Pf.20235/2024/9 – Fővárosi Ítélőtábla

(2015)3-mal kevesebb fejlesztő pedagógus volt és hiányzott egy félállású orvos. A Szakmai rendelet

1. és
2. sz. melléklete szerint 3 fő fejlesztő pedagógus és egy fő félállású orvos alkalmazására van szükség. [3] Az ellátotti jogok érvényesülése tekintetében az ellátottjogi képviselő nem kezdeményezett a fenntartónál jogszabálysértő gyakorlat megszüntetésére vonatkozó intézkedést, és az illetékes hatóságok felé sem jelezte, hogy az ellátottak meghatározó körét érintő jogsértés fennállását észlelte volna. Az intézmény vezetőjénél viszont észrevételt tett az intézményben folytatott gondozási munkára vonatkozóan, egy lakó elhelyezésével kapcsolatban volt kérése, az ügy az ellenőrzés idején folyamatban volt. A korlátozó intézkedéseket illetően évi átlagban a következőket alkalmazták: pszichés megnyugtatás: 100 alkalommal; szabad mozgásban korlátozás: 0 alkalommal; gyógyszeres terápia: 50 alkalommal; elkülönítés: 50 alkalommal; komplex módon: nem jellemző. A korlátozó intézkedések eljárásrendjét a Házirend mellékletében szabályozzák, amely a panaszjog gyakorlásának részletes szabályaira nem tér ki. A korlátozásokról az ellátottjogi képviselő értesítést a szolgáltatótól következő fogadóóráján kap értesítést., míg a Szakmai rendelet 101/A. §-a alapján az intézményvezető 48 órán belül köteles tájékoztatni a törvényes képviselőt és az ellátottjogi képviselőt a korlátozásról. [4] Panaszkezelés: jellemzően szóban tesznek panaszt az ellátottak, illetve a hozzátartozók is. A panaszok főként a fürdőszobák állapotára vonatkoznak, illetve az egymás Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.235/2024/9/II 5 közötti verekedések következtében kialakult sérülésekre. A szóbeli panaszokat feljegyzik, amennyiben van külsérelmi nyom, illetve az átadóba beírják. Az intézményben működik Érdekképviseleti Fórum, évente két alkalommal ülésezik, amelyekről jegyzőkönyv készül. Étkeztetés megszervezése: Az intézmény a teljes körű ellátás keretében az ellátottak részére biztosítja a napi legalább háromszori étkezést; ebből legalább egyszer meleg ételt. Kiskorúak esetén biztosított a napi legalább kétszeri kiegészítő étkeztetés, amelyhez az intézmény saját konyhája rendelkezik HACCP minősítéssel. A konyha engedélyezett kapacitása: 250 fő. A következő diétás étkeztetés biztosított az Intézményben: diabetikus, máj, epekímélő, nonketotikus, laktózmentes. Az intézmény gondoskodik az étkeztetés mellett a fekvőbetegek rendszeres folyadék beviteléről. [5] Ruházat, textília biztosítása Jellemzően saját ruházatot és textíliát használnak az ellátottak, aki nem rendelkezik megfelelő mennyiségű és minőségű ruházattal, az intézmény biztosítja számára. Kiskorúak és fogyatékos személyek részére biztosított a sportruházat. A ruházat javítása és tisztítása a házirendben szabályozott; saját mosoda és varroda van. Az intézmény a textíliával való ellátás keretében, valamint a személyi higiéné biztosítása érdekében ellátottanként biztosít szükség szerint három váltás ágyneműt, illetve a tisztálkodást segítő három váltás textíliát, valamint a tisztálkodáshoz szükséges anyagokat eszközöket. [6] Egészségügyi ellátás Az intézmény a jogszabályban előírt óraszámban nem biztosítja az orvosi ellátást; 4 órában alkalmazott gyermekorvos van. Megfelelő orvosi szoba rendelkezésre áll. A rendelési időt a rendelő ajtajára kifüggesztették Az intézményben rendelő, más (szak) orvosok: pszichiáter havi 1x 5-6 óra, neurológus havi 1x 8 órában, gyermek neurológus havi 1x 8 órában, gasztroenterológus havi 1x, ortopéd orvos havi 1x látja el a lakókat. A gyógyszerelés megfelelően megtörténik. Rendszeres és eseti gyógyszerkészlettel rendelkezik az intézmény. A rendszeres gyógyszer készletet havonta állítja össze az intézmény orvosa és az intézményvezető. Az alapgyógyszer-készletbe tartozó gyógyszereket és szereket térítésmentesen biztosítják az ellátottaknak, éves szinten 1-2 antibiotikum van, amelyet a lakó fizet meg. Az alapgyógyszerlistát jól látható helyen kifüggesztették. Egyéni gyógyszerfelhasználó nyilvántartó lapokat megfelelő tartalommal vezetnek, azonban nem a fejlécben szereplő adatokat írják rá. Műszakonként eseménynaplót (átadófüzetet) vezetnek, amely nem sorszámozott, a nappali és az éjszakai műszak külön vezeti. [7] Mentálhigiénés ellátás 17 fő van az intézményben, aki a mentálhigiénés ellátással foglalkozik. A szakmai program része az éves mentálhigiénés munkaterv. 2014-től a kiskorúak fejlesztését a KLIK-nek kellene biztosítania, azonban összesen mindössze 11 fő iskolai ellátása biztosított. Az oktatási intézményeket, amelyeknek biztosítaniuk kell az utazó pedagógusokat kijelölték, azonban a vizsgálatig a KLIK 1 pedagógust jelölt ki. Az intézményben vannak heti tervek osztályokra lebontva és egyénekre lebontva. A foglalkoztatási lapokat névre szólóan vezetik. Órarend van a foglalkozásokról. Az intézmény mentálhigiénés munkatársai által vezetett – tipikusan havi vagy éves – szabadidős programtervek változatosak, egyénre szabottak. A vizsgálat idején elérhető programok: hittan, kulturális és szabadidős programok, ünnepek (pl. húsvét), Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.235/2024/9/II 6 születésnapok, kirándulás, cirkusz, nyaralások (júniustól). A lakók rendelkezésére álló közösségi helyiségek étterem, kert, ünnepélyekre a dolgozói étterem. A közösségi vallásgyakorlás biztosított: katolikus mise havi egyszer van az intézményben, református lelkész, baptista hitoktató havi egyszer látogat el. Az intézmény működési körén belül szervezett foglalkoztatás a munkaterápia – ház körüli munkák (mosoda, takarítás, pelenkaosztás). A foglalkoztatásban való részvételért munkajutalmat adnak. 4 fő nem korlátozó, míg a többi ellátott teljesen korlátozó gondnokság alatt áll. [8] Megteendő intézkedések A Megyei Kormányhivatal Járási Hivatal Népegészségügyi Osztálya a vizsgálatot követően az intézmény tárgyi feltételei miatt külön döntésben rendelkezett a megteendő Intézkedésekről. A Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály a következő intézkedéseket írta elő:
3. A tárgyi feltételek vonatkozásában kérte a fenntartó tájékoztatását, hogy a működési engedély hosszabbításához megírt szakmai tervben foglaltak megvalósulása hol tart, illetve a tárgyi fettételek résznél részletezett hiányosságokat, tételesen mikorra szünteti meg (pl. vizesblokkok állapota, folyamatos fűtés és melegvíz biztosítása). Erről részletes ütemezési tervet kértek.
4. Szakmai rendelet 5/A. §

(1)bekezdése alapján a Szakmai program kiegészítése szükséges a más intézményekkel történő együttműködés módjával. 3. Az Szoctv. 92/B. §

(1)c) pontja szerint a Házirend fenntartói jóváhagyása szükséges. 4. A Szakmai rendelet 5. §

(2)b) pontja alapján a Házirend kiegészítése szükséges az intézmény alapfeladatát meghaladó programok, szolgáltatások körével és térítési díjával.

1. Az Szoctv.
2. §-a alapján a Nyilvántartás kiegészítése szükséges a soron kívüli ellátásra vonatkozó igénnyel.
3. Az Ir.
4. számú melléklet I. része szerinti hatályos egészségi állapotra vonatkozó igazolás vagy az Ir.
5. §

(2)bekezdése szerinti kórházi zárójelentés használata szükséges minden kérelmező esetében.

1. Az Ir.
2. számú melléklet II. része szerint, hatályos jövedelemnyilatkozat használata szükséges.
3. Az Ir.
4. számú melléklet III. része szerinti hatályos vagyonnyilatkozat használata szükséges.
5. A Szakmai rendelet
6. és
7. sz. melléklete szerint 3 fő fejlesztő pedagógus és egy fő félállású orvos alkalmazására van szükség.
8. A 29/
9. Korm. rendelet
10. sz. mellékletének vezetése szükséges.
11. A Tr.
12. §

(5)bekezdése szerint az eseti térítési díjak megállapítása szükséges. 12. A Szakmai rendelet 6. §

(10)bekezdése alapján a tartási, életjáradéki és öröklési szerződés tilalmának megismertetésére van szűkség a dolgozókkal. 13. A Szakmai rendelet 101/A. §

(2)bekezdésé alapján á korlátozó Intézkedési terv kiegészítése szükséges a panaszjog gyakorlásának részletes szabályaival.

1. A Szakmai rendelet 101/A. §-a alapján az Intézményvezető 48 órán belül köteles tájékoztatni a törvényes képviselőt és az ellátottjogi képviselőt a korlátozásról.
2. A Szakmai rendelet
3. számú mellékletének értelemszerű vezetése szükséges.
4. A szakmai rendelet
5. §

(2)bekezdése szerint a bentlakásos intézményben műszakonként az ellátottak egészségi állapotát érintő változásokról és a velük kapcsolatos jelentősebb eseményekről sorszámozott eseménynaplót (átadó füzetet) kell vezetni. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.235/2024/9/II 7 [9] Az II.r. alperes Megyei Kirendeltsége I. vizsgálati jelentése

