← Magyarország

Bfv.1440/2022/12 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az ukrán állampolgárságú terhelt

  1. február
  2. napját megelőzően Magyarországon tartózkodott, így menedékeskénti elismerésének jogszabályi feltételei nem álltak fenn. Nem sértettek törvényt az eljárt bíróságok, amikor a terhelttel szemben – kizáró ok hiányában – kiutasítást szabtak ki. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.I.1440/2022/
  3. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Gimesi Ágnes, a tanács elnöke Dr. Kardos Andrea, előadó bíró Dr. Domonyai Alexa, bíró Dr. Schmidt Péter, bíró Dr. Tuba István Krisztián, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  4. január
  5. Az ügy tárgya: Terhelt: embercsempészés bűntette Terhelt1 Elsőfok: Veszprémi Járásbíróság, 11.B.1185/2021/2., ítélet, tárgyalás,
  6. szeptember
  7. Veszprémi Törvényszék, 1.Bf.891/2021/16/II., ítélet, nyilvános ülés,
  8. március
  9. - Másodfok: Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: a terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész Kúria 1.Bfv.1.440/2022/12-I 2 A Kúria az embercsempészés bűntette miatt Terhelt1 ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Veszprémi Járásbíróság 11.B.1185/2021/
  10. számú és a Veszprémi Törvényszék mint másodfokú bíróság 1.Bf.891/2021/16/II. számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. A Veszprémi Járásbíróság a
  11. szeptember
  12. napján – bíróság elé állítás keretében – meghozott és kihirdetett ítéletével Terhelt1 terheltet bűnösnek mondta ki embercsempészés bűntettében [a Büntető Törvénykönyvről szóló
  13. évi C. törvény (továbbiakban Btk.)
  14. §

(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pont]. Ezért a terheltet 2 év 6 hónap börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte és Magyarország területéről 5 évre kiutasította. Határozott a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról, valamint az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról. Döntött a lefoglalt dolgokról és a bűnügyi költség viseléséről. [2] A terhelt és a védő által bejelentett fellebbezés folytán másodfokon eljárt Veszprémi Törvényszék a 2022. március 8. napján meghozott 1.Bf.891/2021/16/II. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet annyiban változtatta meg, hogy a bűnjelek közül a 4. és 7. sorszám alatt kezelt iPhone mobiltelefonokat a bűnügyi költség megfizetésének biztosítására visszatartotta és a bűnügyi költség összegét helyesbítette. Egyebekben elsőfokú ítéletet helybenhagyta. [3] II. 1. A bíróság jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt a felülvizsgálat törvényi okának megjelölése nélkül. [4] Indokolásában kifejtette, hogy az Ukrajnában kitört háború miatt több millió honfitársa kényszerült az ország elhagyására, így ukrán állampolgárként rá is vonatkozik a Btk. 59. §
(2)bekezdésében foglalt kivétel, mely szerint nem utasítható ki, aki számára Magyarország menedékjogot biztosít. [5] Hivatkozott a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 301. §
(6)bekezdésére is, melynek alapján a kiutasítás nem hajtható végre, ha a végrehajtásnak a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényekben meghatározott akadálya állapítható meg. [6] Felhívta továbbá a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 51. §
(1)bekezdését is, mely szerint a kiutasítás nem rendelhető el és nem hajtható végre olyan ország területére, amely az érintett tekintetében nem minősül biztonságos származási vagy biztonságos harmadik országnak, így különösen, ahol a harmadik országbeli állampolgár faji, vallási, nemzeti hovatartozása, egy Kúria 1.Bfv.1.440/2022/12-I 3 meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása vagy politikai véleménye miatt üldöztetés veszélyének lenne kitéve, továbbá olyan állam területére vagy olyan terület határára sem, ahol nyomós oknál fogva tartani lehet attól, hogy a visszairányított, illetve a kiutasított harmadik országbeli állampolgár az Alaptörvény XIV. cikk
(3)bekezdésében meghatározott magatartásnak lenne kitéve. [7] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria az első- és másodfokú ítélet kiutasításról szóló rendelkezését vizsgálja felül. [8]
  1. A Legfőbb Ügyészség a BF.238/2023/
  2. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta. [9] Indokai szerint a terhelt alaptalanul hivatkozott arra, hogy a bíróság a büntető anyagi jogszabályokat megsértve rendelte el a kiutasítását, mivel az alapügyben hozott ügydöntő határozat meghozatala idején hatályos büntető anyagi jogszabályi rendelkezések, így a Btk.
