← Magyarország

Kfv.37578/2025/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Ha a jogerős ítélet a joggyakorlat megbomlásának veszélyét nem hordozza, az megfelel a kialakult kúriai gyakorlatnak, a felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.III.37.578/2025/

  1. A tanács tagjai: Dr. Kovács András a tanács elnöke, Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó előadó bíró, Dr. Bérces Nóra bíró, Dr. Farkas Katalin bíró, Dr. Sperka Kálmán bíró Az I. rendű felperes: felperes1 (cím1) A II. rendű felperes: felperes2 (cím1) A felperesek képviselője: Dr. Pál-Szántó Ágnes ügyvéd (cím2) Az alperes: Pest Vármegyei Kormányhivatal Szigetszentmiklósi Járási Hivatala (cím3) Az alperes képviselője: Dr. Majer Zsuzsanna kamarai jogtanácsos A per tárgya: közegészségügyi ügyben indult jogvita A felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél: a felperesek,
  2. sorszám alatt Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: a Budapest Környéki Törvényszék
  3. május 22-én kelt 12.K.700.029/2025/
  4. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperesek felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás Kúria III.Kfv.37.578/2025/2-I. 2 [1] A II. rendű felperes az egészségügyről szóló
  5. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.)
  6. §

(3)bekezdésére hivatkozással
  1. szeptember 25-én kérelmet terjesztett elő az alperesnél az I. rendű felperes MMR és dTap védőoltás alóli mentesítését kérve. [2] Figyelemmel arra, hogy a védőoltás alóli mentesítési kérelem előterjesztéséhez szükséges orvosi szakvéleményt egyik gyermekorvos, illetve iskolaorvos sem adta ki a felperesek részére, ezért annak beszerzése érdekében jognyilatkozat pótlása iránt indítottak polgári peres eljárást. A felperesek mindezek alapján kérték, hogy az alperes a mentesítés iránti közigazgatási eljárást az általános közigazgatási rendtartásról szóló
  2. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
  3. §
(1)bekezdés a) pontja alapulvételével függessze fel. [3] Az alperes PE-15/NEO/02939-12/
  1. számú végzésével a felperesek eljárás felfüggesztésére irányuló kérelmét elutasította, egyben a mentesítési eljárást megszüntette. [4] A végzés indoka szerint a polgári per tárgya nem minősül olyan előkérdésnek, amely az Ákr.
  2. §
(1)bekezdés a) pontja értelmében felfüggesztési ok lenne, ezért a kérelem elutasításáról döntött. Miután a felperesek sem a kérelmükhöz, sem pedig a hatóság felhívására a mentesítés indokoltságát alátámasztó, az Eütv. által is előírt kezelőorvosi szakvéleményt nem csatolták, ezért az Ákr. 47. §
(1)bekezdés b) pontja szerint az eljárás megszüntetésének volt helye. [5] A felperesek az alperes végzését keresettel támadták, kérve elsődlegesen a mentesítés iránti eljárás felfüggesztését, másodlagosan az alperes végzésének hatályon kívül helyezését és az alperes új határozat hozatalára kötelezését. A jogerős ítélet [6] A törvényszék ítéletével a keresetet elutasította. [7] Mindenekelőtt kiemelte, a kötelező védőoltás alóli mentesítési eljárás egy kérelemre induló eljárás, a mentesítés feltételeinek fennálltát a kérelmező köteles bizonyítani. [8] Az eljárt bíróság – utalva a Kúria Kfv.37.199/2020/6. számú döntésére – hangsúlyozta, hogy az Eütv. 58. §
(3a)bekezdése értelmében a védőoltás alóli mentesítés érdemi elbírálásának elengedhetetlen feltétele a kezelőorvosi szakvélemény. Ezt a szakvéleményt a kérelemhez kell csatolni, vagyis az eljárás megindításakor annak a kérelmező rendelkezésére kell állnia. Miután a kérelem benyújtásának feltétele a kezelőorvosi szakvélemény, így tévesen hivatkoztak arra a felperesek, hogy meg kellett volna várni a kezelőorvos jognyilatkozatának pótlására irányuló peres eljárás eredményét. [9] A hatósági eljárásnak azért sem képezte előkérdését a polgári peres eljárás, mert az Eütv. 58. §
