Bf.244/2022/7 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdése alapján

1. július
2. napján megtartott előkészítő ülésen kihirdetett 43.B.174/2022/
3. számú ítéletével Terhelt5 V.r. vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk.
4. §

(6)bekezdésébe ütköző kábítószer birtoklásának vétségében, ezért 180 óra könnyű fizikai munkakörben letöltendő közérdekű munka büntetésre ítélte és kötelezte, hogy 85.582,- forint bűnügyi költséget fizessen meg az államnak. [2] Az ítélettel szemben a kihirdetését követően az V.r. vádlott és védője a kiszabott büntetés neme és tartama miatt, enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést. Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.244/2022/7 2 [3] A védő a fellebbezés írásban előterjesztett indokolásában előadta, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás és minősítés is törvényes, azonban álláspontja szerint a törvényszék által meghatározott büntetés nem kellő mértékben igazodik a védence oldalán megállapítható enyhítő körülményekhez. Véleménye szerint nyomatékos enyhítő körülményként kellene értékelni, hogy az V.r. vádlott bűnösségre is kiterjedő, beismerő vallomást tett és őszintén megbánta tettét. Utalt arra is, hogy a védence terhére megállapított bűncselekmény csekély tárgyi súlyú, azt fiatal felnőttként követte el, továbbá súlyos beteg, gégerákos édesanyja ápolásáról és támogatásáról is gondoskodik, valamint bejelentett munkahellyel rendelkezik. Mindezek alapján a büntetés nemét már nem sérelmezte, kizárólag azt indítványozta, hogy a másodfokú bíróság a közérdekű munka büntetés tartamát enyhítse. [4] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.445/2022/

1. számú átiratában az V.r. vádlott és védőjének fellebbezését nem tartotta alaposnak. Megítélése szerint az elsőfokú bíróság a perrendi szabályokat megtartotta, az V.r. vádlott beismerő vallomását törvényesen fogadta el. Az enyhítő és súlyosító körülményeket feltárta és azokat megfelelően is értékelte. Meglátása szerint a büntetés enyhítését célzó fellebbezés a többszörösen büntetett előéletű V.r. vádlott esetében nem vezethet eredményre, amivel kapcsolatban kiemelte, hogy Terhelt5 a vád tárgyává tett cselekményét a hasonló bűncselekmény elkövetése miatt folyamatban volt büntetőeljárás hatálya alatt követte el. A fellebbviteli főügyészség az elsőfokú bíróság ítéletének egyéb rendelkezéseit is törvényesnek találta, ezért mindezek alapján a helybenhagyását kérte. [5] Az V.r. vádlott és védőjének fellebbezése nem alapos. [6] A Fővárosi Ítélőtábla az iratanyagból megállapította, hogy az elsőfokú bíróság törvényesen alkalmazta a büntetőeljárásról szóló
2. évi XC. törvénynek (Be.) a bűnösséget beismerő V.r. vádlott esetében a tárgyaláshoz való jogáról lemondás intézményét. [7] A törvényszék Terhelt5 V.r. vádlott előkészítő ülésen tett beismerő nyilatkozatára tekintettel helytállóan vette figyelembe a Be.
3. §

(1)-

(3)bekezdését, melynek keretében a Be. 504. §

(3)bekezdése alapján törvényesen fogadta el bűnösséget beismerő nyilatkozatát. [8] Az elsőfokú ítéletnek a Be. 504. §

(6)bekezdésének alkalmazásával történt meghozatalára tekintettel az ítélőtábla a bejelentett fellebbezések alapján eljárva – utalva a Be. 580. §

(2)bekezdés

1. a)és
2. b)pontjára – nem vizsgálta az elsőfokú ítélet megalapozottságát, így jelen határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapította. Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.244/2022/7 3 [9] A tényállásból a törvényszék okszerűen vont következtetést Terhelt5 V.r. vádlott bűnösségére és cselekményének minősítése is megfelel a büntető anyagi jogi rendelkezéseknek. [10] A joghátrány megválasztása körében az elsőfokú bíróság a büntetéskiszabás során értékelhető tényezőkről szóló 56. BK véleményben írtakat szem előtt tartva hiánytalanul vette számba az V.r. vádlott terhére és javára szóló alanyi és tárgyi bűnösségi körülményeket. [11] A védő érvelésével szemben az elsőfokú bíróság az enyhítő és súlyosító körülményeket súlyuknak megfelelően értékelte, amikor úgy ítélte meg, hogy a többszörösen büntetett előéletű, korábban már kábítószer birtoklásának vétsége miatt is jogerősen felelősségre vont V.r. vádlottal szemben, a fokozatosság elvére is tekintettel, közérdekű munka kiszabása indokolt és ugyancsak helytállóan döntött, amikor e büntetés tartamát 180 órában határozta meg. [12] A törvényszék a közérdekű munka büntetésre ítélést megalapozó törvényhelyeket csak részben, illetve pontatlanul tüntette fel határozatában, ezért azokat a másodfokú bíróság a Btk. 33. §

