A határozat elvi tartalma: A fellebbezés visszautasítása a jogszabálysértés megjelölésének hiánya miatt. ... A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.V.40.260/2021/
- A tanács tagjai: dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet a tanács elnöke Ságiné dr. Márkus Anett előadó bíró dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit bíró Az I. rendű felperes: Felperes1 (Cím2) A II. rendű felperes: Felperes2 (Cím2) Az alperes: Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal (Cím1) Az alperes képviselője: Tóbiás Ferenc főosztályvezető A per tárgya: végrehajtási jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése tárgyú, 200.782/2/2021/2020.12.
- számú egyszerűsített közigazgatási határozat jogszerűségének vizsgálata A fellebbezést benyújtó fél: a felperesek
- és
- sorszám alatt A fellebbezéssel támadott határozat: a Szegedi Törvényszék
- április
- napján hozott 10.K.700.344/2021/
- számú végzése Rendelkező rész Kúria V.Kpkf.40.260/2021/2 2 A Kúria a felperesek által a Szegedi Törvényszék 10.K.700.344/2021/
- számú végzése ellen előterjesztett
- és
- sorszámú fellebbezést visszautasítja, egyben a költségmentesség iránti felperesi kérelmet elutasítja. A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás és az ügy előzménye [1] A felperesek keresetlevelet nyújtottak be az alperes 200.782/2/2021/2020.12.
- számú egyszerűsített határozata ellen. Az alperes a határozattal a helyiség1 helyrajzi számú, szám1 m2 területű, kivett lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezésű ingatlanból az I. rendű felperes tulajdonát képező ½ tulajdoni illetőségre az Zrt.1 javára 5.361.546 forint főkövetelés és járulékai erejéig végrehajtási jogot jegyzett be. [2] Az alperes a védiratában először a keresetlevél egyes hiányosságaira utalt, a továbbiakban a kereset elutasítását kérte. [3] A Szegedi Törvényszék a
- sorszámú végzésével a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdése és 89. §
(1)bekezdése alapján hiánypótlásra hívta fel a felpereseket, a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés mellett. [4] A felperesek a hiánypótlási felhívást
- március
- napján vették át, de a teljeskörű hiánypótlási kötelezettségüknek a
- március
- napján kelt,
- sorszám alatt érkeztetett beadványukban sem tettek eleget. Az elsőfokú bíróság végzése [5] A Szegedi Törvényszék a
- április
- napján hozott 10.K.700.344/2021/
- számú végzésével a felperesek keresetlevelét visszautasította a Kp.
- §
(1)bekezdés j) pontja alapján. Végzésének indokolásában megállapította, hogy egyrészt a felperesek a felhívás ellenére hiánypótlási kötelezettségüknek nem teljeskörűen tettek eleget (nem tüntették fel adóazonosító jelüket, nem jelölték meg a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet, a jogsérelem alapjául szolgáló tényeket, nem csatoltak erre vonatkozó Kúria V.Kpkf.40.260/2021/2 3 bizonyítékot); másrészt a hiánypótlásra ismételten benyújtott keresetlevél sem minősül teljes bizonyító erejű magánokiratnak. A fellebbezés és az észrevétel [6] A felperesek az elsőfokú bíróság
- sorszámú végzése ellen
- sorszám alatt fellebbezést terjesztettek elő, amelyben egyrészt a „keresettel érintett államigazgatási határozat” jogszabálysértő volta, másrészt az „elsőfokú bíróság ítéletének felülbírálata” terjedelmének körében tettek részletes előadást. Kifejtették, hogy a keresettel érintett államigazgatási határozat azért jogszabálysértő, mert indokolása nem valós, az nem megalapozott, téves jogértelmezésen alapul, egyben iratellenes is. Kérték elsődlegesen teljes személyes költségmentesség, másodlagosan részleges személyes költségmentesség, harmadlagosan tárgyi illetékfeljegyzési jog biztosítását, és az ügyben tárgyalás tartását. A költségmentesség körében idézték a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (Pp.) 94-
- §-ainak rendelkezéseit. Részletezték, hogy az elsőfokú bíróság ítélete anyagi jognak való megfelelősége körében a másodfokú bíróságnak mit kell vizsgálnia. Hivatkoztak a keresettel érintett államigazgatási határozat vonatkozásában a jogi indokolási kötelezettség elmulasztására és arra, hogy a másodfokú hatóság a fellebbezésben foglaltakhoz nincs kötve. Indítványozták annak megállapítását, hogy a keresettel támadott határozat jogszabályt sért, és kérték a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezését, a közigazgatási határozatot hozó szerv új eljárásra kötelezését. [7] Az elsőfokú bíróság
- sorszámú végzésében fellebbezésük teljes bizonyító erejű magánokirati formában történő ismételt benyújtására hívta fel a felpereseket, amelyet a felperesek a hiánypótlási határidőn belül
- sorszám alatt terjesztettek elő. [8] Az alperes a fellebbezésre észrevételt nem tett. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A
- és
- sorszámú fellebbezés érdemi elbírálására nincs lehetőség, a fellebbezés visszautasításának volt helye az alábbiak szerint. [10] A Kúria utal arra, hogy a fellebbezésnek - ahhoz, hogy a beadványt érdemben elbírálhassa a másodfokú bíróság - tartalmát tekintve meg kell felelnie a Kp.
