Bfv.1415/2024/16 – Kúria

(1)bekezdés a)-e) pontja és

(3)és

(4)bekezdése szerinti kizárási ok nem valósul meg. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.1.415/2024/

1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Bartkó Levente, a tanács elnöke Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla, előadó bíró Molnár Ferencné dr., bíró Dr. Hornyák Szabolcs János, bíró Dr. Horváth Péter, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
2. szeptember
3. Az ügy tárgya: kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmények Terhelt(ek): II. rendű Első fok: Másodfok: Szekszárdi Törvényszék, 4.B.66/2023/223., ítélet, tárgyalás,
4. november
5. Pécsi Ítélőtábla, Bf.III.10/2024/27., végzés, nyilvános ülés,
6. március
7. Az indítvány előterjesztője: a II. rendű terhelt védője Az indítvány iránya: a II. rendű terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmények miatt az I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a II. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szekszárdi Törvényszék 4.B.66/2023/
8. számú ítéletét és a Pécsi Ítélőtábla Bf.III.10/2024/
9. számú végzését a II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Kúria 3.Bfv.1.415/2024/16-I. 2 Indokolás I. [1] A Szekszárdi Törvényszék a
10. november
11. napján meghozott 4.B.66/2023/
12. számú ítéletével a II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk.
13. §

(1)bekezdés IV. fordulat,

(3)bekezdés]. Ezért őt 10 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és 10 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte, valamint 16.100.000 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el vele szemben. Kimondta, hogy a II. rendű terhelt legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, továbbá a bűnjelekről, valamint a bűnügyi költségről. [2] Védelmi fellebbezések alapján eljárva a Pécsi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a

1. március
2. napján jogerős Bf.III.10/2024/
3. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét a II. rendű terhelt vonatkozásában helybenhagyta. [3] Az elsőfokú bíróság által megállapított és a másodfokú bíróság által pontosított tényállás szerint a kábítószer-fogyasztó és -kereskedő II. rendű terhelt egy hálózat legfelsőbb szintjén állt, aki anyagi nehézségei miatt elhatározta, hogy a kábítószert jövedelemszerzés céljából értékesíti. A kokaint és az amfetamint ismeretlen személytől szerezte be, majd
4. szeptember és
5. május
6. napja között minden hónapban, legalább 9 alkalommal kokaint értékesített az I. rendű terheltnek, míg
7. októberben amfetamint is adott el számára. A II. rendű terhelt által az I. rendű terheltnek a fenti időszakban értékesített, összesen legalább 90 gramm kokain hatóanyag-tartalma a jelentős mennyiség alsó határának 225%-a, a 2020 októberében átadott, összesen legalább 4 gramm amfetaminbázis a jelentős mennyiség alsó határának 40%-a. A II. rendű terhelt által az I. rendű terheltnek átadott, összesen 4.891,16 gramm tömegű amfetaminban található legalább 1.045 gramm amfetaminbázis a jelentős mennyiség alsó határának 10.450%-a. A II. rendű terhelt összesen a kábítószer jelentős mennyiség alsó határa 10.715%-ának, vagyis 107,15-szorosának megfelelő kábítószerrel kereskedett, emellett rendelkezett a kábítószer szétosztásához, adagolásához szükséges eszközökkel is. II. [4] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a II. rendű terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt egyrészt eljárási szabálysértés miatt, megjelölve a Be.
8. §

