását akként, hogy a keresetében megjelölt iratok vonatkozásában kizárólag a személyes adatok kerüljenek felismerhetetlenné tételre. Álláspontja szerint az alperesnek, illetve az alperesi beavatkozóknak olyan üzleti tevékenységében jelentkező, konkrétan megjelölt adatok, vagy adatrészek mások általi megismerésével járó sérelmet kellett volna bizonyítaniuk, ami aránytalannak minősül, de erre nem került sor. Ennek a sérelemnek ráadásul meg kell haladnia azt a versenyelőnyt, ami a közérdekű adatokat kezelő vállalkozásoknak a versenytársaival szemben ebből a jellegéből fakadóan el kell viselnie. A közérdekű adatokat kezelő vállalkozásoknak és a szerződéses partnereiknek éppen a közpénzek felhasználásának megismerhetősége okán nagyobb átláthatósággal, a közérdekű adatok kiadásával számolnia kell, ezért önmagában az ilyen kötelezettséggel nem terhelt versenytárs ebből fakadó versenyelőnyének lehetősége nem elegendő az adatkiadás megtagadásához. A NAIH állásfoglalására hivatkozással hangsúlyozta, hogy amíg a közpénzek felhasználásának nyilvánosság általi ellenőrzése indokolja, háttérbe kell vonulnia a gazdasági érdekhez fűződő jognak. A kérdéses jogügylet több mint 323 milliárd forint közpénz felhasználásával járt, az ügylet megalapozott módon történő áttekintését, értékelését ellehetetlenítené az adatok kiadásának megtagadása. Az alperes és az alperesi beavatkozók nem bizonyítottak olyan üzleti tevékenységben jelentkező konkrétan megjelölt adatok, vagy adatrészek mások általi megismerésével járó sérelmet, ami aránytalannak minősülne. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság azt rögzítette, miszerint nem számított fel perköltséget, a keresetlevélben ugyanis egyértelműen erre vonatkozóan tett előadást. Megbízási szerződést valóban nem csatolt a keresetlevélhez, azonban ez nem értékelhető akként, hogy ne kívánt volna perköltséget érvényesíteni, így annak a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(1)bekezdése alapján történő megállapításának van helye. [3] Az alperes, valamint az alperesi beavatkozók a fellebbezési ellenkérelmükben az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérték. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.459/2023/9 11 Az alperes előadta, hogy a felperes fellebbezése csupán általánosságokat tartalmaz, nem konkretizálja, hogy az elsőfokú bíróság érdekmérlegelő tevékenységét pontosan mely adatok tekintetében, milyen indokok mentén tartja jogszabálysértőnek. Kiemelte, hogy korábban a Fővárosi Ítélőtábla már rögzítette, hogy a mobil távközlési piac alapvető alacsony szereplős struktúrája miatt a konkurens társaságról szerzett gazdasági információk ismerete sokkal jelentősebb hatást képes gyakorolni az érintett piaci helyzetre, mint egyéb gazdasági szituációban. A felperes által megismerni kért adatok az alperes és az alperesi beavatkozók gazdasági tevékenységéhez kapcsolódó, nem közismert és nem könnyen hozzáférhető adatok, ezért azok üzleti titoknak minősülnek. Az érdekmérlegelés során az elsőfokú bíróság helytállóan tartotta szem előtt, hogy az üzleti titokra hivatkozással megvalósuló nyilvánosságkorlátozás mérlegelésen alapul. Álláspontja szerint a felperes az elsőfokú ítélet perköltségre vonatkozó rendelkezését alaptalanul támadja, mivel a Pp. 81. §