  3. §
(2a)bekezdés
  1. mondata szerint az embercsempészés esetén kiszabott szabadságvesztés mellett a kiutasítás – az
  2. §
(2)és
(4)bekezdése szerinti esetek kivételével – nem mellőzhető. [10] Kifejtette, hogy az ügydöntő határozat jogerőre emelkedése idején hatályos jogszabályi rendelkezéseket – a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Met.tv.) 19. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontját, valamint az ideiglenes védelemre jogosultként elismert személyekkel kapcsolatos veszélyhelyzeti szabályokról, továbbá a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény szabályainak eltérő alkalmazásáról szóló 86/2022. (III. 7.) Korm. rendelet 1. §-át – figyelembe véve Terhelt1 terhelt nem minősült menedékesnek, és ilyen módon ideiglenes védelemben sem részesülhetett. Ennek oka, hogy mind a terhelt, mind az édesanyja és élettársa az Ukrajnában kirobbant háború kezdetét több évvel megelőzően már Magyarországon tartózkodtak. A hivatkozott Korm. rendelet 1. §
  3. a)és
  4. c)pontja szerint ugyanis az ukrán állampolgár vagy annak családtagja esetében a menedékes jogállás megállapításának feltétele volt a 2022. február 24. napját megelőzően Ukrajnában való tartózkodás. A Korm. rendelet tehát azokat kívánta ideiglenes védelemben részesíteni, akik a háború kitörése miatt kényszerültek arra, hogy Ukrajnából Magyarországra meneküljenek. Erre figyelemmel a kiutasítás kötelezettsége alól mentességet biztosító Btk. 59. §
(2)bekezdése a terheltre nézve nem volt alkalmazható. [11] Rámutatott arra is, hogy a terhelt esetében a kiutasítás büntetés mellőzésének a Btk. 59. §
(4)bekezdés a) pontjában írt lehetősége sem állt fenn, mivel a terhelt elfogását megelőzően ugyan jogszerűen tartózkodott Magyarországon, azonban mindössze négy éve. Az alapügyben eljárt másofokú bíróság a terhelt esetében nem látta alkalmazhatónak a Btk. 59. §
(4)bekezdés b) pontját sem, mivel úgy ítélte meg, hogy a kiutasítással a terhelt családi élet tiszteletben tartásához való joga nem sérül. E döntés bírói mérlegelésen alapul, ezért az felülvizsgálat tárgyát nem képezheti. [12] Kitért arra is, hogy a jogerősen kiszabott kiutasítás végrehajthatósága büntetésvégrehajtási kérdés, amelyről a Harm.tv. 52. §
(2)bekezdése alapján büntetés-végrehajtási bíró dönt. [13] Mindezek alapján a Legfőbb Ügyészség azt indítványozta, hogy a Kúria a támadott jogerős ítéletet hatályában tartsa fenn. [14] III. A terhelt felülvizsgálati indítványa alaptalan. [15] A büntetőeljárásról szóló
  1. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) XC. Fejezetében szabályozott felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, melynek a Be.
  2. §-a alapján kizárólag a bíróság jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen van helye a Be.
  3. §-ában kimerítően felsorolt anyagi és eljárásjogi okok alapján. Kúria 1.Bfv.1.440/2022/12-I 4 [16] Mivel a terhelt nem jelölte meg, hogy indítványát mely felülvizsgálati okra alapítja, a Kúria azt tartalma szerint vizsgálta meg (BH 2003.355.). [17] A Be.
  4. §
(2)bekezdése alapján a Kúria a felülvizsgálati indítványt – a jelen ügyben nem releváns
(3)-
(4)bekezdésben meghatározott kivétellel – a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján bírálta el. [18] Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt is helye van [Be. 648. § a) pont]. [19] A Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont II. fordulat
  2. ba)alpontja alapján a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. [20] A kiszabott büntetés törvényessége kérdésében azonban csak akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a kiszabott büntetés, illetve annak neme és mértéke a büntetőtörvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik (BH 2012.239.). [21] Törvénysértő büntetés címén felülvizsgálati ok az olyan anyagi jogi szabály megszegése, amely alkalmazását a büntetés meghatározása esetében a törvény az ítélőbíró számára korlátok közé szorítva biztosítja, és elvétése miatt az egyszerűsített felülvizsgálat (Be. XCIV. Fejezet) nem ad jogorvoslati lehetőséget. Ilyen esetben a büntetés nem illeszkedik a törvénybe, ilyen büntetést – illetve ilyen formában joghátrányt – a törvény nem ismer, nem tesz lehetővé (BH 2020.9.). [22] Kétségkívül e körbe tartozik, ha a bíróság a törvényben meghatározott kizáró ok fennállása ellenére szab ki valamely büntetést. [23] A Btk. 60. §
(2a)bekezdésének
  1. január
  2. napja óta, tehát már a bűncselekmény elkövetésekor is hatályban lévő rendelkezése alapján az embercsempészés bűntette miatt kiszabott szabadságvesztés mellett a kiutasítás – az
  3. §
(2)és
(4)bekezdése szerinti esetek kivételével – nem mellőzhető. A határozott tartamú kiutasítás esetén annak tartama a kiszabott szabadságvesztés tartamának kétszerese, de legalább két év. A kiutasítás tartamát években, hónapokban és napokban is meg lehet állapítani. [24] A kivételeket meghatározó rendelkezések közül a Btk. 59. §
