A határozat elvi tartalma: A sérelmezett közlés, amely nem a cikk címében, hanem annak szövegében található, a perben rendelkezésre álló adatok szerint az internetes hírportál főoldalán nem jelent meg, ezért a törvényi követelményeknek az a helyreigazítási mód felel meg, ha az alperes az internetes sajtótermék főoldalán egy rövid, az olvasók figyelmét a helyreigazítás tényére felhívó közleményt helyez el, amelyre kattintva a helyreigazítás teljes szövege a cikk eredeti helyén, az eredeti cikkel együtt válik elérhetővé. Pécsi Ítélőtábla Pf.III.20.070/2025/
- A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Oppenheim Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Kiss M. Tibor ügyvéd, cím2) Az alperes: alperes1 (cím3) Az alperes képviselője: Dr. Kovács Loránd Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Kovács Loránd ügyvéd, cím4) A fellebbezési kérelmet előterjesztő fél: alperes (
- sorszám alatt) A per tárgya: sajtó-helyreigazítás Az elsőfokú bíróság: Pécsi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat: 50.P.20.128/2025/
- számú ítélet Ítélet A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét – fellebbezett részében – megváltoztatja, a helyreigazító közlemény címoldalon való közzétételét mellőzi, és az alperest arra kötelezi, hogy öt napon belül a hírportál internetes hírportál nyitóoldalán 24 (huszonnégy) óra időtartamban „Helyreigazítás a
- február
- napján megjelent »Csatlakozott a párthoz a egyéb1 bukott elnöke« című cikkünk miatt” szövegű közleményt tegye közzé az eredeti cikk címével azonos szedési módban és betűmérettel, kommentár nélkül olyan módon, hogy arra kattintással közvetlenül legyen elérhető az eredeti cikk az elsőfokú bíróság által meghatározott szövegű, szedési módú és betűméretű – kommentár nélküli – helyreigazító közleménnyel együtt mindaddig, amíg a cikk elérhető, de legalább 30 (harminc) napig. Kötelezi a felperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg az alperesnek 44.450 (negyvennégyezer-négyszázötven) forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget. Pécsi Ítélőtábla III.Pf.20.070/2025/4 2 Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az állam javára – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára – az esedékesség napjáig 48.000 (negyvennyolcezer) forint feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket. Az esedékesség napja a jelen határozat meghozatalát követő hatvanadik nap. Az illeték megfizetése során a közlemény rovatban a Pécsi Ítélőtábla megnevezését, a jelen határozat ügyszámát, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát fel kell tüntetni. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás [1] [2] [3] [4] [5] A felperes
- évtől
- január végéig a egyéb1 (a továbbiakban: egyéb) elnöki tisztét töltötte be. A egyéb Elnöksége
- szeptember
- napján tartott ülésének
- napirendi pontja az elnök tiszteletdíjára vonatkozó döntés volt. A főtitkár előterjesztése alapján az elnökség az 52/2020/Elnökségi határozat szerint 10 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és egy tartózkodással a tiszteletdíjat havi bruttó 2.600.000 forintban határozta meg. A egyéb érdekelt1 kiadásában az alperes által működtetett hírportál internetes hírportálon
- február
- napján „Csatlakozott a párthoz a egyéb1 bukott elnöke” című cikk jelent meg, amely – többek között – az alábbiakat tartalmazta: „Az hírportál1 korábban arról is írt, hogy felperes a 2020-as újraválasztása után titokban több mint duplájára, 1,2 millióról 2,6 millió forintra emelte a saját havi fizetését”. A felperes határidőben előterjesztett sajtó-helyreigazítási kérelemének az alperes nem tett eleget. A felperes keresetében a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
- évi CIV. törvény (Smtv.) 4.§
(3)bekezdése, 10.§-a, 12.§
(1)bekezdése, a PK
- számú állásfoglalás I-III. pontja, a PK
- számú állásfoglalás I-II. pontja, a PK
- számú állásfoglalás I-II. pontja alapján az alperest a cikk megjelenési helyén és az internetes portál főoldalán, az érintett cikk címe alatt, a lead felett, a cikkel azonos szedési módban, betűmérettel, a cikk szövegére kattintással közvetlenül elérhetően addig, amíg a cikk elérhető, de legalább 30 napig – kommentár nélkül – az alábbi helyreigazító közlemény közzétételére kérte kötelezni: „A cikkben valótlanul híreszteltük, a valóságot hamis színben tüntettük fel, hogy felperes a 2020-as egyéb elnökké történt újraválasztása után titokban több mint duplájára, 1,2 millióról 2,6 millió forintra emelte fel a saját havi fizetését. A valóság ezzel szemben az, hogy a fizetésemelésről a egyéb