- §
(2)bekezdés a)-c) pontjában foglaltaknak, azaz a beadványokra vonatkozó általános szabályok szerinti elemeken túl a fellebbezésnek tartalmaznia kell a fellebbezéssel támadott ítélet (jelen esetben végzés) számát, a fellebbezést megalapozó jogszabálysértést, és a másodfokú bíróság döntésére vonatkozó határozott kérelmet. A kötelező tartalmi elemek hiánya esetén a fellebbezés visszautasításának van helye. Kúria V.Kpkf.40.260/2021/2 4 [11] A Kp. fent hivatkozott rendelkezéseire figyelemmel a fellebbezésben pontosan meg kell jelölni azt a jogszabálysértést, amely - a fellebbező fél álláspontja szerint - az elsőfokú bíróság végzésével megvalósult. A jogi képviselő nélkül eljáró fél esetében legalább a jogszabálysértés tartalmi körülírása a követelmény. Az elsőfokú bíróság végzése elleni fellebbezésben a felperesek nem a bíróság végzésére, hanem a keresettel támadott közigazgatási határozatra vonatkozóan terjesztettek elő hatályon kívül helyezésre irányuló kérelmet, kérve a közigazgatási szerv új eljárásra kötelezését, továbbá hivatkoztak az elsőfokú ítélet anyagi jogi felülbírálatának terjedelmére. A Kúria hangsúlyozza, hogy az elsőfokú bíróság a perben érdemben nem döntött, ítéletet nem hozott, pergátló akadály folytán a keresetlevél visszautasításáról rendelkezett. A felpereseknek a fellebbezésben előadott érvei nem érintik az elsőfokú bíróság végzésének jogszerűségét, azok nem fogadhatóak el a fellebbezés indokaként, mint jogszabálysértés megjelölése, mivel ezekkel összefüggő rendelkezést az elsőfokú bíróság végzése nem tartalmaz. [12] A Kp. arra az esetre nézve szabályozza a másodfokú bíróság hatásköreként a fellebbezés visszautasítását, ha a fellebbezést megalapozó jogszabálysértést sem tartalmazza a fellebbezés. A Kp. 104. §
(1)bekezdése alapján a másodfokú bíróság a fellebbezés vizsgálata során a keresetlevél vizsgálatának szabályai szerint jár el. Ha a fellebbezés nem felel meg a 100. §
(2)bekezdésében foglaltaknak vagy más okból kiegészítésre, kijavításra szorul, az elnök intézkedik a hiányok pótlása iránt. Ugyanakkor a 100. §
(2)bekezdés b) pontja tekintetében (a fellebbezést megalapozó jogszabálysértés megjelölése) hiánypótlásnak nincs helye. A fellebbezés visszautasítása tekintetében kifejezetten rögzíti a Kp. 104. §
(2)bekezdése, hogy ha a fellebbezésben tartalmilag helyesen történik hivatkozás a jogszabálysértés tényére, de a megsértett jogszabályhely megjelölése téves, ezen okból a fellebbezés nem utasítható vissza. [13] Jelen esetben a
- sorszámú végzésre hivatkozással benyújtott
- és
- sorszámú fellebbezés az előírt tartalmi követelményeknek nem felelt meg, azokból nem állapítható meg, hogy mely jogszabályi rendelkezés elsőfokú bíróság általi megsértése képezi a fellebbezés alapját. A közigazgatási határozat jogszabálysértő volta körében tett hivatkozások nem a fellebbezés, hanem a kereseti kérelem tartalmi elemét képezik. A felperesek az elsőfokú bíróság végzése vonatkozásában tartalmilag és jogszabályi megjelölés útján sem hivatkoztak jogszabálysértésre, ezért a
- és
- sorszámú fellebbezést vissza kellett utasítani a Kp.
- §
(1)és
(2)bekezdésében foglalt rendelkezések alapján. [14] A fellebbezés visszautasítására figyelemmel a felperesek által a fellebbezésben előterjesztett költségmentesség iránti kérelmet elutasította a Kúria a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvény (Kmtv.) 11. § c) pontjában foglalt rendelkezés alapján. [15] A felperesek tárgyalás tartása iránti kérelme kapcsán a Kúria utal arra, hogy a végzés elleni fellebbezést a Kp. 114. §
(1)bekezdésében foglalt rendelkezés alapján a másodfokú bíróság tárgyalás tartása nélkül bírálja el, szükség esetén személyes meghallgatást tart. Jelen esetben a fellebbezés visszautasításának oka állt fenn, amelynek során nem merült fel olyan körülmény, amely személyes meghallgatást indokolt volna. Kúria V.Kpkf.40.260/2021/2 5 [16] A fentiekre figyelemmel a Kúria a felperesek 8. és 10. sorszámú fellebbezését a Kp. 48. §
(1)bekezdés k) pontjában, 99. §
(3)bekezdésében, 100. §
(2)bekezdés b) pontjában és 104. §
(1)-
(2)bekezdésében foglalt rendelkezések alapján visszautasította. Záró rész [17] A Kúria a fellebbezés visszautasításáról a Kp. 114. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül döntött. [18] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a fellebbezés visszautasítása tárgyában hozott döntés elleni fellebbezés illetékmentes. [19] Az alperesnek másodfokú perköltsége nem merült fel, ezért arról rendelkezni nem kellett. [20] A Kúria végzése ellen a fellebbezést a Kp. 112. §
(2)bekezdése, a felülvizsgálatot a Kp.
- § d) pontja kizárja. Budapest,
- június
- dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. a tanács elnöke, Ságiné dr. Márkus Anett s.k. előadó bíró, bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k.