A határozat elvi tartalma: A meg nem határozható pertárgyértékű ügyben a jogi képviselő által kifejtett munka óraszámát a felszámítási szabályból következően a félnek kell megjelölnie, az nem a bíróság feladata. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 1.Pf.20.466/2024/
- A felperes: felperes felperes címe A felperes képviselője: Kummer Ügyvédi Iroda ügyvéd címe Az alperesek: I.r. alperes I. rendű cím II.r. alperes II. rendű cím Az alperesek képviselője: Kovács Loránd Ügyvédi Iroda I. és II. rendű alperes képviseletében ügyvéd címe A per tárgya: sajtó-helyreigazítás Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 40.P.21.517/2024/
- A fellebbezést benyújtó fél: I. és II. rendű alperes Ítélet A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatja és az elrendelt helyreigazítás szövegéből mellőzi az „aki több alkalommal jobbikos jelöltként indult Településrészen a választásokon” szövegrészt. A II. rendű alperes által a felperesnek fizetendő perköltség összegét 63.500 (hatvanháromezer-ötszáz) forintra leszállítja. Ezt meghaladóan az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Megállapítja, hogy a felek a másodfokú eljárásban felmerült költségeiket maguk viselik. Kötelezi a felperest és a II. rendű alperest, hogy fizessenek meg az államnak személyenként 24.000 (huszonnégyezer) forint fellebbezési illetéket. Az illeték megfizetése a Nemzeti Adóés Vámhivatal illetékbevételi számlájára e határozat meghozatalának napjától számított
- napon esedékes. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.466/2024/5 2 Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] A felperes a
- június 9-ei helyi önkormányzati választásokon Településrészen települési kompenzációs listás jelölt volt. [2] Az I. rendű alperes által szerkesztett www.mandiner.hu weboldalon
- április 27-én „Jobbikos figurák segítik Politikus1t” címmel cikk jelent meg, amely a következőket tartalmazta: [3] „Lapunk értesülései szerint egy sor jobbikos múltú háttérember segíti Politikus1t a szervezésben.” [a bevezető vége] [4] A „Jobbikos múltú szereplők Politikus1 mögött” című alcím alatt szerepel, hogy „Portálunk most úgy értesült, hogy más jobbikos múltú szereplők is felbukkantak Politikus1 mögött. Egyikük felperes, aki több alkalommal is jobbikosként indult Településrészen a választásokon, mindannyiszor sikertelenül. A helyi sajtó szerint felperes még 2024 februárjában is a Jobbik–Konzervatívokat képviselte egy rendezvényen.”. [5] A felperes helyreigazítási kérelmét az alperes nem teljesítette. [6] A felperes a keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az I. rendű alperest a következő helyreigazító közlemény közzétételére: „A
- április 27-én „Jobbikos figurák segítik Politikus1t” címmel megjelent cikkben valótlanul híreszteltük, hogy felperes, aki több alkalommal jobbikosként indult Településrészen a választásokon, segíti Politikus1 politikai tevékenységét.” [7] A felperes kérte a II. rendű alperes perköltségben marasztalását is. [8] A sajtó-helyreigazítási kereset jogalapjaként megjelölte a sajtószabadságról és médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
- évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.)