(1)bekezdés d) pontját és a Be. 608. §

(1)bekezdés d) pontját, valamint a Be. 609. §

(1)bekezdését, másrészt anyagi jogi szabálysértés miatt a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontjára alapítottan, a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása, illetve eltérő minősítés megállapítása és a büntetés enyhítése érdekében. [5] Indokai szerint az ügyben korábban elrendelt letartóztatásokat a III. rendű terhelt védőjének édesapja tartotta fenn bíróként, ennek ellenére elmaradt a kizárása, és a III. rendű terhelt védője sem járhatott volna el az ügyben. Kifogásolta továbbá, hogy a II. rendű terhelttel szemben nem bizonyítható a kábítószer-kereskedelem bűntette, terhére csak jelentős mennyiségre elkövetett kábítószer birtoklása bűntette állapítható meg. Sérelmezte, hogy a Kúria 3.Bfv.1.415/2024/16-I. 3 bíróság az I. rendű terhelt vallomását nem megfelelően értékelte, és nem vette figyelembe annak ellentmondásait. [6] A Legfőbb Ügyészség BF.1372/2024/2. számú nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt törvényben kizártnak tartotta. [7] Álláspontja szerint a felülvizsgálati indítvány az erre szolgáló bármely ok esetében is csak arra a terheltre nézve folytatható le, akinek a javára vagy terhére a felülvizsgálati indítványt az arra jogosultak benyújtották. Kifejtette továbbá, hogy a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó, a felülvizsgálat ezért törvényben kizárt. [8] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítványt utasítsa el. [9] A Legfőbb Ügyészség indítványára tett észrevételében a II. rendű terhelt védője a felülvizsgálati indítványt változatlanul fenntartotta. Megismételte, hogy abszolút eljárási szabálysértés történt azáltal, hogy sem a bírót, sem a védőként közreműködő lányát nem zárták ki az ügyből, mindez pedig olyan eljárási szabálysértés, ami nem orvosolható. Minderre tekintettel továbbra is a határozat hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta. [10] A II. rendű terhelt észrevételében kifejtette, hogy az ügyészség álláspontja téves, mert az ügyet nem különítették el, ezért a más terhelt kapcsán felmerülő eljárási hibák őt is érintik. Az, hogy egy bíró döntést hozott olyan ügyben, ahol a lánya védőként járt el, kihatással lehetett az ügy érdemére, és befolyásolhatta a védelem hatékonyságát. Az eljárást Budapesten kellett volna lefolytatni, és az ügyből a védőt is ki kellett volna zárni. Szerinte az eljárás sérti mind az Alaptörvényt, mind a tisztességes eljáráshoz való jogát. [11] A Legfőbb Ügyészség a II. rendű terhelt védőjének észrevételei alapján a BF.1372/2024/5. számú nyilatkozatában a BF.1372/2024/2. számú indítványában írtakat változatlanul fenntartotta azzal, hogy a bíró személyét érintő kizárási ok csak akkor valósít meg felülvizsgálatra okot adó eljárási szabálysértést, ha az ítélet meghozatalában vett részt a kizárási okkal érintett bíró. Ha a kizárási ok olyan bírót érintett, aki kizárólag nem ügydöntő jellegű végzés meghozatalában vett részt, de a vádról rendelkező ügydöntő határozat meghozatalában már nem, ez rendkívüli jogorvoslatra nem ad okot. III. [12] A II. rendű terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítvány nem alapos. [13] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szembeni jogi kifogás lehetőségét biztosítja. [14] A Be. 648. §-a valamennyi felülvizsgálati okra kiterjedően rögzíti, hogy felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen van helye, kizárólag a Be. 648. § a)-
3. d)pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [15] A Be. 649. § (helyesen megjelölve)

(2)bekezdés d) pontja alapján felülvizsgálati ok, ha a bíróság a határozatát a Be. 608. §

(1)bekezdésében [vagy 607. §

(1)bekezdés b) pontjában] meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. Ilyen feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés a Be. 608. §

(1)bekezdés (helyesen megjelölve) b) pontja értelmében, ha az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt. Kúria 3.Bfv.1.415/2024/16-I. 4 (Ellenben nem ilyen szabálysértés a Be. 609. §

(1)bekezdésében megjelölt eljárási szabálysértés.) [16] A felülvizsgálati indítvány szerint a bíróság határozatának meghozatalában kizárt bíró vett részt. [17] A Be. 608. §

(1)bekezdés b) pontjában meghatározott eljárási szabálysértés vizsgálatakor abból kell kiindulni, hogy van-e olyan törvényi rendelkezés, amely alapján az ügyben eljáró bírót kizártnak kell tekinteni. [18] A bíró kizárására vonatkozó okokat a Be. 14. §-a sorolja fel. Törvény szerint kizárt a bíró, ha vele szemben valamely objektív, konkrét kizárási ok áll fenn [Be. 14. §