(2)bekezdése szerint a perköltség felszámítása során meg kell jelölni az igényelt költség összegét, ezt pedig elmulasztotta. Saját maga a másodfokú eljárásra 7 munkaórát számított fel, hivatkozva a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)bekezdésére. [4] Az I. rendű alperesi beavatkozó előadta, hogy a felperes fellebbezése nem alapos, az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg az üzleti titkot tartalmazó adatok kitakarásának szükségességét. Az információszabadság törvényes keretek között korlátozható, a törvényben meghatározott okokból kivételesen lehetséges az adatok nyilvánosságának korlátozása. A vállalkozások működésére, gazdálkodására vonatkozó információk és adatok jelentős része üzleti titoknak minősül, amelyet széles körű védelem illet meg, a hírközlési szolgáltatások piacán az üzleti titok megtartása még nagyobb jelentőséggel bír. Maga is utalt a Fővárosi Ítélőtábla korábbi 2.Pf.20.272/2023/
  1. számú ítéletének indokolására. Hangsúlyozta, hogy azon tényből következően, hogy egy vállalkozás közérdekű adatot is kezel, nem kell automatikusan számolnia valamennyi üzleti titkot tartalmazó adat kiadásával. A felperes által hivatkozott NAIH ajánlás vonatkozásában rámutatott, hogy az azt is rögzítette, miszerint az üzleti adatok, információk titokban maradásához fűződő méltányolható érdek „…az állami tulajdonban lévő, vagy többségi állami részesedéssel működő gazdasági társaságok esetében is fennállhat.” [5] A II. rendű alperesi beavatkozó a felperes fellebbezésével kapcsolatosan előadta, hogy az nem fejti ki, miszerint az elsőfokú bíróság érdekmérlegelő tevékenységét pontosan mely adatok tekintetében, milyen indokok mentén tartja jogszabálysértőnek és nem tér ki arra sem, hogy a mérlegelési szempontok súlyozását mely esetekben, milyen okból véli aránytalannak. Hangsúlyozta, hogy a magyar elektronikus hírközlési piac jellemzően koncentrált, az alperes és a beavatkozók kellőképpen bizonyították a kiadni kért adatok üzleti titok jellegét. Az adatok nyilvánosságra kerülése nem a versenytárs versenyelőnyének lehetőségét idézi elő, a versenyelőny a közzététel időpontjával szükségképpen keletkezik. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.459/2023/9 12 [6] A III. rendű alperesi beavatkozó az alperes ellenkérelmében előadottakat osztotta, lényegi tartalmában azokat megismételte, azzal, hogy másodfokú költséget nem kíván érvényesíteni. [7] A felperes fellebbezése részben megalapozott. [8] A másodfokú bíróság a felülbírálati jogkörét a felperes fellebbezési kérelme, valamint az alperes és az alperesi beavatkozók ellenkérelmeinek korlátai között gyakorolta a Pp.
  2. §
(1)bekezdése alapján. Ennek megfelelően nem érintette az elsőfokú bíróság ítéletét azon adatok vonatkozásában, amelyek közlésére kötelezte az alperest. [9] A Fővárosi Ítélőtábla Pp.
  1. §-ában megjelölt, az elsőfokú ítélet kötelező hatályon kívül helyezésére, vagy a
  2. §-ában szabályozott, annak mérlegelhető hatályon kívül helyezésére okot adó körülményt nem észlelt, ilyen körülményre egyébként a fellebbező felperes sem hivatkozott, a másodfokú bíróság ezért a Pp.