(2015)az alábbiakat rögzítette: Az II.r. alperes főigazgatója az AJB-372/

1. számú jelentéssel összefüggésben rendkívüli ellenőrzést rendelt el, annak megállapítása céljából, hogy az adott területen feltárt hiányosságokat javaslatai alapján megszüntették-e az egyes intézményekben, továbbá, hogy az ellátottak ruházatának kezelése azonosíthatóan történik-e. A vizsgálati jelentés sorszámozva tartalmazta a korábbi jelentésben tett javaslatokat, és az egyes javaslatoknál az ellenőrzés eredményeként tapasztaltakat. Az ellenőrzés tematikus szempontrendszer alapján, az intézmény megtekintésével, releváns dokumentumok áttekintésével, valamint az intézményvezető (megbízottja) nyilatkozatainak rögzítésével történt.
2. Az intézmény fenntartója a fenntartói ellenőrzések során fokozottabb körültekintéssel és az intézményre vonatkozó értékelésnél nagyobb részletességgel járjon el és használjon a kínzás és más kegyetlen, embertelen, vagy megalázó bánásmód, vagy büntetés megelőzése szempontjából releváns, valamint a CRPD-ben foglalt kötelezettségek teljesítésére vonatkozó értékelési szempontokat és megállapításokat. A fenntartó beépítette az alapvető jogok biztosa ajánlása szerinti szempontokat az ellenőrzési rendszerbe, körültekintően vizsgálja a fogyatékossággal élő személyek jogainak érvényesülését, a megelőzés szempontjából releváns kötelezettségek teljesítését.
3. Az intézményi dokumentumokban ne használják az értelmi fogyatékossággal és pszichoszociális fogyatékossággal élő személyekre vonatkozó stigmatizáló jellegű megnevezéseket, mint például debilitás, imbecillitás, idióta és retardáltság szavakat. Az intézmény nem használ stigmatizáló kifejezéseket. A korábban elfogadott kifejezések egyes orvosi dokumentumokban fellelhetőek, annak módosítása nem kivitelezhető.
4. Az intézményvezető és az ellátottjogi képviselő a gondnoksági felülvizsgálati eljárás megindítása érdekében tegyék lehetővé az ellátottak számára a hozzáférést megfelelő jogi és egyéb támogatáshoz. Az intézményvezető elmondása szerint nem mutatkozott igény az eljárás ellátott kezdeményezésére történő megindítására; az ellátottakat jogaikról az ellátottjogi képviselő tájékoztatja.
5. Az intézmény vezetője tegye lehetővé, hogy az ellátottak megválaszthassák, hogy kivel kívánnak közös szobában élni. Ezzel kapcsolatban dolgozzanak ki protokollt arra vonatkozóan, hogy az ellátottak e jogukkal szabadon éljenek. Szobaválasztásra vonatkozó protokollal nem rendelkeznek. Az ellátottak kéréseit figyelembe veszik, az elhelyezés a mentális állapot, épületi adottságok, a közösségi érdekek szem előtt tartásával történik.
6. Az intézmény vezetője az ápoló-gondozók munkabeosztásánál fordítson fokozott figyelmet arra, hogy ne csak egy ápoló-gondozó dolgozzon egy ápolási egységben. Az intézményben mindig legalább két ápoló-gondozó dolgozik gondozási egységenként.
7. Az intézmény vezetője az ápoló-gondozó személyzet felvételénél fordítson fokozott figyelmet a nemek arányának javítására. Az intézményben 15 férfi ápoló-gondozó dolgozik. Tekintettel erre a körülményre, minden műszakba van lehetőség férfi gondozót beosztani.
8. Az intézmény vezetője és a fenntartó keressen megoldást az intézményi dolgozók mentálhigiénéjének és szupervíziójának folyamatos biztosítására. A szupervízió magas költségigényű tevékenység, ezért szervezésére nincs lehetőség. A dolgozók mentálhigiénéjének biztosításáról, a kiégés megelőzéséről esetmegbeszélésekkel gondoskodik a vezető. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.235/2024/9/II 8
9. Az intézmény vezetője és a fenntartó biztosítsák az intézményi szakmai személyzet rendszeres és minőségi továbbképzéseken való részvételének lehetőségét. E továbbképzések keretében biztosítani kell a szakmai személyzet számára, hogy a Jegyzőkönyv és a CRPD releváns rendelkezéseit megismerhessék és az azokkal kapcsolatos gyakorlati ismereteket elsajátíthassák. A dolgozók rendszeresen részesülnek belső- és 4 A térítésmentes kreditpontos képzésekben. Az intézményvezető belső továbbképzéseken foglalkozik az ellátottak emberi méltóságát szem előtt tartó gondozás fontosságával, a megalázó bánásmód elkerülésének módszereivel.
10. Az intézmény vezetője és fenntartója az intézményben tegye lehetővé az akadálymentes közlekedést. Az intézményben az akadálymentes közlekedés biztosított.
11. Az intézmény fenntartója és vezetője biztosítsák az intézményben, hogy a lakószobákban egy ellátottra legalább hat négyzetméter lakóterület jusson, tíz ellátottra legalább egy fürdőkád vagy zuhanyzó, valamint biztosított legyen a nemenkénti illemhely, a lakószobákban legfeljebb négy személy kerüljön elhelyezésre, gondozási egységenként biztosított legyen egy legalább húsz négyzetméter alapterületű közösségi együttlétre szolgáló helyiség. Mindezt nem az épület bővítésével kell elérni, hanem az ellátotti létszám folyamatos csökkentésével és az ellátottak oly módon történő segítésével, hogy felkészülhessenek a – közösségi alapú szolgáltatások biztosításával – az önálló életvitel folytatására. Ennek érdekében készítsenek rövidtávú tervet az ellátottak kitagolására. Az intézményben a tárgyi feltételek részben biztosítottak. Az illemhelyek nemenként elkülönítettek, a legfeljebb négy ellátott elhelyezése szobánként nem minden esetben kivitelezhető. Az intézményben néhány fő kitagolható ellátott él, rövidtávú kitagolási tervvel nem rendelkeznek.
12. Az intézmény vezetője az ételek megfelelő minősége mellett, fordítson gondot arra, hogy az ellátottak megfelelő mennyiségű ételhez jussanak. Az étel mennyisége és minősége megfelelő. Az ellátottak a kívánságaikat szóban jelzik, melyet a konyhaüzem – a szabályok figyelembe vételével –, lehetőség szerint teljesít.
13. Az intézmény vezetője gondoskodjon arról, hogy – egészségi állapotra való tekintet nélkül – minden ellátott kötelező „lemeztelenített” fürdetése, valamint – egészségi állapotára való tekintet nélkül – a férfi ellátottat intim testrészeinek női ápoló személyzet által történő szemrevételezésére és vizsgálatára ne kerülhessen sor. (Hasonlóképpen kerülendő női ellátottak intim testrészeinek férfi ápoló személyzet által történő szemrevételezése és vizsgálata.) A fürdetés az ellátott egészségi-, és mentális állapotának, önállósága mértékének figyelembe vételével, szeméremérzetének tiszteletben tartásával történik. Egyidejűleg egy ellátott és az őt segítő ápoló tartózkodik a fürdőszobában, a fürdetés és élőkészítés alatt is. A fürdőszoba ajtaját csukva tartják. Ágyban történő lemosdatáshoz paravánt használnak.
14. Az intézmény vezetője gondoskodjon arról, hogy a mellékhelyiségeket rendszeresen és hatékonyan tisztítsák és fertőtlenítsék. Takarítási rend szerint, hatékonyan történik a tisztítás és fertőtlenítés. A takarítás elvégzése és ellenőrzése dokumentált.
15. Az intézmény vezetője gondoskodjon arról, hogy az ellátottak megfelelő ápolásban részesüljenek, és ne fordulhasson elő, hogy vizeletszaguk legyen. A protokollban rögzített előírások alapján, szükség szerinti gyakoriságú tisztázással, mosdatással biztosítják a higiénét, ezzel megelőzve a kellemetlen szagok kialakulását.
16. Az intézményvezető és az ellátottjogi képviselő, rendszeresen nyújtsanak tájékoztatást az ellátottak és törvényes képviselőik számára a panaszmechanizmus különböző lehetőségeiről. Amennyiben szükséges és az ellátott kéri, az ellátottjogi képviselő, illetve ha ő nem érhető el, az intézmény személyzete nyújtson segítséget a panasz megfogalmazásában, leírásában és a címzetthez történő eljuttatásban. A panasztételi lehetőségeket a Házirendből Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.235/2024/9/II 9 ismerik az ellátottak. Esetleges panaszaikat jellemzően szóban előadják, azokra szóban azonnal választ kapnak.
17. Amennyiben az Érdekképviseleti Fórum (ÉF) ellátotti tagjai, valamint az ellátottak hozzátartozói, illetve a törvényes képviselői közül kikerülő tagja nem választás alapján töltik be tisztségüket, akkor esetükben kerüljön sor választás kiírására. (Megfontolandó az ÉF működésének szabályozását oly módon kialakítani, hogy mind a tagok, mind az elnök határozott idejű mandátummal rendelkezzenek, biztosítva ezzel a lehetőséget az időközönként tartandó választásokon, történő választói akaratformálásra. Az ÉF ülései érdemi ülések legyenek.) A tagok választással, öt év határozott időre nyerik el tisztségüket. Az Érdekképviseleti Fórum a funkciójának megfelelően működik.
18. Az intézmény vezetője és az ellátottjogi képviselő hívják fel az ellátottak figyelmét az ellátotti önkormányzat létrehozásának lehetőségére. Amennyiben igény fogalmazódik meg az ellátotti önkormányzat létrehozására, igény szerint nyújtsanak segítséget. Az ellátottak rendszeresen részesülnek tájékoztatásban, lakóönkormányzat működtetésére ennek ellenére nincs igény az intézményben. Az intézmény vezetője és a fenntartó gondoskodjanak minél több és színesebb program megszervezéséről az ellátottak számára. Fordítsanak figyelmet az intézményen kívüli programok és a sportolási lehetőségek megteremtésére. Növeljék az ellátottak pszichoterápiás és az outdoor jellegű terápiás lehetőségeit. Biztosítsanak számítógépeket és ingyenes internet hozzáférést az ellátottak számára. Az ellátottak szükség szerint részesülnék pszichoterápiás kezelésben. Számítógép, internet használat biztosított. Rendszeresek a sporttevékenységek, az ellátottak intézményi és intézményen kívüli programokon egyaránt részt vesznek
19. Az intézmény vezetője gondoskodjon arról, hogy az ellátottak valódi intimitás keretében élhessenek szexuális életet. Az intimszoba használatáért ne kelljen sorban állni, az intimszoba kulcsa kérés nélkül elérhető legyen, ne legyen megszabva meghatározott „együttjárási idő” az intimszoba használata előtt. Az intézményben intimszobát kialakítottak, kulcsa kérés nélkül hozzáférhető.
20. Az intézmény vezetője gondoskodjon arról, hogy az intézmény dokumentumai között legyen az ellátottak szexuális életét érintő tanácsadásra, fogamzásgátlásra, párkapcsolatra, intimszoba használatára vonatkozó előírás, ajánlás. Ezzel kapcsolatban tájékoztatni kell mind az ellátottakat, mind az intézmény dolgozóit. Az intézmény rendelkezik erre vonatkozó protokollal, fogamzásgátlás megoldott, tanácsadás, megbeszélés négyszemközt és kiscsoportos foglalkozás keretében is lehetséges. Az eljárásrendről a dolgozók és ellátottak is tájékoztatást kaptak.
21. Az intézmény vezetője biztosítsa a házastársi/élettársi szobában történő közös elhelyezést minden olyan házasságot nem kötött pár esetében is, akiknél az érzelmi közösség fennáll, és közös szobában történő elhelyezésre irányuló akaratukat kifejezésre juttatták. Az intézményben élő párok házastársi szobában történő elhelyezésre van lehetőség.
22. Az intézmény vezetője fordítson gondot arra, hogy az ellátottak ismerettel rendelkezhessenek az általuk szedett gyógyszerekről és azok mellékhatásairól. Az ellátottakat az intézmény orvosa tájékoztatja a gyógyszerekről és mellékhatásokról, mentális állapottól függő részletességgel.
23. Az intézmény vezetője a vonatkozó jogi szabályozás alapul vételével, végezze el a korlátozó intézkedések szabályzatának revízióját. Gondoskodjon róla, hogy a szabályzatot mind az ellátottak, mind a törvényes képviselőik megismerjék, az intézmény dolgozói számára pedig kötelezettség a szabályzat ismerete és betartása. Amennyiben az intézményben „felnőtt rácsos ágyat” használnak, annak alkalmazását azonnal szüntessék meg. Felnőtt rácsos ágy nem található az intézményben, egyes ágyakon lehajtható oldalrácsot alkalmaznak, az Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.235/2024/9/II 10 ágyról leesés elkerülésére. Az intézmény rendelkezik szabályzattal, amelyet mindenki által megtekinthető helyen kifüggesztettek. Az intézményvezető gondoskodik a dolgozók ismereteinek napra készen tartásáról.
24. Az intézmény vezetője gondoskodjon arról, hogy ne kerülhessen sor az ellátottak olyan adatlap szerinti elkülönítésére, amely minden napra vonatkozóan ugyanazt a többnyire érdemi információt nélkülöző leírást tartalmazza. A korlátozó intézkedések elrendeléséről szóló adatlapok megfelelően, hiányosság nélkül legyenek kitöltve és időben kerüljenek megküldésre az ellátottjogi képviselő számára. Az intézményben a korlátozó intézkedések adatlapját a jogszabályi előírásoknak megfelelő adattartalommal vezetik, és határidőben (48 órán belül) értesítik arról az ellátottjogi képviselőt.
25. Az ellátott kimenőjének büntetésből, vagy megfelelő indok nélkül történő megvonása jogsértő gyakorlat, mely azonnali megszüntetést igényel. Az intézmény nem vonja meg az ellátottak kimenőjét büntetésből, vagy indok nélkül.
26. Azon ellátottak, akik saját tulajdonú ruházatukat hordják, a mosás és szükséges javítás elvégzése után saját ruhájukat kapják-e vissza, ill. azok milyen módon kerülnek azonosításra? Minden ellátott a saját ruházatát viseli, a ruhadarabokat jelek, illetve a gondozók tudomása alapján különböztetik meg. A ruházat tisztítása, javítása gondozási csoportonként történik. Mosás után a ruházat szortírozva kerül vissza a gondozási csoportokhoz, ahol a gondozók azt a jelölés és ismereteik alapján helyezik az ellátottak szekrényébe. A vizsgálati jelentés végül rögzítette az Intézkedési tervben a feladatok meghatározását, annak elvégzésére határidő kiszabását, a végrehajtás ellenőrzését. [10] Az II.r. alperes Megyei Kirendeltségének II. vizsgálata

(2016)Az épület elhelyezkedése, állapota Az intézmény a város szélén, a főút mentén, szép természeti környezetben helyezkedik el, tömegközlekedéssel és gépkocsival egyaránt jól megközelíthető. Gépkocsival történő közlekedés esetén a parkolás biztosított. Az intézmény egy központi épületből, továbbá egy 10 fős lakóotthonból és egy 12 fős fejlesztőházból áll. A központi épületen a külső burkolat, a nyílászárók és a fűtésrendszer felújításra került. Az intézményben fellelhető elhanyagolt, elöregedett, elhasználódott állapotú belső burkolatok, megrongált ajtók, valamint a hiányos berendezési tárgyak nem biztosítanak megfelelő környezetet a lakók számára. Az intézmény több részlegében erősvizelet szag volt érezhető, ami a takarítás hiányát feltételezi. Különösen igaz ez a „részleg” részlegre, ami a legelhanyagoltabb állapotú az intézményben. Az itt található lakószobák sivársága és szerény berendezési tárgyai kedvezőtlen hatást gyakorolhatnak az ellátottak mentális állapotára. A központi épület vizesblokkjai leromlott állapotúak. A vízvezetékrendszer állapota rossz, folyamatos a beázás. A beázások következtében a falakon a vakolat penészes és mállik. Az intézmény nagy kerttel rendelkezik, amely gondozott, rendszeresen karbantartott, megfelelő helyszínt biztosít a szabadban megrendezett programokhoz, sportoláshoz. Valamennyi épület akadálymentes. [11] Tárgyi feltételek Az intézmény nem felel meg a Szakmai rendeletben foglalt tárgyi feltételeknek. Az intézményben az egy lakószobában elhelyezett ellátottak száma, a lakószobák alapterülete, a közös helyiségek száma, és mérete, a fürdőszobák és toalettek száma tekintetében nem Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.235/2024/9/II 11 biztosítottak a tárgyi feltételek. A vizesblokkok rendkívül rossz állapotúak, környékükön a falak vizesek, a vakolat több helyen hiányos. Az intézményben négy gondozási egységet alakítottak ki, amelyben 218 ellátott gondozását végzik. Az épület külső felújítása és a fűtésrendszer korszerűsítése megtörtént, azonban a belső helyiségek leromlott állapotúak, az ajtók, burkolatok felülete rongált. Az épület gondozatlan, valamint a takarítás hiánya mutatkozik. A folyosók bútorokkal, zsákokkal, és hulladékokkal telítettek. Néhány lakó szivacs nélküli ágyon, vagy az ágy méreténél kisebb, esetleg hiányos szivacson feküdt. A szivacsok egy része elhasznált, szakadt, vizelettel szennyezett volt. A dolgozói nyilatkozatok alapján az intézmény nem rendelkezett tartalék szivacsokkal. Az intimszobának kijelölt helyiség mérete, bútorzata és intimitása nem megfelelő. [12] Személyi feltételek Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata szerinti engedélyezett dolgozói létszám 150 fő. Az ellenőrzés során bekérték a

