← Magyarország

Bfv.627/2023/8 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A többszörös visszaesővel szemben a kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtása próbaidőre nem függeszthető fel, ezzel a felülvizsgálati ok megvalósult. Büntetővégzésben végrehajtandó szabadságvesztés büntetés nem szabható ki. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.I.627/2023/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Gimesi Ágnes, a tanács elnöke Dr. Schmidt Péter, előadó bíró Dr. Domonyai Alexa, bíró Dr. Kardos Andrea, bíró Dr. Tuba István Krisztián, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. december
  3. Az ügy tárgya: hamis vád bűntette Terhelt(ek): Terhelt1 Elsőfok: Salgótarjáni Járásbíróság 4.Bpk.597/2022/4., büntetővégzés, tárgyalás mellőzésével,
  4. november
  5. (jogerő:
  6. december 20.) Másodfok: Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: Nógrád Vármegyei Főügyészség Az indítvány iránya: a terhelt terhére Rendelkező rész A Kúria a hamis vád bűntette miatt Terhelt1 ellen folyamatban volt büntetőügyben Nógrád Vármegyei Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Salgótarjáni Járásbíróság 4.Bpk.597/2022/
  7. számú büntetővégzését hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja. Elrendeli a Terhelt1 terhelt által bűnügyi költség címén esetlegesen befizetett összegnek a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori kamatával együtt a terhelt részére történő visszatérítését. Kúria 1.Bfv.627/2023/8-I 2 A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. A Salgótarjáni Járásbíróság a
  8. november
  9. napján tárgyalás mellőzésével meghozott 4.Bpk.597/2022/
  10. számú büntetővégzésével Terhelt1 terheltettel, mint visszaesővel szemben hamis vád bűntette [a Büntető Törvénykönyvről szóló
  11. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
  12. §

(1)bekezdés
  1. a)pont] miatt 1 év börtön fokozatú szabadságvesztést szabott ki, amelynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. Kimondta, hogy a terhelt a szabadságvesztés végrehajtása esetén legkorábban annak 3/4-ed része kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Megállapította, hogy a terhelt a felfüggesztés próbaideje alatt pártfogó felügyelet alatt áll. Rendelkezett továbbá a büntetőeljárásban felmerült bűnügyi költség viseléséről. A büntetővégzés 2022. december 20. napján jogerőre emelkedett. [2] II. A bíróság jogerős, a vádról rendelkező határozata ellen a Nógrád Vármegyei Főügyészség terjesztett elő felülvizsgálati indítványt 2023. június 2. napján a Kúrián a terhelt terhére, a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 648. §
  2. a)pontjára, valamint 649. §
(1)bekezdés c) pontjára alapítottan arra hivatkozással, hogy a bíróság a Btk. 86. §
(1)bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztette fel a büntetés végrehajtását. [3] A főügyészség kifejtette, hogy a bűnügyi nyilvántartási adatokból és a terhelttel szemben korábban folyamatban volt büntető ügyben meghozott ügydöntő határozat alapján megállapítható, hogy a Salgótarjáni Járásbíróság a
  1. december
  2. napján meghozott és kihirdetett 3.B.5/2016/
  3. számú ítéletével Terhelt1 I. rendű terheltet lopás bűntette és más bűncselekmények miatt, mint különös visszaesőt ítélte 2 év szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltásra. A bejelentett fellebbezések alapján eljárt Balassagyarmati Törvényszék mint másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet a
  4. szeptember
  5. napján meghozott 9.Bf.47/2017/
  6. számú végzésével helybenhagyta. Terhelt1 terhelt a kiszabott 2 év szabadságvesztés büntetést
  7. szeptember
  8. napján töltötte ki. [4] A terhelt a jelen ügyben a Salgótarjáni Járásbíróság 4.Bpk.597/2022/
  9. számú büntetővégzésben megállapított hamis vád bűntette alapjául szolgáló cselekményt
  10. augusztus
  11. napján, a fenti szabadságvesztés kitöltésétől számított 3 éven belül követte el. Ebből következően a büntetővégzésben rögzítettekkel szemben nem visszaesőnek, hanem többszörös visszaesőnek minősül. [5] A Btk.
  12. §
(1)bekezdés a) pontja értelmében a szabadságvesztés végrehajtása nem függeszthető fel azzal szemben, aki többszörös visszaeső. [6] Mindezekre figyelemmel a Salgótarjáni Járásbíróság a terhelt visszaesői minőségének téves megállapítása következtében a Btk. 86. §
(1)bekezdés a) pontjában foglalt kizáró ok ellenére függesztette fel a szabadságvesztés végrehajtását. [7] A főügyészség hivatkozott arra, hogy a büntetővégzés meghozatalára irányuló külön eljárásban a bíróság a büntetőeljárási törvény rendelkezései szerint végrehajtandó szabadságvesztés kiszabásáról nem rendelkezhet, ezért indítványozta, hogy a Kúria a Salgótarjáni Járásbíróság 4.Bpk.597/2022/4. számú büntetővégzését helyezze hatályon kívül a Be. 663. §
(1)bekezdés b) pontja alapján és a járásbíróságot utasítsa új eljárás lefolytatására azzal, hogy azt az általános szabályok szerint folytassa le. [8] A Legfőbb Ügyészség a BF.662/2023/
  1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt annak indokai alapján fenntartotta. Hivatkozott a BH 2021.