  3. §
(1)bekezdésének megfelelően az ügy érdemében határozott, és az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján az alábbiak szerint részben megváltoztatta. [10] A Fővárosi Ítélőtábla szükségesnek tartja rögzíteni, hogy a felperes a keresetében az angol nyelvű iratok közlésére kérte kötelezni az alperest. Az elsőfokú bíróság ítélete is az angol nyelvű iratok közlésére kötelezi az alperest, azonban az ítéletének rendelkező részében az angol nyelvű iratok magyar nyelvű fordításai alapján a magyar fogalmakat használta. A másodfokú bíróság azonban nem látta indokoltnak, hogy az elsőfokú bíróság ítéletét a körben is megváltoztassa, hogy az angol nyelvű iratokban használt fogalmak szerint határozza meg a közlési kötelezettséggel nem érintett adatok körét, ugyanis a perben csatolt magyar nyelvű fordítások alapján a magyar fogalmak használatával is egyértelműen meghatározható, hogy mely adatok közlésére nem köteles az alperes, ezt meghaladóan a fellebbezési eljárásban sem sérelmezték a felek a magyar fordításra való bírósági hivatkozást, így azt maguk is végrehajthatónak találták. [11] A Fővárosi Ítélőtábla hangsúlyozza, hogy az alperes és az alperesi beavatkozók által hivatkozott nyilvánosságot korlátozó körülmény – az üzleti titok indokolt védelme – esetleges fennállásának vizsgálata körében nyomatékosan értékelendő a Magyarország Alaptörvénye 39. cikkének
(2)bekezdése, amely szerint a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok. [12] A közérdekű adatok megismerése alapvető jog, azonban nem abszolút jog, annak korlátozása Magyarország Alaptörvénye I. cikkének
(3)bekezdése alapján lehetséges más alapvető jog érvényesülése, vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.459/2023/9 13 feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával történhet. Az információszabadság korlátozásának elvi lehetőségét – többek között – az Info tv. 27. §
(3)bekezdése teremti meg. Az Alkotmánybíróság a 12/
  1. (IV. 7.) AB határozatban a nyilvánosság korlátozása körében rögzítette, hogy „[e]gy demokratikus társadalomban tehát a közérdekű adatok nyilvánossága a főszabály; ehhez képest a közérdekű adatok nyilvánosságának korlátozását kivételesnek kell tekinteni.” [13] A másodfokú bíróság az e körben kialakult bírósági gyakorlat körében utal arra, hogy „[a] közpénzekkel összefüggő adatok nyilvánosságát főszabály szerint az üzleti titokra való hivatkozás nem korlátozhatja, de az üzleti titokhoz és az információszabadsághoz fűződő alapjogok összeütközése esetén a nyilvánosságra hozatal aránytalan sérelmet okozó jellegének vizsgálata során továbbra is annak mérlegelésére van szükség, hogy melyik alapjog védelme az indokoltabb, függetlenül attól, hogy közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat megismerése a vitás (Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.21.193/2016/9.)”. [14] Az elsőfokú bíróság helyesen rögzítette azt, miszerint a joggyakorlat alapján a szerződéses rendelkezéseket, pontokat egyenként szükséges vizsgálni a körben, hogy az képezhet-e üzleti titkot, majd arra nézve, hogy annak nyilvánosságra hozatala okoz-e aránytalan sérelmet az alperes vagy az alperesi beavatkozók számára. [15] A közérdekű adatok megismerése iránti perekben az üzleti titokkal kapcsolatos védekezésben tett hivatkozásokkal szembeni elsődlegesen elvárás, hogy ezen előadását a fél bizonyítsa, melynek alapvető módja a megismerni kért adatot tartalmazó dokumentum perbeli csatolása. Ezzel a bizonyítással az alperes élt, az okirati bizonyítás révén a bíróság olyan helyzetbe került, hogy azonosította az üzleti titkot tartalmazó adatokat, az adatelv érvényesítésével. [16] Az elsőfokú bíróság helyesen vizsgálta az alperesi védekezés és a beavatkozók előadásai nyomán azt, hogy a kiadni kért adatok üzleti titoknak minősülnek-e. A vizsgálat eredménye – az Adásvételi Szerződés 31.
  2. pont A) euró összegekre és B) forint összegekre vonatkozó táblázatokban a vételár kifizetés tényleges kedvezményezett számlaszáma és IBAN-száma kivételével – is helytálló volt a fellebbezéssel érintett adatok vonatkozásában, azok megfelelnek az Üttv.
  3. §
(1)bekezdésében foglalt kritériumoknak, e körben a másodfokú bíróság visszautal az elsőfokú bíróság ítéletének indokolására. Az Adásvételi Szerződés 31.