(3a)bekezdése nem a kezelőorvost kötelezi a mentesítési feltételek fennálltát igazoló szakvélemény adására, hanem a kérelmezőt arra, hogy a mentesítés indokoltságát alátámasztó kezelőorvosi szakvéleményt csatolja. A védőoltás alóli mentesítési eljárás jogszabályban meghatározott rendje nem az, hogy a kérelmező benyújtja hiányosan a kérelmét, a hatóság pedig köteles az eljárást felfüggeszteni és várni, hogy a kérelmező esetlegesen eléri, hogy legyen egy olyan szakvélemény, amit az eljárásban utóbb fel tud használni. [10] A jogerős ítélet megjegyezte ugyanakkor, hogy a felperesek nincsenek elzárva attól, hogy a szakvélemény birtokában ismételt mentesítési kérelemmel éljenek a hatóság felé. Ebben az esetben azonban a kezelőorvos szakvéleményét kérelmükhöz mellékelni szükséges. Kúria III.Kfv.37.578/2025/2-I. 3 [11] Az elsőfokú bíróság az Alkotmánybíróság 39/
  1. (VI. 20.) AB határozatában foglalt alkotmányossági alapvetést az ügyben irányadónak tekintette és a felperesek alkotmánybírósági eljárás kezdeményezésére irányuló kérelmét elutasította. Egyidejűleg nem tartotta alaposnak a felperesek peres eljárás felfüggesztésére irányuló kérelmét sem. A felülvizsgálati kérelem [12] A felperesek felülvizsgálati kérelmükben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az eljárt bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára kötelezését, vagylagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését indítványozták. [13] Kifejtették, a jogerős ítélet sérti az Ákr.
  2. §
(1)bekezdés a) pontját, a közigazgatási perrendtartásról szóló
  1. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  2. §
(1)-
(2)bekezdését, továbbá az Alaptörvény XXIV. cikkét. [14] A felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának okaként a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont aa), ab),
  2. ad)alpontjaira, továbbá annak
  3. b)pontjára hivatkoztak. [15] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja szerinti befogadást azzal indokolták, hogy a Fővárosi Törvényszék egy más ítéletében az eljárás felfüggesztése elutasítását jogszabálysértőnek találta. [16] Kifejtették, hogy a kötelező oltások alóli mentesítési eljárások és az eljárási jogszabályok alkalmazása jelentős társadalmi kérdéseket vet fel az élethez és testi épséghez való jog védelme szempontjából. [17] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja körében arra hivatkoztak, hogy a bíróság elmulasztotta a felfüggesztési kérelem érdemi vizsgálatát, ezzel megsértette a felperesek tisztességes eljáráshoz való jogát. [18] Érvelésük szerint a jogerős végzés jogkérdésben eltér a Kfv.37.199/2020/6. számú határozat [28] bekezdésében foglaltaktól, miszerint a kezelőorvos fogalma tágan értelmezendő és a mentesítési eljárásban a bizonyítási teher a kérelmezőn van. Az ítélet figyelmen kívül hagyta, hogy a polgári per előkérdés és az eljárás felfüggesztése szükséges lett volna. A Kúria döntése és jogi indokai [19] A felülvizsgálati kérelem befogadása az alábbiak szerint nem indokolt. [20] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [21] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha Kúria III.Kfv.37.578/2025/2-I. 4
  1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
  2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
  3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
  4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
  5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
  6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [22] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet – a felperesek kérelmében megjelölt indokok mellett – a Kp. 118. §
