A határozat elvi tartalma: Önmagában attól, hogy a bérbeadó személyében jogutódlás következik be, attól még a jogelőd bérbeadó és a bérlők között kötött szerződési feltételek változatlan formában fennállnak. Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 1.Mf.31.167/2021/6. A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a Dr. Horváth Z. Péter Ügyvédi Iroda (Cím6, ügyintéző dr. Horváth Z. Péter ügyvéd) által képviselt Felperes1 (Cím5) felperes, a dr. Kapi Eszter jogtanácsos által képviselt Alperes1 (Cím1) alperes ellen kollektív munkaügyi vita iránt indított perben a Fővárosi Törvényszék 14.M.70.469/2020/16. számú ítélettel szemben felperes által 17. sorszám alatt – benyújtott fellebbezés folytán tárgyaláson kívül – meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg alperes részére 12.000 (tizenkétezer) forint perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás [1] A Budapesti Zártkörűen Működő Részvénytársaság mint átadó és alperes jogelődje, a alperes1. mint átvevő munkáltató, valamint felperes mint átadó munkáltatónál működő üzemi tanács között 2016. november 11-én létrejött a „Megállapodás munkáltató személyében bekövetkező változásról” elnevezésű megállapodás. A megállapodás III. fejezet 5.
- b)alpontjában az szerepel, hogy „az átadó munkáltató tulajdonában lévő bérlakások bérleti szerződései a vagyonmegosztás után is érvényben maradnak függetlenül attól, hogy – egyes bérlakást magába foglaló ingatlanoknak az átvevő munkáltató tulajdonába kerülésére tekintettel – a bérbeadó személyében változás következik be. Mind az átadó, mind pedig az átvevő munkáltatónál rendelkezésre álló szolgálati bérlakások bérlői tovább használhatják a részükre kiutalt lakást – munkaviszonyuk megszűnéséig, illetve szerződésszegésre okot adó Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.167/2021/6 2 felmondásig – attól függetlenül, melyik munkáltatóval állnak munkaszerződésben. Az érintett bérlők munkaviszonya megszűnésének időpontjáról a munkaviszony megszűnését követő 15 napon belül átadó és átvevő munkáltató kölcsönösen kötelesek egymást értesíteni.” [2] Az alperes 2019. január 21.-i keltezésű felmondásával – az egyik érintett ingatlan tekintetében – Bérlő1 bérlőnek a bérleti szerződését indok feltüntetése nélkül meg kívánta szüntetni: „A bérbeadói pozícióban álló Alperes1 a Szerződést jelen jognyilatkozat útján, rendes felmondással 2019. május 31. napjára ezúton felmondja”. A felperes keresete, az alperes ellenkérelme [3] A felperes 2019. január 30. napján keresetett terjesztett elő, melyben kérte a bíróságot, hogy állapítsa meg, hogy az átvevő munkáltató a jogutódlási megállapodás III. fejezet 5.
- b)alpontját megsértette azzal, hogy Bérlő1 bérlőnek a bérleti szerződését indok feltüntetése nélkül meg kívánja szüntetni. Hivatkozott arra, hogy a peres felek között létrejött megállapodás III. fejezet 5.
- b)pontjában rögzítésre került, hogy mind az átadó, mind az átvevő munkáltatónál rendelkezésre álló szolgálati bérlakások bérlői tovább használhatják a részükre kiutalt bérlakást – munkaviszonyuk megszűnéséig, illetve szerződésszegésre okot adó felmondásig – attól függetlenül, hogy melyik munkáltatóval állnak munkaszerződésben. [4] Az alperes ellenkérelmében kérte a kereset elutasítását. Hivatkozott arra, hogy a Megállapodás 3. fejezetének 5.