  2. számú eseti döntésre, melyre figyelemmel mivel a Be.
  3. §
(2)bekezdés a)-c) pontjai alapján a Kúria 1.Bfv.627/2023/8-I 3 büntetővégzésben a bíróság végrehajtandó szabadságvesztés kiszabásáról nem rendelkezhet, ezért a törvénynek megfelelő határozat csak a támadott határozat hatályon kívül helyezését követő megismételt eljárásban hozható. Indítványozta, hogy a Kúria a Be. 649. §
(1)bekezdés c) pontjában meghatározott okból a felülvizsgálati indítványnak adjon helyt, a Be. 663. §
(1)bekezdés b) pontja alapján a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen a Salgótarjáni Járásbíróság 4.Bpk.597/2022/
  1. számú büntetővégzését helyezze hatályon kívül és az első fokon eljárt bíróságot utasítsa új, az általános szabályok szerinti eljárás lefolytatására. [9] III. A Nógrád Vármegyei Főügyészség felülvizsgálati indítványa alapos. [10] A Be.
  2. § a) pontja értelmében felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt is helye van. [11] A Be.
  3. §
(1)bekezdés c) pontja szerint a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a Btk. 86. §
(1)bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztette fel a büntetés végrehajtását. [12] A Btk. 86. §
(1)bekezdés a) pontja szerint a szabadságvesztés végrehajtása nem függeszthető fel azzal szemben, aki többszörös visszaeső. [13] A Btk. 459. §
(1)bekezdés
  1. pontja értelmében visszaeső a szándékos bűncselekmény elkövetője, ha korábban szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, és a büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig 3 év nem telt el; míg különös visszaeső az a visszaeső, aki mindkét alkalommal ugyanolyan vagy hasonló jellegű cselekményt követ el; illetve többszörös visszaeső az, akit a szándékos bűncselekmény elkövetését megelőzően visszaesőként végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, és az utolsó büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől a szabadságvesztéssel fenyegetett újabb bűncselekmény elkövetéséig 3 év még nem telt el. [14] A Be.
  2. §
(1)bekezdése szerint a terhelt terhére az ügyészség terjeszthet elő felülvizsgálati indítványt, a Be. 652. §
(3)bekezdésére figyelemmel a jogerős ügydöntő határozat közlésétől számított 6 hónapon belül. [15] A Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati indítványt arra jogosult a törvényi határidőn belül, felülvizsgálati okra hivatkozással, a Be. 652. §
(1)bekezdésében foglaltak megjelölésével terjesztette elő, ezért azt érdemben vizsgálta. [16] A Be. 659. §
(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati indítványt – a
(3)-
(4)bekezdésben meghatározott, jelen ügyben nem releváns kivétellel – a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. [17] A Be. 659. §
(5)és
(6)bekezdésére figyelemmel a Kúria a jogerős ügydöntő határozatot csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálta felül. Mivel a felülvizsgálati indítványban megjelölt ok alapos, és az a támadott határozat hatályon kívül helyezéséhez vezetett, erre figyelemmel a Be. 659. §
(6)bekezdése szerinti felülvizsgálat elvégzésére már nem volt szükség. [18] A Be. 659. §
(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [19] A Salgótarjáni Járásbíróság 4.Bpk.597/2022/
  1. számú büntetővégzésben megállapított tényállás szerint a terhelt a cselekményét
  2. augusztus
  3. napján követte el. Kúria 1.Bfv.627/2023/8-I 4 [20] A Balassagyarmati Járásbíróság
  4. december
  5. napján meghozott 3.B.5/2016/
  6. számú ítéletében Terhelt1 I. rendű terheltet, mint különös visszaesőt halmazati büntetésül 2 év szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítélet helyesen állapította meg, hogy az I. rendű terhelt különös visszaesőnek minősült, mert a tényállásban megjelölt cselekményeit a Balassagyarmati Törvényszék 12.Fk.228/2012/
  7. számú, a Fővárosi Ítélőtábla 3.Fkf.262/2013/
  8. számú határozatával
  9. március
  10. napján jogerőre emelkedett ítéletével kiszabott 2 év 6 hónap fiatalkorúak börtönbüntetésére ítélését követően, a feltételes szabadságra bocsátás
  11. április
  12. napját követő,
  13. április
  14. napján bekövetkezett leteltét megelőzően – részben a feltételes szabadságra bocsátás időtartama alatt, részben pedig azt követően –
  15. és
  16. évben követte el. A különös visszaesést megalapozó elítélés részben kifosztás bűntette miatt történt. [21] A Balassagyarmati Törvényszék a
  17. december
  18. napján meghozott 9.Bf.47/2017/
  19. számú végzésével a Salgótarjáni Járásbíróság 3.B.5/2016/
  20. számú ítéletét Terhelt1 I. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta, így a különös visszaesőként kiszabott szabadságvesztés büntetés
  21. szeptember
  22. napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált. Az iratok alapján megállapítható, hogy a terhelt ezt a szabadságvesztés büntetését
  23. szeptember
  24. napján töltötte ki, így a jelen felülvizsgálati eljárás alapjául szolgáló ügy tárgyát képező a
  25. augusztus
  26. napján megvalósított hamis vád bűncselekményét, mint többszörös visszaeső követte el. [22] A többszörös visszaesővel szemben a kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtása próbaidőre a Btk.