1. június
2. napra vonatkozó intézményi állománytáblát, amely alapján az intézmény foglalkoztatotti létszáma 142 fő volt, amelyből 138 fő teljes munkaidőben, 4 fő pedig részmunkaidőben foglalkoztatott. A 142 főből 113 fő nő, 29 fő férfi. A részmunkaidős foglalkoztatottak óraszámaival csökkentett statisztikai létszám: 140,25 fő. A Szakmai rendelet
3. számú melléklete (II. Intézményi ellátások
4. Bentlakást nyújtó intézmények D pontja, valamint a Kiegészítő szabályok
5. pontja) által előírt kötelező létszámnormák alapján megállapítható, hogy az intézményben a jogszabályban előírt szakmai létszám biztosított, azonban 7 fő ápoló-gondozó és 5 fő fejlesztő pedagógus munkakör nincs betöltve.
6. és
7. évben a fluktuáció a belépő és a kilépő dolgozóknál 24,7 illetve 24 % volt. A magas fluktuáció okai között a szociális terület alacsony bérezését, az egészségügyi szféra, valamint általánosságban a budapesti munkaerő piac munkaerő elszívó hatásait lehet leginkább megemlíteni. [13] Ellátotti kör Az Intézmény fogyatékos személyek ellátását biztosítja. A Szolgáltatói Nyilvántartás szerint az intézmény engedélyezett ellátotti létszáma: 220 fő. A vizsgálat időpontjában az ellátottak száma 219 fő volt. Az ellátottak értelmi fogyatékossággal élő személyek, egy részük halmozottan-, döntő többségük súlyosan fogyatékos. Néhány lakó pszichiátriai betegségben is szenved, közülük páran ön- és közveszélyesek. Ezen lakókat integráltan helyezték el, ezért az ágyban fekvő ellátottak védelme érdekében az intézmény a szobák bejárati ajtónyílásra rácsot szerelt fel. [14] Tanúsítvány Az intézmény a vizsgálat idején
8. december 31-ig szóló tanúsítvánnyal rendelkezett. [15] Panaszkezelés Az ellátottakat lakógyűlésen tájékoztatják a panaszmechanizmus lehetőségéről Ellátotti Önkormányzat az intézményben nem, Érdekképviseleti Fórum azonban működik. Tagjait öt évre választják. A Fórum félévente, illetve szükség szerint ülésezik. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.235/2024/9/II 12 [16] Korlátozó intézkedések gyakorlata Az Intézményvezető tájékoztatása szerint korlátozó intézkedést nem alkalmaznak az Intézményben, azonban az ellenőrzés számos korlátozó intézkedés folyamatos meglétét tárta fel. A központi épületben rácsos ágyak és faráccsal elzárt ellátotti lakószobák találhatók. Az intézmény tájékoztatása szerint ezek a rácsok, az ágyban fekvő ellátottak védelme érdekében kerültek felszerelésre, mivel az intézményben néhány ellátott veszélyeztetheti testi épségüket. Egyik lakójuk testét lepedővel rögzítették, amelynek indoka, hogy szabad kézmozgás esetén az ellátott hánytatja magát. Korlátozó intézkedésnek minősül továbbá azoknak az ágyaknak a használata, amelyek három oldalról ráccsal bontottak, a negyedik oldaluk pedig a fal felé fordított Ezen ágyakat szabad akaratukból nem tudják elhagyni az ellátottak. Több speciális székben ülő ellátott esetében érzékelhető volt, hogy nem a testalkatuknak megfelelő méretű széket alkalmaztak. Az intézményvezető véleménye szerint a korlátozó intézkedések alkalmazása minden esetben az ellátottak érdekeit szolgálják. [17] Orvosi ellátás A Szakmai rendelet szerint a bentlakásos szociális intézmény orvosa biztosítja az ellátást igénybe vevő egészségi állapotának rendszeres ellenőrzését, az orvosi tanácsadást, az egészségügyi tárgyú jogszabályokban meghatározott szűréseket a gyógyszerrendelést, valamint szükség esetén az egészségügyi szakellátásba történő beutalást. Az intézmény az orvosi ellátást egy fő házi gyermekorvos (intézmény alkalmazottja, közalkalmazott státuszban, heti 20 órában), valamint egy fő pszichiáter szakorvos (megbízási szerződés alapján, havi egy alkalommal) közreműködésével biztosítja. Felnőtt háziorvos az ellátásban nem vesz részt annak ellenére, hogy az intézmény ellátottjainak nagy része már nem gyermek. Az ellátásban részt vesz továbbá – szerződés nélkül – egy sebész és egy neurológus orvos, akik a Település2 kórház alkalmazottai. Az orvosok hét közben szükség szerint telefonon is elérhetők. Az állandó fekvő betegeket az intézmény orvosa szükség szerinti gyakorisággal szemléli a betegágy mellett, státusz felvételére évente egy alkalommal kerül sor. A neurológus havonta vizitel az intézményben, a sebész – az intézményi orvossal történt egyeztetés urán – szükség esetén vizitálja a decubitusos7 ellátottakat. A Szakmai dokumentáció alapján tett megállapítások rögzítik például, hogy az eredmény dokumentált, az ellenőrzés dokumentálása azonban nem történt meg; az aláírások mindkét lapon hiányosak; az eseménynaplóban a dokumentálás nem történt meg; egy ellátott kórházi kezelését az egyéni naplóba nem vezették be. Ápolási tervet a CAPD8-s ellátott részére nem készítettek. Az ápolási és gondozási eszközök (speciális ágyak, székek, tolószék, fürdetőágy, bili, stb.) az intézményben részben rendelkezésre állnak, minőségük, tisztaságuk nem megfelelő. Az eszközök fertőtlenítése Neomagnollal és MT53 felületfertőtlenítő szerrel történik. (Neomagnol fertőtlenítőt az intézmény a
9. május és augusztus havi igényléskor nem igényelt.) Egyszer használatos inkontinencia termékek a szükségletnek megfelelően biztosítottak, ennek ellenére egyik ellátott (B32 szoba) láthatóan átázott pelenkában feküdt az ágyon. A szemle során elhanyagolt küllemű ellátottakkal találkoztak. Egy szobában, az ágyakon nem volt matrac; az ápoló-gondozók elmondása szerint azokat a mosodába szállították. (A matracok átadása-átvétele sem a gondozási egységben, sem a mosodában nem dokumentált.) A decubitus, más néven felfekvés vagy nyomási fekély a tartósan ágyban fekvő, idős és/vagy fogyatékossággal élő személyeket, betegeket érinti. Az „A” folyosó fürdőszobájában egy ellátott felügyelet nélkül, önállóan, a padlón ülve vetkőzött, a WC nem volt lehúzva, Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.235/2024/9/II 13 vizeletszag terjengett. Több ellátott a szobákban és a folyosón „lézengett”, ilyen jelenséggel az egész délelőtt folyamán találkoztak. Nyomát (tépkedett újságdarabok, földre terített pléd) láttuk annak, hogy egy ellátott a nyitott ajtónál tárolt, a használt pelenkákat tartalmazó zsákok mellett tölti az idejét. (Elmondás szerint a felelős ellátott nem szállította el a zsákokat. Kb. 45 perc múlva a zsákok ugyanúgy ott voltak. Másnap a tároló helyiség szintén nyitva volt, a használt pelenkás zsákok bent voltak, a plédet elvitték.) A folyosó felőli és a terasz felé zárt szobában felügyelet nélkül tartózkodott három ellátott; egyik a földön feküdt, másik az ágyon ült, harmadik a szoba közepén ácsorgott. A szobát elhagyni esetleg a fürdőszobán keresztül, másik szobán át tudták. Találkoztak olyan ellátottal, aki az ágynál sokkal kisebb matracon fekve – szintén felügyelet nélkül – egy zokni lóbálásával szórakoztatta magát. Egyes teraszokon selejtezésre váró szétszedett ágyakat találtak. A szennyes pelenka tárolása nem megfelelő; a tároló helyiséget nem zárják, a zsákokat nem szállítják el időben. A zsákokat szállítás után az udvaron álló, ellátottak által hozzáférhető nyitott konténerekben tárolják az elszállításig. Ezen az udvaron egyébként rengeteg hulladék található, az említett pelenkáktól, a hulladék deszkákon át a használhatatlan, selejtezésre váró matracokig. A bejárás során tapasztaltak szerint az intézményben a gondozási tevékenység nem megfelelő. A gondozottak kényelme, személyi- és környezeti higiénéje, a baleset-megelőzés nem biztosított. Elengedhetetlen a segítő gondozási modell bevezetése. Ápolási és gondozási dokumentáció tekintetében megállapítható, hogy az ápolási-gondozási tevékenység dokumentálása nem szabályszerű: a dokumentáció keltezése jellemzően pontatlan, több esetben hiányzik a felmérést végző aláírása. Az eseménynapló részben sorszámozott, vezetése nem pontos. Az egyéni gondozási tervek aláírása hiányos, a gondozási eredmények rögzítése és ellenőrzése jellemzően nem történik meg. Az ápolási tevékenység ellenőrzése jellemzően nem dokumentált, az egységvezető- és a felelős ápoló aláírása hiányzik [18] Veszélyes hulladék kezelése Az ápolási-gondozási munka végzése során keletkezett veszélyes hulladék kezelése, tárolása a jogszabályban foglaltaknak nem megfelelő. A 48 órán túli hűtött tárolásra elkülönített hűtőszekrény, megfelelő hőmérséklettel a gyógyszerszobában biztosított, megfelelő tároló dobozok biztosítottak, de nem használják azokat. A „D” gondozási egységben felhasznált injekciós tűket a gondozási egység gyógyszerhűtőjében, műanyag dobozban tárolták. (A tárolásnak ez a módja nem szabályszerű. A használt injekciós tűket a tárolásra a jogszabály szerint előírt dobozban, a veszélyes hulladék tárolására elkülönített hűtőben kell tárolni. A dializáltak kezelése során keletkező veszélyes hulladék tárolása nem megfelelő, az a számukra kijelölt fürdőszobában, nyitott szemeteszsákokban történik. A veszélyes hulladékot 30 napon túli időtartamban tárolják, az ellenőrzés időpontját megelőző legutóbbi szállítás
10. június 13-án történt meg, az azt megelőző szállítás
11. január, illetve április hónapban történt. [19] Kézhigiéne A kézhigiéne az egész intézményben rendkívül elhanyagolt, holott a fertőzések terjedése leggyakrabban a szennyezett kéz közvetítésével történik. A kézhigiéne vonatkozásában az OEK módszertani levelében foglaltak az orvosi- és gyógyszerszobán kívül nem teljesülnek. A fali adagolók hiányoznak, üresek, vagy nem működnek. Az alkalmazott adagolók (egyes helyeken kézzel bele kell nyúlni) szabályos feliratozása nem történik meg, (egyes feliratok 2014-esek), a kézfertőtlenítők típusa, a feltöltés ideje nem azonosítható. A mosdók és törölközők általában szennyezettek, papírtörlőt kevés helyen használnak. Alkoholos Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.235/2024/9/II 14 kézfertőtlenítőt a „C” gondozási egységben alkalmaznak. A higiénés kézmosás feltételei nem biztosítottak. [20] Gyógyszerellátás, gyógyszerelés, gyógyászati segédeszközök, dokumentáció A Szakmai rendelet szerint az intézménynek a jogszabályban meghatározottak szerint gondoskodnia kell az ellátottak gyógyszerezéséről, gyógyszerellátásáról, gyógyászati segédeszközeinek biztosításáról. Az ellátásban részesülő személy részére előírt gyógyszer felhasználását az „Egyéni gyógyszer-felhasználási nyilvántartó lap” használatával kell rögzíteni, amelyet az ellátás nyújtásának kezdetekor, majd a nyilvántartó lapon szereplő adatokban bekövetkező változások esetén kell kitölteni. Gyógyászati segédeszköz ellátás közgyógyellátás keretében biztosított. Önmagát gyógyszerelő ellátott nem él az intézményben. „Gyógyszerelés” eljárásrenddel rendelkeznek A gyógyszerrendelést az egyéni naplóba, valamint az eseménynaplóba regisztrálják. A telefonon adott gyógyszerelésre vonatkozó orvosi utasítások az eseménynaplóba nem minden esetben kerülnek beírásra. Az egyéni napló a megtekintett esetekben tartalmazza a rendszeresen szedett gyógyszerek megnevezését és adagolását Az eseti gyógyszerek rendelésének rögzítése szintén az egyéni naplóban történik. Gyógyszer rendelését követően a megnevezést és adagolást, valamint a kezelés időtartamát az egyéni napló alapján az un. gyógyszerelő füzetbe bevezetik. A Szakmai rendeletben előírt egyéni gyógyszernyilvántartó lap rendelkezésre áll, azonban azt nem, vagy nem megfelelő adattartalommal vezetik. A gyógyszerelő füzet a zárható gyógyszerszobában található, amelyhez a gyógyszeradagoló ápolókon kívül a házügyeletesnek van hozzáférése. A gyógyszer kiadagolását szakápoló végzi, a gyógyszerelő füzet alapján. Osztályon a gyógyszerelés gyógyszerosztó tálcáról történik. A gyógyszerdobozok szennyezettek. Az intézményben a szakmailag elfogadott napi gyógyszerelés helyett heti gyógyszerelés történik. Napi gyógyszeradagolást a heti gyógyszerek kiadagolásának napján használnak. A gyógyszeradagoló dobozok megjelöltek. A gyógyszert kiadagoló és kiosztó személye azonosítható. A gyógyszerelés folyamata a rendeléstől az alkalmazásig nyomon követhető, azonban a megtekintett dokumentáció szerint a gyógyszerrendelés, illetve változtatás dokumentálása nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. („Egyéni gyógyszer-felhasználási nyilvántartó lap” hiánya.)A gyógyszerek adagolása a gyógyszer eredeti csomagolásából történik, amelynek szélét a könnyebb kezelhetőség érdekében letépik, és így tárolják műanyag dobozokban. Előfordul, hogy a letépés következtében nem állapítható meg a gyógyszer felhasználhatóságának ideje. Az eredeti csomagolást egyes esetekben nem cserélik, a papírdobozban (amelyen a használati idő lejárt), felhasználható gyógyszer van. Az infúzióval történő ellátáshoz nem rendelkeznek a szükséges eszközökkel és anyagokkal. Az intézményben folytatott gyakorlat szerint az ellátott közgyógyellátása terhére kiváltott gyógyszerekből más ellátottak is részesülnek; amennyiben gyógyszerkeretét kimeríti, közgyógyellátás keretében további ellátása nem biztosított. A gyógyszeradagolást végző ápoló elmondása szerint leltárt nem készítenek; a gyógyszerek lejárati idejét ellenőrzik, azonban az ellenőrzés alkalmával lejárt felhasználhatósági idejű készítmények voltak a gyógyszerkészítmények között. A hűtést igénylő készítmények tárolására szolgáló hűtőszekrények rendelkezésre állnak, gondozási egységenként, továbbá a gyógyszerszobában, azonban a gyógyszerek tárolása nem megfelelő. A gyógyszertároló hűtők hőmérséklete nem minden esetben megfelelő, nem minden esetben mért és dokumentált, illetve bennük élelmiszer, valamint lejárt készítmények, használt fecskendők voltak. Találtak lejárt antibiotikumos szemcseppet, amelyet orrcseppként használnak fel (elmondás szerint orvosi javaslatra, nem dokumentált). Találtak Daedalon kúpot (részleg) csomagolás nélkül. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.235/2024/9/II 15 Lejárati idő nem megállapítható. A konyhai edények között tárolják egy ellátott heti gyógyszerelő dobozát. [21] Étkezés, folyadékpótlás biztosítása Az intézmény 300 adagos főzőkonyhával rendelkezik. A konyhaüzem megfelelően gépesített. Az ellátottak részére biztosított napi étkezések száma öt (három fő- és két kisétkezés), ebből meleg étel naponta legalább egy alkalommal. Az ellenőrzés időszakában tartott dolgozói értekezleten elhangzottak szerint a gondozási egységekbe esetenként az elegendőnél kevesebb élelem érkezik. A szemle alkalmával elhangzottak szerint a „B” egységben margarint adnak „előreggeliként”, a „D” egységben pedig a hűtőben nem megfelelően tárolt hurkazsírt találtak, amelyet a gondozók elmondása szerint uzsonna pótlására adnak. Háziorvos, pszichiáter, szakorvos javaslatára egyénre szabott, szükség szerinti diétás élelmezést biztosítanak. Az ellátottak normál, pépesített, illetve folyékony ételt kapnak. A főételek pépesítése a konyhán történik. Desszert pépesítését a gondozási egységekben turmixgéppel végzik, megfelelő tápszerrel. Az intézményben egy diétás szakács dolgozik, a fenntartó dietetikust biztosít. A szükséges folyadékbevitel biztosított, az ellátottakat legalább naponta 5 alkalommal kínálják innivalóval. [22] Testi higiéné biztosítása Az ellátottak testi higiénéjének biztosítására vonatkozó eljárásrenddel rendelkezik az intézmény. A nemenkénti illemhelyek részben biztosítottak. (Lakóotthonban biztosított, egyéb gondozási egységek nem koedukáltak.) A központi épület fürdőszobáinak állapota elhanyagolt nem szabályosan takarított. A szennyezett kádak és fürdető kocsik a megfelelő testi higiéné biztosítását nem teszik lehetővé. A tisztázás nem történik meg szükség szerinti gyakorisággal. A tiszta ágynemű és textília tárolása nem megfelelő. Rutinszerű fürdetés és hajmosás elvileg naponta, illetve kétnaponta történik, fürdetési rend, továbbá a vonatkozó eljárási rend alapján. Fürdetés és előkészítés alkalmával az intimitás a központi épületben nem biztosított. Ágynemű részben biztosított, egyes szobákban az ellátottak nem kapnak megfelelő matracokat és ágyneműt sem. Fogkeféket ellátottanként elkülönítve tárolják. [23] Textíliával történő ellátás Az Intézmény rendelkezik mosodával, a textíliák tisztítását és javítását itt végzik. A ruházat tisztítása gondozási csoportonként történik. Mosás után a gondozók helyezik a ruházatot a szekrényekbe. A ruhákat a gondozók „felismerik”, így válogatják szét. A mosodában a szennyes ruha útja megjelölt, a szennyezett és a tiszta ruha útja a szabályok betartása esetén nem keresztezi egymást, azonban a tiszta ruhák között adományból származó tisztítatlan ruhák voltak. Amennyiben a lakó nem rendelkezik saját textíliával, íz intézmény biztosít a számára ágynemű garnitúrát, ruházatot, tisztálkodást segítő eszközöket, anyagokat. A mosodában a biztonsági adatlapok rendelkezésre állnak, a mosás-szárítás a gépeket forgalmazó cégek utasításainak megfelelően történik. Inkontinencia eszközök rendelkezésre állnak, beszerzés közgyógyellátás terhére történik. [24] Az intézmény higiénés rendje Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.235/2024/9/II 16 Az intézmény rendelkezik takarítási renddel, amelynek felülvizsgálata szükséges. A takarítás elvégzése és ellenőrzése nem dokumentált. A fertőtlenítő takarítás kivitelezéséhez az eszközök nem biztosítottak. A kétvödrös, fertőtlenítő felmosást nem alkalmazzák, az eszközök elhasználtak, szennyezettek. A takarítók nem alkalmazzák a színkód szerint szabályos eszközöket. A tisztítószereket nem mérik ki. A felhasznált szerek nem azonosíthatók, illetve nem megfelelők. A szemle során tapasztaltak szerint a szanitert az élelmiszerekkel érintkező felületekhez való zöld színű eszközzel tisztítják; a szanitert, az ajtót, a polcot SAVÓ WC-fertőtlenítővel mossák. A gondozási egységekben található kezelők (nővérszobák) valamint tálaló konyhák tisztasága nem biztosított. A hűtők takarítatlanok, jegesek, muslincák röpködnek, a tálaló kocsiról az ételmaradékot nem viszik el. A gyógyszerek tárolására szolgáló hűtőkben a gyógyszerek mellett használt injekciós tűk, élelmiszer, ceruzaelem találhatók. A szennyes pelenka tárolására szolgáló helyiséget nem zárják, a gondozási egységből történő elszállításról nem gondoskodnak időben. A szennyes pelenkát nyitott, az ellátott által hozzáférhető konténerben szállítják. A mosodában nem adottak a kézfertőtlenítés eszközei; a gumikesztyűket elmondás szerint alkoholos kézfertőtlenítővel fertőtlenítik. A gumikesztyűk szennyezettek. A raktárban lejárt szavatossági idejű mosogató és súrolószerek találhatók. Az ellenőrzés alkalmával tapasztaltak szerint a konyhaüzemben külön húselőkészítőt használnak. A fagyasztóládák, hűtőszekrények hőmérséklete, annak ellenőrzése és dokumentálása részben megfelelő. (Az ellenőrzés napján munkakezdéskor nem dokumentálták.) A hűtők ételtípusonként elkülönítettek, feliratuk nem minden esetben felel meg a tartalomnak. A raktárban lejárt szavatosságú élelmiszerek találhatók. Az egyik hűtő, amelynek hőmérséklete az ellenőrzés időpontjában 17fok volt, tisztított főtt tojást, maradék penészes körözöttes kenyeret, egy műanyag vödörben nem azonosítható folyadékot, egy rekeszben gyümölcsöt tartalmazott. (Elmondás szerint a hűtő hőmérséklete a meleg tojástól emelkedett meg.) A konyhában a szabályszerű kézmosáshoz papírtörölköző és MT 36 kézfertőtlenítő biztosított, a mosdó szennyezett. Az ételmintákat az előírás szerinti hőmérsékleten és előírás szerinti zacskóban, 72 óra időtartamban tárolják. A tárolásra szolgáló hűtőszekrényt élelem tárolására is használják, abban az ellenőrzés időpontjában kapor volt. Az intézményben a fertőtlenítés és a takarítás nem hatékony, fertőzésmentes, higiénikus környezet nem biztosított. [25] Mentálhigiénés tevékenység A Szakmai rendelet értelmében a bentlakásos intézményben folyó gondozási tevékenység keretében az intézmény szolgáltatását igénybe vevő személy szociális, testi és szellemi állapotának megfelelő egyéni bánásmódban való részesítésével a hiányzó, vagy csak korlátozottan meglevő testi-szellemi funkcióinak helyreállítására és szinten tartására kerül sor. A bentlakásos intézménynek mindent meg kell tennie az ellátást igénybe vevő testi-lelki aktivitása fenntartásának, megőrzésének érdekében. Az intézmény mentálhigiénés tevékenységét a mentálhigiénés-foglalkoztatási csoportvezető irányítja. Az intézményben élő kiskorú ellátottak fejlesztését a KLIK valamint a Pedagógiai Szakszolgálat dolgozói (egy fő konduktor, és két fő gyógypedagógus) végzi. A KLIK a 16 év alatti tankötelezettekről évente gyógypedagógiai véleményt ad át. A mentálhigiénés munkatársak a kiskorúak közül a fejlesztő csoportban élőkkel foglalkoznak, a napi rutin, szokások kialakításában segítenek, a 16 év alattiak esetében a fejlesztési tervet külsős gyógypedagógus készíti el. A
12. életévüket betöltött ellátott részére az egyénre szabott foglalkozást a számára kirendelt mentálhigiénés munkatárs biztosítja. Az éves fejlesztési tervét a mentálhigiénés munkatárs készíti el. A megtekintett dokumentumokban értékelésként többnyire az „állapotváltozás nem történt, az eddigi terv irányadó” szöveg olvasható. A tevékenység ellenőrzése részben dokumentált, a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.235/2024/9/II 17 készítő és ellenőrző személy beosztása és személye nem minden esetben azonosítható. Egy szabadon választott ellátott a 2015 és 2016 évre szóló fejlesztési terve szó szerint megegyezik, a fejlődés, vagy annak akadálya nem állapítható meg. A havi foglalkozásokat foglalkoztatási lapon tervezik, a hónap utolsó hetében készítik el. A lapon a mentálhigiénés munkatárs rögzíti az ellátottal tervezett foglalkozások típusát (játék, főzőszakkör, mobilizálás, mese, golyófürdő, stb.) A megtekintett esetekben a havi foglalkoztatás megtervezésekor egy esetben sem szerepelt golyófürdő, holott az rendelkezésre áll. Az ellátottak a kertben, mosodában végeznek terápiás munkát. A lakóotthon lakói segítenek a takarításban, a kerekes székesek mobilizálásában. Sporttevékenység (labdarúgás, szabadtéri játékok) keretében gondoskodnak a testi aktivitás fenntartásáról. Intézményen kívüli programként nyári nyaralást, állatkerti sétát, kulturális programokat szerveznek. Negyedévente buszos „sétán” vesznek részt a járni nem tudók. Lakószobai mentálhigiénés foglalkozás (zene, meseolvasás) csak a „C” gondozási egységben (ágyhoz kötött ellátottak) történik. Televízió biztosított. Kreatív foglalkozás keretében fejlesztik a manipulációs tevékenységet. Az intézményben kb. 30 ellátottat látogatnak, a családi kapcsolattortás többnyire telefonon történik (aki nem tud beszélni, csak hallgatja a hozzátartozót.) Ünnepekkor templomlátogatást szerveznek, hetente egyszer katolikus, havonta egyszer evangélikus hitélet biztosított. Konfliktus megoldásra csoportos foglalkozások alkalmával kerül sor, feszültségoldó zenehallgatással, egyéni foglalkozással igyekeznek a feszültséget oldani. Kialakítás alatt áll az un. snoezelen-terápiás szoba, ahol zene- és fényhatások gondoskodnak feszültségoldásról. A napirend kialakítása lehetővé teszi a rutin tennivalókon kívül a mentálhigiénés tevékenység folytatását. Az intézmény bejárása során az egész délelőtt folyamán találkoztak „lézengő” ellátottakkal. Kreatív foglalkoztatást az ellenőrzés második napján láttak. Lakószobában mentálhigiénés tevékenységet nem folytatnak. A szobák többsége sivár, díszítésükről – amely szolgálná a kellemes közérzet kialakulását, az érzékszervek fejlesztését – nem gondoskodnak. Vélhetően a mentálhigiénés tevékenység hiányosságainak következménye, hogy az ellátottak „rongálnak”, matracot tépnek, padlóburkolatot szednek fel. A sivárság különösen az ún. „részleg” egységben szembetűnő. Tapasztaltak „foglalkoztatást”, amelynek során kb. 15 ellátott tartózkodott az ebédlőben; 3-4 ellátott kivételével a többiek céltalanul járkáltak. Az intézményvezető ápoló helyettesének tájékoztatása szerint a lakószobából történő kimozdítás, (akár foglalkozás nélkül is) a foglakozás része. Rehabilitációs tevékenységet nem végeznek. A mentálhigiénés tevékenység ellenőrzése, munkaértekezletek tartása esetszerű, nem tervezett, nem dokumentált. A mentálhigiénés gondozás a hiányzó, vagy csak korlátozottan meglevő testi-szellemi funkcióik helyreállítására és szinten tartására nem alkalmas. [26] Az ellátottak érték-és vagyonmegőrzési nyilvántartásának vezetése szabályozottsága, az ellátottak számára vásárolt nagy értékű használati tárgyak beszerzése, használata és tárolása. Az ellátottak vagyontárgyait az Intézmény által rendszeresített, elektronikus nyilvántartásban, egyénre szabottan tartják nyilván. Az intézményvezető nyilatkozata alapján az ellátott által igényelt költőpénz háromszorosát meghaladó használati tárgyak beszerzésekor, az intézmény gyakorlata szerint a gondnok hozzájárulása szükséges. A gondnok hozzájárulását az intézményvezető kérelmezi, a vizsgált kilenc esetből három esetben indokolta meg a beszerzés szükségességét. Az értékhatár feletti tárgyak megvételére vonatkozó gondnoki engedélyeket a rendelkezésre álló iratok alapján az intézmény beszerezte. Az eszközök tárolását az arra kijelölt intézményi alkalmazott végzi, Az intézményvezető nyilatkozata szerint a magántulajdonban lévő tárgyak egy részét más ellátottak is használhatják. A megtekintett dokumentációban erre vonatkozó gondnoki hozzájárulás egy esetben volt Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.235/2024/9/II 18 fellelhető. A tárgyak vásárlásáról szóló számlák az ellátottak nevére kerültek kiállításra. A beszerzést követően a tárgyak átadás-átvételi bizonylattal az osztályvezető közvetítése által kerülnek az ellátottakhoz. Az intézményvezető nyilatkozata, továbbá a mentálhigiénés munkatársak és ápoló- gondozók elmondása szerint a notebookok esetében annál a megőrzésre jogosult dolgozónál található az eszköz, akinek segítségével az ellátott használja. A foglalkoztatóban elzárt gépeket a foglalkoztatói csoport közösen is használja filmnézésre, zenehallhatásra/ fotók megtekintésére. A pendrive-okat zenehallgatásra, filmnézésre, fényképek tárolására használják, illetve egy részükön intézményi dokumentumokat is tárolnak. A pendrive-ok és a fényképezőgépek megőrzése a notebookéhoz hasonlóan történik. Az ellátottak tulajdonában álló konyhai berendezéseket (hűtőszekrények, kávéfőzők, szendvicssütő, stb.), illetve televíziókat, zenelejátszókat az intézményben élő többi lakó is használja. Az ellenőrzés során valamennyi notebook, továbbá valamennyi, szúrópróba szerűén kiválasztott tárgy megtalálható volt az intézményben, és megállapítható az is, hogy az eszközöket az ellátottak céljaira használják. A használati eszközök megrongálódása esetén az eszközök javításra kerülnek, amennyiben erre nincs mód, selejtezik azokat. Az egyik ellátott tulajdonában található egy 2006-ban több mint egymillió Ft-ért vásárolt mozgatógép, továbbá egy 234.000 forintért vásárolt motoros ágy. Az ellátott azonban a vizsgálat idején nem motoros ágyat használt, az nem volt megállapítható, hogy a szóban forgó ágyat ki használja. Egy mozgatógépet, amely a gondozók elmondása szerint az érintett ellátott tulajdona – a folyosón tárolnak. Leltári szám nem található rajta, így nem különül el az intézményi leltártól. (Az intézményben több mozgatógép is található, azonban leltári szám hiányában nem állapítható meg, hogy melyik gép kinek a tulajdonát képezi.) Egy másik ellátott számára
13. március 30-án vásárolt turmixgép a „B” egységben található, az ellátott a gondozók elmondása szerint a „C” egységben él. A harminchat megtekintett tárgy közül leltári szám egy eszközön volt található. [27] Elhunyt ellátottak értékeinek kezelése Az ellenőrzés vizsgálta az elhunyt ellátottak értékeire, ingóságaira vonatkozó leltárfelvétel gyakorlatát, továbbá a költőpénznek, pénzmaradványoknak a bírósági letéti számlára történő befizetését. Egy elhunyt személy 251.450 Ft összértékű tárgyi ingóságait a hagyatéki leltárban nem tüntették fel. Az ellenőrzés megállapította, hogy az Intézmény figyelmen kívül hagyta a Szakmai rendelet
14. §