  1. pont A) euró összegekre és B) forint összegekre vonatkozó táblázatokban a vételár kifizetés tényleges kedvezményezettjének bankszámlaszáma és IBAN számlaszáma körében hangsúlyozandó, hogy az elsőfokú bíróságnak a fellebbezéssel nem támadott rendelkezése szerint az eladónak a tranzakcióval érintett bankszámláját vezető bank neve megismerhető vált. Azon adat pedig, hogy ezen bank milyen számon vezeti az eladó bankszámláját nem olyan ismeret, amely az Üttv.
  2. §
(1)bekezdése szerinti fogalommeghatározás konjunktív feltételi közül vagyoni értékkel bírónak is megfelelne, ezért az nem üzleti titok. Az IBAN, a nemzetközi bankszámlaszám pedig a bankszámlaszám Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.459/2023/9 14 ismerete alapján egy egyszerű lépéssel meghatározható, ezért az utóbbi számlaszám jogi megítélését osztja. Mivel a fentiek szerint ezen adatok nem képeznek üzleti titkot, így azok vonatkozásában az érdekmérlegelés elvégzése sem szükséges, azok közlésére köteles az alperes. [17] Ezt követően kellett az elsőfokú bíróságnak azt értékelnie, hogy az adat nyilvánossága az alperes, illetve az alperesi beavatkozók üzleti tevékenység végzése szempontjából sérelemmel járna-e a megismerés lehetősége és ez a sérelem aránytalan-e [Info tv. 27. §
(3)bekezdés utolsó mondata]. [18] A jelen perben értékelt üzleti titok megismerésének sérelmével, annak mértékével kapcsolatban a másodfokú bíróság utal a fellebbezési ellenkérelmekben hivatkozott határozatának indokolására. E szerint: A mobiltávközlési piac alapvető sajátossága, hogy természetes oligopóliumként (kevesek monopóliumaként) működik, vagyis a monopolizáció nem piaci kudarc eredménye, hanem természetes gazdasági hatás következménye. A kevés társaság meghatározó jelentőségének ténye a távközlési piacon alapvetően a szűkös hozzáférés (korlátos erőforrások) és a költségjellemzőkkel magyarázható, melyek között a jelentős fix költségek az elsődlegesek. A mobil távközlési piac esetében az európai térségben általánossá vált az a piaci szituáció, hogy három (elenyésző számban négy) nagyszereplő uralja az egész szegmenst, a piaci részesedések arányának időbeli módosulásai mellett. A távközlési piacok meghatározásánál bonyodalmak adódnak a nagyszámú részpiac létezése miatt, általános a vertikális integráció és jelentős a konvergenciahatás, mert elmosódtak a határok a távközlés, a média és az informatika terén. Az alacsonyszereplős piaci struktúra miatt a konkurens társaságról szerzett gazdasági információk ismerete sokkal jelentősebb hatást képes gyakorolni az érintett piaci helyzetére, mint egyéb gazdasági szituációban. Ebből következően általános jelleggel következtethető, hogy a perbeli esetben a céltársaság, mint a magyar mobil távközlési piac háromszereplős modelljének egyik tagja, üzleti titkainak megismeréséből szerzett előnyök az érintettre nézve közvetlenül és gyorsan ható hátrányokká alakulhatnak, az adott részpiaci részesedés tekintetében is. (Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.272/2023/6/I.) [19] A fentiek előre bocsátását követően a másodfokú bíróság rögzíti, hogy elsőfokú bíróság ítélete alapján megállapítható, hogy az egyes rendelkezéseket milyen szempontok alapján vizsgálta, mely egyediesített okok alapján találta indokoltnak az információszabadság korlátozását, az általa lefolytatott érdekmérlegelési vizsgálat eredményével a másodfokú bíróság az alábbiak szerint túlnyomó részben egyetértett. [20] Az Adásvételi Szerződés 1.
  1. pontjában szereplő „Kiegészítő Dokumentumok” fogalommeghatározás egy általános mellékletjegyzékhez hasonlító felsorolást tartalmaz, annak nyilvánosságra hozatala nem okoz aránytalan érdeksérelmet az alperesnek, illetve a beavatkozóknak, azok nem tartalmaznak olyan gazdasági információkat, amelyek az érintett piac helyzetét érdemben befolyásolni képesek. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.459/2023/9 15 Az 1.