- b)alpontja nem zárja ki a bérleti szerződések felmondását, továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:213 §
(3)bekezdése lehetővé teszi, hogy bármelyik fél rendes felmondással megszüntesse a bérleti szerződést. Előadta továbbá, hogy Bérlő1 munkavállaló szerződésszegésével (szennyvízbekötés, lomok felhalmozása) okot adott a felmondásra, a bérleti szerződését az alperes azonnali hatályú felmondással is megszüntethette volna. A korábbi bérbeadó, a Alperesi bérbeadó1 is fontolóra vette a bérleti szerződés felmondását, arra való tekintettel, hogy a bérlő több esetben fizetési kötelezettségének sem tett eleget, valamint építési engedély nélkül végzett építési tevékenységet. Alperes méltányosan járt el, mivel a rendes felmondás a bérlő számára a hosszú felmondási idő miatt kedvezőbb konstrukció. Az elsőfokú bíróság döntése [5] A Fővárosi Törvényszék 2021. április 23. napján 14.M.70.469/2020/16. számú ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg 36.000 forint eljárási illetéket és 15 napon belül alperes részére 30.000 forint perköltséget. Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.167/2021/6 3 [6] Az elsőfokú bíróság ítélete tartalmazta, hogy a perben a bíróságnak az előterjesztett kereseti kérelem alapján azt kellett vizsgálnia, hogy a Alperesi bérbeadó1, mint a felperes és az alperes jogelődje között megkötött „Megállapodás munkáltató személyében bekövetkező változásról” szóló megállapodás III. fejezetének 5.
- b)alpontjában foglaltakat megsértette-e az alperes azzal, hogy Bérlő1 bérleti szerződését felmondta. [7] Az elsőfokú bíróság a Megállapodás peresített pontjának szövegezéséből és a jogutódlási megállapodást szövegező egyéb érdekelt2, valamint a jogutódlási tárgyalások folyamán a Cég1 képviselőjeként eljáró egyéb érdekelt1 tanú nyilatkozataiból azt állapította meg, hogy a bérlőkkel kötött bérleti szerződések felmondhatóak voltak, a bérleti szerződésben meghatározott feltételekkel. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint nem szegte meg az alperes a Megállapodás hivatkozott pontját, mivel a bérleti szerződések - így Bérlő1 bérleti szerződése is felmondható volt. Az a kérdés, hogy a felmondás jogszerű volt-e vagy nem, az pedig már az általános hatáskörű bíróság hatáskörébe tartozott. A felperes fellebbezése, az alperes fellebbezési ellenkérelme [8] A felperes 2021. június 15. napján 17. sorszám alatt fellebbezést terjesztett elő, amelyben kérte, hogy a másodfokú bíróság az ítéletet változtassa meg és a felperes keresetének adjon helyt. Perköltségigényt terjesztett elő. [9] Hivatkozott arra, hogy a felperes sem állította azt, hogy a felmondás általában véve nem volt lehetséges. A tanúk akként nyilatkoztak, hogy biztosítani akarták a felmondás lehetőségét az egyedi bérleti szerződéseknek megfelelően, ezért került bele a korlátozó rendelkezés. Ezen korlátozó rendelkezéseket pedig – miszerint a munkavállaló munkaviszonyának megszűnése miatt vagy szerződésszegésre okot adó felmondásra van lehetőség – az alperes megszegte. Ezt támasztja alá a jogutódlási megállapodás, a felmondás és maga a Cég3 és Bérlő1 között 1985. június 1-jén megkötött bérleti szerződés is. Alperes a bérleti szerződés 9. pontjában megjelölt felmondási okok közül egyet sem valószínűsített/jelölt meg a felmondásban. [10] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helytelen jogi következtetést vont le, amikor megállapította, hogy a felmondás lehetséges volt, annak jogszerűségének vizsgálata pedig az általános hatáskörű bíróság feladata. Ezen megállapítás iratellenes is, mivel előzőleg azt mondta ki, hogy a felmondás lehetséges a bérleti szerződés rendelkezései szerint, majd ezt követően arról rendelkezik, hogy a bérleti szerződés rendelkezéseinek megfelelőségét nem vizsgálja. Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.167/2021/6 4 [11] Hangsúlyozta, hogy nem a felmondás jogszerűségének vizsgálatát kérte jelen perben, hanem annak megállapítását, hogy a Jogutódlási megállapodás 5.