(1)d) pontjában foglaltakat, amelynek értelmében az elhunyt ingóságai között fellelt készpénzt – ideértve a lakó által intézményi megőrzésre átadott valamint a letéti számlára befizetett készpénzt is – haladéktalanul, de legkésőbb a halál beálltát követő első munkanapon be kell fizetni a letéti számlára. Az intézményben – a szociális munkatárs elmondása alapján – az a kialakult gyakorlat hogy az elektronikus nyilvántartásból kinyomtatott ingólistát a hagyatéki leltár mellékleteként küldik meg a hatóságnak; ez azonban az intézményi dokumentációból nem állapítható meg egyértelműen. [28] Ellátotti jogok érvényesülése A Szoctv. 94/E. §

(4)bekezdése értelmében a szociális intézmény köteles a szolgáltatást az alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására figyelemmel végezni, különös tekintettel az élethez, emberi méltósághoz, a testi épséghez, a testi, lelki egészséghez való jogra. A testi, lelki egészséghez való jog alkotmányos követelmény. Az általános ellátotti jogokon felül a Szoctv. rögzíti a fogyatékos személyek jogaira vonatkozó speciális szabályokat is. A vizsgálat során számos ellátotti jogot sértő intézkedést tapasztaltak az Intézményben. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.235/2024/9/II 19 A rácsos ágyak, valamint a szobák ajtajára felszerelt rácsok, a lekötözés sértik az ellátottak szabad mozgáshoz és az emberi méltóságához fűződő jogát. Az emberi méltósághoz való jogot sért a fürdőszobákban a zuhanyfüggönyök és a toalett deszkák hiánya. Az Intézményben az intimszobát kialakították, azonban az a funkciójának nem felel meg. A kanapé a szoba mérete miatt nem kinyitható, továbbá a bejárati ajtón szemmagasságban 4-5 cm átmérőjű lyuk tátong. A biztonsághoz való jogot érinti az ellátottak Intézményen belüli rossz elhelyezése. A földszinten a járóképes ellátottak, az emeleten a mozgásukban korlátozott, vagy az ágyat önállóan elhagyni nem képes ellátottakat helyezték el. Tűz esetén, az emeleten lakók mentése nem biztosított. A teljes körű ellátáshoz, valamint az emberi méltósághoz, továbbá a testi, lelki egészséghez való jogot sérti a matrac, illetve az ágynemű nélküli ágyak alkalmazása. A vizsgálat során megdöbbentő elhelyezést tapasztaltak – egyes ellátottak matrac nélkül, fémrácson vagy fa ágyon aludtak. Néhány szobában a takarók és párnák hiányát tapasztalták. A gondozó személyzet, gyári csomagolásban elhelyezett plédeket mutatott, amelyet állításuk szerint esténként kiosztanak az ellátottaknak. Ez a megoldás nem életszerű, valószínűsíthető, hogy a tájékoztatás során elmondottak, nem egyeznek a gyakorlattal. Kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés nem fordult elő az intézményben. Kimenő megvonására büntetésből, vagy megfelelő indok nélkül nem kerül sor. Az intézményvezető tájékoztatása szerint az ellátottak részére biztosított a szobaválasztás joga, figyelembe véve az intézmény lakóinak érdekét. [29] Dolgozói nyilatkozatok A vizsgálat során, az intézményi dolgozók közül 5 főt hallgattak meg. A dolgozók által elmondottakból megállapítható, hogy a munkahelyi légkör feszült. Az alkalmazottak nincsenek megelégedve az intézmény vezetésével. Az intézmény nem rendelkezik megfelelő személyi állománnyal, amely bizonyos munkakörökben lehetetlenné teszi a munkavégzést. Az elmondottak alapján azt is megállapították, hogy az intézmény egyes részlegeinél szakmai értekezletet rendszertelenül és ritkán tartanak, valamint összességében elmondható, hogy a vezetők az alkalmazottakat nem ellenőrzik. Nincs megfelelő együttműködés és összhang a dolgozók között, amely az ellátottak gondozására is hatással van. Egyes alkalmazottak napi 6 órás munkavégzés után távoznak az intézményből, holott a bérezésüket napi 8 órás bérezés után kapják. A nyilatkozó szerint mindez a vezetők tudta és beleegyezése mellett történik, azonban az intézményvezetőnek erről nincs tudomása. Szükséges lenne a dolgozói létszámnorma újragondolása, figyelembe véve az ellátotti kör minősítését. Az intézményvezető tájékoztatása szerint az ellátottak jelentős része a betegségük meghatározásakor újraminősítést igényelne. Az üres álláshelyeket nehéz feltölteni, a tapasztalatok alapján az egészségügy elszívó ereje érvényesül. [30] Ellátotti nyilatkozatok Az intézmény székhelyén jelenleg 219 fő él. A helyszínen 6 ellátottal készült interjú alapján, az alábbi következtetések vonhatók le: az ellátottak szeretnek az intézményben lakni, szeretik a gondozókat. Többször elhagyják az intézményt, kirándulásokon, közös programokon vesznek részt. Az ellátottak elégedettek az élelmezéssel, azonban elmondásuk szerint néhány étel nem olyan jó, mint régen. A lakóotthonban élő ellátott az elhasználódott berendezésekre panaszkodott és a leváló vakolatra. A meghallgatások előtt, valamennyi nyilatkozni kívánó dolgozót tájékoztattak arról, hogy az interjún való részvétel nem kötelező, továbbá, hogy Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.235/2024/9/II 20 véleményét névvel és nevének elhagyásával is elmondhatja. A nyilatkozók közül két fő kérte nevének mellőzését Az elhangzottakat írásban rögzítették. A meghallgatásokról, a nyilatkozat lényegét összefoglaló, a vizsgálati jelentés megírását könnyítő, emlékeztető dokumentum készült. Szeretnek az intézményben élni, azonban a „részleg” nevezetű egységben élők rossz ellátotti körülményekről nyilatkoztak. Van olyan ellátott, aki munkájáért munkaterápiás jutalomban részesül. [31] A vizsgálat összegzése A vizsgálat megállapította, hogy az intézmény részben rendelkezik az ellátottak igényeit biztosító tárgyi és személyi feltételekkel. Az intézményben hanyag szakmai munka folyik. Az ellátotti jogok megengedhetetlen mértékben sérülnek. Az intézmény gazdátlan, elhanyagolt érzést kelt. A fertőzésmentes és higiénikus környezet nem biztosított. A mentálhigiénés tevékenység a hiányzó, vagy csak korlátozottan meglevő testi-szellemi funkcióik helyreállítására és szinten tartására nem alkalmas. A gondozási tevékenység nem megfelelő; elengedhetetlen a segítő gondozási modell bevezetése. A gyógyszerellátás nem a jogszabályi előírások szerint biztosított. Lejárt felhasználási idejű gyógyszerek és élelmiszerek nem tarthatók és használhatók az intézményben, ennek ellenére az ellenőrzés időszakában két hét eltéréssel továbbra is találtak lejárt felhasználású gyógyszert és élelmiszert. A dolgozók és a vezetőség között az együttműködés nem megfelelő, amely hátrányosan befolyásolja a munkavégzést és ez hatással van a lakók ellátására. A dokumentációk részben hiányosak, nem felelnek meg a jogszabályi előírásoknak. A lakók az intézményt otthonuknak tekintik, jól érzik magukat, azonban az ellátással nem mindegyikük elégedett. Az intézményben munkahelyi közöny, illetve a feladatok pontos és egyértelmű kiadásának, továbbá a következetes és rendszeres vezetői ellenőrzések hiánya tapasztalható. A vezetői tevékenység az intézményben nem megfelelő: nem érvényesül a gondoskodó attitűd, nem érvényesül az intézményt az ellátott otthonának tartó szemlélet. A megfelelő szemlélet hiánya, az ellenőrzés és számonkérés esetlegessége, következetlensége az intézmény nem megfelelő működését eredményezi. Javaslatok A vizsgálat során feltárt hiányosságok és szabálytalanságok megszüntetésére és a jogszerű állapot helyreállítására szükséges intézkedések és javaslatok: 1. Az egyes ellátottakat sújtó, indokolatlan korlátozó intézkedések – különösen a rácsos ágyak, helyiségeket elválasztó farácsok – megszüntetése. A jelenlegi korlátozások a jogszabályi feltételeknek megfelelő, más alternatívákkal történő kiváltása. 2. Az ellátotti jogokat sértő intézkedések megszüntetése. 3.Az intézményben található megrongált ajtók és belső burkolatok javítása, megfelelő állapot szinten tartása. 4. A vizesblokkok felújításának előkészületeire az eljárás megindítása, a fenntartó segítségével. 5. Az épület folyosóin található székek, bútorok, zsákok, és hulladékok eltakarítása, lomtalanítása. 6. A „faház” építményben található, egérürülékkel szennyezett raktár felszámolása, az ott tárolt holmi selejtezése. 7. Megfelelő intimszoba kialakítása. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.235/2024/9/II 21 8. Az ellátottak jogszabályi feltételeknek megfelelő méretű és létszámú szobákban történő elhelyezése. 9. Javasolt az ellátottak elhelyezésének átgondolása, mozgásképtelen ellátottak földszinten történő elhelyezése. 10. Megfelelő számú ágyszivacs beszerzése, tartalék szivacsok biztosítása. 11. Az ágyneműk és az ágyneműhuzatok minden ellátott számára maradéktalanul megtörténő, évszaknak megfelelő kiosztása. 12. A foglalkoztatottak részére védőruházat biztosítása. 13. A rendkívüli munkavégzés elrendelésének ellentételezésére elsődleges eszközként javasolt – az évi rendes szabadságon túlmenően – a szabadidő kedvezmény biztosítása. Az Mt. 143. §