- szeptember 2-án tartott elnökségi ülésén az 52/2020/Elnökségi határozattal a egyéb elnöksége döntött úgy tíz igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és az érintett személy tartózkodásával, hogy elfogadja a egyéb főtitkárának, egyéb2nak azon előterjesztését, amely a egyéb elnöke havi tiszteletdíját 2,6 millió forintra javasolta felemelni, összhangban más nemzeti olimpiai bizottságok elnöki tisztjét betöltő személy javadalmazásával. felperes egyéb elnök a havi tiszteletdíjának emelése tárgyában hozott döntésben nem vett részt, és a határozati javaslatot sem ő terjesztette elő.” Pécsi Ítélőtábla III.Pf.20.070/2025/4 [6] [7] [8] [9] [10] [11] 3 Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a felperest érintő fizetésemelésre vonatkozó közlésnek az a része, hogy saját magának és titokban emelte fel a fizetését, újságírói következtetésnek, véleménynek minősül, amit a felperes a fokozott tűrési kötelezettségére is figyelemmel alaptalanul kifogásol. A helyreigazító közlemény tartalmát határozatlannak, a valóság közlését pedig indokolatlannak tartotta. Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest, hogy öt napon belül a hírportál internetes hírportálon a „Csatlakozott a párthoz a egyéb1 bukott elnöke” címmel megjelent cikken belül azonos módon, a törzsszöveggel azonos betűszedéssel és betűmérettel, az eredeti cikk címe alatt, de az eredeti tartalma és a lead fölött mindaddig, amig az eredeti cikk is elérhető, de legalább harminc napon keresztül kommentár nélkül; továbbá a hírportál internetes hírportál főoldalán önálló közleményként kommentár nélkül az eredetivel azonos módon és betűszedéssel „Helyreigazítás felperes1 volt egyéb elnökkel kapcsolatos valótlan híresztelés miatt” címmel a helyreigazítás közzétételével egyidejűleg mindaddig, amíg az eredeti cikk is elérhető, de legalább harminc napon keresztül oly módon, hogy erre kattintva a helyreigazított teljes szöveg is elérhetővé váljon, jelenítse meg az alábbi helyreigazító közleményt: „Helyreigazítás: A cikkben valótlanul híreszteltük, hogy felperes a 2020-as egyéb1 elnökké történt újraválasztása után titokban és saját maga emelte több mint duplájára, 1,2 millióról 2,6 millió forintra a saját havi fizetését. A valóság ezzel szemben az, hogy a fizetésemelésről a egyéb1
- szeptember 2-án tartott elnökségi ülésen az 52/2020/Elnökségi határozattal a egyéb1 elnöksége döntött tíz igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és egy tartózkodással. A határozat elfogadta a egyéb főtitkárának, egyéb2nak azon előterjesztését, amely a egyéb elnöke havi tiszteletdíját 2,6 millió forintra javasolta felemelni, összhangban más nemzeti olimpiai bizottságok elnöki tisztjét betöltő személy javadalmazásával.” Kötelezte a egyéb érdekelt1-t, hogy fizessen meg a felperesnek 1.616.666 forint perköltséget, és az államnak 31.500 forint le nem rótt illetéket. Az elsőfokú bíróság az Alaptörvény IX. cikk
(1)-
(2)bekezdésének, az Smtv. 12.§
(1)bekezdésének felhívásával elsőként azt vizsgálta, hogy a cikk közügyekben való megszólalásnak minősül-e, amit igenlően válaszolt meg. Ezt követően taglalta, hogy a közlés értékítélet vagy tényállítás-e, rögzítve, hogy a három érdemi állítás közül kettő (a fizetésemelésre titokban, felperes saját intézkedése folytán került sor) nem általánosító, leegyszerűsítő, ilyen módon akár véleményként is értékelhető meglátás, hanem a megismerhető tényekkel homlokegyeneset ellentétes kijelentés. Végül rámutatott, hogy az alperes nem tanúsított kellő körültekintést a közlések megfogalmazásakor, mivel a való tények nyilvánosan elérhetőek a egyéb honlapjáról. Így arra a következtetésre jutott, hogy a közzététel valótlan tényállítás híresztelésének minősül. A helyreigazítási közlemény szövegét a PK
- számú állásfoglalás felhívásával a kérelem keretei között, a való tény hamis színben való feltüntetésére vonatkozó hivatkozással együtt, de mind a jogsértő magatartás, mind a valóság közlése körében attól részben eltérő szövegezéssel állapította meg. A helyreigazító közlemény egészének megjelentetését mind a bama.hu portál főoldalán, mind a cikk címe alatt, a lead felett előírta, a közzététel határidejének és időtartamának meghatározása mellett. Az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatása és a teljes helyreigazító közlemény főoldali közzétételének mellőzése érdekében az alperes fellebbezett. Fellebbezési érvelése szerint az elsőfokú bíróság a közzététel kifogásolt módját a kereseten túlterjeszkedve, a Polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (Pp.) 342.§
(1)bekezdésének megsértésével, az Smtv. 12.§