(1)bekezdés a)-d) pont,

(3)és

(4)bekezdés]. [19] Az objektív kizárási okok célja a pártatlan ítélkezés biztosítása. Ennek biztosítása érdekében a törvény teljeskörűen, és kivételt nem tűrően zárja ki annak a lehetőségét, hogy egy személy egy eljárás során (egyazon ügyben) – akár egy időben, akár egymást követően – több eljárási pozícióban is részt vegyen, vagy olyan különböző jellegű bírói feladatokat lásson el, melyek során korábbi eljárása (az annak során birtokába jutott információk, és az ott hozott határozata) későbbi eljárását befolyásolhatja. [20] Jelen ügyben a rendelkezésre álló iratokból megállapítható, hogy – a Siklósi Járási Ügyészség a

1. február
2. napján kelt B.89/2021/
3. számú vádiratában kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat az I. rendű terhelt és társai ügyében. A vádhatóság egyúttal indítványozta, hogy a bíróság az I. rendű, a II. rendű, a III. rendű és a IV. rendű terhelt letartóztatását az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig tartsa fenn. – Az ügyben a III. rendű terhelt meghatalmazott védője ügyvéd volt. – A Pécsi Törvényszék a
4. február
5. napján meghozott 22.B.40/2023/
6. számú végzésével az I. rendű, a II. rendű, a III. rendű és a IV. rendű terhelt letartóztatását az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig fenntartotta, egyúttal a II. rendű terhelt által a letartóztatás megszüntetésére és a bűnügyi felügyelet elrendelésére irányuló indítványt elutasította. Az ügyben bíróként járt el. – A Pécsi Ítélőtábla a
7. április
8. napján meghozott Bkk.III.52/2023/
9. számú végzésével a Pécsi Törvényszéken 22.B.40/
10. számon indult büntetőügyben az eljárásból a Pécsi Törvényszéket kizárta. – A Pécsi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a
11. április
12. napján meghozott Bpkf.III.75/2023/
13. számú végzésével a Pécsi Törvényszék 22.B.40/2023/
14. számú végzését hatályon kívül helyezte, és az ügyben kijelölésre került Szekszárdi Törvényszéket új eljárásra utasította. A határozat indokolása szerint az iratok tartalma alapján megállapítható volt, hogy a III. rendű terhelt meghatalmazott védője a támadott végzést hozó törvényszéki bíró lánya. – A Szekszárdi Törvényszék a
15. november
16. napján meghozott 4.B.66/2023/
17. számú ítéletével – többek között – a II. rendű és a III. rendű terheltet bűnösnek mondta ki a terhére rótt bűncselekményekben. Az ügyben mindvégig az ügydöntő határozatot meghozó bíró járt el. [21] A Be.
18. §

(1)bekezdése szerint bíróként nem járhat el,

1. a)aki az ügyben ügyészként vagy a nyomozó hatóság tagjaként járt el, valamint az ügyben eljárt vagy eljáró ügyésznek vagy a nyomozó hatóság tagjának a hozzátartozója,
2. b)aki az ügyben terheltként, bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyként, védőként, sértettként, vagyoni érdekeltként, feljelentőként vagy e személyek segítőjeként vesz vagy vett részt, valamint e személyek hozzátartozója,
3. c)aki az ügyben tanúként, szakértőként, vagy szaktanácsadóként vesz vagy vett részt,
4. d)aki az üggyel összefüggésben titkos Kúria 3.Bfv.1.415/2024/16-I. 5 információgyűjtés engedélyezéséről döntött, tekintet nélkül arra, hogy az így szerzett adatokat a büntetőeljárásban felhasználták-e,
5. e)akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható. A Be. 14. §

(3)bekezdése értelmében az

(1)bekezdésben szabályozott eseteken kívül

1. a)a vádemelést követően a bíróság további eljárásából ki van zárva, aki az ügyben a vádemelés előtt nyomozási bíróként, vagy a nyomozási bíró határozata elleni fellebbezés tárgyában eljárt,
2. b)a másodfokú eljárásból ki van zárva az a bíró, aki az ügy elsőfokú, a harmadfokú eljárásból pedig az, aki az ügy elsőfokú vagy másodfokú elbírálásában részt vett,
3. c)a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásból ki van zárva az a bíró is, aki a hatályon kívül helyező határozat vagy a megalapozatlansága miatt hatályon kívül helyezett határozat meghozatalában részt vett,
4. d)a perújítás elrendelése folytán megismételt eljárásból ki van zárva az a bíró is, aki a perújítást elrendelő határozat vagy a perújítással támadott határozat meghozatalában részt vett,
5. e)az egyszerűsített felülvizsgálati eljárást kivéve, a rendkívüli jogorvoslati eljárásból ki van zárva az a bíró, aki a rendkívüli jogorvoslattal megtámadott határozat meghozatalában részt vett. A

