Kfv.37245/2021/8 – Kúria

(2)bekezdés c) pontja szerint a tanulói jogviszony megszüntetése során – írásbeli megállapodásban – eltérhetnek a nemzeti köznevelési törvény tanulói jogviszony megszüntetésére vonatkozó 53. §

(1)-

(10)bekezdéseiben szabályozott feltételektől, a tanulói jogviszony megszüntetése eljárási rendjére vonatkozóan is. Amennyiben azonban a tanulói jogviszony megszüntetésének eljárási rendje az írásbeli megállapodásban szabályozásra nem kerül, úgy a nemzeti köznevelési törvény, és a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 83. §

(2)bekezdése előírása szerint a jogviszony megszüntetését megelőzően be kell szerezni a szülő írásbeli nyilatkozatát. A közigazgatási perben a védirat elkésetten történő előterjesztése nem minősül lényeges, az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértésnek, a védirat elkésetten történő előterjesztése lehetséges szankcióját a Kp. 40. §

(6)bekezdése szabályozza. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.II.37.245/2021/8. A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke Dr. Figula Ildikó előadó bíró Dr. Kovács András bíró A felperes: felperes (cím1) A felperes képviselője: Dr. Demeter Andrea és Dr. Bajusz Gergely ügyvédek (cím2) Az alperes: Rubicon Waldorf Pedagógia Alapítvány (cím3) Az alperes képviselője: Dr. Németh Ágnes ügyvéd (cím4) A per tárgya: hozott határozat jogszerűségi vizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: A felülvizsgálni kért jogerős határozat: tanulói jogviszony megszüntetése tárgyában Rendelkező rész a felperes Fővárosi Törvényszék 10.K.707.191/2020/20. számú ítélete Kúria II.Kfv.37.245/2021/8/1 2 A Kúria – a Fővárosi Törvényszék 10.K.707.191/2020/20. számú ítéletét megváltoztatja és az alperes 14/2020. számú határozatát megsemmisíti, továbbá az alperest új eljárás lefolytatására kötelezi; – kötelezi továbbá az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 250.000 (kettőszáz-ötvenezer) forint együttes kereseti és felülvizsgálati eljárási költséget. A 30.000 (harmincezer) forint kereseti és 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A 2009. június 8-án született felperes 2016 óta áll tanulói jogviszonyban a Cs. Iskolával (a továbbiakban: Iskola). [2] A felperes édesapja, E. K. az Iskolába történő felvételi kérelem kitöltésekor 2015. november 5-én, az erre rendszeresített nyomtatványon nyilatkozott arról, hogy a gyermek édesanyja a gyermeket 3 éves korában elhagyta, ezért a gyermek apai nagyszülei a gyermek nevelésében aktívan kiveszik részüket. [3] Az Iskola alapítványi fenntartású intézményként működik, amely az Oktatásért Felelős Miniszter által jóváhagyott alternatív Waldorf kerettanterv alapján, magán köznevelési intézményként, nem kötelező felvételt biztosító iskolaként látja el oktatási tevékenységét. [4] A felperes édesapja és az Iskola között a felperes iskolába történő felvétele során Együttműködési Megállapodás került aláírásra, amelyben többek között rögzítésre került, hogy a szülő tudja és elfogadja, hogy pl. az Iskolában – a jogszabályokban előírtakon túl – nincs osztályozás és nincs vizsga, tudja és elfogadja, hogy a Waldorf pedagógia alkalmazása feltételezi az Iskola és az otthoni nevelés harmóniáját, ellentmondásmentességét, tudja és elfogadja, hogy a gyermek harmonikus fejlődése érdekében nevelési kérdésekben a pedagógusokkal együttműködnek, törekednek az Iskola pedagógiai elveinek és az otthoni nevelésnek az összhangban tartására. [5] Az Együttműködési Megállapodás rögzíti, hogy az Iskola csak indokolt esetben és írásban mondhatja fel kizárólag abban az esetben a Megállapodást, ha - az osztálytanító és az Iskola Tanári Kollégiuma a gyermek nem megfelelő fejlődését, előrehaladását, vagy az iskolai és az otthoni nevelés jelentős ellentmondását észlelik, és ez az írásban rögzített véleményük a szülőkkel történt beszélgetések ellenére sem változik, ezért a gyermek nevelését pedagógia okokból tovább vállalni nem tudja, - a szülők a 4. pont