- b)pontja került megsértésre azzal, hogy a bérleti szerződés felmondása nem tartalmazza azon hivatkozásokat, amelyeket a jogutódlási megállapodás megkövetel a bérleti szerződések felmondásától. Az elsőfokú bíróság ebben a körben viszont nem alakított ki álláspontot, így nem döntött a keresetről. A kereseti kérelem arra irányult, hogy állapítsa meg a szerződés megszegését, amely szerződésszegés abban nyilvánult meg, hogy a felmondás nem tartalmazta a hivatkozott feltételek egyikét sem. Tehát vizsgálnia kellett volna a bíróságnak a felmondás tartalmát, hogy tartalmazta-e a meghatározott feltételekre való hivatkozást. [12] Úgy nyilatkozott, hogy fenntartja a Ptk. 6:6. §
(1)bekezdésére, 6:94. §
(1)bekezdésére 6:88. §
(1)bekezdésére, 6:108. §
(1)bekezdésére és 6:137. §-ára való hivatkozását. A felek között az alakiság megsértésével közölt felmondás érvénytelen, így semmis. Álláspontja szerint a felmondási nyilatkozat vizsgálata elengedhetetlen a keresetről történő döntéshez. Előadta, hogy a felmondás szövegezéséből önmagában megállapítható, hogy a szerződésben rögzített követelményeknek nem tesz eleget. Ha az elsőfokú bíróság szerint lehetséges a felmondás, akkor vizsgálnia kellett volna, hogy a felmondás a bérleti szerződés rendelkezéseinek megfelel-e. [13] Az alperes fellebbezési ellenkérelmében kérte a fellebbezés elutasítását, a 16. sorszámú ítélet helyben hagyását. Perköltséget igényelt. [14] Elsődlegesen kifogásolta, hogy a felperes fellebbezése nem tartalmazta az ítéletnek a fellebbezéssel támadott részét vagy rendelkezését. [15] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a tanúk és a Megállapodás szövegezése alapján helyes jogi következtetésre jutott, amikor megállapította, hogy az alperes nem szegte meg a Jogutódlási Megállapodás 5.
- b)pontját. A bérlő1. kötött bérleti szerződés felmondható volt, ismételten hivatkozott arra, hogy a bérlő szerződésszegő magatartást tanúsított, a rendes felmondás számára kedvezőbb volt. [16] Álláspontja szerint nem helytálló a felperes azon hivatkozása, hogy az elsőfokú bíróság nem döntött a kereseti kérelemről, mivel a többször módosított végleges kereseti kérelem arra irányult, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes megsértette a Jogutódlási Megállapodás 5.