(2)bekezdésébe ütköző módon határozta meg. Az Smtv. felhívott rendelkezése Pécsi Ítélőtábla III.Pf.20.070/2025/4 [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] 4 ugyanis egyértelműen előírja, hogy a helyreigazítást a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és terjedelemben kell közölni. Hangsúlyozta, hogy a hírportál főoldalán csak az egyes cikkek címei kerülnek elhelyezésre, így szükségtelen és indokolatlan a teljes közlemény feltüntetése a főoldalon, ahol maga a sérelmezett közlés egyáltalán nem jelent meg. Ezen túlmenően a teljes főoldal tartalma a cikkek frissülése folytán folyamatosan lejjebb kerül, illetve legfeljebb 24 óra alatt a teljes főoldal tartalma lecserélődik, erre tekintettel jogszabályellenes az elsőfokú ítéletnek az a rendelkezése, amely a helyreigazító közlemény főoldalon történő megjelenítésére a sérelmezett cikk elérhetőségének időtartamáig, de legalább 30 nap időtartamig kötelezi. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítéletének alperes által kifogásolt rendelkezése nem ütközik a felhívott jogszabályi rendelkezésekbe, azt a bíróság a sajtóperekben fennálló szélesebb mérlegelési jogkörében, valamennyi szempont körültekintő értékelése mellett hozta meg. Az elsőfokú bíróság által előírt közzététel ezért jogszerű és elrendelt módja is megalapozott. A fellebbezés alapos. Az alperes fellebbezése az elsőfokú bíróságnak a helyreigazítás közzétételére kötelező rendelkezését nem, csupán a helyreigazításnak az elsőfokú bíróság által meghatározott módját érintette. A másodfokú bíróság ezért a Pp. 370.§
(1)bekezdése szerinti korlátok között csak azt vizsgálta, hogy a helyreigazító közlemény címoldalon, teljes terjedelemben, az elsőfokú bíróság által megállapított időtartamban történő megjelentetése megfelel-e az Smtv. 12.§
(2)bekezdésében írt követelményeknek. A felperes keresetében a helyreigazítás közzétételének módjára vonatkozóan olyan tartalmú kötelezést kért, hogy az alperes a helyreigazító közleményt a bama.hu oldalon egyrészt a cikk megjelenési helyén, másrészt a portál főoldalán jelentesse meg. Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes kérelmének megfelelően rendelte el a helyreigazítást, így a Pp. 342.§
(1)bekezdésének megsértése az alperes fellebbezési hivatkozásával szemben nem állapítható meg. Az Smtv. 12.§
(2)bekezdése szerint a helyreigazító közleményt napilap, internetes sajtótermék és hírügynökség esetén az erre irányuló igény kézhezvételét követő öt napon belül a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és terjedelemben kell közölni. A Pp. 499.§
(1)bekezdése értelmében, ha a bíróság a sajtó-helyreigazítási perben a keresetnek helyt ad, ítéletében az alperest – a közzététel módjának és határidejének meghatározása mellett – a bíróság által meghatározott szövegű helyreigazító közlemény közlésére kötelezi. A sérelmezett közlés, amely nem a cikk címében, hanem annak szövegében található, a perben rendelkezésre álló adatok szerint a bama.hu internetes portál főoldalán nem jelent meg, ezért az Smtv. 12.§
(2)bekezdésében foglalt törvényi követelményeknek az a helyreigazítási mód felel meg, ha az alperes a bama.hu internetes sajtótermék főoldalán egy rövid, az olvasók figyelmét a helyreigazítás tényére felhívó közleményt helyez el, amelyre kattintva a helyreigazítás teljes szövege a cikk eredeti helyén, az eredeti cikkel együtt válik elérhetővé. A főoldalon a rövid, a helyreigazítás tényére utaló figyelemfelhívó közlemény 24 órán át történő megjelenítése azt a célt szolgálja, hogy az olvasók ebből a közleményből értesüljenek a helyreigazítás tényéről, és tudomást szerezzenek arról, hogy az eredeti cikkhez kapcsolódóan helyreigazítás történt, amelynek teljes terjedelmét az érintett cikknél megismerhetik. Pécsi Ítélőtábla III.Pf.20.070/2025/4 [20] [21] [22] [23] 5 Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383.§
(2)bekezdése alapján – fellebbezett részében – megváltoztatta, és alperest a rendelkező részben írt módon kötelezte helyreigazítás közzétételére. A sikeresen fellebbező alperes másodfokú perköltségét a felperes köteles viselni a Pp. 83.§
(1)bekezdése alapján az alperes által a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet 3.§
(2)bekezdésére utalással két óra munkavégzés után általános forgalmi adóval felszámított 35.000 forint + Áfa, összesen 44.450 forint minimumösszegben. A másodfokú bíróság a Pp. 102.§
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperest, hogy a feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 78.§
(4)bekezdése szerint fizesse meg, egyúttal a polgári és közigazgatási bírósági eljárás során meg nem fizetett illeték és állam által előlegezett költség megfizetéséről szóló 30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 3.§
(2)bekezdése alapján tájékoztatta az esedékesség időpontjáról, valamint a fizetés során a közlemény rovatban feltüntetendő adatokról. A másodfokú bíróság a fellebbezést a Pp. 376.§
(1)bekezdés a)-c) pontjaiban írt feltételek hiányában tárgyaláson kívül bírálta el. Pécs,
- augusztus
- Gáspárné dr. Baranyabán Judit s.k. a tanács elnöke, dr. Kovács János s.k. előadó bíró, dr. Eördögh Dávid s.k. bíró