  2. pont egyéb, az elsőfokú bíróság ítélete alapján kitakarandó értelmező rendelkezései, egyedileg azonosítható üzleti tranzakciókra vonatkoznak, azok alapján a jogügyletek és azok jellemzői is azonosíthatók, így a mobiltávközlési piac korábban már hivatkozott sajátosságára tekintettel aránytalan érdeksérelmet okozna azok nyilvánosságra hozatalának elrendelése. [21] Az Adásvételi Szerződés 5.5.-5.
  3. pontjai, a VPC beszállítókra vonatkozó kikötések olyan rendelkezések, amelyek alapján a VPC beszállítók személye, illetve a velük kapcsolatos eljárási rend, valamint a szerződéses rendelkezések alapján olyan ismeretek válnának a nyilvánosság számára megismerhetővé, amely aránytalan sérelmet okozna. [22] Az Adásvételi Szerződés Helytállás elnevezésű
  4. pontja vonatkozásában, annak 10.
  5. (A) és 10.
  6. (B), valamint a 10.
  7. és a 10.
  8. (B) pontjai olyan rendelkezések, amelyek alapján egy konkrét gazdasági társasággal kötött ügylet, illetve egy meghatározott gazdasági eseménnyel kapcsolatos ismeret válna megismerhetővé, amely a céltársaság tevékenységére aránytalan sérelemmel járna. Az ezen pontokat meghaladó rendelkezések vonatkozásában a nyilvánossághoz fűződő közérdek elsőbbséget élvez. Annak megismerése, hogy a szerződő felek az ún. helytállást miként alkalmazzák, mely esetekben keletkezik az eladónak fizetési kötelezettsége, annak mennyi a maximális mértéke, azt milyen eljárási rend keretében érvényesíthetik a vevők, aránytalan sérelmet nem okoz, mivel a helytállási rendszer ismerete szükséges ahhoz, hogy a nemzeti vagyon felhasználásának átláthatósága biztosított legyen. [23] Az Adásvételi Szerződés
  9. pontja vonatkozásában a másodfokú bíróság visszautal az elsőfokú bíróság ítéletének indokolására, azt megismételni nem kívánja. [24] Az Adásvételi Szerződés 4.
  10. pont (A) (B) (C) bekezdésében a személyek neve és email címe, valamint 9.
  11. pontban és a 27.
  12. pont táblázatában a kijelölt dolgozóik neve és email címe vonatkozásában helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy azok személyes adatok, ezért azok nem ismerhetők meg, azokat az Info tv.
  13. §
(1)bekezdése alapján felismerhetetlenné kell tennie az alperesnek. [25] A
  1. számú függelék 6.
  2. pont (lényeges szerződések), a 19.
  3. pont (licencdíjakra vonatkozó rendelkezés), a
  4. számú függelék 2.