(1)bekezdés c) pontjával egészíti ki, illetve a Btk. 47. §

(1)és

(4)bekezdésre pontosítja. Az átváltoztatásra vonatkozó törvényi rendelkezést a Btk. 48. §

(1),

(2)és

(3)bekezdésre pontosítja és a Btk.

1. §-ra hivatkozással egészíti ki. [13] A Btk.
2. §

(4)bekezdése értelmében a közérdekű munkára ítélt köteles a számára meghatározott munkát elvégezni. Az elkövető olyan munka végzésére kötelezhető, amelyet – figyelemmel egészségi állapotára és képzettségére – előreláthatóan képes elvégezni. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 280. §

(2)bekezdésének

1. január
2. napjától hatályos rendelkezése szerint a közérdekű munka végrehajtásáról a pártfogó felügyelői szolgálat gondoskodik. [14] A
3. január
4. napját megelőzően az eljáró bíróság feladata volt a közérdekű munka tartamának megállapításán túl a munka jellegének meghatározása is, vagyis a bíróság az ügydöntő határozatában jelölte meg, hogy a közérdekű munkára kötelezett elítélt szellemi, vagy könnyű, illetve nehéz fizikai munka teljesítésére köteles. A hivatkozott időponttól kezdődően azonban a bíróságnak már nem kell a munka jellegéről rendelkezni, hanem annak meghatározására a foglalkoztathatósági vizsgálat alapján kerül sor, ezért a másodfokú bíróság mellőzte a közérdekű munka büntetés könnyű fizikai munkakörben történő elvégzésére utalást. [15] Az elsőfokú bíróság ítéletének a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezése csak részben volt helytálló, mert nem fedte le az V.r. vádlott vonatkozásában felmerült bűnügyi költség teljes összegét. Az elsőfokú bíróság a
5. június
6. napján kihirdetett Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.244/2022/7 4 43.B.174/2022/23-IV. számú végzésével az V.r. vádlott kirendelt védőjének felkészülési és megjelenési díja miatt 24.000,- forint bűnügyi költség megállapításáról rendelkezett, majd a
7. július
8. napján kelt 43.B.174/2022/
9. számú végzésével a 24.000,- forint megfizetésére az V.r. vádlott meghatalmazott védőjét kötelezte. A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a
10. november
11. napján meghozott 1.Bpkf.10.832/2022/
12. számú végzésében az elsőfokú bíróság végzését akként változtatta meg, hogy a 24.000,- forint bűnügyi költségből a meghatalmazott védőt terhelő összeget 3.000,- forintban határozta meg, míg a fennmaradó 21.000,- forintról megállapította, hogy annak viseléséről jelen határozatban kell rendelkezni. [16] A másodfokú bíróság az említett végzésében arra az álláspontra helyezkedett, hogy a 21.000,- forintból 18.000,- forint a kirendelt védő felkészülési díja, amely összeggel megnőtt az V.r. vádlottat terhelő bűnügyi költség összege, ezért a 85.582,- forinthoz a 18.000,- forint hozzáadása következtében 103.582,- forintra emelkedett. A másodfokú végzés értelmében a további 3.000,- forint bűnügyi költség szükségtelenül merült fel, ezért az ítélőtábla úgy rendelkezett, hogy azt a Be.
13. §

(3)bekezdése alapján az állam viseli. [17] Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a Fővárosi Törvényszék ítéletét a Be. 598. §

(2)bekezdése alapján megtartott tanácsülésen, a Be. 606. §

(1)bekezdése alapján részben megváltoztatta, míg egyéb rendelkezéseit a Be. 605. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. Budapest,

1. év november hó
2. napján Dr. Rédei Géza s.k. a tanács elnöke Dr. Patassy Bence s.k. előadó bíró Dr. Kertész Andrea s.k. bíró A Fővárosi Törvényszék 43.B.174/2022/
3. számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 1.Bf.244/2022/
4. számú végzése által
5. év november hó
6. napján jogerőre emelkedett. Budapest,
7. év november hó
8. napján Dr. Rédei Géza s.k. a tanács elnöke