1. a)és
2. b)bekezdésében részletezett együttműködési kötelezettségüknek 3 hónapot meghaladó időtartamra vonatkozóan nem tesznek eleget, hozzáállásukon a fenntartóval történt egyeztetést követősen sem változtatnak és a fenntartóval a tartozás rendezésére írásos megállapodással nem rendelkeznek. Kúria II.Kfv.37.245/2021/8/1 3 [6] A most idézett, együttműködési megállapodás 7. pont 2. alpontja arra a 4. pont
3. a)és
4. b)bekezdésére utalt, amely az alapítványi működéshez kapcsolódó anyagi hozzájárulást szabályozza. [7] 2018 novemberében a felperesi osztálytanító tájékoztatta a felperes családját arról, hogy a felperessel szexuális indíttatású problémák vannak viselkedése során, ennek következtében 2019. január 23-án beszélgetésre került sor az észlelt problémákról, melyen a felperes édesapja, az osztálytanító és az iskolapszichológus volt jelen, ahol megállapodtak abban, hogy az Iskola a gyermeket a területileg illetékes szakszolgálathoz, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat kerületi tagintézményéhez küldi, mely döntést az apa is támogatott. Másnap azonban a nagyszülők ennek helyességét megkérdőjelezték, és megbeszélést kezdeményeztek az Iskolával. Erre 2019. március 22-én került sor, ahol a nagyszülők, az iskolapszichológus, az osztálytanító volt jelen, mely találkozóról feljegyzés készült. Arra az Iskola által felvetett problémára, hogy a felperes szexuális aktusról számolt be, a felperes nagyapja azt reagálta, hogy a gyermeket ökotáborban érhették élmények. A megbeszélésen az is felvetődött, hogy a felperesnek tanulásban is vannak nehézségei, melyre a nagyszülők úgy reagáltak, hogy erről semmilyen visszajelzésük nem volt. Vállalták, hogy elviszik a gyermeket egy, az általuk választott pszichológushoz, csak írják le, hogy mi a probléma. [8] Figyelemmel arra, hogy a gyermek vizsgálatára nem került sor, ezért 2019. március 26-án az Iskola feljegyzést küldött a felperes családjának, hogy a területileg illetékes szakszolgálathoz fordul, és a problémát egyben felveti a tanári kollégiumnál. [9] Időközben azonban a felperes nagyszülei kezdeményezésére a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XXII. Kerületi Tagintézményének gyermekpszichiátere 2019. augusztus 26-án megvizsgálta a felperest, megállapítva, hogy a gyermeknél gyermekpszichiátriai zavarra utaló tünetek nem állapíthatók meg, pszichiátriai gondozásra indok nincs. [10] Mindezzel párhuzamosan az Iskola 2019 nyarán a XII. Kerületi Gyermekjóléti Központ és Családsegítő Szolgálat felé jelzéssel élt, melyről a felperes családját is tájékoztatta. Mivel a 2019. szeptember 5-re szervezett esetkonferencián a felperes törvényes képviselője nem vett részt, ezért a Gyermekjóléti Központ 2019. szeptember 18-án érkezett jelzésében javaslatot tett Budapest Főváros Kormányhivatala XII. Kerületi Hivatala, mint gyámhivatal felé a felperes védelembe vételére. Az elsőfokú gyámhivatalhoz érkezett jelzés szerint a felperesnél veszélyeztető tényező a szexuális veszélyeztetettség, a gondoskodás, gondozás elhanyagolása, gyermeki deviancia, érzelmi elhanyagolás, együttműködés hiánya és fennáll a szexuális bántalmazás gyanúja is. [11] Az elsőfokú gyámhivatal előtti eljárásban a felperes édesapja és édesanyja jelenlétében tárgyalást tartottak és beszerezték Sz. É. igazságügyi pszichológus szakértő felperesre, és a felperes édesapjára vonatkozó szakértői véleményét is. [12] Sz. É. szakértő az apa és a felperes vizsgálata körében nem tárt fel olyan körülményt, amely véleménye szerint a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolná, vagy akadályozná. [13] Sz. É. igazságügyi pszichológus szakértő az Iskola részéről gyermek jellemzésével, illetve a szexuális túlfűtöttség és szexuális veszélyeztetettségre utalás körében rögzítette, hogy a felperesnél egyrészt szexuális túlfűtöttség nyoma nem tapasztalható, és rögzítette, hogy „amennyiben egy 10 éves gyermek olyan rajzot készít, ami egy felnőtt szemlélő fantáziáját szexuális irányba tereli, férfi nemi szerv asszociációját hívja elő, esetleg éppen azt ábrázolná, akkor sem a rajz tárgyában semmi természetellenes. Azonban ennek túl nagy jelentőséget tulajdonítani súlyos pedagógiai hiba a gyermek egészséges pszichoszexuális fejlődése mentén történő torzítása és kínzó bűntudat keltése következtében.”(A pszichológus szakértői véleményben említett rajz egy pet palackot ábrázol.) Kúria II.Kfv.37.245/2021/8/1 4 [14] Az elsőfokú gyámhivatal 2020. március 18-án kelt, BP-22/044/2024-11/2020. számú határozatával a védelembe vétel ügyében indult eljárást megszüntette. A döntés első fokon jogerőre emelkedett. [15] Az Iskola jelzésére eljárt Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XXII. Kerületi Tagintézménye M. Zs. szakvizsgázott fejlesztő pedagógus és B. B. pedagógiai szakpszichológus által aláírt szakértői véleményben rögzítette, hogy a gyermeknél elvégzett vizsgálatok alapján a felperesnél beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek kizártak. Kiemelt figyelmet, különös bánásmódot nem igényel. A vizsgálatra az Iskola kezdeményezésére került sor, mert problémát jelzett figyelemkoncentráció, illetve a viselkedés területén, és kérte a gyermek beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségeinek a megállapítását, vagy kizárását. [16] A Pedagógiai Szakszolgálat 2140/28/2019/2020. iktatószámú, 2020. június 15-én kelt szakértői véleménye amellett, hogy a gyermekhez kapcsolódó problémákat kizárta, egyben javasolta, hogy a gyermekkel foglalkozó pedagógus számára szükség esetén konzultációt biztosítanak. [17] Azok után, hogy a felperest (és a felperes édesapját) vizsgáló pszichológusi vélemények nem igazolták vissza az Iskola felperessel szemben kialakított észrevételeit, a felperes édesapja és a felperes nagyszülei is azt kérték az Iskolától, hogy kérjenek a történtekért bocsánatot, egyben kezdeményezték az osztálytanító felelősségre vonását is az intézményvezetőnél, majd az alperesnél. [18] A tényállás része az is, hogy az Iskola a felperes tanulói jogviszonyának kezdő időpontjától a felperes édesapja részéről kommunikációs forrásként megadott, a felperes nagyszülői email-címével tartotta az írásbeli kapcsolatot, majd 2020. február 14-én tájékoztatta a nagyszülőket arról, hogy a szülői levelezőlistáról az ő email-címük lekerült, és ettől az időponttól kezdve már csak a felperes édesapjával, mint törvényes képviselővel tartják a kapcsolatot, melyről a felperes édesapját is tájékoztatták. [19] 2020. június 24-én mind e-mailben, mind levélpostai küldeményben az alperes a felperes édesapjához fordult, jelezve, hogy pedagógiai kérdésekről szeretne vele egyeztetni, előremutató párbeszéd érdekében. A felperes édesapja válaszlevelében leírta, hogy az Iskolában történtek – álláspontja szerint – nem egyeztethetők össze az Iskola szellemi hátterével. Sérelmezte, hogy korábban feltett kérdéseire, a gyermeket és a családot ért sérelemre objektív módon az Iskola nem reagált, sérelmezte, hogy az Iskola felelősséget nem vállal és nem kér bocsánatot, holott rendelkezésre állnak a szakértői vélemények. [20] Időközben a fenntartói vizsgálat lezárult, melyről a felperes édesapját is tájékoztatták 2020. július 31-én. [21] Ezt követően még néhány levélváltásra került sor, a felperes édesapja és az Iskola között, majd 2020. augusztus 24-én a Tanári Kollégiumot összehívták, ahol a testület a felperes tanulói jogviszonyának megszüntetéséről döntött. A döntés írásbafoglalására az Iskola részéről 2020. szeptember 3-án került sor, és ezt követően került kézbesítésre a felperes édesapjának. [22] Az Iskola 2020-21/2. számú határozata amellett, hogy a felperes tanulói jogviszonyát megszüntette, egyben felhívta a felperes édesapját, hogy tanulói jogviszony megszűnésére tekintettel tanköteles gyermekét más iskolába írassa át. A határozat indokolása szerint a szülő megszegte az Együttműködési Megállapodásban vállalt szülői együttműködési kötelezettségeit, s ez a szülő és az Iskola közötti együttműködés ellehetetlenülését eredményezte. Az együttműködés ellehetetlenülése, továbbá a szülőnek a gyermeket nevelőoktató pedagógusokkal – különösen az osztálytanítóval és az iskolaképviselővel – szemben tanúsított teljes bizalmatlansága, pedagógiai munkájuk, személyiségük támadása, az iskolai és Kúria II.Kfv.37.245/2021/8/1 5 az otthoni nevelés jelentős ellentmondásához vezetett, amelyet az Iskola törekvései ellenére sem sikerült feloldani. [23] A határozat indokolása utalt az Együttműködés Megállapodás 7. pontjára, mint az Együttműködési Megállapodás felmondása lehetőségére. [24] A határozattal szemben a felperes fellebbezést terjesztett elő, amelyet az alperes bírált el, és 2020. október 16-án kelt, K-198/2020.10.16. iktatószámú, 14/2020. határozatszámú döntésével az Iskola határozatát helybenhagyta, és egyben elrendelte a másodfokú döntés azonnali végrehajtását, megállapítva, hogy ezzel a tanulói jogviszony az iskolai nyilvántartásból törlésre került, és a szülő köteles tanköteles gyermekét másik intézménybe átíratni. [25] Az alperes határozata indokolása szerint az Iskola a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 31. §