- §
(1)-
(2)bekezdését, valamint a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdését. [9] Előadta, hogy az I. rendű alperes valótlan állításaival szemben soha nem találkozott Politikus1-gyel, nem volt lehetősége neki segíteni, ráadásul – másik jelölőszervezet jelöltjeként – ez szándékában sem áll. Álláspontja szerint igaz volta esetén bizonyítható állítás az, hogy segítette-e bármikor Politikus1 kampányát vagy bármilyen közéleti tevékenységét. [10] Megítélése szerint a főoldalon, 24 órán keresztül elérhetőségét az indokolja, hogy egyfelől az eredeti cikk is elérhető volt annyi ideig, másfelől a sajtó-helyreigazítás csak akkor tölti be társadalmi rendeltetését, ha a helyreigazításról az eredeti, kifogásolt tartalomról tudomást szerző személyek lehető legszélesebb köre értesül. Internetes portálok esetén ez akkor érhető el, ha a helyreigazítás a kezdőoldalon 24 órai időtartamban is megjelenik. A helyreigazító közleményben azért kérte annak megjelenítését, hogy többször indult a választásokon, mert személye nem közismert, így az olvasótábor nem feltétlenül tudja azonosítani, hogy milyen ügyben és kinek a személyével kapcsolatban közöl helyreigazítást az I. rendű alperes. [11] Az alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. [12] Azzal védekeztek, hogy a sérelmezett közlés valós, azonban bizonyítási indítványt nem terjesztettek elő. Véleményük szerint indokolatlan a helyreigazító közleményben annak a fordulatnak a közlése, hogy „több alkalommal jobbikos jelöltként indult Településrészen a választásokon”. [13] Az elsőfokú bíróság kötelezte az I. rendű alperest, hogy 5 napon belül egyrészt az általa üzemeltetett www.mandiner.hu portálon a 2024. április 27-én „Jobbikos figurák segítik Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.466/2024/5 3 Politikus1t” című cikk címe alatt, a szöveg előtt elhelyezve, amíg a cikk a honlapon megtalálható, de legalább 30 napig tegye közzé az alábbi helyreigazító közleményt; másrészt a www.mandiner.hu kezdőoldalán 24 órán keresztül az eredeti cikk megjelenési helyével azonos helyen és betűszedéssel önálló hírként, „Helyreigazítás a „Jobbikos figurák segítik Politikus1t” című cikk miatt” címmel helyezzen el felhívást, és arra kattintva tegye közzé az alábbi közleményt: [14] „A 2024. április 27-én »Jobbikos figurák segítik Politikus1t« címmel megjelent cikkben valótlanul híreszteltük, hogy felperes, aki több alkalommal jobbikosként indult Településrészen a választásokon, segíti Politikus1 politikai tevékenységét.” [15] A II. rendű alperest a felperes javára 127.000 forint perköltség, az állam javára 36.000 forint kereseti illeték megfizetésére kötelezte. [16] Ítéletének indokolásában alkalmazott jogszabályként az Smtv. 12. §
(1)bekezdésében foglaltakat ismertette. [17] Megállapítása szerint a perbeli cikk tényként közli, hogy a felperes Politikus1 politikai szereplő tevékenységét segíti; vázolja a felperes politikai szerepvállalását, kijelentve, hogy több alkalommal jobbikosként indult Településrészen a választásokon, majd utal arra, hogy még 2024 februárjában is a Jobbik - Konzervatívokat képviselte egy rendezvényen. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a felperes személye azonosítható az olvasó számára, az a közlés, hogy ő, mint jobbikos múltú szereplő felbukkan Politikus1 mögött, azt fejezi ki, hogy Politikus1 politikai tevékenységét mozdítja elő, neki dolgozik, őt támogatja. [18] Utalt arra, hogy a tényközlés valótlanságát nem kell bizonyítani a felperesnek mindaddig, amíg a sajtószerv nem támasztja alá az állítás valós voltát. Az alperesek kifejezetten lemondtak a bizonyításról, ezért a közlést valótlannak tekintette. [19] A helyreigazítás szövegében a felperes személyét körbeíró részt szükségesnek tartotta. A cikk is a Jobbik politikusaként és az újpesti választásokon többször induló jobbikosként nevezi meg a felperest. Figyelembe vette továbbá, hogy a felperes neve gyakori, így amennyiben nem közismert az országos közéletben, úgy az olvasók számára a helyreigazítás nem nyújt érdemi információt az olvasóknak. A Jobbik politikai párt felperes személyén keresztül való érintettsége miatt szintén jelentőséget tulajdonított a felperes addigi politikai pályafutására vonatkozó információ szerepeltetésének. [20] Az I. rendű alperes pervesztességére figyelemmel a Pp. 83. §
(1)bekezdése és a 499. §
(1)bekezdése alapján a II. rendű alperest kötelezte a felperes jogi képviselőjének munkadíjából álló, a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet (a továbbiakban: Ükr.) alapján meghatározott perköltség megfizetésére. A kereseti illetékről a Pp.