(7)bekezdése lehetőséget ad a rendkívüli munkaidő ellentételezésére járó szabadidő tárgyévet követő év december

1. napjáig történő kiadására, ezáltal elkerülhető a személyi kiadások megnövelése. Egyben felhívják a figyelmet, hogy a rendkívüli munkavégzés elrendelésekor figyelemmel kell lenni a Mt.
2. § szerinti évi 250 óra maximálisan elrendelhető időtartamra is, továbbá arra, hogy a rendkívüli munkavégzésért járó szabadidőnek az éves rendes szabadság terhére történő kiadása nem megengedett.
3. Egyes munkáltatói intézkedéseket tartalmazó KIRA iratok humánpolitikai szignálásra, illetve pénzügyi ellenjegyzésre történő továbbítása, az általános eljárásrendnek megfelelően, minden esetben szükséges. (A pénzügyi ellenjegyzés nélküli számfejtés jogszabálysértő. Az iratok kiadmányozásának minden esetben tartalmaznia kell az intézményvezető aláírását, az intézményi pecsét lenyomatát, illetve az aláírás dátumát is.)
4. A saját gépkocsival történő napi munkába járással kapcsolatos dokumentumok szabályszerű kezelése.
5. A délutáni-, valamint a műszakpótlék folyósítás gyakorlatának felülvizsgálata, valamennyi közalkalmazott esetében
6. szeptember
7. napjától (A délutáni pótlék esetében különösen a takarítók, konyhalányok és az egy műszakban, napi 12 órában dolgozó ápológondozók vonatkozásában. Amennyiben a fenti juttatások esetében az elmaradások megállapíthatóak, úgy azokat utólagosan rendezni szükséges.)
8. A dolgozók étkezési térítési díjának összegét tartalmazó tájékoztatás kifüggesztése.
9. Az orvosi alkalmassági vizsgálatoknak a jogviszony létesítést megelőző elvégzése, hiány esetén azok pótlása, a kiállított igazolásoknak a személyi anyagban történő elhelyezése.
10. Megjelölt személyek munkakör felülvizsgálatának elvégzése az elsőfokú munkaköri alkalmassági véleményekben szereplő – az alkalmazás korlátozására irányuló – megállapítások figyelembe vételével. Szükség esetén kinevezés módosítás elkészítése, vagy a jogviszony megszüntetése.
11. A személyi anyagok esetében betekintési lapok pótlása, valamint az erkölcsi bizonyítványok beszerzése és azoknak a személyi anyagokba történő elhelyezése.
12. Megjelölt személy esetében az előző munkahelyek igazolásainak pótlólagos beszerzése és a szükséges felülvizsgálat elvégzése.
13. A hiányzó kompetencia listák elkészítése.
14. A munkaköri leírások hatálytalanításának elvégzése az érintett közalkalmazottak esetében, illetve a munkaköri leírások tartalmának aktualizálása.
15. A tartási, életjáradéki és öröklési szerződés tilalmának beemelése valamennyi munkaköri leírásba, vagy a megismerési nyilatkozat érintettek által történő aláírása. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.235/2024/9/II 22
16. A jelenléti ívek szabályszerű, napi szintű vezetése minden dolgozó esetében.
17. Valamennyi dolgozó esetében a besorolás áttekintése, a helyes besorolás elkészítése, illetőleg az elmaradt járandóságok utólagos kifizetése. Mindezeken túlmenően a közalkalmazottak jogállásáról szóló
18. évi XXXIII. törvény szerint a besoroláshoz, a jubileumi jutalomhoz, valamint a végkielégítéshez figyelembe vehető időtartamok felülvizsgálatának elvégzése az intézmény valamennyi dolgozója tekintetében. (A helyes besorolások elkészítésénél, illetve az erre irányuló felülvizsgálatoknál minden esetben figyelemmel kell lenni az éves szabadságok esetleges változásaira is.)
19. Az adományokról nyilvántartás felvétele és vezetése.
20. A könnyebb áttekinthetőség és nyomon követés érdekében a hatályos szabályzatok nyilvántartási számmal történő ellátása, valamint egységes nyilvántartás elkészítése, vezetése, megjelölve az utasítás számát, a szabályzat tárgyát, kihirdetésének/hatálybalépésének dátumát, továbbá hatályon kívül helyezésének napját.
21. Az egyes dokumentumok hatályon kívül helyezésének elvégzése, megelőzve, hogy azonos tárgyban több azonos típusú dokumentum legyen hatályban.
22. A hatályos jogszabályi előírásoknak történő megfelelés érdekében a szabályzatok mielőbbi felülvizsgálata, módosítása.
23. A Szoctv.
24. §

(3)bekezdésének a), c) pontjaiban rögzítettekről a jogosult és hozzátartozója nyilatkozatának felvétele, az intézményi jogviszony megkezdésekor.

1. A folyamatba épített vezetői ellenőrzés rendszeres, tervszerű elvégzése, dokumentálása, minden részlegben.
2. Az intézményi dokumentáció folyamatos iktatása.
3. Az egyes intézményvezetői intézkedések/utasítások/körlevelek szabályos kiadmányozása, valamint az ezekben hivatkozott jogszabályok megfelelőségének ellenőrzése.
4. A személyi térítési díjaknak a vonatkozó jogszabályokban és az II.r. alperes utasításban leírtaknak megfelelően történő megállapítása.
5. Személyi térítési díjhátralékok behajtására vonatkozó intézkedések megtétele.
6. Az ellátottak részére vásárolt műszaki cikkek soron kívüli leltározása, a műszaki eszközök leltári számmal való ellátása (jelenleg nem különül el az intézmény műszaki cikkeitől) és a tárgyi eszközök használatára vonatkozó belső vizsgálat lefolytatása, (kik és milyen céllal használják a lakók tárgyi eszközeit.)
7. Az elhunyt ellátottak hagyatéki leltárának felülvizsgálata, szükség esetén póthagyatéki eljárás lefolytatása.
8. A munkaterápiás foglalkoztatásban résztvevő ellátottak részére az elvégzett munkák után járó díjazás egységesítése, munkaóra és munkadíj munkalapokon történő feltüntetése.
9. Az intézmény használatában álló gépkocsik vezetéséhez szükséges engedélyek beszerzése, a menetlevelek szabályszerű vezetése, annak ellenőrzése.
10. Adományok nyilvántartásba vétele.
11. Valamennyi, az intézményben ellátást végző orvossal megbízási szerződés kötése, felnőtt háziorvos alkalmazása.
12. Az alapgyógyszer készlet jogszabálynak megfelelő biztosítása, a lista kifüggesztése.
13. Az életmentő eszközök elérhetőségének biztosítása.
14. Az orvostechnikai eszközök rendszeres felülvizsgálatának elvégzése. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.235/2024/9/II 23
15. Az ápolási-gondozási tevékenység ellenőrzése, rendszeres és tervezett ápolásszakmai vizitek bevezetése, az ellenőrzés dokumentálása.
16. Az ápolási-gondozási és egészségügyi dokumentáció szabályos és pontos vezetése, a dokumentálás ellenőrzése.
17. A hiányzó dokumentáció létrehozása (egyéni gyógyszernyilvántartó lap felvétele, eseménynapló sorszámozása).
18. A gyógyszerrendelés, illetve változtatás jogszabályi előírásoknak megfelelő dokumentálása.
19. A higiénikus és fertőzésmentes, környezet biztosítása: egyebek mellett a takarítási rend aktualizálása, az abban foglaltak betartása, az intézmény hatékony és rendszeres, ellenőrzött takarítása.
20. Az ápolási- és gondozási eszközök hatékony és rendszeres tisztítása, fertőtlenítése.
21. A veszélyes hulladék szabályszerű tárolása, elszállítása.
22. A szennyezett inkontinencia eszközök megfelelő tárolása.
23. A kézhigiéne vonatkozásában az OEK módszertani levelében foglaltak betartása, a higiénés kézmosás feltételeinek biztosítása, a végrehajtás rendszeres ellenőrzése.
24. A gyógyszerek lejárati idejének rendszeres, tervszerű ellenőrzése, gyógyszerek leltározása, a végrehajtás rendszeres ellenőrzése.
25. Az ellátottak testi higiénéjének folyamatos biztosítása, ruházatuk megjelölése.
26. A mentálhigiénés tevékenység pontos dokumentálása, a tevékenység tervezett, rendszeres ellenőrzése.
27. A mentálhigiénés tevékenység fejlesztése, ennek érdekében kapcsolat felvétele társintézmények mentálhigiénés munkatársaival.
28. Az élelmiszer- és gyógyszer hűtésére szolgáló hűtőszekrények megfelelő hőmérsékletének biztosítása, ellenőrzése, dokumentálása, rendszeres és hatékony takarítása.
29. Az élelmiszerek lejárati idejének figyelemmel kísérése, lejárt szavatosságú élelmiszerek selejtezése.
30. A felvételi eljárással kapcsolatos dokumentumok aktualizálása, pontos vezetése.
31. Az intézmény a lakók otthona; hasonlóképpen az otthoni körülményekhez biztosítani lehető legkényelmesebb elhelyezést, a személyi tisztaságot, a környezet tisztaságát, kulturált kialakítását, a jó élelmezést, a foglalkozást Figyelmet kell fordítani arra, hogy a közösségben fokozott a fertőzésveszély. A tevékenységet az ellátotti jogok betartásával, érdekeik szem előtt tartásával, a jogszabályok alapján kell a végezni. Az intézményben szükséges a vezető által valamennyi dolgozó felé közvetíteni az ellátottakat középpontba helyező, gondoskodó hozzáállás fontosságát, különös tekintettél arra, hogy öngondoskodásra és önellátásra képtelen, értelmi fogyatékossággal élő, kiszolgáltatott ellátotti körrel foglalkoznak. A szabályszerű működés helyreállítása érdekében a feladatok meghatározásával, a határidők és felelősök megjelölésével a kirendeltség külön intézkedési tervet készít. [32] Az ombudsman helyszíni vizsgálat tapasztalatai:
32. január 19-én munkatársai helyszíni vizsgálatot tartottak az intézményben. Az intézmény vezetője az ombudsmani vizsgálat során munkatársainak elmondta, hogy amint azt Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.235/2024/9/II 24 a panaszbeadvány is jelzi, az intézményben valóban számos jogsértés történik. Az épület nagyon rossz állapotban van, nem akadálymentes, a szobák túlzsúfoltak. Számos helyen betört, beszakított ajtókat, omladozó falakat, megbontott villanykapcsolókat, csővezetékeket láttak . A vízvezeték- és csatornahálózat szintén rossz állapotban van, felújításra szorul, szinte mindennaposak a beázások, csőtörések; ez utóbbiak nyomai számos helyen látszanak – a csővezetékek szerelése céljából szükségessé vált bontási munkálatok miatt a falakon sok helyen még mindig óriási lyukak, nyílások tátonganak. Az intézmény az 1970-es években Egészségügyi Gyermekotthonként működött, így a szobák jelenleg is egybenyílnak, egyes szobák „fürdető ággyal” rendelkeznek, így a súlyos állapotban lévő ellátottakat ott helyben, szobatársaik „társaságában” fürdetik meg. Az ilyen, jelenleg lakószobaként használt helyiségek között fürdőhelyiségek találhatók (valamennyi helyiség széles üvegfallal elválasztott), 3-3 illemhellyel, sorban egymás mellett, a legtöbb helyen ajtó, és függöny nélkül, szinte valamennyi WC takarófedő nélküli. A fürdetésre, fürdésre szolgáló helyiségek szintén rossz állapotban vannak, omlik a vakolat, csempe. Az emeleti szinten az egyik fiatal férfi ellátottat lábánál fogva rögzítik az ágya lábához, aki így a földön tartózkodik. Elmondásuk szerint súlyos dühkitörései vannak, amely a körülötte lévők testi épségét veszélyezteti sok esetben. Az intézmény 4 részlegből áll: 1-1 osztály működik a nagykorú férfi és nő ellátottaknak, kiskorú gyermekeknek, valamint súlyos fogyatékos személyeknek. Az ellátottaknak nincs körzetes, az egészségügyi alapellátást biztosító háziorvosa. Az ellátottak közötti bántalmazás és agresszió az egyedi igényekhez és szükségletekhez igazodó fejlesztés hiánya, és a sematikus fejlesztési tervek miatt mindennapos. Az ellátottak saját ruhái nincsenek névvel ellátva, így ad hoc jelleggel öltöztetik őket. Az adományba kapott ruhaneműkből a gondozók korábban „turi-butik”-ot szerveztek maguknak. [33] Az ESzCsM rendelet
33. §