(2)bekezdés c) pontja alapján az írásbeli megállapodásban foglaltakra tekintettel jogszerűen élt a tanulói jogviszony egyoldalú megszüntetése jogának kikötésével, ezért az iskolai döntés jogalapja az indokolás szerint nem vitatható. Az alperes, mint fenntartó hangsúlyozta, hogy azt, hogy az Iskola a szülővel való együttműködés lehetetlenné válása miatt pedagógiailag nem tudta felelősséggel vállalni a felperes további Waldorf intézményi nevelését, az alperes, mint fenntartó nem jogosult felülbírálni. Az indokolás szerint az Iskola-szülő közötti együttműködés olyan hangsúlyos a Waldorf intézményekben, amelynek bármely okból történő akadályozottsága mellett nem valósítható meg a Waldorf pedagógia. Ebből következően az alperes álláspontja az volt, hogy az Iskola a tanulói jogviszony megszüntetéséről szóló határozatában megfelelő indokát adta a döntésnek, terhére jogszabálysértés nem volt megállapítható. A kereseti kérelem és a védirat [26] Az alperes, mint fenntartó határozatával szemben a felperes terjesztett elő kereseti kérelmet, amelyben kérte a határozat Iskola tanulói jogviszonyt megszüntető határozatára kiterjedő hatályú, a közlésre visszamenőleges megsemmisítését, és felszámított perköltsége megítélését. [27] Kereseti kérelmében hivatkozott arra, hogy az alperes és a megelőzően az Iskola felperessel szemben lefolytatott eljárásban az Iskola jogsértően járt el, mert egyrészt az Iskola a szülőnek nem jelezte, sőt, kifejezetten elhallgatta azt, hogy a Gyermekjóléti Központ és Családsegítő Szolgálat felé eljárást kezdeményeztek, mely az Nkt. 46. §

(6)bekezdés e), g), j) pontjaiba, 69. §

(2)bekezdés a), h), k) pontjaiba és 72. §

(5)bekezdés b) pontjába ütközik, és okszerűtlenül rosszhiszeműen, valótlanul adta elő a Gyermekjóléti Központnál kezdeményezett eljárás során, hogy a felperessel, azaz a gyermekkel milyen problémák vannak. Állította, hogy a Ptk. személyiségi jogokat, így különösen a becsület és jóhírnév védelmét szolgáló, hátrányos megkülönböztetést tilalmazó rendelkezéseibe ütközően jogsértő az is, hogy az Iskola a szülő kérése ellenére semmilyen intézkedést, bocsánat kérést nem foganatosított azzal összefüggésben, hogy az általa megjelölt okokkal kezdeményezett vizsgálatok mindegyike az Iskola által jelzett körülmények valótlanságát, okszerűtlenségét tárta fel. [28] Jogsértőnek találta a döntést, mert jogalap nélkül került sor a tanulói jogviszony megszüntetésére, a felperes szerint ugyanis a törvényes képviselő és az intézmény közötti Együttműködési Megállapodás

1. pontja nem valósult meg. [29] Állította, hogy a meghozott elsőfokú határozat alakilag is ellentmondásos, nem felel meg a határozatra irányadó jogszabályi követelményeknek, alappal feltételezhető, hogy egy Kúria II.Kfv.37.245/2021/8/1 6 visszadátumozott okiratról van szó, és ennek következtében azt is megkérdőjelezte, hogy az Iskola határozatában megjelölt napon a Tanári Konferencia meghozta-e a döntésben megjelölt határozatot. [30] Sérelmezte, hogy az elsőfokú eljárás során nem került teljes körűen feltárásra a tényállás, nem kerültek figyelembevételre lényeges, alapvető bizonyítékok, azaz a Tanári Konferencia hiányos tényállás és hiányos bizonyítékok alapján okszerűtlen módon, azaz a tényállással össze nem egyeztethető következtetésre jutva hozta meg döntését. [31] Sérelmezte, hogy az intézményvezető az eljárás folyamatában olyan utasítást adott, amelynek következtében az adminisztrátor a szülőt kizárta az Iskola oktatási és egyéb információk közlésének általános csatornájaként funkcionáló osztálylevelező rendszerből. [32] Sérelmezte, hogy az Iskola, majd az alperesi fenntartó semmilyen vizsgálatot nem indított a Gyermekjóléti Központ és Családsegítő Szolgálat által kirendelt klinikai igazságügyi pszichológus által feltárt pedagógiai hiba kérdésében, a szülő panaszai ellenére sem. [33] Jogsértőnek találta a döntést azért is, mert az Iskola az Nkt.
2. §