- §
(1)bekezdése és a 499. §
(1)bekezdése szerint rendelkezett. [21] Az ítélet ellen az I. és a II. rendű alperes fellebbezett. Jogorvoslati kérelmük az ítélet akként történő megváltoztatására irányult, hogy a Fővárosi Ítélőtábla mellőzze a helyreigazító közlemény szövegéből az „aki több alkalommal jobbikos jelöltként indult Településrészen a választásokon” szövegrészt, valamint a II. rendű alperes által fizetendő elsőfokú perköltség összegét legfeljebb 50.000 forint + áfa összegre szállítsa le. A másodfokú bíróság által gyakorolni kért felülbírálati jogkört a Pp. 369. §
(3)bekezdés b),
- c)és
- d)pontjaira alapítva határozták meg. [22] Álláspontjuk szerint a kifogásolt fordulat indokolatlan és túlterjeszkedik a helyreigazítás jogintézményének határain, mivel magából a cikkből a felperes egyértelműen azonosítható. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.466/2024/5 4 [23] Az elsőfokú bíróság által megállapított 100.000 forint + áfa ügyvédi munkadíj eltúlzott, az ügy megítélése ugyanis egyszerű volt, egy tárgyalás megtartására került sor, a felperes jogi képviselője pedig gyakorlott és tapasztalt ügyvédnek számít hasonló perekben, így az általa kifejtett munka jellege és mennyisége 2 ügyvédi munkaóránál többet nem vehetett igénybe. [24] Utaltak továbbá arra is, hogy a felperes a jelen perben sérelmezett közlés vonatkozásában az alperes kiadójának érdekeltségébe tartozó origo.hu oldalon megjelent cikk miatt is sajtó-helyreigazítás iránti pert indított, amely perben a felperes jogi képviselője ugyanaz, mint a jelen perben, és amely eljárásban benyújtott iratok tartalmilag szinte azonosak a jelen eljárásban benyújtott iratok tartalmával. [25] Kiemelték, hogy a sajtószerv túlzott mértékű perköltség fizetésére kötelezése veszélyezteti a sajtó működését, alkotmányos rendeltetésének betöltését, valamint az olvasók megfelelő tájékoztatását, és az újságírót önkorlátozásra késztetheti, amely hosszú távon a sajtószabadság korlátozásával is jár. [26] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és a II. rendű alperes másodfokú eljárásban felmerült perköltség megfizetésére kötelezését indítványozta. [27] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a tényállást teljeskörűen feltárta, bizonyítékokból okszerű következtetéseket levonva hozta meg ítéletét, melynek során sem anyagi, sem eljárási jogi jogszabályt nem sértett. [28] Megítélése szerint sem az országos közéletben, sem Településrészen nem ismert, emiatt írta le az I. rendű alperes is úgy, mint aki több alkalommal indult Településrészen a választásokon, ezen keresztül kívánta ugyanis kontextusba helyezni a róla tett valótlan állítást. [29] Az elsőfokú perköltséget nem találta eltúlzottnak, mivel jogi képviselőjének szükséges volt a perbeli cikket elolvasni, értelmezni, a felperessel konzultálni, a helyreigazítási kérelmet, majd a keresetlevelet, annak mellékleteit összeállítani, a tárgyalásra felkészülni és ott személyesen részt venni. Mindezen tevékenység 6-7 munkaóránál kevesebb nem lehetett, az ennek megfelelő, munkaóránként nettó 15-16 ezer forintos ügyvédi munkadíj pedig nem eltúlzott. [30] A fellebbezés részben alapos. [31] A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 376. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülbírálati jogkörét a Pp. 370. §
(1)bekezdésének megfelelően a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között gyakorolta. Az elsőfokú ítéletnek fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett az I. rendű alperest helyreigazításra kötelező rendelkezése. [32] Az alperesek fellebbezésükben a helyreigazítási kötelezettséget nem vitatták, kérelmük elsőként a közzétenni rendelt helyreigazítás szövegét érintette, abból a helyreigazítás szempontjából általuk szükségtelennek és indokolatlannak tartott, egyébként valós tényeket tartalmazó szövegrész mellőzését célozta. [33] Az Smtv. 12. §
(1)bekezdése értelmében a sajtó-helyreigazítási jogot a médiatartalomban közzétett valótlan vagy valós, de hamis színben feltüntetett állítás alapozza meg, a helyreigazító közleményből a valótlan, illetve a hamis színben feltüntetett tényeknek kell kitűnniük. A helyreigazító közlemény tekintetében további fontos körülmény, hogy az átlagos olvasó számára egyértelműen felismerhető legyen az összefüggés a helyreigazító közlemény és az azzal érintett médiatartalom között, ezért a közleményt a sérelmezett részhez hasonló módon kell közölni (a Kúria Pfv.21.154/2022/