  5. pont, a
  6. számú csatolmány (VPC beszállítók jegyzéke), – Melléklet – tervezett bevételek és kiadások táblázat – számadatai, kivéve a vételár forint és euró összege vonatkozásában a másodfokú bíróság visszautal az elsőfokú bíróság ítéletének indokolására, azt megismételni nem kívánja. [26] Az
  7. számú függelék (eladó helytállási kötelezettségének korlátai) tekintetében a Fővárosi Ítélőtábla ismét utal arra, miszerint a nyilvánossághoz fűződő közérdek elsőbbséget élvez annak megismerése vonatkozásában, hogy a szerződő felek az eladó helytállási Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.459/2023/9 16 kötelezettségének korlátait miként határozták meg, mely esetekben keletkezik fizetési kötelezettsége, annak mennyi a maximális mértéke, azt milyen eljárási rend keretében érvényesíthetik a vevők. A helytállási rendszer ismerete szükséges ahhoz, hogy a nemzeti vagyon felhasználásának átláthatósága biztosított legyen. A biztosítási kötvény, illetve az abban foglalt teljesítési szabályok, korlátozások, értékhatárok megismerhetősége szükséges annak biztosítása érdekében, hogy vizsgálható legyen a nemzeti vagyon felhasználása körében kikötött biztosítékok jellege. Azonban az, hogy mely gazdasági tárasággal került sor erre vonatkozóan biztosítási szerződés megkötésére, az üzleti tevékenység aránytalan sérelmével jár, ugyanis a közpénz felhasználásának indokoltsága és megfelelősége ezen ismeret nélkül is ellenőrizhető. A biztosító neve képez kizárólag tehát olyan jellegű adatot, amelynek megismerése aránytalan érdeksérelmet okozhat. [27] A HAWK Projekt-értékelési jelentés (Valuation Report), az Üzleti átvilágítási jelentés (Customer Due Diligens Report), valamint Jogi átvilágítási jelentés (Legal Due Diligence Report) vonatkozásában a másodfokú bíróság visszautal az elsőfokú bíróság ítéletének indokolására, azt megismételni nem kívánja. Az elsőfokú bíróság által nem megismerhetőnek minősített adatok vonatkozásában a Fővárosi Ítélőtábla összefoglalóan rámutat arra, hogy azok a már hivatkozott mobiltávközlési piacon működő egyik szereplő megvásárlását előkészítő iratok. Az azokban foglalt adatok – amelyek többek között összegzések, álláspontok prognosztizált eseményekre vonatkozóan, várható trendek felvázolása – önmagában már azon jellemzőjük alapján, hogy azok a jelentésekben szerepelnek, tehát azokat az ügylet szempontjából jelentősnek minősítették, megismerése a többi versenytárs számára indokolatlan versenyelőnyt, így egyértelműen aránytalan versenyhátrányt okozna, ezért indokolt az információszabadság korlátozása. [28] A másodfokú bíróság szükségesnek tartja hangsúlyozni, miszerint az adatelv szem előtt tartása mellett általánosságban a teljes szerződéses pontok vonatkozásában nem lehetséges a nyilvánosság korlátozása. Azonban a jelen perbeli szerződés és jelentések esetén bizonyos teljes pontok és teljes jelentés részek vonatkozásában indokolt volt az alperes feljogosítása a felismerhetetlenné tételre, mivel az ezen szerződéses kikötésekben alkalmazott rendszer, illetve a jelentések felépítése nem teszi lehetővé az adatok szerinti megbontásban a korlátozást. [29] Az elsőfokú perköltség vonatkozásában az elsőfokú bíróság az ítélete alapján ténylegesen a Pp.
  8. §
(2)bekezdése alapján akként határozott, hogy a pernyertességpervesztesség arányára való tekintettel egyik fél sem köteles a perköltség megtérítésére. A Fővárosi Ítélőtábla azonban a fellebbezésre tekintettel utal arra, hogy a felperes a keresetlevelében úgy nyilatkozott, hogy a csatolt költségfelszámítás szerint kéri perköltség megfizetésére kötelezni az alperest, azonban költségfelszámítást nem csatolt, így ténylegesen a Pp. 81. §
(1)bekezdése szerinti felszámítást sem kért, ugyanis abban a Pp. 81. §
(2)bekezdése alapján meg kell jelölni az igényelt költség összegét, ezt pedig a felperes elmulasztotta. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.459/2023/9 17 [30] A másodfokú bíróság úgy rendelkezett, hogy a másodfokú eljárásban, figyelemmel a per tárgyára, így az információs aszimmetriára is tekintettel, a Pp. 83. §
(2)bekezdése alapján a peres felek a költségeiket maguk viselik. [31] Az eljárás Itv. 57. §
(1)bekezdés o) pontja alapján illetékmentes. Budapest,
  1. október
  2. Dr. Kisbán Tamás s.k. a tanács elnöke Dr. Fintha-Nagy Péter László s.k. s.k. előadó bíró Dr. Vasady Loránt Zsolt bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.