(2)bekezdése szerint nem utasítható ki az, aki számára Magyarország menedékjogot biztosít. [25] A Met.tv. 3. §
(2)bekezdése szerint Magyarország által menekültként, oltalmazottként, valamint menedékesként elismert személy menedékjogot élvez. [26] A Met.tv. 19. §-a szerint Magyarország menedékesként ideiglenes védelemben részesíti azt a külföldit, aki Magyarország területére tömegesen menekülők olyan csoportjába tartozik, amelyet
  1. a)az Európai Unió Tanácsa – a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimumkövetelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről szóló, 2001. július 20-i, 2001/55/EK tanácsi irányelvben meghatározott eljárás szerint – ideiglenes védelemre jogosultként elismert, vagy
  2. b)a Kormány ideiglenes védelemre jogosultként ismert el, mivel a csoportba tartozó személyek hazájukból fegyveres konfliktus, polgárháború vagy etnikai összecsapás, illetve az emberi jogok általános, módszeres vagy durva megsértése – így különösen kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód – miatt elmenekülni kényszerültek. [27] A jogerős ítélet meghozatalának napján, 2022. március 8-án hatályba lépett ideiglenes védelemre jogosultként elismert személyekkel kapcsolatos veszélyhelyzeti Kúria 1.Bfv.1.440/2022/12-I 5 szabályokról, továbbá a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény szabályainak eltérő alkalmazásáról szóló 86/2022. (III. 7.) Korm. rendelet 1. §
  3. a)pontja menedékesként ismeri el a Magyarország által a Met.tv. 19. §
  4. a)pontja szerint védelemben részesített, Ukrajnában 2022. február 24-ét megelőzően tartózkodó ukrán állampolgárt. [28] A jogerős ítéletben rögzítettek szerint azonban Terhelt1 terhelt munkavállalás céljából tartózkodási engedéllyel 4 éve Magyarország területén élt, a meghosszabbított tartózkodási engedélyének érvényességi ideje 2021. október 6. napján járt le {Veszprémi Törvényszék 1.Bf.891/2021/16/II. számú ítélet [13] bekezdés}. Emellett megállapítható az is, hogy a terhelt jelen ügyben 2021. június 17. napjától a jogerős ítélet kihirdetéséig előzetes fogvatartásban volt, így 2022. február 24. napját megelőzően bizonyosan nem tartózkodhatott Ukrajnában. [29] Mivel a megjelölt jogszabályok a terhelt menedékeskénti elismerését nem tették lehetővé, a terhelt tekintetében nem állt fenn a Btk. 59. §
(2)bekezdésében meghatározott kiutasítás kiszabását kizáró ok. [30] További kivételeket szabályoz a Btk. 59. §
(4)bekezdése, mely szerint azzal szemben, aki
  1. a)aki Magyarország területén legalább tíz éve jogszerűen tartózkodik, vagy
  2. b)aki Magyarország területén jogszerűen tartózkodik, és a családi élet tiszteletben tartásához való joga sérülne, csak tízévi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztés kiszabása esetén lehet helye kiutasításnak, feltéve, hogy az elkövetőnek az országban tartózkodása a közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné. [31] Megállapítható, hogy Terhelt1 terhelt jogszerűen tartózkodott Magyarországon, azonban ennek időtartama a Btk. 59. §
(4)bekezdés a) pontjában megkívánt 10 évet nem érte el, így a kiutasítás mellőzését nem vonhatja maga után. [32] A Be. 59. §
(4)bekezdés b) pontja szerinti feltételek fennállásának megállapítása pedig kifejezetten bírói mérlegelés alá eső kérdés, ezért erre nézve nincs helye felülvizsgálatnak (BH
  1. 2.). [33] Mindezek alapján nem sértettek törvényt az eljárt bíróságok, amikor a terhelttel szemben – kizáró ok hiányában – kiutasítást szabtak ki. [34] A teljesség érdekében a Kúria utal arra, hogy a kiutasítás végrehajtásának akadályait az idegenrendészeti hatóság köteles vizsgálni, és a kiutasítás végrehajtását kizáró ok fennállásának megállapítását – az elítélt kérelmére vagy hivatalból – az ügyészségnél kezdeményezni. A kiutasítás végrehajthatóságának kizártságát az ügyészség indítványára a büntetés-végrehajtási bíró állapítja meg [Bv. tv.
  2. §
(1)bekezdés]. [35] IV. Mindezen indokok alapján a Kúria a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen, a Be. 655. §
(1)bekezdése szerinti összetételben eljárva a terhelt törvényben kizárt felülvizsgálati indítványát a Be. 656. §
(2)bekezdés a) pontja alapján elutasította. [36] A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 6. §
(4)bekezdése, míg a felülvizsgálatát a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [37] Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 652. §
(6)bekezdésén alapul azzal, hogy a Kúria – a Be. 656. §
(4)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén – az ugyanazon jogosult által ismételten, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Kúria 1.Bfv.1.440/2022/12-I 6 Budapest,
  1. január
  2. Dr. Gimesi Ágnes s.k. a tanács elnöke, Dr. Kardos Andrea s.k. előadó bíró, Dr. Domonyai Alexa s.k. bíró, Dr. Schmidt Péter s.k. bíró, Dr. Tuba István Krisztián s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.