(1)bekezdés c) pontja alapján ez a gyakorlat (kikötözés, rögzítés) korlátozó intézkedésnek minősül, így azt a vonatkozó jogszabályi előírások szerint szigorúan dokumentálni kell, figyelemmel a maximális időtartamra, megfigyelés és feloldás szabályaira – ESzCsM rendelet 4.§ -5. §

(3)bekezdés, Szakmai rendelet 101/A. §, Szoctv. 94/G. § [34] Több ellátott fogát nem a saját, hanem 2 db közös fogkefével mossák meg, a minden ellátott részére egyébként névvel ellátott fogkefék és fogmosó poharak használata helyett, azokat ugyanis külön tárolták, elzártan, egy esetleges ellenőrzés esetére. Beemelő szerkezet hiányában a golyófürdőt csupán azon ellátottakkal használják, akik abba önállóan, vagy kisebb segítséggel be tudnak lépni. [35] Munkatársai láttak egy súlyos állkapocs-deformitással, nagyon elhanyagolt száj higiénével rendelkező fiatal lány ellátottat, aki arcának feldagadása miatt alig kivehető módon próbálta tudtukra adni, hogy nagyon fáj az arca. Egy ellátott az egybenyíló szobák közötti függöny és válaszfalak nélküli 3-as elrendezésű WC-knél munkatársai jelenlétében, minden szeméremérzet és intimitásra való igény nélkül igyekezett biológiai szükségleteit kielégíteni. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.235/2024/9/II 25 [36] Egy ápoló-gondozó munkatárs megosztotta velük véleményét, amely szerint saját autista gyermekét sem hozná ebbe az intézménybe, de az új intézményvezető mentalitása nagyon tetszik neki, valódi változtatások eléréséhez azonban még kevés ideje dolgozik az intézményben. [37] Az intézményvezető kitért arra is, hogy a fürdetést korábban hajnali 5 órakor kezdték, és csoportosan (10-15 fő egyszerre) végezték úgy, hogy az ellátottakat lemeztelenítették, az állni nem tudó mozgásában korlátozott gondozottakat a fürdető helyiségek padlójára helyezték, és távolról zuhanyozták le őket. Megesett, hogy amennyiben az 1 hektoliter meleg víz elfogyott, egyes ellátottakat már hideg vízben zuhanyoztattak le. Az ápoló-gondozó munkatársak tevékenységének minősítésével összefüggésben azt is megjegyezte az intézményvezető, hogy a közösségi helyiségekben az ellátottakat a gondozóktól a mobiltelefon használata különböztette csupán meg; egyebekben az ellátottakat a szobáikba zárták be, egész nap ott tartózkodtak. Az egészségügyi ellátást és az iskoláztatást Település2őn, a szakrendelést Település3on érik el. Hangsúlyozta azt is – ahogyan azt több munkatárs is a tudomására hozta –, hogy az ápológondozó személyzet nem minden tagja értett egyet a személye ellen irányuló panaszokkal, beadványokkal. Elmondása szerint nagyon jól képzett ápoló-gondozók is vannak az intézményben, egyben szükség lenne a kiégés elleni tréningekre. Az intézményvezető rendelkezésre bocsátotta a legutóbbi,

1. október 28-án lezárt fenntartói ellenőrzésről készült vizsgálati jelentést, a
2. évi hatósági ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvet, az intézmény szervezeti és működési szabályzatát, a szakmai programot, a házirendet, valamint a korlátozó intézkedések protokollját. [38] Összességében az Ombudsman és a vizsgálati jelentések többek között az alábbi megállapításokra jutottak, miként az az jelentés száma számú jelentésből kitűnik: „Az ellátotti jogok megengedhetetlen mértékben sérülnek. Az intézmény gazdátlan, elhanyagolt érzést kelt” (ombudsmani jelentés 30.o.) „A fertőzésmentes és higiénikus környezet részben biztosított.” (ombudsmani jelentés 30.o.) „A gondozási tevékenység nem megfelelő.” (ombudsmani jelentés 30.o.) „(…) az intézményben már a vezető váltást megelőző években olyan elhanyagolt ápolási, gondozási és lakhatási körülmények alakultak ki, amelyek az ellátott személyek alapvető jogait rendkívül súlyos mértékben sértették.” (ombudsmani jelentés 30.o.) „az intézményi férőhelyek kiváltása a Település1i Szociális Intézmény intézményben elodázhatatlanul sürgető feladat az érintettek vonatkozásában, ugyanis az ilyen konfliktusos, frusztrációkkal teli és a személyi, tárgyi feltételek hiánya következtében kiüresedett légkörben élő fogyatékos személyek esélye az emberi élethez- amint azt az ellenőrzések jegyzőkönyvei is feltárták- már évek óta napról napra halasztódik. “ (ombudsmani jelentés
3. oldal). „A vizsgált Intézményben ugyancsak tapinthatók a nagy létszámú bentlakásos intézmények „sajátosságai” úgy, mint a rendkívül magas ellátotti létszám (218 fő), a hiányos tárgyi (fürdőszobák, illemhelyek, ágyak, matracok) és személyi (ápoló-gondozó személyzet) feltételek, az akadálymentesség (egyenlő esélyű hozzáférés) hiánya. Mindezek az ápoló, gondozó tevékenység vonatkozásában kényszermegoldások (csoportos fürdetés, rácsos ágyak, ajtórácsok) alkalmazására szorítják az intézmény munkatársait, illetve az ellátás szakmai Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.235/2024/9/II 26 színvonalának erős visszaesését eredményezik. Mindezen körülmények az ellátottak alapvető jogait súlyos mértékben sértik, és az ellátott személyek tekintetében a minden embert egyenlő mértékben megillető emberi méltósághoz való joggal, az egyenlő bánásmód követelményével, a fogyatékossággal élő személyek kiemelt védelmének állami kötelezettségével összefüggésben visszásságot okoznak, és összességében – illetve egyes intézkedések önmagukban is – felvetik a megalázó, embertelen bánásmód tilalmának sérelmét, amely nem felel meg a CRPD
4. cikkéből eredeztethető nemzetközi kötelezettségeknek sem. (ombudsmani jelentés 30.o.) „a kormányhivatalok hatósági ellenőrzései sok esetben leginkább a dokumentációk vizsgálatára, a dokumentációs rend jogszabályi előírásoknak való megfelelőségére irányulnak” (ombudsmani jelentés 31.o.) „Szintén kardinális kérdések, hogy a fenntartói vizsgálat eredményeként tett 62 javaslat megvalósítása és annak ellenőrzése milyen fázisban van.” (ombudsmani jelentés 31.o.) [39] Ezt követően a IV. rendű alperes rendkívüli vizsgálatot rendelt el, majd részletes intézkedési tervet készített, míg a II. rendű alperes az intézményvezetőt visszahívta. [40] A felperes gyógypedagógus, valamint emberi jogász munkatársai összesen 5 alkalommal jártak (
5. február
6. és
7. és 27; március
8. és április 18.) az Szociális Intézménynél. Eredeti látogatásuk célja az volt, hogy egy uniós támogatásból megvalósuló nemzetközi projekt záróeseményére találjanak egy vagy több olyan kiskorút, aki a saját élményein keresztül tud beszámolni arról, milyen az élet egy olyan nagy létszámú zárt intézetben, mint amilyen a Szociális Intézmény. A felperes munkatársai az 5 látogatás közül az április 18-i látogatás alkalmával gyakorlatilag a teljes intézményt bejárták, az általuk tapasztaltakról írásbeli feljegyzéseket, egyúttal fénykép felvételeket készítettek. Tették mindezt azért, mert már az első látogatást követően világossá vált előttük, hogy a Szociális Intézménynél ellátott személyeket súlyos jogsértések érik. A felperes az Szociális Intézménynél tapasztaltakról jelentést készített, amelyben összefoglalta az intézményben élők terhére megvalósuló jogsértéseket, egyúttal közzétett számos olyan – az érintettek felismerhetőségét kizáró módon szerkesztett- fényképfelvételt is, amelyek alátámasztják a jelentésében foglalt súlyos megállapításait. A felperes az általa feltárt jogsértések miatt büntetőfeljelentéssel élt, a nyomozás jelenleg is folyamatban van. [41] A IV. rendű alperes által elrendelt rendkívüli vizsgálat nyomán
9. május 30-án a IV. rendű alperes intézkedési tervet készített az általa feltárt hiányosságok, jogsértések megszüntetése érdekében. [42] A Szociális Intézmény I. rendű alperes a per folyamatban léte alatt jogutód nélkül megszűnt, működési helyén a VI. rendű alperes folytatja tevékenységét a Szociális Otthon elnevezésű szociális intézményben. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.235/2024/9/II 27 [43] A perben beszerzett, az Szakértő1, valamint Szakértő2 igazságügyi pszichiáter szakértő által készített szakértői vélemény megállapította, hogy a VI.r. alperes Szociális Otthon intézményben készült vizsgálat, a helyszínen tett személyes látogatás és a megvizsgált dokumentáció alapján az intézményben alkalmazott korlátozó intézkedések, és azok dokumentálása jogszerűen az 1/
10. (I. 7.) SzCsM rendelet 101/A. §

(3)bekezdése szerinti adatlapon és betétlapon a jogszabály által előírt módon zajlik. Továbbá, hogy a Szociális Otthonban elhelyezett fogyatékos személyek neurológiai és mentális pszichiátriai egészségügyi ellátása jelenleg a szakma szabályainak, a korszerű terápiás protokollnak, szemléletnek, jogszabályoknak megfelelő gyakorlattal és dokumentálással történik. A gyermek és ifjúság pszichiátriai, valamint felnőtt pszichiátriai ellátás szintén megnyugtatóan és folyamatosan elérhetően korszerű szemlélettel működik. Az intézményi orvosok, illetve a szakápolók által szükségesnek ítélt szakrendelések gördülékenyen igénybe vehetők. Az intézmény 1 gyermek és 1 felnőtt intézményi orvost foglalkoztat részállásban, akik rugalmas rendelési idejének és soron kívüli elérhetőségének köszönhetően az intézményben ellátatlan lakó nem marad. A lakók testi állapotának (gyermekgyógyászati, bőrgyógyászati, nőgyógyászati, fogászati) státuszának pontosabb megítélése. [44] A szakértői vélemény szerint problémát jelent viszont a szokásos szűrővizsgálatok elérése, megvalósítása, a hazai egészségügyi ellátórendszer nem kellően felkészült/tervezett arra, hogy az eljárási területén lévő nagyszámú, sajátos ellátású igényű személynek a sürgős szükség esetén kívüli ellátás diszkrimináció mentesen, szokásos hozzáféréssel végezni tudja. Ugyanakkor, ennek javítása és szűrések megoldása érdekében történnek lépések, az intézmény felvette a kapcsolatot az autizmussal élők fogászati ellátását végző hálózat keretében a Egészségügyi Intézet1 működését megkezdő fogászati ellátó hellyel. A lakók vizsgálatának és ellátásának konkrét megvalósítását a Covid járvány akasztotta meg. [45] A szakértői vélemény rámutat arra is, hogy az intézményben jelenleg tapasztaltak alapján összességében nem észleltek arra utalót, hogy a Szociális Otthonban elhelyezett fogyatékos személyek fizikai és mentális állapotát és szükségleteit illetően a helyszínen rendelkezésre álló, egészségügyi ellátás elégtelen lenne, és emiatt azonnali külső orvos bevonására lenne szükség. Az egészségügyi szűrővizsgálatokhoz való hozzáférés problémáján, megoldásában viszont az intézmény támogatásra szorulónak tűnik. [46] A gyógypedagógus, illetve fejlesztő szakemberek vonatkozásában elmondható, hogy a komplex szükséglet felmérés a TL-hez kapcsolódóan minden lakó esetében megtörtént, ebbe is betekintést kaptak a szakértők. A szükségletek kielégítése ugyanakkor a megfelelően képzett szakemberek hiányában nem tud kellőképpen megvalósulni. A köznevelés területén a fejlesztőnevelés oktatásban résztvevő tanulók esetében a feladatellátási kötelezettségért felelős tankerület, nem biztosít megfelelő humán erőforrást. A felnőtt lakók esetében a jogszabályoknak ugyan megfelel a munkatársi létszám, ám a megfelelő szakképzettséggel nem rendelkező munkatársak alkalmazása nem biztosítja a szükségletekre releváns módon reflektálni képes, az elmélet és gyakorlati ismeretek terén is felkészült humán erőforrást. Az VI.r. alperes, illetve az általa fenntartott intézmény rengeteg erőfeszítést tesz azért, hogy a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.235/2024/9/II 28 lehetőségekhez képest biztosítsa a felmerülő szükségletek kielégítésére minél felkészültebb munkatársakat. [47] A szakértői vélemény rámutatott arra is, hogy a korlátozó intézkedések alkalmazásáról mind a törvényes képviselő, mind pedig az ellátott jogi képviselő minden esetben tájékoztatást kap. A korlátozó intézkedésekkel összefüggő megfigyelésre, és az intézkedések maximális időtartamára, feloldására vonatkozóan az intézmény házirendje a jogszabályoknak megfelelően részletes eljárási rendet tartalmaz, amelyet az ellátó személyzet ismételt képzések keretében alaposan megismer, és a gyakorlati alkalmazás során követ. A korlátozó intézkedések alkalmazásánál az intézményben 2017 óta nem merült fel panasz. [48] A különböző előre mutató és megelőző intézkedéseknek, valamint a CRPD rendelkezéseinek érvényre juttatását elősegítő belső szabályzatok, rendelkezéseinek és azok betartásának, továbbá az intézmény működési alapelveinek, és a fenntartóváltást követő intézményi kultúrának a figyelembevételével összegezhető, hogy a Szociális Otthon szolgáltatásait igénybevevő személyek jogi védelme biztosított. A hazai hatályos jogszabályok és költségvetési források között működő IJSZ ellátottjogi képviselővel való kapcsolat intenzív, és érdemi a lakók részéről is. Jogi segítségnyújtás iránti igény felmerülésekor a verbálisan jól kommunikáló lakók megfelelő útmutatást és ügyüknek megfelelő képviseletet kapnak. Más esetekben az ellátottjogi képviselő által végzett, ún. „intézményi monitoring” tevékenység jelent valódi segítséget, ahogy erről az ellátottjogi képviselő és az intézményvezető között folyt levelezések is tanúskodnak. Mindazon által, az állam által a CRPD foglaltak szerint biztosítandó egyenlő esélyű hozzáférésen alapuló jogi segítségnyújtás minőség és mennyiségi értelemben vett további fejlesztést igényel. [49] Összességében megállapítható, hogy a Szociális Otthon a hazai ágazati jogszabályi előírásoknak megfelelően valamennyi fogyatékossággal élő személy, beleértve a fokozottabb támogatást igénylő lakók emberi jogainak előmozdítását és védelmének biztosítását szem előtt tartva működik. Ezt tükrözi a fenntartóváltást követően a Szociális Otthon – Otthona (VI.r. alperes) 2018. augusztus 27. napján jóváhagyott Szakmai Programja, és az abban megfogalmazott alapelvek is, illetve az ennek mentén kialakulóban lévő szervezeti kultúra. Az intézményvezetés törekszik arra, hogy – a fogyatékosság mértékét figyelembevéve – a lehető legönállóbb életvitelhez segítse a lakókat, ez tervszerű személyiségfejlesztést, valamint az egyes szükségletek mentén megfogalmazandó egyéni és lakóközösségi döntések meghozatalához igényelt segítségnyújtást jelent. Tekintettel arra, hogy minden kultúraváltás munkavállalói szemléletformálás, de az immár több évtizede itt lakók önállóságának fejlődése is időigényes, lépésről lépésre zajló fokozatosan végbemenő folyamat, ezért az intézményvezetés az egyén életkorát, állapotát, és fogyatékosságát figyelembevevő, annak megfelelő ütemű és mértékű önállóság elérését tekinti, az öngondoskodás és az életvitelben elérendő célnak. Az IFKT részét képezik azok a munkatársi felmérések, melyek az intézményben dolgozók fogyatékos személyekkel kapcsolatos attitűdjéről, viszonyulásáról adnak visszajelzést. Bemutatja a munkatársaknak a fenntartóváltás idején a közösségi befogadás Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.235/2024/9/II 29 alapfogalmaival kapcsolatos ismereteinek hiányosságait, kommunikációjuk módját, csatornáit, illetve a magasabb minőségű munkavégzéshez igényelt támogatásokat. Egyértelműen kitűnik a rendszeres esetmegbeszélés iránti fokozott szükséglet és a mentorálás, illetőleg a szupervízió nélkülözhetetlensége. Az intézményben dolgozók kifejezetten igénylik a szakmai párbeszédet, nyitottak az új ismeretekre, képzésekre. Mindezek ellenére a fenntartóváltást követően nagy volt az intézményi fluktuáció is: azon munkatársak, akik nem tudtak vagy nem akartak haladni az intézmény új vezetőségével és az általuk közvetített – a CRPD-ben foglaltak szerinti – szemlélet és szakmai irányváltással azonosulni, azok elhagyták az addigi munkahelyüket. Fentiekből látható, hogy nem csak az intézmény szolgáltatásainak igénybevevői és a vezetés, hanem a munkatársi közösség is hosszú – attitűd és kultúraváltó – utat járt be az elmúlt 3 év leforgása alatt, és ez a sokrétű fejlődés még nem ért véget. Az évtizedekkel ezelőtti paternalista intézményi kultúrából igyekeznek átlépni egy fogyatékossággal élő személyek emberi jogi katalógusában rögzített, az emberi méltóságot, a törvény előtti egyenlőséget, és a felnőtt személyek autonómiáját legteljesebb mértékben tiszteletben tartó világban, ahol e cél eléréséhez a felmerülő szükségleteknek megfelelő támogatást, segítséget kaphatnak az érintettek. [50] A felperes módosított keresetében kérte a bíróságot, hogy az 1959. évi IV. törvény (rPtk.) 84. §