(2)bekezdés c) pontjának utaló szabálya folytán alkalmazandó Együttműködési Megállapodása, és a Iskola Szervezeti és Működési Szabályzat egyes pontjaiba ütköző eljárási szabálysértéssel hozta meg a határozatát, mert nem került beszerzésre a kiskorú felperes szülőjének írásbeli nyilatkozata a felperes tanulói jogviszony megszüntetésével kapcsolatos ügyben, mely álláspontja szerint az ügy érdemére kiható eljárási jogszabálysértésnek minősül. [34] Állította, hogy alaptalan az alperes határozata azon érvelése, hogy a tanév közbeni jogviszony megszüntetése ne járna jelentős nehézségekkel és okszerűtlen az a következtetés, hogy a tanulói jogviszony megszüntetése a felperes érdekét szolgálná. [35] A kereset szerint az alperes eljárása sértette a gyermek, valamint a szülő érdekeit, és az Iskola volt az, aki a szülő jogérvényesítését Iskola elleni támadásként értékelte. Ez vezetett ahhoz, hogy az Iskola emiatt a gyermeket szankcionálta azzal, hogy a jogviszony megszüntetéséről intézkedett. Sérelmezte, hogy az osztálytanítóval szemben tett bejelentés az esemény kivizsgálására vonatkozó kérelem ellenére az Iskola nem tett eleget ezen kérésnek, de az alperes, mint fenntartó sem végezte el az eset teljes körű kivizsgálását, holott a szakértői vélemények, az Iskola által bejelentett tényállás nem támasztották alá. [36] A kereseti kérelem azonnali jogvédelem iránti kérelmet is előterjesztett, hosszasan érvelve annak indokoltságáról. [37] Az alperes védiratában a kereset elutasítását indítványozta. [38] A védirat szerint az Iskola magánintézmény, nem köteles sem tanuló felvételre, sem tanulói jogviszony fenntartására. Az Iskola és a felperes szülője között létrejött Együttműködési Megállapodás pedig egyértelmű útmutatást adott a felek közötti kapcsolatra vonatkozó jogosultságok és kötelezettségek terén, amelyet a felperes törvényes képviselője el is fogadott. [39] Hangsúlyozta, hogy az Iskola által alkalmazott oktatási pedagógia alapelvként tekint a szülők és a gyermekek közötti együttműködésre és az otthoni és iskolai nevelés összhangjára. [40] A védirat szerint a tényállás teljes körűen feltárásra került, és az volt vizsgálandó, hogy az Iskola-szülő közötti együttműködés ellehetetlenült-e, fennállt-e az az állapot, amelyre alapítottan az Iskola az Együttműködési Megállapodásban kikötött tanulói jogviszony megszűnési jogát gyakorolta. Az érvelés szerint nem volt szükséges feltárnia az együttműködés megszűnéséhez vezető folyamat minden lépését. [41] A védirat szerint a felperes túlbecsülte a pszichológiai szakvéleményt az iskolai jelzés megítélése szempontjából, és hivatkozott arra, hogy az Iskola a szakvélemény hiányosságai Kúria II.Kfv.37.245/2021/8/1 7 miatt fordult levélben a Gyermekjóléti Központhoz, mint szakszolgálathoz. Kiemelte, hogy amennyiben nem is igazolódnak az iskolai tapasztalások, az Iskolának mindenképpen feladata, hogy megtegye a szükséges lépéseket, és azért nem kell bocsánatot kérnie az Iskolának, hogy az általa észlelt problémák nem igazolódtak vissza. Hangsúlyozta, hogy sem a felperes édesapja, sem a nagyszülők nem pedagógusok, a pedagógiai kérdésekben, így a pedagógiai hibákban is a pedagógusok az alperesi Iskola esetében ráadásul Waldorfpedagógusok hivatottak állást foglalni. [42] Érvelt amellett, hogy az Iskolának nem a tágabb családjával, a nagyszülőkkel, hanem a szülővel kell együttműködnie, s nem volt jogsértő az, hogy az Iskola nem kívánta tovább fenntartani a nagyszülők által vezérelt kapcsolatot, melyet egyébként a felperes édesapjával közölt is. A felperes édesapjának módjában lett volna elfogadni és tudomásul is kellett volna venni, nemcsak jogszabályok alapján, hanem az együttműködés alapvető kötelezettségeként is mindezt. [43] A keresetnek az Iskola határozata alakszerűségét kifogásoló érvelésével szemben fenntartotta azt az álláspontját, hogy az Iskola nem tartozik az Ákr. hatálya alá, a határozat az iskolai határozatokra vonatkozó 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 85. §

(1)-

(2)bekezdéseinek megfelelt, és alaptalannak találta a Tanári Konferencia

1. augusztus 24-én meghozott döntésének megkérdőjelezését is. A konferenciát követően a határozat formájában a döntés írásba foglalására később került sor, amely írásbafoglalás az iskolaképviselő feladata volt, de ez sem a Tanári Kollégium döntését, sem annak időpontját nem érintette. [44] Az alperes perköltségét felszámította. Az elsőfokú ítélet [45] A Fővárosi Törvényszék a felperes kereseti kérelmét alaptalannak találta, és ezért azt a Közigazgatási perrendtartásról szóló
2. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
3. §

(1)bekezdés a) pontja alapján elutasította. [46] Az ítélet indokolása szerint az ügy megítélése körében fontos körülmény volt az, hogy az Nkt. 31. §

(1)bekezdés c) pontja lehetőséget biztosított az Iskolának arra, hogy a tanulói jogviszony megszüntetésével kapcsolatban írásbeli megállapodásban, az Nkt. 53. §

(1)-

(10)bekezdéseiben rögzített jogviszony megszüntetési okoktól eltérjen. Helytállónak találta azt a hivatkozást, hogy az Iskola, mint magánintézmény nem volt köteles sem tanuló felvételre, sem tanulói jogviszony fenntartására. [47] Az ítélet indokolása idézte az Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának 6.4., 6.5., 7.1., 7.3., 8.

1. pont rendelkezéseit, és utalt arra, hogy a szülők az Iskolával minden évben együttműködési megállapodást kötnek. [48] Az ítélet indokolása idézte a felperes édesapja és az Iskola között létrejött Együttműködési Megállapodás
2. pont a), b), f), h) pontjait, és
3. pontját, a tanulói jogviszony megszüntetésére vonatkozó releváns rendelkezést, és ebből kiemelte, hogy az Együttműködési Megállapodás deklarálja annak egyoldalú felmondása jogát az Iskola részéről arra az esetre, amennyiben az osztálytanító, az Iskola Tanári Kollégiuma, a gyermek nem megfelelő fejlődését, előrehaladását tapasztalja és a gyermek pedagógiai okokból további iskolai oktatását vállalni nem tudja. [49] Az elsőfokú bíróság szerint, hogy az Iskola és az alperes a tényállást kellő mértékben feltárta, és jogszerűen döntött az együttműködés ellehetetlenülése és ennek következményeként az otthoni nevelés jelentős ellentmondása alapján a jogviszony megszüntetéséről. Hangsúlyozta, hogy az Iskola és a szülő közötti együttműködés olyan Kúria II.Kfv.37.245/2021/8/1 8 hangsúlyos a Waldorf intézményekben, amelynek bármely okból történő akadályozottsága mellett nem valósítható meg a Waldorf pedagógia, a megállapodás egyértelműen rögzíti, hogy az együttműködés hiánya, megrekedése és ellehetetlenülése a pedagógiai munkát nehezíti, mely olyan akadályozó körülmény, amely mellett a Waldorf-nevelés nem volt vállalható. [50] Az indokolás szerint jogszabály nem fűz jogkövetkezményt ahhoz, ha az iskolapszichológus, a Pedagógiai Szakszolgálat, vagy a gyermekvédelmi eljárás nem igazolja vissza az Iskola jelzését, a jelzés minden esetben a gyermek érdekével összhangban történik, és az intézmény számára mind az Nkt.
4. §