(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapján megvizsgálta és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [23] A felülvizsgálati bíróság mindenekelőtt hangsúlyozza, a befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. [24] Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére való hivatkozás, az, hogy a felperesek nem értenek egyet az abban foglaltakkal, még nem alapozza meg a befogadást. [25] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása – a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpont – érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. Alapot adhat a felülvizsgálatra az is, ha a jogerős határozat által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat ugyan kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel már nem támogatható. [26] Kiforrott és következetes a Kúria gyakorlata a kötelező védőoltások, illetve e védőoltások alóli mentesítés kérdéskörében, az Eütv. 58. §
(3),
(3a)és
(4)bekezdéseinek értelmezésében (Kfv.VI.37.049/2022/6., Kfv.VI.37.116/2017/3., Kfv.VI.37.119/2016/13., Kfv.II.37.080/2016/9.]. Mind a jogerős ítélet, mind a felülvizsgálati kérelem által felhívott Kfv.II.37.199/2020/
  1. számú határozat is megerősítette, hogy a kötelező védőoltás alóli mentesítés iránti eljárásban a bizonyítási teher a kérelmezőre esik, ezért a kérelemhez csatolnia kell a mentesítés indokoltságát alátámasztó kezelőorvosi szakvéleményt; a hatóság és a bíróság ezen szakvélemény alaposságát ellenőrzi eljárása során. A Kúria kifejtette, hogy kérelemre induló eljárás esetén, ahol a törvény kötelezően előírja a kérelemhez szakvélemény csatolását, ez a kérelmező, vagyis a perbeli esetben felperes kötelezettsége, a bizonyítatlanság pedig az ő terhére esik. [27] A 7/
  2. Jogegységi határozattal is alátámasztottan, a Kp.
  3. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja első fordulata esetében konjunktív feltételként kell vizsgálni egyrészről azt, hogy az adott elvi jelentőségű jogkérdésben a Kúria közzétett határozatában korábban már állást foglalt-e, másrészről pedig azt is, hogy a felvetett jogkérdésben vannak-e olyan eltérő bírói döntések, amelyek arra világítanak rá, hogy a bírói gyakorlat széttartó lenne, annak egysége – ellentétes jogértelmezés miatt – a támadott jogerős ítélet folytán sérült vagy ennek veszélye áll fenn. Kúria III.Kfv.37.578/2025/2-I. 5 [28] A befogadás körében annyi rögzíthető, hogy a jogerős ítélet a joggyakorlat megbomlásának veszélyét nem hordozza, az megfelel a kúriai gyakorlatnak. Habár a Fővárosi Törvényszék a – felperesek által felhívott – 7.K.700.463/2025/4. számú ítéletében valóban a mentesítési eljárásnak a jognyilatkozat pótlása iránt indított polgári perre tekintettel történő felfüggesztésére irányuló kérelmet elutasító végzés jogszerűségét vizsgálta eltérő jogértelmezés mellett, a felmerült elvi jelentőségű jogkérdésben azon döntés felülvizsgálata során a Kúria Kfv.V.37.285/2025/7. számú végzésében az elsőfokú bíróságtól eltérően foglalt állást. Ebben a döntésében a Kúria elvi éllel mondta ki, hogy a kötelező védőoltás alóli mentesítési eljárásnak nem előkérdése a védőoltásra kötelezett kiskorú személy házi gyermekorvosa ellen indított polgári perben hozandó döntés, amely pert a házi gyermekorvos orvosi joggal való visszaélésének megállapítására, valamint az általa adandó jognyilatkozat pótlására kezdeményeztek, ezért ezen az alapon az eljárás felfüggesztése nem merülhet fel. [29] A Kúria továbbá vizsgálta a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpont második fordulata szerinti befogadás lehetőségét is, amely szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a joggyakorlat továbbfejlesztésének biztosítása miatt indokolt. A Kúria megítélése szerint sem a felülvizsgálati kérelem, sem a jogerős ítélet nem vetett fel olyan elvi jogkérdést, amely a joggyakorlat továbbfejlesztését indokolná. A felülvizsgálati kérelem nem mutatott be olyan indokot, amely alapján a Kúriának el kellene térnie a korábbi jogértelmezésétől. [30] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)alpontja szerint a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor van helye, ha a felmerült elvi jogkérdés az egyedi ügyön túlmutató