(4)bekezdés alapján a

(3)bekezdés esetén az ügy elbírálásából ki van zárva az a bíró is, akinek hozzátartozója vett részt a megtámadott határozat meghozatalában. [22] A rendelkezésre álló adatok szerint kétségtelen, hogy az ügy III. rendű terheltjének meghatalmazott védője ügyvéd volt, aki a letartóztatás tárgyában döntést hozó bíró lánya. [23] Nem kétséges ugyanakkor az sem, hogy a Pécsi Ítélőtábla a Bkk.III.52/2023/

1. számú végzésével az eljárásból a Pécsi Törvényszéket kizárta, és a Bpkf.III.75/2023/
2. számú végzésével a bíró által meghozott 22.B.40/2023/
3. számú végzést hatályon kívül helyezte, és az ügyben kijelölésre került Szekszárdi Törvényszéket új eljárásra utasította. [24] A Szekszárdi Törvényszék bírája vonatkozásában objektív kizárási ok azonban nem merül fel, ebből következően a Be.
4. §

(1)bekezdés a)-d) pontja és

(3)és

(4)bekezdése szerinti kizárási ok jelen ügyben nem valósult meg. [25] Mindazonáltal a Kúria vizsgálta, hogy az ügyben fennáll-e a Be.

1. §-ban írt (más) kizáró ok. [26] A védő által hivatkozottak nem alkalmasak a Be.
2. §

(1)bekezdés e) pontjában szabályozott kizárásra sem. [27] Az Alkotmánybíróság 25/2013. (X. 4.) számú AB határozata szerint az Alaptörvény XXVIII. cikk

(1)bekezdéséből fakadó alkotmányos alapkövetelmény, hogy az

1. évi XIX. törvény (továbbiakban: korábbi Be.)
2. §

(1)bekezdés c) pontjában meghatározott felülvizsgálati eljárást megalapozhatja a korábbi Be. 21. §

(1)bekezdés e) pontjában foglalt elfogultsági okra alapított felülvizsgálati indítvány is. A hatályos Be. tartalmilag azonos szabályozása alapján tehát felülvizsgálatnak ez okból továbbra is helye van. [28] Ahogy azonban az Alkotmánybíróság említett határozata indokolásának [46] bekezdése is rámutat, az elfogultsági kifogás felülvizsgálat keretében is csak a kizárásra vonatkozó egyéb szabályok szerint érvényesíthető. [29] Azon törvényi feltételt, miszerint az ügy elfogulatlan megítélése valamely bírótól nem várható, csak az adott ügy valóságos tényei alapján lehet megállapítani, és csak olyan feltárt adatok alapján, amelyek a bírók pártatlansága iránt észszerű (megalapozott) kételyt ébreszteni alkalmasak (EBH 2014.B.4.II.). [30] A II. rendű terhelt védője ilyen okot nem jelölt meg, és a Kúria sem észlelt. [31] Megjegyzi továbbá a Kúria, hogy következetes az ítélkezési gyakorlat atekintetben, hogy a felülvizsgálati indítvány az erre szolgáló bármely ok esetében is csak arra a terheltre nézve folytatható le, akinek a javára vagy terhére a felülvizsgálati indítványt az arra jogosultak benyújtották (Kúria Bfv.I.505/2012/6., EBH 2013.B.2.II.). Kúria 3.Bfv.1.415/2024/16-I. 6 [32] Felülvizsgálati eljárásban nem vizsgálható a felülvizsgálati indítvánnyal nem érintett terhelt büntetőjogi felelősségének elbírálása során elkövetett eljárási szabálysértés (Kúria Bfv.II.1212/2019/6. számú határozat). [33] Az eljárási szabálysértés miatt előterjesztett felülvizsgálati indítvány esetén nincs lehetőség arra, hogy olyan terhelt ügyében is lefolytassák a felülvizsgálati eljárást, aki nem terjesztett elő felülvizsgálati indítványt (Bfv.I.1580/2024/8. számú határozat). [34] Helytállóan utalt arra a Legfőbb Ügyészség, hogy a felülvizsgálati indítványban hivatkozott eljárási szabálysértés nem a felülvizsgálati indítványt előterjesztő védő által képviselt II. rendű terheltet érinti. [35] Mindezek alapján nem kétséges, hogy a II. rendű terhelt védője által hivatkozott, a Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontja szerinti felülvizsgálati ok nem valósult meg. [36] Kétségtelen, hogy a Be. 649. §

