Pfv.20058/2022/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A közpénzekkel való gazdálkodás, az önkormányzat által közpénz felhasználásával kötött szerződések tartalma, teljesítése, a megbízási díj nagysága közügynek minősül. Ezek vitathatósága a szabad véleménynyilvánításhoz való jog védelmét élvezi, az ezzel kapcsolatban kifejtett kritika, vélemény önmagában nem alkalmas személyiségi jogsértés megállapítására. A közügyben alkalmazott kritikát a közüggyel érintett személy tűrni köteles. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.20.058/2022/

1. A tanács tagjai: Böszörményiné dr. Kovács Katalin a tanács elnöke Dr. Pataki Árpád előadó bíró Dr. Stark Marianna bíró A felperes: felperes (cim) A felperes képviselője: Dr. Karácsonyi Zsuzsanna Ügyvédi Iroda (cím1, ügyintéző: dr. Karácsonyi Zsuzsanna ügyvéd) Az alperes: alperes (cím2) Az alperes képviselője: Németh és Palatics Ügyvédi Iroda (cím3, ügyintéző: dr. Palatics Edit ügyvéd) A per tárgya: személyiségi jog megsértése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: A felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: helység2i Ítélőtábla Pf.III.20.057/2021/
2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: helység2i Törvényszék 18.P.20.035/2020/
3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kúria IV.Pfv.20.058/2022/4 2 Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 15.000 (tizenötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes köteles – külön felhívásra – az államnak megtéríteni. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes ügyvédként 2014 és 2019 között megbízási jogviszonyban állt a helység2i név Zrt.-vel és a név1 Kft.-vel. Az alperes újságíró, aki a név2 internetes hírportált kiadó név3 Kft. ügyvezetője. [2] Az alperes
4. december 5-én a cím4 weboldalon „cím5” címmel jelentetett meg újságcikket. A cikk azt tartalmazta, hogy többszáz millió forint ügyvédi megbízási díjat kapott a név2 értesülései szerint az elmúlt években több önkormányzati cégtől is felperes budapesti ügyvéd, aki a »cím6« miatt elhíresült helység1i név4es polgármester fia. Azt is közölték, hogy a név5 helység2i polgármester által megbízott ügyvédi csapat az önkormányzati cégek átvilágítása során számos túlárazottnak vélt szerződésre bukkant. A cikkben szerepelt, hogy a felperes ügyvédi irodája több helység2i önkormányzati céggel is köthetett ügyvédi megbízási szerződést, így a név1mal és a néval is. A cikk említést tesz arról, hogy információk szerint 2012 és 2019 között többszáz millió forint ügyvédi megbízási díjat könyvelhettek el a helység2i önkormányzati cégektől, miközben például a névnál éveken át két cégjogászt is alkalmaztak, illetve a cég közbeszerzéseit megint más ügyvédek bonyolították. Érdekesnek minősítették azt, hogy a helység2i önkormányzat a feladatok ellátására nem helység2i ügyvéddel, illetve ügyvédi irodákkal szerződött le, „noha a felperes név nem feltétlenül csengett olyan jól a szakmában, hogy helység2ig kellett volna hallatszania”. A cikkben arról írtak, hogy külsős önkormányzati cégek ügyvédi feladataira nem írtak ki külön nyílt pályázatot, a nyertesek legfeljebb meghívással kerülhettek a képbe és nyerhették el a munkát, vagy talán még pályázat sem volt, csak valamiképpen „képbe került a nyertes”. [3] A cikkben ezután arról írnak, hogy a következő napon a helység2i városházán sajtótájékoztatót tart név5 polgármester és név7 helység2i ügyvéd, aki vezeti azt a helység2i ügyvédekből álló jogi csapatot, akiket az új helység2i polgármester az önkormányzati cégek átvilágításával bízott meg. Közlik, hogy a sajtótájékoztató címe sokat sejtető: „Túlárazott ügyvédi megbízások”. Arról is írnak, hogy a meghívóból kitűnik, arról lesz szó, hogy helység2 város cégei és intézményei az elmúlt