jelentőséggel bír vagy a társadalom szélesebb körére bír jogi hatással. A befogadás viszont ezekben az esetekben is csak akkor indokolt, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást (Kfv.I.37.471/2023/2., Kfv.II.37.590/2023/2.; Kfv.II.37.596/2023/2.; Kfv.VII.45.059/2023/2.; Kfv.VII.45.115/2023/3.). Ahogy arra a Kúria utalt, hogy a kötelező védőoltás alóli mentesítés és e körben az eljárás felfüggesztése kérdésében már állást foglalt közzétett ítélkezési gyakorlatában, ekként a befogadásnak a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)alpontja alapján sem lehetett helye. [31] A felperesek felülvizsgálati kérelmükben hivatkoztak a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerinti befogadási okra is. Nevezetesen annak sérelmére, hogy az eljárt bíróság a felfüggesztés iránti kérelem érdemi vizsgálatát elmulasztotta. [32] Ezen eljárási jogi indokokra alapított befogadási kérelemről való döntés során a Kúria nem végezheti el a támadott jogerős ítélet felülvizsgálatát. Csak annak keretei között mozoghat, hogy sérültek-e a kérelem előterjesztőjének megjelölt alapvető eljárási jogai, illetve a kérelem alapján észlelhető-e az ügy érdemére kiható egyéb eljárásjogi jogszabálysértés. Az ügy érdemére kiható eljárási szabályszegésre hivatkozó félnek olyan kétséget kell ébresztenie a felülvizsgálni kért jogerős határozat helytállósága tekintetében, hogy az további érdemi vizsgálat nélkül ne legyen megítélhető. [33] A felperesek által előadottak azonban nem voltak alkalmasak arra, hogy alapos kétséget ébresszenek az ítélet helytállósága tekintetében. [34] A befogadás körében azt hangsúlyozza a Kúria, az eljárt bíróság feladata az alperes végzése jogszerűségének és nem a kérelemnek a felülvizsgálata volt. Ezen feladatának eleget tett, döntésének részletes indokát adta ítéletében. [35] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. b)pontja szerint a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor lehet helye, ha a jogerős ítélet a Kúria közzétett határozatában kifejtettektől eltérő jogértelmezésen alapul. [36] A Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet a Kfv.II.37.199/2020/6. számú határozat indokolásának [28] bekezdésében foglaltakkal (miszerint a mentesítési feltételek Kúria III.Kfv.37.578/2025/2-I. 6 fennállásának körében a bizonyítási teher a kérelmezőt terheli, illetve az Eütv. 3. §
  2. b)pontja szerinti kezelőorvos fogalmának értelmezése kapcsán) ellentétes megállapítást nem tartalmaz, ilyet konkrétan a felperesek sem jelöltek meg. Ezért a felülvizsgálati kérelem befogadására a Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja alapján sem látott módot. [37] Összességében a Kúria megállapította, hogy a felperesek felülvizsgálati kérelme felsőbírósági iránymutatást igénylő kérdést nem vetett fel, ezért a Kúria a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak minősülő felülvizsgálati eljárás lefolytatására nem látott indokot. [38] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdés alapján megtagadta. Az alkalmazott jogszabályok [39] Kp. 118. §
(1)és
(2)bekezdés A döntés rövid tartalma [40] Ha a jogerős ítélet a joggyakorlat megbomlásának veszélyét nem hordozza, az megfelel a kialakult kúriai gyakorlatnak, a felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. Záró rész [41] A végzés ellen a Kp. 116. § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [42] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kp. 118. §
(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül, tanácsban határozott. Budapest,
  1. szeptember
  2. Dr. Kovács András s. k. a tanács elnöke előadó bíró Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó s. k. Kúria III.Kfv.37.578/2025/2-I. Dr. Bérces Nóra s. k. bíró Dr. Farkas Katalin s. k. bíró Dr. Sperka Kálmán s. k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő 7

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.