(3)bekezdése, mind a Gyvt. 17. §

(2)bekezdése a jelzést kötelezővé teszik. Az ügyben becsatolt levélváltások, a felek által tett nyilatkozatok a bíróság számára is megerősítették, hogy a felperes szülei és nagyszülei család elleni támadásként fogják fel a problémával kapcsolatos ügyintézését, mely vezetett ahhoz, hogy a felperes édesapja kifejezetten megtagadta az Iskolával való együttműködést. [51] Nem tartotta helytállónak a felperes azon hivatkozását, hogy a Tanári Konferencia által hozott határozat, és a tanulói jogviszony megszüntetését tartalmazó kézbesített határozat eltérő dátumozása a döntést jogellenessé tenné. Rögzítette, hogy a Tanári Konferencia

1. augusztus 24-én hozott döntése a határozatok tárába is bevezetésre került, a konferencia a kizárásról szóló döntést
2. augusztus 24-én hozta meg, és szeptember 3-án foglalta írásba, a döntés visszadátumozásra nem került, a felperessel nem a Tanári Konferencia által hozott határozatot, hanem az annak alapján hivatalos formába foglalt indokolt döntést kellett közölni. [52] Az indokolás szerint a felperes alaptalanul hivatkozott az ügy érdemére is kiható eljárási jogsértésre annak körében, hogy nem szerezték be a szülő az írásbeli nyilatkozatát a döntést megelőzően a 20/
3. (VIII. 31.) EMMI rendelet
4. §

(2)bekezdése ellenére. Az ítélet szerint ugyanis az előírástól az Iskola magánoktatási intézményként az Nkt. 31. §

(2)bekezdés c) pontja alapján eltérhetett, és az Együttműködési Megállapodás, valamint az Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata ilyen jellegű kötelezettséget nem írt elő. [53] Ezzel összefüggésben az ítélet [71] pontja utalt arra, hogy a felperes édesapját az Iskola tájékoztatta arról, hogy a gyermek érdekében megfontolhatja azt a lehetőséget, a gyermeket másik iskolába vigye, az apa azonban ettől a lehetőségtől elzárkózott, mely a

1. június 20-i intézményvezetőhöz írt leveléből tükröződik. [54] Az ítélet érvelése szerint a szülő pedagógusról alkotott véleménye, bizalma az Iskolával és a pedagógusával, valamint a szülőtársakkal való kapcsolatának problémái kihatnak a gyermekre is. A gyermek helyzete az Iskolával kapcsolatban nem elválasztható a szülő oktatási intézményhez való hozzáállásától, annak a gyermek oktatását ellátó intézmény és annak pedagógusairól hangoztatott véleményétől. [55] Az ítélet indokolása szerint az alperes határozata eleget tett a Kúria 2/
2. (XI. 23.) KMK véleményben leírt szempontok szerinti, mérlegelési jogkörben hozott határozattal szembeni követelményeknek, az alperes határozata nem sértette meg az Ákr.
3. §-át, és nem sérti a felperes Magyarország Alaptörvényének XI. cikkében írt művelődéshez való jogát sem. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [56] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben az ítélet hatályon kívül helyezését, és a bíróság új határozat hozatalára utasítását kezdeményezte. A felülvizsgálati kérelemmel egyidejűleg azonnali jogvédelem iránti kérelmet is előterjesztett részletes indokolással. Kúria II.Kfv.37.245/2021/8/1 9 [57] Az ügy érdemére kiható eljárási szabályszegésként jelölte meg, hogy a Kp.
4. §

(2)bekezdése és 42. §

(3)bekezdése ellenére elkésetten terjesztette elő az alperes a bírósághoz a védiratát, álláspontja szerint a határidőn túl benyújtott alperesi védirat a Kp. 36. §

(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 149. §

(1)bekezdése szerint elkésett, azaz hatálytalan, a Törvényszék hatálytalan iratra nem alapíthatta volna ítéletét. Álláspontja szerint a bíróság megsértette a fegyveregyenlőség elvét is azzal, hogy

1. és
2. sorszámú végzésében szűk határidőket szabott a felperes nyilatkozata megtételére. [58] Felülvizsgálati kérelme 3.2.
3. pontjában állította, hogy a Törvényszék ítélete több pontban ellentmondásos, mely hivatkozásait táblázatba foglaltan rögzítette, idézte az ítélet [3], [5], [10], [17], [20], [21], [38] és [45] bekezdéseit, táblázatban tüntette fel az ítéleti megállapításokat állítása szerint cáfoló bizonyítékokat, s ehhez rövid magyarázatot is fűzött. Ezzel összefüggésben állította, hogy a felperes szülőjének tájékoztatása az ítéleti állítással ellentétben nem a Gyermekjóléti Központ előtt kezdeményezett eljárással párhuzamosan, hanem több hónap elteltével került sor. Állította, hogy nincs semmilyen szülői közösség által írt levél, amely a Tanári Konferenciához íródott volna, ezt a körülményt az alperes először a védiratában közölte. Sérelmezte, hogy az iskolaképviselő soha nem vizsgálta ki az esetet. Tévesnek jelölte az ítélet [17] pontja azon állítását, hogy 3 ajánlott levélre nem érkezett a szülőtől válasz, e körben állította, hogy az F/28., /29., /31., /35., /
4. és /
5. sorszám alatt csatolt levelekkel mindezt cáfolni tudja. Állította, hogy a Tanári Konferencia a jogviszony megszüntetéséről
6. augusztus 24-én nem dönthetett, az alperes által becsatolt határozatok tára csupán „jogi lépéseket tesz” kijelentést tartalmazza. Állította, hogy mind az Iskolába történő jelentkezési lap, mind az Együttműködési Megállapodás, amelyeket a felperes édesapja személyesen írt alá – igazolják a felperes szülője részéről Iskola számára bejelentett lakóhelyet. [59] A felülvizsgálati kérelem szerint a bíróság jogsértően mellőzte bizonyítási indítványait, az általa meghallgatni indítványozott tanúmeghallgatásokat a tényállás pontos feltárása érdekében foganatosítani kellett volna. [60] Sérelmezte, hogy a Tanári Konferencia jegyzőkönyve valótlan adatot tartalmaz, különösen, hogy az azon állítólagosan részt vevő 28 tanár szavazata eltűnt a határozathozatalnál rögzített szavazati arányok alapján, tehát az iraton belül is volt rögzíthető egyértelmű ellentmondás. [61] Álláspontja szerint az ítélet a rendelkezésére álló bizonyítékokat is okszerűtlenül értékelte, a bizonyítékok egy részét jogellenesen rekesztette ki és mellőzte, így a vizsgálandó releváns tényállásból 3 szakértői véleményt zárt ki, és az ítélet az együttműködés megszegésére vonatkozóan kizárólag az alperesi álláspontot fogadta el. Mindezzel megszegte a Kp.
7. §

