← Magyarország

Kfv.37609/2022/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Jogszabálysértésre hivatkozás hiányában az ítélet elleni felülvizsgálati kérelem visszautasításának van helye. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VI.37.609/2022/

  1. A tanács tagjai: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró Dr. Kurucz Krisztina bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit bíró A felperes: Név1 (cím1) Dr. Czirmes György ügyvéd (cím2) A felperes képviselője: Az alperes: Az alperes képviselője: Pest Megyei Kormányhivatal (cím3) Dr. Alvári Andrea kamarai jogtanácsos Az alperesi érdekelt: cég1 (cím4) Az alperesi érdekelt képviselője: Dr. Füri Krisztina ügyvéd (cím5) A per tárgya: ingatlan-nyilvántartási ügyben indult közigazgatási jogvita Kúria VI.Kfv.37.609/2022/2-1 2 A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat kelte, száma: Budapest Környéki Törvényszék
  2. június
  3. napján kelt 5.K.700.854/2021/
  4. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét visszautasítja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A helység1 belterület szám1 hrsz. alatt felvett ingatlan (a továbbiakban: ingatlan) a felperes 1/1 arányú tulajdonában áll. Az alperes a 246.104/2020.11.
  5. számú határozatával törölte az ingatlan-nyilvántartásból az ingatlanra az alperesi érdekelt javára III/
  6. sorszám alatt bejegyzett vételi jogot és a perben nem álló cég
  7. javára III/
  8. és III/
  9. sorszám alatt bejegyzett önálló zálogjogot; valamint az ingatlanra önálló zálogjogot jegyzett be III/
  10. és III/
  11. sorszámok alatt az alperesi érdekelt javára. Az elsőfokú ítélet [2] [3] Az alperesi határozattal szemben a felperes keresetet terjesztett elő. Az elsőfokú bíróság a
  12. sorszámú ítéletével a keresetet elutasította. A felülvizsgálati kérelem [4] A jogerős ítélet ellen a felperes azonnali jogvédelem iránti kérelmet tartalmazó felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, melynek befogadását a közigazgatási perrendtartásról szóló
  13. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  14. §

(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)és
  3. ad)alpontra alapítottan kérte. Kúria VI.Kfv.37.609/2022/2-1 3 [5] A felperes felülvizsgálati kérelmében az elsőfokú ítélet kapcsán konkrét jogszabálysértésre nem hivatkozott. A Kúria döntése és jogi indokai [6] A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására nincs törvényes lehetőség. [7] A Kp. 115. §
(1)bekezdése szerint a jogerős ítélet, továbbá a keresetlevelet visszautasító vagy az eljárást megszüntető jogerős végzés ellen jogszabálysértésre, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozással felülvizsgálati kérelmet terjeszthet elő a fél, az érdekelt, valamint a rendelkezés rá vonatkozó része ellen az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz. [8] A Kp. 115. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 100. §
(2)bekezdés b) pontja szerint a fellebbezés (felülvizsgálati kérelem) a beadványokra vonatkozó általános szabályokon túlmenően tartalmazza a fellebbezést (felülvizsgálati kérelmet) megalapozó jogszabálysértést, a jogszabályhely pontos megjelölésével. A Kp. 115. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 104. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a fellebbezés (felülvizsgálati kérelem) vizsgálata során a keresetlevél vizsgálatának szabályai szerint jár el, azonban a Kp. 100. §
(2)bekezdés b) pontja (jogszabálysértés megjelölése) tekintetében hiánypótlásnak helye nincs. [9] A felperes felülvizsgálati kérelmében csupán általánosságban adta elő, hogy miért tartja sérelmesnek a jogerős ítéletet, azt azonban nem jelölte meg, hogy az melyik jogszabályt és milyen okból sérti, valamint, hogy a Kúria mely joggyakorlatától tér el. [10] A felperes felülvizsgálati kérelmében feltüntette ugyan a Kp. 117-119. §-ait és 121. §át, azonban e §-ok semmilyen módon nem tekinthetők az elsőfokú ítélet jogszabálysértésének, mivel azok a felülvizsgálati eljárás rendjét meghatározó rendelkezések. Mindezek miatt a felperes felülvizsgálati kérelme nem felel meg a Kp. 100. §
(2)bekezdés b) pontjában foglaltaknak, amely kapcsán hiánypótlásnak a Kp. 104. §
(1)bekezdése értelmében nincs helye. [11] Figyelemmel arra, hogy a felperes felülvizsgálati kérelme a Kp. idézett rendelkezéseinek nem felel meg, a Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 115. §
(2)bekezdése szerint alkalmazandó 102. §
(1)bekezdés d) pontja alapján, a Kp. 117. §
(2)bekezdésében meghatározott módon visszautasította. [12] A felülvizsgálati kérelem visszautasítása okán a felperes azonnali jogvédelem iránti kérelme tárgyában való döntés okafogyottá vált. A döntés rövid tartalma [13] Jogszabálysértésre hivatkozás hiányában az ítélet elleni a felülvizsgálati kérelem visszautasításának van helye. Záró rész Kúria VI.Kfv.37.609/2022/2-1 4 [14] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés
  1. a)pontja alapján illetékmentes. [15] A végzés ellen a Kp. 116. §
  2. d)pontja értelmében felülvizsgálatnak nincs helye. [16] A Kúria a felülvizsgálati kérelem visszautasításáról a Kp. 117. §
(2)bekezdése és a Kp. 115. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó 114. §
(1)bekezdése szerint alkalmazásával tárgyaláson kívül döntött. Budapest,
  1. szeptember
  2. Dr. Kalas Tibor sk. sk. a tanács elnöke Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Rák-Fekete Edina sk. előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.