- számú határozata). Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.466/2024/5 5 [34] A helyreigazítás a valótlan közlést tartalmazó sajtóközleményhez kapcsolódik, az olvasók számára a cikk valótlan tényállítását azonosítja, őket arról tájékoztatja, hogy a sajtóközleményben felismerhető módon szereplő személy vonatkozásában valótlan tényt állított. Az olvasó a helyreigazítással érintett személyt nem a helyreigazítás szövegéből, hanem az eredeti cikkből azonosítja, erre tekintettel a helyreigazítás szövegében az érintetthez kötődő, egyébként valós tények feltüntetése annak érdekében, hogy az adott személy azonosíthatóvá váljon, szükségtelen, a helyreigazítás kereteit meghaladja. [35] A helyreigazítás célja az, hogy az eredeti írást olvasók a helyreigazítás tényéről, érdeklődésük alapján annak tartalmáról is értesülhessenek. Ezek az olvasók a felperes Politikus1éhez képest más párthoz való kötődésének a helyreigazítás szövegében való ismertetése nélkül is értik a helyreigazító közleményt. Erre figyelemmel nincs jelentősége annak, hogy a felperes neve mennyire gyakori személynév. A Jobbik politikai párt felperes személyén keresztül való érintettsége sem indokolja a felperes addigi politikai pályafutására vonatkozó információ szerepeltetését, tekintettel arra is, hogy a valótlan tényállítással érintett személy a felperes és nem a Jobbik Magyarországért Mozgalom (Jobbik-Konzervatívok párt). Minderre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla a helyreigazításból a fellebbezésben megjelölt szövegrészt mellőzte. [36] A másodfokú bíróság alaptalannak találta a helyreigazító közlemény közzétételének időtartamát sérelmező fellebbezési hivatkozást. Az Smtv.
- §
(2)bekezdésében foglalt jogszabályi rendelkezés az eredeti hír megjelenésével nem azonos, hanem ahhoz hasonló közzétételi módot rendel el, ezért önmagában annak, hogy az eredeti cikk, illetve annak címe pontosan mennyi ideig volt elérhető a főoldalról, illetve a főoldalon, nincs döntő jelentősége. A hasonló módon történő közzététel szempontjából az a lényeges elem, hogy a közlemény olvasói az eredeti cikk megjelenéséhez hasonló körülmények között értesülhessenek a helyreigazításról. Ez azt jelenti, hogy a sérelmes szöveg megjelenése helyének, időtartamának és a fellelhetőség egyéb adatainak együttes figyelembevételével kell meghatározni a helyreigazító közlemény feltételeit. [37] Az alperesek nem támasztották alá, hogy a perbeli írás címe, esetleg rövid összefoglalója kevesebb mint 24 órán át, csak 5 óra hosszat jelent meg a főoldalon, a fellebbezés e körben csak azt az általános hivatkozást tartalmazta, hogy a cikkek címei legfeljebb néhány óra időtartamban jelennek meg a nyitófelületen. Az origo.hu internetes portál főoldalán jellemzően a szerkesztőség által összeállított rendben az oldalon található írások címe, rövid összefoglalója jelenik meg, a cikkek innen kattintással érhetők el. [38] Az egyes címek nyitó oldalon tartásának ideje, azok sorrendisége függhet a napi hírfolyam mennyiségétől, egyedi szerkesztői döntéstől, de más körülményektől is. A 24 órás időtartam olyan átlagos időkeret, ami a tapasztalatok alapján szükséges, egyben elégséges is ahhoz, hogy az eredeti írást olvasók a helyreigazítás tényéről, érdeklődésük alapján annak tartalmáról is értesülhessenek. Ezért a perbeli esetben az internetes hírportál címoldalán a cikkre vonatkozó helyreigazítás tényének 24 órás időtartamban történő megjelenítése az Smtv. 12. §
(2)bekezdés rendelkezéseit nem sérti. [39] Az elsőfokú bíróság a felperes részére az Ükr. 3. §
(3)bekezdése alapján, mérlegeléssel állapította meg a perköltséget, az elsőfokú ítélet ugyanakkor a mérlegelés alapját, a figyelembe vett munkaórák számát és a
(3)bekezdésben meghatározottnál esetlegesen magasabb összegű óradíj alkalmazására vonatkozó indokolást nem tartalmazza. A munkaórák számát az elsőfokú eljárásban a felperes sem jelölte meg annak ellenére, hogy a felszámítási szabályból következően a meg nem határozható pertárgyértékű ügyben a munkaórák számát a félnek kell meghatároznia. A rendelkezés oka a Pp. 110. §