(5)bekezdését, Kp. 79. §

(1)bekezdését, 78. §

(2)bekezdését, 85. §

(2)bekezdését és a Kúria 2/

1. (XI. 23.) KMK véleményében írtakat is. [62] Az ítélet jogkérdésben való tévedésének nevezte azt, hogy önmagában attól, hogy alapítványi fenntartású iskola hozta meg a döntést, s együttműködési megállapodás is szabályozza a jogviszony megszüntetésének lehetőségét, ezáltal nem volna köteles az Iskola a tanulói jogviszony fenntartására. A felülvizsgálati kérelem szerint a tanulói jogviszony megszüntetése az alperes, illetve Iskola esetében is kizárólag jogszabály vagy együttműködési megállapodás által szabályozott feltételek esetén történhetett volna meg. [63] Az ítélet jogi tévedésének nevezte azt is, hogy a 20/
2. (VIII. 31.) EMMI rendelet
3. §

(2)bekezdésének a megsértését nem állapította meg a bíróság. A felperes érvelt amellett, hogy sem az EMMI rendeletben, sem az Nkt.-ban nem található olyan jogszabály, amely biztosítaná a magániskolákra vonatkozó eltérő alkalmazást az EMMI rendelet 83. §

(2)bekezdése körében. Állítása szerint mivel a jogszabályi rendelkezést a jogalkotó „az iratkezelés a nevelési-oktatási intézményekben” cím alatt helyezte el, így valamennyi Kúria II.Kfv.37.245/2021/8/1 10 nevelési-oktatási intézményben, azaz az alpresi fenntartású Iskolában is alkalmazni rendeli, e tekintetben az eltérést az Nkt. sem engedi, így a Törvényszék sem volt jogosult az egyértelmű jogszabályi rendelkezés mellőzésére. [64] A felülvizsgálati kérelem sérelmezte, hogy az alperes által felterjesztett közigazgatási eljárás során keletkezett dokumentumok hiányosak, melynek következtében a bíróság hatékony jogvédelmi kötelezettségét és a jogvita tisztességes eljárás keretében történő elbírálási kötelezettségét nem tudta teljesíteni. Felülvizsgálati kérelme 3.2.

1. pontjában megismételte a keresetlevél 4.
2. pontjában írtakat. [65] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében az ítélet hatályban való fenntartását kezdeményezte, állította, hogy a jogerős ítélet helyes tényállás alapján, a perbeli jogvitára vonatkozó jogszabályok helyes értelmezésével és alkalmazásával döntött. [66] Jogi tévedésnek tekintette a felülvizsgálati kérelem arra törtnő hivatkozását, hogy a védirat esetleges elkésettsége a védirat hatálytalanságát vonná maga után, Kp. utaló szabálya nélkül a felülvizsgálati kérelem nem hivatkozhatott a Pp. szabályaira. [67] Az alperes szerint a felülvizsgálati kérelemben felperes részéről táblázatba foglalt, ellentmondásokat állító hivatkozás mindegyike alaptalan. A felperes édesapja értesítésére és a Gyermekjóléti Központ eljárása kezdeményezésére azért írták a párhuzamosságot, mert az értesítés időpontjában a pedagógiai szakszolgálati eljárás még nem fejeződött be. [68] A szülői közösség levelének hiányára hivatkozó felperesi állítással szemben hivatkozott arra, hogy a felperesi szülő bizalmatlansága miatt az osztálytanító nem vállalta fel, hogy az iskolapszichológussal való foglalkozás miatt újabb felperesi támadásnak tegye ki önmagát. Állította, hogy az iskolaképviselő kivizsgálta az ügyet, de nem tartotta indokoltnak a felperesi szülő, nagyszülő panaszait. Állította, hogy az ügy érdemére kiható jelentőség nem annak van, hogy hány ajánlott levél visszautasítása igazolt, hanem annak, hogy a felperesi szülő bocsánatkérés hiányában a fenntartónál saját maga által kezdeményezett vizsgálatban sem volt hajlandó megjelenni. A határozat dátumával összefüggésben utalt arra, hogy a bíróság indokát adta, hogy a jogviszonyról szóló döntéshozatal és a döntés írásbafoglalásának időpontját hogyan értékelte. [69] A felülvizsgálati ellenkérelem érvelt amellett, hogy mind az alperes, mind az Iskola feltárta a releváns tényállási kört és a per közigazgatási perben is az volt vizsgálandó, hogy az Iskola--szülő közötti együttműködés ellehetetlenülése fennállt-e, melynek megállapításához nem volt szükséges feltárni az együttműködés megszűnéséhez vezető folyamat minden lépését. Ezért a bíróság jogszerűen mellőzte az indítványozott közel 40 tanú meghallgatását. [70] Az alperes szerint a bírósági felülvizsgálat terjedelmét a Kp. rendelkezéseivel összhangban az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, és ezzel indokolta, hogy a hivatalos pszichológiai vizsgálatok és azok eredményének felülvizsgálata és értékelése nem képezte tárgyát a pernek. Az alperes szerint az iratokból visszakövethető a szülői ellenállás, megállapítható a kapcsolat fokozatos elmérgesedése, és az ítélet helyesen mutatott rá, hogy a közigazgatási perben nem annak volt jelentősége, hogy milyen hivatalos jelzések történtek, s a annak milyen eredménye lett, hanem annak, hogy a probléma megoldása során az együttműködés hogyan alakult. [71] A felülvizsgálati ellenkérelem az Nkt.
3. alcímére utalva hivatkozott arra, hogy az egyházi és magán köznevelési intézmények a törvényben foglaltaktól eltérő szabályok szerint működhetnek és szervezhetik tevékenységüket, mely a tanulói jogviszony megszüntetésére is vonatkozik, azaz eltérően határozhatják meg írásbeli megállapodásban a működésük rendjét. Ebből is következik, hogy egy magasabb rendű jogszabály, az Nkt. ad felhatalmazást a magán köznevelési intézményeknek arra, hogy a törvényben meghatározott körben az általánostól eltérő szabályok szerint működjenek és a tanulói jogviszony megszüntetését is írásbeli Kúria II.Kfv.37.245/2021/8/1 11 megállapodásban szabályozzák, így a felperes által hivatkozott EMMI rendelet a felperes tanulói jogviszonya megszüntetésekor nem volt alkalmazandó. Az együttműködési megállapodás pedig kizárólag az Iskola véleményének írásbeli közlését várja el, ami a felek közötti levelezésben megtörtént, azaz az Iskola nem sértett eljárási követelményt. A Kúria döntése és jogi indokai [72] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp.
4. §