(1)bek. a) pontja szerint állapítsa meg, hogy a II. rendű alperes

1. január
2. és
3. június
4. napja között, mint a jogutód nélkül megszűnt, a Település1/utca szám alatt működött Szociális Intézmény (továbbiakban Szociális Intézmény) fenntartója a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló
5. évi III. törvény (Szociális törvény) 92/B. §

(1)bek.

1. b)és
2. d)pontjaiban, a II.r. alperesról szóló 316/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet 3. §

(1)bekezdés n) pontja és 4. §

(4)bekezdés a) pontja, valamint a II.r. alperes Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/

1. (III. 31.) EMMI utasítás 41-
2. §-aiban előírt ellenőrzési kötelezettségének elmulasztásával fenntartotta, s így maga is megsértette, pontosan meg nem határozható számú, a Szociális Intézményban elhelyezett fogyatékos személy egyenlő bánásmódhoz való jogát, illetve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló
3. évi CXXV. törvény (továbbiakban Ebktv.)
4. §

(1)bek. c) pontja szerint fennállt annak a közvetlen veszélye, hogy megsérti a Szociális Intézményban elhelyezett fogyatékos személy egyenlő bánásmódhoz való jogát, ezzel megvalósítva az Ebktv. 10. §

(1)bekezdését (zaklatás), valamint a

1. § g) pontját (közvetlen hátrányos megkülönböztetés) az alábbiak szerint: A II. rendű alperes az 1) pontban meghatározott mulasztásával fenntartotta, illetve fennállt annak a közvetlen veszélye, hogy ezzel az Ebktv.
2. §

(1)bekezdésébe, vagylagosan pedig a 8. §

1. g)pontjába, valamint a 2007. évi XCII. törvénnyel kihirdetett Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény (továbbiakban Fogyatékosjogi Egyezmény) 15. cikkébe ütközően megalázó és megszégyenítő környezetet tartott fenn, illetve közvetlen hátrányos megkülönböztetést alkalmazott a Szociális Intézményban elhelyezett, pontosan nem meghatározható számú fogyatékos személlyel szemben azzal, hogy az emberi méltóságot súlyosan sértő módon korlátozta a fogyatékos személyek személyes szabadságát az Egyezmény 14. cikkébe ütközően. Az emberi méltóságot, különösen pedig az érintett személyek szeméremét sértő módon szervezi az ellátottak tisztálkodását; Nem biztosítja az egészséges, emberhez méltó lakhatási környezetet a fogyatékos személyek részére. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.235/2024/9/II 30 [51] A II. rendű alperes az 1) pontban meghatározott mulasztásával fenntartotta, s ezzel az Ebktv. 8. §
2. g)pontjába, valamint a Fogyatékosjogi Egyezmény 24., 26., és 30. cikkeibe ütközően nem biztosította pontosan meg nem határozható számú fogyatékos nagykorú személy oktatáshoz való hozzáférését, a habilitációt és rehabilitációt, valamint a kulturális életben, üdülési, szabadidős és sporttevékenységekben való részvételüket, illetve a Szociális tv. 67. § és 70. §

(3)szerinti teljes körű gondozást, szinten tartó, képességfejlesztő foglalkoztatást, továbbá sport- és szabadidős tevékenység végzését. A II. rendű alperes az 1) pontban meghatározott mulasztásával fenntartotta, illetve az Ebktv. 20. §

(1)bek.

1. c)pontja szerint fennállt annak a közvetlen veszélye, hogy ezzel megsértette pontosan meg nem határozható számú fogyatékos gyermek egyenlő bánásmódhoz való jogát azzal, hogy az Ebktv. 8. §
2. g)pontjába ütközően közvetlen hátrányos megkülönböztetést alkalmazott azzal a mulasztással, hogy nem biztosította számukra az 1991. évi LXIV. törvénnyel kihirdetett, a Gyermek jogairól szóló Egyezmény (továbbiakban Gyerekjogi Egyezmény) 3. cikkének, valamint a Fogyatékosjogi Egyezmény 7. és 24. cikkének megfelelő, Szociális tv. 70. §

(2)bekezdése szerinti korai fejlesztést és gondozást. A II. rendű alperes az 1) pontban meghatározott mulasztásával fenntartotta, illetve az Ebktv. 20. §

(1)bek.

1. c)pontja szerint fennállt annak a közvetlen veszélye, hogy ezzel megsértette pontosan meg nem határozható számú fogyatékos gyermek egyenlő bánásmódhoz való jogát azzal, hogy az Ebktv. 8. §
2. g)pontjába és a Fogyatékosjogi Egyezmény 24. cikkébe ütközően nem biztosította a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban Nkt.) 46. §

(3)bek. a) pontja szerinti, képesség szerinti oktatáshoz való jogukat. A II. rendű alperes az 1) pontban meghatározott mulasztásával fenntartotta, illetve az Ebktv. 20. §

(1)bek. c) pontja szerint fennállt annak a közvetlen veszélye, hogy ezzel megsértette pontosan meg nem határozható számú fogyatékos személy egyenlő bánásmódhoz való jogát azzal, hogy nem biztosította az egészségügyről szóló, 1997. évi CLIV. tv. (továbbiakban Eütv.) 7. §

(1)bekezdése szerinti egészségügyi ellátáshoz való jogát az Ebktv.

1. § g) pontjába és a Fogyatékosjogi Egyezmény
2. cikkébe ütközően. A II. rendű alperes az 1) pontban meghatározott ellenőrzési kötelezettségének elmulasztásával fenntartotta, illetve az Ebktv.
3. §

(1)bek.

1. c)pontja szerint fennállt annak a közvetlen veszélye, hogy maga is megsértette pontosan meg nem határozható számú, a Szociális Intézményban elhelyezett fogyatékossággal élő személy egyenlő bánásmódhoz való jogát, megsértve ezzel az Ebktv. 8. §
2. g)pontját azzal, hogy nem biztosította az érintetti kör igazságszolgáltatáshoz való hozzáférését, és ezzel velük szemben hátrányos megkülönböztetést alkalmazott. [52] Kérte, hogy a 2013. évi V. törvény (Ptk) 2:51. §

(1)bek. a) pontja szerint állapítsa meg, hogy a

1. július
2. napjától a Település1/utca szám alatt működő VI.r. alperes Szociális Otthon Otthonában (továbbiakban Szociális Otthon) elhelyezett, pontosan meg nem határozható számú fogyatékos személy vonatkozásában a VI. rendű alperes mint a Szociális Otthon fenntartója azzal a mulasztásával, hogy nem biztosítja az intézmény Szociális törvény 92/C. §

(1)bek. b) pontjában előírt törvényes működését, fenntartja és ezzel maga is megvalósítja, illetve fennáll annak közvetlen veszélye, hogy maga is megvalósítja az 1) számú kereseti kérelem 1.1-1.6 pontjaiban meghatározott zaklatást, illetve közvetlen hátrányos megkülönböztetést, megsértve ezzel pontosan meg nem határozható számú fogyatékos személy egyenlő bánásmódhoz való jogát az Ebktv. 10. §

(1)bekezdésébe, illetve Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.235/2024/9/II 31 a

1. § g) pontjába, valamint a Fogyatékosjogi Egyezmény 7., 14., 15., 24.,
2. és
3. cikkébe ütközően: A VI. rendű alperes a 2) pontban meghatározott mulasztásával fenntartja, illetve az Ebktv.
4. §

(1)bek. c) pontja szerint fennállt annak a közvetlen veszélye, hogy ezzel az Ebktv. 10. §

(1)bekezdésébe, vagylagosan pedig a

1. § g) pontjába, valamint a Fogyatékosjogi Egyezmény
2. cikkébe ütközően megalázó és megszégyenítő környezetet tart fenn, illetve közvetlen hátrányos megkülönböztetést alkalmaz a Szociális Otthonban elhelyezett, pontosan nem meghatározható számú fogyatékos személlyel szemben azzal, hogy az emberi méltóságot súlyosan sértő módon korlátozza a fogyatékos személyek személyes szabadságát a Fogyatékosjogi Egyezmény
3. cikkébe ütközően. az emberi méltóságot, különösen pedig az érintett személyek szeméremét sértő módon szervezi az ellátottak tisztálkodását; nem biztosítja az egészséges, emberhez méltó lakhatási környezetet a fogyatékos személyek részére. A VI. rendű alperes a 2) pontban meghatározott mulasztásával fenntartja, illetve az Ebktv.
4. §

(1)bek.

1. c)pontja szerint fennáll annak a közvetlen veszélye, hogy ezzel az Ebktv. 8. §
2. g)pontjába, valamint a Fogyatékosjogi Egyezmény 24., 26. és 30. cikkeibe ütközően nem biztosítja pontosan meg nem határozható számú fogyatékos nagykorú személy oktatáshoz való hozzáférését, habilitációját és rehabilitációját, valamint a kulturális életben, üdülési, szabadidős és sporttevékenységekben való részvételüket, illetve a Szociális tv. 67. § és 70. §

(3)szerinti teljes körű gondozást, szinten tartó, képességfejlesztő foglalkoztatást, továbbá sport- és szabadidős tevékenység végzését. A VI. rendű alperes a 2) pontban meghatározott mulasztásával fenntartja, illetve az Ebktv. 20. §

(1)bek.

1. c)pontja szerint fennáll annak a közvetlen veszélye, hogy ezzel megsérti pontosan meg nem határozható számú fogyatékos gyermek egyenlő bánásmódhoz való jogát azzal, hogy az Ebktv. 8. §
2. g)pontjába ütközően közvetlen hátrányos megkülönböztetést alkalmaz azzal a mulasztással, hogy nem biztosítja számukra a Gyerekjogi Egyezmény 3. cikkének, valamint a Fogyatékosjogi Egyezmény 7. és 24. cikkének megfelelő, Szociális tv. 70. §

(2)bekezdése szerinti korai fejlesztést és gondozást. A VI. rendű alperes a 2) pontban meghatározott mulasztásával fenntartja, illetve az Ebktv. 20. §

(1)bek.

1. c)pontja szerint fennáll annak a közvetlen veszélye, hogy ezzel megsérti pontosan meg nem határozható számú fogyatékos gyermek egyenlő bánásmódhoz való jogát azzal, hogy az Ebktv. 8. §
2. g)pontjába és a Fogyatékosjogi Egyezmény 24. cikkébe ütközően nem biztosítja az Nkt. 46. §

(3)bek. a) pontja szerinti, képesség szerinti oktatáshoz való jogukat. A VI. rendű alperes a 2) pontban meghatározott mulasztásával fenntartja, illetve az Ebktv. 20. §

(1)bek. c) pontja szerint fennáll annak a közvetlen veszélye, hogy ezzel megsérti pontosan meg nem határozható számú fogyatékos személy egyenlő bánásmódhoz való jogát azzal, hogy nem biztosítja az Eütv. 7. §

(1)bekezdése szerinti egészségügyi ellátáshoz való jogot az Ebktv. 8. §

1. g)pontjába és a Fogyatékosjogi Egyezmény 25. cikkébe ütközően. A VI. rendű alperes az Ebktv. 8. §
2. g)pontja alapján közvetlen hátrányos megkülönböztetést alkalmaz, akkor amikor az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést nem biztosítja a Szociális Otthon lakóinak. [53] Kérte a Törvényszéket, hogy a Szociális Intézmény vonatkozásában az rPtk. 84. §

(1)bek. a) pontja szerint, a Szociális Otthon vonatkozásában a Ptk. 2:51. §

(1)bek. a) pontja szerint állapítsa meg, hogy a III. rendű alperes mint a Szociális Intézmény és a Szociális Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.235/2024/9/II 32 Otthon működését engedélyező szerv

1. június
2. napjáig a Szociális Intézmény, majd
3. július
4. napjától a Szociális Otthon vonatkozásában a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló 369/
5. (X. 24.) Korm. rendelet (továbbiakban: Sznyr.)
6. §

(1)bek

1. a)pontja és
2. d)pontja, valamint az Sznyr. 40. §

(1)bek. szerinti, ellenőrzési kötelezettségének és a szükséges jogkövetkezmények alkalmazásának elmulasztásával a Szociális Intézményban fenntartotta az

1. és
2. sz. kereseti kérelmek szerinti zaklatást és közvetlen hátrányos megkülönböztetést a Szociális Intézményban, illetve a Szociális Otthonban elhelyezett, pontosan nem meghatározható számú fogyatékos személy terhére az Ebktv.
3. §

(1)bekezdésébe, illetve az Ebktv.

1. § g) pontjába, valamint a Fogyatékosjogi Egyezmény
6. és
7. cikkébe ütközően, illetve az Ebktv.
8. §

(1)bek. c) pontja szerint fennállt ennek a közvetlen veszélye, a Szociális Otthonban pedig jelenleg is fenntartja, illetve ennek közvetlen veszélye fennáll [54] Kérte, hogy a Szociális Intézmény vonatkozásában az rPtk. 84. §

(1)bek. a) pontja szerint, a Szociális Otthon vonatkozásában a Ptk. 2:51. §

(1)bek. a) pontja szerint állapítsa meg, hogy

1. május
2. napjáig a IV. rendű alperes, azt követően jogutódja, a VII. rendű alperes mint a szociálpolitika és a szociális ágazat irányítói, valamint mint a II. rendű alperes irányító szervei (152/
3. (VI. 6.) Korm. rendelet
4. számú melléklet C) pont
5. alpontja, illetve 182/
6. (V. 24.) Korm. rendelet
7. számú melléklet E) pont 13.alpontja) a Szociális Intézmény vonatkozásában
8. június
9. napjáig fenntartották, a Szociális Otthon vonatkozásában
10. július
11. napjától fenntartják a fenti kereseti pontokban leírt zaklatást, illetve közvetlen hátrányos megkülönböztetést, illetve ennek közvetlen veszélye az Ebktv.
12. §

(1)bek. c.) pont szerint fennállt, illetve a Szociális Otthon vonatkozásában jelenleg is fennáll. A IV. rendű alperes

1. május 25-ig, azt követően jogutódja, a VII. rendű alperes e kereset szerinti, az Ebktv.
2. §

(1)bekezdésébe, illetve az Ebktv.