- b)pontját azzal, hogy felmondta Bérlő1 bérleti szerződését. [17] Utalt továbbá arra, hogy alperes és a bérlő között lakás kiürítése és használati díjfizetés iránt peres eljárás van folyamatban, amelyben a polgári bíróság el fogja bírálni, hogy a bérlővel közölt felmondás jogszerű volt-e. A jelen perben a felmondás vizsgálata nem tartozik a munkaügyi bíróság hatáskörébe. Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.167/2021/6 5 A másodfokú bíróság döntése és annak jogi indokai [18] A fellebbezés az alábbiak szerint nem alapos. [19] A másodfokú bíróság a fellebbezés elbírálása során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítélete érdemben helyes, ezért azt a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 383. §
(2)bekezdés alapján helybenhagyta. [20] Nem osztotta a másodfokú bíróság az alperes azon kifogását, hogy a felperes fellebbezése nem tartalmazta az ítéletnek a fellebbezéssel támadott részét vagy rendelkezését. Utalva a BH2021.18. számú döntésre, a Pp. 110. §
(3)bekezdésének megfelelő értelmezése (tartalom szerinti elbírálás elve) mellett a másodfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy tartalma alapján a felperes fellebbezése az ítélet egésze ellen irányul. [21] Nem fogadta el a másodfokú bíróság a felperes azon álláspontját, hogy iratellenes az elsőfokú bíróság azon megállapítása, hogy a felmondás lehetséges a bérleti szerződés rendelkezései szerint, majd ezt követően arról rendelkezett, hogy a bérleti szerződés rendelkezéseinek megfelelőségét nem vizsgálja. [22] Az elsőfokú bíróság a Megállapodás peresített pontjának szövegezéséből és a két tanú nyilatkozatából azt állapította meg, hogy a bérlőkkel kötött bérleti szerződések felmondhatóak voltak, a bérleti szerződésekben meghatározott feltételekkel. Ugyanakkor az, hogy az adott felmondás megfelelt-e a konkrét bérleti szerződésnek – tehát jogszerű volt-e – az általános hatáskörű bíróság hatáskörébe tartozó kérdés. [23] A másodfokú bíróság rámutat arra, hogy a felperes ellentmondásosan nyilatkozott fellebbezésében, mivel egyszer azt adta elő, hogy nem a felmondás jogszerűségének vizsgálatát kérte jelen perben, ugyanakkor viszont úgy nyilatkozott, hogy a kereseti kérelem arra irányult, hogy „állapítsa meg a szerződés megszegését, amely szerződésszegés abban nyilvánult meg, hogy a felmondás nem tartalmazta a hivatkozott feltételek egyikét sem. Tehát vizsgálnia kellett volna a bíróságnak a felmondás tartalmát, hogy tartalmazta-e a meghatározott feltételekre való hivatkozást.” [24] A felperes módosított kereseti kérelme arra irányult, hogy állapítsa meg a bíróság, hogy alperes a jogutódlási szerződés 5. pont b) pontját megszegte azzal, hogy bérlő1. 2019. január 21. napán bérleti szerződés felmondását közölte, amely felmondásban a Bérlő1 Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.167/2021/6 6 részéről szerződésszegésre okot adó magatartásra nem hivatkozott, továbbá a felmondást Bérlő1 munkaviszonyának fennállása alatt közölte. Nem fogadta el a másodfokú bíróság a felperes azon hivatkozását, hogy az elsőfokú bíróság ebben a körben nem alakított ki álláspontot, így nem döntött a keresetről. [25] A másodfokú bíróság osztotta az elsőfokú bíróság azon álláspontját, hogy a konkrét felmondás jogszerűségének megítélése az általános hatáskörű bíróság hatásköre. [26] A felperes fellebbezésében úgy nyilatkozott, hogy „Felperes maga is azt állította végig a per során, hogy nem a bérleti szerződések felmondásának kizárását tartalmazta a Jogutódlási Megállapodás 5.b) pontja, ahogy alperes próbált erre hivatkozni, hanem a bérleti szerződések felmondásának szabályait tartalmazta”. [27] A Ptk. 6:63. §
(1)bekezdése értelmében a szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. [28] A bérleti szerződés egy külön kötelmi jellegű jogviszony, amely a bérbeadó és a bérlő között jön létre. [29] A Ptk. 6:191. §
(1)bekezdése úgy rendelkezik, hogy a felek közös megegyezéssel módosíthatják a szerződés tartalmát vagy megváltoztathatják kötelezettségvállalásuk jogcímét. Ugyanezen szakasz