(1)bekezdése alkalmazásával befogadta. [73] A Kúria a felülvizsgálati kérelem vizsgálata, a megelőző eljárás iratai, és a Fővárosi Törvényszék előtt folyamatban volt eljárás iratai ismeretében arra a következtetésre jutott, hogy mind a bíróság, mind az alperes, mint fenntartó, s mind az oktatási intézmény, az Iskola tévesen értelmezték az Iskola és a felperes édesapja között létrejött Együttműködési Megállapodásnak a tanulói jogviszony megszüntetésére vonatkozó 7. pontját, annak mindkét rendelkezését. [74] A megelőző eljárás iratai között található Együttműködési Megállapodás 7. pontját a következőket rögzíti: „Jelen megállapodást az Iskola csak indokolt esetben és írásban mondhatja fel, kizárólag abban az esetben, ha - az osztálytanító és az Iskola tanári kollégiuma a gyermekek nem megfelelő fejlődését, előrehaladását, vagy az iskolai és az otthoni nevelés jelentős ellentmondását észlelik, és ez az írásban rögzített véleményük a szülőkkel történt beszélgetések ellenére sem változik, ezért a gyermekek nevelését pedagógia okokból tovább vállalni nem tudja, - a szülők a 4. pont

1. a)és
2. b)bekezdésben részletezett együttműködési kötelezettségüknek 3 hónapot meghaladó időtartamra vonatkozóan nem tesznek eleget, hozzáállásukon a fenntartóval történt egyeztetést követően sem változtatnak, és a fenntartóval a tartozás rendezésére írásos megállapodással nem rendelkeznek. Jelen megállapodás megszüntetésére minden esetben az írásbeli értesítést követő 2 héten belül kerülhet sor.” [75] Az Együttműködési Megállapodás 7. pontjában említett, együttműködési kötelezettség a megállapodás 4. pont
3. a)és
4. b)bekezdéseiben szereplő esete kizárólag az Iskola fenntartásához anyagilag történő hozzájárulás kérdését szabályozza. [76] Az Együttműködési Megállapodás megszüntetéséhez kapcsolódóan tehát nincs olyan, az Iskola és szülők közötti pénzügyi fizetésen kívüli együttműködési kötelezettség deklarálva, amelynek a megszegése a tanulói jogviszony vagy az írásbeli megállapodás felmondását eredményezhetné. [77] Ebből következően, téves az Iskola, az alperes, mint fenntartó és az elsőfokú bíróság részéről történő értelmezés, hogy a felperes édesapja az Iskolával történő együttműködése ellehetetlenülése a tanulói jogviszony megszüntetésére okot adhat. [78] A Kúria szerint az Együttműködési Megállapodás 7. pont első fordulata egyértelmű és világos rendelkezése szerint az otthoni nevelés, és az iskolai nevelés közötti ellentmondás miatt kerülhet sor a tanulói jogviszony megszüntetésére, amely megszüntetési ok további feltétele, hogy az Iskola pedagógiai okból nem tudja a gyermek nevelését vállalni. A Kúria szerint az Iskola a tanulói jogviszonyt megszüntető határozata nem állapított meg tényállást arra vonatkozóan, hogy az Iskola és a felperes otthoni nevelése között milyen ellentmondások vannak, és mi az a pedagógiai ok, amely miatt a felperes nevelése nem vállalható. Az Iskola döntését fellebbezés folytán elbíráló alperes határozata sem tartalmaz Kúria II.Kfv.37.245/2021/8/1 12 tényállást az iskolai és a felperes otthoni nevelése ellentmondása és a gyermek nevelésének pedagógiai okból való vállalhatatlanságára vonatkozóan. [79] Azt mind az alperes határozata, mind a felülvizsgálni kért ítélet helytállóan állapította meg, hogy az Nkt. 31. §

(1)bekezdése szerint az Iskola, mint magán köznevelési intézmény a nemzetközi köznevelésről szóló törvényben foglalt, általánostól eltérő szabályok szerint működhet és szervezheti tevékenységét, és az is helytállóan került megállapításra, hogy az Nkt. 31. §

(2)bekezdés c) pontja alapján az iskolai jogviszony megszüntetésével kapcsolatban eltérhetett az Nkt. 53. §

(1)-

(10)bekezdésében szabályozott tanulói jogviszony megszűnésére vonatkozó okoktól – írásbeli megállapodásban. [80] A jogszabályi rendelkezésből következően az Nkt. szabályozásától tehát az iskolai jogviszony megszűnésével összefüggésben kizárólag írásbeli megállapodás esetén lehet eltérni. Ez az írásbeli megállapodás a felek által sem vitatottan az Együttműködési Megállapodás, melynek 7. pontja rögzíti az Nkt.-től eltérő szabályozást. [81] A magánintézmények számára eltérő szabályozást lehetővé tevő, Nkt. 31. §

(2)bekezdés c) pontja általi felhatalmazás egyben azt is jelenti, hogy azokban a kérdésekben, ahol az írásbeli megállapodás az Nkt. szabályaitól eltérő szabályokat nem rögzít, ott a jogszabály normaszövege az irányadó. [82] Az Együttműködési Megállapodás a tanulói jogviszony megszüntetésének eljárási rendjét egyáltalán nem tartalmazza. Az Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata 6.

1. pontja a tanulókkal kapcsolatos nehézség megoldására vonatkozó szabályozásban bár rögzíti, hogy amennyiben nem sikerül a probléma iskolán belüli megoldása, úgy végső esetben a tanuló eltanácsolásra kerül, a Tanári Kollégium közös döntése alapján, mely döntésről a szülő írásbeli értesítést kap – ez a szabályozás azonban nem feleltethető meg az Nkt.
2. §

(2)bekezdés c) pontjában rögzített, a tanulói jogviszony megszüntetésével kapcsolatba az Nkt. szabályozásától eltérést engedő szabály írásbeli megállapodásra utalásával. [83] Ebből is következően, a Kúria szerint amennyiben az Iskola, mint magán köznevelési intézmény egy gyermek tanulói jogviszonyát meg szeretné szüntetni – az együttműködési megállapodásban rögzített okból, akkor eltérő saját szabályozás hiányában, be kell tartania a nevelési-oktatási intézmények működéséről és köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 83. §

(2)bekezdését és a kiskorú tanulói jogviszonyának megszüntetése esetén a szülő írásbeli nyilatkozatát előzetesen be kell szerezni. [84] Ezen eljárási kötelezettségének az Iskola a rendelkezésre álló adatok ismeretében nem tett eleget. [85] A felülvizsgálati kérelem alaptalanul hivatkozott arra, hogy a védirat elkésettség miatt hatálytalan volt, s hogy a Fővárosi Törvényszék hatálytalan iratra alapítottan hozta meg ítéletét. A felülvizsgálati ellenkérelem helyesen hivatkozott arra, hogy a Polgári perrendtartásról szóló