(2)bekezdésével egybevetett értelmezése alapján az, hogy amennyiben a bíróság saját belátása Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.466/2024/5 6 szerint, a fél helyett állapítja meg ezt a peradatot, az ellenfél a döntés előtt nem ismeri meg és nem kerül abba a helyzetbe, hogy azt vitássá tegye. [40] A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú perköltséget azért nem tartotta eltúlzottnak, mert a jogi képviselőjének szükséges volt a perbeli cikket elolvasni, értelmezni, a felperessel konzultálni, a helyreigazítási kérelmet, majd a keresetlevelet, annak mellékleteit összeállítani, a tárgyalásra felkészülni és ott személyesen részt venni. Mindezen tevékenység 6-7 munkaóránál kevesebb nem lehetett, az ennek megfelelő, munkaóránként nettó 15-16 ezer forintos ügyvédi munkadíj pedig nem eltúlzott. Az alperesek ezzel szemben – az ügy bonyolultsága, az ügyben megtartott egyetlen tárgyalás és a felperes jogi képviselőjének hasonló ügyekben való jártassága alapján – két munkaóra alapulvételét, legfeljebb 50.000 forint + áfa elsőfokú perköltség megállapítását tartották indokoltnak. [41] Az Ükr. 3. §
(3)bekezdése alapján, ha a
(2)bekezdés szerinti eljárásban a pertárgy értéke nem állapítható meg, a munkadíj minden megkezdett tárgyalási óránként, valamint az ügyvédnek az eljárást megelőző és a tárgyaláson kívül végzett igazolt tevékenységéért óránként 6000 forint, de legalább 12 000 forint. Az
(6)bekezdés szerint a munkadíj megállapítása során a munkadíj összegét a bíróság indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. A bíróság a munkadíjat – különösen az ügy bonyolultsága esetén – a
(2)–
(5)bekezdésben meghatározott összegnél magasabb összegben is megállapíthatja. A bíróság a munkadíj eltérő összegben történő megállapítását indokolni köteles. [42] Az adott esetben az elsőfokú bíróság a munkadíj magasabb összegben történő megállapítását nem indokolta, a perköltség utólagos felszámításának pedig nincs helye. A Pp. 81. §
(3)bekezdésében írtaknak megfelelően, a felszámítani elmulasztott vagy a felszámítottnál magasabb összegű költséget a fél javára nem lehet figyelembe venni [Pp. 82. §
(3)bekezdés]. [43] Tekintettel arra, hogy az alperesek a fellebbezésükben a felperes elsőfokú perköltségre való jogosultságát nem vitatták, annak összegét a Fővárosi Ítélőtábla az alperesek fellebbezésében meghatározott 50.000 forint + áfa összegre szállította le. [44] Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta. [45] Az alperesek fellebbezése részben eredményes, a pernyertesség, pervesztesség aránya a másodfokú eljárásban a felperes és az alperesek oldalán azonos. A Fővárosi Ítélőtábla mindezekre tekintettel úgy rendelkezett, hogy a felek egymás részére másodfokú perköltség megfizetésére nem kötelesek [Pp. 83. §
(2)bekezdés]. [46] Az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.)
- §
(3)bekezdés b) pontja és 46. §
(1)bekezdése alapján számított 48.000 forint fellebbezési illetéket a felperes és a II. rendű alperes a pernyertesség, pervesztesség alapján egyenlő arányban kötelesek megfizetni a polgári és közigazgatási bírósági eljárás során meg nem fizetett illeték és állam által előlegezett költség megfizetéséről szóló 30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdése szerint. [47] Az egyes adótörvények módosításáról szóló
- évi XLV. törvény
- §-ával megállapított Itv.
- §-ának
(4)bekezdése alapján a fizetendő illeték a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől – a jelen esetben az ítélőtáblai határozat meghozatalának napjától – számított
- napon esedékes. [48] A másodfokú bíróság tájékoztatja a felperest és a II. rendű alperest, hogy az illeték megfizetése során az illetékfizetési kötelezettséget tartalmazó jogerős bírósági határozatot hozó bíróság megnevezését, a bírósági ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát közleményként fel kell tüntetni. Amennyiben az illeték megfizetésére Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.466/2024/5 7 történő felhívásnak önként nem tesznek eleget a megjelölt határidőben, az illeték behajtására és megfizetésére az Itv. és az adóigazgatási eljárásokra irányadó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. Az illetékbevételi számla száma:10032000-01070044-
- Budapest,
- október
- Dr. Kovács Helga s.k. a tanács elnöke Dr. Kovács Éva s.k. előadó bíró Dr. Merőtey Anikó s.k. bíró