1. § g) pontjába ütközően fenti jogsértést azzal a magatartással valósították meg, hogy elmulasztották részükre jogszabályok által előírt ellenőrzést (152/
2. (VI. 6.) Korm. rendeletet
3. §

(2)bekezdés c) pontja, 59. §

(2)bek. ab) pontja; a 182/

1. (V. 24.) Korm. rendelet
2. §

(2)c), 92. §

(2)ab) pontja; az Államháztartásról szóló

1. évi CXCV. törvény
2. §; illetve a Szociális Otthon vonatkozásában a VI. rendű alperessel kötött Támogatási szerződésben, illetve a Szociális Intézmény kiváltásával és a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményrendszer ellenőrzésének megerősítésével kapcsolatos feladatokról szóló 2051/
3. (XII. 27.) Kormányrendelet 3.a pontja) a Szociális Intézmény, majd a Szociális Otthonban elhelyezett fogyatékos személyek ellátásával összefüggésben, valamint elmulasztották az ellenőrzés alapján a jogsértések megszüntetéséhez szükséges jogkövetkezmények alkalmazását. [55] Kérte, hogy az rPtk.
4. §

(1)bek. a) pontja szerint állapítsa meg, hogy az V. rendű alperes, mint a fejlesztési célelőirányzatok kezeléséért, szabályozásáért és ellenőrzéséért felelős minisztérium fenntartotta a fenti kereseti pontokban leírt zaklatást, illetve közvetlen hátrányos megkülönböztetést az Ebktv. 10. §

(1)bekezdésébe, illetve az Ebktv.

1. § g) pontjába ütközően, illetve ennek közvetlen veszélye az Ebktv.
2. §

(1)bek. c) pontja szerint fennállt azzal, hogy az Európai Bizottság által biztosított fejlesztési támogatások terhére támogatásban részesítette a II. rendű alperest a KEOP-5.7.0/15-2015-0246 projekt keretében, egyúttal elmulasztotta a 2007-2013-as programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.235/2024/9/II 33 szóló 4/2011. (I. 28.) kormányrendelet 5/A. §

(1)bekezdés k) pontja szerinti ellenőrzési kötelezettségét. [56] Kérte, hogy tiltsa el az rPtk. 84. §

(1)bek. b) pontja szerint az VIII. rendű alperest, a Ptk. 2:51. §

(1)bek. b) pontja szerint pedig a III-VI-VII. rendű alpereseket az 1-

1. számú kereseti kérelmekben meghatározott diszkriminatív gyakorlatok folytatásától, egyúttal tiltsa meg a VI. rendű alperesnek, hogy új személyeket vegyen ellátásba az általa fenntartott Szociális Otthonba az ítélet jogerőre emelkedését követő naptól. [57] A IX. rendű alperessel szemben ugyanazt a keresetet terjesztette elő, mint a jogelőd VIII. rendű alperessel szemben. [58] Kérte, hogy kötelezze a bíróság a VI. rendű alperest a Ptk. 2:
2. §

(1)d) pontja alapján arra, hogy a jogsértést úgy szüntesse meg, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követő napon szüntesse meg az általa fenntartott Szociális Otthonban valamennyi érintett személy szabadságát jogellenesen korlátozó intézkedés alkalmazását, ide értve a fizikai korlátozó eszközök, rácsos vagy magasított ágyak vagy pszichotróp és egyéb gyógyszerek a személy szabad és tájékoztatáson alapuló beleegyezése nélkül, kémiai korlátozó eszközként történő használatát. Emellett biztosítsa valamennyi érintett személy személyes szabadságának és testi integritásának védelmét az általa fenntartott Szociális Otthonban foglalkoztatott gondozók képzése által, mely során külső szakértő segítségével sajátítsák el a korlátozó intézkedéseket kiváltó deeszkalációs technikák alkalmazását. A fenti intézkedések végrehajtását dokumentálja és azt küldje meg a felperesnek, illetve tegye lehetővé számára, hogy az a végrehajtásról a Szociális Otthon bejárásával meggyőződhessen. [59] Az ítélet jogerőre emelkedését követő 2 hónapon belül a Szociális Otthonban elhelyezett valamennyi fogyatékos személy fizikai és mentális állapotát és szükségleteit mérje fel külső orvos (gyermekorvos, patológus, bőrgyógyász, nőgyógyász, fogorvos, neurológus, pszichiáter), pszichológus és gyógypedagógus bevonásával, valamint az állapotfelmérés alapján haladéktalanul kezdje el a szükséges sürgősségi egészségügyi és fejlesztő ellátásokat, ideértve a szükséges orvosi, pszichológiai és gyógypedagógiai terápiát. Az állapot- és szükségletfelmérés terjedjen ki a személy egészségügyi, pszichés - különös tekintettel az intézményi elhelyezés során elszenvedett bánásmód okozta esetleges trauma következményeire - és fogyatékosságából adódó állapotára, továbbá a személy oktatási, gyógypedagógiai és terápiás szükségleteire, valamint a foglalkoztatással kapcsolatos, szociális és kommunikációs képességeire. [60] Az ellátottak 7.2 pont szerinti felmérése alapján az ítélet jogerőre emelkedését követő 2 hónapon belül minden lakó vonatkozásában dolgozzon ki egyéni (re)habilitációs és integrációs tervet, amelyek meghatározzák az érintett személyek (re)habilitációjának egyéni területeit és céljait, illetve a közösségi ellátásba való integrációjának ütemét és pontos menetét. Az integrációs tervnek tartalmaznia kell a személy egészségügyi, mentálhigiéniai, Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.235/2024/9/II 34 (re)habilitációs, oktatási, szakképzési, foglalkoztatási, szabadidős, valamint szociális szolgáltatásokhoz közösségben történő, egyéni szükségleteken alapuló hozzáférésének módjait, ideértve annak helyszíneit és rendszerességét. Valamennyi (re)habilitációs és integrációs egyéni tervet a személyek azonosítására alkalmatlan módon az ítélet jogerőre emelkedését követő 2 hónapon belül küldjön meg a felperesnek. [61] Az ítélet jogerőre emelkedését követő 1 hónapon belül tegye meg a szükséges lépéseket ahhoz, hogy biztosítsa a lakók emberhez méltó és higiénikus lakhatásának és tisztálkodásának feltételeit. [62] Az ítélet jogerőre emelkedését követő naptól a fogyatékossággal élő személyek igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésének elősegítése érdekében működjön együtt az érintett személyek jogvédelmével foglalkozó civil szervezetekkel, ideértve a felperesi alapítványt, többek között oly módon, hogy tegye lehetővé a független, civil szakértők érdemi módon történő látogatását az intézményben, ideértve az ellátottakkal történő bizalmas (négyszemközti) beszélgetések lehetővé tételét. [63] Az ítélet jogerőre emelkedését követő 2 hónapon belül dolgozzon ki egy egyéves akció tervet az ellátottak megfelelő jogvédelmét biztosító panaszmechanizmusok hatékonyságának javítására, jogi segítségnyújtás hozzáférhetőségének biztosítására. Az ítélet jogerőre emelkedését követő 2 hónapon belül dolgozzon ki egy egyéves akció tervet a minden ellátottat érintő kommunikáció akadálymentesítése érdekében a panaszmechanizmusok, jogi segítségnyújtás igénybevételéről szóló, hatékony tájékoztatással összefüggésben. Az akciótervek végrehajtását dokumentálja és e dokumentációt negyedévente küldje meg a felperes részére. [64] Az ítélet jogerőre emelkedését követő 12 hónapon belül gondoskodjon az intézmény bezárásáról és valamennyi a Szociális Otthonban lakó fogyatékos személy közösségben történő elhelyezéséről (kitagolásáról), ideértve az ennek fedezetét biztosító forrásokat, valamint arról, hogy szükségleteikhez mérten hozzáférjenek a szükséges közösségi szolgáltatásokhoz (a közösségben elérhető szociális alap- és szakszolgáltatások). Ennek megtörténtéről készítsen jelentést úgy, hogy abból kitűnjön, hogy hova költöztette át az ellátottakat és számukra milyen, a társadalmi befogadáshoz szükséges támogatást és szolgáltatásokat biztosított, és a jelentést küldje meg a felperesnek. [65] Kötelezze a III. és VII. rendű alperest a Ptk. 2:51. §

(1)d) pontja alapján arra, hogy ellenőrizze a

1. kereseti kérelemben meghatározott intézkedések végrehajtását, jogszabálysértés esetén határidő megjelölése mellett kötelezze a VI. rendű alperest a hiányosság vagy jogsértés megszüntetésére. A
2. számú kereseti kérelem végrehajtásának ellenőrzéséről részletes jelentésben számoljon be a felperesnek az ítélet jogerőre emelkedését követő 7 hónapon belül. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.235/2024/9/II 35 [66] Az alperesek elsődlegesen a per megszüntetését kérték, mivel álláspontjuk szerint közérdekű igényérvényesítés alapján a felperes nem indíthat pert. [67] Érdemben a kereset elutasítását kérték arra hivatkozással, hogy a felperesnek nincsen perbeli legitimációja. Másodlagosan arra hivatkoztak, hogy a Kúria Pfv.IV.21.186/2022/
3. számú határozata alapján a felek között magánjogi jogviszony nem jött létre, így személyiségi jogsértést sem követhettek el. Ezt meghaladóan ellenőrzési kötelezettségének eleget tettek. [68] Az V. rendű alperes előadta, hogy nem volt feladata az I. rendű alperes működésének és tevékenységének ellenőrzése, kizárólag környezet és energia operatív program keretében került jogi kapcsolatba a II. rendű alperessel, az I. rendű alperes működése tekintetében nincs fenntartói engedélyezési, vagy ellenőrzési jogosultsága. Az V. rendű alperest mint támogatót csupán a támogatás felhasználására vonatkozó ellenőrzési kötelezettség terhelte, a II. rendű alperes jogelődjének, illetve a VI. rendű alperesnek a tevékenységét nem volt sem köteles, sem jogosult ellenőrizni. Ezt az V. rendű alperes által csatolt iratok igazolják, ezek valódiságát a felperes sem vonta kétségbe. Az V. rendű alperes a felperes által sérelmezett magatartáshoz nem nyújtott támogatást, hanem az épületenergetikai korszerűsítéshez, mely még közvetett összefüggésben sem áll a felperesi kereset jogalapját képező körülményekkel. Így az V. rendű alperes, és ehhez kapcsolódóan a VIII. és a IX. rendű alperes félként történő perben állás egyrészt indokolatlan, érdemben alaptalan [69] A VI. rendű alperes előadta, hogy a kereset semmilyen olyan konkrét magatartást nem nevezett meg, amely a terhére róható lenne, a sérelmezett magatartások, cselekmények a jogutód nélkül megszűnt I. rendű alperesre vonatkoznak. A felperes az általa működtetett Szociális Otthon intézményi működésére vonatkozóan nem rendelkezik információval. A felperes ún. valószínűsítése mindösszesen abban nyer megfogalmazást, hogy az általa létrehozott és működtetett szociális intézmény a per indulásakor még ott működő korábbi intézmény helyén működik. Semmilyen olyan információt, tapasztalatot vagy hatósági ellenőrzést nem csatolt, ami alapján egyáltalán a valószínűsítés szintjét elérte volna, még úgy sem, hogy e körben az Ebktv. könnyítést tartalmaz a kérelmező javára, a klasszikus perrendtartási szabályokban megfogalmazott bizonyítási teherhez képest. Minden felperes által bizonyítékként vagy valószínűsítési jogalapként megjelölt jegyzőkönyv, hatósági vizsgálati eredmény a korábbi intézmény működése során és annak alapján került kiállításra, melyre hivatkozással a felperes csak annyit jegyez meg, hogy nincs olyan információja, amely szerint ebben változások álltak volna be. Részletes tájékoztatást adott eddigi úgy infrastrukturális, mint személyi jellegű intézkedéseiről, ideértve úgy a személyzet körében tett fejlesztéseket, mint a bentlakók egyéni bánásmódjában, egyéni igényeik feltérképezésében, és a működés során tett adaptálásban. A beszerzett szakértői véleménnyel egyetértett, .az alábbi kiegészítéseket tette e körben. Ahogy azt a szakértői jelentés helyesen leírja, a bentlakók tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatás biztosítása nem a feladata. A feladata az oktatási intézmények elérhetőségének vagy az utazó pedagógusok fogadásának a biztosítása, míg a tankötelezettség teljesítése esetén a szülők vagy gondnokok feladata a tanköteles bentlakó beíratása. Mindezek mellett, annak ellenére, hogy az intézménybe került tanköteles Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.235/2024/9/II 36 bentlakók érvényes szakértői jelentésekkel rendelkeztek, minden kiskorúnak újra megkérte a szakértői vizsgálatát annak érdekében, hogy az állapotának és képességének megfelelő oktatási intézménybe történjen a beiskolázása. Nem képezi a felelősségét a fogadó intézmények oktatási tevékenységének módszere és minősége. [70] Hivatkozott arra, hogy a jelentés szakirányú terápiás szakemberekre vonatkozó szakértői megállapításait nem vitatja, de ki kell hangsúlyozni, hogy az alperesi intézmény működése e körben is megfelel a jogszabályi előírásoknak, tekintettel arra, hogy minden alkalmazott terápiás munkatárs olyan felsőfokú végzettséggel rendelkezik, mely megfelel a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/
4. (I. 7.) SzCsM rendelet
5. számú mellékletében foglaltaknak, mely a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményekben foglalkoztatottaknak az adott munkakör betöltéséhez szükséges képesítési minimum előírásait tartalmazza. [71] Az egészségügyi ellátásokkal kapcsolatosan az alábbi kiegészítéseket tette: Az alperesi intézmény nem egészségügyi, hanem szociális intézmény, ennek megfelelően nem feladata általános és szakirányú egészségügyi szolgáltatások biztosítása. Ugyanakkor, ahogy a szakértői jelentés is tartalmazza, a bentlakók állandó orvosi felügyeletére vonatkozó jogszabályi kötelezettségeknek maradéktalanul eleget tesz, és minden tőle telhetőt megtesz a szakirányú és rendszeres szűrővizsgálatokhoz való hozzáférés biztosítására. Azonban ahogy ezt a szakértői jelentés is rögzíti, az ilyen súlyos mentális, fogyatékossággal bíró személyek szűrővizsgálata (szemészet, fogászat, női és férfi szakszűrések) speciális feltételeket követelnek meg. Egyes esetekben az csak altatásban megoldható. A közegészségügyi ellátó rendszer azonban nincs felkészülve ezekre a speciális ellátási módozatokra. A magánegészségügyi intézmények számára pedig nem célcsoport. Ennek okán az alperesi intézmény kiszolgáltatott a rendszerszintű hiányosságoknak, értve úgy a speciális eszközök esetleges hiányát, mint azon érzékenyítési programok hiányát, melyekbe a közeli kórházak, szakrendelők kerülnek bevonásra. [72] Előadta, hogy a szakértői jelentés alapján egyértelműen megállapítható, hogy a VI. rendű alperes – biztosítja az intézmény törvényes működését, intézményének működése során sem alkalmazott módszerei, sem személyzete nem valósítja meg a felperesi kereseti kérelem szerinti zaklatást, nem tart fenn megalázó és megszégyenítő életkörülményeket, nem alkalmaz a bentlakókkal szemben hátrányos megkülönböztetést, nem korlátozza a bentlakók személyes szabadságát, az esetileg alkalmazott korlátozó intézkedések megfelelnek a jogszabályi előírásoknak és a szükségesség-arányosság elvárásának, biztosítja a bentlakók tisztálkodási lehetőségét, folyamatosan fejleszti a lakhatási környezetet, folyamatosan fejleszti a támogatott lakhatási lehetőségeket, ezen felül teljes intézményi