1. évi CXXX. törvény (Pp.) kizárólag abban az esetben alkalmazható közigazgatási perekben, amennyiben a Kp. utaló szabálya ezt megengedi. A védirat, mint a közigazgatási szerv védekezését tartalmazó írásbeli dokumentum, kizárólag a közigazgatási perrendtartás fogalomrendszerében értelmezhető, arra nézve szabályozást a Pp. nem tartalmaz, és a Pp.
2. §

(1)bekezdésére történő hivatkozás a védirat elkésetten történő előterjesztéséhez kapcsolódóan téves. [86] A Kp. 40. §

(5)bekezdése a késedelmesen előterjesztett védirat vonatkozásában saját szabályozást tartalmaz. A védirat Kp. szabályai szerinti határidőhöz képest néhány napos késedelemmel történő előterjesztése nem minősíthető olyan eljárási hibának, amely az ügy érdemére befolyással lenne. Kúria II.Kfv.37.245/2021/8/1 13 [87] A felülvizsgálati kérelem alaptalanul hivatkozott arra, hogy az ítélet [52] pontja jogi tévedést tartalmaz abban a körben, hogy a tanulói jogviszony fenntartása a jogvitában érintett magán köznevelési intézmény esetében nem kötelező. [88] Ahogy fentebb a Kúria ítéletében kitért az Nkt. 31. §

(2)bekezdése szabályára, a magán köznevelési intézmény az iskolai jogviszonyt megszüntetheti a Nkt. megszüntetésre vonatkozó

1. §-ban szabályozott esetein túl is, feltéve, ha írásbeli megállapodásban ezeket a feltételeket megfelelően szabályozza. [89] Figyelemmel arra, hogy a Kúria a felperes tanulói jogviszonya megszüntetéséről döntő határozatot jogsértőnek találta egyrészt azért, mert a megszüntetés jogalapját jelentő, Együttműködési Megállapodás
2. pontja második fordulatában nevesített együttműködés csak a pénzügyi, anyagi hozzájárulás szülő részéről megvalósuló együttműködésre utalt, az Együttműködési Megállapodás
3. pont első fordulatában pedig a tényállás nem került feltárásra, ezért nem tartotta indokoltnak a felülvizsgálati kérelem 3.2.
4. pontjában táblázatba foglalt felperes szerint iratellenes megállapítások értékelését. A megismételt eljárásban ugyanis az alperesnek a tényállást az Együttműködési Megállapodás
5. pont első fordulata megvalósulása körében úgyis részletesen fel kell tárnia. [90] Azt azonban észrevételezi a Kúria, hogy mind az alperes, mind az elsőfokú bíróság részéről megállapított tényállás körében az ellentmondásos, hogy az alperes olyan szülői közösségtől származó levélre utalt, amely a megelőző eljárás iratai között nem lelhető fel, másrészt az alperes azt rótta fel az együttműködés megsértéseként a felperes édesapjának, hogy a pedagógusok által javasolt „terápiát” nem fogadta el, holott Sz. É. igazságügyi pszichológus szakértői véleménye szerint az Iskola pedagógiai hibát követett el (Fővárosi Kormányhivatal XXII. kerületi Hivatal BP-22/044/224-11/
6. számú határozata). [91] A Kúria több eseti döntésében is kimondta, hogy a felülvizsgálati eljárásban – annak rendkívüli jogorvoslati jellege miatt – nincs helye sem bizonyítás felvételnek, sem a bizonyítékok felülmérlegelésének, ismételt egybevetésének (Kfv.VI.37.562/2018/12.). [92] A Kúria tanulói jogviszony megszüntetése jogalapja körében elfoglalt jogértelmezése szerint, az Együttműködési Megállapodás
7. pontja első fordulatához kapcsolódó tényállás olyan körű bizonyítást igényel, amely az eljárás alperes előtti megismétlését indokolttá teszi, ezért a Kúria a Kp.
8. §

(1)bekezdés b) pontja alkalmazásával a felülvizsgálni kért ítélet megváltoztatása mellett az alperes határozatát megsemmisítette és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. [93] A megismételt eljárásban az alperesnek részletes tényállást kell feltárnia arra vonatkozóan, hogy az Iskola és a felperes szülője között létrejött Együttműködési Megállapodás

1. pont első fordulatában szereplő, a tanulói jogviszony megszüntetésére okot adó körülmények fennállnak-e, melyek ezek a körülmények, és mely bizonyítékok támasztják alá a körülmények fennálltát. Az alperes csak a részletes tényállás feltárása eredményeként lesz abban a helyzetben, hogy az Nkt.
2. §

(1)bekezdése által biztosított jogkörében, mint fenntartó az Iskola döntését jogszerűen felülbírálhassa. A döntés elvi tartalma [94] A magán köznevelési intézmények a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 31. §

(2)bekezdés c) pontja szerint a tanulói jogviszony megszüntetése során – írásbeli megállapodásban – eltérhetnek a nemzeti köznevelési törvény tanulói jogviszony megszüntetésére vonatkozó 53. §

(1)-

(10)bekezdéseiben szabályozott feltételektől, a tanulói jogviszony megszüntetése eljárási rendjére vonatkozóan is. Amennyiben azonban a tanulói Kúria II.Kfv.37.245/2021/8/1 14 jogviszony megszüntetésének eljárási rendje az írásbeli megállapodásban szabályozásra nem kerül, úgy a nemzeti köznevelési törvény, és a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 83. §

(2)bekezdése előírása szerint a jogviszony megszüntetését megelőzően be kell szerezni a szülő írásbeli nyilatkozatát. [95] A közigazgatási perben a védirat elkésetten történő előterjesztése nem minősül lényeges, az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértésnek, a védirat elkésetten történő előterjesztése lehetséges szankcióját a Kp. 40. §

(6)bekezdése szabályozza. Záró rész [96] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 115. §

(2)bekezdése alapján alkalmazandó 107. §

(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el, mivel a felek nem kérték a tárgyalás tartását és azt a Kúria sem tartotta szükségesnek. [97] A Kúria a felperes elsőfokú és felülvizsgálati eljárásban felmerült perköltségét a csatolt költségjegyzék, és a kifejtett, eredményre vezető jogi munkával összhangban állapította meg a Kp. 35. §

(1)bekezdése alapján alkalmazandó, Pp. 81. §

(1)bekezdése és a 32/

1. (VIII. 22.) IM rendelet
2. §

(1)bekezdés a) és 3. §

(6)bekezdése figyelembevételével. [98] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Illetékekről szóló

1. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. §-a szerint megállapított kereseti, és az Itv.
2. §

(3)bekezdés d) pontja és 50. §

(1)bekezdése alapján megállapított felülvizsgálati eljárási illetéket az alperes személyes illetékmentessége folytán az állam viseli. [99] Az ítélettel szembeni felülvizsgálat lehetőségét a Kp.

1. § d) pontja zárja ki. Budapest,
2. november
3. Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Figula Ildikó s.k. előadó bíró, Dr. Kovács András s.k. bíró