önkormányzati ciklusban több mint 1,3 milliárd forintot költöttek ügyvédekre. A sajtótájékoztatón a név2 munkatársai is jelen lesznek, és beszámolnak arról, hogy kik, milyen megbízásokat kaptak, miképpen és miért tartják azokat, vagy egy részüket túlárazottnak. [4] Ezt követően a cikk kiemeli, hogy a felperes helység1 polgármesterének, név8nek a fia. A felperes édesapjáról közlik, hogy ő név9kel állítólag kitűnő kapcsolatot ápol, és arról Kúria IV.Pfv.20.058/2022/4 3 híresült el három éve politikusként és polgármesterként, hogy egy helység1i képviselőtestületi ülésen „vén kurvázott”. Erről az esetről a cikk azt írja értelmezésként, hogy a felperes édesapja egészen pontosan úgy fogalmazott – nem tudván, hogy egy bekapcsolt mikrofon rögzíti a szavait – a helyszínen jelen lévőkről: „Ennyi hülye vén kurvát!”. A cikk azokkal a kérdésekkel zárul, hogy érdeklődéssel várják a sajtótájékoztatót, hogy megtudják, hogy a felperes megbízását is túlárazottnak tartják-e; miképpen kaphatta meg a megbízást; ki gondolt éppen rá, vagy az ő meghívására is akkor helység2ett. A cikkben megjegyzik, hogy a felperesnek és irodájának még önálló saját weboldala sincs, vagy legalábbis hosszas keresgélés után sem találták meg. [5] A cikk megjelenését követő napon helység2 polgármestere és az önkormányzati tulajdonban lévő cégek által kötött szerződések átvilágítását végző ügyvédi csoport vezetője, név7 valóban sajtótájékoztatót tartott a polgármester által az önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságoknál elrendelt jogi auditálás addigi eredményeiről. A sajtótájékoztatón elhangzott – a felperes nevét megemlítve –, hogy a felperes két helység2i önkormányzati cégtől az elmúlt választási ciklus alatt (2015–2019) 226.000.000 forint ügyvédi megbízási díjban részesült. név7 azt is közölte, hogy a jogi szolgáltatási szerződések álláspontjuk szerint körülbelül egyharmaddal túlárazottak. név5 polgármester közölte, hogy ezeket a pénzcsapoknak nevezett ügyvédi megbízási szerződéseket, ahol az átvilágítás eredményeként 30%-os túlárazást állapítottak meg, fel fogja mondani, így vet véget ennek a jelenségnek. [6] Az önkormányzati cégeknél lefolytatott vizsgálat szerint a felperes 2015 és 2019 között a név1 Kft.-től 67.691.000 forint, a név Zrt.-től 160.249.000 forint összegű díjazásban részesült. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [7] A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes annak valótlan állításával, hogy „túlárazott” ügyvédi megbízási szerződések alapján jutott ügyvédi munkadíjhoz a helység2i önkormányzati cégektől, illetve „talicskán tolta ki a pénzt helység2ről” elsődlegesen megsértette a jóhírnévhez, másodlagosan pedig a becsület védelméhez való személyiségi jogát. Kérte annak megállapítását is, hogy az alperes azzal, hogy többször is közölte a cikkben, hogy a „cím6”, illetve a „cím6 miatt elhíresült” helység1i név4es polgármester fia, megsértette a becsület védelméhez való jogát. Kérte az alperes kötelezését a jogsértés abbahagyására, a jogsértő cikk eltávolítására, valamint kérte az alperes eltiltását a további jogsértéstől. Kérte továbbá az alperest elégtétel adására kötelezni oly módon, hogy saját költségén a marasztaló ítélet rendelkező részét tegye közzé a cím4 internetes hírportálon, továbbá a világhálón elérhető mindazon felületeken, amelyeken a keresettel támadott cikket is közzétette. Kérte továbbá az alperest 500.000 forint sérelemdíj megfizetésére kötelezni. [8] Keresetének indokolásában kifejtette, hogy a cikk megjelenését követően tartott sajtótájékoztatón elhangzottak alapján az önkormányzati cégekkel kötött ügyvédi megbízási szerződései nem voltak túlárazottak, ezért az alperes valótlanul állította, hogy vagyon elleni bűncselekmény elkövetése útján jutott ügyvédi munkadíjhoz („talicskán tolhatta ki a pénzt helység2ről”). A felperes szerint ezen állítással őt valótlanul gyanúsították, vádolták bűncselekmény elkövetésével, ez pedig sértő tartalmú valótlan tényállításként jóhírnevét sérti. Előadása szerint ez a megállapítás alkalmas arra, hogy személyével kapcsolatban bizalmatlanságot ébresszen és még abban az esetben is, ha ezeket a kijelentéseket Kúria IV.Pfv.20.058/2022/4 4 véleménynyilvánításnak tekintik, azt jelenti, hogy megbízhatatlan és hiteltelen személy. A felperes szerint személyével kapcsolatban az édesapjára utalással a „cím6” jelző használata és hangsúlyozása szintén alkalmas társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására, mint túlzó és indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás. [9] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a „túlárazott” ügyvédi megbízási szerződésekre vonatkozó közlés, illetve a „talicskán tolhatta ki a pénzt helység2ről” megfogalmazások nem tényállításnak, hanem véleménynyilvánításnak minősülnek. Nem tett olyan állítást, hogy a felperes a megbízási szerződésekben foglaltaknak nem tett eleget, nem vádolta őt bűncselekmény elkövetésével, csupán tájékoztatást adott az új helység2i városvezetés által elrendelt szerződés-átvilágításról. A cikk ebben a körben véleménynyilvánítást tartalmazott arról, hogy helyi viszonylatban a felperesnek megfizetett megbízási díj hatalmas összeg, erre a nagyságrendre utal a „talicskán tolhatta ki” kifejezés használata. Helyi közüggyel kapcsolatban nyilvánított véleményt, a leírtak kifejezésmódjukban nem voltak indokolatlanul bántóak és sértőek, így a felperes becsületének megsértése sem állapítható meg. Arról formáltak véleményt, hogy a felperes jól fizető helység2i megbízásainak köze lehetett édesapja személyéhez, ezért szükséges és indokolt volt a családi kapcsolat megjelenítése. A felperes édesapjának a közszereplésével kapcsolatos, a széles nyilvánosság előtt ismert hibája olyan való tény, amelyre utalás a felperes becsületének megsértésére nem alkalmas. Az első- és másodfokú ítélet [10] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a kifogásolt kijelentéseket nem lehet a szövegkörnyezetből kiemelve értelmezni. Rögzítette: a felperes az önkormányzati cégekkel állt megbízási jogviszonyban, ezért a közösséget megillető pénzek felhasználásával kapcsolatban közérdeklődésre számot tartó üggyel összefüggésben közszereplőnek tekinthető. A „túlárazott” kifejezést tényközlésnek értékelte, de úgy foglalt állást, hogy a cikk teljes szövegkörnyezetében az alperes ezzel véleményt fejezett ki, amelyet a feltételes mód használata is alátámasztott. Tényállítás hiányában a jóhírnév megsértésére alapított kereseti kérelmet alaptalannak találta. A túlárazott szerződésekre vonatkozó közlés miatt a becsület védelméhez való jog megsértésének megállapítására irányuló kereseti kérelmet sem találta alaposnak. Álláspontja szerint az alperes újságíróként jogszerűen fejezte ki a helyi közügy megvitatásához kapcsolódó véleményét, ennek során a szabad tájékoztatás keretein belül maradt, a kifogásolt közlések kifejezésmódjukban nem voltak indokolatlanul bántóak, így a felperes emberi méltóságát, becsületét sem sértették. [11] A felperes édesapjának beazonosításával kapcsolatban leírtak az elsőfokú bíróság szerint valós tényközlések voltak, így nem sérthetik a felperes becsületét. Az alperes ezt a megjelölést („cím6” helység1i polgármester) nem indokolatlanul használta, az annak a véleménynek az alátámasztására szolgált, hogy a felperes megbízása nem független az édesapja politikaii irányultságától. Ehhez képest a kifejezés használatának célja nem a felperes lejáratása, megalázása volt. A jogalap hiányára figyelemmel a felperesnek a jogkövetkezmények alkalmazására irányuló keresetét is elutasította. Az elsőfokú bíróság a döntését az Alaptörvény I., II., VI. és IX. cikkére, a Polgári Törvénykönyvről szóló
5. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:42., 2:43., 2:
6. és 2:
7. §-aira, valamint a PK
8. számú állásfoglalásra alapozta. Kúria IV.Pfv.20.058/2022/4 5 [12] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében helybenhagyta, az eljárási költségek viselésére vonatkozó részében részben megváltoztatta, és a felperes által fizetendő illeték összegét leszállította. [13] A másodfokú bíróság álláspontja szerint a perbeli közlés helyi közügyben történt, annak tárgyát az önkormányzati vagyon felelős felhasználása képezte, aktualitását pedig az önkormányzati vizsgálat és az arról a következő napon tartandó sajtótájékoztató jelentette. A közlések ezért a közügyek szabad vitatását érintik, a felperest az önkormányzati vagyongazdálkodással kapcsolatos közéleti politikai vita részeseként nevezték meg, ezért a közlés a véleménynyilvánítási szabadság nyújtotta magasabb szintű oltalmat élvezi. Mindezekre figyelemmel a másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy a túlárazott megbízási szerződésekre vonatkozó megfogalmazás, illetve a címben szereplő „talicskán tolhatta ki a pénzt helység2ről” fordulat nem tényállítás, hanem az alperesnek az önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok gazdálkodásáról és ebben a felperes szerepéről alkotott elítélő véleménye, értékítélete. Azt fejezi ki, hogy az előző önkormányzati ciklusban történő ügyvédi megbízások nem voltak gazdasági szempontból jó és okszerű döntések, vagyonvesztést eredményeztek az önkormányzat számára azzal, hogy a kifizetett ellenérték eltúlzott volt, nem állt arányban az elvégzett munkával. A cikk teljes szövegkörnyezetét alapul véve, egyik kijelentés sem minősül bűncselekmény elkövetésére történő utalásnak vagy állításnak. A kifogásolt közlések erőteljes kritikát tartalmaznak ugyan, de az alperes nem lépte túl az ésszerű véleményalkotás határait. [14] A másodfokú bíróság kiemelte: a közlés nem a felperes által ellátott ügyek mennyiségére, illetve nem a képviselet minősítésére és minőségére vonatkozott. Ehhez képest nem kellett vizsgálni azt, hogy a felperes által csatolt ügyvédi megbízási szerződések bizonyítják-e a munka elvégzését vagy sem. Külön utalt a másodfokú bíróság arra ítéletének indokolásában, hogy a használt kifejezések kifejezésmódjukban nem indokolatlanul bántóak, megalázóak. Az önkormányzati vagyonnal, illetve közpénzekkel történő gazdálkodás tekintetében a sajtóban és közéleti megszólalásokban a túlárazottnak vélt szerződésekre gyakran használják a pénz „kitalicskázásának” fogalmát. [15] A felperes édesapjának korábbi megnyilvánulására vonatkozó közlések tekintetében a jogerős ítélet megállapította, hogy alapvetően az nem a felperes személyének beazonosítását szolgálta, hanem a politikai kapcsolat ábrázolására szolgált, amely alapján a politikus édesapa a széles nyilvánosság előtt ismertté vált, így az olvasók számára könnyen felismerhetővé tették. A jelzős szerkezet használatának célja nem a felperes lejáratása volt, becsületét ezáltal nem kérdőjelezték meg, így személyiségi jogsértés megállítására ebben a körben sem látott alapot. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [16] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és az alperes kereset szerinti marasztalását tartalmazó ítélet meghozatalát kérte. A cikk címe, illetve a „túlárazás” tekintetében jóhírneve megsértésének megállapítását, az édesapja személyére, illetve az ő személyének beazonosítására használt jelzős szerkezet tekintetében pedig becsülete megsértésének megállapítását igényelte, a keresetben igényelt jogkövetkezmények alkalmazása mellett. Megsértett jogszabályként megjelölte a Ptk. 2:
9. §