(4)bekezdése értelmében a szerződés tartalmát valamelyik fél egyoldalúan akkor módosíthatja, ha ezt a szerződésben kikötötték, vagy ha a felet erre jogszabály feljogosítja. Tehát a bérleti szerződésben rögzített feltételeket – egyoldalú szerződésmódosítási jogosultság hiányában – a bérbeadó és a bérlő közös megegyezéssel módosíthatják. [30] A Ptk-ban szabályozott szerződésátruházás a szerződésből kilépő felet megillető, illetve terhelő jogok és kötelezettségek összességének a szerződésbe belépő félre történő olyan átruházását jelenti, amely a jogviszony folytonosságának fennmaradása mellett a szerződésből kilépő és a szerződésbe belépő fél között jogutódlást eredményez. A szerződés tartalma, a feleket a jogviszony alapján megillető jogok és kötelezettségek változatlanok maradnak. [31] Tehát önmagában attól, hogy a bérbeadó személyében jogutódlás következik be, attól még a jogelőd bérbeadó és a bérlők között kötött szerződési feltételek változatlan formában fennállnak. A jogelőd és jogutód bérbeadó esetleges bármifajta megállapodása – így például adott esetben a felmondási jog szűkítése, kizárása – nem válik automatikusan a konkrét bérleti szerződés részévé. [32] A Ptk. 6:86. §
(1)bekezdése szerint az egyes szerződési feltételeket és nyilatkozatokat a szerződés egészével összhangban kell értelmezni. Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.167/2021/6 7 [33] A Megállapodás szövegezéséből megállapítható, hogy a felek szándéka nem is irányult erre, mivel a megállapodás III. fejezet
- b) alpontjában az szerepel, hogy „az átadó munkáltató tulajdonában lévő bérlakások bérleti szerződései a vagyonmegosztás után is érvényben maradnak függetlenül attól, hogy – egyes bérlakást magába foglaló ingatlanoknak az átvevő munkáltató tulajdonába kerülésére tekintettel – a bérbeadó személyében változás következik be. [34] Mindezek alapján az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy nem szegte meg az alperes a Megállapodás hivatkozott pontját, mivel a bérleti szerződések, - így Bérlő1 bérleti szerződése is - felmondhatóak voltak. Az a kérdés viszont, hogy a felmondás jogszerű volt-e vagy nem, az pedig már az általános hatáskörű bíróság hatáskörébe tartozik. Záró rész [35] A felperes a Pp.
- §
(1)bekezdése értelmében viselni köteles az alperes másodfokú eljárásban felmerült költségét. Az alperes költségjegyzék nyomtatványon 20.000 forint perköltséget igényelt a 32/
- (VIII.22.) IM rendelet
- §-a alapján. Figyelemmel arra, hogy a pertárgyérték nem állapítható meg, így a másodfokú bíróság a perköltséget az IM rendelet
- §-a,
- §
(3),
(5)és
(6)bekezdés alkalmazásával állapította meg. A kért perköltséget a bíróság mérsékelte, mivel az alperes az ellenkérelem időráfordítását nem részletezte. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a jogszabály által minimumként meghatározott díj arányban áll a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. A másodfokú bíróság az összeg megállapítása során figyelembe vette a fellebbezés tárgyát és hogy mindössze egy nem túl terjedelmes beadvány került benyújtásra, amelyben nagyrészt a korábban előadottak kerültek ismételten megfogalmazásra. [36] Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §
(3)bekezdése c) pontja és 46. §
(1)bekezdése alapján a fellebbezési illeték összege 48.000 forint, amelyet az alaptalanul fellebbező felperes köteles viselni. Figyelemmel arra, hogy a fellebbezési illetéket a felperes már lerótta, így további illetékfizetési kötelezettség a másodfokú eljárásban nem terheli. [37] került sor. A fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálására a Pp. 376. §
(1)bekezdése alapján [38] A fellebbezést a Pp. 365. §
(2)bekezdése zárja ki. Budapest,
- október
- dr. Vajas Sándor s.k. a tanács elnöke dr. Kovács Edit s.k. előadó bíró dr. Kulisity Mária s.k. bíró Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.167/2021/6 8