  27. §
(1)bekezdés a) pontjára figyelemmel pedig nem függeszthető fel, ezzel a felülvizsgálati ok megvalósult. [23] A Be. 740. §
(2)bekezdés a)-c) pontjában foglaltak szerint büntetővégzésben végrehajtandó szabadságvesztés büntetés nem szabható ki. [24] A Be. 663. §
(2)bekezdés c) pontja értelmében a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot megváltoztatja, és a törvénynek megfelelő határozatot hoz, ha az alapügyben a bíróság a Btk. 86. §
(1)bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztette fel a büntetés végrehajtását. A Kúria – a már hivatkozott – Be. 659. §
(5)bekezdés értelmében csak a felülvizsgálati indítványban megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálhatja felül a támadott határozatot. [25] Így a Kúriának kizárólag arra van törvényes lehetősége, hogy a Btk.
  1. § a) pontja alapján a járásbíróság büntetővégzésével kiszabott szabadságvesztés-büntetés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztését mellőzze (EBH 2008.1761.). Ugyanakkor a kiszabott szabadságvesztés-büntetés végrehajtásának próbaidőre felfüggesztése esetén végrehajtandó szabadságvesztés kiszabására a Be.
  2. §
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. c)pontja, valamint a Be. 742. §
(2)bekezdése értelmében büntetővégzésben törvényesen nem kerülhet sor. [26] A Be. 662. §
(2)bekezdése nem hagy kétséget afelől, hogy a Kúria a felülvizsgálattal támadott határozatot változtathatja meg. Ebből viszont az következik, hogy a rendkívüli jogorvoslattal támadott büntetővégzés perjogi jellege nem változik meg a Kúria döntése kapcsán; vagyis a végrehajtandó szabadságvesztés kiszabására vonatkozó törvényi tilalom a felülvizsgálati eljárásban is érvényesül. A törvénynek megfelelő határozat ezért csak a támadott határozat hatályon kívül helyezését követő megismételt eljárásban hozható. [27] Mindezek alapján a felülvizsgálat eredményeként a támadott határozat Be. 662. §
(2)bekezdés c) pontja alapján történő megváltoztatása azt jelentené, hogy a Kúria határozata következtében a terhelttel szemben büntetővégzés alapján folyamatban volt büntetőügyben a törvény tilalma ellenére végrehajtandó szabadságvesztés kerülne kiszabásra. „A felülvizsgálati eljárásban a Kúria megváltoztató határozata ugyanis a támadott határozat jogerejét nem érinti, csupán annak anyagi jogszabályt sértő tartalmát küszöböli ki a jogerőre Kúria 1.Bfv.627/2023/8-I 5 emelkedésének időpontjára visszaható hatállyal. A Kúria megváltoztató határozata pedig a tárgyalás mellőzéssel hozott végzéssel kapcsolatban a tárgyalás tartása kérésének lehetőségét sem nyitná meg a terhelt számára.” (Bfv.III.791/2013/5.) [28] Ezen túlmenően a terhelt rendes jogorvoslathoz fűződő joga nem érvényesülhetne a felfüggesztő rendelkezés felülvizsgálat eredményeként történő mellőzése alapján végrehajthatóvá vált szabadságvesztés vonatkozásában (BH 2021.305.). [29] IV. A fentiekben kifejtettekre tekintettel a Kúria a Be. 660. §
(1)bekezdése alapján tanácsülésen, a
  1. évi CLXI. törvény
  2. §
(2)bekezdése szerinti összetételben eljárva – a vármegyei főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványnak helyt adott, a járásbíróság végzését a Be. 663. §
(3)bekezdése értelmében hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította [Be. 663. §
(4)bekezdés]. [30] A Kúria végzése ellen a Be. 6. §
(4)bekezdése alapján fellebbezésnek, a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja szerint pedig felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest,
  1. december
  2. Dr. Gimesi Ágnes s.k. a tanács elnöke, Dr. Schmidt Péter s.k. előadó bíró, Dr. Domonyai Alexa s.k. bíró, Dr. Tuba István Krisztián s.k. bíró, Dr. Kardos Andrea s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.