(1)bekezdés b) pontja alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, illetve a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak. [37] Az irányadó tányállás szerint a II. rendű terhelt kábítószert haszonszerzés végett, rendszeresen, ellenérték fejében adott el, az általa értékesített kokain hatóanyag-tartalma a jelentős mennyiség alsó határának 225%-a; az amfetaminbázis a jelentős mennyiség alsó határának 40%-a. Az általa az I. rendű terheltnek átadott, összesen 4.891,16 gramm tömegű amfetaminban található legalább 1.045 gramm amfetaminbázis a jelentős mennyiség alsó határának 10.450%-a, a II. rendű terhelt ekként összesen a kábítószer jelentős mennyiség alsó határa 10.715%-ának, vagyis 107,15-szorosának megfelelő kábítószerrel kereskedett. [38] Mindezek alapján a II. rendű terhelt nem csupán birtokolta a kábítószert, miként azt a felülvizsgálati indítvány célozta, hanem azzal egyértelműen kereskedett, tevékenysége a kábítószer-kereskedelem bűntettét valósította meg. [39] Ehhez képest a minősítés nyilvánvalóan nem törvénysértő. [40] A Btk. 176. §

(1)bekezdésében meghatározott és a

(3)bekezdés szerint minősülő kábítószer-kereskedelem bűntette esetében a törvény öt évtől húsz évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés kiszabását teszi lehetővé. [41] Ennélfogva a II. rendű terhelttel szemben kiszabott tíz év szabadságvesztés büntetés alkalmazása nem törvénysértő, és miután a minősítés törvényes, és más anyagi jogszabálysértés sem történt, a Kúria a törvényi keretek között kiszabott büntetés mértékét nem is vizsgálhatta. [42] Az indítványozó sérelmezte, hogy a bíróság nem értékelte megfelelően az I. rendű terhelt vallomását, és figyelmen kívül hagyta annak ellentmondásait. [43] A Be. 659. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [44] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogszabály sérelme nélkül a kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. Kúria 3.Bfv.1.415/2024/16-I. 7 [45] A II. rendű terhelt védője valójában a bizonyítékok mikénti értékelésén keresztül a jogerős ítéleti tényállást támadta akkor, amikor az I. rendű terhelt vallomásainak nem megfelelő értékelését, mérlegelését kifogásolta, illetve az I. rendű terhelt által vallottak közötti ellentmondásokat állította. Ily módon valójában tényálláson kívüli körülményekre hivatkozással eltérő tényállás megállapítását szorgalmazta. Erre azonban felülvizsgálati eljárásban nincs lehetőség. [46] Ekként a Kúria a II. rendű terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §

(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a megtámadott határozatot a Be. 660. §

(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 662. §

(1)bekezdés alapján a II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. [47] A döntés elvi tartalma Ha az ügydöntő határozatot meghozó bíró vonatkozásában kizárási ok nem merül fel, a Be. 14. §

(1)bekezdés a)-e) pontja és

(3)és

(4)bekezdése szerinti kizárási ok nem valósul meg. IV. [48] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [49] A Be. 652. §

(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §

(3)-

(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §

(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §

(4)bekezdés]. Budapest,

1. szeptember
2. Dr. Bartkó Levente s.k. a tanács elnöke, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. előadó bíró, Molnár Ferencné dr. s.k. bíró, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. bíró, Dr. Horváth Péter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző